A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T -ot

Átírás

1 KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG 1026 Budapest, Riadó u Pf.: 166. Tel.: 06-1/ , fax: 06-1/ Ikt.sz.: D.114/ 7 /2014. A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi H A T Á R O Z A T -ot A Döntőbizottság a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (1126 Budapest, Tartsay Vilmos u. 13., a továbbiakban: kezdeményező) által a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. (4071 Hortobágy, Czinege János u. 1., a továbbiakban: beszerző) A megrendelő által használt kaszáló területeken a réti széna betakarítása (kaszálás, bálázás, rendsodrás), valamint a képződött réti széna bálák beszállítása, kazalba rakása tárgyú beszerzése ellen hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárásban megállapítja, hogy a beszerző megsértette a közbeszerzésekről szóló évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) ára tekintettel a Kbt. 5. -át. A Döntőbizottság az ajánlatkérővel szemben Ft, azaz háromszázezer forint bírságot szab ki. A Döntőbizottság felhívja ajánlatkérőt, hogy a bírság összegét a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a Közbeszerzési Hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett számú előirányzatfelhasználási keretszámlájára átutalással teljesítse. Az eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak nincs helye. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel a felperes belföldi székhelye (lakóhelye) szerint illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet az illetékes bírósághoz címezve, kizárólag a Döntőbizottsághoz lehet benyújtani. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.

2 2 I N D O K O L Á S A Döntőbizottság a beszerző beszerzési eljárásában, valamint a jogorvoslati eljárásban keletkezett iratok, a hivatalbóli kezdeményezés, a beszerző írásbeli és tárgyalási nyilatkozata alapján az alábbi tényállást állapította meg. A beszerző és a Tilalmasi Kft július 2-án K00941/1/2013. számon Vállalkozói Szerződés címmel szerződést kötöttek a beszerző által használt kaszáló területén réti széna betakarítására (kaszálás, rendsodrás, bálázás), valamint a képződött réti széna bálák megrendelő által megjelölt telephelyre történő beszállítására és kazalba rakására. A szerződő felek megállapodtak abban, hogy Vállalkozót a feladatok teljesítéséért a III. számú mellékletben rögzített tarifatáblázat szerinti díj illeti meg. A szerződés 10 pontja szerint a szerződés a felek aláírásával lépett hatályba, határozott ideig, a szerződésben foglalt kötelezettségek maradéktalan teljesítésének napjáig tart. A szerződés alapján a beszerző vállalkozónak nettó ,-Ft kifizetést teljesített az alábbi bontásban: Számla száma Számla kelte nettó összeg Kezdeményező február 28-án előterjesztett kezdeményezésében hivatalbóli jogorvoslati eljárást kezdeményezett a beszerző tárgyi beszerzése kapcsán a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése miatt. A kezdeményező szerint a beszerző megsértette a Kbt. 5. -át, mivel a közbeszerzési értékhatárt meghaladó, visszterhes szerződés megkötése esetén mellőzte a Kbt. alkalmazását.

3 3 A hivatalból való eljárás megindítását a kezdeményező a Kbt (1) bekezdés c) pontja alapján feladatkörében, folyamatban lévő vizsgálat során tudomásra jutott, a Kbt. rendelkezéseibe ütköző magatartás (mulasztás) miatt kezdeményezte. Előadta, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalról szóló 355/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet 11. (1) bekezdése alapján a beszerző gazdálkodásának ellenőrzését végezte, mely kiterjed a beszerző általa visszterhesen kötött szerződések és a szerződéskötéseket megelőző beszerzési eljárások szabályszerűségének vizsgálatára. Előadta, hogy a beszerző alapítója a Magyar Állam, az alapítói jogköröket az állami vagyonról szóló évi CVI. törvény 3. -a alapján július 17-től kezdődően a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. útján az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter gyakorolja. A Kbt. 6. (1) bekezdés c) pontja szerint e törvény alkalmazásában ajánlatkérők: az a jogképes szervezet, amelyet közérdekű, de nem ipari vagy kereskedelmi jellegű tevékenység folytatása céljából hoznak létre, vagy amely ilyen tevékenységet lát el, ha az a)-d) pontokban meghatározott egy vagy több szervezet, az Országgyűlés vagy a Kormány külön-külön vagy együttesen, közvetlenül vagy közvetetten meghatározó befolyást képes felette gyakorolni vagy működését többségi részben egy vagy több ilyen szervezet (testület) finanszírozza. A beszerző esetében megállapítható, hogy 1. a gazdasági társaságokról szóló évi IV. törvény 2. (2) bekezdése értelmében jogi személynek minősül (korlátolt felelősségű társaság); 2. a beszerzőt közérdekű tevékenység ellátása céljából hozták létre, az alábbiak szerint: A beszerző Alapító Okirata I.1. pontja szerint beszerző az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló évi CLXXV. törvény szerinti közhasznú szervezetnek minősül. Az Alapító Okirat 1.1. pontja rögzíti, hogy a beszerző a természet védelméről szóló évi LIII. törvény, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet, a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény alapján lát el közhasznú tevékenységet, amely során a közhasznú szervezetekről szóló a évi CLVI. törvény (2012. január 1-től az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló évi CLXXV. törvény szerinti), az Alapító Okiratban felsorolt közhasznú tevékenységeket végzi. Az Alapító Okirat 1.4. pontja alapján a beszerző kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősül.

4 4 A kezdeményező csatolta a vitatott szerződés megkötése idején irányadó Alapító Okiratot. A kezdeményező kifejtette, hogy a beszerző Alapító Okiratának IV.1-IV.3. pontjai szerint a társaság a tevékenységeit a közhasznú tevékenység körében, vagy annak érdekében (azt elősegítve) láthatja el (Alapító Okirat IV.1. pont: a társaság közhasznú fő tevékenysége, Alapító Okirat IV.2. pont a társaság közhasznú tevékenységei, Alapító Okirat IV.3. pont a közhasznú tevékenységet elősegítő üzletszerű gazdasági tevékenységek ). Az Alapító Okirat 1.6. pontja értelmében a társaság üzletszerű vállalkozási tevékenységet is csak közhasznú céljának megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez, gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott közhasznú feladatok ellátására fordítja. A kezdeményező ismertette, hogy a beszerző tulajdonosa 100%-ban a Magyar Állam, az alapító hatáskörét május 30-tól kezdődően a évi CVI. törvény 3. -a alapján a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. útján az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter gyakorolja. A Kbt. 6. (1) bekezdés b) szerinti szervezet a Kbt szerinti meghatározó befolyást gyakorol a beszerző felett, mivel a tagok szavazatának többségével tulajdoni hányada alapján egyedül rendelkezik. A fentiek alapján a kezdeményező álláspontja szerint a beszerző a Kbt. alanyi hatálya alá tartozik, mint a Kbt. 6. (1) bekezdés c) pontja szerinti szervezet. A Közbeszerzési Hatóság által vezetett nyilvántartásba maga is bejelentkezett ajánlatkérőként, mint a Kbt. 6. (1) bekezdés c) pontja szerinti szervezet, ajánlatkérői azonosítója: AK A kezdeményező a lefolytatott vizsgálata során megállapította, hogy a beszerző és a Tilalmasi Kft július 2-án kötöttek vállalkozási szerződés a beszerző által használt kaszáló területén réti széna kaszálására, rendsodrásra és betakarításra széna betakarítására (kaszálás, rendsodrás, bálázás), valamint a képződött réti széna bálák megrendelő által megjelölt telephelyre történő beszállítására és kazalba rakására. A szerződés III. számú mellékletében rögzítésre kerül a feladatok teljesítésére vonatkozó tarifatáblázat. A szerződés 10 pontja szerint a szerződés a felek aláírásával lépett hatályba, határozott ideig, a szerződésben foglalt kötelezettségek maradéktalan teljesítésének napjáig. A szerződés alapján a beszerző a Kft.-nek nettó ,-Ft kifizetést teljesített. A kezdeményező felhívására a beszerző február 12.-én kelt nyilatkozatában akként nyilatkozott, hogy a Tilalmasi Kft.-vel kötött K00941/1/2013. számú szerződés megkötése előtt közbeszerzési eljárást nem

5 5 folytatott le. Indokolásában előadta, hogy a korábbi ügyvezető által megbízási jogviszony keretei között foglalkoztatott jogi képviselő arról tájékoztatta, hogy a beszerző ajánlatkérői minőségben nem tartozik a Kbt. hatálya alá, így a beszerző a tárgyi időszakban beszerzési szükségleteiről nem közbeszerzés útján gondoskodott. A kezdeményező szerint a szolgáltatások a Kbt. 7. (4) bekezdése szerinti szolgáltatás megrendelésnek minősülnek, a szerződés tárgya ezen belül a Kbt. 4. sz. melléklet 27. kategóriába tartozó egyéb szolgáltatások körébe sorolható. A Kbt a szerint e rész szerint kell eljárni az ajánlatkérőknek az uniós értékhatárt el nem érő és egyben a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzések megvalósításakor, valamint szolgáltatási koncesszió beszerzése esetében. E rész szerinti eljárás alkalmazható továbbá olyan esetben, amelyre e törvény III. Fejezete azt lehetővé teszi [18. (3) bekezdés; 19. (2) bekezdés]. A vizsgált szerződések szerinti feladatok a Kbt. 7. (4) bekezdése szerinti szolgáltatás megrendelésnek minősülnek. Magyarország évi központi költségvetéséről szóló évi CCIV. törvény szerint a nemzeti közbeszerzési értékhatár január 1-jétől december 31-éig szolgáltatás megrendelése esetében 8 M Ft volt. A beszerző beszerzései ezen értékhatárt meghaladják. A beszerző február 12-i keltű nyilatkozata szerint a fenti szerződések esetében nem folytatott le közbeszerzési eljárást, ezzel megsértette a Kbt. 5. -át. A jogsértés megtörténtének időpontja a jogsértő szerződés megkötésének napja, július 2. A kezdeményező a beszerző február 12-i nyilatkozatából szerzett tudomást arról, hogy a beszerző közbeszerzést nem folytatott le, ezért a jogsértés tudomásra jutásának időpontja február 12-e. A kezdeményező közölte, hogy a Kbt (2) bekezdés b) pontja szerint irányadó - a jogsértés megtörténtétől számított - három éves objektív határidőn belül nyújtotta be kezdeményezését. A kezdeményező tárgyalási nyilatkozatában előadta, hogy a becsült értéket a Kbt. 13. (1) bekezdés a) pontja alapján vizsgálta, mivel a vitatott beszerzés időszakosan visszatérő szerződésnek minősül, hiszen évben is ugyanezen szolgáltatás elvégzésére beszerző szerződést kötött, amely szerződés alapján ,-Ft került kifizetésre. Közölte, hogy az egybeszámítási szabályt alkalmazásának nincs relevanciája, mivel ezen és a Veres István egyéni vállalkozóval kötött szerződések egy időben keletkeztek, azonos szolgáltatás megrendelésére, de a két szerződés becsült értéke önmagában is meghaladja a nemzeti értékhatárt és nem haladja meg az uniós értékhatárt.

6 6 A beszerző a március 14.-i észrevételében és a jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson pontosított nyilatkozatában a jogsértés tényét elismerte. Egyetértett a kezdeményezővel abban, hogy a Kbt. 6. (1) bekezdés szerinti ajánlatkérőnek minősül, a beszerzés tárgya a Kbt. tárgyi hatálya alá tartozik. Ismertette, hogy minden év adott nyári időszakában csak a meghatározott feladat elvégzésére kötöttek szerződést. Ebből következően nem vitatta a kezdeményező Kbt. 13. (1) bekezdés a) pontjára történő hivatkozását, azaz ez egy időszakonként visszatérő szerződés, amely alapján a becsült értéket a korábbi szerződés értéke alapján kell meghatározni. A beszerző közölte, hogy az évenként felmerülő kaszálási, betakarítási feladatok időszakos, illetve időnként visszatérő beszerzésnek minősülnek, melynek éves mennyisége jelentősen függ az időjárástól, így annak becsült értéke roppant nehezen határozható meg. A beszerző nyilatkozott arról, hogy a szerződés kizárólag évre vonatkozott. Egyéb érdekelt az eljárás során észrevételt nem tett. A Döntőbizottság az alábbi indokok alapján a hivatalbóli kezdeményezés körében jogsértést állapított meg az alábbiak szerint. A Döntőbizottság vizsgálata arra terjedt ki, hogy beszerző jogszerűen tekintett-e el a közbeszerzési eljárás lefolytatásától. A hivatalbóli kezdeményező nemzeti értékhatárra megvalósított közbeszerzési eljárás mellőzése miatt kérte jogsértés megállapítását a július 2-i szerződéskötés kapcsán, így a Döntőbizottság az ezen időszakban hatályos Kbt. rendelkezései szerint végezte el a vizsgálatot. A Kbt. 5. -a szerint közbeszerzési eljárást az ajánlatkérőként meghatározott szervezetek visszterhes szerződés megkötése céljából kötelesek lefolytatni megadott tárgyú és értékű beszerzések megvalósítása érdekében (közbeszerzés). A Kbt. 3. -a szerint e törvény szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben e törvény az eltérést kifejezetten megengedi. E törvény rendelkezéseinek alkalmazásakor, valamint a jogszabályban nem rendezett kérdésekben a közbeszerzési eljárás előkészítése, lefolytatása, a szerződés megkötése és teljesítése során a közbeszerzésekre vonatkozó szabályozás céljával összhangban, a közbeszerzés alapelveinek tiszteletben tartásával kell eljárni. A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésekre az e törvényben foglalt eltérésekkel a Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

7 7 A Kbt. - a közösségi irányelvekkel összhangban - részletesen meghatározza azokat a feltételeket, melyek alapján az adott beszerzésre kiterjed a közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettsége. A Kbt. a közbeszerzési eljárás lefolytatási kötelezettség tekintetében egyrészről meghatározza a közbeszerzés tárgyait a tárgyi hatály vonatkozásban, másrészt a személyi hatályát. E kettős szabályozásból következik, hogy a Kbt. tárgyi hatálya alá tartozó beszerzésekre a Kbt. személyi hatálya alá tartozó ajánlatkérőknek le kell folytatniuk a közbeszerzési eljárást visszterhes szerződések megkötése céljából. A Kbt. 6. (1) bekezdés c) pontja értelmében e fejezet alkalmazásában ajánlatkérő az a jogképes szervezet, amelyet közérdekű, de nem ipari vagy kereskedelmi jellegű tevékenység folytatása céljából hoznak létre, vagy amely ilyen tevékenységet lát el, ha az a)-d) pontokban meghatározott egy vagy több szervezet, az Országgyűlés vagy a Kormány külön-külön vagy együttesen, közvetlenül vagy közvetetten meghatározó befolyást képes felette gyakorolni vagy működését többségi részben egy vagy több ilyen szervezet (testület) finanszírozza. A beszerző alapító okirata szerint jogi személynek minősül, közérdekű tevékenység ellátása céljából hozták létre, azaz kiemelkedően közhasznú szervezet, amelynek tulajdonosa 100 %-ban a Magyar Állam. A Döntőbizottság a fentiek alapján megállapította, hogy beszerző a jelen kezdeményezés tárgyát alkotó szolgáltatás megrendelésekor a Kbt. 6. (1) bekezdés c) pontja szerinti ajánlatkérőnek minősült, a Kbt. alanyi hatálya alá tartozik. A Kbt. 7. (1) bekezdés szerint a közbeszerzés tárgya árubeszerzés, építési beruházás, szolgáltatás megrendelése, építési koncesszió és szolgáltatási koncesszió. A (4) bekezdés alapján a szolgáltatás megrendelése - árubeszerzésnek és építési beruházásnak nem minősülő - olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya különösen valamely tevékenység megrendelése az ajánlatkérő részéről. Megállapítható, hogy a beszerzés a Kbt. 7. (4) bekezdése szerinti szolgáltatás megrendelésnek minősül, a szerződés tárgya ezen belül a Kbt. 4. sz. melléklet 27. kategóriába tartozó Egyéb szolgáltatások körébe sorolható (CPV kód szerint lehetséges besorolások: Rétfenntartási szolgáltatások), tehát a Kbt. tárgyi hatálya alá tartozik, és nem szerepel a kivételi körben. A Kbt. 13. (1) bekezdés b) pontja szerint az árubeszerzés vagy a szolgáltatás becsült értéke a rendszeresen vagy az időszakonként visszatérően kötött

8 8 szerződés esetében az első teljesítést követő, a következő tizenkét hónap alatti vagy a tizenkét hónapnál hosszabb időre kötött szerződés, vagy szerződések időtartama alatti becsült ellenszolgáltatás. A Magyar Köztársaság évi költségvetéséről szóló évi CCIV. törvény értelmében évben szolgáltatás megrendelése esetén a nemzeti közbeszerzési értékhatár nettó 8 millió Ft volt. A Kbt. 19. (1) bekezdés szerint az uniós értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzésekre e törvény Második Részét, az ezek alatti és egyben a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre a Harmadik Részét alkalmazva kell eljárni, kivéve, ha e törvény másként rendelkezik. A (2) bekezdés rögzíti, hogy a 4. melléklet szerinti szolgáltatások esetében e törvény Harmadik Része alkalmazható. Ha a közbeszerzés tárgya olyan összetett szolgáltatás, amely a 3. melléklet, valamint a 4. melléklet szerinti valamely szolgáltatást is magában foglal, e törvény Harmadik Része alkalmazható, feltéve, hogy a 4. melléklet szerinti szolgáltatás értéke meghaladja a 3. melléklet szerinti szolgáltatás értékét. A Kbt a alapján e rész szerint kell eljárni az ajánlatkérőknek az uniós értékhatárt el nem érő és egyben a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzések megvalósításakor, valamint szolgáltatási koncesszió beszerzése esetében. E rész szerinti eljárás alkalmazható továbbá olyan esetben, amelyre e törvény III. Fejezete azt lehetővé teszi [18. (3) bekezdés; 19. (2) bekezdés]. A Döntőbizottság a szerződés vizsgálata alapján megállapította, hogy a becsült érték meghatározása kapcsán a szerződés a Kbt. 13. (1) bekezdés b) pontja szerinti időszakonként visszatérően kötött szerződésnek minősül, így a becsült érték körében a évi szerződéses értéket kell vizsgálni. Megállapítható, hogy beszerző évben ,-Ft kifizetést teljesített. A fentiek alapján megállapítható, hogy a szolgáltatás becsült értéke meghaladta a nemzeti értékhatárt, ezért a Döntőbizottság álláspontja szerint a beszerző azzal, hogy a beszerzését közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül valósította meg megsértette a Kbt ára tekintettel a Kbt. 5. -át. A Döntőbizottság a Kbt (2) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva a Kbt (2) bekezdés e) pontja alapján állapította meg, hogy beszerző jogsértően mulasztotta el szolgáltatásának megrendelésével a közbeszerzési eljárás lefolytatását, ezáltal megsértette a rendelkező részben meghatározottakat.

9 9 A Kbt (4) bekezdés a) pontja értelmében a Közbeszerzési Döntőbizottság a jogsértés megállapítása mellett bírságot szab ki, ha a jogsértés a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósult meg. Az (5) bekezdés rögzíti, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása vagy a gazdasági szereplőnek a közbeszerzési eljárásban történő részvételtől eltiltása, valamint a bírság összegének, illetve az eltiltás időtartamának megállapításában az eset összes körülményét - így különösen a jogsértés súlyát, a közbeszerzés tárgyát és értékét, a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítását, a jogsértőnek az eljárást segítő együttműködő magatartását, a jogsértés megtörténte és a jogorvoslati eljárás megindítása között eltelt hosszú időt, támogatásból megvalósult beszerzés esetén azt a körülményt, ha a jogsértéshez más szerv eljárásában a támogatás visszafizetésére vonatkozó szankció kapcsolódhat - veszi figyelembe. A bírság összegének és az eltiltás időtartamának megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt. Az eltiltásra vonatkozó döntés kérdésében a külön jogszabályban foglaltakat is figyelembe kell venni. A (6) bekezdés alapján a bírság mértékét a Kormány rendeletben szabályozza. A Közbeszerzési Döntőbizottság által kiszabható szankciókról és alkalmazásuk részletes szabályairól, valamint a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról szóló 288/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 5. (1) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság a Kbt (4) bekezdése alapján a jogsértés megállapítása mellett bírságot köteles kiszabni. A bírság összege - a Kbt (5) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - a közbeszerzési eljárás becsült értékének, illetve részajánlattétel esetében a jogorvoslattal érintett rész értékének, a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése esetén pedig a szerződéses érték legfeljebb tizenöt százaléka. A tárgybani esetben a Döntőbizottság megállapította a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzését, ezért a Kbt (4) bekezdése alapján kötelező bírság kiszabása, melynek mértéke a szerződéses érték legfeljebb tizenöt százaléka lehet. A bírság mértékének megállapítása során a Döntőbizottsága az eset valamennyi körülményét mérlegelte. Figyelembe vette azt, hogy a évi szerződéses érték Ft volt valamint azt, hogy ajánlatkérő eljárásával kizárta a versenyt, amely súlyos jogsértésnek minősül. A fentieket együttesen mérlegelve a Döntőbizottság a rendelkező részben meghatározott pénzbírságot szabott ki.

10 10 A Döntőbizottság a Kbt (1) bekezdése alapján alkalmazandó, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (Ket.) 72. (1) bekezdés de) pontja szerint rendelkezett a költségek viseléséről. A határozat bírósági felülvizsgálatát a Kbt a biztosítja. A Döntőbizottság tájékoztatja a feleket, hogy jelen határozat bírósági felülvizsgálatára - mivel az ajánlatkérő nem központi költségvetési szerv - a Pp (12) bekezdés r) pontja és a Pp (2) bekezdése alapján a felperes belföldi székhelye (lakóhelye) szerinti közigazgatási és munkaügyi bíróság az illetékes. A Pp (11) bekezdés b) pontja szerint a fővárosi székhelyű, azonban működését kizárólag Pest megye területén végző felperesi szervezetet a bíróság illetékessége szempontjából úgy kell tekinteni, mintha székhelye Pest megye területén lenne. Amennyiben a felperes belföldi székhellyel (lakóhellyel) nem rendelkezik, úgy a Pp (5) bekezdése értelmében a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az illetékes. A Kbt (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel hívta fel a Döntőbizottság a felek figyelmét arra, hogy amennyiben nem tárgyaláson kívül kívánják a határozat bírósági felülvizsgálatát, akkor a tárgyalás tartását a keresetlevélben kell kérni. B u d a p e s t, április 1. Dr. Szvetnik Ágnes sk. közbeszerzési biztos A kiadmány hiteléül: Ságodi Nándor sk. közbeszerzési biztos Tóth Zoltánné Dr. Puskás Dóra Hildegard sk. közbeszerzési biztos Kapják: 1. Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (1126 Budapest, Tartsay V. u. 13.) 2. Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. (4071 Hortobágy, Czinege János u. 1.) 3. TILALMASI Kft. (4150 Püspökladány, Arany J. u. 6/1.) 4. Irattár