1026 Budapest, Riadó u Pf.: 166. Tel.: 06-1/ , fax: 06-1/

Átírás

1 KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG 1026 Budapest, Riadó u Pf.: 166. Tel.: 06-1/ , fax: 06-1/ Az ügy iktatószáma: D.578/5/2017. A tanács tagjai: Dr. Petró Szilvia közbeszerzési biztos, az eljáró tanács elnöke, Berekméri Ágnes közbeszerzési biztos, Dr. Szathmári Réka közbeszerzési biztos A hivatalbóli kezdeményező: Közbeszerzési Hatóság elnöke (Budapest, Riadó u. 5.) A hivatalbóli kezdeményező képviselője: Dr. Kugler Tibor felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó, hiv. szám: HNT-00423/04/2017. (Budapest, Riadó u. 5.) Az ajánlatkérő: Az ajánlatkérő képviselője: Miskolci Egyházmegye (Miskolc, Szeles u. 59.) Dr. Kormos Sándor ügyvéd (Miskolc, Széchenyi u I/2.) A közbeszerzés/beszerzés tárgya: Georgikon Görögkatolikus Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium generál felújítása két részben A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzési Hatóság nevében meghozta az alábbi H A T Á R O Z A T ot. A Döntőbizottság megállapítja, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 98. (2) bekezdés a) pontját. A Döntőbizottság megsemmisíti az ajánlatkérő eljárást megindító felhívását és az azt követően hozott valamennyi döntését. A Döntőbizottság az ajánlatkérővel szemben Ft, azaz ötszázezer forint bírságot szab ki. A Döntőbizottság felhívja az ajánlatkérőt, hogy a bírság összegét a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a Közbeszerzési Hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett számú központosított beszedési számlájára átutalással teljesítse. A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.

2 2 A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak nincs helye. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel a Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz címezve, kizárólag a Döntőbizottsághoz lehet benyújtani, vagy a Döntőbizottság részére ajánlott küldeményként postára adni. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. A jogi képviselővel eljáró fél, illetve a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet kizárólag elektronikus úton nyújthatja be a keresetet. A jogorvoslat alapjául szolgáló tényállás I N D O K O L Á S 1. Az ajánlatkérő Georgikon Görögkatolikus Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium generál felújítása két részben. 1./ rész: iskola épületének külső és belső felújítása; 2./ rész: kollégium épületének külső- és belső felújítása tárgyban a Kbt (1) bekezdés b) pontja szerinti nyílt közbeszerzési eljárást indított, amelynek július 21-én feladott ajánlati felhívása a Közbeszerzési Értesítőben KÉ- 9418/2017 iktatószámon jelent meg. 2. A augusztus 28-i ajánlattételi határidőre két gazdasági szereplő nyújtott be ajánlatot. A augusztus 28-án kelt bontási jegyzőkönyv szerint az ajánlatkérő a benyújtott ajánlatok bontását megelőzően ismertette a közbeszerzési eljárás becsült értékét, amely mindösszesen nettó Ft, az 1. rész esetében nettó Ft, a 2. rész esetében nettó Ft. A benyújtott ajánlatokban a következő ajánlati árak szerepeltek: 1. rész 2. rész Jánosik és Társai nettó Ft nettó Ft Kft. Georgikon konzorcium (Épszer Zrt. és ZRP Kft.) nettó Ft nettó Ft Az ajánlatkérő szeptember 26-án készítette el és továbbította az ajánlatok elbírálásáról szóló összegezést. Az összegezés V.1.1) pontjában szerepelt, hogy az ajánlatkérő az eljárást eredménytelenné nyilvánította, mivel a rendelkezésre álló anyagi fedezet összege nem elegendő a szerződés megkötéséhez az értékelés alapján legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevővel (Kbt. 75. (2) bekezdés b) pontja szerint). 3. Az ajánlatkérő október 2-án tájékoztatta a Közbeszerzési Hatóságot arról, hogy a Kbt. 98. (2) bekezdés e) pontjára történő hivatkozással hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást indított. Az ajánlatkérő az ajánlattételre felhívni kívánt gazdasági szereplők nevéről, címéről, székhelyéről, a beszerzés becsült értékéről, valamint a tárgyalásos eljárás jogalapjáról szóló tájékoztatásához mellékelte az ajánlattételi felhívást (a továbbiakban: felhívás).

3 3 Az ajánlatkérő a felhívás 2. pontjában határozta meg a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás fajtáját és indokolta a választott jogcím fennállását. Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás Kbt. 98. (2) bekezdés e) pontja alapján. A Miskolci Egyházmegye fent hivatkozott tárgyban KÉ 9418/2017 számon, a Kbt (1) bekezdés b) pontja szerinti nyílt közbeszerzési eljárást folytatott le két részben, amely eljárás mindkét rész tekintetében eredménytelen lett a rendelkezésére álló anyagi fedezet összegének nem elegendő volta miatt. Ajánlatkérő az eljárást a Kbt. 75. (2) bekezdés b) pontja szerint nyilvánította eredménytelenné. A Kbt. 85. (2) bekezdés e) pontjában foglalt előfeltételek fennállnak és a közbeszerzés feltételei időközben lényegesen nem változtak meg, valamint az ajánlatkérő a tárgyalásra meghívja a nyílt eljárás mindazon és csak azon ajánlattevőit, amelyek ajánlata nem a 73. (1) bekezdés b) vagy d) pontja alapján érvénytelen, és ajánlatuk - adott esetben hiánypótlást követően - megfelelt az előírt formai követelményeknek. A felhívás 4. pontjában szerepelt a közbeszerzés tárgya a következők szerint. Georgikon Görögkatolikus Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium generál felújítása két részben. 1./ rész: iskola épületének külső és belső felújítása ( A ; B ; F ; G ; H ; I épületek felújítási munkái, valamint külső munkák) 2./ rész: kollégium épületének külső- és belső felújítása ( C ; D épületek felújítási munkái) Az ajánlatkérő a felhívás 22. pontjában arról rendelkezett, hogy a tárgyalásos eljárást a Kbt. 98. (2) bekezdés a) pontjában foglaltakra tekintettel kívánja lefolytatni. 4. A hivatalbóli kezdeményező október 5-én a Kbt (2) bekezdés alapján hiánypótlásra hívta fel az ajánlatkérőt, tekintettel arra, hogy a részére megküldött iratok alapján nem volt egyértelműen megállapítható a választott hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazhatóságát meglapozó körülmények fennállása és az ajánlattételi felhívás jogszerűsége. Az ajánlatkérő hiánypótlási felhívásra adott válasza október 6-án érkezett meg a hivatalbóli kezdeményezőhöz, amelyben tájékoztatást adott arra vonatkozóan, hogy módosította az ajánlattételi felhívást a hiánypótlási felhívásban szereplőknek megfelelően, továbbá indokolta a választott jogcím fennállását. A módosított felhívás 2. pontjában rögzítette, hogy hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást kíván lefolytatni a Kbt. 98. (2) bekezdés a) pontja alapján. Előadta, hogy a Miskolci Egyházmegye fent hivatkozott tárgyban KÉ 9418/2017 számon a Kbt (1) bekezdés b) pontja szerinti nyílt közbeszerzési eljárást folytatott le két részben, amely eljárás mindkét rész tekintetében eredménytelen lett a rendelkezésére álló anyagi fedezet összegének nem elegendő volta miatt. Ajánlatkérő az eljárást a Kbt. 75. (2) bekezdés b) pontja szerint nyilvánította eredménytelenné. A Kbt. 85. (2) bekezdés e) pontjában foglalt előfeltételek fennállnak és a közbeszerzés feltételei időközben lényegesen nem változtak meg, valamint az ajánlatkérő a tárgyalásra meghívja a nyílt eljárás mindazon és csak azon ajánlattevőit, amelyek ajánlata nem a 73. (1) bekezdés b) vagy d) pontja alapján érvénytelen, és ajánlatuk - adott esetben hiánypótlást követően - megfelelt az előírt formai követelményeknek.

4 4 A módosított felhívás tárgyalásos eljárás jogcímére vonatkozó 22. pontját a hiánypótlási felhívásban szereplőknek megfelelően módosította és rögzítette, hogy a 98. (2) bekezdés a) pontjában foglaltakra alapított hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást kíván lefolytatni. A hivatalbóli kezdeményezés 5. A hivatalbóli kezdeményező október 13-án a Kbt (1) bekezdés d) pontja alapján kezdeményezte a Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) hivatalból való eljárását az ajánlatkérő rendelkező részben meghatározott tárgyú közbeszerzési eljárása ellen. A hivatalbóli kezdeményező a jogsértő esemény megtörténte, valamint a jogsértésről való tudomásszerzés időpontjaként egyaránt október 2-át, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás megkezdésének napját jelölte meg. A hivatalbóli kezdeményező megsértett jogszabályi rendelkezésként a Kbt. 98. (2) bekezdés a) pontját jelölte meg és indokolásként előadta, hogy az ajánlatkérő becsatolta az alapeljáráshoz kapcsolódó bontási jegyzőkönyvet, valamint a bírálóbizottsági jegyzőkönyvet. A bontási jegyzőkönyv és a bírálóbizottsági jegyzőkönyv tartalma szerint Ajánlatkérő az ajánlatok bontását megelőzően az eljárás becsült értékét ismertette. Ajánlatkérő az eljárást megindító hirdetmény feladásakor az elektronikus hirdetménykezelő rendszerben (kérelem) szintén a közbeszerzési eljárás becsült értékét rögzítette. Ajánlatkérő a rendelkezésre álló anyagi fedezet összegét a Kbt. 75. (4) bekezdése szerint igazolható módon nem ismertette az ajánlattevőkkel. A hivatalbóli kezdeményező előadta, hogy a rendelkezésre álló iratok alapján megalapozottan feltételezhető a közbeszerzésre, valamint a közbeszerzési eljárásra előírt jogszabályok rendelkezéseinek megsértése, ezért a Kbt (3) bekezdésére tekintettel a Kbt (1) bekezdés d) pontja alapján kezdeményezi a Döntőbizottság hivatalból való eljárását. A hivatalbóli kezdeményező a kezdeményezésben indítványozta, hogy a Döntőbizottság a Kbt (2) bekezdés e) pontja alapján állapítsa meg a jogsértés megtörténtét és szabjon ki bírságot a Kbt (6) bekezdés e) pontjára tekintettel. A hivatalbóli kezdeményező a kezdeményezéshez mellékelte az ajánlatkérő által megküldött tájékoztatást, annak mellékleteit és a hiánypótlás keretében becsatolt dokumentumokat. A Döntőbizottság döntése és annak indokai 6. Az irányadó jogszabályi rendelkezések a következőket mondják ki. A Kbt. 2. (7) bekezdése szerint e törvény szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben e törvény az eltérést kifejezetten megengedi. E törvény rendelkezéseinek alkalmazásakor, valamint a jogszabályban nem rendezett kérdésekben a közbeszerzési eljárás előkészítése, lefolytatása, a szerződés megkötése és teljesítése, illetve a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos jogorvoslati eljárás során a közbeszerzésekre vonatkozó szabályozás céljával összhangban a közbeszerzés alapelveinek tiszteletben tartásával kell eljárni. A Kbt. 16. (1) bekezdése alapján a közbeszerzés becsült értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért az adott piacon általában kért vagy kínált - általános forgalmi adó nélkül számított, a ban foglaltakra tekintettel megállapított - teljes

5 5 ellenszolgáltatást kell érteni. Opcionális részt tartalmazó ajánlatkérés esetén a teljes ellenszolgáltatásba az opcionális rész értékét is bele kell érteni. A (2) bekezdés rögzíti, hogy a közbeszerzés becsült értékébe be kell számítani az ajánlatkérő által a részvételre jelentkezők vagy az ajánlattevők részére fizetendő díjat vagy egyéb kifizetést (jutalékot) is, ha az ajánlatkérő teljesít ilyen jellegű fizetést. A (3) bekezdés értelmében, ha az ajánlatkérő lehetővé teszi a részekre történő ajánlattételt, a közbeszerzés becsült értékébe minden rész értékét be kell számítani. A Kbt. 49. (1) bekezdése szól arról, hogy a közbeszerzési eljárás lehet nyílt eljárás, meghívásos eljárás, innovációs partnerség, tárgyalásos eljárás, versenypárbeszéd vagy hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás. A (2) bekezdés rögzíti, hogy a tárgyalásos eljárás, a versenypárbeszéd és a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás csak az e törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén folytatható le. A Kbt. 68. tartalmazza az ajánlatok és a részvételi jelentkezések benyújtására és felbontására vonatkozó szabályokat. A (4) bekezdés értelmében az ajánlatok felbontásakor ismertetni kell az ajánlattevők nevét, címét (székhelyét, lakóhelyét), valamint azokat a főbb, számszerűsíthető adatokat, amelyek az értékelési szempontok alapján értékelésre kerülnek. Az ajánlatok bontásának megkezdése előtt ismertethető a rendelkezésére álló fedezet összege is. A Kbt. 75. (2) bekezdés b) pontja rögzíti, hogy az ajánlatkérő eredménytelenné nyilváníthatja az eljárást, ha a - (4) bekezdésben foglaltak szerint igazolható - rendelkezésére álló anyagi fedezet összege nem elegendő a szerződés megkötéséhez az értékelés alapján legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevővel. A Kbt. 75. (4) bekezdése pedig arról rendelkezik, hogy a (2) bekezdés b) pontjában foglalt esetben az ajánlatkérő az eljárást megindító hirdetmény feladásakor az elektronikus hirdetménykezelő rendszerben (kérelem) rögzített adattal, vagy a közbeszerzési eljárás során dokumentált, legkésőbb a végleges ajánlatok bontása előtt az ajánlattevőkkel vagy részvételre jelentkezőkkel közölt adattal, elektronikus árlejtés esetén az árlejtés megkezdését megelőzően az elektronikus rendszerben rögzített adattal igazolhatja a rendelkezésre álló fedezet összegét. A Kbt. 85. (2) bekezdés e) pontja alapján a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás előfeltétele, hogy megelőzőleg a nyílt vagy meghívásos eljárás azért lett eredménytelen, mert kizárólag érvénytelen ajánlatokat nyújtottak be, vagy az eljárás a 75. (2) bekezdés b) pontja alapján úgy lett eredménytelen, hogy az eljárásban benyújtott minden ajánlat meghaladta az ajánlatkérő rendelkezésére álló anyagi fedezet összegét. A Kbt. 98. (1) bekezdése szerint a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás olyan egy szakaszból álló közbeszerzési eljárás, amelyben az ajánlatkérő az ajánlattételre felhívott ajánlattevőkkel tárgyal a szerződés feltételeiről. A (2) bekezdés értelmében az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat kivételes esetben, ha a) a 85. (2) bekezdés e) pontjában foglalt előfeltételek fennállnak és a közbeszerzés feltételei időközben lényegesen nem változtak meg, valamint az ajánlatkérő a tárgyalásra meghívja a nyílt vagy a meghívásos eljárás mindazon és csak azon ajánlattevőit, amelyek ajánlata nem a 73. (1) bekezdés b) vagy d) pontja alapján érvénytelen, és ajánlatuk - adott esetben hiánypótlást követően - megfelelt az előírt formai követelményeknek;

6 6 7. A Döntőbizottság rámutat arra, hogy a Kbt. kógens szabályozása szerint az ajánlatkérőknek a közbeszerzési eljárásaikat elsődlegesen a verseny nyilvánosságát biztosító hirdetményes eljárás szabályai szerint kell lefolytatniuk. A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás olyan egyszakaszos eljárásfajta, amelynek során nem kerül sor az eljárást megindító felhívás nyilvános közzétételére. Az eljárás főszabály szerint az ajánlattételi felhívás közvetlen megküldésével kezdődik és az ajánlatkérő az ajánlattételre felhívott és alkalmasnak minősített ajánlattevőkkel tárgyal a szerződés feltételeiről. Tekintettel arra, hogy az eljárás nem kerül előzetesen meghirdetésre, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban érvényesülnek legkevésbé a közbeszerzés átláthatóságra és nyilvánosságra vonatkozó alapelvei, ezért a versenyre gyakorolt káros hatásai miatt számos garanciális rendelkezés figyelembe vétele szükséges ezen eljárás alkalmazásakor. A jogalkotó a Kbt. 98. (2) bekezdés a) pont szerinti jogalap alkalmazhatósága szempontjából a következő feltételeket határozta meg. - a megelőzőleg lefolytatott nyílt vagy meghívásos eljárás a Kbt. 75. (2) bekezdés b) pontja alapján úgy lett eredménytelen, hogy az eljárásban benyújtott minden ajánlat meghaladta az ajánlatkérő rendelkezésére álló anyagi fedezet összegét, - a közbeszerzés feltételei időközben lényegesen nem változtak meg, - az ajánlatkérő a tárgyalásra meghívja a nyílt vagy a meghívásos eljárás mindazon és csak azon ajánlattevőit, - amelyek ajánlata nem a Kbt. 73. (1) bekezdés b) vagy d) pontja alapján érvénytelen, - és ajánlatuk megfelelt az előírt formai követelményeknek. A Kbt. kógens szabályozására figyelemmel az ajánlatkérő csak abban a kivételes esetben alkalmazhatja a Kbt. 98. (2) bekezdés a) pont szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást, amennyiben annak valamennyi Kbt.-ben rögzített feltétele fennáll. 8. A Döntőbizottság megvizsgálta a jogalap jogszerű alkalmazásához szükséges első törvényi feltétel fennállását. A Döntőbizottság e körben rögzíti, hogy a augusztus 28-án kelt bontási jegyzőkönyvben szerepel, hogy az ajánlatkérő a Kbt (1) bekezdés b) pontja szerinti nyílt eljárásban benyújtott ajánlatok bontását megelőzően ismertette a közbeszerzési eljárás becsült értékét. Az ajánlatok elbírálásáról szóló összegezés V.1.1) pontjában szerepelt, hogy az ajánlatkérő az eljárást eredménytelenné nyilvánította, mivel a rendelkezésre álló anyagi fedezet összege nem elegendő a szerződés megkötéséhez az értékelés alapján legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevővel (Kbt. 75. (2) bekezdés b) pontja szerint). 9. A Döntőbizottság rámutat arra, hogy a Kbt. kifejezetten rendelkezik arról a lehetőségről, hogy az ajánlatkérő ismertesse a rendelkezésre álló pénzügyi fedezet összegét. A fedezet nem feleltethető meg a Kbt. 16. (1) bekezdésében meghatározott becsült értéknek. A becsült érték a Kbt. szabályozási rendszerében a közbeszerzési eljárás előkészítése során az ajánlatkérő által meghatározandó, a piaci adatok alapján prognosztizált összeg, amelynek a megállapítása a Kbt.-ben rögzített szabályok alapján történik a beszerzés Kbt. tárgyi hatálya alá tartozásának, illetve az alkalmazandó eljárásrend meghatározásának céljából. Az ajánlatkérőnek a becsült értéket a Kbt. rendelkezései alapján szükséges megítélnie és nem a fedezet rendelkezésre állása kapcsán.

7 7 A becsült érték és a fedezet eltérő és egymással össze nem függő kategóriák. A piaci adatok alapján meghatározott fiktív becsült érték nincs összefüggésben azzal a ténnyel, hogy az ajánlatkérő milyen összeg erejéig vállal pénzügyi kötelezettséget a beszerzési igénye megvalósítására. A fedezet gazdasági-pénzügyi fogalom, a vállalkozás jövőbeli, adott időszakra eső jövedelemtermelő képességére utal, nem a Kbt. szerinti, hanem hétköznapi értelemben vett becsült érték. A fedezet tehát nem azonos a becsült értékkel, de nem azonosítható az ajánlatkérői ellenszolgáltatással sem. A becsült érték egy kalkulált, fiktív összeg. Ezzel szemben a fedezetnek számszakilag kimutathatónak kell lennie, a pénzösszeg jövőbeni rendelkezésre állása vagy forrás megjelölés formájában, Az ellenérték az, amit az ajánlatkérő fizetni akar, a fedezet annak forrása. 10. A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok vizsgálata alapján megállapította, hogy az ajánlatkérő élt a Kbt. 68. (4) bekezdésében biztosított lehetőséggel, azonban az ajánlatok felbontásakor a fedezet helyett a közbeszerzés becsült értékét ismertette, így az eljárás a Kbt. 75. (2) bekezdés b) pontja alapján történő eredménytelenné nyilvánításával az ajánlatkérő nem a Kbt. vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően járt el. A fenti indokok alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 98. (2) bekezdés a) pontját, mivel a jogalap alkalmazhatóságának törvényben rögzített feltételei közül nem állt fenn az a kötelező tényállási elem, mely szerint a megelőzőleg lefolytatott nyílt vagy meghívásos eljárás a Kbt. 75. (2) bekezdés b) pontja alapján úgy lett eredménytelen, hogy az eljárásban benyújtott minden ajánlat meghaladta az ajánlatkérő rendelkezésére álló anyagi fedezet összegét. 11. A Döntőbizottság a Kbt (2) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva a Kbt (2) bekezdés d) pontja alapján állapította meg a jogsértés megtörténtét és alkalmazta a Kbt (3) bekezdés b) pontja szerinti, felhívás megsemmisítése jogkövetkezményt. 12. A Döntőbizottság a Kbt (6) bekezdés e) pontja alapján köteles bírságot kiszabni, tekintettel arra, hogy a Közbeszerzési Hatóság elnöke kezdeményezte a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását [153. ] és a Döntőbizottság megállapította a jogsértés megtörténtét. A Kbt (7) bekezdése rendelkezik arról, hogy a (6) bekezdésben meghatározott bírság összege - a (11) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a közbeszerzési eljárás becsült értékének, illetve részajánlattétel esetén a jogorvoslattal érintett rész értékének, a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése esetén a szerződés értékének legfeljebb 15%-a. A Kbt (11) bekezdés alapján a Közbeszerzési Döntőbizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, valamint a bírság összegének, illetve az eltiltás időtartamának megállapításában az eset összes körülményét - így különösen a jogsértés súlyát, a közbeszerzés tárgyát és értékét, a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítását, a jogsértőnek az eljárást segítő együttműködő magatartását, a jogsértés megtörténte és a jogorvoslati eljárás megindítása között eltelt hosszú időtartamot, támogatásból megvalósult beszerzés esetén azt a körülményt, ha a jogsértéshez más szerv eljárásában a támogatás visszafizetésére vonatkozó szankció kapcsolódhat - figyelembe veszi. A bírság összegének és az eltiltás időtartamának megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt.

8 8 A fenti rendelkezések alapján a Döntőbizottság bírság kiszabására a törvény erejénél fogva köteles. A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő súlyos jogsértést valósított meg azzal, hogy nem megfelelően járt el az ajánlatok bontásakor és ezzel kapcsolatos jogsértése kihatással volt az eljárás eredményére. A Döntőbizottság figyelemmel volt arra is, hogy az ajánlatkérővel szemben korábban bírság kiszabásával járó jogsértést nem állapított meg e törvény alapján. A Döntőbizottság a fenti indokok együttes mérlegelése alapján a rendelkező részben meghatározott mértékű bírság kiszabását tartotta indokoltnak. 13. A Döntőbizottság a Ket. 72. (1) bekezdés de) pontja szerint rendelkezett a költségek viseléséről. 14. A határozat bírósági felülvizsgálatát a Kbt a biztosítja. A Döntőbizottság tájékoztatja a feleket, hogy jelen határozat bírósági felülvizsgálatára - mivel az ajánlatkérő székhelye Szabolcs-Szatmár-Bereg megye található - a Polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 326. (14) bekezdés a) pontja alapján a Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az illetékes. A Kbt (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel hívta fel a Döntőbizottság a felek figyelmét arra, hogy amennyiben nem tárgyaláson kívül kívánják a határozat bírósági felülvizsgálatát, akkor a tárgyalás tartását a keresetlevélben kell kérni. A jogi képviselővel eljáró fél, illetve a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet számára a Pp. 340/B. -a írja elő az elektronikus út kötelező alkalmazását. Budapest, november 10. Dr. Petró Szilvia sk. közbeszerzési biztos A kiadmány hiteléül: Berekméri Ágnes sk. közbeszerzési biztos Tóth Zoltánné titkárságvezető Dr. Szathmári Réka sk. közbeszerzési biztos Kapják: 1. Közbeszerzési Hatóság, Dr. Kugler Tibor felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó (Helyben) 2. Miskolci Egyházmegye (3526 Miskolc, Szeles u. 59.) 3. Jánosik és Társai Kft. (1047 Budapest, Attila u. 34.) 4. ÉPSZER Építő és Szerelőipari Zrt. (3950 Sárospatak, Eötvös u. 11.) 5. ZRP Építőipari Kft. (3980 Sátoraljaújhely, Pataki u. 39.) 6. Közbeszerzési Hatóság Titkársága (Helyben) 7. Irattár