A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzési Hatóság nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T ot.

Átírás

1 KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG 1026 Budapest, Riadó u Pf.: 166. Tel.: 06-1/ , fax: 06-1/ Ikt.sz.:236/7/2014. A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzési Hatóság nevében meghozta az alábbi H A T Á R O Z A T ot. Az Állami Számvevőszék (1052 Budapest, Apáczai Csere János u. 10., a továbbiakban: hivatalbóli kezdeményező) által a Gazdasági Versenyhivatal (1055 Budapest, Alkotmány u. 5., képviseli: Dr. Kozma György ügyvéd, 2040 Budaörs, Budapesti út 28., a továbbiakban: beszerző) Utalványok beszerzése tárgyú beszerzése ellen a Kbt. mellőzése miatt hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárásban a Döntőbizottság megállapítja, hogy a beszerző megsértette a közbeszerzésekről szóló évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) Kbt. 5. -ára, valamint a Kbt. 19. (1) bekezdésére figyelemmel alkalmazandó Kbt át. A Döntőbizottság a beszerzővel szemben Ft, azaz ötszázezer forint bírságot szab ki. A Döntőbizottság felhívja a beszerzőt, hogy a bírság összegét a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a Közbeszerzési Hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett számú előirányzatfelhasználási keretszámlájára átutalással teljesítse. Ezt meghaladóan a felek maguk viselik az eljárás során felmerült költségeiket. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak nincs helye. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel lehet kérni, melyet a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. Annak benyújtása a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.

2 2 I N D O K O L Á S A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok, valamint a felek írásbeli és a beszerző szóbeli nyilatkozatai alapján a következő tényállást állapította meg: A beszerző december 11. napján megrendelt a Sodexo Pass Hungária Kft.- től Ft névértékű ajándék utalványt, amelyhez Ft értékű szolgáltatás kapcsolódott. A megrendelői visszaigazolás szerint a fizetendő összeg Ft. A Sodexo Pass Hungária Kft december 18. napján a beszerzés tárgyára számlát állított ki a beszerző nevére a fenti összegekkel megegyezően. A Sodexo Pass Hungária Kft július 01-től érvényes Általános Szerződéses Feltételei az alábbiakat is rögzíti: 2. Általános rendelkezések 2.1. Sodexo vállalja, hogy jelen ÁSZF feltételei szerint Vevő részére, annak megrendelése alapján szolgáltatási utalványokat, egyéb termékeket értékesít és díj ellenében biztosítja az ahhoz kapcsolódó alább felsorolt szolgáltatásokat Vevő jelen ÁSZF feltételeit elolvasta és azt magára nézve kötelezőnek elfogadja azáltal, hogy Sodexo által adott ajánlat alapján megrendelését elküldi, és az ajánlatban megadott és Díjbekérőn feltüntetett díjakat megfizeti. Sodexo az ajánlatát a Vevő részéről elfogadottnak tekinti, amennyiben a Vevő megrendelést küld és az ezen megrendelés alapján Sodexo által kiállított Díjbekérőn szereplő ellenértéket átutalja Sodexo részére. 4. A szolgáltatási utalványok vásárlási feltételei 4.1. Sodexo a szolgáltatások ellenértékéről számlát állít ki Vevő részére, amelynek végösszege tartalmazza a szolgáltatási utalványok és egyéb termékek névértékét, valamint a feltüntetett díjak összegét, és a díjak után fizetendő ÁFÁt. A kezdeményező május 14-én küldte meg a Döntőbizottság részére a hivatalbóli kezdeményezést, amelyben a jogsértés megállapítását kérte a következők szerint. A kezdeményező a Kbt (1) bekezdés b) pontja alapján jogorvoslati eljárást kezdeményezett a beszerző rendelkező részben meghatározott tárgyú beszerzése vonatkozásában közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése miatt. A kezdeményező előadta, hogy a beszerzőnél végzett ellenőrzés során a rendelkezésére bocsátott megrendelő visszaigazolásából, valamint a csatolt számlából kitűnik, hogy a beszerző december 11-én összesen ,-

3 3 Ft értékben rendelt ajándékutalványt a Sodexo Pass Hungária Kft.-től. A Kbt. 7. (2) bekezdése alapján a kezdeményező álláspontja szerint az utalványok beszerzése árubeszerzésnek minősül. Előadta a kezdeményező, hogy a közbeszerzési eljárás becsült értékét a Kbt. 11. szerint kell megállapítani. A becsült érték számítására a Kbt. az utalványok esetén alkalmazható speciális szabályt nem tartalmaz, így a becsült érték meghatározása során figyelembe kell venni az utalványokért az ajánlatkérő részéről fizetendő teljes ellenszolgáltatást, melybe beletartozik mind az utalványok értéke (névértéke), mind pedig a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatások díjai. Az utalványok beszerzését közbeszerzési eljárás lefolytatása nem előzte meg. Tekintettel arra, hogy az ellenőrzött szervezet a Kbt. 6. (1) bekezdés b) pontja alapján a Kbt. alanyi hatálya alá tartozó szervezet, az utalványok beszerzésével megítélése szerint megsértette a Kbt. 19. (1) bekezdésében előírt közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettségét. A kezdeményező szerint a jogsértő esemény december 11. napján következett be, míg a kezdeményező tudomásszerzésének időpontja: április 24. napja. A megsértett jogszabályi rendelkezésként a Kbt. 19. (1) bekezdését jelölte meg a kezdeményező. A fentiek alapján kérte a Döntőbizottságot, hogy a Kbt (2) bekezdés c) pontja alapján a jogsértést állapítsa meg. A beszerző kérte, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg a jogsértés hiányát és a jogorvoslati eljárást szüntesse meg. A Kbt. 5. alapján az ajánlatkérő szervezeteknek minden visszterhes szerződés esetében vizsgálni kell a beszerzés tárgyát, a szolgáltatást, amelyért az ellenértéket megfizeti, és a nyújtott szolgáltatás ellenértékét, annak mértékét. A Sodexo Pass Hungária Kft. általános szerződéses feltételei szerint szolgáltatási utalványokat közvetít a Megrendelő részére és szolgáltatási díj ellenében biztosítja az ahhoz kapcsolódó, a szerződés 3. pontjában tételesen meghatározott szolgáltatásokat. A beszerző a Sodexo Pass Hungária Kft.-nek járó szolgáltatási díjat az általa nyújtott szolgáltatásokért fizette meg, amely szolgáltatási díjat a Sodexo a szerződés 3.1 pontja szerint a megrendelt utalványok névértéke után számította, összesen ,-Ft összegben, a beszerző által csatolt számlának megfelelően. Ennek értelmében az ajándékutalvány ellenértéke végső soron nem a Sodexo Pass Hungária Kft.-t illeti, hanem az utalványok beváltóhelyeit, akik a saját termékeik és szolgáltatásaik után kapják meg a beváltott utalványok ellenértékét.

4 4 Az utalvány formájában nyújtott juttatás során tehát a juttató a kibocsátóval szolgáltatási szerződést köt, amelyben a kibocsátó vállalja az utalvány biztosításához és felhasználásához szükséges szolgáltatások nyújtását. A szolgáltatás kiterjed az utalvány kibocsátására, az utalványok fedezetéül szolgáló juttatási összeg kezelésére és az elfogadóhelyekkel történő elszámolás elvégzésére, amelynek ellenértékeként a felek szolgáltatási díjat kötöttek ki. Az ajándékutalvány névértéke nem a kibocsátót illeti meg, a kibocsátó csak szerződéses kötelezettségeként elszámol az elfogadóhelyekkel. Minderre figyelemmel tehát az ajándékutalvány beszerzése szolgáltatás megrendelésnek minősül, amelynek értékébe nem számít bele magának az utalványnak az értéke, hanem csak a kapcsolódó szolgáltatásé. A Sodexo Pass Hungária Kft.-vel megkötött szerződés értéke így nem érte el a közbeszerzési értékhatárt, a beszerző tehát nem sértette meg a Kbt. 5. -át és 19. (1) bekezdését, nem állt fenn közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezettsége. Ezt a jogi érvelést támasztja alá a beszerző által csatolt, a Magyar Közbeszerzési Intézet Erzsébet utalvány beszerzése tárgyú tájékoztatója, melyet május 17-én tett közzé a honlapján. A beszerző szóbeli nyilatkozata szerint 2013 decemberét nem sokkal megelőzően állapította meg, hogy van anyagi fedezete annak érdekében, hogy a munkavállalói munkavégzést ilyen módon elismerje. Ezt követően haladéktalanul tájékozódott arról, hogy milyen kötelezettségek terhelik, amennyiben utalványokat kíván beszerezni. A kapott információk alapján jutott arra a következtetésre, hogy a jelen beszerzés tárgya nem árubeszerzés, hanem szolgáltatás, amelynek következtében nem terheli közbeszerzési eljárási kötelezettség. Ezt támasztotta alá a Közbeszerzési Intézet álláspontja is, amit jelen eljárásban is benyújtott a beszerző. Továbbá az év vége közelségére tekintettel sem lett volna lehetősége közbeszerzési eljárás lefolytatására, mivel tény, hogy néhány hét, egy hónap nem elegendő a nyílt közbeszerzési eljárás lefolytatására. A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás során, az alábbi indokokra tekintettel megállapította, hogy a hivatalbóli kezdeményezés alapos. A Döntőbizottság megállapította, hogy a beszerző és az egyéb érdekelt között december 11. napján jött létre a jelen jogorvoslati eljárás alapját képező kötelmi jogviszony, ezért a Döntőbizottság az ezen a napon hatályos jogszabályi rendelkezésekre tekintettel bírálta el a kezdeményezést. A Döntőbizottság a következő irányadó jogszabályi rendelkezésekre tekintettel bírálta el a hivatalbóli kezdeményezést:

5 5 A Kbt. 3. szerint e törvény szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben e törvény az eltérést kifejezetten megengedi. E törvény rendelkezéseinek alkalmazásakor, valamint a jogszabályban nem rendezett kérdésekben a közbeszerzési eljárás előkészítése, lefolytatása, a szerződés megkötése és teljesítése során a közbeszerzésekre vonatkozó szabályozás céljával összhangban, a közbeszerzés alapelveinek tiszteletben tartásával kell eljárni. A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésekre az e törvényben foglalt eltérésekkel a Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseit kell alkalmazni. A Kbt. 5. szerint közbeszerzési eljárást az ajánlatkérőként meghatározott szervezetek visszterhes szerződés megkötése céljából kötelesek lefolytatni megadott tárgyú és értékű beszerzések megvalósítása érdekében (közbeszerzés). A Kbt. 6. (1) bekezdése szerint e törvény alkalmazásában ajánlatkérők: b) az állam, a helyi önkormányzat és minden költségvetési szerv, a közalapítvány, a helyi és országos nemzetiségi önkormányzat, a helyi önkormányzatok társulása, a helyi önkormányzat által a helyben központosított közbeszerzés keretében, valamint több helyi önkormányzat, illetve a közös hivatalhoz tartozó települések központosított közbeszerzési rendszere keretében ajánlatkérésre kizárólagosan feljogosított szervezet, a területfejlesztési önkormányzati társulás, a térségi fejlesztési tanács. A Kbt. 7. szerint: (1) A közbeszerzés tárgya árubeszerzés, építési beruházás, szolgáltatás megrendelése, építési koncesszió és szolgáltatási koncesszió. (2) Az árubeszerzés olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya forgalomképes és birtokba vehető ingó dolog tulajdonjogának vagy használatára, hasznosítására vonatkozó jognak - vételi joggal vagy anélkül történő - megszerzése az ajánlatkérő részéről. Az árubeszerzés magában foglalja a beállítást és üzembe helyezést is. (4) A szolgáltatás megrendelése - árubeszerzésnek és építési beruházásnak nem minősülő - olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya különösen valamely tevékenység megrendelése az ajánlatkérő részéről. A Kbt. 8. alapján: (1) Ha a szerződés több - egymással szükségszerűen összefüggő - közbeszerzési tárgyat foglal magában, a meghatározó értékű közbeszerzési tárgy szerint kell a szerződést minősíteni.

6 6 (2) Szolgáltatás megrendelésének minősül az a szerződés, amelynek a tárgya áru beszerzése és szolgáltatás megrendelése, ha a szolgáltatás értéke meghaladja az árubeszerzés értékét. A Kbt. 10. értelmében: (1) A közbeszerzési értékhatárok: a) az Európai Unió joga által meghatározott közbeszerzési értékhatárok (a továbbiakban: uniós értékhatárok); b) a költségvetési törvényben nemzeti értékhatárokként meghatározott közbeszerzési értékhatárok (a továbbiakban: nemzeti értékhatárok). (2) Az uniós értékhatárokat időszakonként az Európai Bizottság állapítja meg és teszi közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában. (3) Az egyes beszerzési tárgyakra meghatározott nemzeti értékhatárokat a költségvetési törvényben minden évben meg kell határozni. Az egyes beszerzési tárgyakra meghatározott uniós értékhatárokat, tekintettel az értékhatárokra vonatkozó - a (2) bekezdés szerinti - európai uniós jogi aktusokra, a költségvetési törvényben minden évben meg kell határozni. (4) Az egyes beszerzési tárgyakra vonatkozó uniós értékhatárokat, valamint a nemzeti értékhatárokat a Közbeszerzési Hatóság a Közbeszerzési Értesítőben minden év elején közzéteszi. Ennek során az uniós értékhatárok forintban meghatározott összegét az Európai Bizottságnak az uniós értékhatárok nemzeti valutákban meghatározott összegére vonatkozó, az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett közleményének megfelelően kell feltüntetni. A Kbt. 11. (1) bekezdés szerint a közbeszerzés értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért vagy kínált - általános forgalmi adó nélkül számított, a okban foglaltakra tekintettel megállapított - legmagasabb összegű teljes ellenszolgáltatást kell érteni (a továbbiakban: becsült érték). A teljes ellenszolgáltatásba bele kell érteni az opcionális részt tartalmazó ajánlatkérés esetén az opcionális rész értékét. A Kbt. 19. szerint: (1) Az uniós értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzésekre e törvény Második Részét, az ezek alatti és egyben a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre a Harmadik Részét alkalmazva kell eljárni, kivéve, ha e törvény másként rendelkezik. A Magyarország évi központi költségvetéséről szóló évi CCIV. törvény 67. (1) bekezdése szerint a Kbt. 10. (1) bekezdés b) pontja szerinti nemzeti közbeszerzési értékhatár - kivéve a Kbt. szerinti közszolgáltatói szerződésekre vonatkozó értékhatárt január 1-jétől december 31- éig:

7 a) árubeszerzés esetében: 8,0 millió forint, d) szolgáltatás megrendelése esetében: 8,0 millió forint. 7 A Kbt a szerint e rész szerint kell eljárni az ajánlatkérőknek az uniós értékhatárt el nem érő és egyben a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzések megvalósításakor, valamint szolgáltatási koncesszió beszerzése esetében. E rész szerinti eljárás alkalmazható továbbá olyan esetben, amelyre e törvény III. Fejezete azt lehetővé teszi [18. (3) bekezdés; 19. (2) bekezdés]. A Kbt (1) bekezdése b) pontja szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból indított eljárását a következő szervezetek vagy személyek kezdeményezhetik, ha a feladatkörük ellátása során e törvénybe ütköző magatartás vagy mulasztás jut tudomásukra: b) az Állami Számvevőszék. A (2) bekezdés b) pontja szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását az (1) bekezdés b), c), j) és l) pontja szerinti szervezet a jogsértés tudomásra jutásától számított harminc napon belül, de legfeljebb a jogsértés megtörténtétől számított három éven belül, közbeszerzési eljárás mellőzésével történő beszerzés esetén a szerződés megkötésének időpontjától, vagy ha ez nem állapítható meg, akkor a szerződés teljesítésének bármelyik fél által történő megkezdésétől számított három éven belül kezdeményezheti. A Kbt. - a közösségi irányelvekkel összhangban - részletesen meghatározza azokat a feltételeket, melyek alapján az adott beszerzésre kiterjed a közbeszerzési eljárási kötelezettség. A Kbt. a közbeszerzési eljárás lefolytatási kötelezettség tekintetében, egyrészről meghatározza a közbeszerzés tárgyait a tárgyi hatály vonatkozásban, másrészt a személyi hatályát. E kettős szabályozás következtében a Kbt. tárgyi hatálya alá tartozó beszerzésekre a Kbt. személyi hatálya alá tartozó ajánlatkérőknek le kell folytatniuk a közbeszerzési eljárást. A Döntőbizottság megállapította és azt a beszerző sem vitatta, hogy a beszerző olyan költségvetési szerv, amely a Kbt. 6. (1) bekezdés b) pontja alapján a Kbt. személyi hatálya alá tartozik. Ebből következően a Kbt.-ben meghatározott tárgyú és értékű beszerzései esetén közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezetsége terheli a beszerzőt. A beszerző december 11. napján megrendelt, a december 18. napján kelt számla szerint kifizetett Ft névértékű ajándékutalványt és Ft szolgáltatási díjat, összesen Ft összegben. A Döntőbizottság elsőként rögzíti, hogy a Kbt. visszterhes szerződések esetében rendeli közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettségét az ajánlatkérő szervezetek számára. A Kbt. azt is meghatározza, hogy a közbeszerzés értékének

8 8 a közbeszerzés tárgyáért kért legmagasabb összegű, teljes ellenszolgáltatást kell tekinteni. A tényállásban rögzítettek szerint kétséget kizáróan megállapítható volt, hogy a beszerző összesen Ft-ot fizetett meg a beszerzés tárgyát képező utalványok ellenében a Sodeso Pass Hungária Kft.-nek. A Döntőbizottság álláspontja szerint utalványok esetében árubeszerzés és szolgáltatás megrendelés is a beszerzés tárgyának elemeit képezi, azonban mindkét esetben 8 millió Ft a közbeszerzési értékhatár, így a beszerzés értékére tekintettel fennáll a közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettsége. A kifizetés alapját képező számlán egyértelműen feltüntetésre került, hogy a szolgáltatás ellenértéke Ft, a beszerző által megfizetett teljes ellenszolgáltatás összege Ft. A Döntőbizottság álláspontja szerint abból, hogy az utalványok kibocsátásához szolgáltatás teljesítése is kapcsolódik, nem következik, hogy nem a teljes ellenszolgáltatás jelenti a beszerzés értékét. A beszerző által december 11. napján megrendelt utalványok teljes ellenértéke meghaladja a Kbt. 10. (1) bekezdés b) pontja szerinti, a Magyar Köztársaság évi költségvetéséről szóló évi CCIV. törvény 67. (1) bekezdése szerint a Kbt. Harmadik része alkalmazásában árubeszerzés, valamint szolgáltatás megrendelésére irányadó 8 millió forintos közbeszerzési értékhatárt. A Kbt. lehetővé teszi a jelen ügyben hatályos rendelkezései szerint a 19. (1) bekezdésében, hogy a beszerző a Kbt. Harmadik részét alkalmazva folytasson le közbeszerzési eljárást, a közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettsége alól azonban nem biztosít kivételi lehetőséget. A Döntőbizottság nem tudta elfogadni a beszerző azon álláspontját, hogy az ajándékutalvány értéke nem a Sodexo Pass Hungária Kft.-t illeti meg, hanem a beváltóhelyeket. Az ajánlatkérő közbeszerzési eljárási kötelezettsége az ellenérték alapján beállt az utalványok megrendelésével, a tényállásban rögzítettek szerint. A számla kétségtelenül a beszerző nevére került kiállításra, a beszerző által nem vitatottan a számlán feltüntetett teljes összeget, Ft-ot fizetett meg a Sodexo Pass Hungária Kft. részére. A közbeszerzési eljárási kötelezettséget nem érinti az sem, hogy az utalványt a beszerző munkavállalói használják fel, továbbá a kibocsátó és az elfogadóhelyek közötti elszámolás rendje sem. A beszerző a Kbt. értelmében ajánlatkérőnek minősülő szervezet, amely a közbeszerzési értékhatárt elérő értékű visszterhes szerződést kötött, amelynek alapján a beszerző elmulasztotta előzetesen a közbeszerzési eljárás lefolytatását. A Döntőbizottság megjegyzi, hogy a beszerző nem Erzsébet utalványt szerzett be, így az arra való hivatkozása nem releváns.

9 9 Mindezek alapján a Döntőbizottság megállapította a Kbt (2) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva, hogy a beszerző megsértette a Kbt. 5. -ára, a Kbt. 19. (1) bekezdésére figyelemmel alkalmazandó Kbt át. A Döntőbizottság a fentiek szerint a Kbt (2) bekezdés d) pontja alapján adott helyt a kezdeményező iratának és megállapította, hogy a beszerző megsértette a Kbt. rendelkező részben megjelölt előírásait. Emellett a Döntőbizottság kötelezően alkalmazta a Kbt (3) bekezdés e) pontja szerinti jogkövetkezményt és bírságot szabott ki. A Kbt (4) bekezdése a) pontja szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság a jogsértés megállapítása mellett bírságot szab ki, ha a jogsértés a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósul meg. A Kbt (5) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása vagy a gazdasági szereplőnek a közbeszerzési eljárásban történő részvételtől eltiltása, valamint a bírság összegének, illetve az eltiltás időtartamának megállapításában az eset összes körülményét - így különösen a jogsértés súlyát, a közbeszerzés tárgyát és értékét, a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítását, a jogsértőnek az eljárást segítő együttműködő magatartását - veszi figyelembe. A bírság összegének és az eltiltás időtartamának megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt. Az eltiltásra vonatkozó döntés kérdésében a külön jogszabályban foglaltakat is figyelembe kell venni. A (6) bekezdése szerint a bírság mértékét a Kormány rendeletben szabályozza. A Közbeszerzési Döntőbizottság által kiszabható szankciókról és alkalmazásuk részletes szabályairól, valamint a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról szóló 288/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 5. (1) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság a Kbt (4) bekezdése alapján a jogsértés megállapítása mellett bírságot köteles kiszabni. A bírság összege - a Kbt (5) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - a közbeszerzési eljárás becsült értékének, illetve részajánlattétel esetében a jogorvoslattal érintett rész értékének, a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése esetén pedig a szerződéses érték legfeljebb tizenöt százaléka. A Döntőbizottság a Kbt (4) bekezdés a) pontjának rendelkezése alapján, a közbeszerzés jogtalan mellőzése miatti jogsértés esetén a beszerzővel szemben köteles bírságot kiszabni, e tekintetben a bírság kiszabásának indokoltságát nem mérlegelheti.

10 10 A Döntőbizottság a bírság összegének meghatározása során figyelembe vette, hogy a bekövetkezett jogsérelem nem orvosolható, értékelte a közbeszerzés tárgyát, és annak nem magas becsült értékét. A Döntőbizottság a beszerző terhére vette figyelembe, hogy az utóbbi két évben megállapított a terhére jogsértést. A Döntőbizottság a fentiekben ismertetett szempontok együttes mérlegelése alapján állapította meg a bírság összegét forintban. A Döntőbizottság a Kbt (1) bekezdése alapján alkalmazandó, a közigazgatási hatsági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (Ket.) 72. (1) bekezdés de) pontja szerint a Ket (2) bekezdés b) pontja alapján rendelkezett a költségek viseléséről. A határozat bírósági felülvizsgálatát a Kbt biztosítja. A Döntőbizottság tájékoztatja a feleket, hogy jelen határozat bírósági felülvizsgálatára - mivel az ajánlatkérő központi költségvetési szerv - a Pp (7) bekezdése alapján a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az illetékes. A Kbt (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel hívta fel a Döntőbizottság a felek figyelmét arra, hogy amennyiben nem tárgyaláson kívül kívánják a határozat bírósági felülvizsgálatát, akkor a tárgyalás tartását a keresetlevélben kell kérni. Budapest, június 11. Dr. Szathmári Réka sk közbeszerzési biztos A kiadmány hiteléül: Gulyás Richárd sk közbeszerzési biztos Dr. Jánosi Bálint sk közbeszerzési biztos Liszi Barbara Kapják: 1. Állami Számvevőszék (1052 Budapest, Apáczai Csere János u. 10.) 2. Dr. Kozma György ügyvéd (2040 Budaörs, Budapesti út 28.) 3. Sodexo Pass Hungária Kft. (1134 Budapest, Róbert Károly krt ) 4. Közbeszerzési Hatóság Titkársága (Helyben) 5. Irattár