Fővárosi Törvényszék 3.Kf /2013/6. számú ítélete

Átírás

1 Fővárosi Törvényszék 3.Kf /2013/6. számú ítélete Közbeszerzési Értesítő száma: 2014/1 Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Fővárosi Bíróság ítélete KÉ Eljárás fajtája: Közzététel dátuma: Iktatószám: 24250/2013 CPV Kód: Ajánlatkérő: Teljesítés helye: Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: Nyertes ajánlattevő: Ajánlatkérő típusa: Ajánlatkérő fő tevényeségi köre: Fővárosi Bíróság ítélete Szöveg: FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK 3.Kf /2013/6. A Fővárosi Törvényszék a Kéry Ügyvédi Iroda (8314 Vonyarcvashegy, Székely Bertalan utca 46/1., ügyintéző: dr. Kéry Zoltán ügyvéd) által képviselt Magyar Mozgókép Közalapítvány (1068 Budapest, Városligeti fasor 38.) I. rendű, a dr. Horváth Éva jogtanácsos által képviselt Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság (1026 Budapest, Riadó utca 5.) II. rendű felpereseknek a dr. Horváth Éva jogtanácsos által képviselt Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság (1026 Budapest, Riadó utca 5.) I. rendű, a Kéry Ügyvédi Iroda (8314 Vonyarcvashegy, Székely Bertalan utca 46/1., ügyintéző: dr. Kéry Zoltán ügyvéd) által képviselt Magyar Mozgókép Közalapítvány (1068 Budapest, Városligeti fasor 38.) II. rendű, és a dr. Végh Tibor ügyvéd (1026 Budapest, Bimbó út 156/b) által képviselt Invertár Ingatlankezelő és Szolgáltató Kft. (1068 Budapest, Városligeti fasor 38.) III. rendű alperesek ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított és a közbeszerzési szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti egységes perében, amely perbe a II. rendű felperes és I. 1

2 rendű alperes oldalán a dr. Nagy Zita Beatrix jogtanácsos által képviselt Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (1126 Budapest, Tartsay Vilmos utca 13.) beavatkozott, a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság január 4. napján kelt 14.K /2012/14. számú ítélete ellen az I. rendű felperes és egyben II. rendű alperes 15. sorszám alatt bejelentett fellebbezésére meghozta az alábbi ÍTÉLETET A Fővárosi Törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel nem támadott részét nem érinti, fellebbezett részét helybenhagyja. Kötelezi az I. rendű felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. rendű alperesnek és az alperesi beavatkozónak külön-külön (harmincezer-harmincezer) forint másodfokú perköltséget. A fellebbezési illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: beavatkozó) április 11. napján érkeztetett beadványában hivatalból jogorvoslati eljárást kezdeményezett az I. rendű felperessel, egyben II. rendű alperessel (a továbbiakban: I. rendű felperes) szemben egy, a közte és a III. rendű alperes között fennálló ingatlanbérletre a február 26-án kelt bérleti szerződésmódosítással és a április 15-én megkötött bérleti szerződéssel összefüggésben a közbeszerzésekről szóló évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 2. (1) bekezdésének sérelme, a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése miatt. A kezdeményezésre eljárt alperes D.225/9/2011. számú határozatában megállapította, hogy az I. rendű felperes megsértette a Kbt. 2. (1) bekezdését, ezért 1 millió forint bírsággal sújtotta. A hivatalbóli kezdeményezést határidőben érkezettnek tekintette. Megállapította, hogy az I. rendű felperes a Kbt. 22. (1) bekezdés f) pontja értelmében a Kbt. személyi hatálya alá tartozik, beszerzési igényére, a Kbt (2) bekezdése szerinti árubeszerzésre, a Kbt. tárgyi hatálya fennáll. A február 26-án kelt bérleti szerződésmódosítás a február 12-én létrejött bérleti szerződésre vonatkozott, a módosítás a szerződés időtartamának meghosszabbítását és a bérleti díj összegének 2

3 felemelését érintette. A módosítások jellege alapozta meg a kötelezettségét a közbeszerzési eljárás lefolytatására. A szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás összegét a Kbt. 36. (1) bekezdésének a) pontja alapján forintban állapította meg. Az összeg meghaladta a Kbt (1) bekezdése alapján - figyelemmel a Magyar Köztársaság évi költségvetéséről szóló évi CII törvény 86. (1) bekezdésére - meghatározott 30 millió forint nemzeti értékhatárt, így nem lett volna mellőzhető a közbeszerzési eljárás lefolytatása. A április 15-én megkötött új bérleti szerződés becsült értékét forintban állapította meg, amely meghaladta a Magyar Köztársaság évi költségvetésről szóló évi CXXX. törvény 87. (1) bekezdése értelmében árubeszerzésre irányadó 8 millió forint nemzeti értékhatárt, ezért ebben az esetben sem lett volna mellőzhető a közbeszerzés lefolytatása. A bírságot a február 26-án megkötött bérleti szerződésmódosítással összefüggésben szabta ki a súlyos jogsértésre figyelemmel. A bírság mértékének meghatározásánál megjelölte a mérlegelésnél irányadó szempontokat. A április 15-én megkötött szerződéssel összefüggésben bírságot nem szabott ki, utalva a Kbt (3) bekezdés e) pontjában foglaltakra és a 340/A. (1) bekezdésére azzal, hogy a szerződés érvénytelensége iránt pert kellett indítania. A határozat bírósági felülvizsgálata iránt az I. rendű felperes terjesztett elő keresetet, amelyben elsődlegesen a határozat hatályon kívül helyezését, a bírság törlését vagy legalábbis mérséklését, másodlagosan a határozat hatályon kívül helyezése mellett az alperes új eljárásra kötelezését kérte. A II. rendű felperes a II. és III. rendű alperesek ellen előterjesztett keresetében a április 15-én megkötött szerződés érvénytelenségének megállapítását és bírság kiszabását kérte, melyet pontosított kereseti kérelme szerint 15%-ban kért meghatározni. Az egységes perben eljáró elsőfokú bíróság az I. rendű felperes keresetét elutasította. Megállapította, hogy a II. és III. rendű alperesek által április 15-én kötött bérleti szerződés érvénytelen. A szerződést a határozathozatalig terjedő időre hatályossá nyilvánította azzal, hogy a szerződő feleket elszámolási kötelezettség nem terheli. A II. rendű alperessel szemben forint 3

4 bírságot szabott ki. Ezt meghaladóan a II. rendű felperes keresetét elutasította. Megállapította, hogy a február 26-i szerződésmódosítással kapcsolatos jogorvoslati kérelem április 11-én érkezett, így tehát a kezdeményezés a Kbt (3) bekezdésében előírt három éves objektív határidőn belül történt. Osztotta az alperes álláspontját abban, hogy a február 26-i szerződésmódosítás, amely a február 12-én megkötött szerződésre vonatkozott, új beszerzési igényként volt értékelhető. A becsült értékek alapján le kellett volna folytatni a közbeszerzési eljárást, mert arra mind a Kbt. személyi, mind tárgyi hatálya fennállt. A bírság alkalmazása a határozatban kifejtett okból indokolt volt, annak megváltoztatására nem volt mód. A II. rendű felperes szerződés érvénytelenségének megállapítására irányuló kereseti kérelmét illetően azt fejtette ki, hogy a per megindítása a Kbt. 350/C. (1) bekezdése alapján az I. rendű alperes kötelezettsége volt. A bíróság a Kbt. 306/A. (3) bekezdése értelmében köteles bírságot kiszabni. Nem fogadta el ez esetre a bírság mértékeként a szerződés értékének 15%-át, mert a szerződést a határozathozatalig terjedő időre hatályossá nyilvánította, így ez az összeg a szerződés értékének legfeljebb 10%-a lehet. A bírság kiszabásánál a közbeszerzés becsült értékét vette figyelembe forintban és ezen összeg 10%-át alkalmazta bírságként megfelelően kerekítve, a jogsértés tárgyi súlyára is figyelemmel. Az I. rendű felperes az elsőfokú bíróság ítéletének elsődlegesen megváltoztatása, az alperes határozatának megváltoztatása, a jogsértés mellőzése és a bírság törlése, vagy mérséklése, másodlagosan az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróságnak új eljárásra és új határozat hozatalára utasítása, valamint az I. rendű alperes keresetének az elutasítása iránt terjesztett elő fellebbezést, és perköltséget kért. Változatlanul állította, hogy a hivatalból történt kezdeményezés a Kbt (2) bekezdésére figyelemmel elkésett, mert a határidőt a február 12-én megkötött szerződéstől kell számolni, nem pedig a február 26-án történt szerződés módosítástól. Ezt támasztja alá a Kbt (3) bekezdés c) pontja is, 4

5 amely a szerződéskötés időpontját tekinti a jogsértés megtörténtének. Kifogásolta, hogy sem az I. rendű alperes, sem az elsőfokú bíróság nem vette figyelembe a felek által április 15-én megkötött szerződés ettől az időponttól eltérő hatályba lépésének a napját, holott a hatálybalépés időpontjáig a szerződés joghatás kiváltására nem volt alkalmas. A szerződés hatálybalépésének időpontjában a Kbt (2) bekezdése már hatályát vesztette, nem kellett közbeszerzési eljárást lefolytatnia, tehát marasztalása jogszerűtlenül történt. Az I. rendű alperes, egyben II. rendű felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását és perköltséget igényelt. Határozati álláspontját változatlanul fenntartotta, mind a kezdeményezés határidőben érkezése, mind a kezdeményezés érdemi elbírálása és indokai tekintetében. A beavatkozó észrevételében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. Kifejtette, hogy a február 12-én megkötött bérleti szerződés február 26-i módosítása új beszerzési igény megvalósítását szolgálta, ezért a Kbt. hatálya alá tartozott. A kezdeményezés határidejének számításánál ezért nem a február 12-én megkötött szerződés, hanem annak módosítása volt az irányadó, amelyhez képest a kezdeményezés határidőben érkezett. A április 15-én létrejött szerződés esetében a kezdeményezés a április 15-től hatályos Kbt (2) bekezdésének c) pontja szerinti határidőben érkezett. A szerződés érvényességét a szerződés megkötésekor hatályos anyagi jogi szabályok alapján kell megítélni, ezért az azt követően bekövetkezett jogszabályi változások nem orvosolhatták a szerződés megkötését megelőző versenyeztetési eljárás elmulasztásából eredő jogsértést. A szerződés április 15-én jött létre, ezért a Kbt. szabályai vonatkoztak rá. A fellebbezés nem alapos. Az elsőfokú bíróság a hiánytalanul feltárt tényállás alapján helyesen foglalt állást mind a hivatalbóli kezdeményezés határidőben érkezéséről, mind a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzéséről és az alkalmazott jogkövetkezmények jogszerűségéről. Helyesen állapította meg az alperessel egyezően, hogy a Kbt (1) bekezdésének c) pontja szerinti kezdeményező kezdeményezése a Kbt (2) bekezdés szerinti határidőben érkezett, mert a jogsértő esemény a február 26-i 5

6 szerződésmódosítás volt, amely az időtartam és az ellenszolgáltatás összegét érintő olyan módosítás volt, ami a szerződés lényeges tartalmi elemeire vonatkozott, új beszerzési igényként kellett értelmezni. Tévesen tulajdonított az I. rendű felperes annak kiemelt jelentőséget, hogy az érintett irodahelyiségekre vonatkozó bérleti jogviszonya óta folyamatosan fennállt, olyan időben, amikor közbeszerzést nem kellett lefolytatni. A Kbt. alkalmazási körének meghatározásánál abból kellett kiindulni, hogy az I. rendű felperes a Kbt a szerinti ajánlatkérőnek minősült, célja visszterhes szerződés megkötésére irányult olyan tárgyban, amelyet a Kbt. árubeszerzésnek minősített, és olyan értékre, amely a nemzeti értékhatárt elérte. E feltételek fennállása okán nem volt mellőzhető a közbeszerzési eljárás lefolytatása. A Kbt. 2. (1) bekezdése szerint a közbeszerzéssel kapcsolatos jogorvoslat különös szabályaira is e törvény alkalmazandó. Az alperes határozatában részletesen levezette, hogy a felperes a Kbt. személyi és tárgyi hatálya alá tartozott, a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése miatt jogsértést követett el, melynek szankciója a bírság volt. Az alperes határozatában a bírság kiszabását a súlyos jogsértéssel indokolta, annak mértékénél a mérlegelés szempontjairól számot adott, helyesen döntött ezért e kérdésről is az elsőfokú bíróság, a másodfokú bíróságnak sem volt lehetősége a bírság elengedésére vagy mérséklésére. A április 15-én megkötött szerződéssel összefüggésben az I. rendű felperes alaptalanul érvelt a szerződés létrejöttére és hatályba lépésére irányadó polgári jog szabályaival, tévesen kérte figyelembe venni a szerződés hatályba lépésének időpontját, mint azt az időpontot, amikor már nem volt kötelező közbeszerzési eljárás lefolytatása. Annak megállapításánál, hogy egy adott beszerzési igényre a közbeszerzési eljárás szabályai alkalmazandók vagy sem, kizárólag a közbeszerzésekről szóló törvény rendelkezései az irányadók. Nincs relevanciája a polgári jog szabályainak a Kbt. alkalmazási körének szempontjából. Az I. rendű felperesnek a bérleti szerződés megkötését megelőzően kellett azt eldöntenie, hogy beszerzési igényét a közbeszerzésre irányadó szabályok betartásával vagy anélkül kell-e kielégítenie. Amikor a 6

7 szerződést anélkül kötötte meg, hogy megelőzőleg lefolytatta volna a közbeszerzési eljárást, a jogsértést megvalósította. A szerződéskötés időpontja az irányadó a Kbt. alkalmazási körének szempontjából, mert a Kbt. 2. (1) bekezdése szerint a visszterhes szerződés megkötésének céljából köteles az ajánlatkérőként meghatározott szervezet a közbeszerzési eljárás lefolytatására beszerzési igénye megvalósítása érdekében. A szerződéskötés időpontjában a közbeszerzési eljárás lefolytatása kötelező volt, az I. rendű felperes a szerződést anélkül kötötte meg, hogy a közbeszerzési eljárást lefolytatta volna, tehát jogsértést követett el. A jogsértés megállapítása szempontjából közömbös, hogy a már megkötött szerződés mikor lépett hatályba. Helyesen járt el ezért az I. rendű alperes mind a jogsértés meghatározásakor, mind a választott szankció, a speciális polgári peres eljárás kezdeményezése során. Az elsőfokú bíróság a szerződés érvénytelenségéről helytálló döntést hozott. Az I. rendű alperes fellebbezéssel nem támadta a kereseti kérelmének a 10 % bírságot meghaladó részében történő elutasítását, ezért a Fővárosi Törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletének ezt a részét nem érintette, fellebbezett részét pedig a fenti indokbeli kiegészítéssel a Polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 253. (2) bekezdése értelmében helybenhagyta. A sikertelenül fellebbező I. rendű felperest a Pp. 78. (1); (2) és 79. (1) bekezdése értelmében kötelezte az I. rendű alperes és az alperesi beavatkozó részére a másodfokú perköltség megfizetésére. Az I. rendű felperes közalapítvány, az illetékekről szóló évi XCIII. törvény 5. (1) bekezdésének f) pontja alapján személyes illetékmentes, a (2) bekezdésben írt bejelentési kötelezettségének eleget tett, Budapest, október 29. napján Dr. Sára Katalin s.k. a tanács elnöke, Dr. Páldy Zsuzsanna s.k. előadó bíró, Dr. Szőke Mária s.k. bíró 7