A Kúria mint másodfokú bíróság Kfv.III /2013/12. számú ítélte

Átírás

1 A Kúria mint másodfokú bíróság Kfv.III /2013/12. számú ítélte Közbeszerzési Értesítő száma: 2014/130 Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Fővárosi Bíróság ítélete KÉ Eljárás fajtája: Közzététel dátuma: Iktatószám: 23362/2014 CPV Kód: Ajánlatkérő: Teljesítés helye: Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: Nyertes ajánlattevő: Ajánlatkérő típusa: Ajánlatkérő fő tevényeségi köre: Fővárosi Bíróság ítélete Szöveg: A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv. III /2013/12. szám A Kúria a dr. Bíró J. Judit ügyvéd (1071 Budapest,Városligeti fasor ) által képviselt Izsépker Plusz Kft. (6070 Izsák, Batthyány u. 50.) felperesnek a dr. Szvetnik Ágnes jogtanácsos által képviselt Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság (1026 Budapest, Riadó u. 5.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében, amely perbe a Dr. Dudás Gábor Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Dudás Gábor ügyvéd Budapest, Iskola u ) által képviselt Halimba Község Önkormányzata (8452 Halimba, Petőfi S. u. 16.) az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében beavatkozott, a Kecskeméti Törvényszéken 16. K /2012. számon indult perében a Kecskeméti Törvényszék, mint másodfokú bíróság április 11. napján kelt 3.Kf /2013/5. számon hozott jogerős ítélete ellen az alperesi beavatkozó részéről 3. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán meghozta a következő ítéletet A Kúria a Kecskeméti Törvényszék, mint másodfokú bíróság 3.Kf /2013/5. számú ítéletét hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróság 16.K /2012/7. számú ítéletét akként változtatja meg, hogy a felperes keresetét elutasítja, valamint kötelezi a felperest, hogy tizenöt napon belül fizessen meg az alperesnek (ötvenezer), az alperesi beavatkozónak (harmincezer) forint perköltséget. Kötelezi továbbá a felperest, hogy fizessen meg - külön felhívásra - a Magyar Államnak (harminchatezer) forint kereseti illetéket. A Kúria kötelezi a felperest, hogy fizessen meg tizenöt napon belül az alperesnek (negyvenezer) forint, az alperesi beavatkozónak (hatvanezer) forint együttes felülvizsgálati eljárási és másodfokú perköltséget. 1

2 A Kúria kötelezi továbbá a felperest, hogy fizessen meg a Magyar Államnak - külön felhívásra (huszonnégyezer) forint fellebbezési, (hetvenezer) felülvizsgálati eljárási és (harmincötezer) csatlakozó felülvizsgálati illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás Halimba Község Önkormányzata (a továbbiakban: ajánlatkérő) október 13-án feladott ajánlati felhívásával a közbeszerzésekről szóló évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) VI. fejezet szerinti, tárgyalás nélküli, általános egyszerű eljárást indított a következő megnevezéssel: Vállalkozási szerződés Halimba település szennyvízelvezetése és szennyvíztisztítása KDOP-4.1.1/A azonosító számú projekt kivitelezési munkáira. Az ajánlati felhívás V pontja tartalmazta, hogy az ajánlat benyújtása ajánlati biztosíték nyújtásához kötött, melynek mértéke ,-Ft. Az ajánlatbiztosíték nyújtása történhet bankgaranciával is. Bankgarancia nyújtása esetén feltétel, hogy kedvezményezettként Halimba község önkormányzatát szükséges megjelölni. Az ajánlattételi határidőre az Izsépker Plusz Kft., az SZ-L-BAU Építőipari és Kereskedelmi Kft., a Switelsky Magyarország Kft. és közös ajánlattevőként a SADE Magyarország Mélyépítő Kft. - Horváth-Ép Közmű, Út és Mélyépítő Kft. tettek ajánlatot. A közös ajánlattevők ajánlatában csatolásra került az ajánlati biztosítékot tartalmazó november 10. napján kelt a Credit Aqricole Corporate & Investment Bank által kiállított bankgarancia levél, melynek kedvezményezettjeként az ajánlatkérő, a biztosítékot nyújtó ajánlattevőként pedig a SADE Magyarország Mélyépítő Kft. került megnevezésre. A banki kötelezettségvállalás tartalmazta, hogy a bankgarancia abban az esetben hívható le, amennyiben a kedvezményezett az igénybejelentésben kijelenti, hogy a követelt összeg azért vált esedékessé, mert az ajánlattevő az ajánlatát az ajánlati kötöttség idején belül visszavonta, vagy az ajánlattevő - miután az ajánlatának érvényességi időn belül tájékoztatást kapott a kedvezményezettől a benyújtott ajánlat elfogadásáról - az érdekkörében felmerült célból meghiúsította, elmulasztotta, vagy megtagadta a szerződés kedvezményezettel történő megkötését. A nyertes ajánlattevők a SADE Magyarország Mélyépítő Kft. - Horvát - ÉP Kft. közös ajánlattevők lettek. Az Izsépker Plusz Kft. (tov: felperes) az eljárást lezáró döntés megsemmisítését, bírság kiszabását, valamint az ajánlatkérő beavatkozó jogorvoslati eljárással kapcsolatban felmerült költségeinek megfizetésére történő kötelezését kérte. Előadta, a nyertes ajánlatban csatolt ajánlati biztosíték kizárólag a konzorciumvezetőt nevesíti ajánlattevőként, így a nyertes közös ajánlattevők ajánlata jogszerűen nem volt érvényessé nyilvánítható. A Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: alperes) D. 63/15/2012. Számú határozatával a felperes jogorvoslati kérelmét elutasította. Az ajánlatban csatolt ajánlati biztosíték vonatkozásában döntését azzal indokolta, hogy a nyertes ajánlat érvényessége, vagy érvénytelensége a Kbt.-ben taxatíve felsorolt érvénytelenségi okok alapján állapítható meg. Egyéb szempontból a biztosíték, így a felperes által hivatkozott érvényesíthetőség az eljárást lezáró döntés jogszerűségének megítélésében nem bír jogi relevanciával. Az alperes határozatában utalt a Kbt. 88. (1) bekezdés b) pontjában foglaltakra, azon esetekre, hogy az ajánlat kizárólag abban az esetben érvényteleníthető, ha az ajánlati biztosítékot nem határidőben és- az előírttól kisebb mértékben bocsátották az ajánlatkérő rendelkezésére. Jelen esetben a nyertes ajánlat megfelelő mértékben tartalmazta az ajánlati biztosítékot, határidőben került benyújtásra, ennélfogva az 2

3 ajánlat a Kbt. 81. (1) bekezdés b) pontja szerint nem érvénytelen. Minthogy pedig a Kbt a nem tartalmaz speciális rendelkezést a közös ajánlattétel esetére, az ajánlati biztosíték tartalmára, illetőleg nyújtása módjára vonatkozóan, így a nyertes ajánlatban szereplő biztosíték a Kbt. 59. (1), (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelt. Az indokolás kifejtette, hogy a Kbt. 59. (4) bekezdése az ajánlati kötöttség megsértése esetén objektív feltételként rögzíti azt, hogy a biztosíték az ajánlatkérőt illeti meg. Közös ajánlattétel esetén természetszerűleg bármely ajánlattevő visszalépése az ajánlat visszavonását, illetőleg a szerződés lehetetlenülését, így az ajánlati kötöttség sérelmét eredményezi, így az ajánlatkérő a törvény erejénél fogva válik jogosulttá az ajánlati biztosítékra. A felperes keresetében az alperes határozatának megváltoztatását kérte, kérte annak megállapítását, hogy az ajánlatérő az eljárást lezáró döntésével megsértette a Kbt. 88. (1) bekezdés b) pontjára tekintettel a Kbt. 81. (3) bekezdését, a Kbt. 91. (1) bekezdését, másodlagosan kérte, hogy a bíróság helyezze hatályon kívül az alperesi határozatot és utasítsa az alperest új eljárásra. Az első számú kérelmi elem tekintetében a felperes előadta, hogy a közös ajánlattevők ajánlatában szereplő bankgarancia kizárólag a SADE Magyarország Kft. (konzorciumvezető) tekintetében felelt meg a Kbt. 59. (4) bekezdésében foglaltaknak, míg a másik ajánlattevő a Horváth-Ép Kft. vonatkozásában ennek nem felelt meg. Az alperes, és a per során alperesi beavatkozóként eljáró Halimba Község Önkormányzata a kereset elutasítását kérte. Az első fokon eljárt Kecskeméti Törvényszék 16.K /2012/7. sorszámú ítéletében az alperesi határozatot az első számú kérelmi elem vonatkozásában megváltoztatta és megállapította, hogy az ajánlattevő az eljárást lezáró döntésével megsértette a Kbt. 88. (1) bekezdés b) pontjára tekintettel a Kbt. 81. (3) bekezdésében és a Kbt. 91. (1) bekezdésében foglaltakat. Döntését azzal indokolta, hogy az adott esetben a Kbt. 4. 1) pontjában írott értelmező rendelkezések alapján az ajánlatkérő által nyertesnek nyilvánított ajánlat nem egy ajánlattevőtől, hanem kettő ajánlattevőtől származik, a közöttük létrejött belső jogviszony rendező konzorciális szerződés ezen a tényen nem változtat. Az ajánlatban szereplő bankgarancia csak arra szól, ha a közös ajánlattevők vezető tagja a SADE Magyarország Kft. visszavonja az ajánlati kötöttség ideje alatt az ajánlatát, illetve ha a SADE Magyarország Kft. az érdekkörében felmerült okból nem köti meg a szerződést az ajánlattevővel, akkor az érvényesíthető, míg a másik ajánlattevő a Horváth-Ép Kft. vonatkozásában nincs a közös ajánlatételben ajánlati biztosíték, így a nyertesnek nyilvánított ajánlatban csatolt biztositék nem felel meg maradéktalanul a Kbt ban írottaknak, azt az ajánlatkérő jogszerűtlenül fogadta el. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes, illetve az alperesi beavatkozó élt fellebbezéssel. A másodfokon eljáró Kecskeméti Törvényszék 3.Kf /2013/5. számú ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Indokolásában kiemelte a perben irányadó Kbt. 4. 1) pontja méghatározza, hogy ki minősül ajánlattevőnek. Rögzítette, hogy a közös ajánlattevők külön-külön két ajánlattevőnek minősülnek, így az ajánlati biztosíték meglétét ebből a szempontból kellett vizsgálnia. Kiemelte a közös ajánlattevők biztosi téka csak a SADE Magyarország Kft. magatartása esetén nyújtott biztosítékot az ajánlatkérő részére, amennyiben a Horváth-Ép Kft. az ajánlatát a kötöttségi időn belül visszavonta volna, vagy az érdekkörében felmerülő okból meghiúsítja, megtagadja a szerződés megkötését, úgy az ajánlatkérő alperesi beavatkozó a bankgaranciát nem tudta volna érvényesíteni. A másodfokú bíróság ítéletével szemben az alperesi beavatkozó élt felülvizsgálati kérelemmel. A Kbt. 88. (1) bekezdés b) pontjára, 81. (3) bekezdésére és a Kbt. 91. (1) bekezdésére 3

4 hivatkozással kiemelte, hogy a másodfokú bíróság a megállapított tényállásból téves jogi következtetést vont le, ítélete megalapozatlan. Kérte, hogy a Kúria az első és másodfokú bíróság ítéleteit helyezze hatályon kívül és a felperes keresetét utasítsa el. Kiemelte, hogy fenn tartja az eljárásban azon nyilatkozatát, hogy az ajánlati biztosíték az ajánlatok bírálatakor és az eredményhirdetéskor is megfelelt az ajánlati felhívásban és a dokumentációban foglaltaknak. Hivatkozott a Kbt ban foglaltakra, e szerint több ajánlattevő közösen is tehet ajánlatot, így egyértelmű, hogy a közös ajánlattevők egy ajánlatot nyújtanak be az ajánlatkérőhöz, álláspontja szerint a közös ajánlattevők cselekményei egységet alkotnak. Hivatkozott a Kbt. 1. -ban foglaltakra, a Kbt. 59. (4) bekezdésében foglaltakra. Kiemelte, hogy a bankgarancia nyújtására vonatkozó hivatkozott követelmény esetén sérülne a közös ajánlattevők esélyegyenlősége az ajánlattétel során, hiszen a mindkét ajánlattevőre nevesítetten kiterjedő bankgarancia csak akkor volna kiállítható, ha valamennyi közös ajánlattevő ugyanazon pénzintézet ügyfele. Előadta a Kbt. alapján a bankgarancia akkor is valamennyi közös ajánlattevő maga tartását biztosítja, ha csak az egyik közös ajánlattevő személyére szól. Utalt arra is, hogy a SADE Magyarország Kft. tehetett csak nyilatkozatot a közbeszerzési eljárásban a közös ajánlattevő nevében, így a másik ajánlattevő eltérő magatartására hivatkozás elméleti, és olyan eset, ami nem fordulhatott elő. Ezért is a konkrét esetben a biztosíték megfelelő volt. Az alperes észrevételében a felülvizsgálati kérelemmel egyetértett. A felperes csatlakozó felülvizsgálati kérelmet, egyben ellenkérelmet terjesztett elő. Előadta, hogy a másodfokú ítélet rendelkező részének megváltoztatását nem, pusztán indokolása részbeni megváltoztatását kéri. Kiemelte, hogy jelen ügyben annak van relevanciája, hogy a közös ajánlattevők külön-külön, két ajánlattevőnek minősülnek-e. Előadta, hogy a bankgarancia kizárólag akkor felel meg a Kbt. és az ajánlatkérő előírásainak, ha mindkét ajánlattevő, illetőleg mindkét ajánlattevő érdekkörében felmerülő okból történő meghiúsulás esetére biztosítékot nyújt, a Kbt. 59. (4) bekezdésére hivatkozott. Kiemelte, hogy a bankgarancia a Horváth-Ép Kft. ajánlattevő ajánlatának visszavonására, vagy érdekkörében felmerülő okból történő meghiúsulásra nem vonatkozik. Az új Kbt. 25. (5) bekezdésére hivatkozott. A felperes szeptember l-jén érkezett nyilatkozatában kifogásolta a Kúria gyakorlatát a Kfv.II /2013/2. számon hozott végzést csatolva beadványához. E körben az Alaptörvény 28. cikk (7) bekezdésére hivatkozott, kifejtve, hogy jelen ügyet, mint egymillió forint alatti ügyet a Kúria nem fogadhatta volna be. A felülvizsgálati kérelem alapos, a csatlakozó felülvizsgálati kérelem alaptalan. A Kúria elöljáróban rögzíti, hogy jelen ügyben az alperes bírságot nem szabott ki, ezért alaptalanul hivatkozott a felperes Kúria Kfv.II. tanácsának végzésére. A Kúriának a felülvizsgálati eljárásban abban a jogkérdésben kellett állást foglalnia, hogy a közös ajánlattevők tekintetében, de a konzorciumvezető ajánlattevő nevére kiállított bankgarancia tartalma alapján az ajánlat érvényes volt-e. A vonatkozó időszakban hatályos Kbt. rendelkezései szerint az 52. első fordulata értelmében: Több ajánlattevő közösen is tehet ajánlatot. A Kbt. 59. (4) Ha az ajánlattevő az ajánlati kötöttségének ideje alatt ajánlatát visszavonja, vagy a szerződés megkötése az érdekkörében felmerült okból hiúsul meg, a biztosíték az ajánlatkérőt illeti meg. A Kúria a bankgarancia tekintetében megállapította, hogy az ajánlati biztosíték feltétele az volt, ha az ajánlatkérő az abban meghatározott módon kijelenti, hogy a bankgarancia összegére igényt tart, (igénybejelentés) függetlenül attól, hogy vitatja-e azt az ajánlattevő. Ezért a Kúria álláspontja szerint amennyiben a Horváth-Ép Kft. teljesítése esetében következik be a bankgaranciában 4

5 is rögzített esemény, úgy a bankgarancia érvényesíthető. Fentiek alapján a Kúria megállapította, hogy az alperesi határozat helyesen rögzítette, hogy az ajánlatkérő eljárást lezáró döntése nem sérti a Kbt. 81. (3) bekezdés, a Kbt. 88. (1) bekezdés b) pontban, a Kbt. 91. (1) bekezdésben foglaltakat. A Kúria e körben megjegyzi, hogy a felvetés eleve elméleti volt, mivel a közbeszerzési eljárásban közős ajánlattevőként csak a SADE Magyarország Kft. nyilatkozatai voltak figyelembe vehetők. A felperes csatlakozó felülvizsgálati kérelme alaptalan volt, mivel a másodfokú ítélet nem alapult a közbeszerzésekről szóló évi CVIII. törvény (a továbbiakban: új Kbt.) 25. (5) bekezdésén, figyelemmel arra, hogy az eljárás a korábbi Kbt. hatálya alatt indult, illetve a másodfokú bíróság ítéletében az új Kbt.-re csak a felek hivatkozásaira tekintettel, megjegyzés szintjén hivatkozott. Mindezek alapján a Kúria a másodfokú bíróság ítéletét a Pp ának (4) bekezdése alkalmazásával hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította. A pervesztes felperest a Pp ának (1) bekezdése alapján kötelezte a Legfelsőbb Bíróság az alperes együttes első-, másodfokú és felülvizsgálati eljárási perköltségének a megfizetésére. A felperes illetékfizetési kötelezettsége az illetékekről szóló évi XCIII. törvény 43. -ának (3) bekezdésén, 46. -ának (1) bekezdésén és 50. -ának (1) bekezdésén alapszik. Budapest, szeptember 9. Dr. Kovács András s.k. a tanács elnöke, Dr. Minya Krisztián s.k. előadó bíró, Dr. Kovács Ákos s.k. bíró 5