Budapest Környéki Törvényszék 6.G /2016/9.számú ítélete

Átírás

1 Budapest Környéki Törvényszék 6.G /2016/9.számú ítélete Közbeszerzési Értesítő száma: 2017/183 Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Bírósági határozat KÉ Eljárás fajtája: Közzététel dátuma: Iktatószám: 14840/2017 CPV Kód: Ajánlatkérő: Teljesítés helye: Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: Nyertes ajánlattevő: Ajánlatkérő típusa: Ajánlatkérő fő tevényeségi köre: Fővárosi Bíróság ítélete Szöveg: Budapest Környéki Törvényszék 6.G /2016/9. A Budapest Környéki Törvényszék a dr. Szathmári Réka jogtanácsos (1026 Budapest, Riadó u. 5.) által képviselt Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság (1026 Budapest, Riadó u. 5.) felperesnek - a dr. Vass Irén ügyvéd (2700 Cegléd, Körösi út 5.) által képviselt Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakképző Iskola és Kollégium (2750 Nagykőrös, Ceglédi út 24.) I. rendű alperes, valamint a dr. Gulyás Zoltán ügyvéd (5000 Szolnok, Dózsa György út 2. 1/5.) által képviselt Torony Hús Kft. (5091 Tószeg, Arany János út 16/a.) ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében meghozta a következő ÍTÉLETET: A bíróság a felperes keresetét elutasítja. A bíróság megállapítja, hogy a felperes személyes illetékmentessége folytán le nem rótt Ft (egymillió-ötszázezer forint) illeték a Magyar Állam terhén marad. A bíróság kötelezi az Államot, hogy 15 napon belül fizessen meg a II. rendű alperesnek bruttó ,- (háromszázezer) Ft perköltséget. Az I. rendű alperes a perben felmerült költségeit maga viseli. Az ítélettel szemben a kézhezvételtől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, melyet a Fővárosi ítélőtáblához címezve a Budapest Környéki 1

2 Törvényszéken 5 egyező példányban írásban kell benyújtani. A bírósággal elektronikus kapcsolatot tartó fél fellebbezését joghatályosan kizárólag elektronikus kapcsolattartás útján, az ítélet elektronikus átvételét követő 15 napon belül nyújthatja be az elektronikus kapcsolattartás szabályai szerint a Budapest Környéki Törvényszékhez. A fellebbezést a Fővárosi Ítélőtábla bírálja el. - A másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére, vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, - ha a felek ezt kérték, - a fellebbezés csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, - a fellebbezés csak az ítélet indokolás ellen irányul, a felek ez esetekben is kérhetik a tárgyalás tartását. A fellebbező fél számára a jogi képviselet kötelező. A jogi képviselő elektronikus kapcsolattartásra kötelezett. Indokolás: A bíróság az alábbi tényállást a peres felek előadása és a csatolt okirati bizonyítékok alapján az alábbiak szerint állapította meg: Az I. r. alperes Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakképző Iskola és Kollégium megrendelő a közbeszerzési törvény személyi hatálya alá tartozó oktatási intézmény, aki visszterhes szerződése megkötése céljából köteles a törvényben meghatározott tárgyú és értékű beszerzései megvalósítása érdekében közbeszerzési eljárást lefolytatni. A II. r. alperes Torony Hús Kft. Cg.: cégjegyzékszámon nyilvántartott gazdasági társaság, szállító, aki élelmiszeripari termékek kereskedelmével foglalkozik. A I.r. és II. r. alperes között először augusztus 31. napján szállítási keretszerződés jött létre, amelynek értelmében az I. r. alperes megrendelő, II. r. alperes szállító megállapodtak az együttműködésük kereteiről, a II. r. alperes által forgalmazott termékek szállításnak, a vételár megfizetésének rendjéről. A szállítási keretszerződés határozatlan időre jött létre a felek között azzal, hogy azt bármelyik fél indokolás nélkül 30 naptári napos határidőben felmondhatta. A felek rögzítették a szerződésben, hogy a szerződés életbelépésének idejével a felek között létrejövő 2

3 valamennyi szerződés hatályát veszti. Alperesek a augusztus 01. napján létrejött keretszerződéssel azonos tartalommal kötöttek keretszerződést augusztus 01. napján, amelynek 9. pontja alapján a augusztus 31. napján kötött keretszerződés hatályát vesztette. Lényegileg azonos tartalommal szerződtek augusztus 1-én is július 31-én immáron határozott időre július 31. napjától július 31. napjáig terjedő időtartamra vállaltak szerződéses együttműködést. A szerződés 9. pontjában rögzítették, hogy a szerződés életbelépésének idejével a felek között fennálló valamennyi szerződés hatályát veszti. Az alperesek 2015 évben is működő szerződéses kapcsolatának kereteit a augusztus 1. nappal megkötött keretszerződés határozta meg július 31-ig bezáróan, azt követően pedig a július 31. nappal megkötött szerződésben rendezték. Az egyes - különböző időtartamokra létrejött - keretszerződések konkrét szállítási megrendelést nem tartalmaztak, de az alperesek tartós szerződéses kapcsolatukban ezen keretszerződések keretei között működtek együtt. Az I. r. alperes élelmiszeripari termékek szállítását egyedileg rendelte meg a II. r. alperestől a keretszerződésekben meghatározott eljárásban, aki a szállítási keretszerződések szabályai szerint a szállítási kötelezettséget teljesítette, majd a vételárak kifizetése, a felek közötti elszámolás ugyancsak a keretszerződésekben rögzítettek szerint zajlott. Az Állami Számvevőszék I. r. alperesnél végzett helyszíni ellenőrzés során vizsgálta a évi zárszámadás - Magyarország 2015 évi központi költségvetése végrehajtásának ellenőrzése keretében - az I. r. alperes évi kötelezettségvállalásait, gazdálkodását, és megállapította, hogy az I. r. alperes évben élelmiszer beszerzés tárgyában ,- forint összegben vállalt kötelezettséget és bruttó ,- forint vételárat fizetett ki a II. r. alperesnek. Megállapította az Állami Számvevőszék, hogy az élelmiszerek beszerzésére közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül került sor. Az Állami Számvevőszék ezen tényállás alapján hivatalból kezdeményezte az I. r. alperessel szemben közbeszerzési döntőbizottsági eljárást, kérve a jogsértés megállapítását a közbeszerzési eljárás mellőzése miatt az alperesek között létrejött augusztus 01. nappal megkötött 3

4 szerződésre tekintettel. A Közbeszerzési Döntőbizottság a Közbeszerzési Hatóság nevében 526/4/2016. sz. alatt július 13. napján hozott határozatot, amelyben az Állami Számvevőszék kezdeményező kérelmére -a kezdeményezésnek helyt adva - megállapította, hogy az I. r. alperes megsértette a közbeszerzésekről szóló évi CVIII. törvény (továbbiakban: Kbt.) 119. szerint alkalmazandó a Kbt. 5. -át. A Döntőbizottság az I. r. alperest ,- forint összegű pénzbírság megfizetésére kötelezte ezzel egyidejűen. Felperes a hatósági eljárásba a II. r. alperest nem vonta be. A II. r. alperes az eljárásban nem volt ügyfél, de a felperes a nem jogerős határozatot kézbesítette számára. Az I. r. alperes marasztalt félként a határozatot tudomásul vette, így az az elsőfokú hatósági eljárásban jogerőre emelkedett. Felperes augusztus 02. napján előterjesztett kereseti kérelmében kérte annak megállapítását, hogy az alperesek között augusztus 01. napján kötött szerződés a Kbt (1) bekezdés a) pontja és a Kbt (1) és (4) bekezdése alapján annak megkötésére visszamenőleges hatállyal érvénytelen. Másodlagosan kérte, hogy abban az esetben ha a bíróság a Kbt (2) bekezdés b) pontja szerinti kimentési okot megfelelőnek találná, úgy a augusztus 01. napján létrejött szerződést a szerződéskötés időpontjára visszamenő hatállyal nyilvánítsa érvényessé. Továbbá kérte az alperesek egyetemleges kötelezését a Kbt (5) bekezdésére alapítottan bírság megfizetésére. Perköltség igénnyel élt. Az I. rendű alperes kérte a kereset elutasítását és felperes perköltségben történő marasztalását. Álláspontja szerint nem vitásan az I. r. alperes a közbeszerzési törvény személyi hatálya alá tartozó közbeszerzésre kötelezett jogalany, azonban a Kbt e) pontja alapján álláspontja szerint jogszerűen tekintett el az élelmiszerek beszerzése során a közbeszerzési eljárás lefolytatásától, mert a évben folytatott árubeszerzése nem érte el az Uniós értékhatárt, nettó ,- forint összegben folytatott ugyanis árubeszerzést, az Uniós értékhatár pedig ,- forint összegre volt tehető évben. További védekezésében előadta, hogy az alperesek között határozott idejű jogviszony állt fenn ugyanis augusztus 31. napjától kezdődően évi 4

5 rendszerességgel a szállítási keretszerződést megújították, évenként újabb, lényegében azonos tartalmú keretszerződést kötöttek. Az új szerződés megkötésével egyidejűen pedig megszüntették a korábbi szerződéses időszakban keletkezett és fennálló minden szerződést. A szállítási keretszerződések 9. pontja értelmében ugyanis a korábbi szerződések hatályukat vesztették az új szerződés megkötésével egyidejűen. I. rendű alperes a jogszerű eljárásra tekintettel alaptalannak tartotta a Kbt (5) bekezdése alapján pénzbírság kiszabására irányuló kereseti kérelem teljesítését is. A II. rendű alperes elsődlegesen kérte a per megszüntetését azzal, hogy a hatóságnak nem áll fenn perindítási jogosultsága az ügyben, mivel a jogerős döntőbizottsági határozat nem a Kbt (1) bekezdésben rögzített jogszabálysértést állapította meg, hanem a Kbt a szerint alkalmazandó Kbt. 5. -át ért jogsérelemről döntött. Csatlakozva az I. r. alperesi védekezéshez állította, hogy határozott idejű jogviszonyban állt az I. r. alperes beszerzővel, a közöttük határozott idejű szállítási szerződés alapján folyt áruforgalom értéke pedig nem érte el a Kbt e) pontja szerinti Uniós értékhatárt, így ezen jogszabályi kitétel alapján a közbeszerzési eljárást jogszerűen mellőzte az I. r. alperes. Perköltség igénnyel élt. A felperes keresete az alábbiak szerint nem megalapozott. A II. rendű alperes permegszüntetésre irányuló elsődleges védekezésére a bíróság kifejti, hogy a per tárgyává tett döntőbizottsági határozat a közbeszerzésekről szóló évi CVIII. törvény (továbbiakban Kbt.) megsértését állapította meg azzal az indokkal, hogy a közbeszerzésre kötelezett I. rendű alperes a évi élelmiszer beszerzéseit a közbeszerzési eljárás mellőzésével, a II. rendű alperessel kötött szerződés alapján a közbeszerzési értékhatárt meghaladó összegben valósította meg. A tárgyi jogsértés jogkövetkezménye a Kbt (1) bekezdés a) pontja szerint a szerződés semmissége. A Kbt (1) bekezdése értelmében pedig a Közbeszerzési Döntőbizottság a Kbt (1) bekezdés szerinti jogsértés megállapítása esetén pert indít a szerződés érvénytelenségének kimondása és az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt. A fenti jogszabályi 5

6 hivatkozásokból következően a Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottsága kötelezett a perindításra, a perindítás idézett törvényi indokai fennállnak. A felperes a keresetlevelet a bírósághoz határidőben nyújtotta be. A kereset előterjesztésére a Kbt (2) bekezdésében foglaltak szerinti, az érdemi határozat meghozatalától számított 30 napon belül került sor, így a Pp a szerinti permegszüntetési ok nincs. Ezért a bíróság a kereseti kérelmet érdemben vizsgálta, és az alábbi következtetésekre jutott: A per tárgyát képező szerződés megkötésekor, augusztus 1. napján hatályos Kbt (1) bekezdés a) pontja alapján semmis az e törvény hatálya alá tartozó szerződés, ha azt a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötötték meg; A (2) bekezdés b) pontja szerint az (1) bekezdéstől eltérően a szerződés nem semmis, ha kiemelkedően fontos közérdek fűződik a szerződés teljesítéséhez. A bíróság rögzíti, hogy a jogsértés tényét a felperes az 526/4/2016. számú határozatával jogerősen megállapította. Az I. rendű alperes a hatóság eljárásban ügyfélként a felperes határozatával szemben nem élt a bírósági felülvizsgálat lehetőségével, így a határozat tartalma a bíróságot köti. Azaz a bíróságnak nincs törvényi felhatalmazása arra, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság jogerős határozatát felülbírálja. Ebből következően csak azt vizsgálhatja, hogy a felek között létrejött, a per tárgyává tett szerződés érvényes-e. Illetőleg e szerződés érvénytelensége esetén a felperes kereseti kérelmének megfelelően döntsön az érvénytelenség jogkövetkezményeiről az elsődleges és másodlagos kereseti kérelem keretei között. Nem volt vitás a peres felek között, hogy az I. rendű alperes a közbeszerzési törvény személyi hatálya alá tartozik, közbeszerzésre kötelezett. Az sem volt vitás a peres felek között, hogy a közbeszerzés körében a Kbt szerint kellett eljárjon, azaz a nemzeti értékhatárt meghaladó, de az Uniós értékhatárt el nem érő esetben a Közbeszerzési törvény szabályait kellett alkalmazza. A bíróság a Pp. 3. (2) bekezdése alapján a kereseti kérelem keretei között hoz döntést, a felperes által megjelölt tény és jogállításokhoz kötve van. A felperes konkrét és határozott kérelme az alperesek által augusztus 01. napján megkötött keretszerződés semmisségének megállapítására irányult. 6

7 A felperes a kereseti kérelmét az okirati bizonyítékok ismeretében sem módosította, így annak ismeretében sem, hogy bizonyítást nyert, hogy az alperesek tartós jogviszonyára konkrétan a évben folytatott kereskedelmi, illetve áruszállítási viszonyára a augusztus 01. napján keletkezett keretszerződés nem volt irányadó. A bíróság külön is megjegyzi, hogy a keretszerződések egyike sem tartalmaz konkrét szolgáltatásra irányuló kötelmi kikötést, a szerződések az együttműködésük kereteit, feltételeit határozzák meg, azonban a feleket nem kötelezik a szállítási szerződéses jogviszony szerinti konkrét teljesítésre, megrendelés és szállítási szolgáltatás teljesítésére. A szállítási együttműködésük, amelynek keretében a II. rendű alperes az I. rendű alperesnek konkrétan árut szállított, jellemzően alkalomszerűen közölt szóbeli megrendeléseken alapszik. A bíróság a felperes által sem vitatott okirati bizonyítékok alapján megállapította, hogy az alperesek jogviszonyára évben nem volt irányadó a per tárgyává tett augusztus 1. nappal kötött keretszerződés. A bíróság a fenti ténybeli és jogszabályi indokok alapján a augusztus 1. nappal kötött keretszerződés semmisségének megállapítása irányuló, másodlagosan az ugyanezen szerződés érvényessé nyilvánítására irányadó kereseti kérelmeket elutasította. A bíróság a pervesztes felperest a Pp. 78. (1) bekezdése alapján marasztalta a felmerült perköltségekben, kötelezte a Il. rendű alperesi ügyvédi munkadíjak megfizetésére. Az ügyvédi munkadíj mértéke tekintetében a bíróság az eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. (2) bekezdés alapján döntött, döntésénél figyelemmel volt a felperes által megjelölt magas összegű pertárgyértékre, és mérlegelte az eljárásban folytatott ügyvédi tevékenységet. A bíróság az I.rendű alperes pernyertessége ellenére azért döntött a rendelkező részben foglaltak szerint a költségek I.r. alperesre hárításáról, mert I.r. alperes a perre okot adott azzal, hogy a hatósági eljárásban a releváns bizonyítékokat, a hatósági vizsgálat tárgyává tett időszakra irányadó szerződéseket nem csatolta. Budapest, dr. Pintér Mária s.k. bíró 7