Fővárosi Törvényszék 27.P.22353/2011/13. számú ítélete

Átírás

1 Fővárosi Törvényszék 27.P.22353/2011/13. számú ítélete Közbeszerzési Értesítő száma: 2016/24 Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Fővárosi Bíróság ítélete KÉ Eljárás fajtája: Közzététel dátuma: Iktatószám: 2495/2016 CPV Kód: Ajánlatkérő: Teljesítés helye: Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: Nyertes ajánlattevő: Ajánlatkérő típusa: Ajánlatkérő fő tevényeségi köre: Fővárosi Bíróság ítélete Szöveg: Fővárosi Törvényszék 27.P /2011/13. A Fővárosi Törvényszék Hubáné dr. Szabó Ágnes (1024 Budapest, Margit krt. 85.) jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit krt. 85.) felperesnek- a Csók és Társa Ügyvédi Iroda, ügyintéző dr. Csók Csaba (1067 Budapest, Teréz krt. 19. III/32.) ügyvéd által képviselt Oktatási Hivatal (1055 Budapest, Szalay u ) I.r. Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. (1122 Budapest, Maros u ) II. r. alperesek ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében meghozta az alábbi ÍTÉLETET: A bíróság megállapítja, hogy az I. és II. r. alperesek között április 1. napján a Közoktatási Információs Rendszer üzemeltetése és karbantartása tárgyában létrejött szerződés érvénytelen. Ezt meghaladóan a bíróság a keresetet elutasítja. Kötelezi a bíróság az alpereseket, hogy fizessenek meg a felperesnek 15 nap alatt egymás között egyenlő arányban (azaz ötszázezer) Ft perköltséget. A feljegyzett kereseti illeték az állam terhén marad. Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt a Fővárosi Ítélőtáblához címzett, de jelen bíróságnál 3 példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását kérhetik. Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, a teljesítési határidővel kapcsolatos, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, azonban a fellebbező fél fellebbezésében kérheti tárgyalás megtartását. A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy a fellebbezést (csatlakozó fellebbezést), és a felülvizsgálati kérelmet (csatlakozó felülvizsgálati kérelmet) előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező. 1

2 A jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan, kivéve ha a fél pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránti kérelmet terjesztett elő, vagy a bíróság egyéb okból köteles elutasítani a kérelmet, vagy ha a törvény a meghatalmazott útján történő eljárást kizárja. Ha a perorvoslati kérelmet előterjesztő fél nem rendelkezik jogi képviselővel, vagy a megszűnt jogi képviseletének pótlásáról felhívás ellenére nem gondoskodik, a perorvoslati kérelmet a bíróság - a fenti kivételektől eltekintve - hivatalból elutasítja. A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy a pártfogó ügyvédi képviseletet külön törvény szerint a jogi segítségnyújtó szolgálat engedélyezi. Erre vonatkozó kérelmével a fél a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatal igazságügyi szolgálatának jogi segítségnyújtó szolgálatához fordulhat. Budapesten ez a Fővárosi Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálat Jogi Segítségnyújtó Szolgálata (1111 Budapest, Budafoki út 59., telefon: 1/ , fax: ). INDOKOLÁS április 1. napján szerződés jött létre az I. r. alperes mint megrendelő és a II. r. alperes mint szolgáltató között, melynek tárgya a Közoktatási Információs Rendszer üzemeltetése és karbantartása volt A szerződés 1. pontjában a felek rögzítették, hogy a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény és annak végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet 11. -a alapján a Közoktatási Információs Rendszert (KIR) az Oktatási Hivatal, mint adatkezelő vezeti. Az Oktatási Hivatalról szóló 307/2006. Korm. rendelet 4/A. a) pontja értemében a KIR működéséért felelős szerv az Oktatási Hivatal. A 4. pont értelmében a szerződés célja a felek által elfogadott mennyiségi és minőségi paraméterek meghatározása (szolgáltatási szint) útján annak biztosítása, hogy a KIR és különösen annak részét képező, a gimnáziumi és szakképzési tanulmányokat folytatók érettségi vizsgáinak megszervezését, a gimnáziumi és szakközépiskolai felvételi eljárás lebonyolítását, a szakközépiskolák 10. évfolyamra is kiterjedő kompetenciamérés előkészítését segítő informatikai rendszerek április - május hónapban folyamatosan, fennakadás nélkül, a korábban meghatározott színvonalon működjenek. Az 5. pont szerint a szolgáltatót a szerződésben meghatározott feladatok ellátásáért mindösszesen bruttó Ft összeg illeti meg. A 24. pont értelmében a szerződés április 1-től május 31-ig tartó határozott időre jött létre. A felperes a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal által kezdeményezett jogorvoslati eljárásban meghozott D. 196/7/2011. sz. határozatával megállapította, hogy az I. r. alperes megsértette a közbeszerzésekről szóló évi CXXIX. törvény (Kbt.) 21. (1) bekezdés a) pontjára figyelemmel a Kbt. 2. (1) bekezdését. Határozatának indokolásában rögzítette, hogy a Kbt. 2. értelmében közbeszerzési eljárás lefolytatása kötelező, ha ajánlatkérőként meghatározott szervezet megadott tárgyú, megadott értékű, visszterhes szerződést kíván kötni. A 307/2006. (XII.23.) Korm. rendelet l. alapján megállapítható, hogy a beszerző (I. r. alperes) a Kbt. 22. (1) bekezdés b) pontja alapján ajánlatkérőnek minősül. A szerződés tárgya a Kbt. rendszerében a szolgáltatások közé tartozik, tehát a szerződés tárgya is a törvény hatálya alá tartozik. A Kbt. 27. szerint a szolgáltatás megrendelése olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya különösen valamely tevékenység megrendelése az ajánlatkérő részéről. A szerződés szerint a beszerző a szolgáltatás ellátásáért bruttó Ft-ot fizetett. Ezen beszerzési érték 2

3 meghaladja a közösségi közbeszerzési értékhatárt, mely évben szolgáltatás megrendelése esetében euró volt, mely Ft. A fentiek alapján megállapította, hogy a beszerzőnek a Kbt. előírásai alapján a Kbt. IV. fejezete szerinti közbeszerzési eljárást kellett volna lefolytatnia, és az alapján megkötni a szerződést. A tárgybani szerződés esetén a szerződéses időszakra vonatkozóan közbeszerzési eljárás lefolytatási kötelezettség alóli Kbt-ben rögzített kivétel sem merült fel, erre a beszerző sem hivatkozott. Egyebekben pedig a jelen esetben a kizárólagos jog fennálltának kérdése is irreleváns, mivel az egy hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásfajta alkalmazását alapozhatja meg, azonban jelen esetben az sem került lefolytatásra. A határozat bírósági felülvizsgálatát nem kérték, az május 25. napján jogerőre emelkedett. A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy az I. és II. r. alperesek által április l-jén bruttó Ft értékben a Közoktatási Információs Rendszer üzemeltetése és karbantartása tárgyában megkötött szerződés érvénytelen a szerződés megkötésének időpontjától kezdve. Kérte továbbá az érvénytelenség jogkövetkezményeként az eredeti állapot helyreállítását. Előadta, hogy D.196/7/2011. sz. határozatával megállapította, hogy az I. r. alperes jogsértő módon mellőzte a közbeszerzési eljárás lebonyolítását a szerződés megkötése során. Ezért a szerződés a megkötésének napján hatályos Kbt. 306/A. (2) bekezdés a) pontja értelmében semmis. A Kbt. 350/C. (1) bekezdésében foglalt rendelkezés kógensen meghatározza az érvénytelenség jogkövetkezményét amikor akként rendelkezik, hogy az érvénytelen szerződé megkötése előtt fennállott helyzetet kell visszaállítani. A Kbt. kógens szabályozása folytán -ellentétben a Ptk. alapján folyó érvénytelenségi perek szabályaival- a felperes számára csak az a jogi lehetőség adott, hogy az eredeti állapot visszaállítását kérje. A szerződés érvénytelenségének jogkövetkezményei körében a kógens szabályozásra tekintettel a felperes nem tudja figyelembe venni azt, hogy -a már megvalósult- vállalkozási szerződés alapján elvégzett üzemeltetési szolgáltatás utólagos irreverzibilis szolgáltatásnak minősül, és így az eredeti állapot helyreállítása fogalmilag kizárt. Amennyiben a bíróság a Kbt. 306/A. (3) bekezdés b) pontja alapján azt állapítaná meg, hogy a szerződés teljesítéséhez kiemelkedően fontos közérdek fűződik, a szerződés értéke 10%-ának megfelelő összegű, Ft bírság kiszabását kérte a Kbt. 350/C. (2) bekezdése alapján. A felperes szerint ugyanis fennállhat a Kbt. 306/A. (3) bekezdés b) pontja szerinti feltétel, nevezetesen, hogy kiemelkedően fontos közérdek fűződött a szerződés teljesítéséhez, figyelemmel arra, hogy a évi érettségi vizsgák lebonyolíthatóságának érdekében szükséges volt a KIR üzemeltetése és karbantartása. A közoktatással szoros összefüggésben álló közfeladat folyamatos és biztonságos ellátásához pedig kétség kívül kiemelkedően fontos közérdek fűződik. Az alperesek a kereset elutasítását kérték. Hivatkoztak arra, hogy az évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet október 31. napjáig jogszabályon alapuló kizárólagos jogot biztosított a II. r. alperes részére a KIR üzemeltetésével kapcsolatos feladatok ellátására. Sajnálatos kodifikációs tévedés okán a fenti jogszabály kizárólagos jogot biztosító rendelkezését a 229/2009. (X. 16.) Kormányrendelet hatályon kívül helyezte. A 165/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet révén augusztus 25. napjával ismételten a II. r. alperes kizárólagos jogát képezi a KIR üzemeltetése és karbantartása is. A jogszabályváltozásra tekintettel a jogellenesség megszűnt, így az 1/2010. Pk vélemény 5. pontja értelmében a bíróságnak az érvénytelen szerződést a megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal 3

4 érvényessé kell nyilvánítania. A Kbt. 29. (2) bekezdés h) pontja értelmében nem kell alkalmazni a Kbt. szabályait, ha a szolgáltatást a 22. (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérők valamelyike, vagy az általuk létrehozott társulás jogszabály alapján fennálló kizárólagos jog alapján nyújtja. Jelen esetben a jogszabály fenti feltételei fennállnak, hiszen mindkét alperes a Kbt. 22. (1) bekezdése szerinti ajánlatkérőnek minősül, és jogszabály nevesíti a szolgáltatást. Abban az esetben, ha a bíróság a szerződés érvénytelenségét megállapítaná, hivatkoztak arra, hogy a perbeli szerződés tárgya eredetileg is irreverzibilis szolgáltatás nyújtására vonatkozott, így az eredeti állapot természetben való helyreállítása kizárt. A perbeli szerződés szerinti szolgáltatást mindkét fél teljesítette. A bírság kiszabására irányuló kereseti kérelmet a felperes a Kbt. 340/A. (1) bekezdése alapján nem terjesztheti elő, mivel ezen jogszabályi rendelkezés csak az érvénytelenség kimondása és az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása tekintetében ad perindítási lehetőséget. A felperes keresetlevelében helytelenül hivatkozik a Kbt április 1. napját megelőzően hatályos állapotára, hiszen keresetlevelét május 11. napján terjesztette elő. Felperes jogorvoslati eljárása egy speciális egyfokú közigazgatási eljárás, mely jogerős és végrehajtható határozattal lezárult. Így a közigazgatási eljárás és a szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti polgári per között semmilyen eljárásjogi folytonosság nem állapítható meg. Az esetlegesen kiszabandó bírság összegének megállapítása során kérték figyelembe venni, hogy abból fakadóan, hogy a jogalkotó a KIR fennállása óta -csaknem- folyamatosan biztosította a II. r. alperes számára a kizárólagos jogot a KIR üzemeltetésére, a szerződés tárgyát képező feladatokat csak a II. r. alperes láthatta el, a feladat ellátásához szükséges adatbázissal és informatikai háttérrel, továbbá a KIR üzemeltetéséhez szükséges szoftver tulajdonjogával a II. r. alperes rendelkezik a mai napig is. Ezért a szerződésben meghatározott beszerzési igény nem állt versenyben az érintett piacon, így a verseny korlátozásának kérdése fel sem merül. Ennek megfelelően a lefolytatott közbeszerzési eljárás sem végződhetett volna más eredménnyel, mint a II. r. alperes nyertesként való kihirdetésével. Nincs tehát olyan, a Kbt. által védett jogalkotói cél, amely sérült volna a szerződés megkötésével. A szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti kereseti kérelem megalapozott. A felperes 6. sz. előkészítő iratában maga is akként nyilatkozott, hogy a szerződés érvénytelenségét, illetve az érvénytelenség jogkövetkezményeit a szerződéskötés napján, azaz április 1. napján hatályos jogszabályi rendelkezések alapján kell megítélni. A közbeszerzésekről szóló évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) április 1. napján hatályos 340/A. (1) bekezdése szerint ha az ügy érdemében hozott határozatában a Közbeszerzési Döntőbizottság a 306/A. (2) bekezdése szerinti jogsértést állapít meg, pert indít a szerződés érvénytelenségének kimondása és az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt. A Közbeszerzési Döntőbizottságot a perben teljes költségmentesség illeti meg. A Kbt. 306/A. (2) bekezdés a) pontja értelmében semmis az e törvény hatálya alá tartozó szerződés, ha azt a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötötték meg. A Kbt. 306/A. (3) bekezdés akként rendelkezik, hogy a (2) bekezdéstől eltérően a szerződés nem érvénytelen, ha a) az ajánlatkérő azért nem folytatott le hirdetmény közzétételével induló közbeszerzési eljárást, vagy kötött közbeszerzési eljárás mellőzésével megállapodást [2/A. ], mert úgy ítélte meg, hogy a hirdetmény nélkül induló közbeszerzési eljárás alkalmazásával, vagy a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő szerződéskötésre (megállapodás megkötésére) e törvény szerint 4

5 lehetősége volt, valamint szerződéskötési szándékáról külön jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetményt tett közzé, továbbá a szerződést (megállapodást) nem kötötte meg a hirdetmény közzétételét követő naptól számított tizedik napon belül; b) kiemelkedően fontos közérdek fűződik a szerződés teljesítéséhez. A Kbt. 350/C. (1) bekezdése értelmében ha a bíróság a 340/A. (1) bekezdése szerinti perben megállapítja a szerződés 306/A. (2) bekezdésében meghatározott okok miatti érvénytelenségét, a szerződés megkötésének időpontjától kezdve érvénytelenné válik, és a szerződés megkötése előtt fennállott helyzetet kell visszaállítani. A (2) bekezdés szerint ha a bíróság a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés részleges érvénytelenségét, illetve az érvénytelenség hiányát kifejezetten a 306/A. (3) bekezdése alapján állapítja meg, bírságot köteles kiszabni, amelynek összege a szerződés értékének tíz százaléka. A felperes D. 196/7/2011. sz. határozatával megállapította, hogy az I. r. alperes megsértette a közbeszerzésekről szóló évi CXXIX. törvény (Kbt.) 21. (1) bekezdés a) pontjára figyelemmel a Kbt. 2. (1) bekezdését. A határozat bíróság általi felülvizsgálatát az alperesek nem kérték. Figyelemmel arra, hogy a szerződést az I. és II. r. alperesek a határozat értelmében a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötötték meg, az a Kbt. 306/A. (2) bekezdés a) pontja alapján érvénytelen. A KIR üzemeltetése valóban közérdek, a bíróság megítélése szerint azonban kiemelkedően fontos közérdeknek nem tekinthető. A szerződést a felek április 1. napjától május 31. napjáig tartó határozott időre kötötték. Az időbeli hatályát vesztett szerződés utóbb bekövetkezett jogszabályváltozásra tekintettel való érvényessé nyilvánítására nincs lehetőség, mert az csak abban az esetben lehetséges, ha a szerződés még hatályban van, abból jogok és kötelezettségek fakadnak. A szerződés érvénytelenségének jogkövetkezménye az eredeti állapot helyreállítása. Az érvénytelen szerződés alapján kölcsönösen teljesített szolgáltatások visszatérítése azonban csak kölcsönösen és egyidejűleg történhet. Az I. és II. r. alperesek egyezően adták elő, hogy szerződéses kötelezettségét mindkét fél teljesítette. Figyelemmel arra, hogy -a felperes által sem vitatottan- az I. r. alperes a kapott szolgáltatást nem tudja visszaadni, az eredeti állapot helyreállítása objektíven nem lehetséges, függetlenül a Kbt. 350/C. (1) bekezdésében foglaltaktól. Mivel a felek a szerződés alapján kölcsönösen teljesítettek, és az eredeti állapot helyreállítására nincs mód, a bíróságnak az érvénytelenség megállapításán túl egyébről nem kellett rendelkeznie. A Kbt. 350/C. (1) bekezdése értelmében pénzbírság kiszabásának csak abban az esetben van helye, ha a bíróság a szerződés érvénytelenségének megállapítását a 306/A. (3) bekezdése alapján mellőzte. Figyelemmel azonban arra, hogy a bíróság a perbeli szerződés érvénytelenségének megállapította, nem volt helye pénzbírság kiszabásának, ezért a bíróság az erre irányuló kereseti kérelmet elutasította. A bíróság a Pp. 78. (1) bekezdése alapján kötelezte a pervesztes alpereseket a felperes perrel felmerült költségének megfizetésére, mely a felperest képviselő jogtanácsos munkadíjából áll, melynek összegét a bíróság a 32/2003 (VIII. 22.) IM rendelet 3. (2) bekezdés c) pontja és (6) bekezdése alapján állapította meg azzal, hogy a jogszabály szerint járó munkadíjat a bíróság a per bonyolultságával és a kifejtett tevékenységgel arányban nem állónak találta, ezért azt mérsékelte. A 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. alapján a feljegyzett illeték az állam terhén marad. 5

6 Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Pp (1) bekezdése biztosítja. Budapest, szeptember 20. Írásba foglalva október 19. dr. Pap Eszter bíró 6