A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T ot.

Átírás

1 KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG Budapest, Margit krt Postafiók 166. Tel: , Fax: Ikt.sz.: D.262/ 8 /2008. A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi H A T Á R O Z A T ot. A Döntőbizottság a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85., a továbbiakban: Döntőbizottság Elnöke) által a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. (5000 Szolnok, Kossuth Lajos út 5., a továbbiakban: ajánlatkérő) ajánlatkérő Közép-és Kelet- Magyarország területén meglévő csatlakozási pontjai részére szállítási szerződés keretében, a magyar átviteli hálózaton folyamatosan rendelkezésre álló, szabványos minőségű villamos energia versenypiaci beszerzése, teljes ellátás alapú fogyasztói menetrend adási kötelezettség nélkül, az ajánlatkérő fogyasztási helyeire tárgyú közbeszerzési eljárása ellen hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárásban megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 180. (1) bekezdés második mondatára tekintettel a Kbt (1) bekezdés e) pontját. A Döntőbizottság ajánlatkérőt ,- Ft., azaz nyolcmillió forint pénzbírság megfizetésére kötelezi. A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa Magyar Államkincstárnál (MÁK) vezetett MNB számú számlájára fizesse be. A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek, méltányossági és újrafelvételi eljárásnak nincs helye. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.

2 2 I N D O K O L Á S A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban, illetve a jogorvoslati eljárásban keletkezett iratok alapján az alábbi tényállást állapította meg. Jelen közbeszerzési eljárás előzménye, hogy ajánlatkérő 2008 március 11. napján a 2008/S számú részvételi felhívásával hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást indított. A felhívás II.1.5) pontja szerint a közbeszerzés tárgya (A Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. Közép- és Kelet- Magyarország területén meglévő csatlakozási pontjai részére szállítási szerződés keretében, a magyar átviteli hálózaton folyamatosan rendelkezésre álló, szabványos minőségű villamos energia versenypiaci beszerzésére, teljes ellátás alapú fogyasztói menetrend adási kötelezettség nélkül) a jelen eljárás tárgyával megegyező volt. A szerződés időtartamát ajánlatkérő a felhívás II.3) pontjában július 1-től június 30-ig terjedően határozta meg. Ajánlatkérő a felhívás II.2.1) pontjában határozta meg a teljes mennyiséget az alábbiak szerint: Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt,. fogyasztási helyeire Közép- és Kelet Magyarország területén-, legfeljebb 8,5 GWh/év villamos energia, amely mennyiség 20 %-kal csökkenhet. Becsült érték 195 millió forint. Ebben a közbeszerzési eljárásban hárman vásárolták meg a részvételi dokumentációt, majd 2 részvételi jelentkezés érkezett az ajánlatkérőhöz. Részvételi jelentkezést nyújtott be az E.ON Energiakereskedő Kft. és elkésetten - a Magyar Áramszolgáltató Kft. A jelentkezések közül 1 volt érvényes és alkalmas jelentkezés, az E.ON Energiakereskedő Kft. jelentkezése. Ajánlatkérő április 28-án bontotta fel az ajánlatot, tárgyalást követően megállapította, hogy az árajánlat mértékére tekintettel nem lenne képes a szerződés megkötésére, illetve teljesítésére, ezért május 8-án az eljárást a Kbt a és a Kbt. 92. (1) bekezdés d) pontja alapján eredménytelenné nyilvánította. A fenti előzményeket követően ajánlatkérő május 20-án tájékoztatta a Döntőbizottságot arról, hogy a fenti tárgyban hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást indított a közbeszerzésekről szóló évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 225. (1) bekezdés e) pontjának megjelölésével.

3 3 Ajánlatkérő az eljárásfajta választásának indokaként előadta, hogy tevékenysége ellátásához hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást kezdeményezett szállítási szerződés keretében villamos energia versenypiaci beszerzése tárgyában. A részvételi jelentkezési határidő lejártakor a részvételi jelentkezések felbontása megtörtént. Az eljárás első, részvételi szakaszában egy részvételi jelentkező igazolta alkalmasságát, amely szervezetnek az ajánlatkérő közvetlenül, írásban küldte meg az ajánlattételi felhívást. Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást eredménytelenné nyilvánította, mivel a szerződés megkötésére a magas ajánlati ár miatt képtelenné vált. Az ajánlatkérő a tevékenysége ellátásához szükséges villamos energiát szolgáltatási szerződések alapján szerzi be, amely szerződések június 30- án lejárnak. A vonatkozó jogszabályoknak megfelelően legkésőbb a kilépést megelőző második hónap 24. napjáig, - mely jelen esetben május 23-a be kell jelentenie az új szolgáltató szervezettel megkötésre kerülő szerződést az Elosztó Engedélyes szervezethez ahhoz, hogy az új szerződés alapján július 1-től a szállítás teljesítése megkezdődhessen. Ellátási kötelezettsége a tevékenységi területeivel érintett önkormányzatokkal megkötött szerződései értelmében év egészében fennáll. Ellátási köre jelentős számú lakosságot érintő alapellátás, mely tevékenység végzése elektromos áram nélkül nem lehetséges. A beszerzés tárgyára és várható értékére tekintettel az ajánlatkérő közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett. Az ismételt eljárás során a nyílt, a meghívásos, illetve a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásra előírt határidők nem lennének betarthatók. Az ajánlatkérő a szükséges eljárás lefolytatásához megfelelő időn belül az eljárást megkezdte, lefolytatta, a bekövetkezett eredménytelenségi ok nem saját hibájából vagy mulasztásából állott be. Döntésével kapcsolatosan az arra rendelkezésre álló időn belül jogorvoslati eljárás kezdeményezésére nem került sor. A hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás során egy részvételi jelentkező nyújtott be ajánlatot. Az alkalmasnak minősített jelentkező az eljárás során kinyilvánította, hogy olyan ajánlati árakat nem képes meghatározni, amelyekkel az ajánlatkérő képes lenne szerződést kötni, saját beszerzési árszintjére tekintettel. Az eredménytelenül zárult eljárásban egy további társaság jelezte részvételi szándékát, amely társaságot az ajánlatkérő jelen, megismételt eljárás során felkér ajánlattételre a Kbt (1) bekezdése alapján. Ajánlatkérő ajánlattételre a Magyar Áramszolgáltató Kft-t (1132 Budapest, Váci út ) hívta fel.

4 4 Az ajánlattételi felhívásban e) pontja szerint a közbeszerzés tárgya és mennyisége megegyezik a 2008/S számú részvételi felhívásban foglalt, és fentiekben ismertetett adatokkal. Az ajánlattételi felhívás g) pontja szerint a szerződés időtartama július 1. napjától határozatlan időre szól. Ajánlatkérő meghatározta alkalmassági követelményrendszerét, bírálati szempontként a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatást jelölte meg a felhívás k) pontjában. Az ajánlattételi határidő május 21. napja, ajánlatkérő e napban határozta meg a tárgyalás időpontját is, amely eredményes befejezését követően került sor az eredményhirdetésre és a szerződéskötésre is. Ajánlati dokumentációt is készített ajánlatkérő az ajánlattételhez, amely tartalmazta a részletes ajánlati és szerződési feltételeket. A szerződéses feltételek 3. pontjának első mondata szerint Jelen szerződést a felek határozatlan időtartamra kötik; a szerződés napjának 0:00 órájától lép hatályba és határozatlan ideig marad hatályban. Az ajánlattételi határidőre az ajánlattételre felhívott Magyar Áramszolgáltató Kft. benyújtotta ajánlatát, az első tárgyalásra a bontást követően sor került. A második tárgyalás május 23-án volt, e napon az eredményhirdetés is megtörtént, az eljárás nyerteseként a Magyar Áramszolgáltató Kft. került kihirdetésre. Ugyanezen a napon a felek a szerződést megkötötték, amely 22. pontja az alábbiak szerint tartalmazza a szerződés hatályát: A jelen Szerződés határozatlan időtartamra jön létre, meghatározott Garanciális Időszakokkal. A Garanciális Időszakok alatt a szerződés rendes felmondással nem mondható fel. Az első Garanciális Időszak július 01-től 2009.június 3- tart. A második Garanciális Időszak július 01-től december 31-ig tart. A további Garanciális Időszakok adott év január 01-től ugyanazon év december 31-ig tartanak. A Döntőbizottság elnöke a Kbt (1) bekezdése szerint a rendelkező részben meghatározott tárgyú közbeszerzési eljárás kapcsán megindította a Döntőbizottság hivatalból történő eljárását, mert a számára megküldött iratok vizsgálata alapján megalapozottan feltételezhető volt a közbeszerzésre és a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek a megsértése. Indítványozta, hogy az eljáró tanács vizsgálja meg a közbeszerzési eljárás jogalapját és az ajánlattételi felhívás jogszerűségét.

5 5 Ajánlatkérő a kezdeményező iratban foglaltakra tett észrevételében a jogorvoslati eljárás megszüntetését kérte. A Döntőbizottság Elnökének írt tájékoztatásában foglaltakat kiegészítve részletesen előadta, hogy milyen okok vezettek a megelőző közbeszerzési eljárása eredménytelenné nyilvánításához. Ajánlatkérő ismertette, hogy a évi ellátási kötelezettsége teljesítése érdekében alkalmazta a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást, a korábbi eljárásnak azt az ajánlattevőjét hívta fel ajánlattételre, aki elkésetten nyújtotta be ajánlatát, amely miatt az érvénytelen lett. A korábbi eljárás másik ajánlattevőjét azért nem hívta fel jelen eljárásában ajánlattételre, mert az előző eljárásban lefolytatott tárgyaláson meggyőződött róla, hogy nem képes az ajánlatkérőnek megfelelő árszinten ajánlatot tenni. A jelen eljárás eredményként megkötött szerződésben a Kbt. gazdaságossági célkitűzésének is megfelelő árszintet tudott elérni. Egyéb érdekeltként tett észrevételében a Magyar Áramszolgáltató Kft. jelen közbeszerzési eljárását mind a jogalap, mind az eljárási szabályok tekintetében jogszerűnek tartja. Előadta, hogy egyetért a rendkívüli sürgőséggel, csak így volt biztosítható, hogy a nyertes ajánlattevő a villamos energia ellátást július 1.napján meg tudja kezdeni, melynek az a jogszabályi feltétele, hogy az ellátást megelőző második hónap 24. napjáig amely jelen esetben május 24. napja volt be kell jelenteni a szolgáltató-váltást az elosztó engedélyes társaságnak.. A Döntőbizottság a közbeszerzési és jogorvoslati eljárásban keletkezett iratok és nyilatkozatok alapján megállapította, hogy ajánlatkérőnek a rendelkező részben meghatározott tárgyú közbeszerzési eljárása ellen kezdeményezett jogorvoslat megalapozott. Ajánlatkérő közbeszerzési eljárását a Kbt. V. fejezet 17. cím alapján folytatta le. A Kbt. 3. -a szerint e törvény szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben e törvény az eltérést kifejezetten megengedi. A Kbt (1) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos vagy tárgyalásos eljárás lehet. Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást csak akkor lehet alkalmazni, ha azt e fejezet megengedi. A Kbt (1) bekezdés e) pontja szerint az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást akkor alkalmazhat, ha az feltétlenül szükséges, mivel az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt a 180. (3) bekezdése szerinti eljárásokra előírt határidők nem lennének betarthatóak; a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából.

6 6 A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő jogsértő módon választotta meg a közbeszerzési eljárás fajtáját, mivel annak törvényi feltételei nem állnak fenn. Ajánlatkérő a különös közbeszerzési eljárás hatálya alá tartozik. A Kbt. 180 (1) bekezdése határozza meg a közösségi értékhatárú különös közbeszerzési eljárás fajtáit, amely szerint fő szabályként az ajánlatkérő nyílt, meghívásos vagy tárgyalásos eljárást köteles lefolytatni. A Kbt. kivételes eljárásnak tekinti a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást, amely csak akkor alkalmazható, ha azt a Kbt. kifejezetten megengedi. A Kbt a taxatív módon felsorolja, hogy mely feltételek fennállása szükséges a hirdetmény közzététele nélkül induló (a továbbiakban: hirdetmény nélküli) tárgyalásos eljárás alkalmazásához. Ajánlatkérő a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás választásának jogalapjául a Kbt (1) bekezdés e) pontját jelölte meg. Ajánlatkérő által választott eljárásfajta a törvényben rögzített valamennyi feltétel együttes fennállása esetén alkalmazható. Követelmény az előre nem látható ok, a rendkívüli sürgősség fennállása, más eljárásfajta határidejének be nem tarthatósága és az, hogy az ajánlatkérőt ne terhelje mulasztás. Mindezen követelményeknek a beszerzés tárgya vonatkozásában teljes egészében kell együttesen fennállniuk. A Döntőbizottság megállapította, hogy jelen közbeszerzési eljárásban ténylegesen előre nem látható okból vált rendkívül sürgőssé, mivel a megelőző közbeszerzési eljárásának eredménytelenségét május 8. napján állapította meg ajánlatkérő. Rendkívül sürgős volt ajánlatkérő számára a szerződés megkötése, legkésőbb május 24-ére már megkötött szerződéssel kellett rendelkeznie ahhoz, hogy július 1. napjától biztosított legyen számára a villamos energia ellátás, amely nélkül az őt terhelő lakossági vízellátási kötelezettségét nem tudta volna teljesíteni. Ajánlatkérőt nem terheli mulasztás abban, hogy a rendkívüli sürgősség bekövetkezett, rajta kívül álló okok miatt lett eredménytelen az előző, ugyanezen tárgyban lefolytatott közbeszerzési eljárása.

7 7 A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a beszerzési igényét az ajánlattételi felhívásában július 1. napjától kezdődő határozatlan időtartamra határozta meg, és erre is kötötte meg a szerződést. A Döntőbizottság álláspontja szerint a határozatlan időtartamra viszont már nem állapítható meg a Kbt (1) bekezdés e) pontjában foglalt feltételek fennállása. A határozatlan időtartam vonatkozásában ajánlatkérő megalapozottan nem hivatkozhat sem a rendkívüli sürgősségre, sem az előre nem láthatóságra, tehát arra, hogy a határozatlan idejű szerződéses időtartamra rendkívüli sürgősséggel kell kielégítenie a beszerzési igényét. Határozatlan időre más eljárásfajták választásával is lefolytatható közbeszerzési eljárás. A Döntőbizottság álláspontja szerint a Kbt (1) bekezdés e) pontja szerinti jogalap július 1-jétől kezdődően csak meghatározott időtartamra vonatkozhat, addig az időpontig terjedhet ki, amíg ajánlatkérő beszerzési igényének kielégítésére más eljárás fajta szerint le tud folytatni egy új közbeszerzési eljárást. Jelen esetben a rendkívüli sürgősség legfeljebb második félévét jelentheti, arra is tekintettel, hogy ajánlatkérő erre az időszakra rendelkezik szolgáltatási szerződésekkel az érintett önkormányzatok vonatkozásában, és terheli őt a vízellátási kötelezettség. A Döntőbizottság álláspontja szerint a választott eljárásfajta csak arra jogosítja fel az ajánlatkérőt, hogy arra az időszakra folytasson le közbeszerzési eljárást és az alapján kössön szerződést, amíg fennáll a rendkívüli sürgősség, amely megalapozza a más eljárás fajtában való beszerzési lehetőség hiányát. Ezt meghaladó időtartamra már nem lehetséges a kivételes hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazása, mivel ezzel ajánlatkérő meghatározatlan időtartamra kizárja a verseny érvényesülésének lehetőségét. A Döntőbizottság az előzőekben részletezett okok alapján megállapította, hogy ajánlatkérőnek a Kbt (1) bekezdés e) pontjára alapított közbeszerzési eljárása jogsértő volt. A Döntőbizottság ezt követően megvizsgálta az ajánlattételi felhívást, melyben jogsértést nem észlelt. A Döntőbizottság a Kbt (1) bekezdésében biztosított hatáskörében eljárva, a fenti indokok alapján a Kbt (1) bekezdés c) pontja alapján megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt (1) bekezdés e) pontját.

8 8 A Kbt (1) bekezdése szerint a Döntőbizottság a jogkövetkezményeket együttesen is alkalmazhatja. A Kbt (3) bekezdés e) pontja értelmében a Döntőbizottság bírságot szabhat ki az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel (személlyel), valamint a jogsértésért, illetőleg a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben. A Kbt (3) bekezdése szerint: a Közbeszerzési Döntőbizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, illetőleg a bírság összegének megállapításában az eset összes körülményét így különösen a jogsérelem súlyát, a közbeszerzés tárgyát és értékét, a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítását, a jogsértőnek az eljárást segítő együttműködő magatartását veszi figyelembe. A bírság összegének megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt. A Kbt (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka lehet. A fenti jogszabályhelyek alapján a Döntőbizottság mérlegelése alapján a bírság kiszabását indokoltnak tartotta, mivel ajánlatkérő súlyos jogsértést valósított meg azzal, hogy jogsértő módon döntött az eljárásfajta választásáról, ezzel határozatlan időre kizárta a verseny lehetőségét, holott a villamos energia ellátás biztosítására több ajánlattevő is képes. A bírság összegének megállapítása során a jogsértés súlyán kívül a Döntőbizottság figyelemmel volt a rendkívüli sürgősség által elfogadható időszakon, illetve ennek értékén túli magas beszerzési értékre (ajánlatkérő maga az egy évi beszerzés értékét 195 millió Ft-ra becsülte) és a szerződés határozatlan időtartamára. A Döntőbizottság tekintettel volt arra is, hogy a jogsértés nem reparálható, mivel a közbeszerzési eljárás lezárult, a felek a szerződést megkötötték. Ezek a körülmények magasabb összegű bírság kiszabását indokolják. A Döntőbizottság ajánlatkérő javára értékelve figyelembe vette azonban azt is, hogy ajánlatkérő terhére korábban még nem állapított meg jogsértést. A fenti körülményeket együttesen mérlegelve állapította meg a Döntőbizottság a bírság összegét 8 millió forintban. A Döntőbizottság a Kbt (3) bekezdés e) pontja alapján - figyelemmel a Kbt (3) bekezdésére - döntött a bírság kiszabásáról.

9 9 Ajánlatkérő és a lebonyolító egymás közötti jogviszonyára tartozó kérdés, hogy a Döntőbizottság által alkalmazott jogkövetkezmény áthárítására áll-e fenn jogalap. A Döntőbizottság a költségek viseléséről a Kbt (2) bekezdés f) pontja és a Kbt (6) bekezdése alapján rendelkezett. A bírósági jogorvoslatot a Kbt (1) bekezdése biztosítja. B u d a p e s t, június 27. Dr. Puskás Sándor sk. közbeszerzési biztos Kalmárné Diósy Ildikó sk. közbeszerzési biztos Dr. Nagy Gizella sk. közbeszerzési biztos A kiadmány hiteléül: Taksás Ilona Kapják: 1. Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. (5000 Szolnok, Kossuth Lajos út 5.) 2. Magyar Áramszolgáltató Kft. (1132 Budapest, Váci út ) 3. Kár-Mentor Szolgáltató és Kereskedelmi Bt. (5000 Szolnok, Arany János u. 20.) 4. Közbeszerzések Tanácsa Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) 5. Irattár