A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzési Hatóság nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T ot.

Átírás

1 Ikt.sz.: D. 809/9/2015. KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG 1026 Budapest, Riadó u Pf.: 166. Tel.: 06-1/ , fax: 06-1/ A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzési Hatóság nevében meghozta az alábbi H A T Á R O Z A T ot. A Döntőbizottság a Nemzetgazdasági Minisztérium (1051 Budapest, József nádor tér 2-4., a továbbiakban: kezdeményező) hivatalbóli kezdeményezése által a Szent István Egyetem (2103 Gödöllő, Páter Károly utca 1., képviseli. dr. Hargitai László ügyvéd, Hargitai-Mezőfi Ügyvédi Iroda, 1118 Budapest, Budaörsi út B lph. III. em. 20/A.) A SZIE Gépészmérnöki Kar laboratóriumi épületegyüttesének helyszínén telepítendő brikettáló és palettáló eszközök szállítása tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indult jogorvoslati eljárásban a hivatalbóli kezdeményezés 1. eleme esetében megállapítja a jogsértés hiányát, míg a hivatalbóli kezdeményezés 2. elemének helyt ad és megállapítja, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 121. (1) bekezdése b) pontjára figyelemmel a Kbt. 77. (1) bekezdését. A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak nincs helye. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel az ajánlatkérő székhelye szerint illetékes Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet ezen illetékes bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani, melyben a felperes tárgyalás tartását kérheti. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. I N D O K O L Á S A Döntőbizottság a közbeszerzési és jogorvoslati eljárás során keletkezett iratok, a hivatalbóli kezdeményezés, az ajánlatkérő érdemi észrevétele és szóbeli nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg.

2 2 Az ajánlatkérő a rendelkező részben meghatározott tárgyban a Kbt. Harmadik Része szerinti hirdetmény nélküli közbeszerzési eljárást indított január 23. napján a Kbt. 122/A. (7) bekezdés a) pontja alapján. Az ajánlattételi felhívást az ajánlatkérő 3 gazdasági szereplőnek küldte meg. A felhívás d) pontjában az ajánlatkérő meghatározta a szerződés tárgyát és teljes mennyiségét: A SZIE Gépészmérnöki Kar laboratóriumi épületegyüttesének helyszínén telepítendő Brikettáló és pelletáló eszközök szállítása a jelen ajánlattételi felhívásban szereplő műszaki specifikáció szerint. A felhívás f) pontjában az ajánlatkérő meghatározta a szerződés időtartamát, mely szerint a szerződés teljesítésének határideje: április 19. A felhívás i) pontjában az ajánlatkérő a részekre történő ajánlattételt és az alternatív ajánlattétel lehetőségét nem biztosította, a j) pontjában bírálati szempontként ajánlatkérő a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás bírálati szempontrendszert határozta meg A felhívás k) pontjában az ajánlatkérő meghatározta az ajánlattevő személyes helyzetére vonatkozó adatokat és kizáró okokat, míg az l) pontjában ajánlatkérő meghatározta az ajánlattevők pénzügyi és gazdasági valamint a műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságának igazolására kért adatokat és tényeket, a szerződés teljesítésére alkalmassá, illetve alkalmatlanná minősítésének szempontjait. A műszaki, illetve szakmai alkalmasság minimumkövetelmények körében előírta, hogy Ezen eljárásban nem lehet ajánlattevő, aki: a) az ajánlattételi felhívás megküldését megelőző 36 hónapban nem rendelkezik legalább 1 db. műszaki mérő, vizsgáló, vagy gépipari eszközök szállítására vonatkozó, legalább nettó 3 m Ft értékű referenciával. Ehhez kapcsolódóan közölte, hogy az alkalmasság megítéléséhez szükséges adatok és a megkövetelt igazolási mód: A referencia tekintetében: a 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 15- (3) bekezdés a) pontja szerint ismertesse a jelen ajánlattételi felhívás megküldését megelőző három év legjelentősebb szolgáltatásait. A referencia bemutatása során meg kell adni az alábbiakat: a teljesítés ideje, a szerződést kötő másik fél, a szállítás vagy szolgáltatás tárgya, az ellenszolgáltatás összege, továbbá nyilatkozni kell arról, hogy a teljesítés az előírásoknak és a szerződésnek megfelelően történt-e. Az ajánlatkérő meghatározta az eljárás releváns határidőit, mely szerint az ajánlattételi határidő és a bontás időpontja január :00 óra.

3 3 A felhívás t) pontjában ajánlatkérő arról tájékoztatott, hogy a szerződéskötés a KMOP-4.2.1/B számú és Egészséges és biztonságos élelmiszer alapanyagok előállítása és ellenőrzése érdekében történő infrastruktúra fejlesztés megnevezésű Új Széchenyi Terv Közép-magyarországi Operatív Program terhére valósul meg. A felhívás y) pontjában az egyéb információk körében az ajánlatkérő megadta az ajánlathoz csatolandó iratok jegyzékét: Ennek körében többek között előírta, hogy csatolni kell Nyilatkozat a referenciákról: az ajánlattételi felhívás megküldését megelőző 36 hónapra vonatkozóan, műszaki mérő, vizsgáló, vagy gépipari eszközök szállítására vonatkozó legjelentősebb szállításainak bemutatása. Az ajánlatkérő ajánlattételi dokumentációt is készített, amely általános információkat, nyilatkozat mintákat, formai előírásokat, műszaki leírást és szerződéstervezetet tartalmazott. A január 30-ai ajánlattételi határidőre mindhárom ajánlattevő benyújtotta ajánlatát: Gép és Gépelem Kft. Bruttó ajánlati ár: Ft Inno-Pharma Kft. Bruttó ajánlati ár: Ft ASK-M Kft. Bruttó ajánlati ár: Ft A Gép és Gépelem Kft. ajánlatának 22. oldalán csatolta a referencianyilatkozatát, amely Porsche üléstámla lángoló robotcella megoldása tárgyú szolgáltatási referenciáról szólt. Az ajánlatkérő február 1-én hiánypótlási felhívással fordult az ajánlattevők felé a számlavezető bankok nyilatkozata érdekében. A Gép és Gépelem Kft. tekintetében nem bocsájtott ki hiánypótlási felhívást. Az ajánlatkérő február 4-én tárgyalásokat folytatott az ajánlattevőkkel, akik az ajánlatukat fenntartották, azonban a hiányokat nem pótolták. A február 6-án elkészített és megküldött összegezés tanúsága szerint az eljárás eredményes volt, az eljárás nyertese a Gép és Gépelem Kft. lett, míg az Inno-Pharma Kft. ajánlata és az ASK-M Kft. ajánlata érvénytelen lett, mivel a hiánypótlást nem teljesítették. Az ajánlatkérő és a nyertes Gép és Gépelem Kft. ajánlattevő február 18- án szerződést kötöttek.

4 4 A szerződés megkötéséről a tájékoztató a Közbeszerzési Értesítőben május 7. napján jelent meg. Az ajánlatkérő a hivatalbóli kezdeményezőtől szeptember 24. napján kelt, szeptember 30. napján iktatott értesítést kapott szabálytalansági eljárás megindításáról. A kezdeményező október 30-án adta postára a november 3-án érkezett kezdeményezését. A tárgyaláson pontosított kérelmében előadta, hogy a jogsértés január 23. napján, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás megindulásával történt, melyről a kezdeményező szeptember 3. napján szerzett tudomást, mikor az EUTAF jelentése megérkezett hozzá. A hivatalbóli kezdeményezés 1. eleme az volt, hogy álláspontja szerint az ajánlatkérő jogsértő módon nyilvánította a Gép- és Gépelem Gyártó, Felújító, Karbantartó és Kereskedő Kft. ajánlattevő ajánlatát érvényesnek, mivel az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban áruszállítási referenciát várt el és az igazolási mód szolgáltatási referenciára vonatkozott, ennek ellenére a nyertes ajánlat nem tartalmazott áruszállítási, csak szolgáltatási referenciát, így az ajánlattevő alkalmassága nem került igazolásra. A hivatalbóli kezdeményezés 2. eleme az volt, hogy az összegezés nem tartalmazta a 2 érvénytelen ajánlat esetében a Kbt. szerinti érvénytelenségi okot, hanem csak arra hivatkozott az ajánlatkérő, hogy az ajánlattevők nem teljesítették a hiánypótlási felhívásban foglaltakat. Az ajánlatkérő kérte a jogsértés hiányának megállapítását, illetőleg annak megállapítása esetén a bírság kiszabásának mellőzését. Indokolásában előadta, hogy ajánlattevők számára nem volt és nem is lehetett vitás az, hogy az eljárást megindító felhívás megküldésétől számított, megelőző három évről kell műszaki mérő, vizsgáló, vagy gépipari eszközök szállítására vonatkozó legalább nettó 3 mft értékű referenciát hozni a minimumkövetelmény igazolására. Ehhez képest nem lehetséges a jogszabályi hivatkozás elírása miatt az, hogy ajánlatkélő olyan ajánlattevőt hirdessen ki nyertesként, aki alkalmasságát nem megfelelően igazolta. A fentiekhez képest a 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet szolgáltatásra vonatkozó jogszabályhelyére történő hivatkozás nem jelenthette azt, hogy ténylegesen szolgáltatásra vonatkozó referenciát követelt meg az ajánlatkérő. A hiánypótlások nem teljesítése kapcsán akként nyilatkozott, hogy a Kbt. 77. (1 ) bekezdése valóban részletes indokolást ír elő, de azt konkrétan nem nevezi meg, hogy az indokok részletezésében milyen mélységig kell az ajánlatkérőnek elmennie. Az, hogy a hiánypótlási felhívás mit tartalmazott, az az érintettek körében publikus volt. Ehhez képest az összegezésbeli indokolás, miszerint a

5 5 hiánypótlási felhívást az érintettek nem teljesítették, a részletek szintjén tudhatóvá tette az összegezés érintettjei számára, hogy konkrétan milyen hiányok okozták az érvénytelenséget. Márpedig, ha a konkrét okok tételesen tudhatóak az összegezésből az által, hogy a hiánypótlásra egyértelmű az utalás, akkor nem csak a részletezés valósult meg, hanem ennél több, a tételes okok váltak ismertté a hiánypótlás nem teljesítésére történt hivatkozással. Az ajánlatkérő előadta, hogy álláspontja szerint a Kbt (3) bekezdése előírja, hogy A Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását kezdeményező iratban meg kell jelölni a 138. (1) bekezdésének a)-d) és g) pontjában szereplő adatokat. Ezek körében nem értelmezhető az utalás a szabálytalansági eljárás összefoglaló táblázatára, tekintettel arra, hogy a megsértett jogszabályi rendelkezést konkrétan elő kell adni, és nem a különféle észrevételekre elég hivatkozni. A Döntőbizottság a hivatalbóli kezdeményezés 1. elemében a jogsértés hiányát állapította meg, míg a 2. eleme tekintetében megállapította, hogy az alapos az alábbi indokokra figyelemmel. Az ajánlatkérő a támadott közbeszerzési eljárása alapjául szolgáló ajánlattételi felhívását január 23. napján küldte meg, így a Kbt (1) bekezdésére tekintettel e jogorvoslati eljárásra a Kbt. ezen időpontban hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni. A Kbt. 2. (2) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania a gazdasági szereplők számára. A Kbt. 3. -a szerint e törvény szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben e törvény az eltérést kifejezetten megengedi. E törvény rendelkezéseinek alkalmazásakor, valamint a jogszabályban nem rendezett kérdésekben a közbeszerzési eljárás előkészítése, lefolytatása, a szerződés megkötése és teljesítése során a közbeszerzésekre vonatkozó szabályozás céljával összhangban, a közbeszerzés alapelveinek tiszteletben tartásával kell eljárni. A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésekre az e törvényben foglalt eltérésekkel a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni. A Kbt (1) bekezdés b) pontja kimondja, hogy az ajánlatkérő az e rész hatálya alá tartozó közbeszerzés megvalósításakor választása szerint a törvény Második Részében meghatározott szabályok szerint jár el a /A. -ban foglalt eltérésekkel. A Kbt. 60. (1) bekezdése szerint az ajánlatot az ajánlattevőnek az ajánlati (ajánlattételi), több szakaszból álló eljárásban az ajánlattételi és részvételi

6 6 felhívásban, valamint a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell elkészítenie és benyújtania. A Kbt. kógens szabályozása szerint az ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárása során biztosítani kell az ajánlattevők esélyegyenlőségét, ami azt jelenti, hogy mindegyik ajánlattevő ugyanazon adatok alapján ugyanazt kell vizsgálnia. Erre az ajánlatkérőknek különös gondossággal kell figyelniük hiszen az ezzel ellentétes eljárás az esélyegyenlőség alapelvének a megsértését jelenti. Az ajánlatkérőnek az eljárása során világosan és egyértelműen meg kell határoznia, hogy milyen feltételekkel lehet ajánlatot tenni, és az ajánlattevőknek az alkalmasságukat hogyan kell igazolniuk. Az ajánlatkérő az alkalmasság igazolásaként annak ellenére, hogy a közbeszerzés tárgya árubeszerzés, közbeszerzési szolgáltatás elvégzéséről szóló referenciát várt el az ajánlattevőktől. A kezdeményező az ajánlattételi felhívás és dokumentáció ellentmondásosságát nem támadta, így a Döntőbizottságnak abban a kérdésben kellett dönteni, hogy az ajánlatkérő ezen ellentmondásos előírása mellett jogszerűen fogadta-e el az ajánlat érvényességét. A Döntőbizottság rámutat arra, hogy a nyertes ajánlattevő az ajánlatkérő ajánlattételi felhívásban rögzített módon igazolta az alkalmasságát, így az ajánlatkérő utóbb nem is hivatkozhatott volna arra, hogy a nyertes ajánlat érvénytelen, az ajánlattevő alkalmatlan, mindezek alapján a kezdeményezés alaptalan, így a Döntőbizottság megállapította a jogsértés hiányát az 1. elem esetében. A Kbt. 77. (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles az ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt írásban tájékoztatni az eljárás vagy az eljárás részvételi szakaszának eredményéről, az eljárás eredménytelenségéről, az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező kizárásáról, a szerződés teljesítésére való alkalmatlanságának megállapításáról, ajánlatának, illetve részvételi jelentkezésének a 74. szerinti egyéb okból történt érvénytelenné nyilvánításáról, valamint ezek részletes indokáról, az erről hozott döntést követően a lehető leghamarabb, de legkésőbb három munkanapon belül. A Döntőbizottság a hivatalbóli kezdeményezés 2. elemével kapcsolatban rámutat arra, hogy az összegezésben nem elegendő arra hivatkozni, hogy az ajánlattevő nem pótolta a hiányt, hiszen a hiánypótlás elmulasztása nem jelenti automatikusan az érvénytelenséget. A hiánypótlás nem teljesítése esetén az ajánlatkérőnek az eredeti ajánlatot kell vizsgálnia és az alapján megállapítani az érvénytelenség okát. A Kbt. kógensen felsorolja az érvénytelenségi okokat, az ajánlatkérő ezen belül állapíthatja meg azt. A jogalkotó a hatékony jogorvoslat érdekében rögzítette, hogy az ajánlatkérőnek részletesen indokolnia kell az

7 7 érvénytelenséget, ezt az ajánlatkérő azonban elmulasztotta, megsértve ezzel Kbt. 77. (1) bekezdését. A fentiek alapján a Döntőbizottság Kbt (2) bekezdésében biztosított hatáskörében eljárva a Kbt (2) bekezdés c) pontja alapján a hivatalból indított eljárásban megállapította a jogsértést. A Döntőbizottság a jogsértés jelen ügyben gyakorolt súlyára figyelemmel nem látta indokoltnak bírság kiszabását. A Döntőbizottság a Kbt (1) bekezdése alapján alkalmazandó, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (Ket.) 72. (1) bekezdés de) pontja szerint rendelkezett a költségek viseléséről. A határozat bírósági felülvizsgálatát a Kbt a biztosítja. A Döntőbizottság tájékoztatja a feleket, hogy jelen határozat bírósági felülvizsgálatára a közbeszerzésekről szóló évi CXLIII. törvény (a továbbiakban új Kbt.) 196. (1) bekezdése alapján figyelemmel annak 199. (2) bekezdésére november 1-jétől hatályos Pp (14) bekezdés b) pontja alapján a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a kizárólagosan illetékes, amennyiben az ajánlatkérő székhelye Pest megye területén található. A Kbt (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel hívta fel a Döntőbizottság a felek figyelmét arra, hogy amennyiben nem tárgyaláson kívül kívánják a határozat bírósági felülvizsgálatát, akkor a tárgyalás tartását a keresetlevélben kell kérni. Budapest, december 15. Dr. Puskás Dóra Hildegard sk közbeszerzési biztos Ságodi Nándor sk közbeszerzési biztos Dr. Hunya István sk közbeszerzési biztos A kiadmány hiteléül: Liszi Barbara Kapják: 1. Nemzetgazdasági Minisztérium Regionális Fejlesztési Programokért Felelős Helyettes Államtitkárság Jogi és Felülvizsgálati Főosztálya (1051 Budapest, József nádor tér 2-4.) 2. Szent István Egyetem (1078 Budapest, István u. 2.) 3. Gép- és Gépelem Kft. (7100 Szekszárd, Epreskert u. 2/c.) 4. Miniszterelnökség (1357 Budapest, Pf. 6.) 5. Irattár