V É G Z É S t. A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.

Átírás

1 KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG 1026 Budapest, Riadó u Pf.: 166. Tel.: 06-1/ , fax: 06-1/ Ikt.sz.: D.687/5/2016. A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) meghozta az alábbi V É G Z É S t. A Döntőbizottság a Állami Számvevőszék (1052 Budapest, Apáczai Csere János u. 10. a továbbiakban: hivatalbóli kezdeményező) által a Köztársasági Elnöki Hivatal (1014 Budapest, Szent Gy. tér 1., a továbbiakban: beszerző, képviseli Dr. Barna Orsolya ügyvéd 1021 Budapest, Bognár utca 6/B.) a valamint évben a Magyar Telekom Nyrt.-vel kötött előfizetői keretszerződés mobiltelefonok vásárlása, valamint telekommunikációs szolgáltatások megrendelése tárgyú beszerzése ellen benyújtott hivatalbóli kezdeményezés alapján indult jogorvoslati eljárást megszünteti. A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik. A végzés ellen fellebbezésnek helye nincs. A végzés ellen külön jogorvoslati kérelem terjeszthető elő a végzés kézbesítésétől számított nyolc napon belül. A jogorvoslati kérelmet a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz kell címezni, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani, vagy a Döntőbizottság részére ajánlott küldeményként postára adni. A jogi képviselővel eljáró fél, illetve a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet kizárólag elektronikus úton nyújthatja be a kérelmét. I N D O K O L Á S A Döntőbizottság a rendelkezésre álló dokumentumok, a kezdeményező, valamint a beszerző nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg. A beszerző, mint előfizető, valamint a Magyar Telekom Nyrt., mint szolgáltató között október 29. napján mobiltelefon vásárlása, valamint telekommunikációs szolgáltatások megrendelése tárgyában előfizetői keretszerződés jött létre. A szerződésben a felek megállapodtak a beszerzési, továbbá szolgáltatási kedvezményekben, a díjfizetés módjában. A szerződés

2 2 határozott időre november 1. napjától számított hat hónapra szólt. A szerződés három mellékletet tartalmazott, amely a szolgáltatási kedvezményeket, az üzleti internet és intranet hozzáférés felhasználásának feltételeit, valamint a dolgozói konstrukciót tartalmazó megállapodást foglalta magában. A hivatalbóli kezdeményező a évi zárszámadás keretében végzett ellenőrzése során tudomására jutott adatok alapján július 12-án benyújtott kezdeményezésében annak megállapítását kérte, hogy a beszerző a október 29-én megkötött szerződése, majd a beszerző által a számvevőszéki ellenőrzés során tett nyilatkozatában foglaltak alapján miszerint május 1. napján újabb, azonos tárgyú szerződést kötött a Magyar Telekom Nyrt.- vel ,- forint +Áfa összegű kötelezettségvállalás teljesítése a Kbt. 119., továbbá a Kbt. 5. -át sérti, mert a szerződéseket közbeszerzési eljárás mellőzésével kötötték. A kezdeményező a jogsértés megállapítását a személyek élelmezése, valamint szállítására vonatkozó beszerzések évi megvalósításával összefüggésben kérte (kezdeményező irat 2. oldal 2. bekezdés). A kezdeményező tudomásszerzésének időpontját május 11. napjában jelölte meg, csatolta a képernyőképének másolatát, amely alapján a hivatkozott szerződések feltöltésre kerültek a webes felületére. A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást július 13. napján megindította, végzésében felhívta az eljárásban részes feleket, hogy észrevételeiket öt napon belül tegyék meg, valamint felhívta a hivatalbóli kezdeményezőt, hogy három napon belül az érintett beszerzéssel kapcsolatos ellenőrzése során készített iratanyagát küldje meg. A beszerző elsődlegesen arra hivatkozott, hogy a kezdeményező elmulasztotta értesíteni a jogorvoslati eljárás kezdeményezéséről, nem ismert számára a kezdeményezés alátámasztására becsatolt dokumentumok pontos köre sem. Álláspontja szerint a kezdeményezés elkésett tekintettel arra, hogy a számvevőszéki ellenőrzés során valamennyi iratot április 1. napján feltöltöttek, így azok a kezdeményező rendelkezésére álltak. Ezen időponthoz képest a július 8. napján postára adott a Döntőbizottsághoz július 12. napján érkezett kezdeményezés elkésett. Utalt arra, hogy a beszerző által megjelölt május 11 -i tudomásszerzés időpontjához képest is elkésettnek tekintendő a kezdeményezés, mivel nem a postára adás időpontja, hanem a Döntőbizottsághoz történt beérkezés időpontja irányadó az elkésettség vizsgálatánál. Sérelmezte, hogy a kezdeményező évi szerződésre alapítja kezdeményezését, melyre vonatkozóan már folytatott le vizsgálatot évben, az erről szóló jelentéstervezetet megküldte a beszerző részére. Csatolta a évi ellenőrzésre szóló adatbekérést tartalmazó kezdeményezői iratot, valamint azon iratát, mely szerint április 1. napján valamennyi az ellenőrzéshez

3 3 szükséges dokumentumot elektronikusan feltöltött a kezdeményező webes felületére KEH_DOLOGI_2015.exe állománynéven. A kezdeményező helyszíni eljárásának igazolásaként csatolta a kezdeményező munkatársának május 3-5. napján a beszerző gazdasági igazgatóságára történt belépését igazoló iratát. A kezdeményezés érdemét tekintve előadta, hogy a kezdeményezés kérelmi eleme személyek élelmezésére és szállítására vonatkozik, nem pedig a mobiltelefonok és telekommunikációs szolgáltatások beszerzésére. Hivatkozott arra, hogy a beszerzés nemzetbiztonsági beszerzési körbe tartozik, valamint az egybeszámítási kötelezettségre és a részekre bontás tilalmára vonatkozóan előadta, hogy a május 1. napján hatályba lépett 8 hónapra szóló keretszerződés teljes futamideje alatt ,- forintot fizetett ki a beszerző, amelyre figyelemmel közbeszerzési eljárás lefolytatására nem került sor. Erre tekintettel kérte, hogy a Döntőbizottság a kezdeményezést érdemi vizsgálat nélkül utasítsa el. A Döntőbizottság a beszerző nyilatkozatát valamennyi mellékletével együtt elektronikus úton megküldte a kezdeményező részére július 22. napján. A kezdeményező a végzés meghozatalának napjáig nyilatkozatot nem tett, az ellenőrzés során készített iratanyagát nem csatolta. A beszerző szerződéskötése a kezdeményezésben rendelkezésre álló adatok alapján évben történt, ezért az eljárásra a évi CVIII. törvény (régi Kbt.) rendelkezései alkalmazandók azzal, hogy a január 1. napját követő tudomásszerzés esetén a hivatalbóli kezdeményezőknek 60 nap áll rendelkezésére kezdeményezése megindításához Magyarország évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló évi XCIX. törvény 109. alcímében nevesített hatályba léptető rendelkezések alapján. A Kbt (5) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság a kérelmet - a Ket ában foglaltakon túl - érdemi vizsgálat nélkül öt napon belül végzéssel elutasítja, ha megállapítja, hogy a) a kérelmező a hiánypótlási felhívásnak a meghatározott határidő alatt nem tett eleget, vagy a kérelmét újból hiányosan adta be; b) az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást megindító hirdetményét, felhívását jogszerűen visszavonta. A (6) bekezdés szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást akkor is megszünteti, ha az (5) bekezdés alapján a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye, az elutasítási ok azonban az eljárás megindítását követően jutott a Közbeszerzési Döntőbizottság tudomására. A Kbt (1) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárására - e törvény, valamint az e törvény felhatalmazása alapján alkotott

4 4 kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni. A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok alapján megállapította, hogy a kezdeményezésben személyek élelmezésére, valamint szállítására vonatkozó beszerzések szerepel, azonban a kezdeményezés tartalma szerint azonosítható a mobiltelefonok vásárlására és telekommunikációs szolgáltatások megrendelésére vonatkozó kezdeményezéssel, ezért azt tartalma szerint vette figyelembe. Azonban a kezdeményezéshez a október 29. napján létrejött szerződés került csatolásra, ekként a Döntőbizottság vizsgálata e beszerzés vonatkozásában valósulhatott meg. A kezdeményezés azonban nem tartalmazta a hivatalbóli kezdeményező tudomásszerzésének pontos időpontját, a csatolt képernyőkép nem alkalmas annak igazolására, hogy ezen szerződés tekintetében mikor valósult meg a tudomásra jutás időpontja. A képernyőkép alapján a csatolt dokumentumok létrehozásának időpontja május 11, 12., 13. napja, azonban abból nem állapítható meg, hogy mely szerződések kerültek feltöltésre ezen időpontokban, a kezdeményezéssel érintett előfizetői szerződést melyik fájl tartalmazta. Erre figyelemmel a Döntőbizottság felhívta a kezdeményezőt az ellenőrzése során készített iratanyag három napon belüli megküldésére, amely felhívást átvett július 19. napján, azonban a végzés meghozatalának napjáig sem postai úton, sem elektronikusan nem teljesítette a felhívásban foglaltakat. Tekintettel arra, hogy a beszerző eljárási kifogást terjesztett elő elkésettségre hivatkozással a Döntőbizottságnak elsődlegesen ennek tárgyában kellett állást foglalnia. Nem tudta elfogadni a Döntőbizottság a beszerző által csatolt iratokban foglalt időpontokat sem, mivel azokból sem tűnt ki, hogy pontosan milyen dologi kiadásokkal kapcsolatos dokumentumok kerültek feltöltésre a webes felületre április 1. napján. A Kbt (1) bekezdése alapján alkalmazandó Ket. 50. (1) bekezdése szerint a hatóság köteles a döntéshozatalához szükséges tényállást tisztázni, e körbe tartozik, hogy amennyiben a hivatalbóli eljárást kezdeményező iratból nem tűnik ki, hogy a hivatalbóli eljárás törvényi feltételei fennállnak-e, azt a Döntőbizottságnak tisztáznia kell. Ezen rendelkezés vonatkozik azoknak a tényeknek a körére is, amelyek alapján megállapítható, hogy a jogsértés megtörténtének érdemi vizsgálatát a Döntőbizottság elvégezheti-e, vagyis hogy a hivatalbóli kezdeményező megtartotta-e a kezdeményezésre nyitvaálló határidőket. A Döntőbizottságnak tehát vizsgálnia kell a határidő megtartottságát, feltárni azon tényeket, amelyek ennek megállapítását lehetővé teszik (14. K /2016/7.). A hivatalbóli kezdeményezés előterjesztésére nyitvaálló 60 napos szubjektív határidő vonatkozásában a Döntőbizottság rögzíti, hogy e határidő eljárásjogi

5 5 jellegű, elegendő a kezdeményezést tartalmazó iratot a határidő utolsó napján postára adni. A rendelkezésre álló iratok alapján nem volt megállapítható, hogy a jogsértésről a hivatalbóli kezdeményező mely időpontban szerzett tudomást, ennek hiányában a Döntőbizottság érdemi vizsgálatot nem végezhet. A hivatalbóli kezdeményezés pontos tartalma, a kezdeményezésre nyitvaálló határidő megtartottságának igazolása azon okból is jelentőséggel bír, hogy a Döntőbizottság eljárásának lefolytatására rendkívül rövid határidő áll rendelkezésre, kezdeményezés érdemi vizsgálata hiánytalan és alátámasztott kezdeményezés tekintetében folytatható. Figyelemmel arra, hogy a Döntőbizottság 2. sorszámú végzésében foglalt határidő a végzés július 19. napján történt kézbesítését tekintve július 22. napján letelt, a hivatalbóli kezdeményező a hiányt nem pótolta, e nélkül a hivatalbóli kezdeményezés nem bírálható el, a Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást a Kbt (6) bekezdése szerint, utalással az (5) bekezdésre megszüntette. A végzés elleni külön jogorvoslat lehetőségét a Kbt (1) bekezdése biztosítja. A Döntőbizottság tájékoztatja a feleket, hogy jelen végzés nemperes eljárásban történő bírósági felülvizsgálatára - mivel az ajánlatkérő székhelye Budapesten található - a Pp (14) bekezdés b) pontja alapján a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság illetékes. A jogi képviselővel eljáró fél, illetve a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet számára a Pp. 340/B. -a írja elő az elektronikus út kötelező alkalmazását. Budapest, július 28. Pulainé Dr. Horváth Hajnalka sk. Söpkéz Gusztávné sk. Dr. Telek Katalin sk. közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos A kiadmány hiteléül: Tóth Zoltánné Kapják: 1. Állami Számvevőszék (1052 Budapest, Apáczai Csere J. u. 10.) 2. Köztársasági Elnöki Hivatal (1014 Budapest, Szent Gy. tér 1. képviseli: Dr. Barna Orsolya 1021 Budapest, Bognár u. 6/B.) 3. Magyar Telekom Nyrt. (1013 Budapest, Krisztina krt. 55.) 4. Irattár