V É G Z É S t. A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.

Átírás

1 KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG 1026 Budapest, Riadó u Pf.: 166. Tel.: 06-1/ , fax: 06-1/ Ikt.sz.: D.956/13/2016. A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) meghozta az alábbi V É G Z É S t. A Döntőbizottság az Állami Számvevőszék (1052 Budapest, Apáczai Csere János u. 10., a továbbiakban: hivatalbóli kezdeményező) által a KEF Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (1119 Budapest, Andor u , a továbbiakban: beszerző) Konyhai és háztartási kisgépek beszerzése évben tárgyú beszerzési eljárása tekintetében közbeszerzési eljárás mellőzése miatt kezdeményezett jogorvoslati eljárást megszünteti. A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik. A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. A végzés ellen külön jogorvoslati kérelem terjeszthető elő, a végzés kézbesítésétől számított nyolc napon belül. A jogorvoslati kérelmet a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz kell címezni, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani, vagy a Döntőbizottság részére ajánlott küldeményként postára adni. A jogi képviselővel eljáró fél, illetve a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet kizárólag elektronikus úton nyújthatja be a kérelmét. I N D O K O L Á S A Döntőbizottság a beszerzési és a jogorvoslati eljárás során keletkezett iratok, valamint a felek nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg. A beszerző a évben Ft értékben szerzett be konyhai és háztartási gépet, illetve egyéb gépet, berendezést (a továbbiakban együtt: kisgépek) az egyéb érdekelt EBOLT Internetes Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-től. A beszerző a évre vonatkozóan kisgépek beszerzése érdekében az alábbi tárgyú és értékű szerződéseket kötötte az egyéb érdekelttel:

2 2 Sorszám Szerződés értéke (nettó) Szerződés dátuma Szerződés tárgya Megjegyzés Közbeszerzés volt Ft Ft Ft Ft Ft hűtőgép, mosogatógép, kávéfőző (1., 2., 3. típusú), mikrohullámú sütő, filteres kávé/teafőző vízforraló, kenyérpirító, háztartási gépek rendezvénytechnikai (kamkorder szett, kamera, akkumulátorok, mikroport szett, fülhallgatók digitális fényképezőgépek, objektívek, akkumulátorok LED TV-k, digitális fényképezőgépek, mini HI-FI LED TV-k, digitális fényképezőgépek, mini HI-FI Ft háztartási gépek Ft hűtőgép, mosogatógép, kávéfőző (1., 2., 3. típusú), mikrohullámú sütő, filteres kávé/teafőző vízforraló, kenyérpirító, háztartási gépek Keretszerződés VOP projektazonosító szám VOP projektazonosító szám TIOP /K VOP projektazonosító szám keretszerződés igen, évi CVIII. törvény 122. (7) bekezdés a) pontja szerinti hirdetmény nem nem nem nem nem igen, évi CVIII. törvény 122. (7) bekezdés a) pontja szerinti hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos A hivatalbóli kezdeményező a november 11-én postára adott, a Döntőbizottsághoz november 15. napján érkezett hivatalbóli kezdeményezésében jogorvoslati eljárást kezdeményezett a Kbt (1) bekezdés b) pontja alapján a beszerző rendelkező részben megjelölt beszerzései vonatkozásában közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése miatt, melyre tekintettel a jogsértés megállapítását kérte. A hivatalbóli kezdeményező előadta, hogy a kezdeményezéséhez mellékelt elektronikus adathordozó kisgépek elnevezésű mappájában található 24. számú melléklet oldalán szereplő dokumentumok szerint a beszerző eredményes közbeszerzési eljárást követően január 8-án keretszerződést kötött az egyéb érdekelttel konyhai és háztartási kisgépek beszerzése tárgyában 15 millió Ft-os keretösszegben. A szerződés időbeli hatálya a megkötésétől számított 12 hónapig terjedt, így az január 8-án lejárt.

3 3 Előadta továbbá, hogy a hivatkozott melléklet oldalán található dokumentumok szerint a beszerző azonos tárgyban eredményes közbeszerzési eljárást követően augusztus 18-án keretszerződést kötött az egyéb érdekelttel ismételten 15 millió Ft-os keretösszegben. Álláspontja szerint a fentiek alapján megállapítható, hogy a beszerző a január 8. és augusztus 18. közötti időszakban nem rendelkezett közbeszerzési eljárás eredményeként kötött szerződéssel konyhai és háztartási kisgépek beszerzése tárgyában. E körben kifejtette, hogy a kisgépek mappa 3. számú mellékletében szereplő, január 8. és augusztus 18. közötti megrendelésekhez kapcsolódó kifizetéseket a beszerző a Kbt. 6. (1) bekezdésének a) pontja alapján a Kbt. alanyi hatálya alá tartozó szervezetként a Kbt ában előírt egybeszámítási szabályokra figyelemmel, jogszerűen csak közbeszerzési eljárás lefolytatását követően teljesíthette volna. Az egybeszámítási kötelezettség körében előadta, hogy a beszerzési igény nem egy időben történt felmerülése a beszerzések tervezésére is figyelemmel megítélése szerint nem mentesítette a beszerzőt a közbeszerzési eljárás lefolytatása alól legkésőbb azt követően, hogy az adott áru beszerzési értéke elérte a közbeszerzési értékhatárt. Álláspontja szerint a fentiek alapján fennáll a lehetősége annak, hogy a beszerző a konyhai és háztartási gépek január 8. és augusztus 18. közötti beszerzésével megsértette a Kbt. 5. -át és a Kbt át. A hivatalbóli kezdeményező a jogsértés megtörténtének időpontjaként a március 27-ét, míg az erről való tudomásszerzés időpontjaként szeptember 13. és 15. napját, a számvevői által a beszerzőnél lefolytatott helyszíni ellenőrzésről készült jegyzőkönyvek dátumát jelölte meg. A Kbt (2) bekezdése szerinti jogorvoslati határidő megtartottsága körében előadta, hogy a kezdeményezéséhez mellékelt jegyzőkönyvek felvételének napján (2016. szeptember 13-án, illetve 15-én) töltötte fel a beszerző azokat az adatokat a hivatalbóli kezdeményező erre a célra kialakított webes felületére, amelyek alapján a helyszíni ellenőrzést végző számvevő az esetleges jogsértés gyanúját jelezhette. Utalt arra, hogy a beszerző észrevételeiben hivatkozott korábbi adatszolgáltatások olyan összesített információkat tartalmaztak, amelyek alapján nem volt megállapítható a szállítók köre, illetve a szállítóktól történt rendelések nagyságrendje, így az sem, hogy az adott beszerzés összege az egybeszámítási szabályokra figyelemmel meghaladta-e a közbeszerzési értékhatárt. A beszerző elsődlegesen elkésettségre vonatkozó eljárási kifogást terjesztett elő, mely alapján az eljárás megszüntetését kérte. E körben hivatkozott arra, hogy a kezdeményező a jogsértő esemény tudomására jutásának dátumaként szeptember 13. napját jelölte meg, amikor helyszíni

4 4 jegyzőkönyv felvételére került sor, azonban a hivatalbóli kezdeményező vizsgálata már korábban kezdetét vette a beszerző vonatkozásában. A beszerző utalt arra, hogy a webes felületen nincs olyan funkció, mely az adatok feltöltésének dátumát mutatná, a hivatalbóli kezdeményező részére azonban október 14. napján teljességi nyilatkozat került kiállításra a részéről, melynek mellékletében beazonosítható, hogy a jelen jogorvoslati eljárás alapját képező dokumentumok mikor keletkeztek és mikor kerültek feltöltésre a hivatalbóli kezdeményező adatszolgáltató rendszerébe. A teljességi nyilatkozatot és a kapcsolódó hivatkozott dokumentumokat csatolta. E körben előadta, hogy a mellékletben szereplő lista sorában került feltüntetésre a szerződéses állományának listája, melyek közül a tárgyi beszerzésekre vonatkozó szerződések a 109. sorban, az ún. szállítói szerződések cím alatt szerepeltek, mely magában foglalja az olyan szerződéseket is, amelyek megkötését közbeszerzési eljárás lefolytatása előzte meg, és az olyan szerződéseket is, amelyek megkötését nem előzte meg közbeszerzési eljárás lefolytatása. A 115. sorban a évi kötelezettségvállalások kerültek feltüntetésre. E bekezdésben hivatkozott dokumentumok feltöltésére június 29. napján került sor. A beszerző hivatkozott arra, hogy a hivatalbóli kezdeményező az általa vélelmezett jogsértést a 22., 25., 28. számú felhalmozási kiadási tételekre, mint mintatételekre, és az egyéb érdekelt folyószámla kivonatára alapozta. E körben előadta, hogy a 22., 25., 28. számú felhalmozási kiadási tételekkel összefüggő dokumentumok ajánlatkérés, a gazdasági szereplők általi ajánlatadás, az egyéb érdekelttől történt megrendelés, számlák, egyéb pénzügyi bizonylatok augusztus 18. napján feltöltésre kerültek az adtaszolgáltató rendszerbe, melyek a melléklet 925., 927. és 930. sorában találhatók. A beszerző utalt továbbá arra, hogy a hivatalbóli kezdeményező bekérte a mintatételekre vonatkozó, a kifizetéseket igazoló folyószámla bizonylatokat is, amelyek a 22. és 28. sz. mintatételre vonatkozóan sorszám alatt, a 25. sz. mintatétel tekintetében sorszám alatt augusztus 30-án kerültek feltöltésre. A beszerző álláspontja szerint a fentiek alapján a hivatalbóli kezdeményező nem szeptember 13-án, hanem legkésőbb augusztus 30. napján tudomást szerzett a jogsértésről, ezért a hivatalbóli kezdeményezés elkésett. A beszerző érdemi észrevételében a jogsértés hiányának megállapítását kérte. E körben előadta, hogy már a kezdeményezői vizsgálat során is jelezte, hogy a Kbt ának beszerzéskor hatályban volt rendelkezései szerint az ajánlatkérőnek egybe kell számítania azon hasonló áruk beszerzésére, vagy szolgáltatások megrendelésére irányuló szerződések nettó értékét, amelyekkel kapcsolatban a beszerzési igény egy időben merült fel. Álláspontja szerint az egy időben felmerült beszerzési igény úgy értelmezhető, hogy az ajánlatkérőnek mindazon hasonló árubeszerzésekre, illetve hasonló

5 5 szolgáltatás megrendelésekre irányuló beszerzéseinek értékét egybe kell számítania, amelyekre vonatkozó beszerzési igénye tervezésekor (különös tekintettel a költségvetés tervezésekor vagy az üzleti terv összeállításakor vagy az egy projekt keretében megvalósuló beszerzések felmérésekor) tudatában van, amely beszerzésekkel az adott eljáráson kívül számolhat, és amelyeket képes lenne egyidejűleg is megvalósítani. Hangsúlyozta, hogy egy beszerzés egy időben való megvalósításának képessége minden esetben objektív okok alapján vizsgálandó, de nem feltétlenül egy naptári évet kell érteni alatta, és csak a hasonló áruk beszerzését kell egybeszámítani. Jelen esetben az egy időben felmerülés szempontjából a közbeszerzési eljárás eredményeképpen január 8. napján kötött szállítási keretszerződés megszűnésétől a következő közbeszerzési eljárás eredményeképpen augusztus 18. napján megkötött keretszerződés hatályba lépéséig eltelt időben felmerülő beszerzési igények minősülnek egy időben felmerülőnek. Hivatkozott arra, hogy még a január 8. napján kötött szállítási keretszerződés időbeli hatályának lejártát megelőzően, szeptember végén kezdeményezésre került a következő közbeszerzési eljárás, amely azonban elhúzódott, a szerződés megkötésére augusztus 18-án került sor. Tekintettel arra, hogy a beszerzőnek jogszabályon [250/2014. (X. 2.) Korm. rendelet] alapuló kötelezettsége a minisztériumok ellátása, amelynek körében többek között a háztartási kisgépeket és a konyhai eszközöket is biztosítania kell, köteles volt ezeket az ellátotti körének biztosítani. Erre az időszakra tehető az ellátotti létszám megnövekedése, amely miatt a beszerző nem tudta megfelelően tervezni a beszerzéseit, és azokat nem látta előre. A tervezhető beszerzési igények összeszámítását követően a beszerző kezdeményezte a releváns közbeszerzési eljárásokat, illetve a soron következő közbeszerzési eljárások tervezése során már fokozott figyelemmel járt el. A beszerző hatályos főigazgatói utasítása (9/2014. sz.) alapján a közbeszerzési értékhatár eléréséig eseti megrendeléssel, három árajánlat bekérésével folytatta le beszerzéseit. Hivatkozott továbbá arra, hogy a január 8. és augusztus 18. közötti időszakban történtek olyan beszerzések is az egyéb érdekelttől, amelyek tárgyuk miatt nem egybeszámítandóak a konyhai kisgépek és háztartási berendezések beszerzésével, mert egymástól elkülöníthetően is teljesen eltérő felhasználású termékkörbe tartoznak az alábbiak szerint: - híradástechnikai berendezések 5,8 millió Ft értékben, - audio-vizuális eszközök ,- Ft értékben, - fűtés- és hűtéstechnikai eszközök ,- Ft értékben. Álláspontja szerint ezen utóbbi termék-kategóriák nem minősülnek hasonló tárgyú beszerzésnek, a beszerzett termékek felhasználási köre és rendeltetése is teljesen különböző, így értékük nem egybeszámítandó a konyhai és háztartási kisgépek értékével.

6 6 Az egyéb érdekelt érdemi észrevételt nem tett. A Döntőbizottság a beszerző eljárásjogi kifogására tekintettel megvizsgálta annak megalapozottságát, és az alábbi indokokra tekintettel megállapította, hogy a hivatalbóli kezdeményezés érdemi vizsgálata a kezdeményezés elkésettségére tekintettel eljárásjogi akadályba ütközik. A Kbt. 3. értelmében e törvény szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben e törvény az eltérést kifejezetten megengedi. A Kbt (1) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból indított eljárását a következő szervezetek vagy személyek kezdeményezhetik, ha a feladatkörük ellátása során e törvénybe ütköző magatartás vagy mulasztás jut tudomásukra: b) az Állami Számvevőszék. A Magyarország évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló évi XCIX. törvény 333. által módosított 140. (2) bekezdése szerint: (2) A Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását az (1) bekezdés szerinti személy vagy szervezet a jogsértés tudomásra jutásától számított hatvan napon belül, de b) közbeszerzési eljárás mellőzésével történt beszerzés esetén az a) ponttól eltérően a szerződés megkötésének időpontjától, vagy ha ez nem állapítható meg, akkor a szerződés teljesítésének bármelyik fél által történt megkezdésétől számított legfeljebb öt éven belül kezdeményezheti. A Magyarország évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló évi XCIX. törvény 334. szerint a közbeszerzésekről szóló évi CVIII. törvény a a következő (11) bekezdéssel egészül ki: (11) A Magyarország évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló évi XCIX. törvénnyel megállapított 140. (2) bekezdését azon jogorvoslati eljárások kezdeményezésére kell alkalmazni, amelyek esetében a jogsértés január 1-jét követően jutott a kezdeményező tudomására. Az e körben kialakult bírósági gyakorlatra tekintettel vizsgálta meg a Döntőbizottság a fenti jogszabályi rendelkezések szerint a kezdeményezés határidőben történt előterjesztését. A Kbt. fenti szabályozásából megállapítható, hogy a jogalkotó egyrészt biztosította a kezdeményező számára az általa szükségesnek ítélt határidőt arra, hogy benyújtsa a kezdeményezését, ugyanakkor a jogorvoslati eljárások időben történő lefolytatása érdekében kereteket is meghatározott, méghozzá szigorúan, kimondva a törvényes határidők jogvesztő jellegét.

7 7 A Kbt. szubjektív és objektív határidőkkel határolja be a kezdeményezés benyújtására vonatkozó határidőt. A kezdeményezőnek valamely jogsértés esetén a jogsértés tudomására jutásától számított hatvan napos szubjektív határidő áll a rendelkezésére a kezdeményezés benyújtására. Az objektív végső jogvesztő határidő a Kbt (2) bekezdés b) pontja szerinti szervezet tekintetében a jogsértés megtörténtétől számított öt év, ami azt jelenti, hogy a kezdeményezés az objektív határidő letelte esetén annak ellenére is elkésettnek minősül, hogy a szubjektív határidő esetlegesen még nem telt le. A Döntőbizottság rámutat arra, hogy a következetes bírósági és döntőbizottsági gyakorlat alapján a tudomásra jutás időpontja nem azonos az ajánlatkérői, beszerzői döntések jogsértő jellegéről és azok bizonyítékairól való tudomásszerzés időpontjával. Tudomásra jutás alatt a jogsértő tényeknek a kezdeményező tudomására hozását kell érteni, annak nincs jogi relevanciája, hogy azokat a kezdeményező mikor és hogyan értelmezi, valamint, hogy milyen további bizonyítékok, okiratok, nyilatkozatok rendelkezésre állását tartja szükségesnek ahhoz, hogy meggyőződjön az ajánlatkérői, beszerzői magatartás jogszerűtlenségéről. Amennyiben a kezdeményező szükségesnek tartja további iratok beszerzését vagy az általa vélelmezett jogsértések további bizonyítékokkal való alátámasztását, úgy ezt a kezdeményezésre nyitva álló határidőn belül teheti meg. Ezt a jogértelmezést támasztja alá többek között a Fővárosi Bíróság 25.Kpk.45588/2006/3. sz. végzése is, amelyben rögzítésre került, hogy a Kbt. nem követeli meg a kérelmek megdönthetetlen bizonyítékokkal való alátámasztását, hiszen a kérelem tisztázása a Döntőbizottság feladata a jogorvoslati eljárásban. A Döntőbizottság megállapította, hogy a konkrét esetben a hivatalbóli kezdeményező a kezdeményezés benyújtására nyitva álló hatvan napos szubjektív jogorvoslati határidőt nem tartotta meg. A kezdeményező a tudomásszerzésének időpontját szeptember 13. illetve 15. napjában, a helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyv felvételének napjában jelölte meg. A Döntőbizottság azonban a hivatkozott tudomásszerzési időpontot nem fogadta el. A beszerző csatolta a kezdeményező ellenőrzésének folyamatára vonatkozó iratait. A beszerző október 14. napján teljességi nyilatkozatot tett, melynek mellékletét képezte A központi alrendszer egyes intézményei pénzügyi és vagyongazdálkodása ellenőrzés előkészítése során a kezdeményező részére átadott dokumentumok, adatok listája.

8 8 A dokumentumot tartalmazó állomány (fájl) hivatalbóli kezdeményező online rendszerébe történt feltöltésének időpontja a 7. oldal 109. számú tételszám (KEF szállítói szerződések listája) esetén június 29. napja. Az 50. oldalon a 925., 927. és 930. sorszám alatt 22_Felhalm15, 25_Felhalm15 és 28_Felhalm15 elnevezésű fájlok találhatók a 22., 25. és 28. számú felhalmozási kiadási tételekre vonatkozóan, melyek feltöltési időpontja augusztus 18. napja volt. A dokumentum 88. oldalán az illetve az tétel tartalmazta a 22_28_FELH_FS fájlt, illetve a 25_FELH_FS fájlt, melyek augusztus 30. napján kerültek feltöltésre. A Döntőbizottság megállapította, hogy ezen adatok tartalmazták egyrészt a beszerző valamennyi évre vonatkozó, közbeszerzési eljárás eredményeképpen, valamint annak lefolytatása nélkül kötött szerződését, illetve megrendelését, másrészt a kezdeményezés alapját képező 22., 25. és 28. számú felhalmozási kiadási tételekre vonatkozó beszerzési dokumentumokat, harmadrészt az egyéb érdekelt részére teljesített kifizetések folyószámlakivonatainak adatait. A Döntőbizottság a fentiek alapján megállapította, hogy a hivatalbóli kezdeményező legkésőbb augusztus 30. napján tudomást szerzett arról, hogy az egyéb érdekelt részére mennyi ellenszolgáltatás került kifizetésre, és a korábban feltöltött szerződések, valamint a vonatkozó felhalmozási tételek adatai alapján arról is tudomással bírt, hogy milyen beszerzési igényre vonatkoztak a kifizetések, illetve hogy ezen beszerzések közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül kerültek megvalósításra. Mindezekre tekintettel a Döntőbizottság elfogadta a beszerző állítását a hivatalbóli kezdeményező tudomásszerzése vonatkozásában, és megállapította, hogy a hivatalbóli kezdeményező az általa vélelmezett jogsértésről legkésőbb augusztus 30. napján tudomással bírt, melyhez képest a 60 napos jogvesztő határidő november 2-án letelt. A hivatalbóli kezdeményező a Kbt (2) bekezdés b) pontjában biztosított hatvan napos szubjektív jogorvoslati határidőn túl nyújtotta be a november 11-én postára adott kezdeményezését, ezért az elkésett. A Kbt (1) bekezdése rögzíti, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárására e törvény, valamint az e törvény felhatalmazása alapján alkotott kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában a Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni. A Kbt (3) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság a kérelmet a Ket ában foglaltakon túl érdemi vizsgálat nélkül öt napon belül végzéssel elutasítja, ha megállapítja, hogy

9 9 a) a kérelmező a hiánypótlási felhívásnak a meghatározott határidő alatt nem tett eleget, vagy a kérelmét újból hiányosan adta be; b) az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást megindító hirdetményét, felhívását jogszerűen visszavonta. A Kbt (4) bekezdése szerint a Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást akkor is megszünteti, ha a (3) bekezdés alapján a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye, az elutasítási ok azonban az eljárás megindítását követően jutott a Döntőbizottság tudomására. A Kbt (7) bekezdése alapján a kezdeményezés érdemi vizsgálat nélküli elutasítására, valamint az eljárás végzéssel történő megszüntetésére az 139. (3)-(6) bekezdését is megfelelően kell alkalmazni. A Ket. 30. d) pontja alapján a hatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül, nyolc napon belül elutasítja, ha jogszabály a kérelem előterjesztésére határidőt vagy határnapot állapít meg, és a kérelem idő előtti vagy elkésett. A Ket. 31. (1) bekezdés a) pontja szerint a hatóság az eljárást megszünteti, ha a 30. alapján a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye, az elutasítási ok azonban az eljárás megindítását követően jutott a hatóság tudomására. A fentiekre figyelemmel a Döntőbizottság a Kbt (2) bekezdésében biztosított hatáskörében eljárva, a hivatlabóli kezdeményezés alapján folyamatban lévő jogorvoslati eljárást a Kbt (7) bekezdése és a Kbt (4) bekezdése alapján alkalmazandó Ket. 30. d) pontjára tekintettel, a Ket. 31. (1) bekezdés a) pontja szerint megszüntette. A Döntőbizottság a költségek viseléséről a Ket. 72. (2) bekezdése alapján, a Ket (2) bekezdése szerint rendelkezett. A végzés elleni külön jogorvoslat lehetőségét a Kbt (1) bekezdése biztosítja. A Döntőbizottság tájékoztatja a feleket, hogy jelen végzés nemperes eljárásban történő bírósági felülvizsgálatára mivel a beszerző székhelye Budapesten található a Pp (14) bekezdés b) pontja alapján a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság illetékes.

10 10 A jogi képviselővel eljáró fél, illetve a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet számára a Pp. 340/B. -a írja elő az elektronikus út kötelező alkalmazását. B u d a p e s t, december 15. Dr. Virágh Norbert sk. közbeszerzési biztos A kiadmány hiteléül: Tomasovszki Tamás sk. közbeszerzési biztos Tóth Zoltánné Dr. Kriston Kinga sk. közbeszerzési biztos Kapják: 1. Állami Számvevőszék (1052 Budapest, Apáczai Csere János u. 10.) 2. KEF Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (1119 Budapest, Andor u ) 3. EBOLT Internetes Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (1117 Budapest, Hauszmann Alajos u. 4.) 4. Irattár