A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzési Hatóság nevében meghozta az alábbi

Átírás

1 Ikt.sz.: D.889/12/2014. KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG 1026 Budapest, Riadó u Pf.: 166. Tel.: 06-1/ , fax: 06-1/ A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzési Hatóság nevében meghozta az alábbi H A T Á R O Z A T - ot. A Döntőbizottság a Közbeszerzési Hatóság Elnöke (1026 Budapest, Riadó u. 5. a továbbiakban: hivatalból kezdeményező) által a Pécsi Tudományegyetem (7633 Pécs, Szántó Kovács János u. 1/b., képviseli Dr. Turi Ákos ügyvéd és Dr. Tettinger Mariann ügyvéd 7621 Pécs, Teréz u , a továbbiakban: beszerző) Bérleti díjak, egészségügyi szakmai anyagok, ingatlanbérleti díj, irodaszer, sokszorosítási anyagok, karbantartás, javítási szolgáltatás, szakanyag, vegyszerek, tisztító és takarítószer beszerzése (Fresenius Med. Care M.O.EÜ. Kft évben.) tárgyú beszerzési eljárása ellen hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárásban megállapítja, hogy a beszerző megsértette a közbeszerzésekről szóló évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) ára tekintettel a Kbt. 5. -át. A Döntőbizottság a beszerzővel szemben Ft, azaz hatvanezer forint bírságot szab ki. A Döntőbizottság felhívja a beszerzőt, hogy a bírság összegét a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a Közbeszerzési Hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett számú előirányzatfelhasználási keretszámlájára átutalással teljesítse. A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak nincs helye. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.

2 2 I N D O K O L Á S A Döntőbizottság a beszerzési és a D.606/2014. és a jelen jogorvoslati eljárás során keletkezett iratok, a hivatalbóli kezdeményező és a beszerző nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg. A hivatalból kezdeményező december 23. napján hivatalból jogorvoslati eljárást kezdeményezett. A tudomásszerzés időpontjaként december 8. napját jelölte meg, amely időpontban megjelent a Közbeszerzési Hatóság honlapján a Döntőbizottság D.606/12/2014. számú végzése. A hivatalból kezdeményező a fentebb megjelölt végzés tartalmára hivatkozott és előadta, hogy a Kbt. 6. (1) bekezdésének b) pontja alapján a beszerző saját jogán ajánlatkérőnek minősül, továbbá ismertette, hogy a Kbt. 7. (2) és (4) bekezdései mely árukat és tevékenységeket vonnak az árubeszerzés és a szolgáltatások körébe. Előadta, hogy a Kbt. 5. -a értelmében közbeszerzési eljárást az ajánlatkérőként meghatározott szervezetek visszterhes szerződés megkötése céljából kötelesek lefolytatni megadott tárgyú és értékű beszerzések megvalósítása érdekében. A becsült érték megállapítása tekintetében a Kbt ai az irányadóak. A július 1. napja előtti szabályozás értelmében a Kbt. 18. (2) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek egybe kell számítania azon hasonló áruk beszerzésére, vagy szolgáltatások megrendelésére irányuló szerződések értékét, amelyekkel kapcsolatban a beszerzési igény egy időben merül fel, valamint az ugyanazon építési beruházás megvalósítására irányuló szerződések értékét. A Magyarország évi központi költségvetéséről szóló évi CLXXXVIII. törvény 70. -a értelmében árubeszerzés és szolgáltatásmegrendelés esetében a Kbt. Harmadik Részének XIV. fejezet kivételével történő - alkalmazásában január 1. és december 31. között a közbeszerzési értékhatár nettó 8 millió forint, építési beruházás esetén nettó 15 millió forint. A hivatalbóli kezdeményező a Kbt (1) bekezdés a) pontja alapján a Kbt (2) bekezdés a) pontja szerinti határidőben - azért kezdeményezte a Döntőbizottság hivatalból való eljárását, mert a beszerző a Kbt. 6. (1) bekezdésének b) pontja alapján a Kbt. alanyi hatálya alá tartozik, és a Kbt ában előírt egybeszámítási/részekre bontási szabályokra figyelemmel a hivatkozott végzésben feltüntetett beszerzésével álláspontja szerint megsértette a Kbt ára figyelemmel a Kbt. 5. -ában előírt közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettségét. A hivatalbóli kezdeményező rögzítette azt is, hogy a beszerzés összértékét a Döntőbizottság hivatkozott végzése nem tartalmazza, azonban az Állami

3 3 Számvevőszék hivatkozása alapján a vitatott beszerzés összesített értéke meghaladhatja a közbeszerzési kötelezettség értékhatárát, így ennek vizsgálatát a feltételezett jogsértés súlyára is tekintettel a Döntőbizottság által indokoltnak tartja. A hivatalbóli kezdeményező a beszerző eljárási kifogásával összefüggésben hivatkozott a Legfelsőbb Bíróság Kfv.II /2010/4. számú ítéletében foglaltakra, amelyből következően a Közbeszerzések Tanácsa (ma a Közbeszerzési Hatóság) és a Közbeszerzési Döntőbizottság eltérő feladatokat lát el, munkaszervezés és ügyiratkezelés szempontjából elkülönülten tevékenykedik, az egyik szervezet hivatalos tudomásszerzése az előtte folyó bármely ügyben nem jelenti automatikusan a másik szervezet értesülését is. Ennél fogva a Közbeszerzési Hatóság Elnöke november 10. napján csupán a kezdeményezés tényéről szerzett tudomást, ideértve azokat az alapadatokat, mint az érintett eljárás megnevezése, tárgya, ügyfelek megnevezése és a kezdeményezés megérkezésének időpontja (Kbt (9) bekezdése). Az Állami Számvevőszék általi kezdeményezések tartalmáról különös tekintettel az azokban megjelölt szerződések konkrét tárgyára és értékére a december 8. napján publikált végzésekből szerzett tudomást, így ezt követően került abba a helyzetbe, hogy mérlegelje a hivatalbóli kezdeményezés megalapozottságát, indokoltságát és a Kbt (1) bekezdése szerinti tartalmi elemeknek megfelelően be tudja nyújtani a kezdeményezést. A hivatalbóli kezdeményező előadta azt is, hogy a Kbt (1) bekezdésének a) pontja alapján a Kbt (1) bekezdéséből következően a jogszerű közbeszerzési magatartások elterjesztése, valamint a közpénzek nyilvános és átlátható módon történő elköltésének elősegítése, mint feladatkör magában foglalja azon lehetőséget is, hogy akár interneten fellelhető információk, pl. döntőbizottsági végzések tartalma alapján mérlegelje a Kbt (1) bekezdés a) pontja szerinti jogkör gyakorlását. A fentiekben kifejtettek alapján kérte a Döntőbizottságot állapítsa meg a jogsértés megtörténtét és alkalmazza a Kbt (4) bekezdés a) pontja szerinti jogkövetkezményt. A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást december 29-én indította meg. A beszerző elsődlegesen eljárásjogi kifogást terjesztett elő arra tekintettel, hogy a hivatalbóli kezdeményezés elkésett, másodlagosan kérte a jogsértés hiányának a megállapítását. Hivatkozott arra, hogy a hivatalbóli kezdeményező által megjelölt jogorvoslati eljárást a Döntőbizottság megszüntette, tekintettel arra, hogy az Állami Számvevőszék elmulasztotta a Kbt (2) bekezdésének a) pontjában a jogorvoslati eljárás kezdeményezésére meghatározott 30 napos jogvesztő

4 4 határidőt. A fenti előzmények után a Döntőbizottság eljárás megindításáról értesítő végzése és az ahhoz csatolt hivatalbóli kezdeményezés szerint a jelen jogorvoslati eljárást a Közbeszerzési Hatóság Alelnöke ugyanazon vélelmezett jogsértésre hivatkozással kezdeményezte a Kbt (1) bekezdés a) pontja alapján és a kezdeményezés december 23. napján érkezett a Döntőbizottsághoz. A hivatalbóli kezdeményező állítása szerint a vélelmezett jogsértésről, a Közbeszerzési Hatóság honlapján december 8. napján közzétett eljárást megszüntető végzésből értesült. A Kbt (2) bekezdésének i) pontja szerint a Közbeszerzési Hatóság keretében működő Közbeszerzések Tanácsának (a továbbiakban: Tanács) melynek elnöke a Közbeszerzési Hatóság elnöke - feladata, hogy a beérkezés időpontjában a kezdeményezés adatait a honlapján közzétegye, mely kötelezettségének a Tanács az Állami Számvevőszék hivatalbóli kezdeményezése tekintetében november 10. napján eleget tett. A közzététel során nem csupán az eljárás alapadatait jelölték meg, hanem az eljárás tárgyán, az ügyfelek megnevezésén, valamint a kezdeményezés megérkezésén túl a konkrét jogsértést is ( közbeszerzés mellőzése ), és ugyanezen jogsértés miatt kezdeményezte a Döntőbizottság hivatalbóli eljárását a Közbeszerzési Hatóság Elnöke. A Döntőbizottság által is követett gyakorlat szerint a hivatalbóli kezdeményező a vélelmezett, és kezdeményezésében megjelölt jogsértésről tehát nem az eljárást megszüntető végzésből, hanem már az eljárás kezdeményezésének közzétételéből értesült. A Közbeszerzési Hatóság Elnökének mérlegelése a hivatalbóli kezdeményezés határideje szempontjából nem bír jelentőséggel, mivel a jogsértésről való tudomásszerzés egyértelműen megállapítható az eljárás megindítására irányuló, és a jogsértés pontos meghatározását is tartalmazó kezdeményezés közlésével. A fentiekre tekintettel a beszerző szerint megállapítható, hogy a hivatalbóli kezdeményező nem az általa megjelölt december 8., hanem már november 10. napján tudomást szerzett a vélelmezett jogsértésről, hiszen ezen a napon maga tette közzé a beszerzés kapcsán kezdeményezésében állított vélelmezett jogsértést is. Tekintettel arra, hogy a jogorvoslati eljárás kezdeményezésére nyitva álló határidő jogvesztő jellegű, azt a tudomásszerzés után a jogosult mérlegelése nem befolyásolja. A beszerző hivatkozott továbbá arra is, hogy a Közbeszerzési Hatóság Elnöke a D.889/2014. szám alatt folytatott jogorvoslati eljárásban küldött észrevételében maga is elismerte, hogy a beszerzővel szemben közbeszerzés mellőzésével elkövetett jogsértés miatt indult jogorvoslati eljárásról, tehát a feltételezett jogsértés tényéről november 10. napján tudomást szerzett. Kérte e nyilatkozat valamennyi eljárásban történő figyelembe vételét. A Közbeszerzési Hatóság Alelnökének december 23. napján előterjesztett hivatalbóli kezdeményezése tehát elkésett, mert a Kbt (2) bekezdés a)

5 5 pontja alapján az arra nyitva álló 30 napos szubjektív jogvesztő határidő december 10. napján letelt. A beszerző érdemben úgy nyilatkozott, hogy közbeszerzés során a beszerzési igény valós tartalmát kell figyelembe venni. Az Állami Számvevőszék által a megszüntetéssel érintett eljárás kezdeményezése alkalmával csatolt táblázat nem az egyes beszerzések tényleges tárgyát tartalmazta, hanem a beszerző könyvelési rendszeréből (SAP) lehívott, a főkönyvi kivonat aggregált adatait. A táblázatban ezért egy gyűjtőnév alatt, valójában többféle, egymástól jellegében és tartalmában eltérő szolgáltatások vagy termékek vannak. Az Állami Számvevőszék által a beadványában foglaltak alátámasztásául szolgáló táblázat nem alkalmas arra, hogy a Kbt. 18. (1) bekezdésében és e rendelkezés gyakorlati alkalmazására kiadott Hatósági Útmutatóban foglaltak (különösen a hasonlóság és az egyidejűség követelménye) megsértését alátámassza. A beszerző fentiekre tekintettel kérte, hogy a Döntőbizottság az eljárás folyamán az általa csatolt okiratokat (szerződéseket és számlákat), és ne az Állami Számvevőszék táblázatát vegye figyelembe. A beszerző kérte továbbá a jelen jogorvoslati eljárásban a D.606/2014. szám alatt folyamatban lévő ügyben csatolt iratanyagok figyelembe vételét. A beszerző további érdemi nyilatkozatában előadta, hogy a jogorvoslati eljárásban megjelölt gazdasági szereplő irányában évben történt kötelezettségvállalások tekintetében a SAP rendszer szerinti beszerzési csoportokra vonatkozóan az alábbi aggregált adatok kerültek feltüntetésre: FRESENIUS MEDICAL CARE Magyarország Egészségügyi Kft. 1. Bérleti díjak ,-Ft+Áfa 2. Egészségügyi szakmai anyagok beszerzése Ft+Áfa 3. Egyéb szakmai anyag 587.-Ft+Áfa 4. Ingatlan bérlet Ft+Áfa 5. Irodaszer, sokszorosítási anyagok beszerzése Ft+Áfa 6. Karbantartás, javítási szolgáltatás Ft+Áfa 7. Szakanyag vegyszerek beszerzése Ft+Áfa 8. Tisztító és takarítószer anyagok beszerzése Ft+Áfa A táblázatban megjelölt Bérleti díjak megnevezésű tételre vonatkozó ingó bérleti szerződést a Pécsi Tudományegyetem /2008 számon április 1. napján kötötte. A Kbt (2) bekezdés b.) pontjában meghatározott három éves objektív jogvesztő határidő kétséget kizáróan letelt április 1. napján, így jogorvoslat indítására nincs törvényi lehetőség.

6 6 A Pécsi Tudományegyetem szeptember 15. napján ingatlan bérleti szerződést kötött nevezett társasággal, mégpedig szeptember 01.-napjától augusztus 31.napjáig tartó időszakra, azzal, hogy a HUF/hónap+ÁFA bérleti díjat január 1. napjától HUF/hónap összegre emeli. A két bérleti szerződés alapján fizetendő bérleti díj havi nettó Ft, ami éves szinten ,-Ft bérleti díjat jelent. A beszerző előadta, hogy számszaki vonatkozásban helyes lehet a Számvevőszék kérelme, ami évi Ft bérleti díjat tartalmaz, de a SAP rendszer hibája miatt nem megfelelő bontásban. Fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy mindkét bérleti szerződés vonatkozásban letelt a Kbt (2) bekezdésében meghatározott objektív jogvesztő határidő. Hivatkozott arra is az ingatlan bérleti díjak tekintetében, hogy a beszerzőnek egyébként sem állt fenn a közbeszerzési kötelezettsége tekintettel a Kbt. 9. (5) bekezdés a) pontjára. Az ezen jogszabályi rendelkezésre vonatkozó Kbt. Nagykommentár szerint A 9. (5) bekezdése a kizárólag szolgáltatásmegrendelés esetén alkalmazható kivételi köröket tartalmazza. Miután az árubeszerzés kizárólag ingó dolog megszerzését jelenti, itt került feltüntetésre a meglévő építmény vagy ingatlan vétele vagy ingatlanra vonatkozó egyéb jog megszerzése, kivéve az ilyen szerződéssel összefüggő pénzügyi szolgáltatásra irányuló szerződést. Az előbbiek értelmében ingatlan bérletére sem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni. A beszerző előadta, hogy az egybeszámítási kötelezettsége nem állt fenn a további táblázatban szereplő tételek tekintetében, mivel azok megbonthatók árubeszerzésre (2., 3., 5., 7., 8. tétel HUF összesen), továbbá szolgáltatásra (4., 6. tétel HUF összesen). Az egyéb érdekelt Fresenius Med Care M.O.EÜ. Kft. észrevételében kérte eljárásjogi akadályokra tekintettel egyrészt a jogorvoslati eljárás megszüntetését, másodlagosan a jogsértés hiányának megállapítását. Álláspontja szerint a kezdeményező elmulasztotta a szubjektív jogorvoslati jogvesztő határidőt valamint a április 1-én határozatlan időre megkötött bérleti szerződésre és a április 1-én megkötött szállítási szerződésre figyelemmel az objektív jogvesztő határidőt is. Kifejtette, hogy a kezdeményezés nem az arra jogosulttól származik, mivel a Közbeszerzési Hatóság elnökének nem feladatköre a Kbt. áttekintése, illetőleg, hogy más hivatalból kezdeményezők feladatait ellássa. Az egyéb érdekelt eljárásjogi kifogást emelt a tekintetben is, hogy az ingatlanbérleti díj tárgyában, mint kivételi esetre tekintettel kérte, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg a hatásköre hiányát. Az egyéb érdekelt álláspontja szerint a hivatalbóli kezdeményezés megalapozatlan is, mivel a kezdeményezésben foglalt áru és szolgáltatás beszerzések nem érték el a nemzeti rezsim szerinti értékhatárt a bérleti és

7 7 szállítási szerződéssel összefüggésben, azok nem esnek érték egybeszámítási kötelezettség alá. A Döntőbizottság rögzíti, hogy a hivatalbóli kezdeményező a beszerző évi beszerzésével kapcsolatban, közbeszerzési eljárás jogsértő mellőzése miatt nyújtotta be hivatalbóli kezdeményezését, így a Kbt. ezen időszakban hatályos rendelkezései alapján kell megítélni a hivatalbóli kezdeményezést. A Döntőbizottság először a beszerző eljárási kifogásait vizsgálta meg és megállapította, hogy a hivatalbóli kezdeményezés nem minősül elkésettnek, tehát érdemi elbírálásának nincs eljárási akadálya. A Kbt. 2. (3) bekezdése szerint az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők a közbeszerzési eljárásban a jóhiszeműség és tisztesség, valamint a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményeinek megfelelően kötelesek eljárni. A Kbt. 3. első fordulata alapján, e törvény szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben e törvény az eltérést kifejezetten megengedi. A Kbt.9. (5) bekezdés a) pontja szerint e törvényt nem kell alkalmazni: e törvény szerinti eljárást - ha a közbeszerzés tárgya szolgáltatás megrendelés - nem kell alkalmazni a következő esetekben: a) meglévő építmény vagy egyéb ingatlan vétele vagy ingatlanra vonatkozó egyéb jognak a megszerzése; kivéve az ilyen szerződéssel összefüggő pénzügyi szolgáltatásra irányuló (bármilyen formában, illetve tartalommal megkötött) szerződést; A Kbt. 3. első fordulata alapján, e törvény szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben e törvény az eltérést kifejezetten megengedi. A Kbt (1) bekezdése szerint, a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból indított eljárását a következő szervezetek vagy személyek kezdeményezhetik, ha a feladatkörük ellátása során e törvénybe ütköző magatartás vagy mulasztás jut tudomásukra: a) a Közbeszerzési Hatóság elnöke, b) az Állami Számvevőszék. A Kbt (2) bekezdés a) pontja szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását az (1) bekezdés a), d)-i) és k) pontja szerinti szervezet a jogsértés tudomásra jutásától, közbeszerzési eljárás mellőzése esetén a szerződés megkötéséről, vagy - ha ez nem állapítható meg - teljesítésének bármelyik fél általi megkezdéséről történt tudomásszerzéstől számított harminc napon belül,

8 8 de legkésőbb a jogsértés megtörténtétől számított egy éven belül, illetve - a közbeszerzési eljárás mellőzése estén - három éven belül kezdeményezheti. A Kbt (2) bekezdés b) pontja szerint az (1) bekezdés b), c), j) és l) pontja szerinti szervezet a jogsértés tudomásra jutásától számított harminc napon belül, de legfeljebb a jogsértés megtörténtétől számított három éven belül, közbeszerzési eljárás mellőzésével történő beszerzés esetén a szerződés megkötésének időpontjától, vagy ha ez nem állapítható meg, akkor a szerződés teljesítésének bármelyik fél által történő megkezdésétől számított három éven belül kezdeményezheti. A Kbt (6) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság a kezdeményezés benyújtását követően haladéktalanul gondoskodik a kezdeményezéssel érintett eljárás megnevezésének, tárgyának, az ügyfelek megnevezésének és a kezdeményezés megérkezése időpontjának a Közbeszerzési Hatóság honlapján történő közzétételéről. A Kbt (2) bekezdés i) pontja szerint a Hatóság keretében működő Tanács honlapján a beérkezés időpontjában közzéteszi a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását kezdeményező kérelem, valamint a hivatalbóli kezdeményezés - ideértve a Döntőbizottság elnöke által megindított jogorvoslati eljárás kezdeményező iratát - adatait, a Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi és a közbeszerzési ügy befejezését eredményező határozatát, továbbá a határozat bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság határozatát (határozatait). A Kbt (2) bekezdése szerint a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító végzést, az eljárást megszüntető végzést, az érdemi határozatot, a közbeszerzési ügy befejezését eredményező határozatot, valamint a szerződés megkötésének engedélyezése tárgyában hozott végzést [144. (4) bekezdés] meghozatala napján a Közbeszerzési Hatóság honlapján közzé kell tenni. Az érdemi határozatot akkor is közzé kell tenni, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a tárgyalásról a nyilvánosságot a 148. (3) bekezdése alapján kizárta. A minősített beszerzéssel, a minősített beszerzési eljárással, a védelmi beszerzéssel, vagy a védelmi beszerzési eljárással kapcsolatos jogorvoslati eljárásban azonban az e bekezdésben, valamint a (3)-(4) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatóak. A Kbt (1) bekezdése szerint az e törvényben meghatározott célok érvényesülésének biztosítása érdekében Közbeszerzési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) működik, amely csak az Országgyűlésnek van alárendelve. A Kbt (1) bekezdése szerint a Hatóság elnöke képviseli a Hatóságot és az annak keretében működő Tanácsot.

9 9 A Kbt (1) bekezdése szerint a Hatóság feladata, hogy a közérdeket, az ajánlatkérők és az ajánlattevők érdekeit figyelembe véve, hatékonyan közreműködjön a közbeszerzési politika alakításában, a jogszerű közbeszerzési magatartások kialakításában és elterjesztésében, elősegítve a közpénzek nyilvános és átlátható módon történő elköltését. A Kbt (2) bekezdésének a) pontja szerint a Hatóság keretében működő Tanács figyelemmel kíséri e törvény szabályainak érvényesülését, kezdeményezi az arra jogosultnál a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogszabályok megalkotását, módosítását. Az Állami Számvevőszékről szóló évi LXVI. törvény (a továbbiakban: ÁSZ tv.) 1. (1) bekezdése szerint az Állami Számvevőszék az Országgyűlés legfőbb pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve, amely az Országgyűlésnek alárendelve látja el feladatát. Az Állami Számvevőszék jogállását és hatáskörét az Alaptörvény és e törvény határozza meg. (2) Az Állami Számvevőszék ellenőrzési tevékenysége során minden más szervezettől független. (3) Az Állami Számvevőszék általános hatáskörrel végzi a közpénzekkel és az állami és önkormányzati vagyonnal való felelős gazdálkodás ellenőrzését. Az ÁSZ tv. 3. (1) bekezdése szerint, az Állami Számvevőszék feladatait e törvény és más törvények állapítják meg. Az ÁSZ tv. 23. (2) bekezdése alapján az Állami Számvevőszék jogszabályi kötelezettség alapján részére megküldött tájékoztatók, vagy a hozzá érkezett tájékoztatási célú információk, jelzések és egyéb dokumentumok alapján c) a tudomására jutott adatokról, tényekről a 27. (7) bekezdésének megfelelően az eljárásra, intézkedésre jogosult illetékes állami szervet értesíti. A Kbt. fenti szabályozásából megállapítható, hogy a jogalkotó egyrészt biztosította a hivatalbóli kezdeményező számára az általa szükségesnek ítélt határidőt arra, hogy benyújtsa a hivatalbóli kezdeményezését, ugyanakkor a jogorvoslati eljárások időben történő lefolytatása érdekében kereteket is meghatározott, méghozzá szigorúan, kimondva a törvényes határidők jogvesztő jellegét. A Kbt. szubjektív és objektív határidőkkel határolja be a hivatalbóli kezdeményezés benyújtására vonatkozó határidőt. A Kbt (2) bekezdés a) pontja alapján az (1) bekezdés a) pontja szerinti hivatalbóli kezdeményezőnek, a Közbeszerzési Hatóság Elnökének a közbeszerzési eljárás mellőzése esetén a szerződés megkötéséről, vagy - ha ez

10 10 nem állapítható meg - teljesítésének bármelyik fél általi megkezdéséről történt tudomásszerzésétől számított harminc napos szubjektív határidő áll a rendelkezésére a kezdeményezés benyújtására. Az objektív végső jogvesztő határidő a Kbt (1) bekezdés a) pontja szerinti szervezet tekintetében közbeszerzési eljárás mellőzése esetén a jogsértés megtörténtétől számított három év, mely azt jelenti, hogy a hivatalbóli kezdeményezés az objektív határidő letelte esetén annak ellenére is elkésettnek minősül, hogy a szubjektív határidő esetlegesen még nem telt le. A Közbeszerzési Hatóság elnöke mind a Közbeszerzési Hatóság, mind a Közbeszerzések Tanácsa tagja, így a vonatkozó jogszabályok (Kbt (1) bekezdése, a Kbt (1) és (2) bekezdése) alapján a Kbt (1) bekezdés a) pontja általános jelleggel jogosítja fel a Közbeszerzési Hatóság elnökét arra, hogy hivatalbóli jogorvoslati eljárást kezdeményezzen a saját jogán. A Kbt (1) bekezdése a Döntőbizottság hivatalból történő eljárásának további eseteit szabályozza, melynek kezdeményezésére szintén a Közbeszerzési Hatóság elnöke jogosult. A Döntőbizottság a fent hivatkozott jogszabályi rendelkezések alapján megállapította, hogy a konkrét esetben a hivatalbóli kezdeményező a Kbt (1), (2) bekezdés a) pontja szerinti általános jogkörében kezdeményezte a Kbt (1) bekezdés a) pontja alapján a Döntőbizottság hivatalból való eljárását. A Kbt (1) bekezdése értelmében a Közbeszerzési Hatóság elnöke képviseli mind a Közbeszerzési Hatóságot, mind a Közbeszerzések Tanácsát. A Kbt (1) bekezdése értelmében a Közbeszerzési Hatóság feladata többek között az is, hogy hatékonyan közreműködjön a jogszerű közbeszerzési magatartások kialakításában és elterjesztésében, elősegítve a közpénzek nyilvános és átlátható módon történő elköltését. A Kbt (2) bekezdésének a) pontja szerint továbbá a Közbeszerzési Hatóság keretében működő Közbeszerzések Tanácsának a feladata, hogy figyelemmel kísérje a Kbt. szabályainak érvényesülését. A Közbeszerzési Hatóság Elnöke tehát jogosult arra, hogy a Közbeszerzési Hatóság vagy a Közbeszerzések Tanácsa képviseletében eljárva kezdeményezést nyújtson be akkor, amikor jogszerűtlen közbeszerzésekkel összefüggő magatartásokat, illetve azt tapasztalja, hogy a közpénzek nyilvános és átlátható módon történő elköltése nem valósul meg.

11 11 A fentiekből következően a vonatkozó jogszabályok (Kbt (1) bekezdése, a Kbt (1) és (2) bekezdése) alapján a Kbt (1) bekezdés a) pontja a Közbeszerzési Hatóság Elnökét általános jelleggel jogosítja fel arra, hogy a Döntőbizottság előtt hivatalbóli jogorvoslati eljárást kezdeményezzen a saját jogán, amely a közbeszerzések törvényessége feletti általános ellenőrzési kötelezettségéből fakadó, diszkrecionális jogosultság. A Döntőbizottság álláspontja szerint az ÁSZ tv. 1. (1)-(3) bekezdései, a 3. (1) bekezdése és a 23. (2) bekezdés c) pontja alapján megállapítható, hogy november 10-én az Állami Számvevőszék az ÁSZ tv. alapján, a Kbt (1) bekezdés b) pontja alapján nyújtotta be a Döntőbizottsághoz a hivatalbóli kezdeményezéseket, mely időpontban a jogorvoslati eljárás megindításával az Állami Számvevőszék speciális jogköre alapján feltételezhető volt a jogvédelem megvalósulása. Az Állami Számvevőszék által a Kbt (1) bekezdés b) pontjára tekintettel benyújtott kezdeményezések alapján a Döntőbizottság a jogorvoslati eljárásokat D /2014. szám alatt megindította, ezen jogorvoslati eljárások azonban érdemi vizsgálat nélkül zárultak le. A Közbeszerzési Hatóság elnökének általános saját jogán alapuló kezdeményezése figyelemmel a Kbt (1) bekezdésére, (2) bekezdésének a) pontjára akkor vált szükségessé, amikor az Állami Számvevőszék kezdeményezésére megindult jogorvoslati eljárások érdemi vizsgálat nélkül lezárultak, melyről a Közbeszerzési Hatóság elnöke december 8-án, az erről szóló megszüntető végzésekből szerzett tudomást. A Kbt (2) bekezdés i) pontja alapján a Közbeszerzési Hatóság keretében működő Közbeszerzések Tanácsa feladata, hogy közzétegye a Döntőbizottság közbeszerzési ügy befejezését eredményező döntését. Előbbi jogszabályhely és a Kbt (2) bekezdése alapján a hivatalbóli kezdeményező az eljárást megszüntető végzéseknek a kozbeszerzes.hu internetes honlapon teljes terjedelmében történt közzétételekor szerzett tudomást a jogvédelem eredménytelenségéről és általános jogkörében az eljárás kezdeményezésének a szükségességéről. A Fővárosi Bíróság 19.K /2009/3. számú és a Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf /2010/7. számú ítéletei, továbbá a Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf /2012/4. számú ítélete kimondta, hogy ( ) a Tanács, illetve a Szerkesztőbizottság e jogszabályi feladatának teljesítése nem jelenti egyben azt, hogy a feladott hirdetmény tartalma, ezzel egy időben e tartalomhoz kapcsolható vélelmezett jogsértés a Közbeszerzések Tanácsa elnökének tudomására jut. A hirdetmények feladása rendszerének és a kezdeményező jogorvoslati jogának

12 12 ilyen módon történő összekapcsolása egyfelől a Közbeszerzések Tanácsa elnökének Kbt.-ben szabályozott jogorvoslati jogának gyakorlását lehetetlenítené el, másfelől a kétféle szabályozásból sem következik. A Döntőbizottság álláspontja szerint figyelemmel arra, hogy a Közbeszerzések Tanácsa és a Közbeszerzési Hatóság egymástól elkülönült szervezetek, illetve intézmények, a Közbeszerzési Hatóság elnökének tudomásszerzése nem valósult meg csak azáltal, hogy a Közbeszerzések Tanácsa a Kbt (2) bekezdés i) pontja alapján annak beérkezése napján közzétette az Állami Számvevőszék Döntőbizottság eljárását kezdeményező kérelmének adatait. Fentiekre tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy a hivatalbóli kezdeményező a jogsértésről december 8. napján szerzett tudomást, ezért december 23. napján a hivatalbóli kezdeményezést a Kbt (2) bekezdés a) pontja szerinti szubjektív határidőn belül terjesztette elő. A beszerző hivatkozott az objektív határidő elteltére tekintettel is az elkésettségre. E körben a Döntőbizottság a vizsgálata során a rendelkezésére álló adatok, a beszerző nyilatkozatai, a becsatolt dokumentumok alapján azt állapította meg, hogy a beszerző a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzését folyamatos jogsértő egyedi beszerzésekkel valósította meg mind a dialízis egészségügyi szolgáltatáshoz szükséges orvosi műszerek bérlete, mind pedig az azok működtetéséhez szükséges szakanyag, vegyszerek beszerzése tekintetében. A hivatalbóli kezdeményező jogsértésként a közbeszerzési eljárás mellőzését, a jogsértés időpontjaként a évet jelölte meg, és a hivatalbóli kezdeményezés keretei között a Döntőbizottságnak azt kellett vizsgálnia, hogy évben a beszerző az egyedi beszerzéseivel mellőzte-e a közbeszerzési eljárást és ezzel jogsértést követett-e el. A Döntőbizottság megállapította továbbá az eljárásjogi kifogás körében, hogy a beszerző és az egyéb érdekelt által április 1-én megkötött ingó bérleti és a szállítási szerződés 6. pontja szerint a szerződések hatálya megszűnik, amennyiben a megrendelő eredményes közbeszerzési eljárást követően szállítási szerződést köt a nyertes ajánlattevővel. A Döntőbizottság álláspontja szerint a Kbt. 2. (3) bekezdésében foglalt rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét figyelembe véve a beszerző elmulasztotta, hogy a fenti szerződésekben foglalt bontó feltétel bekövetkezése érdekében a szükséges lépéseket megtegye, azaz a szükséges közbeszerzési eljárásokat lefolytassa. A közbeszerzési eljárások lefolytatásának elmulasztása mindkét beszerzési tárgy vonatkozásában a szerződések határozatlan idejű hatályára figyelemmel azt eredményezi, hogy a beszerző nem hivatkozhat az objektív határidő elmúltára, mivel a szerződések megkötését követő időszakban a közbeszerzési eljárásokat le kellett volna folytatnia, ez a kötelezettsége változatlanul fennáll, a jogsértés részéről e vonatkozásban is folyamatos. A két szerződés tartalmilag egymással szorosan

13 13 összefügg, a dialízis szolgáltatás nyújtásához szükséges orvosi műszerek bérlete és a szükséges fogyóanyagok folyamatos szállítása elválaszthatatlan, a bérleti szerződés 6. pont utolsó bekezdése szerint a szállítási szerződés megszűnése esetén a bérleti szerződés is megszűnik. A Döntőbizottság a fenti indokok alapján megállapította, hogy a hivatalbóli kezdeményező a kezdeményezést a Kbt (2) bekezdés a) pontja szerinti objektív határidőn belül terjesztette elő. A hivatalbóli kezdeményező közbeszerzési eljárás mellőzése miatt kérte jogsértés megállapítását a január 1. napjától december 31. napjai között megküldött megrendelők, létrejött szerződések szerződés kapcsán, így a Döntőbizottság az ezen időszak kezdő napján hatályos Kbt. rendelkezései szerint végezte el a vizsgálatot. A Döntőbizottság ezt követően a hivatalbóli kezdeményezést érdemben az alábbiak szerint vizsgálta meg és megállapította, hogy a kezdeményezés alapos. A Kbt. 3. -a szerint e törvény szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben e törvény az eltérést kifejezetten megengedi. E törvény rendelkezéseinek alkalmazásakor, valamint a jogszabályban nem rendezett kérdésekben a közbeszerzési eljárás előkészítése, lefolytatása, a szerződés megkötése és teljesítése során a közbeszerzésekre vonatkozó szabályozás céljával összhangban, a közbeszerzés alapelveinek tiszteletben tartásával kell eljárni. A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésekre az e törvényben foglalt eltérésekkel a Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseit kell alkalmazni. A Kbt. - a közösségi irányelvekkel összhangban - részletesen meghatározza azokat a feltételeket, melyek alapján az adott beszerzésre kiterjed a közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettsége. A Kbt. a közbeszerzési eljárás lefolytatási kötelezettség tekintetében egyrészről meghatározza azt az alanyi kört, amelynek a jogszabályban meghatározott értékű és tárgyú beszerzéseik, visszterhes szerződéseik megkötése során kötelesek a Kbt.-ben rögzített eljárási rend betartására, a közbeszerzési eljárás lefolytatására a Kbt. céljának és alapelveinek érvényesülése érdekében. A Kbt. 6. (1) bekezdés b) pontja szerint e törvény alkalmazásában ajánlatkérő az állam, a helyi önkormányzat és minden költségvetési szerv, a közalapítvány, a helyi és országos nemzetiségi önkormányzat, a helyi önkormányzatok társulása, a helyi önkormányzat által a helyben központosított közbeszerzés keretében, valamint több helyi önkormányzat, illetve a közös hivatalhoz tartozó települések központosított közbeszerzési rendszere keretében ajánlatkérésre

14 14 kizárólagosan feljogosított szervezet, a területfejlesztési önkormányzati társulás, a térségi fejlesztési tanács. A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok, adatok alapján megállapította és a beszerző maga is elismerte, hogy a beszerző a Kbt. 6. (1) bekezdés b) pontja szerinti ajánlatkérőnek minősül, a Kbt. alanyi hatálya alá tartozik. A Kbt. 7. (1) és (2) bekezdés alapján: (1) A közbeszerzés tárgya árubeszerzés, építési beruházás, szolgáltatás megrendelése, építési koncesszió és szolgáltatási koncesszió. (2) Az árubeszerzés olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya forgalomképes és birtokba vehető ingó dolog tulajdonjogának vagy használatára, hasznosítására vonatkozó jognak - vételi joggal vagy anélkül történő - megszerzése az ajánlatkérő részéről. Az árubeszerzés magában foglalja a beállítást és üzembe helyezést is. A Kbt. 7. (4) bekezdés szerint (4) A szolgáltatás megrendelése - árubeszerzésnek és építési beruházásnak nem minősülő - olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya különösen valamely tevékenység megrendelése az ajánlatkérő részéről. A Kbt. 8. (1) bekezdése szerint ha a szerződés több - egymással szükségszerűen összefüggő - közbeszerzési tárgyat foglal magában, a meghatározó értékű közbeszerzési tárgy szerint kell a szerződést minősíteni. A Kbt. 8. (2) bekezdése szerint szolgáltatás megrendelésének minősül az a szerződés, amelynek a tárgya áru beszerzése és szolgáltatás megrendelése, ha a szolgáltatás értéke meghaladja az árubeszerzés értékét. A Kbt. 10. (1), valamint (3)-(4) bekezdései szerint: (1) A közbeszerzési értékhatárok: a) az Európai Unió joga által meghatározott közbeszerzési értékhatárok (a továbbiakban: uniós értékhatárok); b) a költségvetési törvényben nemzeti értékhatárokként meghatározott közbeszerzési értékhatárok (a továbbiakban: nemzeti értékhatárok). (3) Az egyes beszerzési tárgyakra meghatározott nemzeti értékhatárokat a költségvetési törvényben minden évben meg kell határozni. Az egyes beszerzési tárgyakra meghatározott uniós értékhatárokat, tekintettel az értékhatárokra vonatkozó - a (2) bekezdés szerinti - európai uniós jogi aktusokra, a költségvetési törvényben minden évben meg kell határozni. (4) Az egyes beszerzési tárgyakra vonatkozó uniós értékhatárokat, valamint a nemzeti értékhatárokat a Közbeszerzési Hatóság a Közbeszerzési Értesítőben minden év elején közzéteszi. (...)

15 15 A Kbt. 11. rendelkezik a közbeszerzés becsült értékének meghatározásról, melynek (1) és (3) bekezdése értelmében: (1) A közbeszerzés értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért vagy kínált - általános forgalmi adó nélkül számított, a okban foglaltakra tekintettel megállapított - legmagasabb összegű teljes ellenszolgáltatást kell érteni (a továbbiakban: becsült érték). A teljes ellenszolgáltatásba bele kell érteni az opcionális részt tartalmazó ajánlatkérés esetén az opcionális rész értékét. (3) Tilos a becsült érték meghatározásának módszerét e törvény megkerülése céljával megválasztani. A január december. között kötött áru és szolgáltatás tárgyú szerződések esetében a becsült érték meghatározására az akkor hatályos Kbt. 16. (1) valamint a 18. (1) és (2) bekezdései irányadók az alábbiak szerint: A Kbr.12. bekezdése szerint az árubeszerzés becsült értéke olyan szerződés esetében, amelynek tárgya dolog használatára, vagy hasznosítására vonatkozó jognak a megszerzése: b) határozatlan időre kötött szerződés esetén vagy ha a szerződés megszűnésének időpontja az eljárás megindításakor pontosan nem határozható meg, a havi ellenszolgáltatás negyvennyolcszorosa. A Döntőbizottság áttekintette a közbeszerzés értékének meghatározására vonatkozó szabályozást árubeszerzés, illetve szolgáltatás esetén, mellyel kapcsolatban - a beszerző érveire figyelemmel - elöljáróban a következőket rögzíti. A Kbt. alanyi hatálya alá tartozó szervezetek számára a Kbt. alkalmazási kötelezettsége végső soron a törvény szerinti közbeszerzési tárgy becsült értéke alapján dönthető el. A becsült érték meghatározására vonatkozó szabályokat az előzőek szerint tilos a Kbt. hatályát szűkítő módon értelmezni. Az árubeszerzés becsült értékének meghatározására vonatkozó szabályokat a Kbt. 13. (1), valamint a Kbt. 18. (1) és (2) bekezdései rögzítik. A Kbt. 13. (1) bekezdése szerint az árubeszerzés vagy a szolgáltatás becsült értéke a rendszeresen vagy az időszakonként visszatérően kötött szerződés esetében: a) az előző naptári év során kötött azonos vagy hasonló tárgyú szerződés, vagy szerződések szerinti tényleges ellenszolgáltatás, módosítva a következő naptári év alatt várható mennyiségi és értékbeli változással, vagy

16 16 b) az első teljesítést követő, a következő tizenkét hónap alatti vagy a tizenkét hónapnál hosszabb időre kötött szerződés, vagy szerződések időtartama alatti becsült ellenszolgáltatás. (3) Ha a szerződés árubeszerzést és szolgáltatás megrendelést is magában foglal, a becsült érték megállapításakor az árubeszerzés és a szolgáltatás becsült értékét egybe kell számítani. Úgyszintén be kell számítani adott esetben az árubeszerzés becsült értékébe a beállítás és üzembe helyezés becsült értékét is. A Kbt. 18. (1) bekezdése szerint tilos e törvény, vagy e törvény Második Része alkalmazásának megkerülése céljából a közbeszerzést részekre bontani. A Kbt. 18. (2) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek egybe kell számítania azon hasonló áruk beszerzésére, vagy szolgáltatások megrendelésére irányuló szerződések értékét, amelyekkel kapcsolatban a beszerzési igény egy időben merül fel, valamint az ugyanazon építési beruházás megvalósítására irányuló szerződések értékét. A becsült érték meghatározásának alapvető kiindulási pontja a közbeszerzés részekre bontásának tilalma, melynek szem előtt tartásával kell a beszerzőnek eljárnia minden közbeszerzési tárgy becsült értékének konkrét számítási módjára vonatkozó szabályának alkalmazásakor. A hivatalbóli kezdeményezés elsődlegesen arra vonatkozik, hogy a beszerző megsértette a Kbt. 5. -ában előírt közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettségét, figyelemmel a Kbt ában előírt egybeszámítási részekre bontás szabályokra. Maga a kezdeményezés rámutat azonban arra, hogy a becsült érték megállapítása esetében a Kbt ai az irányadó szabályok. A Kbt. elsődlegesen alkalmazandó szabálya tehát az, hogy az ajánlatkérőnek minősülő beszerzőknek a Kbt. 13. (1) bekezdésében rögzített feltételek megvalósulását kell áttekintenie. A Döntőbizottság rámutat, hogy az árubeszerzés becsült értékének meghatározásának kiinduló pontja a Kbt. 13. (1) bekezdése. A benyújtott iratokból az állapítható meg egyértelműen, hogy a beszerző az adott szállítóval rendszeresen visszatérő szerződésesnek minősülő kapcsolatban állt. A évi közbeszerzési tervének elkészítésekor ezért az előző naptári év során kötött azonos, vagy hasonló tárgyú szerződések tényleges ellenszolgáltatását kellett a beszerzőnek alapul vennie, és ezt korrigálnia a következő, tehát a évi naptári év várható mennyiségi és értékbeli változással. A hivatalbóli kezdeményezés kereteire figyelemmel a Döntőbizottság nem vizsgálta, hogy a beszerzőnek milyen azonos, vagy hasonló tárgyú szerződéses kapcsolata volt más szállítókkal. Kbt.18. (1) Tilos e törvény, vagy e törvény Második Része alkalmazásának megkerülése céljából a közbeszerzést részekre bontani.

17 17 (2) Az ajánlatkérőnek egybe kell számítania azon hasonló áruk beszerzésére, vagy szolgáltatások megrendelésére irányuló szerződések értékét, amelyekkel kapcsolatban a beszerzési igény egy időben merül fel, valamint az ugyanazon építési beruházás megvalósítására irányuló szerződések értékét. A Kbt. 19. (1) bekezdés alapján az uniós értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzésekre e törvény Második Részét, az ezek alatti és egyben a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre a Harmadik Részét alkalmazva kell eljárni, kivéve, ha e törvény másként rendelkezik. A Magyar Köztársaság évi költségvetéséről szóló évi CLXXXVIII. törvény értelmében évben áru és szolgáltatás beszerzés esetén a nemzeti közbeszerzési értékhatár nettó 8 millió Ft volt. A Kbt a alapján e rész szerint kell eljárni az ajánlatkérőknek az uniós értékhatárt el nem érő és egyben a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzések megvalósításakor, valamint szolgáltatási koncesszió beszerzése esetében. E rész szerinti eljárás alkalmazható továbbá olyan esetben, amelyre e törvény III. Fejezete azt lehetővé teszi [18. (3) bekezdés; 19. (2) bekezdés]. A Kbt (7) bekezdés a) pontja szerint az ajánlatkérő hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást az alábbi esetekben is indíthat: az árubeszerzés vagy szolgáltatás becsült értéke nem éri el a huszonöt millió forintot vagy az építési beruházás becsült értéke nem éri el a százötvenmillió forintot. A beszerző közbeszerzési eljárással és közbeszerzési eljárás nélkül lebonyolított beszerzési eljárásokra vonatkozó szabályzatának 1. (1) bekezdése szerint az Egyetem, valamint az általa fenntartott intézmények a Kbt. 22. (1) bekezdés b) pontja szerinti, illetve az Egyetem 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaságok pedig a Kbt. 22. (1) bekezdés k) pontja szerinti ajánlatkérőnek minősülnek. Ezért a Szabályzat személyi hatálya kiterjed az SZMSZ 85. és 86. -aiban meghatározott karokra és önálló szervezetekre (továbbiakban: gazdálkodó egységek), valamint az Egyetem 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaságokra. A beszerző közbeszerzési szabályzatának 2. (1) és (2) bekezdése szerint a Szabályzat tárgyi hatálya kiterjed minden közbeszerzésre és közbeszerzési eljárás nélkül lefolytatott beszerzésre (továbbiakban: közbeszerzés), és az ahhoz kapcsolódó gazdasági eseményekre. (2) A Szabályzat alkalmazása során - függetlenül az elnevezésétől és figyelemmel az alábbi kivételi körbe tartozó szerződésekre - a Kbt. 2. (1) bekezdése alapján közbeszerzésnek kell tekinteni minden olyan visszterhes szerződést, mely valamely megadott tárgyú és értékű beszerzés megvalósítása

18 18 érdekében foganatosítanak. Visszterhes szerződésnek minősül minden olyan kétvagy többoldalú nyilatkozat, megállapodás, mely számla, egyszerűsített számla, számlát helyettesítő okirat, átutalási postautalvány alapján fizetési kötelezettséget, ezáltal költséget keletkeztet az Egyetem terhére. A beszerző közbeszerzési szabályzatának 12. (6) bekezdése szerint a KLI felel azért, hogy kövesse és ellenőrizze azt, ha az előzetesen - az Egyetem beszerzési tervében - megnevezett áru- és szolgáltatáscsoport egyetemi szintű összesített értéke megközelíti a Közbeszerzési törvényben meghatározott eljárási értékhatárokat. Az értékhatár megközelítéséről azonnal tájékoztatja valamennyi gazdálkodó egység vezetőjét. Az értékhatár túllépését követően az adott áru- és szolgáltatás csak közbeszerzési eljárásban szerezhető be. A KLI köteles ez esetben jelen (5) bekezdése szerint módosítani az Egyetem közbeszerzési tervét. A beszerző közbeszerzési szabályzatának 16. (1) bekezdése szerint a pályázatokhoz kapcsolódó közbeszerzések tervezhetősége érdekében a pályázati eljárás menedzsere köteles a pályázat költségvetését előzetesen egyeztetni a KLI-val. A beszerző közbeszerzési szabályzatának 16. (2) bekezdése szerint a KLI a benyújtandó pályázatok költségvetését köteles a közbeszerzési tervvel egyeztetni és írásban tájékoztatni a pályázatot benyújtó szervezet vezetőjét, hogy a pályázat pozitív elbírálása esetén a pályázatban szereplő beszerzések közbeszerzési eljárás lefolytatásával vagy anélkül szerezhetőek-e be és azok beszerzései milyen költséggel és mennyi időn belül bonyolíthatók le. A Kbt. - a közösségi irányelvekkel összhangban - részletesen meghatározza azokat a feltételeket, melyek alapján az adott beszerzésre kiterjed a közbeszerzési eljárási kötelezettség. A Kbt. a közbeszerzési eljárás lefolytatási kötelezettség tekintetében, egyrészről meghatározza a közbeszerzés tárgyait a tárgyi hatály vonatkozásban, másrészt a személyi hatályát. E kettős szabályozás adja azt, hogy a Kbt. tárgyi hatálya alá tartozó beszerzésekre, a Kbt. személyi hatálya alá tartozó ajánlatkérőknek le kell folytatni a közbeszerzési eljárást. A Döntőbizottság megállapította, hogy a beszerző, mint (önállóan gazdálkodó) önkormányzati költségvetési szerv a Kbt. 6. (1) bekezdésnek b) pontja alapján tartozik a Kbt. alanyi hatálya alá, következésképpen a Kbt. tárgyi hatálya alá tartozó és a Kbt. által meghatározott értékű beszerzései vonatkozásában a Kbt. szabályai szerinti közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett. A tényállásban felsorolt szerződésekből és megrendelésekből megállapítható továbbá, hogy a kezdeményező iratban kifogásolt beszerzések a beszerző által

19 19 sem vitatottan a Kbt. 7. (2 és (4)) bekezdése szerinti szolgáltatásnak és azzal összefüggő árubeszerzésnek minősülnek, így a beszerző közbeszerzési kötelezettsége fennáll, amennyiben azok értéke eléri, vagy meghaladja a közbeszerzésekre irányadó értékhatárt. A Döntőbizottság elfogadta a beszerző és az egyéb érdekelt hivatkozását, hogy az szeptember 15-én megkötött ingatlan bérleti szerződés a Kbt. 9. (5) bekezdés a) pontja szerinti kivételi körbe tartozik, azért e vonatkozásban a Kbt. mellőzése nem állapítható meg. Megjegyzi a Döntőbizottság, hogy az egyéb érdekelt tévesen hivatkozott a hatáskör hiányára, mivel a Döntőbizottság hatásköre a Kbt (2) bekezdése szerint kiterjed a Kbt. szerinti alanyi és tárgyi hatály alóli kivételek megítélésére is. A Döntőbizottság álláspontja szerint ugyanakkor a április 1-én megkötött és határozatlan időre kötött ingó bérleti és szállítási szerződés nem tartozik a Kbt. tárgyi hatálya alóli kivételi körbe, valamint a dialízis szolgáltatásokhoz szükséges orvosi műszerek bérlete (ingó bérleti szerződés) szerinti és a dialízishez szükséges fogyó eszközökre vonatkozó szállítási szerződés szerinti érték egybefoglalási kötelezettség alá esik. A Döntőbizottság álláspontja szerint a beszerző eljárási kifogása nem alapos az ingó bérleti és szállítási szerződés vonatkozásában az objektív határidő elmúltára, ezért e beszerzések 2012.évi értéke egybeszámítandó. A Döntőbizottság álláspontja szerint figyelembe véve a beszerző által január 20-án megküldött adatokat, évre az ingó bérleti díj Ft, az egyéb orvosi gépek díja ( Ft) valamint a 2012.évre Ft szakanyag vegyszer érték és Ft egészségügyi szakmai anyag képezi az érték egybefoglalás alapját. A Döntőbizottság a konkrét esetben elfogadta, hogy az egyéb szakmai anyagok, az irodaszer, sokszorosítási anyagok beszerzés, karbantartás, javítás szolgáltatás és a tisztító és takarítószer anyagok beszerzések értékegybefoglalás tárgyát nem képezték mivel ezen beszerzések tekintetében a kezdeményező és a beszerző által rendelkezésre bocsátott adatokból a műszaki, gazdasági összefüggés, a beszerzések funkcionális egysége nem volt megállapítható. A kérdéses szerződésekből, megrendelésekből az is megállapítható, hogy azok összértéke nettó Ft, melyre tekintettel a közbeszerzési kötelezettség a Kbt. 10. (1) bekezdés b) pontjára és a évre irányadó költségvetési törvényre figyelemmel a Kbt. Harmadik Rész nemzeti eljárásrendjének szabályai szerint, adott esetben a Kbt alapján állhat fenn. A Döntőbizottság a fentiekben rögzített elvek mentén, a Kbt. célját és a részekre bontás tilalmi szabályát szem előtt tartva, a tárgyi eset szerződéseit a Kbt. alkalmazási kötelezettségének fennállása, vagy fenn nem állása szempontjából egységesen aszerint ítélte meg, hogy az egyes szerződések tárgyai műszakilag,

20 20 illetve gazdaságilag funkcionális egységet képeznek-e, ennek alapján a szerződések hasonló áru és szolgáltatás beszerzésére irányultak, amelyek értékét a becsült érték megállapítására irányadó rendelkezés szempontjából egybe kell számítani. A Döntőbizottság nem fogadta el a beszerző és az egyéb érdekelt érveit a fentiek szerint sem az objektív határidő elmúltára hivatkozással, sem pedig az érték egybefoglalási kötelezettség hiányára. A Döntőbizottság által megállapított ingó bérlet és áruszállítás tekintetében a beszerző folyamatos jogsértés követ el azzal, hogy nem folytat le közbeszerzési eljárást az orvosi műszerek és a dialízishez szükséges fogyóeszközök beszerzése tárgyában, ezért nem hivatkozhat az ingó bérleti szerződés és a szállítási szerződés megkötésének dátumára és ezen szolgáltatás és árubeszerzés a közös műszaki, gazdasági célt, azaz a beszerző egészségügyi szolgáltató tevékenysége folyamatos ellátása biztosítása tekintetében egyben a funkcionális összefüggést is megalapozza. A Döntőbizottság a Kbt (2) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva a fenti indokokra tekintettel a Kbt (2) bekezdés c) pontja alapján megállapította a jogsértést és alkalmazta a Kbt (4) bekezdés a) pontja szerinti jogkövetkezményt. A Kbt (4) bekezdés a) pontja szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság a jogsértés megállapítása mellett bírságot szab ki, ha a jogsértés a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósult meg. A Kbt (2) bekezdés e) pontja alapján a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában a (4) bekezdésben meghatározott esetekben a jogsértés megállapítása mellett bírságot szab ki. A (4) bekezdés a) pontja szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság a jogsértés megállapítása mellett bírságot szab ki, ha a jogsértés a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósult meg. A Kbt (5) bekezdése értelmében A Közbeszerzési Döntőbizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása vagy a gazdasági szereplőnek a közbeszerzési eljárásban történő részvételtől eltiltása, valamint a bírság összegének, illetve az eltiltás időtartamának megállapításában az eset összes körülményét - így különösen a jogsérelem súlyát, a közbeszerzés tárgyát és értékét, a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítását, a jogsértőnek az eljárást segítő együttműködő magatartását - veszi figyelembe. A bírság összegének és az eltiltás időtartamának megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt. Az eltiltásra vonatkozó döntés kérdésében a külön jogszabályban foglaltakat is figyelembe kell venni.