Kérdés. Válasz. Kérdés. A különböző típusú élelmiszerek beszerzését egybe kell-e számítani? Válasz

Átírás

1 Az előre nem látható és nem tervezhető, de az év folyamán felmerülő beszerzési szükségleteket az ajánlatkérőnek hogyan kell figyelembe vennie az egybeszámítás szempontjából? Az adott évben (tizenkét hónapban) felmerülő, még beszerzendő tárgyakra melyeket az ajánlatkérő nem vett, vagy nem tudott figyelembe venni az egybeszámított érték szerint irányadó eljárásrendben kell a közbeszerzési eljárást lefolytatni, függetlenül attól, hogy annak értéke eléri-e az adott közbeszerzési értékhatárt. A Kbt ának (4) bekezdése értelmében ugyanis abban az esetben, ha a becsült érték kiszámításakor a Kbt ának (2) bekezdésben foglaltakat nem vették figyelembe, a Kbt. adott fejezete szerinti közbeszerzésnek a költségvetési évben vagy tizenkét hónapban még beszerzendő tárgyaira azok értékétől függetlenül csak a Kbt.-nek adott fejezete szerinti közbeszerzési eljárás alapján lehet szerződést kötni. Amennyiben az ajánlatkérő egy költségvetési évben, illetőleg tizenkét hónap alatt megkezdte egyes közbeszerzési tárgyak beszerzését (úgy, hogy a becsült érték kiszámításakor a Kbt ának (2) bekezdésében foglaltakat nem vette figyelembe, vagy adott esetben önhibáján kívül nem tudta figyelembe venni), az adott költségvetési évben vagy tizenkét hónap alatt még megvalósítandó beszerzései vonatkozásában figyelemmel kell lennie arra, hogy a már beszerzett, illetőleg a még beszerezni kívánt közbeszerzési tárgyak együttes értéke eléri-e, vagy meghaladja-e az egyszerű, a nemzeti, illetőleg a közösségi közbeszerzési értékhatárt. Amennyiben ugyanis ezen értékhatárok valamelyikét a már beszerzett, és az éppen megvalósítani kívánt beszerzés együttes értéke eléri vagy meghaladja, a Kbt ának (4) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles az éppen megvalósítani kívánt beszerzése, illetőleg az ezt követő, adott éven vagy tizenkét hónapon belül megvalósítani kívánt további beszerzései vonatkozásában azok értékétől függetlenül a Kbt. azon része, illetőleg fejezete szerinti közbeszerzési eljárást lefolytatni, amely értékhatárát az ilyen beszerzések együttes becsült értéke eléri vagy meghaladja. A Kbt a (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott egybeszámítási feltétel, hogy a beszerzésekre egy költségvetési évben kerüljön sor; kikerül tehát a Kbt a (2) bekezdésének a) pontjából a tizenkét hónapos vagylagos feltétel. A különböző típusú élelmiszerek beszerzését egybe kell-e számítani? E téma kapcsán jellemzően a Kbt a (2) bekezdésének b) pontjában foglalt feltétel vet fel kérdéseket.

2 Az élelmiszer beszerzések tekintetében kétségkívül teljesül azon egybeszámítási kritérium, miszerint ezek rendeltetése azonos vagy hasonló, illetőleg felhasználásuk egymással közvetlenül összefügg [Kbt. 40. (2) bekezdés c) pont], azonban a Kbt a (2) bekezdésének b) pontja szerinti feltétel megítélésére általános szabály nem adható. Ennek vizsgálata mint ahogy a Kbt a (2) bekezdésének a) pontja szerinti feltételé is az ajánlatkérő feladata. A 40. -a (2) bekezdésének b) pontja azt a feltételt támasztja az egybeszámítandó beszerzésekkel kapcsolatban, hogy azok beszerzésére egy ajánlattevővel lehetne szerződést kötni. Hangsúlyozni kell, hogy ez elvi lehetőség; azaz abban a kérdésben kell állást foglalni, hogy van-e reális esély az egybeszámítandó beszerzések egy ajánlattevővel, egy szerződés keretében történő teljesítésére. Meg kell jegyezni továbbá, hogy e feltétel teljesülése természetesen nem jelenti azt, hogy az ajánlatkérők kötelesek lennének adott esetben az összes élelmiszer-beszerzés teljesítésére képes egyetlen ajánlattevővel szerződni, különös tekintettel arra is, hogy nem jelenti a közbeszerzési törvény megkerülését, ha az egybeszámítandó beszerzésekre több eljárás keretében kerül sor [Kbt. 40. (3) bekezdés]. Másfelől az egybeszámítandó beszerzések körének meghatározása nyilvánvalóan nem irányulhat a Kbt. megkerülésére. Azaz hangsúlyozottan az ajánlatkérő feladata, hogy piacfelmérés keretében tájékozódjon abban a kérdésben, hogy a beszerzéssel érintett piacon milyen jellegű az ajánlattevők összetétele. Előzőek alapján kiemeljük, hogy a Kbt a (2) bekezdésének b) pontja szerinti egybeszámítási kritérium fennállása tekintetében minden esetben a potenciális ajánlattevői kör és a beszerzéssel érintett piac sajátosságainak ismeretében adható megalapozott válasz. Az egybeszámítási szabályokat tilos a Kbt. megkerülésének céljával alkalmazni [Kbt. 40. (1) bekezdés]. Az állásfoglalásban hivatkozott Kbt a (2) bekezdésének b) pontja szerinti feltétel, mely előírja az egybeszámítás alkalmazásához, hogy a beszerzésre egy ajánlattevővel lehessen szerződést kötni, hatályát veszti, és helyébe a következő rendelkezés lép: b) amelyek beszerzési tárgya és rendeltetése azonos, vagy felhasználásuk egymással közvetlenül összefügg. Előzőek alapján a Kbt a (2) bekezdésének c) pontjára hivatkozás nem megfelelő. Hogyan kell kezelni a Kbt a (2) bekezdésének a) pontjában foglalt egybeszámítási szempontot; vagyis az egy költségvetési évben, vagy tizenkét hónap alatt megvalósuló beszerzések szempontját?

3 A Kbt a (2) bekezdésének a) pontja értelmében az ajánlatkérőnek mindazon azonos típusú beszerzéseinek értékét kell egybeszámítania, amelyek túl azon, hogy azok tekintetében a Kbt a (2) bekezdésének b) és c) pontjában foglaltak is fennállnak beszerzésére egy költségvetési évben vagy tizenkét hónap alatt (37. (1) bekezdése) kerül sor (a 39. (1) bekezdése szerinti eset kivételével). Az egybeszámítási feltételek együttes fennállását főszabály szerint azon beszerzések vonatkozásában kell megvizsgálni, amelyek beszerzésére egy költségvetési évben kerül sor. E főszabály alól két kivétel van: - A Kbt ának (1) bekezdése szerinti beszerzések. A több év alatt megvalósuló építési beruházások esetén ugyanis a teljes beruházásért járó ellenszolgáltatást kell a becsült érték számításakor figyelembe venni. - A Kbt ának (1) bekezdése szerinti beszerzések. Tekintettel arra, hogy nem lehetséges minden beszerzés esetén a beszerzések sajátos jellege folytán pontosan meghatározni annak becsült értékét, a Kbt ai a becsült érték meghatározása vonatkozásában különböző vélelmeket állítanak fel. Ilyen vélelmet állít fel a Kbt ának (1) bekezdése is a rendszeresen, illetőleg időszakonként visszatérően kötött árubeszerzésre vagy a szolgáltatás megrendelésére irányuló szerződések vonatkozásában. E beszerzések esetében a becsült érték kiszámítása az előző költségvetési év vagy tizenkét hónap során kötött azonos vagy hasonló tárgyú szerződés, illetőleg szerződések szerinti ellenszolgáltatás alapul vételével, és ezen összegnek a következő tizenkét hónap alatt várható mennyiségi és értékbeli változással történő módosításával kerülhet megállapításra; vagy az első teljesítést követő, a következő tizenkét hónap alatti vagy a tizenkét hónapnál hosszabb időre kötött szerződés, illetőleg szerződések időtartama alatti ellenszolgáltatást kell becsült értéknek tekinteni. A Kbt január 15-ei módosítása (Kbt a (2) bekezdésének utolsó mondata) egyértelművé tette, hogy a 40. -a (2) bekezdésének a) pontjának alkalmazása tekintetében a közbeszerzés megkezdésének időpontja irányadó, így a beszerzések egybeszámítását ezen időpont figyelembe vételével kell elvégezni. A közbeszerzés megkezdésén pedig a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény feladásának időpontját, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetében pedig az ajánlattételi felhívás megküldésének, illetőleg a a (2) bekezdésének c) pontja [135. ] szerinti eljárásban a tárgyalás megkezdésének időpontját kell érteni. A Kbt. hivatkozott 40. -a (2) bekezdésének a) pontja az alábbiak szerint módosul: A becsült érték kiszámítása során mindazon árubeszerzések vagy építési beruházások, vagy szolgáltatások értékét egybe kell számítani, amelyek) a) beszerzésére egy költségvetési évben kerül sor [a 39. (1) bekezdése szerinti eset kivételével]. A Kbt ának (1) bekezdésére hivatkozás tehát nem megfelelő.

4 Abban az esetben, ha az ajánlatkérő korábban rendszerint adott helyi vállalkozótól szerzett be bizonyos terméket és a környéken nincsen más akitől beszerezhetné azokat, egybe kell-e számítania egyéb beszerzéseivel? A Kbt ának (2) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek egybe kell számítania mindazon azonos típusú beszerzéseinek értékét (tehát például az árubeszerzést az árubeszerzéssel, a szolgáltatás megrendelést a szolgáltatás megrendeléssel), amelyek beszerzésére egy költségvetési évben vagy tizenkét hónap alatt (37. (1) bekezdése) kerül sor (a 39. (1) bekezdése szerinti eset kivételével), és beszerzésére egy ajánlattevővel lehetne szerződést kötni, továbbá rendeltetése azonos vagy hasonló, illetőleg felhasználásuk egymással közvetlenül összefügg. Az egybeszámítási kötelezettséget kizárólag e három feltétel együttes fennállása alapozza meg, egyéb kritérium az egybeszámítás megítélésénél nem bír jelentőséggel. (Ez azt is jelenti egyben, bármely fenti feltétel hiánya esetén az ajánlatkérő nem köteles az azonos típusú beszerzéseit egybeszámítani a becsült érték meghatározása során.) Amennyiben a Kbt ának (2) bekezdése szerinti feltételek együttesen fennállnak, az egybeszámítási szabályok mellőzésére nincsen mód azon az alapon, hogy a megvalósítani kívánt beszerzések földrajzilag egymástól eltérő helyen realizálódnak, vagy földrajzilag eltérő helyszínekhez kapcsolódnak, illetőleg, hogy az ajánlatkérő közvetlen földrajzi környezetében milyen az ajánlattevők összetétele. A Kbt. hivatkozott 40. -ának (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul: A becsült érték kiszámítása során mindazon árubeszerzések vagy építési beruházások, vagy szolgáltatások értékét egybe kell számítani, amelyek a) beszerzésére egy költségvetési évben kerül sor [a 39. (1) bekezdése szerinti eset kivételével], és b) amelyek beszerzési tárgya és rendeltetése azonos, vagy felhasználásuk egymással közvetlenül összefügg. Hogyan kell értelmezni a Kbt a (2) bekezdésének c) pontja szerinti egybeszámítási feltételt? A Kbt a (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott jellemzők így egyrészről a rendeltetés azonossága vagy hasonlósága, másrészről a felhasználás egymással való összefüggése legalább valamelyikének kell fennállnia az egybeszámítási feltételek ezen

5 szempontjának teljesüléséhez. Azaz a rendeltetés azonossága vagy hasonlósága is, és a felhasználás egymással való összefüggése is önmagában megalapozza a kérdéses részszempont teljesülését. Megjegyezzük, míg az a) és b) pontban foglaltak jellemzően objektív alapú kategóriák, addig a c) pontban meghatározott követelmény teljesülését a használt fogalmak hétköznapi jelentését alapul véve célszerű megítélni. Az állásfoglalásban hivatkozott Kbt a (2) bekezdésének c) pontja szerinti feltétel a Kbt a (2) bekezdésének b) pontjába kerül a következőképp: (A becsült érték kiszámítása során mindazon árubeszerzések vagy építési beruházások, vagy szolgáltatások értékét egybe kell számítani, amelyek) b) amelyek beszerzési tárgya és rendeltetése azonos, vagy felhasználásuk egymással közvetlenül összefügg. A Kbt szeptember 15-ét megelőzően hatályos 40. -a (2) bekezdésének b) pontja pedig hatályát veszti. Ha az ajánlatkérő különböző beszerzéseit köteles egybeszámítani, akkor egy közbeszerzési eljárásban is köteles azokat megrendelni? Az egybeszámítási kötelezettség fennállása nem jelenti azt, hogy az ajánlatkérő köteles egy közbeszerzési eljárásban megvalósítani az egybeszámított értékű beszerzéseket. Az ajánlatkérőnek a Kbt ának (3) bekezdése értelmében módja van arra, hogy azokat külön-külön eljárásban szerezze be. E szakasz szerint ugyanis, ha a Kbt ának (2) bekezdése alapján, több egyenként a közösségi értékhatárt el nem érő értékű beszerzési tárgy együttes értéke miatt a Kbt. adott fejezete szerinti közbeszerzési eljárást kell lefolytatni, nem minősül a törvény megkerülésének, ha az egybeszámított értékű beszerzési tárgyakat több az egybeszámított érték szerinti eljárásrendben lefolytatott közbeszerzési eljárásban szerzik be. A Kbt ának (3) bekezdése nem módosul.