D.340/7/2017. H A T Á R O Z A T ot. A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.

Átírás

1 KÖZBESZERZÉSI HAT ÓSÁG K ÖZBESZE RZÉSI DÖNTŐB IZOTTSÁG 1026 Budapest, Riadó u Pf.: 166. Tel.: 06-1/ , fax: 06-1/ dontobizottsag@kt.hu Az ügy iktatószáma: D.340/7/2017. A tanács tagjai: Dr. Fáry Zoltán közbeszerzési biztos, az eljáró tanács elnöke, Berekméri Ágnes közbeszerzési biztos, Dr. Csanádi Péter közbeszerzési biztos A hivatalbóli kezdeményező: Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Budapest, Tartsay Vilmos u. 13.) A hivatalbóli kezdeményező képviselője: Dr. Zombori Gábor Pál jogtanácsos Az ajánlatkérő: Nyírbátor Város Önkormányzata (Nyírbátor, Szabadság tér 7.) A közbeszerzés tárgya: Nyírbátor, Szabadság tér 6. szám alatti Nyírbátori Kormányablak kialakítása A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzési Hatóság nevében meghozta az alábbi H A T Á R O Z A T ot. A Döntőbizottság a hivatalbóli kezdeményezés alapján megállapítja, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 31. (1) bekezdés d) és e) pontját. A Döntőbizottság az ajánlatkérővel szemben Ft, azaz kilencszázezer forint bírságot szab ki. A Döntőbizottság felhívja az ajánlatkérőt, hogy a bírság összegét a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a Közbeszerzési Hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett számú központosított beszedési számlájára átutalással teljesítse. A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak nincs helye. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel a Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz címezve, kizárólag a Döntőbizottsághoz lehet benyújtani, vagy a Döntőbizottság részére ajánlott küldeményként postára adni. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. A jogi képviselővel eljáró fél, illetve a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet kizárólag elektronikus úton nyújthatja be a keresetet.

2 2 A jogorvoslat alapjául szolgáló tényállás I N D O K O L Á S 1. Az ajánlatkérő a január 17. napján megküldött ajánlattételi felhívásával a Kbt. Harmadik Része szerinti hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást indított a rendelkező részben meghatározott építési beruházás tárgyában. A közbeszerzési eljárás becsült értékét nettó Ft-ban rögzítette. A felhívás 8. pontja tartalmazta, hogy a beszerzés európai uniós támogatásból valósul meg. Az ajánlatkérő a nyertes ajánlattevő T- Családi-Plus Kft.-vel április 8. napján kötötte meg a vállalkozási szerződést, amelyet a felek május 12. napján módosítottak. A módosított átadási határidő augusztus 19. napja lett. 2. A Közbeszerzési Hatóság honlapján elérhető közbeszerzési adatbázisba (a továbbiakban: közbeszerzési adatbázis) a szerződéskötéssel kapcsolatos adatok július 8- án kerültek feltöltésre, maga a szerződés a közbeszerzési adatbázisban nem szerepel. Az ajánlatkérő a szerződés teljesítésére vonatkozó információkat június 26. napján töltötte fel a közbeszerzési adatbázisba. A hivatalbóli kezdeményezés 3. A hivatalbóli kezdeményező a július 7. napján a Kbt (1) bekezdés c) pontja alapján benyújtott hivatalbóli kezdeményezésében előadta, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalról szóló 355/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet előírásai alapján európai uniós forrásból megvalósított, illetve megvalósítandó, kockázatelemzéssel kiválasztott projektek tárgyában folytat ellenőrzést, amelynek során az érintett közbeszerzési eljárással összefüggésben feltárta, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 31. (1) bekezdés d) és e) pontját. Kifejtette, hogy az ajánlatkérő a hivatalbóli kezdeményező részére küldött, június 26-án kelt nyilatkozatában ismertette, hogy a tárgyi szerződés közzététele július 8-án megtörtént, egyúttal megadta a közzététel helyét (közbeszerzési adatbázis). Arról is tájékoztatást adott a fenti iratban, hogy a Kbt. 31. (1) bekezdés e) pontja szerinti adatok közzétételére a nyilatkozat kiállítása napján (2017. június 26-án) került sor. 4. A hivatalbóli kezdeményező megtekintette a közbeszerzési adatbázist, és megállapította, hogy ott a megjelölt dátum alatti feltöltések között a fenti tárgyú szerződés nem található, emellett az ajánlatkérő által megadott feltöltési időpont (2014. július 8.) alapján a közzététel a jogszabályban előírt határidőre figyelemmel a szerződéskötést követően haladéktanul, amely álláspontja szerint a szerződés megkötése napját, jelen esetben április 8-át jelenti - egyébként is késedelmes lett volna. Továbbá megállapította, hogy az ajánlatkérő nem tette közzé a fenti tárgyú közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződést, ezzel megsértette a Kbt. 31. (1) bekezdés d) pontja szerinti kötelezettségét. Jelen esetben a szerződés megkötésére április 8-án került sor, ezért a jogsértés megtörténte időpontjának április 8-a tekintendő. 5. Az ajánlatkérő továbbá nem tette közzé a Kbt. 31. (1) bekezdés e) pontja szerinti határidőben a szerződés mindegyik fél, támogatásból megvalósuló közbeszerzés esetén szállítói kifizetés során a kifizetésre köteles szervezet által történt teljesítését követő tíz napon belül - a fenti tárgyú közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésére vonatkozó adatokat, ezzel megsértette a Kbt. 31. (1) bekezdés e) pontjában előírt kötelezettségét.

3 3 6. A hivatalbóli kezdeményező előadta, hogy a nyertes ajánlattevő T-CSALÁDI-PLUS Kft. által május 29-én a részére küldött adatszolgáltatás szerint a szerződés ellenértékének kifizetésére október 29-én került sor, ez alapján a szerződés teljesítésére vonatkozó adatokat az ezt követő tíz napon belül, azaz legkésőbb november 7-ig kellett volna közzétennie az ajánlatkérőnek, ezért a jogsértés megtörténte időpontjának november 7-e tekinthető. 7. A hivatalbóli kezdeményező a jogsértésről való tudomásszerzése időpontjaként június 26. napját jelölte meg, amikor az ajánlatkérő nyilatkozata megérkezett a számára. Kifejtette továbbá, hogy mivel a beszerzés európai uniós támogatásból valósult meg, ezért a Kbt (2) bekezdés c) pontja szerint a jogorvoslati eljárás a külön jogszabályban előírt iratmegőrzési kötelezettség időtartamán belül, de legalább a jogsértés megtörténtétől számított öt éven belül kezdeményezhető. A hivatkozott külön jogszabály, a programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet 80. (3) bekezdése szerint a projekttel kapcsolatos dokumentumokat a kedvezményezettnek legalább december 31-ig kell megőriznie. Az ajánlatkérő észrevétele 8. Az ajánlatkérő a jogorvoslati eljárás során tett észrevételében a hivatalbóli kezdeményező megállapításaival egyetértett. A Döntőbizottság döntése és annak indokai 9. A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő a Kbt. Harmadik Része szerinti hirdetmény nélküli közbeszerzési eljárást folytatott le, amelynek ajánlattételi felhívását január 17. napján küldte meg az ajánlattevők részére, ezért a Döntőbizottság az irányadó bírósági és döntőbizottsági gyakorlatra tekintettel, a jogorvoslati határidő megtartottsága kivételével az e napon hatályos Kbt. alapján bírálta el a hivatalbóli kezdeményezést. 10. A Kbt. 1. első mondata és a 2. (1) bekezdése az alábbi rendelkezéseket tartalmazza: 1. E törvény szabályozza a közbeszerzési eljárásokat és az azokhoz kapcsolódó jogorvoslat szabályait a közpénzek ésszerű és hatékony felhasználása és nyilvános ellenőrizhetőségének megteremtése, továbbá a közbeszerzések során a verseny tisztaságának biztosítása érdekében. 2. (1) A közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő köteles biztosítani, a gazdasági szereplő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát, átláthatóságát és nyilvánosságát. A Döntőbizottság több határozatában is rámutatott arra, hogy a Kbt. szerinti alapelvek legfontosabb funkciója, hogy zsinórmértékül szolgáljanak a közbeszerzés résztvevői számára, egyik legfontosabb ismertetőjelük, hogy az egyes részletszabályokban tételesen is megfogalmazódnak, illetve megteremtik a tételes jogi normák elvi hátterét. A jelen jogorvoslati eljárás tárgyává tett tételes jogszabályi rendelkezések alapját a Kbt. 1. -ában meghatározott célkitűzés, a nyilvános ellenőrizhetőség biztosítása képezi, valamint a Kbt. 2. (1) bekezdése szerinti átláthatóság és nyilvánosság alapelve. 11. A Kbt. 31. (1) bekezdés d) és e) pontjai az alábbi rendelkezéseket tartalmazzák: (1) Az ajánlatkérő köteles az alábbi adatokat, információkat, dokumentumokat a Közbeszerzési Hatóság által működtetett Közbeszerzési Adatbázisban - amennyiben az

4 4 Adatbázisban való közzététel valamely okból nem lehetséges a saját vagy fenntartója honlapján - közzétenni: d) a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződéseket a szerződéskötést követően haladéktalanul; e) a szerződés teljesítésére vonatkozó következő adatokat: hivatkozást a közbeszerzési eljárást megindító hirdetményre (hirdetmény nélkül induló eljárások esetében felhívásra), a szerződő felek megnevezését, azt, hogy a teljesítés szerződésszerű volt-e, a szerződés teljesítésének az ajánlatkérő által elismert időpontját, továbbá az ellenszolgáltatás teljesítésének időpontját és a kifizetett ellenszolgáltatás értékét a szerződés mindegyik fél - támogatásból megvalósuló közbeszerzés esetén szállítói kifizetés során a kifizetésre köteles szervezet - által történt teljesítését követő tíz napon belül. A fenti előírások a nyilvánosság, átláthatóság alapelveinek tételes jogi normában megjelenő garanciáit képezik. A Kbt.-nek az előző pontban deklarált alapelvei különös jelentőséget kapnak akkor, amikor a közpénzek elköltésére egy, a nyilvánosság korlátozásával megvalósuló közbeszerzési eljárásfajta lefolytatásával kerül sor, miként a jelen hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetében, ahol az eljárást megindító felhívás nem kerül nyilvánosan közzétételre, hanem kizárólag az ajánlatkérő által meghatározott gazdasági szereplők részére kerül megküldésre. 12. A Kbt. 31. (1) bekezdés d) és e) pontjai értelmében az ajánlatkérőnek vagy a közbeszerzési adatbázisban, vagy amennyiben ez nem lehetséges, a saját vagy fenntartója honlapján közzé kell tennie a közbeszerzési eljárás során megkötött szerződéseket a szerződéskötést követően haladéktalanul, illetve a szerződés teljesítésére vonatkozó adatokat a szerződés teljesítését követő tíz napon belül. A Döntőbizottság a rendelkezésére álló tények alapján megállapította, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás során kötött szerződéseit a közbeszerzési adatbázisba nem töltötte fel, illetve a közbeszerzési adatbázisban a szerződés teljesítését követő tíz napon túl intézkedett a szerződés teljesítésével összefüggő adatok közzététele érdekében. Fentiekre tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 31. (1) bekezdés d) és e) pontjait. 13. A Döntőbizottság rögzíti, hogy a jogorvoslati eljárás során nem merült fel arra vonatkozó adat, hogy az ajánlatkérő által nem volt lehetőség a Kbt. 31. (1) bekezdés d) és e) pontjai szerinti adatok közbeszerzési adatbázisban történő közzétételére, ezért azokat a saját vagy fenntartója honlapján tette volna közzé a jogszabályi határidőn belül. 14. A Döntőbizottság a Kbt (2) bekezdése szerinti hatáskörében eljárva a hivatalbóli kezdeményezés tekintetében a Kbt (2) bekezdés d) pontja alapján megállapította a jogsértést. 15. A Döntőbizottság további jogkövetkezményként bírságot szabott ki a Kbt (3) bekezdés e) pontja alapján tekintettel arra, hogy a megállapított jogsértés a nyilvánosság korlátozásával összefüggő alapelvi előírásokkal függött össze. A Döntőbizottság, a Kbt (5) bekezdésében szereplő előírások alapján figyelembe vette a közbeszerzési eljárás becsült értékét (nettó Ft), a jogsértés megtörténte és a jogorvoslati eljárás megindítása között eltelt hosszú időt. Arra is tekintettel volt, hogy a beszerzés támogatásból valósult meg, ezért a jogsértéshez más szerv eljárásában a támogatás visszafizetésére vonatkozó szankció kapcsolódhat és hogy az ajánlatkérővel szemben eddig nem állapított meg jogsértést. A Döntőbizottság ugyanakkor értékelte azt is, hogy az ajánlatkérővel szemben egy időben több, közbeszerzési eljárás során elkövetett feltételezett jogsértés miatt indult jogorvoslati eljárás.

5 5 16. A Döntőbizottság a fenti körülmények mérlegelése alapján a jogsértés megállapítása mellett az ajánlatkérővel szemben a rendelkező részben meghatározott összegű bírságot szabta ki, amely jóval a Közbeszerzési Döntőbizottság által kiszabható szankciókról és alkalmazásuk részletes szabályairól, valamint a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról szóló 288/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 5. (2) bekezdésében meghatározott mérték (legfeljebb a közbeszerzési eljárás becsült értékének tíz százaléka) alatt marad. 17. A Döntőbizottság a költségek viseléséről a Kbt (1) bekezdés alapján alkalmazandó Ket. 72. (1) bekezdés de) pontjára figyelemmel rendelkezett. 18. A határozat bírósági felülvizsgálatát a Kbt a biztosítja. A Döntőbizottság tájékoztatja a feleket, hogy jelen határozat bírósági felülvizsgálatára mivel az ajánlatkérő székhelye Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén található a Pp (14) bekezdés a) pontja alapján a Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az illetékes. A Kbt (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel hívta fel a Döntőbizottság a felek figyelmét arra, hogy amennyiben nem tárgyaláson kívül kívánják a határozat bírósági felülvizsgálatát, akkor a tárgyalás tartását a keresetlevélben kell kérni. A jogi képviselővel eljáró fél, illetve a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet számára a Pp. 340/B. -a írja elő az elektronikus út kötelező alkalmazását. Budapest, augusztus 1. Dr. Fáry Zoltán sk a tanács elnöke Berekméri Ágnes sk közbeszerzési biztos Dr. Csanádi Péter sk közbeszerzési biztos A kiadmány hiteléül: Liszi Barbara közszolgálati ügykezelő Kapják: 1. Dr. Zombori Gábor Pál jogtanácsos, Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (1126 Budapest, Tartsay Vilmos u. 13.) 2. Nyírbátor Város Önkormányzata (4300 Nyírbátor, Szabadság tér 7.) 3. T-Családi-Plus Építőipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (4300 Nyírbátor, Gyulaji u. 3.) 4. Miniszterelnökség (1357 Budapest, Pf. 6.) 5. Közbeszerzési Hatóság Titkársága (1026 Budapest, Riadó u. 5.) 6. Irattár