Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 14.K /2016/8. számú ítélete

Átírás

1 Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 14.K /2016/8. számú ítélete Közbeszerzési Értesítő száma: 2016/45 Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Bírósági határozat KÉ Eljárás fajtája: Közzététel dátuma: Iktatószám: 4359/2016 CPV Kód: Ajánlatkérő: Teljesítés helye: Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: Nyertes ajánlattevő: Ajánlatkérő típusa: Ajánlatkérő fő tevényeségi köre: Fővárosi Bíróság ítélete Szöveg: KECSKEMÉTI KÖZIGAZGATÁSI ÉS MUNKAÜGYI BÍRÓSÁG 14.K /2016/8. szám A Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság dr. Bagaméry-Szalay Róbert ügyvéd (4400 Nyíregyháza, Bocskai utca 23.) által képviselt Hajdúsági Szilárd Hulladéklerakó és Hasznosító Társulás 4220 Hajdúböszörmény Bocskai tér 1. szám alatti székhelyű felperesnek, dr. Fáry Zoltán jogtanácsos által képviselt Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság 1026 Budapest, Riadó utca 5. szám alatti székhelyű alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő ÍTÉLETET: A bíróság a keresetet elutasítja és kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperes részére (Harmincháromezer) forint perköltséget. Az eljárási illetéket a Magyar Állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. INDOKOLÁS : A felperes, mint ajánlatkérő A Hajdúsági Szilárd Hulladéklerakó és Hasznosító Társulás tagtelepüléseinek felhagyott települési szilárdhulladék lerakóinak rekultivációja c. projekt (KEOP-2.3.0/2F/ ) keretében települési szilárdhulladék lerakó rekultivációja (kivitelezés) FID IC Piros könyv szerint - LÉTAVÉRTES tárgyban október 21. napján hirdetmény közzététele nélküli közbeszerzési eljárást indított. Az ajánlatkérő a felhívását a Közmű Generál Kft., a FIGHT Szolgáltató Kft. és a K-TRANS 21 Kft. 1

2 részére küldte meg. A felhívás a vállalkozási szerződés becsült értékét forintban jelölte meg és a felhívás szerint a teljesítés határideje a szerződés hatályba lépésétől számított 30 nap, de legkésőbb december 31. napja. A felhívás értékelési szempontként a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás jelölte meg, az ajánlattételi határidőt az ajánlatkérő november 6. napjának 10,00 órájában határozta meg. Az ajánlattételi határidőre mindhárom felhívott gazdasági társaság ajánlatot nyújtott be. A FIGHT Szolgáltató Kft. ajánlati ára nettó forint, a K-TRANS 21 Kft. nettó ajánlati ára forint, míg a Közmű Generál Kft. nettó ajánlati ára forint volt. Az ajánlatkérő november 18. napján elkészítette és az ajánlattevők részére megküldte összegzését, mindhárom ajánlatot érvényessé nyilvánította és a közbeszerzési eljárás nyerteseként a FIGHT Szolgáltató Kft.-t nevezte meg. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium november 23. napján értesítést kapott a Magyar Közbeszerzési Központ Kft-tői, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzés iratait feltöltötte az Egységes Monitoring Információs Rendszerbe (EMIR). A feltöltött iratok közt az ajánlattevők elektronikus cégkivonatai is szerepelt. Az ajánlatkérő a nyertes ajánlattevővel december 1. napján szerződést kötött a tárgyi munka elvégzésére. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium január 21. napján hivatalbóli kezdeményezést terjesztett elő az alperesnél, előadva, hogy a közbeszerzési eljárás megindításának napján, október 21-én B.A.Z. magánszemély tulajdonos volt a K-TRANS 21 Kft.-ben és a FIGHT Szolgáltató Kft.-ben is, utóbbiban minősített többségű befolyással rendelkezett. A magánszemély K-TRANS 21 Kft.-ben fennálló tulajdonosi jogviszonya december 11-én került törlésre azzal, hogy a változás időpontja október 21. napja. A hivatalbóli kezdeményező állította, hogy ezáltal sérült a közbeszerzésekről szóló évi CVIII. törvény (Kbt.) 2. (1) és (2) bekezdése, valamint 122/A. (1) bekezdése, mert az ajánlatkérő nem biztosította a verseny tisztaságát, valamint az esélyegyenlőség alapelvét, ugyanis valódi verseny és esélyegyenlőség nem valósult meg azáltal, hogy az ajánlattételre felkért 3 gazdasági szereplő közül kettő hatással lehetett egymásra az ajánlat összeállításánál, az ajánlati ár meghatározásánál, ezáltal az ajánlatkérő ténylegesen csak 2 céget hívott fel ajánlattételre. Az alperes január 22. napján eljárást indított, beszerezte a FIGHT Kft., illetve a K-TRANS 21 Kft. nyilatkozatát. A felperes nyilatkozata az alperes határozatának február 8. napján történő meghozataláig nem érkezett meg a 2

3 döntőbizottsághoz. Az alperes a február 8. napján kelt D54/5/2016 számú határozatával megállapította, hogy a felperes, mint ajánlatkérő megsértette a Kbt. 2. (1) és (2) bekezdését és vele szemben 1 millió forint bírságot szabott ki. Az alperes határozatát azzal indokolta, hogy a Kbt. rendelkezéseinek alkalmazásakor, valamint a jogszabályban nem rendezett kérdésekben a közbeszerzési eljárás előkészítése, lefolytatása, a szerződés megkötése és teljesítése során a közbeszerzésekre vonatkozó szabályozás céljával összhangban a közbeszerzés alapelveinek tiszteletben tartásával kell eljárni. A közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő köteles biztosítani a verseny tisztaságát, átláthatóságát és nyilvánosságát, az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania a gazdasági szereplők számára. A Kbt. kogens szabályai szerint az ajánlatkérők fő szabályként a verseny nyilvánosságát biztosító nyílt eljárás szabályait kötelesek alkalmazni. Kivételként alkalmazható hirdetmény és tárgyalás nélküli Kbt. 122/A. (1) bekezdése szerinti eljárás a nyilvánosság korlátozásával valósul meg, így az ajánlatkérőnek különös gondossággal kell törekednie arra, hogy a közbeszerzési eljárásra vonatkozó alapelvek betartsa. Az eljárás során érvényesülnie kell a verseny tisztaságának, az átláthatóságnak, illetve a nyilvánosság elvének. A Kbt. versenyelvű szabályrendszere azt hivatott biztosítani, hogy a közbeszerzési szerződéseket mindenfajta diszkrimináció, összejátszás, összehangolt magatartás nélkül a legjobb árajánlatot tevő nyerje el, akinek ajánlata eleget tesz a pénzért valódi értéket elvének. Az alperes határozatában hivatkozott arra is, hogy az esélyegyenlőség elvének célja, hogy a vállalkozások között egészséges és hatékony verseny kialakulását elősegítse, magában foglalja az átláthatóság kötelezettségét is. Ezen alapelvi rendelkezéseknek hatványozottan érvényesülniük kell a Kbt. 122/A. -a szerinti közbeszerzési eljárásban, amely nem nyilvános hirdetménnyel indul, mert csak az ajánlatkérő által kiválasztott gazdasági szereplők tehetnek ajánlatot. Azzal, hogy a FIGHT Szolgáltató Kft. és a K-TRANS 21 Kft. nyilvános cégadatai szerint B.A.Z. magánszemély március 17. napjától ügyvezetője, április 2. napjától minősített többségi befolyással rendelkező tagja a FIGHT Szolgáltató Kft.-nek, valamint június 8. napjától október 21. napjáig tagja volt a K-TRANS 21 Kft.-nek és tagsági jogviszonyának törlésére csak december 11. napjától került sor, a felperes, mint ajánlatkérő olyan gazdasági szereplőket hívott fel ajánlattételre, amelyeknek tulajdonosai B.A.Z. személyében azonosak voltak. Ezzel a felperes megsértette a Kbt. 2. (1) és (2) bekezdésében foglalt alapelvi követelményeket. Ezért az alperes a Kbt

4 (2) bekezdésében meghatározott hatáskörében a Kbt (2) bekezdés d) pontja alapján a jogsértés megállapítása mellett a Kbt. 152 (3) bekezdés e) pontja alapján bírságot szabott ki. Az alperes vizsgálta, hogy a bírság kiszabása indokolt-e és e körben mérlegelte a jogsértés súlyát, a közbeszerzés tárgyát és értékét, a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását, azt, hogy a felperes e törvénybe ütköző magatartást korábban nem tanúsított. Értékelés alá vonta a megvalósult jogsértés és a jogorvoslati eljárás megindítása között eltelt időtartamot, valamint azt, hogy a jogsértéshez más szerv eljárásában a támogatás visszafizetésére vonatkozó szankció kapcsolódhat. Á Közbeszerzési Döntőbizottság által kiszabható szankciókról és alkalmazásuk részletes szabályairól, valamint a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról szóló 288/2011. (XII.22.) Kormányrendelet 5. (2) bekezdése értelmében a bírság a közbeszerzési eljárás becsült értékének legfeljebb 10%-a lehet. Az alperes megállapította, hogy az ajánlatkérő jogsértése az egész közbeszerzési eljárásra kiható súlyos szabálysértésnek minősül, alapelvi sérelmet jelent. Úgy értékelte, hogy a felperes nem tanúsított a jogorvoslati eljárás során együttműködő magatartást és értékelte, hogy a felperes terhére az utóbbi években nem állapított meg jogsértést. Az alperes indikoltnak tartotta bírság kiszabását, amelynek összegét 1 millió forintban állapította meg. A felperes a jogerős határozattal szemben bírósági felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő és elsődlegesen kérte annak megállapítását, hogy jogsértést nem követett el, így bírság és eljárási díjfizetésre nem köteles. Másodlagosan a határozat hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra történő kötelezését kérte. Ügyvédi munkadíjigénye mellett tárgyalásonként forint útiköltséget is igényelt. Keresetében előadta, hogy bizonyított alapelvi sérelmet az jelenthetne csak, ha a B.A.Z. magánszemély mindkét érintett gazdasági társaságban közvetlen irányítást biztosító befolyássá rendelkezett volna. Az ajánlattételi felhívás ajánlattevők részéről való kézhezvétele időpontjában B.A.Z. magánszemély a társasági tagságból eredő jogait és kötelezettségeit nem gyakorolhatta, így a felperes nem hívott fel ajánlattételre több olyan társaságot, amelynek nevezett tagja lett volna. Ennek megfelelően a felperes jogsértést nem követett el, így a bírság kiszabása sem indokolt. Ezen túl hivatkozott a felperes arra, hogy a bírság mértékének meghatározásakor az alperes alaptalanul állította, hogy az eljárás során nem működött együtt a hatósággal. Az eljárás megindításáról szóló értesítést január 25. napján 4

5 vette át, az észrevételeit az eljárás iratanyagával együtt február 2. napján, hétfőn postára adta, így a végzésben szereplő 5 napos határidőt megtartotta. Az eljárása során pénzügyi érdeksérelem nem történt, ez a körülmény pedig a bírság összege meghatározásakor figyelembe veendő. Előadta, hogy a bírság mértéke eltúlzott arra is tekintettel, hogy semmilyen tételes szabályt sem szegett meg. Az alperes nem bizonyította, csak vizionálta a jogsértést. Az alperes a kereset elutasítását kérte a határozatában foglalt indokok alapján. Hangsúlyozta, hogy álláspontja szerint nem szükséges bizonyítani, hogy az érintett 2 ajánlatkérő közös tulajdonosi háttere alapján a tényleges együttműködés megvalósult-e az ajánlattevők között, ugyanis a felperes, mint ajánlatkérő kötelezettsége az, hogy a verseny tisztaságát az eljárás során biztosítsa és ezen kötelezettségét megszegi, ha olyan gazdasági szereplőket hív fel ajánlattételre, amelyekről tudható, hogy a közös tulajdonosi háttérre tekintettel - amely ténykérdés - egymással kapcsolatban állnak. A bírság mértékével kapcsolatban az alperes előadta, hogy kizárólag olyan körülményeket vesz figyelembe a bírság összegének megállapításakor, amelyeket a Kbt. 152 (5) bekezdése előír. E körben a kereset tartalmára utalással elismerte, hogy a felperes észrevételei a január 26. napján átvett felhívás alapján határidőben terjesztette elő február 2. napján, így ezen körben megállapított határozati mulasztás a felperes terhére nem írható. Az alperes kérte tárgyalásonként forint útiköltsége megtérítését. A kereset alaptalan. A Polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény (Pp.) 339. (1) bekezdése szerint, ha törvény ettől eltérően nem rendelkezik, a bíróság, az ügy érdemére ki nem ható eljárási szabály megsértésének kivételével, a jogszabálysértő közigazgatási határozatot hatályon kívül helyezi és szükség esetén a közigazgatási határozatot hozó szervet új eljárásra kötelezi. A Kbt (3) bekezdése kimondja, hogy a bíróság a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatát a bírság összegét is ideértve megváltoztathatja és alkalmazhatja a 152. (2) bekezdés f) pontja, valamint a (3) és (4) bekezdése szerinti jogkövetkezményeket. A (4) bekezdés szerint a bíróság a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatát kizárólag abban az esetben helyezi hatályon kívül, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása során a jogorvoslati eljárás lényeges és az ügy érdemére kiható szabályainak megsértésére került sor. A fenti eljárási szabályok határozzák meg a Közbeszerzési Döntőbizottság határozata ellen előterjesztett bírósági felülvizsgálati kérelem alapján indult per kereteit. A felperes keresetében előadta, hogy az alperes határozata meghozatalát megelőzően a tényállást nem teljes körűen tárta fel és az általa feltárt tényállás alapján a tényekkel ellentétes 5

6 határozatot hozott. Hivatkozott arra, hogy B.A.Z. magánszemély a K-TRANS 21 Kft. tagja ténylegesen október 21. napjáig volt, a K-TRANS Kft. az ajánlattételre való felhívást október 22. napján vette át a tértivevény tanúsága szerint és ajánlata november 4. napján kelt és az november 6. napján került benyújtásra a felpereshez. Az ajánlat elkészítésének, illetve benyújtásának időpontjában B.A.Z. a társaságban üzletrésszel nem rendelkezett, tagsági jogait és kötelezettségeit nem gyakorolhatta, ezért a felperes nem követett el alapelvi sérelmet a meghívott ajánlattevők vonatkozásában. A közbeszerzési eljárás iratai alapján a bíróság megállapította, hogy ténylegesen a felek között az irányadó releváns tényeket illetően nincs nézetkülönbség. Nem vitás az, hogy az ajánlatkérés felperes általi postázásának időpontjában, azaz október 21. napján szüntette meg B.A.Z. magánszemély tulajdonosi jogviszonyát a K-TRANS 21 Kft. -ben, az ajánlat benyújtására ezen társaságtól november 6. napján került sor és a tagsági jogviszony megszűnésére vonatkozó változást a cégbíróság december 11. napján október 21-i hatállyal törölte. Ennek alapján tehát megállapítható, hogy az ajánlattételi felhívással érintett gazdasági társaságok kiválasztásának időpontjában a két felkért gazdasági társaság tulajdonosai közti átfedés fennállt, az ajánlattételi felhívás postára adásának időpontjában is ugyanez volt a helyzet, de ezt követően a felperestől független, kívül álló okból B.A.Z. a tagsági jogviszonyát a K-TRANS 21 Kft.-ben megszüntette. A bíróságnak az alperes határozata felülvizsgálata során abban kellett állást foglalni, hogy ezen körülmények, tények alapján a Kbt. 2. -ában foglalt alapelvi sérelem megvalósult-e a felperes által lefolytatott közbeszerzési eljárás során. A Kbt. 2. (1) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő köteles biztosítani, a gazdasági szereplő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát, átláthatóságát és nyilvánosságát. A (2) bekezdés szerint az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania a gazdasági szereplők számára. A (3) bekezdés azt is kimondja, hogy az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők a közbeszerzési eljárásban a jóhiszeműség és tisztesség, valamint a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményeinek megfelelően kötelesek eljárni. Az alperes határozatában a Kbt. 2. (1) és (2) bekezdésében foglaltak sérelmét állapította meg, arra tekintettel, hogy a felperes olyan gazdasági szereplőket kért fel ajánlattételre, amelyek közül 2 részben azonos tulajdonosi körrel rendelkezett. A felperes a Kbt. 122/A. -a szerinti hirdetmény nélküli közbeszerzési eljárást folytatott. A Kbt. 6

7 122/A. (1) bekezdése szerint, ha az árubeszerzés vagy szolgáltatás becsült értéke nem éri el a huszonöt millió forintot, vagy az építési beruházás becsült értéke nem éri el a százötven millió forintot és az eljárásban tárgyalás tartása nem szükséges, az ajánlatkérő olyan közbeszerzési eljárást is lefolytathat, amelyben a nyílt eljárás nemzeti eljárásrendben irányadó szabályait alkalmazza az e -ban foglalt különbségekkel. Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívás közzététele helyett legalább három - a szerződés teljesítésére való alkalmasság feltételeit az ajánlatkérő megítélése szerint teljesíteni képes - gazdasági szereplőnek köteles egyidejűleg, közvetlenül írásban ajánlattételi felhívást küldeni. Az ajánlattételre felhívandó gazdasági szereplők kiválasztásakor az egyenlő bánásmód elvének megfelelően és lehetőleg különösen a mikro-, kis- vagy középvállalkozások részvételét biztosítva kell eljárni. A felperes az ajánlattételre felhívandó gazdasági szereplők kiválasztásánál a Kbt. 122/A. (1) bekezdésben írt követelményeken túl a Kbt. alapelvi rendelkezéseit is köteles betartani. Az esélyegyenlőség, illetve a verseny tisztaságának követelménye a bíróság álláspontja szerint azzal jár, hogy 3 egymástól teljes mértékben független gazdasági szereplőt kell az ajánlatkérőnek kiválasztania. E körben figyelemmel kell lennie arra, hogy gazdasági társaságok működésében nem csupán a formálisan döntési jogosultsággal rendelkező tagok által birtokolt információk lehetnek a döntésre befolyásoló hatással, hanem az informális csatornákon keresztül a cégjogilag többségi befolyással nem rendelkező tagok által szolgáltatott információk is. A rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye alapján csak abban az esetben teljesíti az ajánlatkérő a verseny tisztaságára vonatkozó alapelvi követelményt, amennyiben az ajánlatok összehangolására lehetőséget adó informális kapcsolatokat is figyelembe veszi az ajánlattételre felhívottak körének kiválasztásakor. Azáltal, hogy B.A.Z. magánszemély mindkét érintett ajánlattételre felhívott gazdasági társaság tagja volt, nem zárható ki annak lehetősége, hogy az ajánlattételi felhívásról, illetve az ajánlat kialakításáról a két társaság információt cseréljen, vagy bármelyik társaság a másik ajánlattal kapcsolatos tevékenységéről tudomást szerezzen. Ez a körülmény lehetőséget ad arra, hogy sérüljön a verseny tisztasága, és ezen alapelv a felperes magatartása folytán sérült. Azáltal pedig, hogy 2 nem teljesen függetlennek tekintendő gazdasági szereplő is felhívásra került, sérült az esélyegyenlőség alapelve is, tekintettel arra, hogy a felperes további gazdasági szereplők irányában ajánlattételi felhívást nem küldött. 7

8 Kiemelendő, hogy az ajánlattételre felhívottak körének kiválasztásakor, illetve az ajánlat megküldésekor a jogsértés megtörtént, az alapelvi sérelem megállapításához az ajánlattevők tényleges kommunikációjára utaló tények bizonyítása nem szükséges, elegendő az arra vonatkozó lehetőség fennálltának igazolt volta. A felperes hivatkozott arra, hogy szoros, csekély időtartam alatt volt lehetősége csupán a közbeszerzési eljárás lebonyolítására annak érdekében, hogy még évben támogatási forráshoz jusson. A felperes arra is hivatkozott, hogy az előzetes tájékozódása alapján több, teljesítésre képes gazdasági szereplő az ajánlattétel lehetőségét a rövid időre tekintettel kizárta. Ezen körülmények a Kbt. tételes szabályainak, de alapelveinek mellőzését sem igazolhatják, illetve indokolhatják. A fentiek alapján a bíróság megállapította, hogy az alperes jogszabálysértés nélkül állapított meg a felperes terhére közbeszerzési jogsértést. A felperes keresetében hivatkozott arra is, hogy az alperes által alkalmazott bírság a jogsértés, illetve annak körülményei tekintetében túlzottan magas. A Kbt (2) bekezdés c) pontja szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában megállapítja a jogsértést, míg a d) pont szerint a jogsértés megállapítása mellett alkalmazza a (3) bekezdésében foglalt jogkövetkezményeket is. A (3) bekezdés e) pontja szerint a mennyiben a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában jogsértést állapít meg bírságot szabhat ki a jogsértő szervezettel (személlyel), valamint a jogsértésért felelős személlyel vagy a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben. Az (5) bekezdés szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása vagy a gazdasági szereplőnek a közbeszerzési eljárásban történő részvételtől eltiltása, valamint a bírság összegének, illetve az eltiltás időtartamának megállapításában az eset összes körülményét - így különösen a jogsértés súlyát, a közbeszerzés tárgyát és értékét, a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítását, a jogsértőnek az eljárást segítő együttműködő magatartását, a jogsértés megtörténte és a jogorvoslati eljárás megindítása között eltelt hosszú időt, támogatásból megvalósult beszerzés esetén azt a körülményt, ha a jogsértéshez más szerv eljárásában a támogatás visszafizetésére vonatkozó szankció kapcsolódhat - veszi figyelembe. A bírság összegének és az eltiltás időtartamának megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt. Az eltiltásra vonatkozó döntés kérdésében a külön jogszabályban foglaltakat is figyelembe kell venni. A 8

9 (6) bekezdés szerint a bírság mértékét a Kormány rendeletben szabályozza. A Közbeszerzési Döntőbizottság által kiszabható szankciókról és alkalmazásuk részletes szabályairól, valamint a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról szóló 288/2011. (XII.22.) Kormányrendelet 5. (2) bekezdése szerint, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a Kbt (3) bekezdés e) ontja alapján bírságot szab ki, a bírság összege a Kbt (5) bekezdésében foglaltak figyelembevételével a közbeszerzési eljárás becsült értékének, illetve a részajánlattétel esetében a jogorvoslattal érintett részértékének legfeljebb 10%-a. Az alperes a jogsértés megállapítása mellett további jogkövetkezményként bírság kiszabását tartotta indokoltnak, mivel álláspontja szerint a felperes az egész közbeszerzési eljárásra kiható súlyosnak minősülő alapelvi jellegű jogsértést követett el, mérlegelte, hogy a jogsértés nem reparálható, illetve, hogy az ajánlatkérő nem tanúsított a jogorvoslati eljárás során együttműködő magatartást. Figyelembe vette a beszerzés becsült értékét, illetve azt, hogy a felperes terhére az utóbbi években jogsértés megállapítására nem került sor, továbbá, hogy a jogsértéshez más szerv eljárásában a támogatás visszafizetésére vonatkozó szankció kapcsolódhat. Az, hogy a hatóság a jogsértés megállapítása mellett bírságot alkalmaz-e, vagy sem, illetve milyen mértékű bírságot alkalmaz a fenti rendelkezések értelmében diszkrecionális jogkörébe tartozik. A Pp. 339/B. -a kimondja, hogy mérlegelési jogkörben hozott közigazgatási határozat akkor tekintendő jogszerűnek, ha a közigazgatási szerv a tényállást kellő mértékben feltárta, az eljárási szabályokat betartotta, a mérlegelés szempontjai megállapíthatóak, és a határozat indokolásából a bizonyítékok mérlegelésének okszerűsége kitűnik. Az alperesi határozat bírságkiszabása vonatkozó része tehát mérlegelési jogkörben hozott határozati résznek minősül, amely tekintetében a bíróság a Pp. 339/B. -ában foglalt szabály figyelembevételével végezheti el a felülvizsgálatot. A bíróság a jogsértés megállapítása körében az alperesi határozatban foglalt tényállást teljes körűnek, valósnak fogadta el. A mérlegelésnél figyelembe veendő szempontok rögzítésekor azonban a bíróság megállapította, hogy a felperes terhére jogszabálysértően értékelte a hatóság azt, hogy az eljárás során nem működött együtt a hatósággal. Az eljárás megindításáról szóló D.54/2/2016 számú végzést a felperes január 26. napján vette át és igazolt, hogy az észrevételeit az eljárás iratanyagával együtt február 2. napján, hétfőn postára adta. Az eljárás megindításáról szóló végzésben az észrevételek megtételére a felperes 5 napos határidőt kapott, így annak sérelme nélkül küldte meg az eljárásra vonatkozó észrevételeit a hatóság részére. 9

10 Tény, hogy a rövid eljárási határidők miatt célszerű az esetleges észrevételeket elektronikus úton (is) megküldeni a hatóság részére, azonban ennek hiánya jogszabály kötelező rendelkezése hiányában a felperes terhére nem értékelhető. A felperes hivatkozott arra is, hogy a jogsértés folytán pénzügyi érdeksérelem nem keletkezett. Ezt az alperes nem vitatta, és megállapítható, hogy a felperes a legkedvezőbb árát tartalmazó ajánlatot tevő gazdasági szereplővel kötött szerződést. Az ajánlatok a tervezői költségvetésben szereplő összegen belül érkeztek. Ugyanakkor a jogsértés jellege miatt nem állapítható meg, hogy milyen ajánlat érkezett volna más, harmadik gazdasági szereplőtől. Ezt meghaladóan a hatóság a Kbt (5) bekezdésében foglalt mérlegelési szempontokat értékelte, azokat határozatában rögzítette is. Ennek megfelelően a bíróság álláspontja szerint a bírságra vonatkozó határozati rendelkezés és indokolás megfelel a mérlegelési jogkörben hozott közigazgatási határozattal szemben támasztott jogszabályi követelményeknek, így a bíróság a bírság mérséklésére, vagy mellőzésére lehetőséget nem látott. Egyetért a bíróság azzal, hogy a felperes terhére megállapított alapelvi jogsértés az eljárás teljes egészére kihatott. Az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a felperes jelen eljárással érintett közbeszerzési eljárással párhuzamosan Vámospércs-Újléta település vonatkozásában is indított hirdetmény közzététele nélküli közbeszerzési eljárást, amely tekintetében a hivatalbóli kezdeményező hivatkozása szerint a K-TRANS 21 Kft., illetve a Debreceni Mélyépítő Holding Kft., mint ajánlattételre felhívott tulajdonosi körében ugyanazon magánszemély tekintetében, mint jelen eljárásban tulajdonosi kör átfedés volt tapasztalható. Erről az alperesnek hivatalos tudomása volt, tekintettel arra, hogy a hivatalbóli kezdeményezés a felperes által indított három közbeszerzési eljárás vonatkozásában egy kérelemben került előterjesztésre. A fentiek alapján a bíróság a bírság mellőzésére, illetve összegének csökkentésére lehetőséget nem látott. A fentiek alapján a bíróság megállapította, hogy az alperes határozata nem jogszabálysértő, így a keresetet elutasította. A bíróság a felperes bizonyítási indítványát a tervezői költségvetés beszerzésére vonatkozóan mellőzte, mert a per eldöntéséhez ezen adatok rendelkezésre állása nem volt szükséges. A felperes a Pp. 78. (1) bekezdése alapján köteles az alperes jogi képviseletével felmerült költségei, valamint a tárgyaláson való megjelenéssel kapcsolatos útiköltsége megtérítésére. A bíróság az alperes részére járó jogtanácsosi munkadíj összegét a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII.21.) IM rendelet 3. (3) bekezdése alapján mérlegeléssel állapította meg. A felperes alanyi illetékmentessége folytán a le nem rótt eljárási illeték a Magyar Állam terhén marad. 10

11 Az ítélet elleni fellebbezési jogot a Pp (1) bekezdése, illetve a Kbt (5) bekezdése záija ki. Kecskemét, március 25. napján Dr. Stefancsik Márta s.k. bíró 11