Budapest Környéki Törvényszék 14.Gf /2018/5. számú ítélete

Átírás

1 Budapest Környéki Törvényszék 14.Gf /2018/5. számú ítélete Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/149 Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Bírósági határozat KÉ Eljárás fajtája: Közzététel dátuma: Iktatószám: 13684/2018 CPV Kód: Ajánlatkérő: Teljesítés helye: Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: Nyertes ajánlattevő: Ajánlatkérő típusa: Ajánlatkérő fő tevényeségi köre: Fővárosi Bíróság ítélete Szöveg: Budapest Környéki Törvényszék Gazdasági Kollégium mint másodfokú bíróság 14.Gf / A Budapest Környéki Törvényszék, mint másodfokú bíróság a Dr. Petró Szilvia jogtanácsos által képviselt Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság (1026 Budapest, Riadó u. 5.) felperesnek - a dr. Bürös László ügyvéd (1092 Budapest, Kinizsi u ) által képviselt Tüdőgyógyintézet Törökbálint (2045 Törökbálint, Munkácsy Mihály u. 40.) I. rendű alperes és a dr. Szatai Tibor ügyvéd (1141 Budapest, Komócsy u ) által képviselt FRÍZ '95 Építőipari Fővállalkozó, Szolgáltató és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság (2030 Érd, Bajcsy-Zsilinszky u. 142.) II. rendű alperes ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében a Budaörsi Járásbíróság február 15. napján hozott 13.G /2017/4. számú ítélete ellen a II. rendű alperes részéről 5. szám alatt előterjesztett fellebbezés tárgyában - tárgyaláson kívül -meghozta az alábbi A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, a fellebbezett rendelkezéseit megváltoztatja, az I. rendű és II. rendű alperesek (hétszázötvenezer) forint perköltség egyetemleges megfizetésére történő kötelezését mellőzi azzal, hogy az elsőfokú eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik, továbbá a II. rendű alperes által az államnak külön felhívásra fizetendő eljárási illeték összegét Ft (hetvenezer-ötszáznyolcvankilenc) forintra leszállítja azzal, hogy az állam terhén Ft (hetvenezer-ötszáznyolcvankilenc) forint eljárási illeték marad; kötelezi az államot, hogy fizessen meg a II. rendű alperesnek 15 (tizenöt) nap alatt (egyszázkilencvenötezer) forint másodfokú perköltséget. A másodfokú bíróság megállapítja, hogy a fellebbezési eljárás illetéke (hatvannyolcezer) forint. Felperes (negyvenhatezer-háromszázötvenhárom) forint fellebbezési eljárási illeték visszaigénylésére jogosult. ÍTÉLETET: 1

2 Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás: Felperes a közbeszerzésekről szóló évi CVIII. törvény (Kbt.) 127. (1) bekezdése alapján előterjesztett keresetében kérte, hogy az I. és II. rendű alperes között december 12-én és december 14-én létrejött három szerződés érvénytelenségét a bíróság a Kbt (1) bekezdésére hivatkozással állapítsa meg. Az érvénytelenség jogkövetkezményeként elsődlegesen kérte, hogy az I. és II. rendű alpereseket a bíróság kötelezze az eredeti állapot helyreállítására a Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény (rptk.) 237. (1) bekezdése szerint, másodlagosan az érvénytelen szerződések határozathozatalig terjedő időre történő hatályossá nyilvánítását kérte a rptk (2) bekezdésére hivatkozással, továbbá kérte az alperesekkel szemben a Kbt (5) bekezdésének alkalmazásával pénzbírság kiszabását. A pertárgy értékét ,-Ft-ban jelölte meg. A kereseti tény előadása szerint az alperesek között létrejött vállalkozási szerződések megkötésére a közbeszerzési eljárás mellőzésével került sor, így az I. rendű alperes a szerződések megkötésével megsértette a Kbt. 5. -át. Felperes D877/7/2015. számú határozatában az I. rendű alperes tekintetében a jogsértés tényét jogerősen megállapította, és az I. rendű alperessel szemben Ft összegű pénzbírságot szabott ki. Az. I. rendű alperes érdemi ellenkérelmében a szerződés érvénytelensége tárgyában a kereset teljesítését nem ellenezte, ezen túlmenően kérte a kereset elutasítását és a felperes perköltségben történő marasztalását. Pénzbírság kiszabása esetén kérte annak méltányos összegben történő megállapítását. Perköltség-igénnyel élt. Állította, hogy a kereset tárgyát képező szerződések már a hatósági eljárás tartama alatt teljesedésbe mentek, így az eredeti állapot helyreállítására nincs mód. További védekezése szerint nincs ellenszolgáltatás nélkül álló szolgáltatás, erre tekintettel a Kbt (4) bekezdése alapján a határozathozatalig terjedő időszakra történő hatályossá nyilvánítás iránti kereset nem foghat helyt. Álláspontja szerint a Kbt (5) bekezdésében foglaltakra figyelemmel a bírság kiszabásának feltételei sem állnak fenn. A II. rendű alperes érdemi ellenkérelmet nem terjesztett elő, nyilatkozatot nem tett. Az elsőfokú bíróság 13.G /2017/4. számon hozott ítéletében megállapította, hogy az I. és a II. rendű alperesek között december 12-én, és december 14-én létrejött három vállalkozási szerződés érvénytelen. Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. Kötelezte az I. és II. rendű alpereseket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg a felperesnek 15 napon belül 750,000- Ft perköltséget. Továbbá kötelezte a II. rendű alperest, hogy külön felhívásra fizessen meg a Magyar Államnak ,- Ft le nem rótt eljárási illetéket. A fennmaradó ,- Ft eljárási illeték a Magyar Állam terhén maradt. Az ítélete indokolásában kifejtette, hogy a Kbt (1) bekezdés a) pontja szerinti jogsértést, a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzését a felperes a január 19-én kelt, február 14-én jogerős D877/7/2015. számú határozatával nem vitatottan megállapította, így ugyanezen jogszabályi rendelkezés értelmében az alperesek között december 12. és 14. napján létrejött három vállalkozási szerződés semmis. Rögzítette, hogy az alperesek a szerződések érvénytelenségének megállapítására irányuló kereseti kérelem teljesítését nem ellenezték. A perköltség viseléséről hozott döntését azzal indokolta, hogy a felperesnek az érvénytelenség megállapítására irányuló kereseti kérelme tekintetében az alperesek pervesztesek lettek, míg a 2

3 jogkövetkezmények alkalmazására irányuló kereseti kérelem tekintetében pernyertesek lettek, ezért a bíróság a Pp. 81. (1) bekezdése és a Pp. 51. a) pontja értelmében egyetemlegesen marasztalta az alpereseket a felperes költségeiben. Az alpereseket egyetemlegesen terhelő perköltség összegét ,- Ft-os pertárgyérték alapul vételével a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. (2) bekezdése b) pontja, valamint a 3. (6) bekezdése alapján a perben kifejtett tevékenységgel arányosan , -Ft-ban állapította meg. Rögzítette, hogy az ítélet illetékviselésre vonatkozó rendelkezései az illetékekről szóló évi XCTII. törvény (Itv.) 5. (1) bekezdése c) pontján, az Itv. 39. (1) bekezdésén, a 42. (1) bekezdés a) pontján, valamint a bírósági eljárásban a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. (2) bekezdésén alapulnak. Az ítéletnek a perköltség viselésére és az illeték megfizetésére vonatkozó rendelkezéseivel szemben a II. rendű alperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben kérte az ítéletnek a megváltoztatását, az eljárási illeték mérséklését ,-Ft-ra, továbbá kérte, hogy mentesítse a bíróság a felperes részére megállapított perköltség viselése alól, vagylagosan mérsékelje a felperes részére megítélt perköltség összegét. Továbbá kérte, hogy kötelezze a bíróság a felperest a másodfokú eljárásban felmerült költségei megfizetésére, a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 2. (1) bekezdésére alapítottan. A jogi képviselővel létrejött megbízási szerződést csatolta. Kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság a pertárgyértéket tévesen határozta meg, az eljárási illetéket az alpereseknek a szerződések érvénytelenségét elismerő nyilatkozata ellenére sem mérsékelte az Itv. 58. (1) bekezdés c) pontjában foglaltakat figyelmen kívül hagyva. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság túlzott mértékben állapította meg a felperes részére egyetemlegesen fizetendő perköltség összegét. Kifejtette, hogy a II. rendű alperes a perre okot nem adott, mivel a közbeszerzési eljárás rendelkezéseit kizárólag az I. rendű alperes sértette meg. A másodfokú bíróság a fellebbezést a Pp. 256/A. (1) bekezdés b) pontja alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a fellebbezési kérelem keretei között - kizárólag a perköltségviselés körében - vizsgálta. Az elsőfokú ítéletnek a december 12-én és december 14-én létrejött három vállalkozási szerződés érvénytelenségét megállapító, továbbá a kereset ezt meghaladó részét elutasító rendelkezései a Pp (4) bekezdése alapján jogerőre emelkedtek. A fellebbezés megalapozott. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság perköltségviselésre vonatkozó döntését jogszabálysértőnek találta az alábbiakra figyelemmel. A jogerős érdemi döntés alapján -ahogyan azt az elsőfokú bíróság is megállapította- a felperes csak a szerződések érvénytelenségének megállapítására irányuló keresete tekintetében lett pernyertes. Részleges pernyertesség esetében a Pp. 81. (1) bekezdése esetén a bíróság a perköltség felől a pernyertesség arányának, valamint az egyes felek által előlegezett költségek összegének figyelembe vételével határoz. A másodfokú bíróság a hivatkozott rendelkezés alapján a pernyertesség és pervesztesség arányát a kereseti kérelmek és a jogerős érdemi ítéleti rendelkezéseket figyelembe véve mérlegelte, és 50-50%-ban határozta meg, mivel ennek megállapítását az elsőfokú bíróság elmulasztotta. Figyelemmel arra, hogy a felperes 50%-ban lett pernyertes, a perköltséget a Pp. 81. (1) bekezdése értelmében ennek arányában kell megosztani úgy, hogy annak fele összegét a felperes, fele 3

4 összegét az alperesek egyetemlegesen viselik, a Pp.51. (1) bekezdés szerinti egységes pertársaság szabályai szerint. II. rendű alperes fellebbezésében helyesen hivatkozott arra, hogy az elsőfokú bíróság az elsőfokú eljárás illetékének összegét a jogszabályokkal ellentétesen állapította meg. Az elsőfokú eljárás illetékének megállapítása tekintetében a pertárgy értékének van jelentősége, amely vonatkozásában a Pp. 24. (1) bekezdése irányadó, és a szerződés érvénytelenségének megállapítására irányuló perben a kereseti kérelemben vitatott értékként a szerződésben kikötött ellenszolgáltatást kell alapul venni. Az illeték alapja és mértéke tekintetében az Itv. 40. (1) bekezdése és a 42. (1) bekezdés a) pontja irányadó. Az Itv. 40. (1) bekezdése szerint ha a fél egy eljárásban egy vagy több jogviszonyból eredő több igényét érvényesíti, az eljárás tárgya értékének megállapításakor a járulékok figyelmen kívül hagyásával az előterjesztett igények együttes értékét kell figyelembe venni. A hivatkozott jogszabályi rendelkezések alapján tehát a három vállalkozási szerződésben kikötött vállalkozási díjak együttes értéke, összesen ,- Ft a pertárgy értéke, amely az eljárási illeték alapja. A felperes személyes illetékmentessége folytán feljegyzett elsőfokú eljárási illeték mértéke pedig az Itv. 42. (1) bekezdés a) pontja alapján ,- Ft. Figyelemmel arra, hogy az első tárgyalást megelőzően előterjesztett ellenkérelmében az I. rendű alperes - az egységes pertársaság szabályai [Pp.52. (1)] szerint a II. rendű alperesre is kihatóan - a felperes keresetét a vállalkozási szerződések érvénytelensége tekintetében elismerte, az Itv. 58. (1) bekezdés c) pontja alapján az eljárási illeték 10%-ra történő mérséklésének van helye. A Pp. 78. (2) bekezdése alapján a bíróság a perköltség felől hivatalból határoz, így a perköltség részét képező eljárási illeték mérsékléséről is hivatalból dönthet (BDT ). A fentiek alapján a másodfokú bíróság -figyelemmel a pernyertesség és pervesztesség arányára is-az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, és a részlegesen pervesztes II. rendű alperest a 10%-ra mérsékelt illeték 50%-ának, azaz Ft összegű eljárási illeték megfizetésére kötelezte. Mivel a pernyertesség és pervesztesség aránya, valamint az előlegezett költségek között nincsen számottevő különbség, a másodfokú bíróság - az elsőfokú ítéletet megváltoztatva - a Pp. 81. (1) bekezdés második fordulata alapján rendelkezett a további felmerült perköltségek viseléséről akként, hogy mindegyik fél maga viseli saját költségét. A másodfokú bíróság a fentiek szerint az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp (2) bekezdése alapján megváltoztatta, és a másodfokú eljárásban pervesztes felperest a Pp a alapján alkalmazandó 78. (1) bekezdése alapján kötelezte II. rendű alperes javára a másodfokú eljárásban felmerült perköltség megfizetésére. A másodfokú bíróság a II. rendű alperesi jogi képviselő másodfokú eljárásban felszámolt ügyvédi munkadíját a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 2. (1) bekezdés a) pontja alapján állapította meg a csatolt megbízási szerződés, és az annak alapján kifizetett munkadíjra vonatkozó számlára figyelemmel Ft-ban. A másodfokú eljárásban a II. rendű alperes fellebbezésére Ft fellebbezési eljárási illetéket rótt le. A fellebbezési illeték megállapítása vonatkozásában másodfokú bíróság rámutat, hogy az elsőfokú eljárás során az illeték mérséklésére az Itv. 58. alapján a bíróság hivatalból köteles, így az e körben előterjesztett fellebbezés tartalma szerint az első fokú ítélet indokolása elleni fellebbezésként értelmezhető (BDT ). Ennek figyelembe vételével egyrészt a fellebbezésben vitássá tett marasztalási összeg, a jogtanácsosi munkadíj címén felperesnek megítélt Ft tekintendő a fellebbezési illeték alapjának és a másodfokú eljárás tárgyát 4

5 képező értéknek az Itv. 39. (1) bekezdése alapján, továbbá az elsőfokú eljárási illeték mérséklése tekintetében az Itv. 48. szerinti Ft fellebbezési illeték számítandó fel, azaz összesen a fellebbezési eljárás illetéke Ft, amelyet felperes köteles megfizetni II. rendű alperesnek. A felperes által lerótt Ft fellebbezési eljárási illeték visszatérítésének az Itv. 80. (1) f) pontja alapján van helye. A fentiek szerint a II. rendű alperesnek a másodfokú eljárásban összesen ,-Ft perköltsége merült fel. A felperes önállóan jogképes, de önálló költségvetéssel nem rendelkezik, ezért a perköltség fizetési kötelezettség az állam terhére állapítható meg figyelemmel a Pp. 78. (3) bekezdésében foglaltakra is. Budapest, június 7. dr. Pintér Mária s. k. törvényszéki bíró előadó dr. Sági Zsuzsanna s. k. törvényszéki tanácselnök a tanács elnöke dr. Ruff Edit s. k. törvényszéki bíró 5