Gyulai Törvényszék 14.G /2016/4. számú ítélete

Átírás

1 Gyulai Törvényszék 14.G /2016/4. számú ítélete Közbeszerzési Értesítő száma: 2016/133 Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Fővárosi Bíróság ítélete KÉ Eljárás fajtája: Közzététel dátuma: Iktatószám: 14207/2016 CPV Kód: Ajánlatkérő: Teljesítés helye: Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: Nyertes ajánlattevő: Ajánlatkérő típusa: Ajánlatkérő fő tevényeségi köre: Fővárosi Bíróság ítélete Szöveg: Gyulai Törvényszék 14. G /2016/4. A bíróság a dr. Jánosi Bálint jogtanácsos által képviselt Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottsága (1026 Budapest, Riadó út 5.) felperesnek a dr. Kopcsák Zoltán (5600 Békéscsaba, Kinizsi út 13.) ügyvéd által képviselt Ruximp Kereskedelmi és Szolgáltató Betéti Társaság (5661 Újkígyós, Wesselényi út 14.) I. rendű és a Goodsens s.r.o. (O: Bratislava Betliarska 12.) II. rendű alperes ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében meghozta a következő ítéletet: A bíróság megállapítja, hogy az I. és II. rendű alperes között Bélapátfalván, május 21. napján megkötött vállalkozási szerződés érvénytelen. Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasítja. Kötelezi a bíróság az I. rendű és II. rendű alpereseket egyetemlegesen, hogy fizessenek meg a felperesnek 15 napon belül (százhúszezer) forint perköltséget; az államnak - az állami adóhatóság felhívására (százötvenezer) forint le nem rótt eljárási illetéket. Az ítélet ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül a Szegedi ítélőtáblához címzett, e bíróságnál 3 példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik; a fellebbezés csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos; a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul. A felek a felsorolt esetekben is kérhetik tárgyalás tartását. A fellebbezési határidő lejárta előtt a felek közösen kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívüli 1

2 elbírálását. Indokolás: A Nemzetgazdasági Minisztérium megbízásából eljáró Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja és az I. rendű alperes május 12-én a Nemzeti Foglalkoztatási Alap Foglalkoztatási Alaprészének központi keretéből vissza nem térítendő támogatás nyújtására irányuló hatósági szerződést kötött. A forint keretösszegű, vissza nem térítendő támogatást az I. rendű alperes eszközbeszerzéssel kombinált munkahelyteremtés a Ruximp Bt.-nél" beruházási projektre fordíthatta. A hatósági szerződés I.3. pontja szerint a beruházás teljes összköltsége forint + 0 % áfa volt. A hatósági szerződés II.1. pontja szerint a vissza nem térítendő támogatás mértéke a beruházás teljes összköltségének 69,792 %-a. A hatósági szerződés V.2. pontja szerint a Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja felhívta az I. rendű alperes figyelmét arra, hogy az Áht. feltételei szerint az árubeszerzési és szolgáltatás megrendelési célra juttatott támogatás felhasználása tekintetében köteles közbeszerzési eljárást lefolytatni a Kbt.-ben foglaltak alapján, amennyiben a közbeszerzés kötelező előírásai fennállnak. Az I. rendű alperes május 21-én kötött vállalkozási szerződést a II. rendű alperessel 1 db Futura Hidrofób építőipari alapanyag előállító rendszer legyártására, beszerzésére és beüzemelésére Bélapátfalván. A vállalkozási szerződés 4. pontja szerint a vállalkozói díj forint volt nulla százalékos áfával, míg a vállalkozási szerződés V. pontja szerint a fizetési ütemezés akként alakult, hogy október 15-ig forintot, október 31-ig forintot és november 28-ig forintot kellett megfizetnie az I. rendű alperesnek a II. rendű alperes részére. Az első számlát a II. rendű alperes október 15. napján nyújtotta be 2014/0058. szám alatt a forintról. Az I. rendű alperes október 20. napján átutalta a fenti összeget a II. rendű alperes számlájára. A II. rendű alperes május 20. napján nyújtotta be végső, 2015/0019. számú számláját forintról a vállalkozási szerződés alapján. Az I. rendű alperes május 22. napján átutalta a fenti összeget a II. rendű alperes számlájára. Az I. és II. rendű alperes között az eszközfelszerelési átadás-átvételi eljárásról a jegyzőkönyv május 24-én készült el. Mivel a teljesítésre az I. rendű alperes május 21. napján kötött szerződést, így az eljárásra a évi XCIX. törvény a alapján az ezen időpontban hatályos Kbt. rendelkezései az irányadóak. A közbeszerzési döntőbizottság D.272/5/2016. számú, Budapesten május 19. napján kelt határozatában a KEHI Kormányzati Ellenőrzési Hivatal által az I. rendű alperessel szemben Futura Hidrofób építőipari alapanyag előállító rendszer" tárgyú beszerzés ellen benyújtott jogorvoslati eljárásban megállapította, hogy az I. rendű alperes megsértette a közbeszerzésekről szóló évi CVVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 19. (1) bekezdésére tekintettel a Kbt. 5. -át. A döntőbizottság az I. rendű alperessel szemben forint bírságot szabott ki. A Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottságának határozata szerint az I. rendű alperes a Kbt. 6. (1) bekezdés g.) pontja alapján ajánlatkérőként meghatározott szervezet volt, a május 21-én kötött vállalkozási szerződés visszterhes volt, és ez a Kbt. 7. (2) bekezdése szerinti áru beszerzésének minősült és mivel az árubeszerzés tárgyának értéke meghaladja a évre érvényes és az árubeszerzésekre vonatkozó uniós közbeszerzési értékhatárt, azaz a forintot, így a vállalkozási szerződés rendelkezett mindazokkal a tartalmi elemekkel, 2

3 amit a Kbt. 5. -a előír. Ebből következően az I. rendű alperesnek a beszerzésre vonatkozóan, valamely a Kbt. Második Része szerinti közbeszerzési eljárást kellett volna lefolytatnia. Ezt az I. rendű alperes jogsértően mellőzte, és e magatartásával megsértette a Kbt. 19. (1) bekezdésére tekintettel a Kbt. 5. -át. Ezért a döntőbizottság a Kbt (2) bekezdés c.) pontja alapján megállapította a jogsértés megtörténtét és alkalmazta a Kbt (4) bekezdés a.) pontja szerinti jogkövetkezményt. A döntőbizottság a Kbt (2) bekezdés a.) pontja és (5) bekezdése alapján indokoltnak találta a jogsértővel szemben a bírság kiszabását. Megállapította, hogy az I. rendű alperes súlyos jogsértést valósított meg azzal, hogy a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósította meg a beszerzéseit. Megállapította, hogy a jogsértés már nem reparálható, arra is tekintettel, hogy a felek a szerződést teljesítették. E szempontokat összességében mérlegelve forint összegű bírságot tartott indokoltnak, mely összeg nem éri el a 288/2011. (XII.22.) Kormányrendeletben meghatározott maximális mértéket. Megállapította a döntőbizottság, hogy a Kbt (1) bekezdés a.) pontja értelmében a felek között létrejött szerződés semmis. A felperes keresetében kérte a közbeszerzésekről szóló évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 164. (1) bekezdése szerint az I. és II. rendű alperes között május 21-én létrejött szerződés érvénytelenségének a megállapítását a Kbt (1) bekezdésének a.) pontjára tekintettel és az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazását. Az érvénytelenség jogkövetkezményei körében kérte, hogy a bíróság nyilvánítsa a szerződést a határozathozatalig terjedő időre hatályossá és szabjon ki bírságot a Kbt (5) bekezdésének második mondatában foglalt keretek között az I. rendű alperessel szemben. Az I. rendű alperes ellenkérelmében a felperes keresetét elismerte, a bírság mértékének meghatározása során kérte figyelembe venni, hogy az általa elkövetett hiba egy egyszeri hiba volt, tájékozatlansága, figyelmetlensége okozta, mögöttes szándék nem vezette, amikor a közbeszerzési eljárás lefolytatását mellőzte. Annak szükségességére a pályázati eljárást és az egész projektet lebonyolító cég sem hívta fel a figyelmét. Célja az, hogy ha a tulajdonában marad a gép, azzal a bélapátfalvai telephelyén megvalósítja a munkahelyteremtést is annak függvényében, hogy mindezeket a bíróság a bírság mértékének a meghatározásánál is figyelembe veszi és a cég jövedelmezőképessége ezt lehetővé teszi. Rámutatott arra is, hogy a Heves Megyei Munkaügyi Központ a gépet átvette és a műszaki bejáráson azt állapította meg, hogy a pályázati kiírási cél a gép megvalósításával rendben megvalósult és a gép valóban forint értéket képvisel mint, amit kifizettek a II. rendű alperes részére. A II. rendű alperes ellenkérelmet nem terjesztett elő. A kereset nagyobb részben megalapozott az alábbiak szerint: A közbeszerzésekről szóló évi CVIII. törvény május 21. napján hatályos (a továbbiakban: Kbt.) 164. (1) bekezdése értelmében ha az ügy érdemében hozott határozatában a Közbeszerzési Döntőbizottság a 127. (1) bekezdés szerinti jogsértést állapít meg, pert indít a szerződés érvénytelenségének kimondása és az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt. A Kbt (1) bekezdése értelmében - egyebek mellett - semmis az e törvény hatálya alá tartozó szerződés, ha a.) azt a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötötték meg. A Kbt (4) bekezdése kimondja, hogy ha a bíróság az (1) bekezdés szerinti perben 3

4 megállapítja a szerződés 127. (1) bekezdés a. - c.) pontja szerint meghatározott okok miatti érvénytelenségét, az érvénytelenség jogkövetkezményeit a Ptk.-ban és az e törvényben foglaltak szerint határozza meg. A felperes a D.272/5/2016. számú jogerős határozatában az I. rendű alperes részéről a Kbt ára tekintettel a Kbt. 5. -ának megsértését állapította meg, mert közbeszerzési eljárást nem folytatott le. Habár a Pp. 4. -a szerint a bíróság a határozatának meghozatalában más hatóság döntése, vagy a fegyelmi határozat, illetve az azokban megállapított tényállás nem köti, a Kbt. felhívott rendelkezései egyértelművé teszik azt, hogy a polgári perben eljáró bíróságnak a Kbt ában megfogalmazott semmisségi okok fennállta esetén nincs lehetősége a közbeszerzési döntőbizottság határozatának és az abban foglalt ténymegállapításoknak az érdemi felülvizsgálatára, erre csak a jogerős határozat közigazgatási bíróság előtti felülvizsgálat esetén van mód. Ezt támasztják alá a Kbt ában taglalt - a közbeszerzési döntőbizottság határozatának felülvizsgálata és a szerződés közbeszerzési jogsértés miatti érvénytelenségnek megállapítása iránti egységes perre vonatkozó szabályok. Ettől eltér a szerződés közbeszerzési jogsértés miatti érvénytelenségének megállapítása iránti polgári per, melynek szabályait a Kbt a rögzíti. Ez utóbbi perkategóriában a bíróság a Kbt (1) bekezdése szerinti jogsértés alapján jogerős közigazgatási határozatban, vagy bírósági közigazgatási per során a közigazgatási határozatot hatályában fenntartott bírósági döntés alapján kizárólag a szerződés semmisségének ítéleti kimondására szorítkozhat, s emellett a Ptk. és a Kbt. által biztosított jogkövetkezményeket alkalmazhatja. Tekintettel arra, hogy a közigazgatási határozat jogerőre emelkedett, annak közigazgatási bíróság előtti felülvizsgálata nem történt meg, így a bíróság a felhívott jogszabályhelyek alkalmazásával a jogerős közigazgatási határozatban foglaltak alapján tényként rögzítette, hogy az alperesek szerződésének megkötése a Kbt. rendelkezéseibe ütköző módon történt, a szerződés ezért semmis. Az eljárásra irányadó évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:113. (1) bekezdése szerint ha a szerződés nem nyilvánítható érvényessé, és a szerződéskötés előtt fennállt helyzetet természetben nem lehet visszaállítani, a bíróság elrendeli az ellenszolgáltatás nélkül maradt szolgáltatás ellenértékének pénzbeni megtérítését. Ezt a jogkövetkezményt alkalmazhatja a bíróság abban az esetben is, ha az eredeti állapot helyreállítása valamelyik fél lényeges jogi érdekét sérti. A szerződéskötés előtt fennállt helyzetet természetben nem lehetett visszaállítani, a szerződés teljes egészében teljesedésbe ment. Az I. és II. rendű alperesek egymásnak kölcsönösen teljesítettek és nem maradt ellenszolgáltatás nélkül maradt szolgáltatás sem, ezért a bíróságnak ez utóbbiról a Ptk. 6:113. (1) bekezdésében foglaltak ellenére nem kellett rendelkeznie. A Kbt (5) bekezdésének második fordulata szerint ha az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazásakor a bíróság az ellenszolgáltatás nélkül maradt szolgáltatás ellenértékének pénzbeni megtérítését rendeli el, bírságot köteles kiszabni, amelynek összege - az eset összes körülményét figyelembe véve - legfeljebb a szerződés értékének tíz százaléka. Mivel nem maradt ellenszolgáltatás nélkül maradt szolgáltatás sem, így a bíróság mellőzte az I. rendű alperessel szemben a bírság kiszabását, s körben a felperes keresetét elutasította. A pertárgy értéke forint volt. A felperes illetéket nem rótt le, mivel a Kbt (1) bekezdése szerint a felperest a perben teljes költségmentesség illeti meg. A feljegyzett illeték összege forint volt az illetékekről szóló évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 4

5 42. (1) bekezdésének a.) pontja alapján. A bíróság a Pp. 51. a.) pontja alapján egységes pertársaságot alkotó alpereseket a Pp. 81. (1) bekezdése alapján egyetemlegesen kötelezte a perköltség megfizetésére. A felperes jogi képviseleti díját a bíróság a Pp. 79. (1) bekezdése, a Pp. 67. (2) bekezdése szerint alkalmazandó 32/2003. (VIII. 222.) IM. rendelet 3. (2) bekezdésének c.) pontja és (6) bekezdése alapulvételével határozta meg, figyelemmel a jogi képviselő által kifejtett tevékenységre, a per tárgyára, és értékére. E körben a bíróság figyelemmel volt arra is, hogy a felperes csak egy keresetlevelet nyújtott be, melynek összeállítása igen bonyolult jogi munkát nem igényelt, figyelemmel a már megszületett és jogerős döntőbizottsági határozatra is; s a kitűzött tárgyaláson sem vett részt. Ugyancsak egyetemlegesen kötelezte az alpereseket az I. rendű alperesi elismerésre is tekintettel az Itv.) 58. (1) bekezdésének c.) pontja szerinti 10%-ra mérsékelt forint le nem rótt eljárási illeték megfizetésére, figyelemmel az Itv. 74. (3) bekezdése szerint alkalmazandó 6/1986. (VI. 26.) IM. rendelet 13. (2) bekezdésében foglaltakra is. Gyula, évi október hó 5. napján Sztrungáné dr. Tóth Tünde s. k. bíró 5