Budapest Környéki Törvényszék 8.G /2017/30.számú ítélete

Átírás

1 Budapest Környéki Törvényszék 8.G /2017/30.számú ítélete Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/120 Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Bírósági határozat KÉ Eljárás fajtája: Közzététel dátuma: Iktatószám: 10699/2018 CPV Kód: Ajánlatkérő: Teljesítés helye: Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: Nyertes ajánlattevő: Ajánlatkérő típusa: Ajánlatkérő fő tevényeségi köre: Fővárosi Bíróság ítélete Szöveg: Budapest Környéki Törvényszék Gazdasági Kollégium 8.G /2017/30. A Budapest Környéki Törvényszék a dr. Fáry Zoltán jogtanácsos által képviselt Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottsága (1026 Budapest, Riadó u. 5.) felperesnek - a dr. Chikán Zoltán Szilárd (3300 Eger, Dobó u. 9.) ügyvéd által képviselt Gödöllői Premontrei Perjelség (2100 Gödöllő, Fácán sor 3.) I.r. alperes, a dr. Horváth-Zelenyánszky Péter ügyvéd (1028 Budapest, Kilincs u. 12.) által képviselt Kavics Kft. (2000 Szentendre, Kálvária u. 12.) Il.r. alperes, dr. Horváth-Zelenyánszky Péter ügyvéd (1028 Budapest, Kilincs u. 12.) által képviselt Csőszer-Vill Kft. (1022 Budapest, Eszter u. 12/A.) IIl.r. alperes, dr. Tukacs László József ügyvéd (1024 Budapest, Pengő u. 3. fszt. 1.) által képviselt Sankó-Ép Kft. (1171 Budapest, Zrínyi u. 217.) IV.r. alperes, dr. Horváth-Zelenyánszky Péter ügyvéd (1028 Budapest, Kilincs u. 12.) által képviselt Floor Fit Kft. (2191 Bag, Kossuth u. 1.) V.r. alperes, a személyesen eljárt Technoconsult Kft. (2092 Budakeszi, Szürkebarát u. 1.) VI.r. alperes, a személyesen eljárt Pekár és Kis Nagy Kft. (1205 Budapest, Révay u. 37.) VII.r. alperes, dr. Horváth-Zelenyánszky Péter ügyvéd (1028 Budapest, Kilincs u. 12.) által képviselt B+7 Kft. (2081 Piliscsaba, Csabagyöngye lakókert, Kilátó út 16.) VIII.r. alperes, dr. Horváth-Zelenyánszky Péter ügyvéd (1028 Budapest, Kilincs u. 12.) által képviselt Végső Kft. (1238 Budapest, Könyves u. 64.) IX.r. alperes és dr. Horváth-Zelenyánszky Péter ügyvéd (1028 Budapest, Kilincs u. 12.) által képviselt Szacsita Építő Tervező és Szolgáltató Kft. (2081 Piliscsaba, Józsefliget u. 45.) X.r. alperes ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében meghozta az alábbi ÍTÉLETET A bíróság megállapítja, hogy az I.r. alperes és a II.r. alperes között október 12. napján létrejött Zsámbék Zichy Kastély nyugati szárnyában építendő ideiglenes konyhához kapcsolódó bontási munkák elvégzése tárgyú szerződés érvénytelen. A bíróság megállapítja, hogy az I.r. alperes és a III.r. alperes között november 02. napján 1

2 megkötött a zsámbéki Zichy Kastély felújítási munkái ideiglenes konyha elektromos szerelési munkáinak elvégzése tárgyú szerződés érvénytelen. A bíróság megállapítja, hogy az I.r. alperes és a IV.r. alperes között november 03. napján megkötött a 2072 Zsámbék, Zichy tér 3., hrsz.: 856, ideiglenes konyha szerkezetépítési munkáinak elvégzése tárgyú szerződés érvénytelen. A bíróság megállapítja, hogy az I.r. alperes és az V.r. alperes között november 03. napján megkötött a Gödöllői Premontrei Perjelség használatában lévő zsámbéki Zichy Kastély ideiglenes konyha kialakításához kapcsolódó melegburkolási munkák elvégzése tárgyú szerződés érvénytelen. A bíróság megállapítja, hogy az I.r. alperes és a VI.r. alperes között november 04. napján megkötött a zsámbéki Zichy Kastély ideiglenes konyha kialakítás vízvezeték és tűzcsapszerelési munkáinak elvégzése tárgyú szerződés érvénytelen. A bíróság megállapítja, hogy az I.r. alperes és a VII.r. alperes között november 05. napján létrejött 2072 Zsámbék, Zichy tér 3. sz. alatti ingatlanon található oktatási épület tekintetében az építmény ideiglenes konyhájának kialakítása során a víz-, csatorna és szellőzés szerelési munkáinak kivitelezése tárgyú szerződés érvénytelen. A bíróság megállapítja, hogy az I.r. alperes és a VIII.r. alperes között november 11. napján megkötött Zsámbék Zichy Kastély felújítása, ideiglenes konyha kialakításának hidegburkolási munkái tárgyú szerződés érvénytelen. A bíróság megállapítja, hogy az I.r. alperes és a IX.r. alperes között november 16. napján megkötött a Gödöllői Premontrei Perjelség használatában lévő zsámbéki Zichy Kastély ideiglenes konyha kialakításához kapcsolódó kőműves munkák elvégzése tárgyú szerződés érvénytelen. A bíróság megállapítja, hogy az I.r. alperes és a X.r. alperes között november 16. napján megkötött Gödöllői Premontrei Perjelség használatában lévő zsámbéki Zichy Kastély ideiglenes konyha kialakításához kapcsolódó gipszkarton szerelési és felületképzési munkáinak elvégzése tárgyú szerződés érvénytelen. A bíróság kötelezi az I.r. alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 (tizenöt) napon belül 60,000,-(hatvanezer) forint perköltséget. A bíróság kötelezi az Vl.r. alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 (tizenöt) napon belül ,- (tízezer) forint perköltséget. A bíróság kötelezi az VII.r. alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 (tizenöt) napon belül ,- (tízezer) forint perköltséget. A perben feljegyzett ,- (egymillió-ötszázezer) forint eljárási illetéket a Magyar Állam viseli. Az ítélet ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül jelen bíróságnál írásban, elektronikus úton előterjesztett, de a Fővárosi Ítélőtáblához címzett fellebbezéssel lehet élni. Ha az elektronikus úton kapcsolatot tartó fél a fellebbezését nem elektronikus úton terjeszti elő, a fellebbezése hatálytalan és úgy kell tekinteni, hogy az elektronikus úton kapcsolatot tartó fellebbezést nem nyújtott be és a bíróság az elektronikus úton kapcsolatot tartó fellebbezőt pénzbírsággal sújtja. A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy az évi III. tv. (Pp.) 73/A. a) pontja szerint a jogi képviselet kötelező az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet, valamint az ügy érdemében hozott végzések ellen fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) előterjesztő fél számára. Ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére vonatkozik, csak a teljesítési határidővel kapcsolatos, illetve a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul - és a felek tárgyalás tartását nem kérték - a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el. A felek közösen kérhetik, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el. A 2

3 másodfokú bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti. INDOKOLÁS Az I. r. alperes belső egyházi jogi személy, nyilvántartási száma 00001/ A II. r. alperes a cégnyilvántartásba február 06. napjától, a III. r. alperes a cégnyilvántartásba szeptember 24. napjától, a IV.r. alperes a cégnyilvántartásba augusztus 27. napjától, az V.r. alperes a cégnyilvántartásba február 27. napjától, a VI. r. alperes a cégnyilvántartásba december 09. napjától, a Vll.r. alperes a cégnyilvántartásba április 21. napjától, a VIII.r. alperes a cégnyilvántartásba április 22. napjától, a IX.r. alperes a cégnyilvántartásba február 26. napjától, a X.r. alperes a cégnyilvántartásba augusztus 27. napjától bejegyzett gazdasági társaság. A közbeszerzési döntőbizottság a közbeszerzési hatóság nevében március 27. napján meghozta a D.20/22/2017. sz. határozatot. A határozatban a hatóság megállapította, hogy az I.r. alperes mint ajánlatkérő és beszerző, valamint a Confector Mérnöki Iroda Kft., mint I. r. kérelmezett és a PBE Építő Kft., mint II. r. kérelmezett -együtt nyertes ajánlattevők- között a Gödöllői Premontrei Perjelség használatában lévő zsámbéki Zichy-kastély felújítása tárgyú közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött közbeszerzési szerződés teljesítése során feltételezett közbeszerzési jogszabálysértések elkövetése miatt benyújtott hivatalbóli kezdeményezés alapján indult jogorvoslati eljárásban, hogy az I.r. alperesi beszerző megsértette a közbeszerzésekről szóló évi CVIII. törvény (továbbiakban: Kbt.) 16. (1) bekezdésére, a Kbt. 18. (2) bekezdésére és a Kbt ára tekintettel alkalmazandó Kbt. 5. -át. A döntőbizottság az ajánlatkérővel, illetve beszerzővel szemben 2 millió forint bírságot szabott ki. Az I.r. alperes, mint ajánlatkérő április 08. napján a közbeszerzési értesítő 2015/40. számában KÉ-5254/2015. iktatószám alatt ajánlattételi felhívást tett közzé, a szerződés tárgyát meghatározta A Gödöllői Premonterei Perjelség használatában lévő zsámbéki Zichy-kastély felújítása. Az I.r. alperes, mint megrendelő és a II.r. alperes, mint vállalkozó között október 12. napján vállalkozási szerződés jött létre, melynek tárgya a Zsámbék Zichy Kastély nyugati szárnyában építendő ideiglenes konyhához kapcsolódó bontási munkák elvégzése volt. A vállalkozói díj bruttó ,- forint volt. A Il.r. alperes a szerződést december 01-jén teljesítette. A szerződés teljes bruttó összegét az I.r. alperes december 23-án átutalta a Il.r. alperesnek. Az I.r. alperes, mint megrendelő és a III.r. alperes, mint vállalkozó között november 02. napján vállalkozási szerződés jött létre, melynek tárgya a zsámbéki Zichy Kastély felújítási munkái ideiglenes konyha elektromos szerelési munkáinak elvégzése volt. A vállalkozói díj bruttó ,- forint volt. A Ill.r. alperes a szerződésben foglaltakat teljesítette. Az I.r. alperes a szerződés szerinti vállalkozói díjat az december 23. napján átutalta a III.r. alperesnek. Az I.r. alperes, mint megrendelő és a IV.r. alperes, mint vállalkozó között november 03. napján vállalkozási szerződés jött létre, melynek tárgya 2072 Zsámbék, Zichy tér 3., hrsz. 856, ideiglenes konyha szerkezetépítési munkáinak elvégzése volt. A vállalkozói díj bruttó ,- forint volt. A vállalkozási szerződésben foglaltakat IV. r. alperes december 14.-én teljesítette. Az I.r. alperes a vállalkozói díjat december 22. napján átutalta a IV.r. alperesnek. Az I.r. alperes, mint megrendelő és az V.r. alperes, mint vállalkozó között november 03. napján vállalkozási szerződés jött létre, melynek tárgya a Gödöllői Premontrei Perjelség használatában lévő zsámbéki Zichy Kastély ideiglenes konyha kialakításához kapcsolódó melegburkolási munkák elvégzése volt. A vállalkozói díj bruttó ,- forint volt. Az V.r. alperes a szerződésben foglaltakat 3

4 2015. december 28. napján teljesítette. Az I.r. alperes a vállalkozói díjat január 14. napján átutalta az V.r. alperesnek. Az I.r. alperes, mint megrendelő és a VI.r. alperes, mint vállalkozó között november 04. napján vállalkozási szerződés jött létre, melynek tárgya a zsámbéki Zichy-kastély ideiglenes konyha kialakítás vízvezeték és tűzcsapszerelési munkáinak elvégzése volt. A vállalkozói díj bruttó ,- forint volt. A Vl.r. alperes december 15. napján teljesítette a szerződést. Az I.r. alperes december 23. napján kifizette a vállalkozói díjat a Vl.r. alperesnek. Az I.r. alperes, mint megrendelő és a VII.r. alperes, mint vállalkozó között november 05. napján vállalkozási szerződés jött létre, melynek tárgya a 2072 Zsámbék, Zichy tér 3. sz. alatti ingatlanon található oktatási épület tekintetében az építmény ideiglenes konyhája kialakítása során a víz-, csatorna és szellőzés szerelési munkáinak kivitelezése volt. A vállalkozói díj bruttó ,-forint volt. A VlI.r. alperes a szerződést december 14. napján teljesítette. Az I. r. alperes a vállalkozó díjat december 23. napján kifizette a VlI.r. alperesnek. Az I.r. alperes, mint megrendelő és a VIII.r. alperes, mint vállalkozó között november 11. napján vállalkozási szerződés jött létre, melynek tárgya a Zsámbék, Zichy Kastély felújítása, ideiglenes konyha kialakításának hidegburkolási munkáinak elvégzése volt. A vállalkozói díj bruttó ,- forint volt. A VlII.r. alperes december 15. napján a szerződésben foglaltakat teljesítette. Az I. r. alperes a vállalkozói díjat december 23. napján kifizette a VlII.r. alperesnek. Az I.r. alperes, mint megrendelő és a IX.r. alperes, mint vállalkozó között november 16. napján vállalkozási szerződés jött létre, melynek tárgya a Gödöllői Premontrei Perjelség használatában lévő zsámbéki Zichy Kastély ideiglenes konyha kialakításához kapcsolódó kőműves munkák elvégzése volt. A vállalkozói díj bruttó ,- forint volt. A IX.r. alperes a szerződést január 07. napján teljesítette. Az I.r. alperes a vállalkozói díjat január 14. napján kifizette a IX.r. alperesnek. Az I.r. alperes, mint megrendelő és a X.r. alperes, mint vállalkozó között november 16. napján vállalkozási szerződés jött létre, melynek tárgya a Gödöllői Premontrei Perjelség használatban lévő zsámbéki Zichy Kastély ideiglenes konyha kialakításához kapcsolódó gipszkarton szerelési és felületképzési munkáinak elvégzése volt. A vállalkozói díj bruttó ,- forint volt. A X.r. alperes a szerződésben foglaltakat december 11. napján teljesítette. Az I. r. alperes a vállalkozói díjat december 23. napján kifizette a X.r. alperesnek. A közbeszerzési hatóság D.20/22/2017. sz. határozatával szemben jogorvoslati eljárást, bírósági felülvizsgálati eljárást nem kezdeményeztek. A határozatot az I.r. alperes megkapta, a Il.r.-X.r. alperesek a közbeszerzési hatóság D.20/22/2017. sz. határozatát nem kapták meg. Az I.r. alperes a közbeszerzési törvény -Kbt. 6. (1) bekezdés g) pontja- értelmében ajánlatkérőnek minősül a Il.r.-X.r. alperesekkel kötött szerződései alapján folytatott beszerzései során. Az I.r. alperesnek a II.r. - X.r. alperesekkel kötött szerződéseit állami támogatásból fizette ki. Az I.r. alperes és a II.r.-X.r. alperesek közötti szerződéseket a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötötték meg. A bíróság a fenti tényállást a peres felek által csatolt iratok alapján állapította meg. A felperes módosított elsődleges kereseti kérelmében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg az alperesek által megkötött szerződések érvénytelenségét (25.sz. beadv. 2. oldal) a Kbt (1) bekezdés a) pontja, a Kbt (1) és (4) bekezdése alapján. Hivatkozott a Kúria PfV.V /2016/9. sz. határozatában foglaltakra. A másodlagos kereseti kérelmében kérte, amennyiben a bíróság a Kbt (2) bekezdésébe foglalt kivételi okot fennállónak találja, nyilvánítsa a szerződéseket annak keltére visszamenőleges 4

5 hatállyal érvényessé és szabjon ki az alperesekkel szemben a Kbt (5) bekezdése alapján az eset összes körülményeire figyelemmel bírságot. A bíróság által kiszabandó bírság összegét ,- forintban kérte megállapítani (5. sz. beadvány). Kérte továbbá, hogy a bíróság kötelezze az alpereseket a perköltség megfizetésére. Hivatkozott arra, hogy a felperest teljes költségmentesség illeti meg. A felperesnek, mint közigazgatási szervnek nincs mérlegelési joga, a Kbt (1) bekezdése alapján meg kell indítania a pert, így a polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény (továbbiakban: Pp.) 78. (3) bekezdése alapján, amennyiben a bíróság elutasítja a keresetét a perköltség megfizetésére az államot kell kötelezni. Előadta, hogy I.r. alperes a II.r.-X.r. alperesektől október 12. és november 16. napja között nettó ,- forint értékben rendelt meg építési beruházásokat. A felperes, mint hatóság a D.20/22/2017. sz. határozatával megállapította, hogy a tárgyi beszerzések során az I.r. alperes megsértette a Kbt. 5. -át és az I. r. alperessel szemben 2 millió forint bírságot szabott ki. A határozattal szemben a törvényes határidőn belül keresetet nem terjesztettek elő. A D20/22/2017. sz. közigazgatási határozatában megállapította a közbeszerzési eljárás jogsértő mellőzését, azt, hogy az I.r. alperes köteles lett volna közbeszerzési eljárás lefolytatására, miután maga a Kbt. személyi hatálya alá, a beszerzés tárgya pedig a Kbt. tárgyi hatálya alá tartozik és a fennálltak a szerződések tekintetében az egybeszámítási feltételek, melyeket jogsértően nem vett figyelembe. Hivatkozott arra, hogy a 89/665/EGK és a 92/13/EGK tanácsi irányelvnek a közbeszerzési szerződések odaítélésére vonatkozó jogorvoslati eljárások hatékonyságának javítása tekintetében történő módosításáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2007/66/EK irányelve (továbbiakban: Irányelv) (13) és (14) rendelkezéseire és a 2d. cikk (2) és (3) bekezdésében foglaltakra is. Álláspontja szerint a szerződések tárgya szerinti építési beruházások irreverzibilis szolgáltatásnak minősülnek, továbbá a fennálló érvénytelenségi ok utólag nem szüntethető meg. Nem tartotta fenn azon kérelmét, hogy a bíróság rendelkezzen az ellenszolgáltatás nélkül maradt szolgáltatás pénzbeli megtérítéséről (15. sz. beadvány). Az I.r. alperes érdemi ellenkérelmet nem terjesztett elő, perköltség iránti igényt nem terjesztett elő. Nem vitatta a felperes azon tényállítását, hogy megsértette a Kbt. 5. -át, nem vitatta a közbeszerzési döntőbizottság D.20/22/2017. sz. határozatában foglaltakat. Előadta, hogy a teljes beruházás során jóhiszeműen járt el, a közbeszerzés mellőzésével jogtalan előnyt nem szerzett. Hivatkozott arra, hogy a per tárgyát képező alperesek által megkötött szerződések körében ellenszolgáltatás nélküli szolgáltatás nem maradt. Kérte, amennyiben a bíróság pénzbírságot szabna ki, annak összegét méltányosan határozza meg. A II.r. alperes, a III.r. alperes, az V.r. alperes, a VIII.r. alperes, a IX.r. alperes és a X.r. alperes a felperes kereseti kérelmének teljesítését nem ellenezte. Hivatkoztak arra, hogy az I.r. alperessel megkötött perrel érintett szerződésekkel összefüggésben nem maradt ellenszolgáltatás nélküli szolgáltatásuk, a szerződésbe foglalt kötelezettségeiket teljesítették. A szerződésben megállapított ellenértéket, a vállalkozói díjat részükre megfizette az I.r. alperes. A szerződések megkötése és azok teljesítése során a jogszabályoknak megfelelően jártak el, jogszabálysértést nem követtek el. Amennyiben a Kbt. rendelkezéseinek megsértésre tekintettel a szerződések érvénytelenségét megállapítja a bíróság, az érvénytelenség nekik nem felróható és azok alapján egyik fél sem nyújtott olyan szolgáltatást a másik fél részére, amely ellenszolgáltatás nélkül maradt volna. 5

6 Előadták, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) 6:108. (3) bekezdésére tekintettel, hogy tiltakoznak az eredeti állapot helyreállítása ellen, az lehetetlen lenne. Hivatkoztak arra, hogy perre okot nem adtak, a felperes kereseti kérelmének teljesítését nem ellenzik, így Pp ában foglaltak alapján kérték a felperes kötelezését a perköltségben. Az alpereseket képviselő ügyvéd munkadíját a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet alapján kértek megállapítani azzal, hogy az alperesi jogi képviselő Áfa körbe tartozik. AIV. r. alperes nem ellenezte a felperes keresetében foglaltak teljesítését. Hivatkozott arra, hogy a perre okot nem adott, így kérte, hogy a bíróság felperest kötelezze a perköltségben. A IV.r. alperest képviselő ügyvéd munkadíját a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet alapján kérte megállapítani azzal, hogy Áfa mentes körbe tartozik a IV. r. alperesi jogi képviselő. Előadta, hogy az I.r. alperessel megkötött szerződést teljesítette, azzal kapcsolatban nem maradt ellenszolgáltatás nélküli teljesítés. A szerződés megkötése és teljesítése során a vonatkozó jogszabályokat megtartotta, a szerződésben rögzítetteket hiba és hiánymentesen teljesítette. A vállalkozói díj megfizetésre került a részére. A Vl.r. alperes érdemi ellenkérelmet nem terjesztett elő. A VII.r. alperes érdemi ellenkérelmet nem terjesztett elő. A felperes keresete megalapozott. Az alperesek közötti szerződések megkötésekor hatályos Kbt (1) bekezdése szerint, ha az ügy érdemében hozott határozatában a Közbeszerzési Döntőbizottság a 127. (1) bekezdés szerinti jogsértést állapít meg, pert indít a szerződés érvénytelenségének kimondása és az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt. A perindítással egyidejűleg a Közbeszerzési Döntőbizottságnak ideiglenes intézkedésként kérnie kell a bíróságtól a szerződés további teljesítésének felfüggesztését. A Közbeszerzési Döntőbizottságot a perben teljes költségmentesség illeti meg. A Kbt (4) bekezdése szerint, ha a bíróság az (1) bekezdés szerinti perben megállapítja a szerződés 127. (1) bekezdés a)-c) pontja szerint meghatározott okok miatti érvénytelenségét, az érvénytelenség jogkövetkezményeit a Ptk.-ban és az e törvényben foglaltak szerint alkalmazza. A Kbt (1) bekezdés a) pontja szerint semmis az e törvény hatálya alá tartozó szerződés, ha azt a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötötték meg; A Kbt (2) bekezdése szerint az (1) bekezdéstől eltérően a szerződés nem semmis, ha az ajánlatkérő azért nem folytatott le hirdetmény közzétételével induló közbeszerzési eljárást, vagy kötött közbeszerzési eljárás mellőzésével megállapodást [9. (1) bekezdés k) pontja], mert úgy ítélte meg, hogy a hirdetmény nélkül induló közbeszerzési eljárás alkalmazásával, vagy a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő szerződéskötésre e törvény szerint lehetősége volt, valamint szerződéskötési szándékáról külön jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetményt tett közzé, továbbá a szerződést (megállapodást) nem kötötte meg a hirdetmény közzétételét követő naptól számított tizedik napon belül. A Kbt (3) bekezdése szerint az (1) bekezdés szerint megkötött szerződés esetében az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása során a bíróság a szerződést megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal érvényessé nyilváníthatja, ha kiemelkedően fontos közérdek fűződik a szerződés teljesítéséhez. A szerződéshez közvetlenül kapcsolódó gazdasági érdek (így különösen a késedelmes teljesítésből, az új közbeszerzési eljárás lefolytatásából, a szerződő fél esetleges változásából vagy az érvénytelenségből következő kötelezettségekből eredő költség) nem tekinthető kiemelkedően fontos közérdeknek, a szerződés érvényességéhez fűződő további gazdasági érdekek pedig kizárólag akkor, ha a szerződés érvénytelensége aránytalan 6

7 következményekkel járna. Az I.r. alperes, valamint a II.r.-X.r. alperesek a felperes D.20/22/2017. sz. határozatának tényállításait nem vitatták. Az I. r. alperes és a II. r. alperes közötti, az I. r. alperes és a III. r. alperes között, az I. r. alperes és a IV. r. alperes közötti, az I.r. alperes és a V. r. alperes közötti, az I.r. alperes és a Vl.r. alperes közötti, az I.r. alperes és a VII. r. alperes közötti, az I.r. alperes és a VlII.r. alperes közötti, az I.r. alperes és a IX.r. alperes közötti, valamint az I.r. alperes és a X.r. alperes közötti vállalkozási szerződés megkötése és annak tartalma, továbbá a felperes által közbeszerzési jogsértést megállapító jogerős határozat meghozatala tekintetében a felek között vita nem volt. A bírói gyakorlat egységes abban, hogy a polgári bíróságnak nincs törvényi felhatalmazása arra, hogy a közbeszerzési döntőbizottság jogerős határozatát felülbírálja. A hatásköre a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogsértések esetén kizárólag arra terjed ki, hogy az érintett polgári jogviszony alanyai között létrejött szerződés semmisségét a közbeszerzési döntőbizottság kezdeményezésére, a törvényben meghatározott esetben kimondja és az érvénytelenség jogkövetkezményeiről a polgári jog szabályai szerint rendelkezzen. (Fővárosi ítélőtábla 9.Pf /2013/7/II.) A felperes D.20/22/2017. sz. határozatával a jogsértés tényét megállapította, ezért peres eljárást kezdeményezett az alperesi szerződések érvénytelenségének megállapítása iránt. Az I.r. alperes a felperes határozatával szemben a bírósági felülvizsgálat jogával nem élt, a felperesi határozat tartalma a bíróságot köti. A felperes által meghozott közigazgatási határozat megállapította a közbeszerzési eljárás jogellenes mellőzését, melynek következménye a Kbt (1) bekezdés a) pontja értelmében a szerződések semmissége. A Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) 6:108. (1) bekezdése szerint érvénytelen szerződésre jogosultságot alapítani és a szerződés teljesítését követelni nem lehet. Az érvénytelenség további jogkövetkezményeit a bíróság a fél erre irányuló kérelme alapján -az elévülés és az elbirtoklás határai között - alkalmazza. A Ptk. 6:108. (2) bekezdése szerint a fél a szerződés érvénytelenségének megállapítását a bíróságtól anélkül is kérheti, hogy az érvénytelenség következményeinek alkalmazását kémé. Az érvénytelenség jogkövetkezményeiről szóló 1/2010. (VI. 28.) PK vélemény 6. pontja szerint, ha a szerződéskötés előtt fennállt helyzet visszaállítása - akár eredeti, akár utólagos irreverzibilitás folytán - nem lehetséges vagy nem célszerű és a szerződés érvényessé sem nyilvánítható, a bíróság a szerződést a határozathozatalig terjedő időre hatályossá nyilvánítja és rendelkezik az esetleg ellenszolgáltatás nélkül maradt szolgáltatás ellenértékének pénzbeli megtérítéséről. Azonban az 1/2010 (VI.28.) PK vélemény 6. pontja alapján, amennyiben az alperesek közötti szerződések érvénytelensége megállapítható, de a felek az érvénytelen szerződés alapján szolgáltatásaikat kölcsönösen teljesítettek és sem az eredeti állapot természetbeni helyreállítására, sem a szerződés érvényessé nyilvánítására nincs mód, akkor az érvénytelenség megállapításán túlmenően a bíróságnak nincs miről rendelkeznie, hiszen nincs ellenszolgáltatás nélkül álló szolgáltatás. Az alperesek közötti szerződések megkötésekor hatályos Kbt ának (1)-(3) bekezdései a közbeszerzési szerződések odaítélésére vonatkozó jogorvoslati eljárások hatékonyságának javítása tekintetében született Irányelv magyar jogba történő implementálása érdekében került megalkotásra. Mindebből következően a perbeli jogvita elbírálásánál az irányadó jogi szabályok értelmezésénél az irányelv célkitűzéseinek való megfelelésre is figyelemmel kell lenni. Amíg a 7

8 szerződések érvénytelenségével kapcsolatos generális polgári jogi szabályok nem tartoznak az Európai Unió szabályozási jogkörébe, azaz e területen a tagállamok maguk alkothatják meg kötelmi jogi joguk e jogterületre vonatkozó szabályait, addig a közbeszerzési szerződések esetén - a lex specialis, valamint az uniós jog hatékony érvényesülésének elvére is figyelemmel - a Ptk. érvénytelenségre vonatkozó klasszikus szabályaihoz képest mind az érvénytelenség kimondására, mind annak jogkövetkezményeire vonatkozó szabályok az uniós jogra is tekintettel, eltéréssel érvényesülnek. Az irányelvi célkitűzések megvalósítását célzó magyar szabályok csak akként értelmezhetők, hogy amíg általánosságban szerződés semmissége esetén a semmisség megállapításához külön eljárásra nincs szükség, addig a 2007/66/EK irányelv célkitűzéseinek megfelelően értelmezett Kbt a szerint az irányelv által körülírt esetekben a közbeszerzések alá eső polgári jogi jogviszonyokban megkötött szerződések esetén a közbeszerzési eljárások szabályainak megsértése miatti semmisség megállapítására, annak bíróság általi kimondására mindenképpen szükség van. Az irányelv 21. preambulum bekezdése szerint az irányelv hatálya alá tartozó szerződések érvénytelenségére vonatkozó szabályok tagállamok általi meghatározásakor azt a célt kell szem előtt tartani, hogy a felek szerződésből eredő jogainak és kötelezettségeinek érvényesítése és teljesítése megszűnjön. A szerződés érvénytelennek nyilvánításából fakadó következményeket a nemzeti jog határozza meg. A nemzeti jogszabályok ennél fogva előírhatják valamennyi szerződéses kötelezettség visszamenőleges megszűnését, vagy a még teljesítendő kötelezettségekre korlátozhatják a megszüntetés hatályát. Ez nem vezethet a szigorú szankciók hiányához, ha a szerződéses kötelezettségeket már egészben vagy majdnem egészben teljesítették. Ilyen esetekben a tagállamoknak alternatív szankciókat is elő kell írniuk, figyelembe véve a szerződés hatályban maradásának nemzeti jog szerinti mértékét (Kúria Pfv.V /2016/9.). Az érvénytelenség elsődleges jogkövetkezménye tehát, hogy az érvénytelen szerződéshez joghatások nem fűződnek. A Ptk. 6:108. (2) bekezdése alapján a másodlagos jogkövetkezmény alkalmazása nélkül lehet kérni a bíróságtól az érvénytelenség megállapítását. Jelen esetben az alperesek a megkötött szerződések alapján kölcsönösen teljesítettek, nem maradt ellenszolgáltatás nélkül álló szolgáltatás, az eredeti állapot a szerződések irreverzibilis szolgáltatásira tekintettel nem állapítható helyre, a szerződések érvényessé nyilvánítására mód nincs, így a bíróság az érvénytelenség megállapításán túlmenően nem tudott miről rendelkezni. Minderre tekintettel a bíróság az I.r. alperes által a II.r.-X.r. alperessel a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével megkötött vállalkozási szerződések érvénytelenségét megállapította a Kbt (1) bekezdés a) pontja alapján, figyelemmel a Kbt (4) bekezdésére. Jelen esetben a felperes által támadott alperesi szerződések körében a Kbt (2)-(3) bekezdésében írt feltételek nem álltak fenn, nem állapítható meg olyan kiemelkedően fontos közérdek, amely a szerződések teljesítéséhez fűződne, nincs olyan közvetlenül kapcsolódó gazdasági érdek, amely azt idézné elő, hogy a szerződések érvénytelensége aránytalan következményekkel járna. Az I.r. alperes és a II.r. - V.r. alperesek és VIII.r.- X.r. alperesek állítását, hogy a perben támadott szerződések körében ellenszolgáltatás nélkül nem maradt szolgáltatás, a felperes nem vitatta, az általa hozott D.20/22/2017. sz. határozatában maga is azt állította, hogy az I.r. alperes a megrendelt szolgáltatásokat a Il.r. - X.r. alperes részére kifizette, így a bíróságnak a Kbt (5) bekezdése alapján az ellenérték pénzbeli megtérítését sem kellett elrendelnie az érvénytelenség jogkövetkezményének alkalmazása körében. A bíróság mindezek alapján a felperes elsődleges keresetét megalapozottnak találta és a 8

9 rendelkező részben foglaltak szerint döntött. A Pp. 78. (1) bekezdése szerint a pernyertes fél költségeinek megfizetésére a pervesztes felet kell kötelezni; ez alól annyiban van helye kivételnek, amennyiben a ok eltérően rendelkeznek, vagy a törvény egyéb kifejezett rendelkezése a költséget a per eldöntésétől függetlenül másnak a terhére rója. A Pp. 51. b) pontja szerint több felperes együtt indíthat pert, illetőleg több alperes együtt perelhető, ha a perbeli követelések ugyanabból a jogviszonyból erednek. Az egységes bírói gyakorlat szerint a szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti perek tárgyának értéke a szerződésben/szerződésekben kikötött ellenszolgáltatásért járó ellenszolgáltatás értéke (EBH ). A bíróság a Pp a alapján a pertárgy értékét a támadott szerződések ellenértékének összegében, azaz ,- forintban határozta meg. A felperes a Pp. 78. (1) bekezdése értelmében pernyertes, az I.r. - X.r. alperesek pedig pervesztesnek minősülnek. A II.r. - X.r. alpereseknek a bíróság álláspontja szerint azt nem kellett tudniuk a szerződések megkötésekor, hogy az I.r. alperes által megrendelt munkálatok -a beszerzés tárgya körében, valamint az I.r. alperes Kbt. személyi hatálya alá tartozása miatt is- a Kbt. tárgyi hatálya alá tartoznak arra tekintettel, hogy az I.r. alperes által megkötött szerződésekre az egybeszámítás Kbt. szerinti feltételei fennállnak és ezt az I. r. alperes jogsértően nem vette figyelembe. Az I.r. alperes külön-külön szerződött a II.r. - X.r. alperessel, így a bíróság álláspontja szerint jelen esetben az alperesek a Pp. 51. b) pontja szerinti pertársaságban állnak egymással. A Pp. 82. (2) bekezdése szerint egyéb pertársakat egyenlő arányban kell a perköltség megfizetésére kötelezni, a pertársak perbeli érdekeltsége között fennálló jelentékenyebb eltérés esetében azonban a perköltséget az érdekeltség arányában meg kell osztani. Az a költség, amely kizárólag a pertársak egyikének vagy egy részének perbeli cselekménye folytán merült fel, a többi pertársakat nem terheli. A bíróság a pernyertes felperes jogtanácsosi munkadíjából álló perköltségét a Pp. 67. (2) bekezdése alapján alkalmazandó a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. (2) bekezdés a) és b) pontja, valamint a (6) bekezdése alapján mérsékelt összegben, ,- forintban, állapította meg. A bíróság a mérsékelt összeg megállapításánál figyelemmel volt a felperes által elkészített beadványokra, azok terjedelmére, illetve azon körülményre, hogy a felperesi jogi képviselő a tárgyalásokon személyesen nem jelent meg. A felperes ,- forint összegű jogtanácsosi munkadíjának megfizetését a bíróság a Pp. 82. (1) bekezdése alapján az alperesi pertársak perbeli érdekeltsége között fennálló jelentékenyebb eltérés miatt, az érdekeltségük arányában megosztotta. A bíróság az I.r. alperest ,- forint jogtanácsosi munkadíj megfizetésére kötelezte, mivel az I.r. alperes tette közzé a közbeszerzési értesítőben az ajánlattételi felhívást a Gödöllői Premonterei Perjelség használatában lévő zsámbéki Zichy Kastély felújítása körében, tudta, vagy legalábbis tudnia kellett, hogy a Kbt. hatálya alá tartozik, és a Il.r.-X.r. alperesekkel megkötött szerződések, beszerzések a Kbt. hatálya alá tartoznak. A VI.r. és a VII.r. alperes a perben érdemi ellenkérelmet nem terjesztett elő, a Pp. 78. (1) bekezdése alapján pervesztesek lettek, így őket a felperesi jogtanácsi munkadíj fennmaradó részének a megfizetésére a bíróság a Pp. 82. (2) bekezdése alapján egyenlő mértékben, fejenként ,- forint ,- forint összegben kötelezte. A II.r.-V.r. és VIII.r.-X.r. alperesek hivatkoztak arra, hogy a perre okot nem adtak, a felperes 9

10 keresetének teljesítését nem ellenzik, így kérték, hogy a bíróság a Pp. 80. (1) bekezdése alapján a bíróság marasztalja a felperest a költségeikben. A Pp. 80. (1) bekezdése szerint, ha az alperes a perre okot nem adott, és a követelést az első tárgyaláson azonnal elismeri, az alperes költségében a felperest kell elmarasztalni. A szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti perekben szükségképpeni pertársaság áll fenn a szerződést megkötő felek között, azaz valamennyiük perben állására szükség van az érvénytelenség kimondásához. A közbeszerzésekhez kapcsolódó szabálytalanságok megelőzése, a megtörtént jogsértéseknek megfelelő szankcionálása érdekében a felperes által jogszabály által kötelezően megindítandó perben a felmerült költséget annak a félnek szükségszerűen viselnie kell, aki pervesztesnek bizonyult, azonban a Il.r.-V.r. és VlII.r.-X.r. alperesek hivatkozása ekörben nem fog helyt, hiszen a Kbt (1) bekezdés a) pontja alapján a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével semmis szerződést kötöttek az I.r. alperessel, így a perre okot adtak. A Pp. 80. (1) bekezdése szerinti két konjunktív feltételéből az első feltétel - azaz a perre okot nem adott feltétel- hiányzik, így a Pp. 80. (1) bekezdésének nincs helye, a Il.r.-V.r. és VlII.r.-X.r. alperesek kérelme, hogy a bíróság kötelezze a felperest a perköltségük megfizetésére nem fog helyt. A II.r.-V.r. és VIII.r.-X.r. alperesek pervesztesek lettek a perben, azonban a Pp. 82. (2) bekezdése alapján, figyelemmel az I.r. alperes perbeli érdekeltségére és a Vl.r. és a Vll.r. alperes perbeli magatartására, valamint arra, hogy a felperes keresetének teljesítését nem ellenezték, a bíróság a felperesi perköltség megfizetésére a Il.r.-V.r. és VlII.r.-X.r. alperest nem kötelezte. A felperest a perben teljes költségmentesség illette meg a Kbt (1) bekezdés utolsó mondata alapján. Az I.r. alperes a lelkiismereti és vallásszabadságjogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló évi CCVI. törvény 10. -a szerint belső egyházi jogi személy, így az illetékekről szóló évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) 5. (1) bekezdés e) pontja alapján teljes személyes illetékmentességet élvez. A peres eljárás ,- forintos feljegyzett eljárási illetékének a megfizetésére a bíróság az I.r. alperest kötelezte a Pp. 82. (2) bekezdése alapján arra tekintettel, hogy a zsámbéki Zichy Kastély felújítása körében tudta, vagy legalábbis tudnia kellett, hogy a Kbt. hatálya alá tartozik, és a Il.r.-X.r. alperesekkel megkötött szerződések, beszerzések a Kbt. hatálya alá tartoznak. Azonban figyelemmel arra, hogy az I.r. alperes az Itv. 5. (1) bekezdés e) pontja szerint teljes személyes illetékmentességet élvez, így a feljegyzett illetéket az Itv. 74. (3) bekezdése alapján alkalmazandó, a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. (2) bekezdése és 14. -a, valamint az Itv. 56. (1) bekezdése szerint a Magyar Állam viseli. Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Pp (1) bekezdése biztosítja. Budapest, május 09. napján dr. Pásztor Csaba s.k. bíró 10