Székesfehérvári Törvényszék, mint másodfokú bíróság 3.Kf /2014/5. számú ítélete

Átírás

1 Székesfehérvári Törvényszék, mint másodfokú bíróság 3.Kf /2014/5. számú ítélete Közbeszerzési Értesítő száma: 2015/27 Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Fővárosi Bíróság ítélete KÉ Eljárás fajtája: Közzététel dátuma: Iktatószám: 3781/2015 CPV Kód: Ajánlatkérő: Teljesítés helye: Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: Nyertes ajánlattevő: Ajánlatkérő típusa: Ajánlatkérő fő tevényeségi köre: Fővárosi Bíróság ítélete Szöveg: Székesfehérvári Törvényszék, mint másodfokú bíróság 3.Kf /2014/5.szám A Székesfehérvári Törvényszék, mint másodfokú bíróság a Dr. Németh Anett ügyvéd (1147 Budapest, Telepes u. 96/A. IV/1.) által képviselt VMD Kórházi Technológiai Zrt. (2400 Dunaújváros, Petőfi S. u. 63.) felperesnek,- a Dr. Horváth Éva jogtanácsos által képviselt Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottsága (1026 Budapest, Riadó u. 5.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 10.K /2013/14. számú ítélete ellen az alperes 17. számú fellebbezése folytán meghozta az alábbi Ítéletet: az elsőfokú ítéletet helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek (tizenkettőezer-hétszázötven) forint másodfokú perköltséget. A fellebbezési illeték az állam terhén marad. Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye. 1

2 INDOKOLÁS Az elsőfokú bíróság felemelte az alperes D.39/19/2013. számú kiegészítő határozatában a felperes javára megállapított ügyvédi munkadíjat, mert megállapította, hogy az alperes iratellenesen hivatkozott arra, hogy a felperes nem jelölte meg a megtérítendő ügyvédi munkadíj összegét, és nem adott számot arról, milyen körülményeket mérlegelt, amikor a felperes által igényelt óradíj összegét leszállította. Az elsőfokú ítéletet az alperes támadta meg fellebbezéssel, annak megváltoztatását, és a felperes keresetének az elutasítását kérte, mert nézete szerint az elsőfokú bíróság a bizonyítékokat okszerűtlenül értékelte, amikor az alperes mérlegelési jogkörben hozott határozatát megváltoztatta. Változatlanul azzal érvelt, hogy a felperes jogi képviselőjével kötött - az ügyvédi munkadíj iránti igénye alátámasztására szolgáló - megbízási szerződés nem kizárólag a perbeli ügy ellátására vonatkozott, ezért az abban kikötött teljes óradíjra nem tarthat igényt. Hivatkozott arra is, hogy a hatóságnak az eljárási költség meghatározásakor az ügyfelek célszerű eljárását kell figyelembe vennie, ezért a Ket.l54. (1) bekezdés b.) pontja, illetve a 158. (4) bekezdése alapján az indokolatlanul magas eljárási költség helyett alacsonyabb összeget is megállapíthat. A perbeli esetben is így járt el, s kiegészítő határozatában ennek mérlegelési szempontjairól is számot adott. Értékelte, hogy a felperes a jogorvoslati kérelmében négy óra időráfordítást jelölt meg, két óra tárgyalási idő szükséglet merült fel, és a felperes további nyolcoldalas nyilatkozatot készített. Álláspontja szerint mindezen ügyvédi munkával arányban áll a közbeszerzési eljárásban meghatározott 70.00,-Ft + áfa ügyvédi munkadíj. A felperes az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Vitatta az alperes ama állítását, hogy számot adott költségmegállapítás mérlegelési szempontjairól, hiszen a kiegészítő határozatában a Ket.l58. (4) bekezdésére, mint jogszabályhelyre nem is utalt, és tartalmilag sem hivatkozott arra, mit vett figyelembe a felperesnek járó költségek megállapításánál. Nem vitatta, hogy csak a célszerű eljárási cselekményeivel kapcsolatos költségei megtérítésére tarthat igényt, álláspontja szerint azonban valamennyi eljárási cselekménye célszerű és szükséges volt. Beadványai elkészítése pedig a közbeszerzési eljárás szabályainak ismeretén túl további speciális szakismeretet igényelt, a jogi képviselőnek orvos-szakmai kérdésekről kellett a szakemberekkel konzultálnia, és az így nyert ismereteket kellett a jogi érvelésébe beépítenie. Mindehhez nagy terjedelmű iratanyagot, köztük idegen nyelvű 2

3 iratokat is át kellett vizsgálnia. ~ Hangsúlyozta;'a közigazgatási eljárásban csatolta a jogi képviselőjével kötött megbízási szerződést, mely egyértelműen alátámasztja költségigényét. Az ügyvédi munka a közigazgatási eljárásban szakaszosan merült fel, és az egyes munkák időszükségletét megjelölte. Nem vitatta, hogy a munkadíj igényét összesítve nem közölte, de a beadványokban megjelölt időráfordítások összeadásával az megállapítható volt. Az alperes által elismert 7 óra helyett ténylegesen 12 órányi munka merült fel. Miután a felperes a közigazgatási eljárásban csak részlegesen lett nyertes a költségigényét is ennek megfelelően, a tényleges időszükségletnél kevesebb, 10 óra időtartam figyelembevételével terjesztette elő. Álláspontja szerint az ügyvédi munkadíj meghatározásánál nem csak a munka időigényt, hanem azt is figyelembe kell venni, hogy a közbeszerzési eljárás becsült költsége millió forint volt, s munkadíjban kifejezésre kell jutnia az ügyértékkel arányos jogi képviselői felelősségnek is. A fellebbezés alaptalan. A másodfokú bíróság az iratok alapján megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a szükséges bizonyítást lefolytatta, és az így nyert bizonyítékok okszerű és logikailag ellentmondásmentes mérlegelésével állapította meg a tényállást, és abból megalapozott jogi következtetésre jutott. A közigazgatási eljárásban a felek képviseletével felmerült munkadíj megállapítása a hatóság mérlegelési jogkörébe tartozik, ennek során az ügyfelek célszerű eljárásával kapcsolatos költségigényt kell mérlegelni. A közigazgatási határozatban azonban számot kell adni arról, hogy a közigazgatási hatóság mit és hogyan mérlegelt a munkadíj meghatározásánál, ezt azonban - ahogy azt helyesen az elsőfokú bíróság is megállapította -az alperes részben elmulasztotta, illetve az egyes adatokat okszerűtlenül értékelte. Iratellenesen állította az alperes a fellebbezésében, hogy a felperes nem jelentette be a pontos költségigényét, illetve alaptalanul hivatkozott arra, hogy a felperes és jogi képviselője ügyvédi munkadíjra vonatkozó keretmegállapodását azért nem lehet figyelembe venni, mert az nem a konkrét ügyre vonatkozik. Az ügyfél és jogi képviselője ugyanis nem csak egy konkrét ügy ellátására köthet megbízási szerződést, hanem keretmegállapodás alapján a jogi ügyek, vagy a jogi ügyek meghatározott csoportjának intézésére is. A keretmegállapodásban meghatározott ügyvédi munkadíj pedig irányadó minden olyan eljárásra, amit az ügyvéd az alapján lát el. A felperes a a közigazgatási eljárásban benyújtotta a megbízottjával kötött szerződést, e keretmegállapodás 1/C. pontja rögzíti, hogy az alapján a megbízottnak milyen feladatokat kell ellátnia azon közbeszerzési eljárásokban, amelyekben a felperes részt vesz. A megállapodás egyértelműen meghatározza azt is, hogy az alapján a megbízottat ,-Ft + áfa óradíj illeti 3

4 meg. megbízási szerződés részletezi, hogy a megbízott havonta utólag állítja ki a számlát, melyhez -a végzett munka és az adott munka elvégzéséhez szükségessé vált idő pontos megjelölésével - részletes kimutatást köteles készíteni (megbízási szerződés.,3., pontja). A megbízási szerződés benyújtásával a felperes., tehát igazolta, hogy az kiterjed a perbeli ügyre is, illetve az alapján jogi képviselője milyen óradíjra tarthat igényt. Az alperes előtt ismert volt az is, hogy a felperes milyen eljárási cselekményekben vett részt, hány és milyen tartalmú beadványt készített. Miután a felperes a közigazgatási eljárásban megjelölte az egyes eljárási cselekményekben való részvételének, a beadványok elkészítésre fordított időigényt, az alperes a felperesi előadás ellenőrzése után a megbízási szerződésben meghatározott óradíj, és a megjelölt időszükséglet alapján, egyszerű számtani művelettel meghatározhatta volna a felperes munkadíj iránti igényét. Nem volt vitatott, hogy a felperes jogi képviselője készítette az alperesi határozattal szembeni fellebbezést, mely jogorvoslati kérelem elkészítésének időigényét 4 órában jelölte meg. A közbeszerzési eljárásban egyéb szereplők is részt vettek, akik beadványaikra a felperes érdemben reagált, ügyvédje ennek érdekében 8 oldalas előkészítő iratot szerkesztett, majd részt vett a tárgyaláson is, amely 2 óra időtartamú volt. Ezt követően, az alperes felhívására, újabb részletes előkészítő irat készült. Mindezek alapján megállapítható, hogy a felperes jogi képviselője a jogorvoslati kérelmén kívül két nagy terjedelmű, 8, illetve 6 oldalas előkészítő iratot szerkesztett, valamint 2 óra időtartamú tárgyaláson vett részt. A közbeszerzési eljárás tárgyára tekintettel, a felperesnek a közbeszerzés speciális jogterületén kívül, a közbeszerzéshez kapcsolódó orvostechnikai kérdésekre kiterjedően is nyilatkozni kellett, ami a jogi képviselőtől komplex felkészülést, összetett munkát igényelt, így a közbeszerzési eljárásban kifejtett ügyvédi tevékenység 12 órányi időigénye teljesen reálisnak tűnik. A felperes jogorvoslati kérelme részleges eredményességére tekintettel költségigényét 10 órás ügyvédi munka alapján kérte meghatározni. A pervesztessége ilyen formában történő figyelembevétele célszerűtlennek tűnik, hiszen ennek díjcsökkentő hatását a hatóságnak, a bíróságnak kell mérlegelnie, a másodfokú bíróság álláspontja szerint azonban az arányait tekintve helytállónak tűnik. Mindezekre figyelemmel nem tekinthető eltúlzottnak az a 10 órás munkaidő igény, amely alapján kérte a felperes a költségei megtérítését. A felperesi költségigény kiszámításának másik eleme az ügyvédi óradíj volt. Az alperesi 4

5 határozatból nem állapítható meg, hogy a hatóság a ,- Ft + áfa díjigényt miért tekintette eltúlzottnak, s helyette miért tartotta reálisnak a ,- Ft + áfa díjat. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a keretmegállapodásban rögzített ,- Ft + áfa óradíj reális voltának megítélésénél mérlegelni kell, hogy a megbízás kifejezetten közbeszerzési ügyek ellátására vonatkozik. A közbeszerzés speciális jogi ismereteket igényel, így a megbízott óradíjának meghatározásánál a szerződő felek tehát figyelemmel voltak arra, hogy a megbízott rendelkezik ezekkel a speciális ismeretekkel, illetve e területen gyakorlata van. A munkadíj meghatározásánál értékelni kell azt is, hogy a közbeszerzési eljárásban a jogi képviselő akkor tud eredményesen eljárni, ha nemcsak a közbeszerzésre vonatkozó jogi szabályokat ismeri, hanem ismereteket szerez azon szakterületről, is, amely területet a közbeszerzési eljárás. érinti..(építészet, orvostechnika, víztisztítás, stb.). Az ügyvédi munkadíj meghatározásában pedig szerepe van annak is, hogy az ügyvédnek egyszerre kell alkalmaznia a jogi, illetve azon szakterületnek a speciális szabályait, amelyek területén a közbeszerzési eljárás folyik. Az ügyvéd felelősséggel tartozik a munkájáért, ha hibát követ el, úgy kártérítésre is marasztalható. Felelőssége tehát annál nagyobb, minél nagyobb a közbeszerzési eljárás értéke. A felperes előadása szerint e körülményt is mérlegelték az ügyvédi díj mértékének meghatározásánál, amely a másodfokú bíróság álláspontja szerint nem jogellenes.így ezen körülmények figyelembe vételével a ,- Ft-os óradíj kikötése nem aránytalan, helyesen járt el tehát az elsőfokú bíróság, amikor a felperes által megjelölt ügyvédi tevékenység időigénye, illetve a megbízási szerződésben kikötött óradíj alapján határozta meg közigazgatási eljárásban a felperesnek járó költséget. Mindezekre figyelemmel a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet a Pp.253. (2) bekezdés alkalmazásával helybenhagyta. A felperes fellebbezése eredményre vezetett, ezért az alperesnek meg kell térítenie a felperesnek az ügyvédi munkadíjból álló perköltség összegét, melyet a jogi képviselő áfafizetési kötelezettségére tekintettel áfával növelt összegben határozott meg és amely tartalmazza a felperes által igényelt 2.900,- Ft utazási költség összegét is (32/2003 (Vlil.22.) IM rendelet 3. (2) bekezdése a) pontja, (5), (6) bekezdés, valamint 4/A., és a Pp, 239. és 78. (1) bekezdése). Az alperes pervesztes lett, ugyanakkor személyes illetékmentességére tekintettel az eljárás 5

6 során felmerült fellebbezési illeték az állam terhén marad (Itv.5. (1) bekezdés c) pontja, valamint a 6/1986.(VT26.) IM rendelet 13. és 14. ). Székesfehérvár, október 30. Dr. Káló Zsuzsanna sk.a tanács elnöke, Gieszné Dr. Boda Orsolya sk.előadó bíró, Dr. Gothárdi Enikő sk. bíró 6