Kúria Kfv.III /2017/5.számú ítélete

Átírás

1 Kúria Kfv.III /2017/5.számú ítélete Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/27 Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Bírósági határozat KÉ Eljárás fajtája: Közzététel dátuma: Iktatószám: 2217/2018 CPV Kód: Ajánlatkérő: Teljesítés helye: Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: Nyertes ajánlattevő: Ajánlatkérő típusa: Ajánlatkérő fő tevényeségi köre: Fővárosi Bíróság ítélete Szöveg: A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.III /2017/5. A tanács tagjai: dr. Kovács András a tanács elnöke dr. Fekete Ildikó előadó bíró dr. Kovács Ákos bíró A felperes: Magyar Nemzeti Bank (1054 Budapest, Szabadság tér 8-9.) Képviselője: dr. Szántó Veronika jogtanácsos Az alperes: Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság (1026 Budapest, Riadó u. 5.) Képviselője: dr. Kriston Kinga jogtanácsos A per tárgya: közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: az alperes Az elsőfokú bíróság és határozatának száma: Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 14.K /2016/15. Rendelkező rész A Kúria a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 14.K /2016/15. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a Kúria az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek (ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak helye nincs. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás A felperes, mint ajánlatkérő az Európai Unió hivatalos lapjában 2016/S szám alatt,

2 március 12-én közzétett ajánlati felhívásával a közbeszerzésekről szóló évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) II. része szerinti nyílt közbeszerzési eljárást indított az országos pénzügyi fogyasztóvédelmi hálózat kialakítása és működtetése (KME/159/2015.) tárgyban. A felperes részajánlattételt biztosított - többek közt a következő részek tekintetében: 1. Bács-Kiskun Megye, Kecskemét, 6. Fejér megye, Székesfehérvár, 13. Pest megye, Budapest pesti oldal. Az ajánlattételi határidő április 18. napjának 09:00 órája volt, ezen időpontig a közbeszerzés 1. részére három ajánlattévő nyújtott be ajánlatot - köztük a Bill-Account Könyvelés- és Tanácsadó Kft. (a továbbiakban: Kft.), a 6. részére csak a Kft. nyújtott be ajánlatot, a 13. részre pedig két ajánlattevő, köztük a Kft. is nyújtott be ajánlatot. A felperes május 13-n tájékoztatta a Kft-t, hogy az ajánlata a közbeszerzés 1., 6. és 13. része vonatkozásában érvénytelen a Kbt. 73. (1) bekezdés e) pontja alapján, az ajánlat szakmai ajánlatot egyáltalán nem tartalmaz, összhangban a Kbt. 71. (8) bekezdés d) pontjában foglaltakkal. Az ajánlatkérő a szakmai ajánlat hiányát hiánypótlás keretében orvosolni jogszerűen nem tudta, erre tekintettel az ajánlattevőnek az 1. a 6. és a 13. részek vonatkozásában benyújtott ajánlata a Kbt. 73. (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelen, egyéb módon nem felel meg az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívásban, és a közbeszerzési dokumentumokban, valamint jogszabályokban meghatározott feltételeknek. A Kft május 16-án előzetes vitarendezési kérelmet terjesztett elő a felperesnél, amelyben kérte, hogy a Kbt. 79. (4) bekezdése alapján a felperes az érvénytelenségről szóló tájékoztatását vonja vissza. A felperes az előzetes vitarendezési kérelemre a május 19-én kelt iratában válaszolt, amelyben rögzítette, hogy a Kft. ajánlata tartalmaz - bár nem teljes körűen - szakmai információt, ugyanakkor álláspontja szerint a Kbt. 71. (8) bekezdés b) pontjában foglaltaknak megfelelően járt el akkor, amikor a Kft. ajánlatának érvénytelenségét megállapította. Rögzítette, hogy a Kft-nek abban igaza van, hogy ajánlata hivatkozott oldalai tartalmaznak szakmai információt, azonban azt a Kft. sem állítja, hogy az ajánlatában benyújtott szakmai ajánlat minden egyes, az ajánlatkérő által az ajánlati dokumentáció II. útmutató fejezet pontjában szakmai ajánlat kötelező tartalmi elemeként felsorolt valamennyi tétel esetében tartalmazott volna információt. A Kbt. 71. (8) bekezdés b) pontja szerinti határozott álláspontja, hogy a szakmai ajánlat kötelező tartalmi elemei jelentősek, nem egyedi részletkérdések, melyekre jogszerűen hiánypótlás kibocsátása nem lett volna lehetséges, valamint a felperesnek felvilágosításkérés kibocsátására sem lett volna jogszerű lehetősége. A felperes a Kft. ajánlatának érvénytelenné nyilvánítására vonatkozó értesítését oly módon módosította, hogy a Kft, mint ajánlattevő ajánlata szakmai ajánlatot, információt a dokumentációban felsorolt kötelező tartalmi elemek tekintetében csak a harmadik francia bekezdés a szolgáltatásnyújtás érdekében működtetett honlap felépítésének vagy honlap térképének bemutatása képi megjelenítés csatolásával - a honlap arculati tervének részletesen ki kell térni az ott fellelhető adatok és információk strukturálásának bemutatására - esetében tartalmaz. A felperes a szakmai ajánlat hiányzó kötelező tartalmi elemeit hiánypótlást tisztázó kérdés feltétele keretében orvosolni jogszerűen nem tudta volna, erre tekintettel a Kft., mint ajánlattevő által az 1., 3., 4., 6., 12., 13. részek vonatkozásában benyújtott ajánlatai a Kbt. 73. (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelenek, ugyanis egyéb módon nem felelnek meg az ajánlattételi vagy részvételi felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. A felperes a közbeszerzés 6. és 13. része tekintetében június 3-án, míg a közbeszerzés 1. része 2

3 tekintetében június 23-án készítette el az ajánlatok elbírálásáról az összegzést és ezeken a napokon küldte meg az ajánlattevők részére. Ezen összegzések alapján a közbeszerzés 6. része tekintetében a közbeszerzési eljárás eredménytelen lett a Kbt. 75. (1) bekezdés b) pontja, a közbeszerzés 1. és 13. része tekintetében pedig a Kbt. 75. (2) bekezdés b) pontja alapján, továbbá ezekre a részére a Kft. érvénytelen ajánlatot tett, ennek indokait is megjelölte. [6] A Kft június 2-án kelt és június 3-án postára adott beadványában jogorvoslati eljárást kezdeményezett, melyet az alperes felhívására június 27-én pontosított. Indokként hivatkozott arra, hogy a felperes ajánlati felhívására 6. részajánlatot nyújtott be, így az 1., 3., 4., 6., 12. és 13. rész tekintetében, és a felperes egyszer sem kért hiánypótlást tőle, továbbá az ajánlatai érvénytelenségéről szóló tájékoztatást a felperes május 13-án küldte meg részére és ezen tájékoztatásban az ajánlatát érvénytelenné nyilvánította, figyelemmel a Kbt. 73. (1) bekezdés e) pontjára. Utalt arra, hogy előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be a felpereshez, amelynek a felperes egy érvénytelenségi ok tekintetében helyt adott, egy érvénytelenségi ok tekintetében elutasított, illetve pontosította azt. A Kft. előadta azt is, hogy érdekmúlás következtében a közbeszerzés 3., 4. és 12. részei vonatkozásában az ajánlatát nem tartja fenn, azonban a felperesi döntést vitatja a közbeszerzés 1., 6., és 13. részei tekintetében benyújtott részajánlatok vonatkozásában. A jogorvoslati kérelmet tehát három kérelmi elem tekintetében terjesztett elő. Kérte, hogy az alperes alkalmazza a Kbt (2) bekezdés c) pontja és 165. (3) bekezdés b) pontja szerinti jogkövetkezményeket, állapítsa meg a jogsértés megtörténtét és semmisítse meg a felperes döntését. Megsértett jogszabályi rendelkezésként pedig mindegyik kérelem tekintetében a Kbt. 73. (1) bekezdés e) pontját és 71. -át jelölte meg. Rögzítette azt is a Kft., hogy kizárólag a kommunikációs és marketing terv elmaradását ismeri el. [7] A jogorvoslati eljárás eredményeként az alperes a július 25-én kelt D.20/15/2016. számú határozatában megállapította, hogy a felperes, mint ajánlatkérő megsértette a Kbt. 69. (1) bekezdését és a Kbt. 79. (1) bekezdését, így a közbeszerzési eljárás 1., 6. és 13. része tekintetében a felperes által a Kft. részére május 13-án küldött tájékoztatást az ajánlata érvénytelenségéről, annak módosítását, valamint az eljárást lezáró döntést megsemmisítette, továbbá a felperessel szemben forint bírságot szabott ki. A határozat indokolásában kifejtette, hogy a felperes döntése két állítást tartalmazott, egyfelől azt, hogy az ajánlat egyáltalán nem tartalmaz szakmai ajánlatot, másfelől pedig azt, hogy a szakmai ajánlat kötelező tartalmi elemei hiánypótlás vagy felvilágosításnyújtás keretében nem orvosolhatóak a Kbt. 71. (8) bekezdés b) pontjára tekintettel. Rögzítette az alperes, hogy a felperes megsértette a Kbt. 69. (1) bekezdését, amikor azt állapította meg, hogy a Kft. ajánlata szakmai ajánlatot egyáltalán nem tartalmaz, ugyanis a felperes az ajánlatok elbírálása során nem vizsgálta meg körültekintően, hogy a Kft. ajánlata megfelel-e a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott feltételeknek. E körben az alperes hivatkozott arra, hogy elsősorban a műszaki/szakmai ajánlat 4. kötelező tartalmi elemeinek meglétére tekintettel azt állapította meg, hogy a Kft. ajánlata tartalmazott a dokumentáció II. részének alpontjában előírt műszaki/szakmai ajánlatot. Az 1. kötelező tartalmi elem (kommunikációs-és marketing terv) esetében a Kft. ajánlata nem tartalmazta ezen kötelező tartalmi elemet, továbbá a 2. kötelező tartalmi elem (alapelvek betartásáról szóló nyilatkozat esetében) szintén nem tartalmazta ezen kötelező tartalmi elemet. Az alperes rámutatott arra, hogy a 3. kötelező elem (honlap felépítésének vagy honlap térképének) bemutatása esetében a Kft. ajánlatának 147. oldala tartalmazott a honlap kialakítására vonatkozó információkat, azonban az ott szereplő információk nem feleltek meg a felperesi előírásoknak. A 4. kötelező tartalmi elem 3

4 (alkalmasság megítéléséhez szükséges információk) pedig az alperes azt állapította meg, hogy a közbeszerzés 1. része vonatkozásában a Kft. ajánlatának oldalai, a közbeszerzés 6. része vonatkozásában a Kft. ajánlatának oldalai, a közbeszerzés 13. része vonatkozásában pedig az ajánlat oldalai tartalmaztak a műszaki, illetve a szakmai alkalmasság megítéléséhez szükséges információkat. [8] Megállapította az alperes határozatában azt is, hogy a felperes megsértette a Kbt. 79. (1) bekezdését. A felperes egyrészt nem határozta meg, hogy melyek a szakmai ajánlat hiányzó, kötelező tartalmi elemei, másrészt a döntésében nem indokolta meg részletesen, hogy a hiányzó elemek esetében miért nincs lehetőség hiánypótlásra vagy felvilágosítás nyújtására. Utalt arra is az alperes, hogy a felperes döntésének azon indoka, hogy a Kft. ajánlata szakmai ajánlatot egyáltalán nem tartalmaz, nincs összhangban azon indokkal, hogy a szakmai ajánlat hiányzó elemei hiánypótlással, felvilágosítással nem orvosolhatóak. A felperes döntése tehát nem egyértelmű abban, hogy a Kft. ajánlata tartalmaz szakmai ajánlatot vagy sem. [9] Az alperes a megállapított jogsértésre tekintettel a felperessel szemben pénzbírságot szabott ki a Kbt (3) bekezdés b) pontja, (11) bekezdése alapján és rögzítette, hogy álláspontja szerint a megállapított jogsértés súlyosnak minősül, mivel a felperes jogsértően végezte el a Kft. ajánlatának vizsgálatát, az eljárást lezáró döntésre kiható módon, továbbá az alperes tekintettel volt a közbeszerzés 1., 6., és 13. részeinek összesen forintos összegű becsült értékére, valamint mérlegelte azt is, hogy a megállapított jogsértés a felperes eljárást lezáró döntésének megsemmisítésével reparálható. Rögzítette továbbá, hogy figyelembe vette azt is, hogy a felperes az eljárás során együttműködő magatartást tanúsított, valamint, hogy a jogsértés megtörténte és a jogorvoslati eljárás megindítása között rövid idő telt el és tekintettel volt arra is, hogy a beszerzés nem támogatásból valósult meg. A kereset és ellenkérelem [10] A felperes keresetében és módosított keresetében elsődlegesen azt kérte, hogy a bíróság az alperes határozatát tekintettel a polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény (a továbbiakban Pp.) 339. (1), (3) bekezdésére és a Kbt (4) bekezdésére - helyezze hatályon kívül és az alperest kötelezze új eljárás lefolytatására. Másodlagosan azt kérte, hogy a bíróság az alperes határozatát a Pp (2) bekezdés q) pontja és a Kbt (3) bekezdése alapján változtassa meg és mellőzze a felperes terhére rótt jogsértés megállapítását és a bírság kiszabását - figyelemmel a Kbt (2) bekezdés a) pontjára is. A harmadlagos kereseti kérelem arra irányult, hogy a bíróság az alperes határozatát a bírság kiszabása körében helyezze hatályon kívül és kötelezze az alperest új eljárás lefolytatására. [11] Az elsődleges kereseti kérelem körében a felperes arra hivatkozott, hogy az alperes nem a jogorvoslati kérelem keretei között járt el, hanem döntésével túlterjeszkedett a Kbt-ben rögzített vizsgálati körén. Határozatában a jogsértések megállapításával nem a Kft. kérelméről döntött, hanem határozatát azon túlmutató más jogsértésekre alapította. A jogorvoslati kérelem ugyanis a Kft. ajánlatának érvénytelenségére és nem a tájékoztatási, illetve vizsgálati kötelezettség elmulasztására vonatkozott, a felperes szerint pedig az alperes a Kft. jogorvoslati kérelmében nem hivatkozott jogsértéseket kizárólag akkor állapíthat meg, ha tudomására jutott jogsértésekre a vizsgálatát hivatalból kiterjeszti a Kbt. erre irányadó szabályai szerint, akkor ha az ott meghatározott feltételek teljesülnek. Az alperes pedig az ügy érdemére kiható eljárási szabálysértést követett el azáltal, hogy ezen jogorvoslati kérelmet nem annak tartalma szerint bírálta el, vagyis anélkül tette ezt, hogy erről a feleket a jogorvoslati eljárás során tájékoztatta volna. 4

5 [12] A másodlagos kereseti kérelmében a felperes kifejtette azon álláspontját, hogy csak a teljes körű szakmai ajánlat tekinthető szakmai ajánlatnak tekintettel a Kbt pontjára is, a Kft. pedig a beszerzés tárgyára, annak lényeges kötelező tartalmi elemeire nem tett ajánlatot, amely mulasztás a Kbt. szabályai szerint hiánypótlással nem orvosolható és így a felperes jogszerűen állapította meg a szakmai ajánlat hiányát. A felperes a Kbt. 69. (1) bekezdése szerinti vizsgálati kötelezettségét ezen körben nem szegte meg, tekintettel arra is, hogy az ajánlati dokumentációban kiadott követelmény-specifikációban egyértelműen és részletesen meghatározta, hogy melyek a szakmai ajánlat kötelező tartalmi elemei, továbbá, hogy az ajánlattevő felel az ajánlatban kért információk benyújtásáért. A felperes szerint a beszerzés tárgyának lényeges elemeire az ajánlattevőnek konkrét és teljes körű ajánlatot kell tennie, amelynek hiányában az ajánlat nem értékelhető, a felperes pedig kifejezetten és egyértelműen meghatározta a dokumentációkban, hogy szakmai ajánlat benyújtását várja el, továbbá, hogy melyek a szakmai ajánlat lényeges, kötelező tartalmi elemei, azonban a Kft. ezen kötelező tartalmi elemekre nem teljes körűen tett ajánlatot, ezért a felperes a Kbt. 69. (1) bekezdésében elírt vizsgálati kötelezettségét teljesítve, helytállóan állapította meg a szakmai ajánlat hiányát. Rögzítette azt is a felperes, hogy az előzetes vitarendezés során elfogadta, hogy a szakmai ajánlat egy része megtalálható a Kft. ajánlatában, azonban mivel a szakmai ajánlat 4. kötelező tartalmi eleméből 3. továbbra is hiányzott, így az nem volt teljes körű, nem volt értékelhető. A felperes szerint a szakmai ajánlat olyan lényeges pontjai nem kerültek csatolásra, amelyek hiánypótlási eljárással történő bekérése megsértette volna a Kbt. 71. (8) bekezdés b) pontját. Az ajánlat teljes vagy részleges hiánya a Kbt. 73. (1) bekezdés e) pontja szerinti érvénytelenséghez vezetett, hiszen az teljes körűen nem felelt meg az előzetesen és egyértelműen rögzítetteknek. A felperes szerint nincs jelentősége annak, hogy a szakmai ajánlatnak töredékét tartalmazta-e a Kft. ajánlata, ugyanis abból elengedhetetlen, fontos és jelentős információk hiányoztak, amelyek a Kbt. 71. (8) bekezdés b) pontja alapján nem orvosolhatók. Kifogásolta az alperes azon megállapítását, hogy a döntésében a felperes nem indokolta meg részletesen, hogy a hiányzó elemek esetében miért nincs lehetőség hiánypótlásra vagy felvilágosítás nyújtására. Álláspontja szerint nem vitatott, hogy a Kbt. 79. (1) bekezdésére is figyelemmel a felperesnek az érvénytelenné nyilvánításról és indokairól írásban tájékoztatni kell az ajánlattevőt, amely a jelen esetben maradéktalanul meg is történt. Megítélése szerint az alperes határozatában megállapított jogsértések nem okszerűen következnek az alperes által feltárt tényállásból, az alperes a határozatában a tényállásnak ellentmondó jogi következtetéseket vont le, ezért a határozat jogsértő. Az alperes határozatában önkényesen döntött úgy, hogy önmagában az összegzés felülírja az előzetes vitarendezési eljárásban elfogadott, a közbenső döntést pontosító felperesi álláspontot. A felperes szerint az ügy tényállásából és az ahhoz kapcsolódó jogorvoslati kérelemből az következik, hogy az alperesnek abban a jogkérdésben kellett volna állást foglalnia, hogy a Kft. részajánlatai a Kbt. keretei között pótolható hiányosságban szenvednek-e vagy nem és ezzel összefüggésben a felperes a hiánypótlás alkalmazása nélkül jogszerűen nyilvánította-e a Kft. ajánlatát érvénytelenné vagy nem. Az alperes vizsgálatát leszűkítette az összegzésben foglalt megállapításokra, amelyhez képest megsemmisítette a felperes közbenső döntését és annak módosítását is, amelyet a felperes nem is vizsgált. [13] A harmadlagos kereseti kérelem kapcsán a felperes a Pp. 339/B. -ára hivatkozott, abban összefüggésben, hogy a Kbt. meghatározza a hatósági mérlegelés feltételeit, tehát azokat a körülményeket, amelyet a hatóságnak vizsgálnia kell mielőtt jogkörét gyakorolná. Az alperes a Kbt (11) bekezdésének rendelkezésére alapított bírság kiszabása során a határozat indokolási részében elmulasztotta a mérlegelési szempontok, feltételek vizsgálatának és annak a rögzítését, 5

6 hogy a megállapított felperesi jogsértés miért, milyen okból minősül súlyos jogszabálysértőnek, a felperesi jogsértés miként és mekkora mértékben befolyásolta az eljárást lezáró felperesi döntést, egyáltalán indokolt volt-e bírság kiszabása. A felperes szerint a Kbt (11) bekezdésében meghatározott mérlegelési szempontok, feltételek vizsgálatának elmulasztása a határozat megalapozatlanságát eredményezte. [14] Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. A bíróság ítélete [15] A bíróság a felperes elsődleges kereseti kérelmét alaposnak értékelte, az alperes határozatát hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte. ítéletének indokolásában a Pp. 339/A. -ára, a Kbt (1) bekezdésére, 160. (1) bekezdésére, a a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 37. (1) bekezdésére és 71. -ára hivatkozott. [16] Rögzítette a bíróság, hogy a felperes elsődleges kérelmét megalapozottnak találta és erre tekintettel a másodlagos és harmadlagos kereseti kérelmet már nem vizsgálta. Rámutatott a bíróság, hogy álláspontja szerint az alperesnél a Kbt (2) bekezdése alapján kérelemre indult jogorvoslati eljárásokban az alperes vizsgálatának terjedelmét alapvetően és elsődlegesen a jogorvoslati kérelem határozza meg, vagyis az alperesnek azon jogsértés fennállását kell megvizsgálnia, amely jogsértésre a kérelmező a kérelmében hivatkozik. Az alperes a Kbt (1) bekezdése alapján eljárhat olyan jogsértés vizsgálata tekintetében is, amelyet a kérelem nem tartalmaz, azonban erre csak abban az esetben van lehetőség, ha fennállnak az eljárás hivatalból történő kiterjesztésének a Kbt (1) bekezdésében foglalt feltételei, az alperes él is ezen kiterjesztés lehetőségével, erre nézve alakszerű döntést, vagyis végzést hoz, figyelemmel a Kbt (1) bekezdés alapján alkalmazandó Ket. 71. (1) bekezdésére. [17] A bíróság megállapította, hogy az alperes túllépte a Kft. által előterjesztett jogorvoslati kérelemben foglaltakat- mely jogorvoslati kérelem a Kbt. 73. (1) bekezdés e) pontján és 71. -án alapult és ezen kérelemben nem szereplő körben állapította meg a felperesi jogsértést. [18] Azt is megállapította a bíróság, hogy az alperes amellett, hogy nem a jogorvoslati kérelem által megszabott körben járt el, nem élt a Kbt (1) bekezdése szerinti hivatalbóli kiterjesztéssel sem, a közigazgatási iratok között sincs olyan végzése, amely a kiterjesztésre vonatkozna. [19] Mindezek alapján a bíróság arra a következtetésre jutott, hogy az alperes határozata a felperes által hivatkozottak alapján az ügy érdemére kihatóan jogszabálysértő és erre tekintettel az alperes határozatát hatályon kívül helyezte, az alperest új eljárásra kötelezte. Az új eljárásra vonatkozó iránymutatásként azt írta elő, hogy a bíróság ítéletében foglaltaknak megfelelően kell eljárnia. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [20] A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését és a jogszabályoknak megfelelő új határozat hozatalát kérte. Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet sérti a Kbt (4) bekezdését. Kifejtette, hogy az ügy érdemében azt kellett eldöntenie, hogy a felperes jogszerűen vagy jogsértően nyilvánította-e a kérelmező ajánlatát a közbeszerzési eljárás 1., 6. és 13. része vonatkozásában érvénytelennek. Az alperes határozott álláspontja szerint nem lépte túl a kérelmező által előterjesztett jogorvoslati kérelemben foglaltakat, a jogorvoslati kérelem által megszabott körben járt el. Megjegyezte, hogy sem a jogorvoslati kérelem, sem az alperes részére megküldött felperesi észrevétel alapján nem volt egyértelmű, hogy a felperes végül milyen indokkal nyilvánította érvénytelenné a kérelmező ajánlatát a közbeszerzési eljárás 1., 6. és 13. része vonatkozásában. Határozata 33., 34. oldalain részletezte miként jutott arra az álláspontra, hogy a felperes június 3-án és 23-án megküldött 6

7 a Kbt. 79. (2) bekezdése szerinti összegezése a végleges döntés, amelyet vizsgálnia kellett. Határozata oldalain részletesen vizsgálta a felperesi döntést és annak indokait, majd azt állapította meg, hogy a felperes megsértette a Kbt. 69. (1) bekezdését és a Kbt. 79. (1) bekezdését. Hangsúlyozta az alperes, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelmében jogsértőnek vélt felperesi magatartásként az ajánlatának érvénytelenné nyilvánítását jelölte meg és az alperes ezen felperesi magatartást vizsgálta, a jogorvoslati kérelmen nem terjeszkedett túl. [21] A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult. Másodlagosan csatlakozó felülvizsgálati kérelmet is terjesztett elő, mely szerint, ha a Kúria úgy ítéli meg, hogy az alperes határozatának hatályon kívül helyezését elrendelő ítélet a Kbt (4) bekezdésébe ütközik és emiatt az ítéletet hatályon kívül helyezi, ez esetben a felperes kérte, hogy a Kúria kötelezze egyben a bíróságot a felperes alapkeresetében első, majd az elsőfokú tárgyaláson a bíróság jelzésére második kereseti kérelemként előterjesztett érdemi kereset elbírálására. A felperes rámutatott arra, hogy jelen perben annak megítélése, hogy a felperes a közbeszerzési eljárásban egyértelmű döntést hozott-e a kérelmező ajánlata kapcsán vagy nem, ennek alapján teljesítette-e a Kbt. 69. (1) bekezdésében foglalt vizsgálati és a 79. (1) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettségét vagy nem - az ügy érdemét, a felperes másodlagos érdemi kereseti kérelmét érinti, melyben a bíróság az alperes súlyos eljárási szabálysértése okán nem foglalt állást, következőleg a jelen felülvizsgálat tárgyát sem képezheti. Az alperes a felülvizsgálati eljárásban nem kérheti a felperes el nem bírált kereseti kérelmeinek az elutasítását. A Kúria döntése és jogi indokai [22] A felülvizsgálati kérelem alaptalan. [23] A Kúria álláspontja szerint a bíróság megfelelő alapossággal rögzítette ítéletének indokolásában az ügyben irányadó tényállást és abból az idevonatkozó jogszabályi rendelkezések alkalmazásával helytálló jogi következtetést vont le. [24] Az alperes felülvizsgálati kérelmében a perben hangoztatott álláspontját ismételte meg, olyan jogszabálysértésre nem hivatkozott, amelyet a bíróság a jogerős ítéletében ne bírált volna el és részletesen nem indokolt volna meg. Ezek megismétlése nélkül, osztva a bíróság jogi álláspontját a Kúria rámutat a következőkre. [25] A perben rendelkezésre állt iratokból és az alperes felülvizsgált határozatából egyértelműen megállapítható volt, hogy az alperes nem a Kft. által előterjesztett jogorvoslati kérelemben foglaltaknak megfelelően járt el, nem azt vizsgálta. Részben nem bírálta el az alperes a jogorvoslati kérelemben foglaltakat, részben más jogszabálysértéseket vizsgált, részben pedig többet, az eljárás egészét vizsgálta akkor, amikor a jogorvoslati kérelem elbírálása címén eljárt. Helyesen utalt arra a bíróság, hogy tette ezt úgy az alperes, hogy az eljárást hivatalból ki nem terjesztette, arról a feleket nem értesítette, erre vonatkozó döntést az eljárás során nem hozott. Ez ténykérdésként volt kezelhető azért is, mert ennek ellenkezőjét az alperes sem állította, arra nem hivatkozott. A Kúria megállapítása szerint az alperes nem vizsgálta meg a kérelmező által a jogorvoslati kérelmében megjelölt, a Kbt án és a Kbt. 73. (1) bekezdés e) pontján alapuló jogszabálysértés megvalósulását, azt, hogy ezen jogszabályi rendelkezések megsértése megtörtént-e az eljárás során és ha igen az miben nyilvánult meg. A jogorvoslati kérelemben megjelölt jogszabálysértések megvalósulásának vizsgálata helyett olyan jogsértést vizsgált és állapított meg - a Kbt. 69. (1) bekezdésének és a Kbt. 79. (1) bekezdésének a sérelmét -, amelyre a kérelmező a jogorvoslati kérelemben nem hivatkozott, továbbá ezen jogsértések vizsgálatára nézve a Kbt (1) bekezdés szerinti hivatalbóli kiterjesztéssel nem élt. Erre vonatkozó alakszerű végzést nem vitásan nem hozott. 7

8 [26] Egyetértett a Kúria a bíróság azon megállapításával, hogy az alperes a jogorvoslati kérelem elbírálása során lényeges és az ügy érdemére kiható szabálysértést követett el a fentiek miatt, ezért a Kbt (4) bekezdése alapján az alperesi határozat hatályon kívül helyezésének és az alaperes új eljárásra kötelezésének volt helye. [27] Hangsúlyozza a Kúria, hogy az alperes jogsértő eljárása folytán sérültek a Kbt (1) bekezdéséhez fűződő jogok is, hiszen így a felperes nem értesült arról, hogy az alperes nem a kérelem szerinti körben, hanem attól eltérően folytat vizsgálatot, vagyis, hogy nem a Kbt ának és 73. (1) bekezdés e) pontjának megsértését, hanem ezzel szemben a Kbt. 69. (1) bekezdésének és a 79. (1) bekezdésének a felperes általi megsértését vizsgálja. Megalapozottan kifogásolta ezért a felperes azt, hogy az alperes eljárása során nyilatkozni, észrevételt tenni nem tudott, álláspontját nem fejthette ki, az alperes eljárása miatt ügyféli jogosítványai is sérültek. [28] Nem vitásan a Kft. jogorvoslati kérelme arra vonatkozott, hogy más ajánlattevővel szemben miért nem kapott lehetőséget a szakmai ajánlatával kapcsolatos hiánypótlásra és nem pedig azt kifogásolta, hogy a felperes a Kbt. 69. (1) bekezdését megsértve az összegezésében miért azt állapította meg, hogy - az előzetes vitarendezési kérelemre adott válaszban írtakkal szemben -az ajánlata szakmai ajánlatot nem tartalmaz, továbbá nem is azt kifogásolta, hogy a felperes a Kbt. 71. (8) bekezdés b) pontját megsértve az ajánlattevőt az összegezésében nem tájékoztatta az érvénytelené nyilvánítás részletes indokáról, valamint, hogy a felperes által ezen körben megjelölt indok nem részletes indok. Az alperes hivatalbóli kiterjesztés nélkül olyan jogsértések fennállását állapította meg, amelyek megállapítását a Kft. jogorvoslati kérelmében nem kérte. Nem bírálta el ugyanakkor a felperes jogorvoslati kérelmében foglaltakat és nem foglalt állást a jogorvoslati kérelemben megjelölt, a felperes által sérelmezett jogsértések tekintetében. [29] Minderre tekintettel megalapozottan döntött a bíróság akkor, amikor az alperes határozatát az elsődleges kereseti kérelem kapcsán hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte. Egyetértett a Kúria a bíróságnak az új eljárásra vonatkozóan adott iránymutatásával is. [30] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmével együtt előterjesztett csatlakozó felülvizsgálati kérelme kapcsán hangsúlyozza a Kúria, hogy az nem tekinthető a Pp (6) bekezdése szerinti csatlakozó felülvizsgálati kérelemnek, ugyanis tartalma szerint másodlagos felülvizsgálati ellenkérelemnek minősíthető és arra az esetre vonatkozik, ha a Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezi. A Kúria azonban azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet nem jogszabálysértő a felülvizsgálati kérelemmel érintett körben, ezért azt a Pp (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Ennél fogva a felperes csatlakozó felülvizsgálati kérelemként elnevezett kérelme okafogyottá, tárgytalanná vált. Osztotta ugyanakkor a Kúria a felperes azon jogi álláspontját, hogy a felperes felülvizsgálati kérelmének azon része, amely az el nem bírált kereseti kérelmekre vonatkozott, felülvizsgálat tárgyát sem képezhette. Záró rész [31] A Kúria felülvizsgálati kérelmet a Pp (1) bekezdésének megfelelően tárgyaláson kívül bírálta el. [32] A felülvizsgálati eljárásban felmerült felperesi perköltség megfizetésére a Kúria az alperest a Pp (1) bekezdés folytán alkalmazandó Pp. 78. (1() bekezdés szerint kötelezte. [33] A tárgyi illeték feljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket az alperes személyes illetékmentessége miatt a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13. (1) bekezdése és 14. -a értelmében az állam viseli. Budapest, november 28. Dr. Kovács András sk. a tanács elnöke, Dr. Fekete Ildikó sk. előadó bíró, Dr. Kovács Ákos sk. bíró 8