A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III /2014/4. számú ítélete

Átírás

1 A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III /2014/4. számú ítélete Közbeszerzési Értesítő száma: 2014/138 Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Fővárosi Bíróság ítélete KÉ Eljárás fajtája: Közzététel dátuma: Iktatószám: 24147/2014 CPV Kód: Ajánlatkérő: Teljesítés helye: Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: Nyertes ajánlattevő: Ajánlatkérő típusa: Ajánlatkérő fő tevényeségi köre: Fővárosi Bíróság ítélete Szöveg: A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III /2014/4.szám A Kúria a Szabó és Szomor Ügyvédi Iroda (1065 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 55.; ügyintéző: dr. Sz. Szabó Sándor) által képviselt MÁV-START Vasúti Személyszállító Zrt. (1087 Budapest, Könyves Kálmán krt ) felperesnek a dr. Bátorligeti Márta jogtanácsos által képviselt Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság (1026 Budapest, Riadó u. 5.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 4.K /2013. szám alatt megindult, és a Fővárosi Törvényszék február 11. napján kelt 3.Kf /2013/6. számú jogerős ítéletével befejezett perében - amely perbe a felperes pernyertességének előmozdítása érdekében a Borbás Mihály ügyvezető által képviselt Nimra Kft. (2116 Zsámbok, Jászfényszarusi út 1.) és az alperes pernyertessége érdekében a Kozma Ügyvédi Iroda (2040 Budaörs, Budapesti út 28.; ügyintéző: dr. Kozma György ügyvéd) által képviselt TU&JA Kft. (1068 Budapest, Felsőerdősor u ) beavatkoztak, a Fővárosi Törvényszék fenti számú jogerős ítélete ellen az alperesi beavatkozó által 12. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem elbírálása folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi ítéletet: A Kúria a Fővárosi Törvényszék 3.Kf /2013/6. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a Kúria az alperesi beavatkozót, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek , - (százezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi az alperesi beavatkozót, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra ,- 1

2 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. Indokolás A felperes jogelődje (a továbbiakban: felperes) május 31-én vállalkozási szerződést kötött a MÁV-START Zrt. megrendelővel (a továbbiakban: megrendelő) a MÁV Zrt. tulajdonában levő telephelyen vasúti személyszállító járművek tisztítására. A szerződés 5.4. pontja értelmében a tisztitási tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket, tisztítóanyagokat és szereket a felperesnek kell biztosítania. Ennek érdekében a felperes december 14-én kelt és honlapján december 21-én közzétett ajánlati felhívásával tisztítószerek beszerzésére indított eljárást. Az ajánlati dokumentációt megvásároló alperesi beavatkozó jogorvoslati kérelmet terjesztett elő a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése miatt a jogsértés megállapítását és az eljárást indító ajánlati felhívás megsemmisítését, a beszerzőnek a közbeszerzési eljárás lefolytatására való felhívását kérte. Kérelmét azzal indokolta, hogy a felperes a közbeszerzésekről szóló évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 6. (1) bekezdés c) és e) pontja alapján ajánlatkérői szervezetnek minősül, vasúti kocsi tisztítási tevékenysége a Kbt (2) bekezdésében írt közszolgálta tói tevékenység körébe tartozik, így a tisztítószerek beszerzésére közbeszerzési eljárást kellett volna lefolytatnia. Az alperes a január 29. napján kelt D.6/22/2013. számú határozatával a jogorvoslati kérelemnek helyt adott, megállapítva, hogy a felperes megsértette a Kbt ára tekintettel a Kbt. 5. -át. Felhívta a felperest, hogy beszerzési igényét közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés útján elégítse ki. A felperest ,- forint pénzbírság és ,-forint igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére kötelezte. Kifejtette, hogy a felperes a Kbt. szabályozási rendszerében a 6. (1) bekezdés e) pontja alapján ajánlatkérőnek minősül, a beszerzés eredményeként kötendő szerződés közszolgáltatói tevékenység ellátását célozza, mert a közszolgáltatási feladat részét képező járművek tisztitására kötött vállalkozási szerződés a közszolgáltatási feladat részét képezi, valamint a beszerzési igény árubeszerzésre irányul. A felperes keresetében az alperesi határozatának megváltoztatását a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte. Azzal érvelt, hogy az általa végzett közszolgáltatói tevékenységet elősegítő tevékenység nem minősül közszolgálati tevékenységnek, mivel nem tekinthető a Kbt (2) bekezdés c) pontja szerinti közszolgáltatást nyújtó hálózat rendelkezésre bocsátásának, üzemeltetésének, működtetésének, a Kbt (2) bekezdésében irtak kiterjesztően nem értelmezhetők. Az elsőfokú bíróság ítéletében az alperes határozatát megváltoztatta, a jogsértés megállapítását és annak jogkövetkezményét mellőzte. Értelmezte a Kbt. vonatkozó előírásait, és rögzítette, hogy a vasúti közlekedésről szóló évi CLXXXIII. törvény (Vtv.) 2. (2) bekezdés 2. pontja szerinti vasúti pályahálózat működtetője a MÁV Zrt. Áttekintve az utóbbi társaság és a leányvállalatai releváns szerződéses kapcsolatait kifejtette, hogy a felperes szerződése akkor minősülne közszolgáltatói szerződésnek, ha a Kbt (2) bekezdésében nevesített tevékenység valamelyikét folytatná. A felperes a vasúti közlekedésben hálózat rendelkezésre bocsátását, üzemeltetését és működtetését nem végzi, tehát nem folytat a Kbt (2) bekezdésében írt közszolgáltatói tevékenységet ezért nem minősül ajánlatkérőnek, a Kbt. 6. (1) bekezdés e) pontja alapján. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperesi beavatkozó terjesztett elő fellebbezést, amelynek elbírálása során a Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét 2

3 helybenhagyta. Ítéletének indokolásában elsődlegesen abban foglalt állást, hogy helyesen járt el az elsőfokú bíróság, amikor nem vizsgálta a felperesnek a Kbt. 6. (1) bekezdés c) pontja szerinti ajánlatkérői minőségét. Az alperesi beavatkozó jogorvoslati kérelmében arra hivatkozott, hogy a felperes két okból is a Kbt. alanyi hatálya alá tartozik, részint a Kbt. 6. (1) bekezdés c), részint a 6. (1) bekezdés e) pontja alapján minősül ajánlatkérő szervezetnek. Az alperes arra tekintettel, hogy megállapította a felperes a Kbt. 6. (1) bekezdés e) pontja alapján ajánlatkérő, nem hozott döntést az alperesi beavatkozó vagylagosan előterjesztett másik jogorvoslati kérelméről. Az alperesi beavatkozó ennek elmaradását a keresetben nem kifogásolta, ekként az elsőfokú bíróság egyfelől a kereseti kérelemhez kötöttség okán jogszerű döntést hozott, amikor nem vizsgálta a felperes ajánlatkérői minőségét a Kbt. 6. (1) bekezdés c) pontja szerint. Másfelől közigazgatási határozati rendelkezés hiányában érdemben e kérdésben ilyen irányú kérelemre sem foglalhatott volna állást, pusztán az alperesi döntés elmaradásának jogszerűségét vizsgálhatta volna. A másodfokú bíróság szerint ezért az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy az alperes határozatának felülvizsgálata során kizárólag abban a kérdésben kellett állást foglalnia, miszerint alperes határozata a felperes ajánlatkérői pozícióját meghatározó Kbt. 6. (1) bekezdés e) pontja szerint jogszerű volt-e. E tárgyban állást foglalt, döntését pedig megfelelően megindokolta. Kifej tette a másodfokú bíróság, hogy a Kbt. az ajánlatkérő szervezetek között a Kbt. 6. (1) bekezdés e) pontja szerinti ajánlatkérői minőséget a Kbt (2) bekezdésében meghatározott közszolgáltatói tevékenységhez köti, amikor úgy rendelkezik, hogy ajánlatkérőnek minősül a 6. a) - d) pontok hatálya alá nem tartozó gazdálkodó szervezet, amely a 114. (2) bekezdésében meghatározott közszolgáltatói tevékenység valamelyikét folytatja, az e tevékenység biztosítása céljából lefolytatott beszerzés során. A 114. (2) bekezdése visszautal a Kbt. 6. (1) bekezdésére, a közszolgáltatói szerződés meghatározásakor amikor úgy rendelkezik, hogy közszolgáltatói szerződésnek az a szerződés minősül, amelyet a 6. (1) bekezdés a) -f) pontja szerinti szervezetek a 114. (2) bekezdésében meghatározott tevékenységek folytatása során kötnek, az itt szabályozott egy vagy több közszolgáltatói tevékenység biztosítása céljából. A törvényi szabályozásból látható, hogy a jogalkotó a közszolgáltatói szerződést az ajánlatkérő szervezetek tevékenységével, az ajánlatkérőket a közszolgálta tói tevékenység végzésével kívánta definiálni. A közszolgáltatói tevékenységek felsorolása a) - d) pontban történik meg, ezek között a c) pont a közszolgáltatást nyújtó hálózatok rendelkezésre bocsátását, üzemeltetését, működtetését jelöli meg a vasúti közlekedés terén, ha ezt olyan ajánlatkérő folytatja, amely a 114. (2) bekezdés szerinti tevékenységet végzi. A 6. -hoz fűzött törvényi indokolás szerint az e)-f) pontok szerinti gazdálkodó szervezetek csak a XIV. fejezet - a közszolgáltatók eljárására vonatkozó különös szabályok - alkalmazásában, azaz közszolgálta tói tevékenységükkel összefüggésben minősülnek ajánlatkérőnek. A hoz fűzött indokolás szerint a törvény csak meghatározott ágazatokban tevékenykedő egyes szervezeteket von a közbeszerzés hatálya alá, így a közlekedési ágazatban működő méghatározott tevékenységet végző szervezeteket. Arra nézve, hogy a vasúti közlekedés terén végzett közszolgáltató szerződés körébe vonható-e a vasúti kocsik tisztán tartása érdekében a szükséges tisztítószerek beszerzése, a törvény idézett rendelkezései nem adnak eligazitást. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a vasúti személyszállítást végző megrendelő e 3

4 tevékenységek közszolgáltatóinak minősül. Ezt a tevékenységet vasúti személyszállító járművek biztosításával végzi. Az általa továbbadott származékos feladat így a MÁV hálózatán közlekedő személyszállító járművek külső tisztítása olyan tevékenységnek tekinthető, amely nem kapcsolódik közvetlenül a közszolgáltatói tevékenységet meghatározó hálózat rendelkezésre bocsátáshoz, üzemeltetéshez vagy működtetéshez, így e tevékenység végzéséhez szükséges tisztitószerek beszerzése sem minősülhet közszolgálta tói tevékenységnek, ezért nem is tartozik a Kbt. hatálya alá, a kiterjesztő értelmezésnek nem lehet helye. Rámutatott arra a másodfokú bíróság, hogy az alperes álláspontjával ellentétben nem teszi közszolgálativá a tevékenységet a felek között létrejött vállalkozási szerződés 5.4. pontja, mert az a vállalkozó jogait és kötelezettségeit tartalmazza, amely kötelezettségek egyikekén t írja elő a tevékenység végzéséhez szükséges eszközök, tisztítóanyagok és szerek biztosítását. Nem minősítik a szerződést közszolgálativá azok a felelősségi szabályok sem, amelyeket a vállalkozási szerződés 8. pontja tartalmaz, mert ez arra a közszolgálati szerződésre utal vissza, amely a megrendelő és a közlekedésért felelős minisztérium között jött létre, és arra az esetre rendelkezik a vállalkozási szerződés nem vagy nem megfelelő teljesítésével összefüggésben keletkező kártérítés kártalanítás áthárításáról, annak megfizetésére, a vállalkozási szerződéssel összefüggésben kerülne sor. A felelősség áthárítása önmagában nem minősíti a tisztítószerek beszerzésére vonatkozó igényt, közszolgáltatási szerződésből fakadó igénynek. A jogerős ítélét ellen az alperesi beavatkozó nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak az elsőfokú ítéletre kiterjedő hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének elutasítását, a jogszabályoknak megfelelő új határozat hozatalát kérte. Arra hivatkozott, az alperes jogszerű döntést hozott, amikor megállapította, hogy a felperes megsértette a Kbt. 5. -át, jogsértően mellőzte a közbeszerzési eljárást. Az ezzel ellentétes ítéléti megállapítások jogellenesek. Kifej tette, hogy a magyar állam, mint a helyközi vasút személyszállításáért felelős megrendelő, illetve a MÁV-START Zrt., mint vasúti személyszállítást közszolgáltatási menetrend alapján végző szolgáltató által megkötött többször módosított december 31 -ig hatályos vasúti közszolgáltatási személyszállítási szerződés tartalmazza a személyszállítási közszolgáltatási feladatokat. A közszolgáltatási feladat részét képezi a vasúti járművek tisztítása. A közszolgáltatási szerződésnek a közszolgáltatás közvetlen költségeit tartalmazó 6/a. számú mellékletében tartalmazza a vasúti járművek tisztítási költségét. A közszolgáltatás egészét adó tevékenységek közül az egyik a vasúti járművek tisztítása, melynek költségeit az állam megtériti a szolgáltatónak. Tehát állami pénzből került finanszírozásra a vasúti járművek tisztításának költsége. A felperes a közszolgáltatási feladat részét képező tevékenység végzésére, vasúti személyszállító járművek tisztitására vállalkozott, erre vonatkozó szerződés kötött a megrendelővel. A Kbt (2) bekezdés tartalmazza, hogy a fejezet alkalmazásában mit kell közszolgáltatói szerződés, valamint közszolgáltatói tevékenység alatt érteni. Az alperesi beavatkozó szerint téves az elsőfokú bíróság, valamint a másodfokon eljárt törvényszék azon érvelése, mely szerint arra tekintettel nem minősül ajánlatkérőnek a felperes, mivel vasúti közlekedés terén hálózat rendelkezésre bocsátását, üzemeltetését nem végzi. A Kbt (2) bekezdés c) pontja nem értelmezhető az ítéletek szerint szűken, a vasúti közlekedés terén a hálózatok üzemeltetésének, karbantartásának a részét képezi a vasúti személyszállító járművek tisztitása is, az alperesi határozatban rögzítettek szerint. E körben az alperesi beavatkozó hivatkozott az állami számvevőszék vasúti közlekedés állami támogatási rendszerének ellenőrzéséről szóló

5 évben készített jelentésében foglalt megállapításokra. Megítélése szerint alátámasztja, a felperes közszolgáltatást nyújtó hálózat üzemeltetésével kapcsolatos feladatot lát el a vasúti közlekedés terén, a MÁV vállalatcsoporton belül a START és a Trakció eszközeit tartja karban, tehát az üzemeltetés körébe tartozó feladatot latta el. Hangsúlyozta az alperesi beavatkozó, hogy a közszolgáltatási feladat összetett tevékenységekből áll, ezek egyike a vasúti személyszállító járművek tisztítása. Ez a tevékenység a 114. (2) bekezdés c) pontja alapján figyelemmel a (3) bekezdésre közszolgáltatói tevékenységnek minősül. Fontos módosítása a Kbt.-nek hogy a Kbt. 6. (1) bekezdés e) pontját kiterjesztette azon gazdálkodó szervezetekre is, akiket közszolgáltatói tevékenység folytatására hoztak létre. A módosítás január 1. napján lépett hatályba, azaz a jelen eljárásban érintett beszerzésre és szerződésre is irányadó volt. Kifejtette azt is az alperesi beavatkozó, hogy a Vtv. és a személyszállításról szóló évi XLI. törvény előírásai arra utalnak, hogy a személyszállítási szolgáltatás körében nyújtott szolgáltatások, így a járművek takarítása vagy javítása, karbantartása, a Kbt (2) bekezdés c) pontjában méghatározott közszolgáltatói tevékenységnek minősülnek, a hivatkozott jogszabályok konzekvensen személyszállítási közszolgáltatás fogalmát használják. A vasúti járműtisztítási tevékenység közszolgáltatási jellegét támasztja alá továbbá a Kbt (3) bekezdésében rögzített fogalommeghatározás is. Mindezek alapján az alperesi beavatkozó megítélése szerint megállapítható, hogy a MÁV-Gépészet Zrt. felperes a Kbt. alanyi hatálya alá tartozik, a Kbt. 6. (1) bekezdés e) pontja értelmében ajánlatkérőnek minősül, és eszerint az érintett beszerzésére közbeszerzési eljárást kellett volna lefolytatnia. A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp (1) bekezdésének megfelelően tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Kúria álláspontja szerint az ügyben eljárt bíróságok megfelelő alapossággal feltárták, és rögzítették ítéletük indokolásában az ügyben irányadó tényállást, és abból az ide vonatkozó jogszabályi rendelkezések alkalmazásával helytálló jogi következtetést vontak le, azzal a Kúria is egyetértett. Kiemeli a Kúria, hogy a felülvizsgálati eljárás során kizárólag a jogerős ítélet jogszerűsége vizsgálható. A Pp (2) bekezdése és 272. (2) bekezdése értelmében, a Pp (2) bekezdésének megfelelően a felülvizsgálati kérelemmel érintett körben. Az alperesi beavatkozó felülvizsgálati kérelmében foglaltak kapcsán elsődlegesen azt hangsúlyozza a Kúria, hogy az ajánlatkérői jogi minőség megítéléséhez annak vizsgálata szükséges, hogy a felperesi jogelőd a MÁV-Gépészet Zrt. folytatott-e olyan tevékenységet, amelyet a Kbt. kogens előírásai közszolgáltatói tevékenységnek minősítenek. E körben az eljárt bíróságok alaposan és teljes körűen megvizsgálták, hogy e társaság a Kbt (2) bekezdés c) pontjában meghatározott közszolgáltatást nyújtó hálózat rendelkezésre bocsátási, üzemeltetési, működtetési tevékenységet folytatott-e vasúti automatikus rendszerekkel, villamossal, trolibusszal, autóbusszal vagy drótkötélpályán történő közlekedés terén. Ennek eredményeként megállapították, hogy a fő tevékenysége kötöttpályás vasúti járművek vizsgálata, tervszerű karbantartása, fővizsgálata, főjavítása, felújítása és korszerűsítése volt, ebből következően a felperesi jogelőd a vasúti közlekedés terén hálózatrendelkezésre bocsátását, üzemeltetését és 5

6 működtetését nem végezte. A vasúti járművel karbantartása, javítása, esetleges tisztítása elősegíti ugyan a vasúti közlekedés terén hálózat rendelkezésre bocsátását, üzemeltetését, működtetését végző gazdasági társaságok ez irányú közszolgáltatói tevékenységét, ugyanakkor ez a tény önmagában ezeket az elősegítő kiszolgáló tevékenységeket még nem teszi közszolgáltatássá. Rámutat arra a Kúria, hogy a Kbt. 6. (1) bekezdés e) pontja szerinti ajánlatkérői minőség megítélésénél nem csupán a beszerzés tárgyát kell a feltétel fennállása körében vizsgálni, hanem azt, hogy a beszerző folytat e a Kbt-ben meghatározott közszolgáltató tevékenységek valamelyikét. Ennek alapján megállapítható volt, hogy sem a beszerzés tárgya (tisztitószerek) nem tartozik a közszolgáltatói tevékenység körébe, sem a jogelőd nem folytatott olyan tevékenységet, amely a Kbt.-ben nevesített közszolgáltatói tevékenységnek minősülne, így járműtisztításra, tisztítószerek beszerzésére irányuló tevékenysége sem tekinthető közszolgáltatói tevékenységnek, e vonatkozásban kizárt a Kbt. 6. (1) bekezdés e) pontja szerinti ajánlatkérői minőség. E körben az sem bírt relevanciával, hogy a vasúti járművek tisztítása részét képezi-e vagy elősegíti-e a vasúti közlekedésben a hálózatok üzemeltetésének, karbantartásának, mivel egyértelmű, hogy a felperesi jogelőd ez utóbbi tevékenységek egyikét sem folytatta. A Kúria szerint az alperesi beavatkozó tévesen értelmezi a Kbt-ben használt közszolgáltatói szerződés" és többek közt a Vtv.-ben is használt közszolgáltatási szerződés" fogalmát. Ezen téves értelmezés eredménye lehet az, hogy a megrendelő és a felperesi jogelőd között létrejött a vasúti személyszállító járművek tisztitására kötött szerződést utóbbi közszolgáltatási tevékenysége végzésére kötött szerződésnek tekinti. Hangsúlyozza a Kúria e körben, hogy a közszolgáltatási szerződés alapján a szolgáltató valamilyen közszolgáltatási tevékenység elvégzésére vállal kötelezettséget, többnyire a magyar állam, mint megrendelő felé. Ezzel szemben a Kbt.-ben használt közszolgáltatói szerződésnek a közszolgáltatói tevékenységet folytató ajánlatkérők olyan szerződése minősül, amelynek megkötése a közszolgáltatói tevékenység elősegítése, annak biztositása céljából történik. Tehát a megrendelői pozícióban a közszolgáltatói tevékenységet végző áll, míg szolgáltatói pozícióban bármely egyéb személy vagy szervezet állhat, bármely szolgáltatás vagy tevékenység nyújtása érdekében, ami adott esetben a megrendelő közszolgáltatói tevékenységét elősegítheti. A Kbt. szerinti közszolgáltatói szerződésnek minősülés egyedüli fel tétele tehát az, hogy a szerződés alapján nyújtott szolgáltatást végzett tevékenységet a megrendelő közszolgáltatói tevékenységéhez használja fel, nem szükséges az, hogy a szolgáltatói oldalon is közszolgálta tói tevékenységet végző szervezet álljon. A megrendelő mint közszolgáltatási tevékenységet végző társaság a részére a felperesi jogelőd által nyújtott szolgáltatásokat - legyen az járműkarbantartás, javítás vagy akár tisztítás - közszolgáltatási tevékenysége elősegítése érdekében veszi igénybe, ez azonban nem eredményezi azt, hogy a szolgáltatás nyújtója maga is közszolgálta tónak minősülne emiatt. Ezen levezetésből következően semmi sem zárja ki annak lehetőségét, hogy a Kbt. szerinti közszolgáltatói szerződés szolgáltatói oldalán olyan személy vagy szervezet álljon, amely maga közszolgálta tói tevékenységet nem végez. Megjegyzi a Kúria, hogy az a tény, hogy a közszolgáltatást végző megrendelő a magyar állammal kötött közszolgáltatási szerződésben a vasúti járművek tisztántartása kapcsán milyen kötelezettségeket vállalt, a jelen ügy elbírálása szempontjából irreleváns volt, hiszen ez a vállalás kötelezettség ezen társaságot terheli a magyar állammal szemben, nem pedig a közszolgáltatási tevékenység 6

7 elősegítése érdekében részére tisztítási szolgáltatásokat nyújtó vállalkozót. Az elsőfokú ítéletnek a jogerős ítélettel is helybenhagyott rendelkező részével kapcsolatosan megjegyzi a Kúria, hogy az alperes határozatának felülvizsgálata során eredményeként - az ítéletek tartalmából következően - helyesebb terminológia lett volna, az alperes határozatának megváltoztatásával, a jogorvoslati kérelem elutasítása. Az elsőfokú bíróság szóhasználata azonban az ügy érdemi elbírálására semmiképp sem hatott ki, az jelen formájában sem volt jogsértőnek tekinthető. Minderre tekintettel a Kúria megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat nem sértette meg, ezért azt a Pp (3) bekezdés alapján hatályában fenntartotta. A felülvizsgálati eljárásban felmerült felperesi perköltség megfizetésére a Kúria az alperesi beavatkozót a Pp (1) bekezdés folytán alkalmazandó Pp. 78. (1) bekezdés és 83. (1) bekezdés szerint kötelezte. A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték viselésére az alperesi beavatkozó a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. (2) bekezdése értelmében köteles. Budapest, október 1. Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke, Dr. Fekete Ildikó s.k. előadó bíró, Dr. Sugár Tamás s.k. bíró 7