A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság

Átírás

1 A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.I /2012/5.szám A Kúria a Cseri Ügyvédi Iroda (6720 Szeged, Lengyel u. 11/A., ügyintéző ügyvéd: dr. Cseri András) által képviselt R. I. felperesnek a Paksiné Farkas Anita tanácsos által képviselt Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-alföldi Regionális Adó Főigazgatósága alperes ellen adó ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Kecskeméti Törvényszék május 17. napján kelt 5.K /2012/8. számú jogerős ítélete ellen a felperes által 9. sorszámon benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi í t é l e t e t: A Kúria a Kecskeméti Törvényszék 5.K /2012/8. számú ítéletét, az alperes számú határozatát az elsőfokú közigazgatási határozatra is kiterjedően - hatályon kívül helyezi és az elsőfokú adóhatóságot új eljárásra kötelezi. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek (százezer) forint együttes elsőfokú és felülvizsgálati perköltséget. A kereseti és felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I n d o k o l á s

2 A felperes egyéni vállalkozóként tüzelőanyag kiskereskedelemmel foglalkozik. A faanyagokat a felperes többnyire az M. G. Kft-től, az L. N. Kft-től, a B. T. Bt-től és az F. F. Kft-től vásárolta. Az elsőfokú adóhatóság a évre áfa adónemben folytatta le a bevallások utólagos vizsgálatát. A levonható áfa tekintetében a revízió megállapította, hogy a számlakibocsátók között volt aki eleget tett adóbevallási kötelezettségének, volt aki nem; volt aki nem is rendelkezett a számla szerinti fa-anyaggal; nem voltak fuvarozásra alkalmas gépjárművek; egyeseknél alkalmazottak sem voltak; az illetékes önkormányzatok nem adtak részükre működési engedélyt; és olyan számlát is felleltek, amelynek kibocsátása hamarabb történt, mint a számlatömb beszerezése. Az elsőfokú adóhatóság a évre forint adóhiánynak minősülő áfa adókülönbözetet állapított meg, adóbírságot szabott ki és késedelmi pótlékot számított fel. Az alperes a számú határozatával az indokolás kiegészítése mellett helybenhagyta az elsőfokú határozatot. Indokolásában hangsúlyozta a körültekintés hiányát: az ügyletek volumene-, jelleg indokolta volna, hogy a felperes meggyőződjön a számlakibocsátók adatairól, a képviselők személyéről. A felperes a kereset egyéb indokai között az Európai Unió Bírósága által hozott ítéletek kapcsán az adózót illetőt levonási jogra, mint a HÉA (áfa) rendszer alapelvére hivatkozott. Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével elutasította a felperes keresetét. Kitért arra, hogy a felperes azt valóban nem ellenőrizhette, hogy a számlakibocsátók a számlatömböket mikor vásárolták. Azonban készpénzfizetési számlák kiállítása történt és mivel azokat a teljesítéssel egyidejűleg kellett volna kibocsátani, a felperes kellő körültekintés mellett észlelhette volna, hogy ez nem így történt. Kétségtelen, hogy vannak olyan további tényállási elemek, amelyekre a felperesnek ráhatása nem volt, azonban a kellő körültekintés hiányát az alperes nem ezekre

3 alapította, hanem arra, hogy a felperes nem győződött meg a cégnyilvántartásban a cégek adatairól, képviselői személyekről, székhelyükön nem járt. Az elsőfokú bíróság összegző értékelése szerint az alperes a rendelkezésre álló bizonyítékokból jogszerűen vonta le azt a következtetést, hogy a gazdasági esemény a számlakibocsátók és a felperes között a személyi és tárgyi feltételek hiányában nem jöhetett létre, azért az érintett számlák nem voltak alkalmasak a levonási jog gyakorlására. A felperes felülvizsgálati kérelemmel támadta a jogerős ítéletet, kérte annak hatályon kívül helyezését. A felülvizsgálati kérelem indokai között kitért az Európai Unió Bíróságának C80-11 és C egyesített Mahagében-Dávid ügyekben hozott ítéletére. Kiemelte, a levonási jog megtagadásához nem elég az, hogy a számlakibocsátó több, nem tisztázható körülmény miatt szabálytalanságokat követ el, hanem azt is köteles bizonyítani az adóhatóság, hogy ezt a felperes tudta, vagy pedig abban ő is részt vett. Az alperes szóbeli ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte. A felperes felülvizsgálati kérelme alapos. A Kúria a jogerős ítéletet csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között, az ott megjelölt jogszabályok alapján vizsgálhatja felül [a Polgári perrendtartásról szóló évi III. tv. (a továbbiakban: Pp.) 272. (2) bekezdés, 275. (2) bekezdés, BH KGD ]. Az adóhatósági első és másodfokú határozatok, valamint a jogerős ítélet a bizonyítékok értékelésében, a levonási jog gyakorolhatóságára vonatkozó szempontok megjelölésében és alkalmazásában következetes volt, kifejtett indokaik maradéktalanul megfeleltek a határozatok meghozatala időpontjában irányadó, az általános forgalmi

4 adóról szóló évi LXXIV. törvényt (a továbbiakban: Áfa tv.) érintő jogértelmezésnek. Az Európai Unió Bírósága a felülvizsgálati eljárási szakban, június 21. napján azonban ítéletet hozott a Mahagében-Dávid egyesített ügyben, amely a január 1. napjától alkalmazandó 2006/112. HÉA Irányelv kapcsán fogalmazta meg az irányadó szempontokat. A gazdasági esemény minősítése kapcsán a Kúria kiemeli az Európai Unió Bírósága ítélete indokolásának 50. pontját. Itt a Bíróság azt fejtette ki, hogy a HÉA Irányelv 167.cikkét, 168.cikkének a) pontját, 178.cikkének a) pontját, 220. cikkének 1. pontját és 226. cikkét úgy kell értelmezni, hogy azokkal ellentétes az olyan nemzeti gyakorlat, amely szerint az adóhatóság megtagadja az adóalany által fizetendő héa összegből a számára teljesített szolgáltatások után előzetesen felszámított adó összegének levonását amiatt, hogy az e szolgáltatásokra vonatkozó számla kibocsátója vagy annak valamely alvállalkozója szabálytalanságot követett el, anélkül hogy ezen adóhatóság objektív körülmények alapján bizonyítaná azt, hogy az érintett adóalany tudta, vagy tudnia kellett volna, hogy a levonási jogának megalapozására felhozott ügylettel az említett számlakibocsátó vagy a szolgáltatói láncban korábban közreműködő gazdasági szereplő által elkövetett adócsalásban vesz részt. A levonási jog visszautasíthatóságához a Mahagében-Dávid ítélet által megkívánt, adócsalásban-, az adókijátszásban való tudatos, vagy belenyugvó részvételt az alperes nem vizsgálta, eljárása az Áfa tv. 44. (5) bekezdés szerinti kellő körültekintés elemzésére terjedt ki. A jogerős ítélet indokolása szerint is az alperes olyan tényállási elemeket rótt a felperes terhére, melyekre a felperesnek nem volt ráhatása, de a kellő körültekintés hiánya megalapozta a kereset elutasítását. Az Áfa tv. ezen rendelkezése azonban teljesen más szempontból vizsgálta az adózói magatartást, mérlegelésen alapuló kimentési lehetőséget fogalmazott meg, míg az Európai Unió Bírósága által kifejtett megközelítésben az érdemi és formai feltételek teljesülése esetén a levonási jog csak akkor tagadható meg, ha az adóhatóság bizonyítja a tudatos adókijátszást, a számlabefogadó adócsalásban való részvételét.

5 A Kúria erre tekintettel helyezte hatályon kívül a Pp (4) bekezdése alkalmazásával, a jogerős ítéletet és az alperesi határozatot a Pp (1) bekezdése alapján, az elsőfokú határozatra is kiterjedően, és kötelezte az elsőfokú hatóságot új eljárás lefolytatására. Az új eljárásban az adólevonási jog gyakorlásának megtagadására amennyiben a számlák teljesítésre vonatkozó adatai alakilag helytállók - csak akkor kerülhet sor, ha az adóhatóság objektív körülményekkel bizonyítja, hogy a felperes tudta vagy tudnia kellett arról, hogy hozzáadottérték-adó kijátszására irányuló ügyletben vett részt. A számlák alaki megfelelősége kapcsán az alperesnek figyelemmel kell lennie arra, hogy nem alapítható áfa levonási jog arra a készpénzfizetési számlára, ahol nem haladéktalanul történik a számla kibocsátása és az ellenérték megfizetése (Kúria Kfv.I /2011/3.szám). A pervesztes alperest a Pp. 78. (1) bekezdése alapján kötelezte a Kúria a felperes együttes első fokú és felülvizsgálati perköltségének a megfizetésére. A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt kereseti és felülvizsgálati eljárási illetéket a pervesztes alperes személyes illetékmentességére tekintettel, a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 14. -a alapján, az állam viseli. Budapest, december 5.