DUIHK április 25. Fehér és Társai Ügyvédi Iroda Dr. Fehér Dániel ügyvéd Budapest, Frankfurt a. M., adótanácsadó

Átírás

1 A nemzetközi vonatkozású ügyletek Áfa ellenőrzéseinek gyakorlata a német hátterű vállalkozások szemszögéből - Döntések az európai és a magyar joggyakorlatból DUIHK április 25. Fehér és Társai Ügyvédi Iroda Dr. Fehér Dániel ügyvéd Budapest, Frankfurt a. M., adótanácsadó

2 Eset-összefoglaló Betonacél feldolgozással és kereskedéssel foglalkozó cégcsoport sokmilliárdos éves árbevételű mo-i leánycége kapcsolatba kerül egy ún. köztes kereskedővel. 2

3 Eset-összefoglaló A jól szituált köztes kereskedő a betonacél kereskedelemben kellő jártasággal és referenciákkal rendelkezik. 3

4 Eset-összefoglaló A több mint két éven át tartó együttműködés során a köztes kereskedő cégei útján milliárdos nagyságrendben szállít a leánycégnek betonacélt. 4

5 Eset-összefoglaló A köztes kereskedő a túlnyomórészt közösségen belülről ill. esetenként közösségen kívülről származó betonacélt minden esetben leszállítja és mérlegelés után lerakodja a leánycég telephelyén, a mérlegjegyek rendelkezésre állnak. 5

6 Eset-összefoglaló A köztes kereskedő azonban számos esetben elmulasztja a leánycégre áthárított és a leánycég által ténylegesen megfizetett Áfa bevallását ill. befizetését a központi költségvetés részére (az Áfa ellenértékét rendre készpénzben felveszi). 6

7 Eset-összefoglaló A köztes kereskedő idővel az adóhatóság, majd a vám- és pénzügyőrség látókörébe kerül, és büntetőeljárás is indul ellene, azonban nem az Áfa meg nem fizetése miatt gyanúsítják! A köztes kereskedőt előzetes letartóztatásba is helyezik, saját magát mentve mindent a leánycégre ill. annak vezető munkatársaira fog, magát pedig áldozatként tünteti fel. 7

8 Eset-összefoglaló Vallomása hatására a vám- és pénzügyőrség offenzívát indít a leánycég ellen. A korábban elrendelt számlazáron túl a leánycég tulajdonosainak a tevékenység folytatása érdekében közel 3,5 milliárd forintot kell biztosítási intézkedés keretében letétbe helyeznie, a leánycég eszközeit lefoglalják, vezetése pedig előzetes letartóztatásba kerül. 8

9 Eset-összefoglaló A büntetőeljárással párhuzamosan az adóhatóság három, a bevallások utólagos ellenőrzésére irányuló eljárásban állapít meg 3 milliárd Ft-ot meghaladó adóhiányt és jogkövetkezményeit a leánycég terhére. Az adóhatósági határozatokat azonban a bíróságok azok jogszabálysértő volta miatt hatályon kívül helyezik és új eljárást írnak elő, meghatározva a vizsgálandó körülményeket. Ugyanakkor a Kúria szerint az adóhatóságok mindent szabályszerűen csináltak, így új eljárásra nincs szükség, az ítéletek megsemmisítésével az eredeti adóhatósági határozatok maradnak hatályban. A büntető eljárásban elsőfokú ítélet meghozatalára ebben az évben kerülhet sor. 9

10 Az adóhatóságok álláspontja: Az adóhatóság álláspontja a köztes kereskedő és a leánycég közötti ügyletek színleltek; a köztes kereskedő eszköz és forrás híján önálló kereskedelmi tevékenységet nem végzett; az ügyletek tényegesen a leánycég és a köztes kereskedő beszállítói között jöttek létre; ekként a leánycég az Áfa levonási jogát hiteltelen számlákra alapította. 10

11 Az adóhatóság álláspontja Az adóhatóság a szerződéseket csak adójogi szempontból nyilvánította színleltté, a polgári jogi érvényességüket nem vizsgálta. jogszabályi háttér: Art. 1. (7) bek. A szerződést, ügyletet és más hasonló cselekményeket valódi tartalmuk szerint kell minősíteni. Az érvénytelen szerződésnek vagy más jogügyletnek az adózás szempontjából annyiban van jelentősége, amennyiben gazdasági eredménye kimutatható. Vö. Az Alkotmánybíróság 724/B/1994 sz. határozata: Az adóhatóság megállapítása a polgári jogviszonyt nem érinti. 11

12 Adójogi alapok A megtévesztéssel kapcsolatos problémát az adózási jogszabályok (Art., Áfa tv.) nem szabályozzák A vonatkozó fontos fogalom meghatározásokat az Áfa tv-ben találjuk Az adóalany fogalma az Áfa tv-ben (5. ) Adóalany: az a jogképes személy vagy szervezet, aki (amely) saját neve alatt gazdasági tevékenységet folytat, tekintet nélkül annak helyére, céljára és eredményére. (vö. Héa-irányelv 9. cikk (1) bek) 12

13 Adójogi alapok A termékértékesítés fogalma (Áfa tv. 9. ) Termék értékesítése: birtokba vehető dolog átengedése, amely az átvevőt tulajdonosként való rendelkezésre jogosítja, vagy bármely más, a birtokba vehető dolog szerzése szempontjából ilyen joghatást eredményező ügylet (vö. Héa-irányelv 14. cikk (1) bek.) 13

14 Közösségi jogi szabályozás Az Európai Unió közös hozzáadottértékadó rendszere Jogforrások A Tanács hatodik irányelve a tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról ( Hatos Irányelv 77/388/EGK) A Tanács 2006/112 EK a közös hozzáadottértékadó rendszerről Általános jogelvek: adósemlegesség, arányosság, stb. 14

15 Közösségi jogi szabályozás Alapfogalmak Adóalany (Héa-irányelv 9. cikk (1) bek.) Adóalany az a személy, aki bármely gazdasági tevékenységet bárhol önállóan végez, tekintet nélkül annak céljára és eredményére. Termékértékesítés (Héa-irányelv 14. cikk (1) bek.) Termékértékesítés a birtokba vehető dolog átengedése, amely tulajdonosként való rendelkezésre jogosít fel.. 15

16 Az Európai Bíróság joggyakorlata Az adósemlegesség elve Az adott tevékenységeket tárgyilagosan kell vizsgálni, és önmagában véve kell a jellegzetességeit azonosítani annak megállapítása során, hogy természete szerint gazdasági tevékenység-e, és nem kell a jogügylet esetleges célját vagy a felek esetleges szándékát figyelembe venni (adósemlegesség elve) (vö. 235/85. sz. ítélet 8. pont, C-408/97. sz. Bizottság kontra Hollandia ügyben az ítélet 25. pontja, C-260/98. sz. Bizottság kontra Görögország ügyben az ítélet 26. pontja stb. in Poiares Maduro főtanácsnok indítványa a C-255/02., C-419/02., C-223/03. sz. Halifax és társai egyesített ügyekben). 16

17 Az Európai Bíróság joggyakorlata A tevékenység objektív megítélése Az ilyen jogügyleteket egyenként kell elemezni a vonatkozó objektív körülményeket figyelembe véve annak megállapítása érdekében, hogy sor került-e valamely szolgáltatás vagy termék ellenérték fejében történő átadására, és következésképpen ekként kell megállapítani ezek eredeti és objektív jellegét (Poiares Maduro főtanácsnok indítványa a C-255/02., C-419/02., C-223/03. sz. Halifax és társai egyesített ügyekben). 17

18 Az Európai Bíróság joggyakorlata Az adózó felelőssége a más személyek által elkövetett csalásért a hozzáadottérték-adó levonási jog gyakorlása jogszerű, ha a levonást gyakorló fél az értékesítési láncolatban közreműködő másik fél hozzáadottérték-adó kijátszási szándékáról nem tudott és nem is tudhatott (Európai Bíróság C-354/03., C-355/03. és C-484/03. sz., (Optigen és társai) egyesített ügyekben hozott ítélete,. 18

19 Az Európai Bíróság joggyakorlata Az adózó felelőssége a más személyek által elkövetett csalásért Az eladótól a Közösségen belüli termékértékesítés adómentessége csak akkor tagadható meg, ha objektív körülmények alapján bizonyítást nyer, hogy az eladó nem tett eleget bizonyítási kötelezettségének, illetve hogy tudta vagy tudnia kellett volna, hogy az általa teljesített ügylettel a vevő által elkövetett adócsaláshoz járul hozzá, és nem tett meg minden tőle telhető ésszerű intézkedést annak érdekében, hogy elkerülje az e csalásban való részvételt. A közösségen belüli szállítás adómentessége nem tagadható meg az eladótól pusztán azzal az indokkal, hogy egy másik tagállam adóhatósága jóllehet a termékértékesítést követően, de az ezen értékesítést megelőző időpontra visszamenőleges hatállyal törölte a vevő héa-azonosítószámát (az Európai Bíróság Mecsek-Gabona Kft. ügyében hozott C-273/11 számú ítélete). 19

20 Az Európai Bíróság joggyakorlata Az adóalany felelőssége mások tevékenységéért Az adólevonáshoz való jog nem tagadható meg azzal az indokkal, hogy az adóalany nem győződött meg arról, hogy - a levonási joga gyakorlásának alapjául szolgáló termékekre vonatkozó számla kibocsátója adóalanynak minősül-e, - rendelkezik-e a szóban forgó termékekkel, és képes-e azok szállítására, illetőleg hogy hozzáadottérték-adó kötelezettségének eleget tesz-e. bevallási és fizetési 20

21 Az Európai Bíróság joggyakorlata Az adóalany felelőssége mások tevékenységéért - továbbá, hogy az említett adóalany az említett számlán kívül nem rendelkezik más olyan irattal, amely bizonyítaná az említett körülmények fennállását, - jóllehet a 2006/112 irányelvben a levonási jog gyakorlása vonatkozásában előírt valamennyi tartalmi és formai követelmény teljesült, - és az adóalanynak nem volt tudomása az említett számlakibocsátó érdekkörében elkövetett szabálytalanságra vagy csalásra utaló körülményről (az Európai Bíróságnak a C-80/11 és C-142/11 sz. (Mecsek Gabona Kft., Dávid Péter) egyesített ügyekben hozott ítélete). 21

22 Az Európai Bíróság joggyakorlata Az adóalany felelőssége mások tevékenységéért Ha a szolgáltatás teljesítése ellenére kitűnik, hogy azt ténylegesen nem e szolgáltató vagy alvállalkozója teljesítette, mivel többek között az utóbbiak nem rendelkeztek a szükséges munkaerővel, tárgyi eszközökkel és vagyonnal, vagy a szolgáltatásnyújtásuk tényleges teljesítésének költségeit nem tüntették fel a könyvelésükben, vagy hogy a szolgáltató nevében bizonyos dokumentumokat aláíró személyek kiállítói minősége tévesnek bizonyult, nem elegendő ahhoz, hogy a levonási jogot korlátozzák. 22

23 Az Európai Bíróság joggyakorlata Az adóalany felelőssége mások tevékenységéért Amennyiben tehát - az ügylet kapcsán a felek szerződést kötöttek; - a számla kiállításra került; - teljesítési igazolás, szállítólevél, mérlegjegy rendelkezésre áll; - az ellenérték banki úton kifizetésre került. Úgy az adólevonási jog csak abban az esetben tagadható meg, ha a csalárd szándék objektív bizonyítékok alapján állapítható meg (az Európai Bíróság C-18/13 (Maks Pen EOOD) számú ügyben hozott ítélete). 23

24 Az Európai Bíróság joggyakorlata Az adóalany felelőssége mások tevékenységéért Nem tagadható meg az adóalanytól a számára nyújtott szolgáltatások után fizetendő vagy megfizetett hozzáadottérték-adó levonásához való jog arra való hivatkozással, hogy nem tekinthetők hitelesnek az e szolgáltatásokra vonatkozó számlák kivéve ha anélkül, hogy az adóalanytól olyan ellenőrzéseket követelnének meg, amelyeket nem köteles elvégezni, az objektív tényezőkre figyelemmel megállapításra kerül, hogy ezen adóalany tudta, vagy tudnia kellett volna, hogy az említett szolgáltatások héacsalás részét képezik (az Európai Bíróság C 445/15. sz. ügyben (Signum Alfa Sped Kft.) hozott ítélete). 24

25 25