A közösségi és egyéb külföldi ügyletek áfája és számlázása

Átírás

1 dr. Farkas Alexandra A közösségi és egyéb külföldi ügyletek áfája és számlázása IMPRESSZUM Kiadja a Wolters Kluwer Kft. Budapest, Budapest, Prielle Kornélia u Telefon; (40) , +36 (1) Fax: +36 (1) Felelős vezető: Tóth Gábor, a Wolters Kluwer Kft. ügyvezetője Kiadásért felelős: Fehér Nóra A kiadványok szerkesztéséért felelős: dr. Szabó Marianna Felelős szerkesztő: dr. Farkas Katalin Műszaki szerkesztés: Wolters Kluwer Kft. Grafikai tervezés: Wolters Kluwer Kft. Nyomdai előkészítés: Korrinfó Kft. Nyomdai munkálatok: Starkiss Kft. ISSN ISBN Termékkód: YOV1637 Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás és a mű bővített, illetve rövidített változatának kiadási jogát is. A Kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak bármely része semmiféle formában (fotókópia, mikrofilm vagy más hordozó) nem sokszorosítható.

2 TARTALOMJEGYZÉK Jogszabályi rövidítések I. Bevezetés II. A közösségi termékügyletek 1. A Közösségen belüli termékbeszerzés 1.1. A Közösségen belüli termékbeszerzés fogalma 1.2. Az adókötelezettség keletkezési időpontja Közösségen belüli termékbeszerzés esetén 1.3. A Közösségen belüli termékbeszerzéshez kapcsolódó adólevonás 1.4. A Közösségen belüli termékbeszerzés adóalapja A Közösségen belüli termékbeszerzés adóalapjának általános szabályai A Közösségen belüli termékbeszerzés adóalapjának utólagos változása 1.5. A Közösségen belüli termékbeszerzés teljesítési helye 2. A közösségi termékértékesítés 2.1. A közösségi termékértékesítés fogalma; az adómentesség feltételei A közösségi termékértékesítés szereplői A kiszállítás igazolása Ha alanyi adómentes adóalany értékesít más tagállamba Ha kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet folytató adóalany a Közösségbe értékesít Evaalany által végzett értékesítés más tagállamba Közösségi adószám hiányában történő termékértékesítés 2.2. A Közösségen belüli adómentes értékesítéshez kapcsolódó áfakötelezettségek 2.3. A Közösségen belüli értékesítés adóalapja A közösségi termékértékesítés adóalapjára vonatkozó általános szabályok A közösségi termékértékesítés adóalapjának utólagos változása 2.4. A Közösségen belüli termékértékesítés teljesítési helye és a láncügyletek A normál közösségi adómentes értékesítés teljesítési helye Láncértékesítések A láncügylet teljesítésihely-szabályai A láncügyletek során alkalmazandó adómérték Példák a láncügyletre A háromszögügylet 2.5. Távolsági értékesítés 2.6. Fel- vagy összeszerelés tárgyául szolgáló termék értékesítése 2.7. Közösségi vasúti, vízi vagy légi közlekedési eszközön történő termékértékesítés 2.8. Földgáz- és villamos energia, hő- és hűtési energia értékesítése 2.9. Az új közlekedési eszköz közösségi értékesítése 3. A vagyonáthelyezés 3.1. A vagyonáthelyezés szabályai A vagyonáthelyezés általános szabályai Saját termék harmadik országba/harmadik országból történő - értékesítés nélküli mozgatása A vagyonáthelyezés értékesítési oldala A vagyonáthelyezés beszerzési oldala Kivételek a vagyonáthelyezés alól Példák a vagyonáthelyezésre 3.2. A vevői készlet A vevői készlet általános szabályai Példa a vevői készletre

3 III. A harmadik országgal kapcsolatos termékügyletek 1. A termékexport 1.1. A termékexport adómentességének a feltételei 1.2. A termékexporthoz kapcsolódó szolgáltatások 1.3. A külföldi utas adómentessége 2. A termékimport 2.1. A termékimport Áfa tv. szerinti definíciója 2.2. A termékimport teljesítési helye 2.3. A termékimport adóalapja 2.4. A termékimport utáni adófizetés Az adó megállapításának módja termékimport esetén A termékimport teljesítésének időpontja 2.5. Adólevonás termékimport esetén 2.6. Az adófizetésre kötelezett személye (az importáló és a közvetett vámjogi képviselő) 2.7. A termékimportra vonatkozó adómérték A termékimport általános adómértéke Adómentes termékimport 3. Vámeljárásokhoz kapcsolódó adómentességek IV. A külföldi vonatkozású szolgáltatásnyújtások 1. A szolgáltatásnyújtások teljesítésihely-szabályai 1.1. A teljesítési hely alapvető lényege 1.2. Az egyes szolgáltatásokra vonatkozó teljesítésihely-szabályok A főszabály A főszabály tartalma A Héa-végrehajtási rendelet szabályai Ügynöki közvetítés Ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatások Személyszállítás Teherközlekedés Áfaalany megrendelőnek teljesített fuvarozás Nem áfaalany megrendelőnek teljesített fuvarozás A kulturális, művészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási és sportszolgáltatások Egyes, a tényleges teljesítési hely szerint adózó szolgáltatások Fuvarozáshoz járulékosan kapcsolódó szolgáltatások Bérmunka Az Áfa tv a Nem áfaalany részére nyújtott telekommunikációs, rádiós, audiovizuális médiaszolgáltatások, egyéb elektronikus úton nyújtott szolgáltatások teljesítési helye Közlekedési eszközök bérbeadása Közlekedési eszköz rövid távú bérbeadása Közlekedési eszköz hosszú távú bérbeadása A tényleges használat, illetve a vagyoni előny szerzése helyének vizsgálata közlekedési eszközök bérbeadása esetén Éttermi és vendéglátó-ipari szolgáltatások Az éttermi szolgáltatások főszabálya Hajók, vonatok, repülőgépek fedélzetén teljesített vendéglátó-ipari szolgáltatások

4 2. A külföldről igénybe vett szolgáltatások (ún. szolgáltatásimport) szabályai 2.1. A külföldről igénybe vett szolgáltatás fogalma 2.2. A külföldről igénybe vett szolgáltatások utáni adófizetési kötelezettség 2.3. A külföldről igénybe vett szolgáltatásokkal kapcsolatos adólevonási jog 2.4. A külföldről igénybe vett szolgáltatások adóalapja A külföldről igénybe vett szolgáltatások adóalapjára vonatkozó általános szabályok Külföldről igénybe vett szolgáltatások adóalapjának utólagos változása 3. A külföldre nyújtott szolgáltatások (ún. szolgáltatásexport) szabályai 3.1. A külföldre nyújtott szolgáltatás fogalma 3.2. A külföldre nyújtott szolgáltatásokhoz kapcsolódó áfakötelezettségek 3.3. A külföldre nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatos adólevonási jog V. A devizás számlák 1. Devizában való megállapodás 2. Árfolyam-alkalmazás 2.1. Az alkalmazandó banki árfolyam 2.2. Az alkalmazandó napi árfolyam

5 I. Bevezetés A külföldi vonatkozású ügyletek a cégek, vállalkozók legnagyobb hányadát érintik. Az általános forgalmi adó rendszerében, azaz a számlázás során a külföldi vonatkozású ügyletekre bizonyos tekintetben az általánostól eltérő rendelkezések vonatkoznak. Jelen kiadványban összefoglaljuk azokat a rendező elveket, illetve részletszabályokat, amelyekre figyelemmel kell lenni, amikor külföldi ügyleteket teljesítünk vagy rendelünk. Mivel a külföldi vonatkozású ügyletek kapcsán eltérő szabályok vonatkoznak a más tagállamba irányuló, vagy onnan érkező termékügyletekre, és mások harmadik országba irányuló, illetve onnan érkező termékügyletekre, ezért ezeket külön fejezetben tárgyaljuk (a közösségi vonatkozású termékügyleteket a II. fejezetben, a harmadik országbeliekét pedig a III. fejezetben). A külföldi vonatkozású szolgáltatások szabályozási elvei azonban megegyeznek, akár más tagállamba nyújtott, illetve onnan igénybe vett, valamint a harmadik országba nyújtott, illetve onnan igénybe vett szolgáltatásról beszélünk, ezért ezeket egységesen a IV. fejezetben dolgoztuk fel. Mindezeken túl tekintve, hogy a külföldi vonatkozású ügyletek esetén az ellenérték gyakran devizás a kiadvány V. részében a devizás számla szabályai találhatók meg. II. A közösségi termékügyletek A közösségi termékügyletek esetén a célország szerinti adóztatás elve érvényesül. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a közösségi áfaalanyok egymással termékforgalmat bonyolítanak, akkor a termék utáni áfa megfizetésére a beszerzési országban kerül sor, feltéve, hogy az ügylet megfelel a Héa-irányelv és ezen keresztül az érintett tagállamok belső jogszabályaiban foglalt rendelkezéseknek. A közösségi termékügyleteket a célországban történő áfafizetés megvalósítása érdekében olyan sajátos ügylettípusként szabályozták a hozzáadottérték-adó rendszerében, hogy dogmatikailag tulajdonképpen két jogcímen történik adóztatás (bár látni fogjuk, hogy ez nem eredményez kétszeres adófizetést). Egy közösségi termékügylet esetén ugyanis adóztatható tényállás keletkezik az értékesítői oldalon (amely az Áfa tv a szerint adómentes), továbbá ugyanezen ügylet adóztatva van a beszerzői oldalon is mint Közösségen belüli termékbeszerzés (amely viszont jellemzően tényleges adófizetést von maga után). Tehát dogmatikailag ugyan az eredet országában is van áfakötelezettség, azonban ez csak adminisztrációs jellegű, ugyanis amennyiben az ügylet megfelel a közösségi termékügyletekre előírt feltételeknek az eredet országában a termék- értékesítést mentesítik az áfafizetés alól. A közösségi termékügyletek sajátja tehát, hogy ún. páros ügylettípusnak minősülnek. Ez azt jelenti, hogy amikor az egyik oldalon egy közösségi termékértékesítés áll (amely bizonyos feltételek esetén adómentes), akkor a rendeltetési helyen szükségszerűen teljesül egy Közösségen belüli termékbeszerzés, amely szemben az értékesítési oldallal, már tényszerű adófizetést von maga után. Ugyanakkor nem szabad elfelejtenünk, hogy bár ez a két ügylet (ti. a közösségi termékértékesítés és a közösségi termékbeszerzés) valóban szorosan mondhatni elválaszthatatlanul összekapcsolódik, mégiscsak két külön ügyletről, két adóztatható tényállásról van szó, amelyek során a közösségi szabályok és így a magyar az általános forgalmi adóról szóló évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) is a közösségi termékértékesítést normál bár adómentes termékértékesítésként kezelik, tehát adóztatható tényállásnak minősítik, így biztosítható, hogy tényleges adóztatás csak a célországban valósuljon meg (közösségi termékbeszerzés címén).