V É G Z É S - t. A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.

Átírás

1 Ikt.sz.: D.634/13/2014. KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG 1026 Budapest, Riadó u Pf.: 166. Tel.: 06-1/ , fax: 06-1/ A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) meghozta az alábbi V É G Z É S - t. A Döntőbizottság az Állami Számvevőszék (1052 Budapest, Apáczai Csere János u. 10., a továbbiakban: hivatalbóli kezdeményező) által a Pécsi Tudományegyetem (7633 Pécs, Szántó Kovács János u. 1/b., a továbbiakban: beszerző) Egyéb reprezentációs szolgáltatás, egyéb üzemeltetési fenntartási szolg. beszerzése, ingatlanbérleti díj, víz- és csatornadíjak (Laterum Kereskedelmi Kft.) évben tárgyú közbeszerzési eljárása ellen hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárást érdemi vizsgálat nélkül megszünteti. A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik. A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. A végzés ellen külön jogorvoslati kérelem terjeszthető elő, a végzés kézbesítésétől számított nyolc napon belül. A jogorvoslati kérelmet a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz kell címezni, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani. I N D O K O L Á S A Döntőbizottság a rendelkezésre bocsátott iratok alapján az alábbiakat állapította meg. A Laterum Kereskedelmi Kft. (a továbbiakban: egyéb érdekelt) és a beszerző november 16-án és december 19-én szolgáltatási szerződéseket kötöttek étel és ital szolgáltatás tárgyában. A hivatalbóli kezdeményező november 6-án adta postára a hivatalbóli kezdeményezését, amelyben kérte a jogsértés megállapítását. Előadta, hogy a helyszíni ellenőrzést végző számvevői a felsőoktatási intézmények ellenőrzése keretében a beszerzőnél folyamatban lévő ellenőrzés során október 9-én szereztek tudomást az alábbiakról.

2 2 A beszerző adatszolgáltatását tartalmazó, 2-6. számú mellékletként csatolt, kötelezettségvállalásokról készített táblázatok adatai szerint a beszerző a években számos alkalommal valósított meg közbeszerzési értékhatárt elérő, vagy meghaladó beszerzést. Az ellenőrzött szervezet gazdasági főigazgatójának nyilatkozatából, valamint a hivatkozott táblázatok Indoklás oszlopába írt információkból egyfelől nem tűnik ki, hogy a hivatkozott beszerzések kapcsán az ellenőrzött szervezet miért nem alkalmazott közbeszerzési eljárást, másfelől az adott beszerzéshez fűzött megjegyzést (pl. nem összefüggő szakmai anyagok ) dokumentumokkal, vagy megfelelő indoklással nem támasztották alá. Tekintettel arra, hogy az ellenőrzött szervezet a közbeszerzésekről szóló évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 6. (1) bekezdésének b) pontja alapján a Kbt. alanyi hatálya alá tartozik, a Kbt ában előírt egybeszámítási szabályokra figyelemmel az 5-6. számú mellékletként csatolt táblázatokban feltüntetett beszerzésekkel megítélése szerint megsértette a Kbt ára figyelemmel a Kbt. 5. -ában előírt közbeszerzési eljárás lefolytatásának a kötelezettségét. A Kbt (2) bekezdésének b) pontjában szabályozott jogorvoslati eljárás indítására vonatkozó határidők nyitva állnak. A jogsértő esemény megtörténte: és évben folyamatosan. Tudomásszerzés időpontja: október 9. A kezdeményezés melléklete szerint az egyéb érdekelt részére évben összesen Ft került kifizetésre. A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást november 11-én indította meg. A Döntőbizottság a D.634/11/2014. sz. végzésében felhívta a hivatalbóli kezdeményezőt, hogy nyilatkozzon a beszerző eljárásjogi kifogására. A hivatalbóli kezdeményező án kelt nyilatkozatában előadta, hogy a jogorvoslati eljárásokat kezdeményező irathoz 1. számú mellékletként csatolt, október 9-én kelt nyilatkozathoz a beszerző mellékelte a jogorvoslati eljárást kezdeményező irathoz 2-6. számú mellékletként csatolt, kötelezettségvállalásokról készített táblázatokat. A számvevőszéki ellenőrzést végzők a beszerző hivatkozott nyilatkozatából, valamint az ahhoz csatolt táblázatok Indoklás oszlopába írt információkból szereztek tudomást arról, hogy a beszerző mellőzte a közbeszerzési eljárások lefolytatását, mivel az azt megelőző adatszolgáltatásokból nem tűnt ki, hogy a

3 3 hivatkozott beszerzések kapcsán a beszerző miért nem alkalmazott közbeszerzési eljárást. Az adatbekérést végző Ellenőrzés Tervezési és Alkalmazott Módszertani Osztálytól az ellenőrzést irányító ellenőrzésvezető augusztus 28-án vette át az adatállományt, szeptember 5-én volt a helyszíni nyitó értekezlet és szeptember 8-án kezdték meg a számvevők a helyszíni ellenőrzést. A beszerző szeptember 24-én V /2014. iktatószámon kiegészítő adatszolgáltatást küldött az ellenőrzés részére, ennek keretében feltöltésre kerültek a évekre vonatkozó kötelezettségvállalások listái (1. számú melléklet). A szeptember 24-én feltöltött táblázat és a beszerző által az Állami Számvevőszékhez június 16-án feltöltött tanúsítványok összevetése alapján az ellenőrzésnek további kérdései merültek fel. Az adatszolgáltatásból ugyanis nem tűnt ki, hogy a tanúsítványokban nem szereplő beszerzések vonatkozásában a beszerző jogszerűen (pl. korábban megkötött szerződés alapján megvalósított, kivételi körbe tartozó, központosított közbeszerzés keretében megvalósított beszerzés, stb.) tekintett-e el a közbeszerzési eljárás alkalmazásától. A fentiek miatt október 3-án az Állami Számvevőszék adatbekéréssel fordult a beszerző felé (2. számú melléklet), melynek a beszerző az előzőekben hivatkozott nyilatkozattal, valamint az ahhoz mellékelt táblázatokkal október 9-én tett eleget (3. számú melléklet). A beszerző a 2014 nyarán általa feltöltött tanúsítványokat a hivatkozott nyilatkozattételt megelőzően még október 3-án is módosította. A beszerző korábbi adatszolgáltatása tehát nem volt alkalmas arra, hogy az ellenőrzést végző számvevők azokból megalapozott és teljes körű megállapításokat vonhassanak le a beszerző közbeszerzéseire vonatkozóan, így szükségképpen kiegészítő adatszolgáltatást kellett elrendelni annak meghatározására, hogy az adatszolgáltatás szerint közbeszerzésekkel nem érintett beszerzések vonatkozásában milyen indokkal mellőzte a közbeszerzési eljárás lefolytatását. Erre vonatkozó nyilatkozatot ugyanis ezt megelőzően nem tett a beszerző. A október 9-i adatszolgáltatás alapján lehetett azt egyértelműen megállapítani, - és ez alapján érdemi, megalapozott jogorvoslati kérelmet előterjeszteni - hogy a táblázatokban szereplő beszerzések vonatkozásában a beszerző mellőzte a közbeszerzési eljárás lefolytatását október 9-ét megelőzően nem állt az Állami Számvevőszék rendelkezésére a jogorvoslati eljárás alapját képező összes releváns adat, amely a Kbt. megsértéséről, a közbeszerzés mellőzéséről való tudomásszerzésnek minősülhet. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a beszerző az október 3-i adatbekéréskor nem hivatkozott arra, hogy a kért adatok már az Állami

4 4 Számvevőszék rendelkezésére állnak, hanem a hiányzó adatokat pótlólag szolgáltatta. A jogsértésekről történt tudomásszerzés időpontja a fentiek alapján a jogorvoslati eljárásokat kezdeményező iratban foglaltaknak megfelelően minden esetben egységesen október 9-e, ezért nem megalapozott az eljárás elkésettség okán történő megszüntetésére irányuló beszerzői kérelem. A fentiek alapján kérte a megszüntetésre irányuló kérelem elutasítását és a Kbt (2) bekezdésének c) pontja szerint a jogsértés megtörténtének a megállapítását. A beszerző észrevételében kérte a jogorvoslati eljárás megszüntetését a kezdeményezés elkésettsége miatt. Előadta, hogy a kezdeményezőnek június 16. napján elektronikus adathordozón átadott dokumentumokat amelyről nem áll rendelkezésre átvételi elismervény szeptember 24. napján 12 óra 18 és 12 óra 25 perckor feltöltötte a kezdeményező Elektronikus Adatszolgáltatási Rendszerébe 2012_ ev _ Asz.xls és 2013_ ev _ Asz.xls fájlnevekkel, amelyek tartalmazták az adott cégekre vonatkozó kötelezettségvállalásokat. Ezeket az.xls fájlok kivonatait az észrevétele mellékleteként csatolta. Ezen időpontot támasztja alá a kezdeményező október 10. napján kelt teljességi nyilatkozata. Feltételezhető, hogy a kezdeményező tévesen a tudomásszerzés időpontjának a teljességi nyilatkozatot tekinti, holott a csatolmányok tartalmából következően azok szeptember 24-én feltöltésre kerültek a hivatalbóli kezdeményező rendszerébe, melynek alapján október 25. napján letelt a jogvesztő 30 napos határidő. A beszerző az érdemi nyilatkozatában arra hivatkozott, hogy az egyéb érdekelttel kötött szerződések tárgya a Kbt e) pontja szerinti kivételi körbe tartozik. A Döntőbizottság a beszerző eljárásjogi kifogásainak vizsgálata alapján megállapította, hogy a hivatalbóli kezdeményezés érdemi vizsgálatának eljárási akadálya van. A Kbt. 3. első fordulata alapján, e törvény szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben e törvény az eltérést kifejezetten megengedi. A Kbt (1) bekezdése szerint, a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból indított eljárását a következő szervezetek vagy személyek kezdeményezhetik, ha

5 5 a feladatkörük ellátása során e törvénybe ütköző magatartás vagy mulasztás jut tudomásukra: b) az Állami Számvevőszék; (2) A Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását b) az (1) bekezdés b), c), j) és l) pontja szerinti szervezet a jogsértés tudomásra jutásától számított harminc napon belül, de legfeljebb a jogsértés megtörténtétől számított három éven belül, közbeszerzési eljárás mellőzésével történő beszerzés esetén a szerződés megkötésének időpontjától, vagy ha ez nem állapítható meg, akkor a szerződés teljesítésének bármelyik fél által történő megkezdésétől számított három éven belül kezdeményezheti. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 65. (3)-(4) bekezdése az alábbiakat rögzíti: (3) Ha a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen a hatóságnál a munka szünetel, a határidő a legközelebbi munkanapon jár le. (4) A postán küldött beadvány és megkeresés előterjesztési ideje a postára adás napja. A Kbt. fenti szabályozásából megállapítható, hogy a jogalkotó egyrészt biztosította a hivatalbóli kezdeményező számára az általa szükségesnek ítélt határidőt arra, hogy benyújtsa a hivatalbóli kezdeményezését, ugyanakkor a jogorvoslati eljárások időben történő lefolytatása érdekében kereteket is meghatározott, méghozzá szigorúan, kimondva a törvényes határidők jogvesztő jellegét. A Kbt. szubjektív és objektív határidőkkel határolja be a hivatalbóli kezdeményezés benyújtására vonatkozó határidőt. A hivatalbóli kezdeményezőnek bármely típusú jogsértés esetén a jogsértés tudomására jutásától számított harminc napos szubjektív határidő áll a rendelkezésére a kezdeményezés benyújtására. Az objektív végső jogvesztő határidő a Kbt (1) bekezdés b) pontja szerinti szervezet tekintetében a jogsértés megtörténtétől számított három év, a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő beszerzés esetén a szerződés megkötésének időpontjától, vagy ha ez nem állapítható meg, akkor a szerződés teljesítésének bármelyik fél által történő megkezdésétől számított három év, mely azt jelenti, hogy a hivatalbóli kezdeményezés az objektív határidő letelte esetén annak ellenére is elkésettnek minősül, ha a szubjektív határidő esetlegesen még nem telt le.

6 6 A Döntőbizottság rámutat, hogy a következetes bírósági és Döntőbizottsági gyakorlat alapján a tudomásra jutás időpontja nem azonos az ajánlatkérői, beszerzői döntések jogsértő jellegéről és azok bizonyítékairól való tudomásszerzés időpontjával. Tudomásra jutás alatt a jogsértő tények kezdeményező tudomására hozását kell érteni, annak nincs jogi relevanciája, hogy azokat kezdeményező mikor és hogyan értelmezi, illetve, hogy milyen további bizonyítékok, okiratok, nyilatkozatok rendelkezésre állását tartja szükségesnek ahhoz, hogy meggyőződjön az ajánlatkérői, beszerzői magatartás jogszerűtlenségéről. Amennyiben a kezdeményező szükségesnek tartja további iratok beszerzését, illetve az általa vélelmezett jogsértések további bizonyítékokkal való alátámasztását, úgy ezt a kezdeményezésre nyitva álló határidőn belül teheti meg. Ezt a jogértelmezést támasztja alá - többek között - a Fővárosi Bíróság 25.Kpk.45588/2006/3. sz. végzése is, amelyben rögzítésre került, hogy a Kbt. nem követeli meg a kérelmek megdönthetetlen bizonyítékokkal való alátámasztását, hiszen a kérelem vizsgálata a Döntőbizottság feladata a jogorvoslati eljárásban. A Döntőbizottság megállapította, hogy a konkrét esetben a hivatalbóli kezdeményező a hivatalbóli kezdeményezés benyújtására nyitva álló harminc napos szubjektív jogorvoslati határidőt nem tartotta meg. A fentiek alapján a Döntőbizottság rendelkezésére álló adatok, a felek által becsatolt okirati bizonyítékok alapján megállapította, hogy a hivatalbóli kezdeményezőnek a kezdeményezéssel érintett dokumentumokról történt tudomásszerzése szeptember 24-én megvalósult, amelynek alapján november 11-én a hivatalbóli kezdeményezés a Kbt (2) bekezdés b) pontjában biztosított harminc napos szubjektív jogorvoslati határidőn túl került benyújtásra, a hivatalbóli kezdeményezés ezért elkésett. A Kbt (7) bekezdése alapján, a kezdeményezés érdemi vizsgálat nélküli elutasítására, valamint az eljárás végzéssel történő megszüntetésére az 139. (3)-(6) bekezdését is megfelelően kell alkalmazni. A Kbt (3) bekezdése szerint, a Közbeszerzési Döntőbizottság a kérelmet - a Ket ában foglaltakon túl - érdemi vizsgálat nélkül öt napon belül végzéssel elutasítja, ha megállapítja, hogy a) a kérelmező a hiánypótlási felhívásnak a meghatározott határidő alatt nem tett eleget, vagy a kérelmét újból hiányosan adta be; b) az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást megindító hirdetményét, felhívását jogszerűen visszavonta. (4) A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást akkor is megszünteti, ha a (3) bekezdés alapján a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna

7 7 helye, az elutasítási ok azonban az eljárás megindítását követően jutott a Döntőbizottság tudomására. A Ket a alapján a hatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül, nyolc napon belül elutasítja, ha d) jogszabály a kérelem előterjesztésére határidőt vagy határnapot állapít meg, és a kérelem idő előtti vagy elkésett. A Ket. 31. (1) bekezdés a) pontja szerint a hatóság az eljárást megszünteti, ha a 30. alapján a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye, az elutasítási ok azonban az eljárás megindítását követően jutott a hatóság tudomására. A fentiekre figyelemmel a Döntőbizottság a Kbt (2) bekezdésében biztosított hatáskörében a hivatalbóli kezdeményezés alapján folyamatban lévő jogorvoslati eljárást a Kbt (7) bekezdése, a Kbt (4) bekezdése alapján alkalmazandó a Ket. 30. d) pontjára tekintettel a Ket. 31. (1) bekezdés a) pontja szerint megszüntette. A Kbt (1) bekezdése alapján alkalmazandó Ket. 72. (2) bekezdésére tekintettel rendelkezett a Döntőbizottság az eljárási költségek viseléséről. A végzés elleni külön jogorvoslat lehetőségét a Kbt (1) bekezdése biztosítja. A Döntőbizottság tájékoztatja a feleket, hogy jelen végzés nemperes eljárásban történő bírósági felülvizsgálatára - mivel az ajánlatkérő központi költségvetési szerv - a Pp (7) bekezdése alapján a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság illetékes. Budapest, december 8. Dr. Horváth Éva sk. közbeszerzési biztos Gulyás Richárd sk. közbeszerzési biztos Dr. Fáry Zoltán sk. közbeszerzési biztos A kiadmány hiteléül: Tóth Zoltánné Kapják: 1. Állami Számvevőszék (1052 Budapest, Apáczai Csere János u. 10.) 2. Pécsi Tudományegyetem (7633 Pécs, Szántó Kovács János u. 1/b.) 3. Laterum Kereskedelmi Kft. (7633 Pécs, Hajnóczy J. u ) 4. Irattár