A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzési Hatóság nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T ot.

Átírás

1 Ikt.sz.: D.980/11/2016. KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG 1026 Budapest, Riadó u Pf.: 166. Tel.: 06-1/ , fax: 06-1/ A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzési Hatóság nevében meghozta az alábbi H A T Á R O Z A T ot. A Döntőbizottság az Állami Számvevőszék (1052 Budapest, Apáczai Csere János u. 10., a továbbiakban: hivatalbóli kezdeményező) által a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. (4071 Hortobágy, Czinege J. u. 1., képviseli: Dr. Nemes Ügyvédi Iroda, Dr. Nemes Imre ügyvéd, 4025 Debrecen, Piac u , a továbbiakban: beszerző) Bió őszi búza, zab vásárlása tárgyú beszerzése ellen benyújtott hivatalbóli kezdeményezés alapján indult, megismételt jogorvoslati eljárásban megállapítja, hogy a beszerző megsértette a közbeszerzésekről szóló évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 119. (1) bekezdésére tekintettel a Kbt. 5. -át. A Döntőbizottság a beszerzővel szemben Ft, azaz egyszáznyolcvanezer forint bírságot szab ki. A Döntőbizottság felhívja a beszerzőt, hogy a bírság összegét a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a Közbeszerzési Hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett számú előirányzatfelhasználási keretszámlájára átutalással teljesítse. A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeit a beszerző maga viseli. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak nincs helye. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel a Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz címezve, kizárólag a Döntőbizottsághoz lehet benyújtani vagy a Döntőbizottság részére ajánlott küldeményként postára adni. Tárgyalás tartását a felperes a

2 2 keresetlevélben kérheti. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. A jogi képviselővel eljáró fél, illetve a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet kizárólag elektronikus úton nyújthatja be a keresetet. I N D O K O L Á S A Döntőbizottság a beszerző beszerzési eljárásaiban, valamint a jogorvoslati eljárásban keletkezett iratok, a hivatalbóli kezdeményezés, valamint a beszerző írásbeli és tárgyalási nyilatkozatai alapján a következő tényállást állapította meg. A beszerző szeptember 26. napján kötötte meg a K/1298/2013. számú szerződést a Nyilas-Farm Kft.-vel. A szerződés 1. pontjában a Nyilas-Farm Kft. elismerte, hogy az általa eladásra felkínált zab évi termés, amely megfelel az MSZ 6326:1985-nek. A felek a szerződés 3. pontjában megállapodtak abban, hogy a beszerző Ft/t értéken vásárolja meg a szerződés 1. pontjában eladásra felkínált zabot. A beszerző a szerződéshez csatolta a 2260 bizonylatszámú bevételi bizonylatot, a VL1SA0422 számú és nettó Ft összegről szeptember 26. napján kiállított számlát. A beszerző által becsatolt bankszámlakivonat tanúsága szerint az átutalás október 18. napján megtörtént. A beszerző szeptember 30. napján kötötte meg a B/1296/2013. számú szerződést a NOVAMAG Zrt.-vel, 23 t bió őszi búza leszállítása tárgyban. A beszerző a szerződéshez csatolta a és 2257 bizonylatszámú bevételi bizonylatokat, a /12 sorszámú és nettó Ft összegről, valamint a /125 sorszámú és nettó Ft összegről kiállított számlákat. A beszerző által becsatolt bankszámlakivonat tanúsága szerint az átutalások szeptember 25-én, illetve október 10-én megtörténtek. A beszerző október 16. napján kötött szerződést A. I.-vel, aki a szerződés 1. pontjában elismerte, hogy az általa eladásra felkínált zab évi termés, amely megfelel az MSZ 6326:1985-nek. A felek a szerződés 3. pontjában megállapodtak abban, hogy a beszerző Ft/t+kompenzációs felár értéken vásárolja meg a szerződés 1. pontjában eladásra felkínált zabot. A beszerző a szerződéshez csatolta a 2266 bizonylatszámú bevételi bizonylatot, valamint a nettó Ft összegről kiállított sorszámú felvásárlási jegyet. A beszerző által becsatolt bankszámlakivonat tanúsága szerint az átutalás november 6. napján megtörtént.

3 3 A beszerző október 16. napján kötötte meg a K/1355/2013. számú szerződést a P+P Kft.-vel. A szerződés 1. pontjában a P+P Kft. elismerte, hogy az általa eladásra felkínált 150 tonna zab évi termés, amely megfelel az MSZ 6326:1985-nek. A felek a szerződés 3. pontjában megállapodtak abban, hogy a beszerző Ft/t értéken vásárolja meg a szerződés 1. pontjában eladásra felkínált zabot. A beszerző a szerződéshez csatolta a 2274 és 0704 bizonylatszámú bevételi bizonylatokat, a VL1LA számú és nettó Ft összegről november 4. napján kiállított, illetve a VL1LA számú és nettó Ft összegről november 18. napján kiállított számlákat. A beszerző által becsatolt bankszámlakivonat tanúsága szerint az átutalások december 3. napján megtörténtek. A hivatalbóli kezdeményező március 25. napján adta postára hivatalbóli kezdeményezését, amely a Döntőbizottsághoz március 31. napján érkezett meg. A hivatalbóli kezdeményező a kezdeményezésben rögzítette, hogy kezdeményezői jogosultsága a Kbt (1) bekezdés b) pontján alapul és a Kbt (2) bekezdésének b) pontjában szabályozott, a jogorvoslati eljárás kezdeményezésére vonatkozó határidők nyitva állnak. A hivatalbóli kezdeményező indokolásként előadta, hogy Az állami tulajdonban (résztulajdonban) lévő gazdálkodó szervezetek vagyonmegőrzési és gazdálkodási tevékenységének ellenőrzése Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. című ellenőrzés keretében a közbeszerzés mellőzésére, valamint az egybeszámítási szabályok be nem tartására vonatkozó hiányosságok kerültek feltárásra. A beszerzőnél a közötti időszakban, a mintatételek vizsgálata során felmerült a gyanú, hogy a beszerző szerződéskötési gyakorlata nem felelt meg a Kbt. vonatkozó előírásainak, ugyanis a Kbt. hatálya alá tartozó beszerzések vonatkozásában nem kezdeményezte közbeszerzési eljárás lefolytatását a szerződéskötést megelőzően. Előadta, hogy a szerződések általában nem tartalmazzák az értéket, csupán a mennyiséget és az egységárakat, tekintettel arra, hogy azokat sokszor az időjárás, illetve a termés befolyásolta, így azokat a beszerző munkatársai adták meg a könyvelésükben szereplő adatok alapján. A kezdeményező előadta, hogy az ellenőrzött szervezet a szóban forgó beszerzés idején hatályos Kbt. 6. (1) bekezdés c) pontja alapján a Kbt. alanyi hatálya alá tartozik. A kezdeményező ezzel összefüggésben hivatkozott a Kbt. 5. -ára, melynek értelmében közbeszerzési eljárást az ajánlatkérőként meghatározott szervezetek visszterhes szerződés megkötése céljából kötelesek lefolytatni megadott tárgyú és értékű beszerzések megvalósítása érdekében.

4 4 A kezdeményező rögzítette, hogy a kezdeményezéssel érintett beszerzési tárgyak nem tartoztak a Kbt. 9. -ában felsorolt kivételi körbe. A hivatalbóli kezdeményező a jogsértésekről való tudomásszerzés időpontjaként február 26-át, a Teljességi és hitelességi nyilatkozat kiállításának napját, a jogsértések megtörténtének időpontjaként pedig az egyes szerződések megkötésének napját tüntette fel. A hivatalbóli kezdeményező a Kbt (2) bekezdés c) pontja alapján kérte a jogsértés megtörténtének megállapítását, arra tekintettel, hogy a beszerző a Kbt. 6. (1) bekezdésének c) pontja alapján a Kbt. alanyi hatálya alá tartozik, így a kezdeményező iratban megjelölt beszerzésekkel megsértette a Kbt. 5. és ában előírt közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettségét. A hivatalbóli kezdeményező csatolta a kezdeményező irathoz a február 26. napján kelt Teljességi és hitelességi nyilatkozat elnevezésű dokumentumot, melyben a beszerző ügyvezetője elismeri, hogy a kezdeményező részére ellenőrzés előkészítéshez megküldött dokumentumok és adatok megbízhatóak és a bekért adatokra, dokumentumokra vonatkozóan teljes körű információt tartalmaznak. A kezdeményező megküldte továbbá az ellenőrzött szerződések listáját tartalmazó február 10. napján kelt 16. számú tanúsítványt. A Döntőbizottság április 1. napján D.221/2/2016. számú végzésével megindította a jogorvoslati eljárást. A beszerző írásbeli észrevételében, valamint tárgyalási nyilatkozatában előadta, hogy álláspontja szerint a kezdeményező irat nem tartalmazza a Kbt (1) bekezdésben rögzített adatok mindegyikét, ezért a Döntőbizottságnak hiánypótlási felhívást kellett volna kibocsátania. A beszerző észrevételében ugyanakkor rámutatott arra, hogy a kezdeményezés mellékletét képező táblázatban megjelenített szerződések közül kiválogathatók voltak a tárgyi jogorvoslati eljárással érintett szerződések. A beszerző előadta, hogy a jogorvoslati eljárás alapjául szolgáló jogviszonyok 2013-ban létesültek a közbeszerzési szabályok által előirányzott eljárás lefolytatásának a mellőzésével. Előadta, hogy 2014-től különös gondot fordít arra, hogy a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezetként az egybeszámítási szabály alkalmazásával közbeszerzési eljárás lefolytatásával valósítsa meg a közbeszerzési értékhatárt elérő szerződéseket.

5 5 A beszerző előadta továbbá, hogy a kezdeményező december 7-től április 24-ig terjedő időtartam alatt vizsgálta beszerzéseit. A beszerző előadta, hogy január elején a kezdeményező képviselői helyszíni ellenőrzést tartottak nála és ebben az időpontban már a kezdeményező rendelkezésére állt a 16. számú tanúsítvány, amely tételesen felsorolta azokat a beszerzéseket, amelyekkel kapcsolatban a kezdeményező kezdeményezte a jogorvoslati eljárásokat. Előadta, hogy a 16. számú tanúsítvány első változata december 28. napján készült el és 2016 januárjában lett feltöltve a kezdeményező internetes felületére. A beszerző nyilatkozatában elismerte azt is, hogy ezen állítását iratokkal igazolni nem tudja, tekintettel arra, hogy a kezdeményező informatikai rendszeréhez kizárólag a feltöltésre rendelkezésre álló időtartam alatt fért hozzá. A beszerző előadta továbbá, hogy a február 10. napján kelt 16. számú tanúsítvány egy záródokumentum, melynek december 28. napján elkészült első változata egy 1500 tételből álló adatmennyiséget tartalmazott, mely időközben jelentős szűkítésen esett át és a hivatalbóli kezdeményező ezen adatállományból emelt ki mintatételeket. A beszerző a fentiekre tekintettel előadta, hogy álláspontja szerint a kezdeményező már januárban tudomást szerzett a feltételezett jogsértésekről, így a Kbt (2) bekezdés b) pont szerinti 60 napos határidőn túl nyújtotta be kezdeményezését, amely elkésett. A beszerző továbbá a Döntőbizottság kérdésére úgy nyilatkozott, hogy a bió őszi búzát és zabot egyaránt takarmányozási céllal szerezte be és ezekre vonatkozóan egy időben merült fel a beszerzési igénye. A Döntőbizottság a D.221/11/2016. számú határozatában az eljárásjogi feltételek vizsgálatát követően megállapította, hogy a hivatalbóli kezdeményező a hatvan napos szubjektív határidőn és az ötéves objektív határidőn belül nyújtotta be a hivatalbóli kezdeményezését, ezért az nem késett el. A Döntőbizottság az ügy érdemében megállapította, hogy a beszerző megsértette a Kbt ára tekintettel a Kbt. 5. -át. A beszerző keresettel kérte a D.221/11/2016. számú határozat bírósági felülvizsgálatát. A beszerző kérte a bíróságot, hogy állapítsa meg a D.221/11/2016. számú határozat jogsértő voltát, továbbá a jogszabálysértő határozatot helyezze hatályon kívül és a Döntőbizottságot kötelezze új eljárás lefolytatására, mivel a Döntőbizottság D.221/2016. számú jogorvoslati eljárását kezdeményező hivatalbóli kezdeményezés elkésett. A Kecskeméti Közigazgatási- és Munkaügyi Bíróság a 14.K /2016/13. számú ítélet rendelkező részében a D.226/11/2016. számú határozatot hatályon kívül helyezte és a Döntőbizottságot új eljárásra kötelezte.

6 6 A Kecskeméti Közigazgatási- és Munkaügyi Bíróság a 14.K /2016/13. számú ítélet indokolásában egyebek mellett rögzítette a következőket: Az alperes eljárása során ugyan nyilatkozattételre szólította fel a hivatalbóli kezdeményezőt, hogy igazolásokkal támassza alá a tudomásszerzés általa állított időpontját, a bíróság megítélése szerint az Állami Számvevőszék felhívásra adott válasza alapján a felperesi állítások tükrében nem fogadható el a szubjektív határidő megtartottságára nézve az a nyilatkozat, hogy a 16. számú tanúsítványon a február 10-i dátum szerepel. Tekintettel arra, hogy a felperes a közbeszerzési hatóság által tartott tárgyaláson előadta, hogy a január 6-i helyszíni ellenőrzésen a számvevők áttekintették az érintett szerződéseket és azok feltöltése is megtörtént az Állami Számvevőszék részükre biztosított tárhelyére, a tudomásszerzés időpontja nem a 16. számú tanúsítvány végleges elkészültének, illetve aláírásának napjához, hanem feltehetőleg az érintett szerződése Állami Számvevőszék általi megismeréséhez, konkrétan a helyszíni ellenőrzés eseményeihez köthető. A bíróság álláspontja szerint az eljárás megindításának jogvesztő határideje garanciális jelentőséggel bír a beszerző felperes szempontjából, ezért hivatalból, a tényállás megállapítási és tisztázási kötelezettségen belül az alperes nem elégedhetett volna meg a kezdeményező egyszerű nyilatkozatával a tudomásszerzés időpontját illetően, hanem a releváns tények megállapítására további bizonyítást kellett volna lefolytatnia. Hangsúlyozandó, hogy a tényállás megállapítása a hatóság feladata az eljárás során, így nem fogadható el az az alperesi határozatba foglalt álláspont, mely szerint a felperes volt az, aki nem igazolta (bizonyította) a tudomásszerzés (2016. február 10-i vagy 26-i időponttól eltérő) időpontját. A felperes a bírósági eljárás során nyilatkozott, hogy a közbeszerzési eljárás mellőzésével érintett szerződéseit már december 28. napján összegyűjtötte és ismertette a számvevőkkel. Az erről szóló okiratot a hatósági eljárás során csatolta is észrevételeihez. Abból kitűnik, hogy az 59 érintett szerződés mellett megjegyzésként szerepel a közbeszerzési eljárás mellőzésével megjegyzés. Ez a lista került a számvevők kérésére további szűkítésre és ebből alakult ki a február 10-i dátumozású végleges 16. számú tanúsítvány. Tekintettel arra, hogy az alperes eljárása során a jogorvoslati határidő megtartottságára vonatkozóan elmulasztotta a tények feltárását, határozata meghozatala során az ügy érdemére kiható lényeges eljárási szabályt sértett, így a bíróság a felperes által előterjesztett keresetben támadott határozatot a Kbt (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte. A megismételt eljárás során az alperes köteles megvizsgálni, hogy a hivatalbóli kezdeményezés a törvényes határidőben érkezett-e, határozatában köteles rögzíteni azt, hogy az Állami Számvevőszék mikor szerzett tudomást a jogsértés tényéről. Ennek keretében az alperesnek vizsgálnia kell, hogy a hivatalbóli

7 7 kezdeményezés mellékleteként csatolt 59 beszerzésről szóló 16. számú tanúsítványt, valamint az érintett szerződéseket mikor, milyen tartalommal bocsátotta az Állami Számvevőszék rendelkezésére, mert ebben az időpontban a jogsértésről való tudomásszerzés ténye megállapítható. A bizonyítási eljárás során tekintetbe kell azt venni, hogy a felperes a nyilatkozata szerint a számvevőszéki helyszíni ellenőrzésről jegyzőkönyvvel és a dokumentumok feltöltéséről visszajelző okirattal nem rendelkezik, így a tényállás megállapításához szükséges bizonyítékok szolgáltatására a hivatalbóli kezdeményező felhívása szükséges. Az így lefolytatott bizonyítás alapján foglalható csak állás arról, hogy a felperes által sem vitatott közbeszerzési jogsértés anyagi jogi szankcióiról az eljárás során hozható-e érdemi határozat, vagy az eljárás megszüntetésének van helye. A Döntőbizottság november 29. napján a 14.K /2016/13. számú ítéletben foglalt vizsgálati kötelezettségnek eleget téve a D.980/3/2016. számú végzésében felhívta a hivatalbóli kezdeményezőt, hogy nyilatkozzon az alábbiakról: 1. Jelölje meg egyértelműen azt a dátumot, amikor első alkalommal tudomást szerzett a jogsértésről, mégpedig, hogy a beszerző szeptember 26. napján a Nyilas-Farm Kft.-vel évi zabeladás tárgyában, szeptember 30. napján a NOVAMAG Zrt.-vel 23 t bió őszi búza leszállítása tárgyában, október 16. napján A. I.-vel évi zabeladás tárgyában és október 16. napján a P+P Kft.-vel évi zabeladás tárgyában közbeszerzési eljárás mellőzésével szerződést kötött (a továbbiakban: jogsértések)! 2. Nyilatkozzon arról, mely dokumentumból szerzett első alkalommal tudomást a jogsértésről! Küldje meg a Döntőbizottság részére ezen dokumentumot! 3. Nyilatkozzon arról, hogy a) az ún. 16. számú tanúsítványt a beszerző összesen hány változatban bocsátotta a hivatalbóli kezdeményező rendelkezésére b) az egyes változatokat mely időpontokban bocsátotta a beszerző a hivatalbóli kezdeményező rendelkezésére c) mely változat tartalmazta azokat az adatokat, amely alapján a hivatalbóli kezdeményező első alkalommal tudomást szerzett a jogsértésről! Nyilatkozatait dokumentumokkal is támassza alá! 4. Nyilatkozzon arról, hogy a beszerző mikor bocsátotta a hivatalbóli kezdeményező rendelkezésére a szeptember 26. napján a Nyilas-Farm Kft.-vel évi zabeladás tárgyában, szeptember 30. napján a NOVAMAG Zrt.-vel 23 t bió őszi búza leszállítása tárgyában, október 16. napján A. I.-vel évi zabeladás tárgyában és október 16. napján a

8 8 P+P Kft.-vel évi zabeladás tárgyában létrejött szerződéseket! Nyilatkozatát dokumentumokkal is támassza alá! 5. Nyilatkozzon a beszerzőnek az ítélet 5. oldal 4. bekezdésének végén szereplő azon álláspontjára, mely szerint a beszerző a közbeszerzési eljárás mellőzésével érintett szerződéseit már december 28. napján összegyűjtötte és ismertette a számvevőkkel. Abból kitűnik, hogy az 59 érintett szerződés mellett megjegyzésként szerepel a közbeszerzési eljárás mellőzésével megjegyzés. Ez a lista került a számvevők kérésére további szűkítésre és ebből alakult ki a február 10-ei dátumozású végleges 16. számú tanúsítvány. 6. Külön térjen ki arra, egyetért-e a beszerzővel abban, hogy már december 28-án a hivatalbóli kezdeményező rendelkezésére álltak a jogsértésre vonatkozó adatok! 7. Küldje meg a Döntőbizottság részére a beszerző által december 28- án a hivatalbóli kezdeményező rendelkezésére bocsátott listát, amelyben a beszerző összegyűjtötte a közbeszerzési eljárás mellőzésével érintett szerződéseit! 8. Nyilatkozzon arról, hogy ezen listában szerepeltek-e, amennyiben igen, hol (melyik sorban) a jogsértésre vonatkozó adatok! A hivatalbóli kezdeményező a december 2. napján benyújtott, JTO /2016. számú nyilatkozatában előadta, hogy a D.980/3/2016. számú végzésben kért, a jogsértésről való tudomásszerzésre vonatkozó adatok esetében a D.221/2016. számú jogorvoslati eljárásban előterjesztett nyilatkozatai az irányadók. A Döntőbizottság december 5. napján a D.980/5/2016. számú végzésében ismételten felhívta a hivatalbóli kezdeményezőt, hogy nyilatkozzon a D.980/3/2016. számú végzésben rögzített felhívásokra. A Döntőbizottság a D.980/5/2016. számú végzésében hangsúlyozta, hogy a hivatalbóli kezdeményező a JTO /2016. számú nyilatkozatában nem teljesítette a D.980/3/2016. számú végzésben rögzített előírásokat, mert a Döntőbizottság kifejezett felhívása ellenére nem nyújtotta be a kért bizonyítékokat. A JTO /2016. számú nyilatkozatban hivatkozott, korábbi nyilatkozatainak tartalmai között ellentmondás van a jogsértésről való tudomásszerzés tekintetében. A hivatalbóli kezdeményező a JTO /2016. számú nyilatkozatának elkészítésekor nem volt figyelemmel arra, hogy a 14.K /2016/13. számú ítélet alapján az új eljárás lefolytatásának indoka éppen ezen ellentmondás feloldása volt. A Döntőbizottság december 5. napján a D.980/6/2016. számú végzésében felhívta a beszerzőt is, hogy nyilatkozzon az alábbiakról:

9 9 1. Jelölje meg egyértelműen azt a dátumot, amikor a hivatalbóli kezdeményező első alkalommal tudomást szerzett a jogsértésről, mégpedig, hogy a beszerző szeptember 26. napján a Nyilas-Farm Kft.-vel évi zabeladás tárgyában, szeptember 30. napján a NOVAMAG Zrt.-vel 23 t bió őszi búza leszállítása tárgyában, október 16. napján A. I.-vel évi zabeladás tárgyában és október 16. napján a P+P Kft.-vel évi zabeladás tárgyában közbeszerzési eljárás mellőzésével szerződést kötött (a továbbiakban: jogsértések)! 2. Nyilatkozzon arról, mely dokumentumból szerzett a hivatalbóli kezdeményező első alkalommal tudomást a jogsértésről! Küldje meg a Döntőbizottság részére ezen dokumentumot! 3. Nyilatkozzon arról, hogy d) az ún. 16. számú tanúsítványt összesen hány változatban bocsátotta a hivatalbóli kezdeményező rendelkezésére e) az egyes változatokat mely időpontokban bocsátotta a hivatalbóli kezdeményező rendelkezésére f) mely változat tartalmazta azokat az adatokat, amely alapján a hivatalbóli kezdeményező első alkalommal tudomást szerzett a jogsértésről! Nyilatkozatait dokumentumokkal is támassza alá! 4. Nyilatkozzon arról, hogy mikor bocsátotta a hivatalbóli kezdeményező rendelkezésére a szeptember 26. napján a Nyilas-Farm Kft.-vel évi zabeladás tárgyában, szeptember 30. napján a NOVAMAG Zrt.-vel 23 t bió őszi búza leszállítása tárgyában, október 16. napján A. I.-vel évi zabeladás tárgyában és október 16. napján a P+P Kft.-vel évi zabeladás tárgyában létrejött szerződéseket! Nyilatkozatát dokumentumokkal is támassza alá! 5. Támassza alá bizonyítékokkal az ítélet 5. oldal 4. bekezdésének végén szereplő azon álláspontját, hogy a közbeszerzési eljárás mellőzésével érintett szerződéseit már december 28. napján összegyűjtötte és ismertette a számvevőkkel. Abból kitűnik, hogy az 59 érintett szerződés mellett megjegyzésként szerepel a közbeszerzési eljárás mellőzésével megjegyzés. Ez a lista került a számvevők kérésére további szűkítésre és ebből alakult ki a február 10-ei dátumozású végleges 16. számú tanúsítvány. 6. Küldje meg a Döntőbizottság részére a december 28-án a hivatalbóli kezdeményező rendelkezésére bocsátott listát, amelyben összegyűjtötte a közbeszerzési eljárás mellőzésével érintett szerződéseit! 7. Nyilatkozzon arról, hogy ezen listában szerepeltek-e, amennyiben igen, hol (melyik sorban) a jogsértésekre vonatkozó adatok! A hivatalbóli kezdeményező a december 5. napján benyújtott, JTO /2016. számú nyilatkozatában előadta, hogy a JTO /2016. számú

10 10 iratában hivatkozott nyilatkozataiban szereplő, a jogsértésekről történt tudomásszerzésre vonatkozó információkkal nem rendelkezik. A D.221/2016. számú jogorvoslati eljárásban előterjesztett nyilatkozatai időrendben követték egymást, ezért a korábbi nyilatkozatokban szereplő időpontokra vonatkozó ellentmondást a későbbi nyilatkozatok feloldották. Az ellenőrzést végző számvevők önmagában a szerződések és a főkönyvi kivonatok szemrevételezése alapján nem észlelhették a közbeszerzési eljárások mellőzését. Az ellenőrzést végző számvevők az erre vonatkozó gyanút csak a jogorvoslati eljárás megindítására nyitva álló határidőn belül a beszerző által a rendelkezésükre bocsátott tanúsítványok adatai alapján jelezhették. A beszerző december 7. napján benyújtott, K/1480/2016. számú nyilatkozatában a D.980/6/2016. számú végzésben foglaltak alapján az alábbiakat fejtette ki: 1. A beszerző elektronikus úton január 6. napján töltötte fel a hivatalbóli kezdeményező honlapjára a 16. számú tanúsítványt és az ahhoz kapcsolódó iratokat. A beszerző a tanúsítványt december 28. napján állította össze és szóban ismertette a hivatalbóli kezdeményező számvevőivel. A beszerző január 7. napján a 16. számú tanúsítványt és az ahhoz kapcsolódó iratokat megküldte postai úton is a hivatalbóli kezdeményező részére. A D.216/2016. számú jogorvoslati eljárásban a hivatalbóli kezdeményező akként nyilatkozott, hogy a beszerző adatszolgáltatása alapján a tudomásszerzése január 6. napján megvalósult. 2. A hivatalbóli kezdeményező a december 28. napján kelt 16. számú tanúsítványból szerzett első alkalommal tudomást a jogsértésről. A beszerző a hivatalbóli kezdeményező kérésére valamennyi szerződést feltüntette a vizsgált időszakra vonatkozóan. A beszerző szintén külön kérésre azokat a szerződéseket külön megjelölte, amelyeket jogsértéssel kötött meg. A beszerző állítása szerint mellékelten megküldte a december 28. napján kelt 16. számú tanúsítványt. 3. A beszerző a 16. számú tanúsítványt két változatban bocsátotta a hivatalbóli kezdeményező rendelkezésére. Az első változatot amely december 28. napján kelt január 6. napján elektronikus úton, január 7. napján írásban is megküldte a hivatalbóli kezdeményező részére. A második változat, amelyet a hivatalbóli kezdeményező kérésére csupán a szerződések összegeivel egészített ki, február 10. napján kelt és február 10-én bocsátotta a hivatalbóli kezdeményező rendelkezésére. A 16. számú tanúsítvány valamennyi változata tartalmazza azokat az adatokat, amelyek alapján a hivatalból kezdeményező első alkalommal tudomást szerezhetett a jogsértésekről.

11 11 4. A hivatalbóli kezdeményező a hivatkozott szerződés rendelkezésre bocsátását kifejezetten nem írta elő, a felhívása csak a szerződések listájának és a tanúsítványoknak a megküldésére vonatkozott. 5. A beszerző állítása szerint mellékelten megküldte a 16. számú tanúsítvány első postázásáról készült postai tértivevényt másolatban. 6. E kérdésre a 2. válaszában nyilatkozott. 7. Ebben a listában a jelen üggyel érintett szerződések a 977., 988., és sorban szerepelnek. A Döntőbizottság a megismételt jogorvoslati eljárásban az alábbiakat állapította meg. A Kbt (1) bekezdése szerint a Döntőbizottság eljárására a Kbt. eltérő rendelkezése hiányában a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni. A Ket (4) bekezdése szerint a hatóságot a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság határozatának rendelkező része és indokolása köti, a megismételt eljárás és a döntéshozatal során annak megfelelően jár el. A beszerző a szeptember 26. napján, szeptember 30. napján és október 16. napján kötött szerződéseket, ezért a Döntőbizottság a Kbt. ezen időpontokban hatályos rendelkezései alapján vizsgálta a kezdeményezést. A Kbt (1) bekezdés b) pontja szerint a Döntőbizottság hivatalból indított eljárását kezdeményezheti az Állami Számvevőszék, ha a feladatköre ellátása során a Kbt.-be ütköző magatartás vagy mulasztás jut tudomására. A Kbt (11) bekezdése szerint a Magyarország évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló évi XCIX. törvénnyel megállapított 140. (2) bekezdését azon jogorvoslati eljárások kezdeményezésére kell alkalmazni, amelyek esetében a jogsértés január 1- jét követően jutott a kezdeményező tudomására. A Magyarország évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló évi XCIX. törvény a szerint a Kbt (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) A Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását az (1) bekezdés szerinti személy vagy szervezet a jogsértés tudomásra jutásától számított hatvan napon belül, de

12 12 a) legkésőbb a jogsértés megtörténtétől számított három éven belül, b) közbeszerzési eljárás mellőzésével történt beszerzés esetén az a) ponttól eltérően a szerződés megkötésének időpontjától, vagy ha ez nem állapítható meg, akkor a szerződés teljesítésének bármelyik fél által történt megkezdésétől számított legfeljebb öt éven belül, c) a támogatásból megvalósuló beszerzés esetén az a) és b) ponttól eltérően az adott támogatás folyósítására és felhasználására vonatkozó külön jogszabályban előírt iratmegőrzési kötelezettség időtartamán belül, de legalább a jogsértés megtörténtétől közbeszerzési eljárás mellőzésével történt beszerzés esetén a szerződés megkötésének időpontjától, vagy ha ez nem állapítható meg, akkor a szerződés teljesítésének bármelyik fél által történt megkezdésétől számított öt éven belül kezdeményezheti. A Döntőbizottság a 14.K /2016/13. számú ítélet alapján a D.221/2016. számú jogorvoslati eljárás során elvégzett tényállás-megállapítást követően további bizonyítást folytatott le a D.980/2016. számú jogorvoslati eljárásban. A Döntőbizottság a további bizonyítási eljárás során több kérdéssel részletezve felhívta a hivatalbóli kezdeményezőt és a beszerzőt, hogy nyilatkozzanak a jogsértésről való tudomásszerzés körülményeiről és nyújtsák be az állításaik valóságtartalmát alátámasztó bizonyítékaikat is. A hivatalbóli kezdeményező a 14.K /2016/13. számú ítélet szerinti vizsgálati kötelezettség teljesítését szolgáló, kifejezett felhívás ellenére kizárólag a D.221/2016. számú jogorvoslati eljárásban előterjesztett nyilatkozatai tartalmára hivatkozott. Annak érdekében, hogy a Döntőbizottság a vizsgálati kötelezettségének eleget tegyen, ismételten nyilatkozattételre és bizonyításra szólította fel a hivatalbóli kezdeményezőt, azonban a hivatalbóli kezdeményező a további nyilatkozatában sem adott elő új adatokat és bizonyítékokat. A beszerző összefoglalta időrendben annak folyamatát, hogy miképpen tájékoztatta a hivatalbóli kezdeményezőt a beszerzéséről. A beszerző benyújtotta a 16. számú tanúsítvány egy példányának a másolatát, amelyen kizárólag a beszerző képviselőjének a kézjegye és a pecsétje található, megjelölt időpontként pedig december 28. napja. A beszerző a nyilatkozata mellékleteként csatolta egy belföldi tértivevény másolatát is, amelyen a kézbesítés kelte január 8. napja, a küldemény címzettje a hivatalbóli kezdeményező és a belföldi tértivevény visszaküldési címe a beszerzőé volt. Ezek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy a bizonyításra szánt iratok nem támasztották alá a beszerző állításait, mivel a 16. számú tanúsítvány másolatát egyoldalúan a beszerző képviselője látta csak el aláírásával, és ezért ezen irat nem bizonyítja, hogy azt a hivatalbóli kezdeményező is átvette. A belföldi tértivevény pedig kizárólag azt igazolja, hogy a beszerző elküldött egy

13 13 küldeményt a hivatalbóli kezdeményezőnek, de arra vonatkozóan nem tartalmaz adatokat, hogy mi volt a küldemény tárgya. A Ket. 50. (4) bekezdése szerint a hatósági eljárásban olyan bizonyíték használható fel, amely alkalmas a tényállás tisztázásának megkönnyítésére. Bizonyíték különösen: az ügyfél nyilatkozata, az irat, a tanúvallomás, a szemléről készült jegyzőkönyv, a szakértői vélemény, a hatósági ellenőrzésen készült jegyzőkönyv és a tárgyi bizonyíték. A Ket. 50. (5) bekezdése szerint a hatóság szabadon választja meg az alkalmazandó bizonyítási eszközt. Törvény előírhatja, hogy a hatóság a határozatát kizárólag valamely bizonyítási eszközre alapozza, továbbá jogszabály meghatározott ügyekben kötelezővé teheti valamely bizonyítási eszköz alkalmazását, illetve előírhatja valamely szerv véleményének a kikérését. A Ket. 50. (6) bekezdése szerint a hatóság a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást. A Döntőbizottság a jelen bizonyítási eljárás során megvizsgálta a Ket. 50. (4) bekezdésének második mondata szerinti, rendelkezésére álló ügyféli nyilatkozatokat és iratokat, és ezek alapján megállapította, hogy a részletesen kidolgozott kérdései és az alapos bizonyítási eljárása ellenére nincs olyan bizonyíték, amely azt támasztaná alá, hogy a hivatalbóli kezdeményező a jogsértésről február 10. napja előtt tudomást szerzett volna. Sem a hivatalbóli kezdeményező, sem a beszerző nem tudott a Ket. 50. (4) bekezdése szerinti olyan bizonyítékot szolgáltatni, amely a beszerző ezen állítása valóságtartalmát igazolta volna. A Döntőbizottság megállapította, hogy a jogsértés megtörténtének időpontjai a szerződések megkötésének az időpontjai, azaz a szeptember 26. napja, szeptember 30. napja és október 16. napja. Korábbi időpont bizonyíthatóságának a hiányában a jogsértésről való tudomásszerzés időpontja február 10., illetve február 26., amikor a végleges 16. számú tanúsítvány, illetve a teljességi és hitelességi nyilatkozat a beszerző által sem vitatottan a hivatalbóli kezdeményező rendelkezésére állt. A hivatalbóli kezdeményező március 25-én nyújtotta be a Döntőbizottsághoz a hivatalbóli kezdeményezését. E körülményekből következően a Döntőbizottság a Ket. 50. (6) bekezdése alapján a D.221/2016. számú és a D.980/2016. számú jogorvoslati eljárásban benyújtott ügyféli nyilatkozatok és iratok vizsgálata eredményeképpen

14 14 megállapította, hogy a hivatalbóli kezdeményező a hivatalbóli kezdeményezését a évi XCIX. törvény a által módosított Kbt (2) bekezdésében előírt hatvan napos szubjektív határidőn és ötéves objektív határidőn belül nyújtotta be, ezért a hivatalbóli kezdeményezés nem késett el. A Döntőbizottságnak az ügy érdemében azt kellett eldöntenie, hogy a beszerző jogszerűen mellőzte-e a közbeszerzési eljárás lefolytatását. A Kbt. 3. -a szerint e törvény szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben e törvény az eltérést kifejezetten megengedi. A Kbt. 5. -a alapján közbeszerzési eljárást az ajánlatkérőként meghatározott szervezetek visszterhes szerződés megkötése céljából kötelesek lefolytatni megadott tárgyú és értékű beszerzések megvalósítása érdekében. Következésképpen a közbeszerzési eljárás kötelező alkalmazásának négy konjunktív feltétele van: 1. ajánlatkérőként meghatározott szervezetek folytatják le, 2. visszterhes szerződés megkötése céljából, 3. megadott tárgyú beszerzés megvalósítása érdekében, 4. megadott értékű beszerzés megvalósítása érdekében. Ezen konjunktív feltételek közül, bármely feltétel nem teljesülése megdönti a közbeszerzési eljárás alkalmazásának kötelezettségét, emiatt a Döntőbizottság az egyes feltételek meglétét külön-külön vizsgálta. A Döntőbizottság elsőként azt vizsgálta, hogy a beszerző a Kbt. 6. -a alapján ajánlatkérőnek minősül-e. A Kbt. 6. (1) bekezdésének c) pontjában foglaltak szerint ajánlatkérő az a jogképes szervezet, amelyet közérdekű, de nem ipari vagy kereskedelmi jellegű tevékenység folytatása céljából hoztak létre, vagy amely ilyen tevékenységet lát el, ha az a)-d) pontokban meghatározott egy vagy több ilyen szervezet, az Országgyűlés vagy a Kormány külön-külön vagy együttesen, közvetlenül vagy közvetetten meghatározó befolyást képes felette gyakorolni vagy működését többségi részben egy vagy több ilyen szervezet (testület) finanszírozza. A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok, adatok alapján megállapította, továbbá a beszerző maga is elismerte, hogy a Kbt. 6. (1) bekezdés c) pontja szerinti ajánlatkérőnek minősül, így a Kbt. alanyi hatálya alá tartozik.

15 15 A Döntőbizottság másodikként azt vizsgálta, hogy a beszerzés vonatkozásában a visszterhesség megállapítható-e. A beszerző által becsatolt számlakivonatok szerint a beszerző az alábbi kifizetéseket teljesítette összesen nettó Ft értékben Ft kifizetése október 18. napján Ft kifizetése november 6. napján Ft kifizetése október 10. napján Ft kifizetése december 3. napján Ft kifizetése december 3. napján. A Döntőbizottság fentiek alapján megállapította, hogy a beszerző és az egyéb érdekeltek viszonyában a szolgáltatással ellenszolgáltatás állt szemben, ezért a beszerzés visszterhesnek minősül. A Döntőbizottság harmadikként azt vizsgálta, hogy a beszerzés tárgya beleillik-e a közbeszerzési tárgyak valamelyikébe. A Kbt. 7. (1) bekezdése szerint a közbeszerzés tárgya árubeszerzés, építési beruházás, szolgáltatás megrendelése, építési koncesszió és szolgáltatási koncesszió. A Kbt. 7. (2) bekezdésének első mondata szerint az árubeszerzés olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya forgalomképes és birtokba vehető ingó dolog tulajdonjogának vagy használatára, hasznosítására vonatkozó jognak vételi joggal vagy anélkül történő megszerzése az ajánlatkérő részéről. A Döntőbizottság megállapította, hogy a beszerző által mellékelt szerződések tárgyát képező búza, valamint zab forgalomképes és birtokba vehető ingó dolog, tehát a beszerzés tárgya árubeszerzés volt. A Döntőbizottság negyedikként a beszerzés értékét vizsgálta, valamint azt, hogy a beszerzés értéke meghaladta-e a közbeszerzési értékhatárt. A Kbt. 11. (1) bekezdésének első mondata szerint a közbeszerzés értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért vagy kínált általános forgalmi adó nélkül számított, a okban foglaltakra tekintettel megállapított legmagasabb összegű teljes ellenszolgáltatást kell érteni.

16 16 A Kbt. 12. (1) bekezdés az árubeszerzés becsült értéke olyan szerződés esetében, amelynek tárgya dolog használatára, vagy hasznosítására vonatkozó jognak a megszerzése: a) határozott időre, egy évre vagy annál rövidebb időre kötött szerződés esetén a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás; az egy évnél hosszabb időre kötött szerződés esetén pedig a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás, beleértve a becsült maradványértéket is; b) határozatlan időre kötött szerződés esetén, vagy ha a szerződés megszűnésének időpontja az eljárás megindításakor pontosan nem határozható meg, a havi ellenszolgáltatás negyvennyolcszorosa. A Döntőbizottság a Kbt. fenti rendelkezései, a beszerző nyilatkozata és a rendelkezésre álló dokumentumok vizsgálata alapján megállapította, hogy a beszerző 2013-ban, a jelen jogorvoslati eljárás tárgyát képező árukat összesen nettó ft értékben szerezte be. Előbbieket követően a Döntőbizottság azt vizsgálta, hogy a beszerzés értéke meghaladta-e a közbeszerzési értékhatárt. A Kbt. 10. (1) bekezdése szerint a közbeszerzési értékhatárok: a) az Európai Unió joga által meghatározott közbeszerzési értékhatárok (a továbbiakban: uniós értékhatárok); b) a költségvetési törvényben nemzeti értékhatárokként meghatározott közbeszerzési értékhatárok (a továbbiakban: nemzeti értékhatárok). A Kbt. 10. (2) bekezdése szerint az uniós értékhatárokat időszakonként az Európai Bizottság állapítja meg és teszi közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A Kbt. 10. (3) bekezdése szerint az egyes beszerzési tárgyakra meghatározott nemzeti értékhatárokat a költségvetési törvényben minden évben meg kell határozni. Az egyes beszerzési tárgyakra meghatározott uniós értékhatárokat, tekintettel az értékhatárokra vonatkozó a (2) bekezdés szerinti európai uniós jogi aktusokra, a költségvetési törvényben minden évben meg kell határozni. A Kbt. 10. (4) bekezdése szerint az egyes beszerzési tárgyakra vonatkozó uniós értékhatárokat, valamint a nemzeti értékhatárokat a Közbeszerzési Hatóság a Közbeszerzési Értesítőben minden év elején közzéteszi. Ennek során az uniós értékhatárok forintban meghatározott összegét az Európai Bizottságnak az uniós értékhatárok nemzeti valutákban meghatározott összegére vonatkozó,

17 17 az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett közleményének megfelelően kell feltüntetni. A Magyarország évi központi költségvetéséről szóló évi. CCIV. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 67. (1) bekezdés a) pontja szerint a Kbt. 10. (1) bekezdés b) szerinti nemzeti közbeszerzési értékhatár január 1-jétől december 31-éig árubeszerzés esetében: 8,0 millió forint. A Kvtv. 68. (1) bekezdésének b) pontja szerint a Kbt. 10. (1) bekezdés a) pontja szerinti árubeszerzésre vonatkozó uniós közbeszerzési értékhatár január 1-jétől december 31-éig a Kbt. 6. (1) bekezdése szerinti egyéb ajánlatkérők esetében euró ( Ft). Előbbiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy a hivatalbóli kezdeményezéssel érintett évi árubeszerzés értéke ( Ft) meghaladta az árubeszerzésre vonatkozó nemzeti közbeszerzési értékhatárt ( Ft), de nem érte el az árubeszerzésre vonatkozó uniós közbeszerzési értékhatárt ( Ft). A Kbt a első mondatának első fordulata alapján a Kbt. Harmadik Része szerint kell eljárni az ajánlatkérőknek az uniós értékhatárt el nem érő és egyben a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzések megvalósításakor. Fentiekből következően a Döntőbizottság rögzíti, hogy a beszerző a hivatalbóli kezdeményezéssel érintett évi bió őszi búza, zab vásárlására vonatkozó beszerzését abban az esetben valósította volna meg jogszerűen, ha a Kbt. Harmadik Része szerinti közbeszerzési eljárás lefolytatásának eredményeként köt szerződést. A beszerző jogtalanul mellőzte a közbeszerzési eljárást. Erre tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy a beszerző megsértette a Kbt ára tekintettel a Kbt. 5. -át. A Döntőbizottság a Kbt (2) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva a Kbt (2) bekezdés c) pontja alapján megállapította a jogsértés megtörténtét. A Kbt (4) bekezdés a) pontja szerint a Döntőbizottság a jogsértés megállapítása mellett bírságot szab ki, ha a jogsértés a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósult meg. A Közbeszerzési Döntőbizottság által kiszabható szankciókról és alkalmazásuk

18 18 részletes szabályairól, valamint a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról szóló 288/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 288/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet) 5. (1) bekezdése szerint, a Közbeszerzési Döntőbizottság a Kbt (4) bekezdése alapján a jogsértés megállapítása mellett bírságot köteles kiszabni. A bírság összege a Kbt (5) bekezdésében foglaltak figyelembevételével a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése esetén a szerződéses érték legfeljebb tizenöt százaléka. A Kbt (5) bekezdése szerint a Döntőbizottság a bírság összegének megállapításában az eset összes körülményét így különösen a jogsérelem súlyát, a közbeszerzés tárgyát és értékét, a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását, a Kbt.-be ütköző magatartás ismételt tanúsítását, a jogsértőnek az eljárást segítő együttműködő magatartását veszi figyelembe. A bírság összegének megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt. A Kbt (4) bekezdés a) pontja alapján a Döntőbizottság a Kbt. jogtalan mellőzésének megállapítására tekintettel köteles volt a beszerzővel szemben bírságot kiszabni. A Döntőbizottság a bírság összegének megállapítása során figyelembe vette a 288/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 5. (1) bekezdésében foglaltakat, mely szerint a bírság összege a szerződéses érték legfeljebb tizenöt százaléka lehet, továbbá a Kbt (5) bekezdése szerint mérlegelte az eset összes körülményét. A beszerző terhére értékelte, hogy a jogsértés közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósult meg, amely súlyos jogsértésnek minősül. A beszerző javára értékelte ugyanakkor, hogy a jogtalan mellőzés az árubeszerzések körében még a nemzeti értékhatárt elérő beszerzések körében is viszonylag alacsonyabb értéket képvisel. Mindezek alapján a rendelkező részben meghatározott összegű bírságot tartotta indokoltnak a beszerzővel szemben. A Döntőbizottság jelen határozatában a Kbt (1) bekezdés szerinti jogsértést állapított meg, melyre tekintettel a Kbt (1) bekezdése alapján pert indít a szerződés érvénytelenségének kimondása és az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt. A Döntőbizottság a Kbt (1) bekezdése alapján alkalmazandó, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (Ket.) 72. (1) bekezdés de) pontja szerint a Ket (2) bekezdés b) pontja alapján rendelkezett a költségek viseléséről.

19 19 A Döntőbizottság hatásköre és illetékessége a Kbt (2)-(7) bekezdésein alapul. A határozat bírósági felülvizsgálatát a Kbt a biztosítja. A Döntőbizottság tájékoztatja a feleket, hogy jelen határozat bírósági felülvizsgálatára mivel az ajánlatkérő székhelye Hajdú-Bihar megye területén található a polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény 326. (14) bekezdés a) pontja alapján a Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az illetékes. A jogi képviselővel eljáró fél, illetve a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet kizárólag elektronikus úton nyújthatja be a keresetet. A Kbt (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel hívta fel a Döntőbizottság a felek figyelmét arra, hogy amennyiben nem tárgyaláson kívül kívánják a határozat bírósági felülvizsgálatát, akkor a tárgyalás tartását a keresetlevélben kell kérni. Budapest, december 19. Dr. Jánosi Bálint sk. közbeszerzési biztos A kiadmány hiteléül: Molnár Andrea sk. közbeszerzési biztos Tóth Zoltánné Dr. Fáry Zoltán sk. közbeszerzési biztos Kapják: 1. Állami Számvevőszék (1052 Budapest, Apáczai Csere János u. 10.) 2. Dr. Nemes Ügyvédi Iroda, Dr. Nemes Imre ügyvéd (4025 Debrecen, Piac u ) 3. Novamag Zrt. (8948 Nova, Fő út 100.) 4. Nyilas-Farm Kft. (4945 Szatmárcseke, Újmajor 0177/2 hrsz.) 5. P+P Kft. (4361 Nyírbogát, Sport u. 2.) 6. Arnóth István (3450 Mezőcsát, Árpád út 22.) 7. Közbeszerzési Hatóság Titkársága (Helyben) 8. Irattár