H A T Á R O Z A T - ot.

Átírás

1 Az ügy iktatószáma: D.402/5/2017. KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG 1026 Budapest, Riadó u Pf.: 166. Tel.: 06-1/ , fax: 06-1/ A tanács tagjai: Dr. Puskás Dóra Hildegard közbeszerzési biztos, az eljáró tanács elnöke, Tomasovszki Tamás közbeszerzési biztos, Dr. Kriston Kinga közbeszerzési biztos A hivatalbóli kezdeményező: A hivatalbóli kezdeményező képviselője: A beszerző: A beszerző képviselője: Állami Számvevőszék (Budapest, Apáczai Csere János utca 10.) Dr. Székely Zsolt jogtanácsos (Budapest, Apáczai Csere János utca 10.) Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (Budapest, II. János Pál pápa tér 7.) Dr. Péntek Gábor jogtanácsos (Budapest, II. János Pál pápa tér 7.) A beszerzés tárgya: december 21-én a Delta System Kft.-vel megkötött szerződés különféle informatikai szolgáltatások nyújtására A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzési Hatóság nevében meghozta az alábbi H A T Á R O Z A T - ot. A Döntőbizottság megállapítja, hogy a beszerző megsértette a közbeszerzésekről szóló évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 15. (1) bekezdésére, a Kbt. 16. (2) bekezdésére, valamint a Kbt. 17. (2) bekezdésére és a Kbt. 21. (1) bekezdésére tekintettel a Kbt. 4. (1) bekezdését. A Döntőbizottság a beszerzővel szemben Ft, azaz háromszázezer forint bírságot szab ki. A Döntőbizottság felhívja a beszerzőt, hogy a bírság összegét a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a Közbeszerzési Hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett számú központosított beszedési számlájára átutalással teljesítse. A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket az ügyfelek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak nincs helye. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz címezve, kizárólag a Döntőbizottsághoz lehet benyújtani, vagy a Döntőbizottság részére ajánlott küldeményként

2 2 postára adni. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. A jogi képviselővel eljáró fél, illetve a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet kizárólag elektronikus úton nyújthatja be a keresetet. A jogorvoslat alapjául szolgáló tényállás I N D O K O L Á S 1. A beszerző és a Delta System Kft december 21-én vállalkozási szerződést kötöttek mentési és konzultációs szolgáltatásra Ft + ÁFA vállalkozói díjért, valamint Ft+ÁFA rendelkezésre állási havi díjért 3 évre szóló határozott időre. 2. Az 1. pontban szerződés tárgyát, míg a 2. pontban az azt képező szolgáltatásokat, valamint a vállalkozói díjat a következők szerint rögzítették a szerződő felek: 1. A SZERZŐDÉS TÁRGYA 1.1. A mentési szolgáltatás ellátásához szükséges, az E és F mellékletben felsorolt eszközök a Megrendelő székhelyére való kiszállítása, ezek helyszíni üzembe helyezése, a Megrendelő infrastruktúrájába való illesztése, mentési rendszer kialakítása, és a beüzemelt rendszer munkakörnyezetben történő üzemeltetői oktatás elvégzése A Megrendelő székhelyére kihelyezett, és általa felügyelt mentési rendszer informatikai üzemeltetési támogatása konzultációs formában, az A mellékletben felsorolt témakörökben a C mellékletben található módon. 2 A SZERZŐDÉS TÁRGYÁT KÉPEZŐ SZOLGÁLTATÁSOK 2.1 A Vállalkozó a Megrendelő részére mentési szolgáltatást nyújt, melynek keretében a következőket biztosítja: A mentési szolgáltatás kezdete, annak ellátásához szükséges, az E és F mellékletben felsorolt eszközök a Megrendelő székhelyére való kiszállítása, ezek helyszíni üzembe helyezése, a Megrendelő infrastruktúrájába való illesztése, mentési rendszer kialakítása, és a beüzemelt rendszer munkakörnyezetben történő üzemeltetői oktatásának elvégzése. A kihelyezett eszközök, a Megrendelő kárveszélyviselése mellett a Vállalkozó tulajdonát képezik. Az E mellékletben felsorolt eszközökhöz a Vállalkozó biztosítja a kihelyezett eszközök hardveres hibaelhárítását, mely magában foglalja a hiba pontos diagnózisát és a meghibásodott eszközök cseréjét. A Vállalkozó biztosítja az E mellékletben szereplő hardverekhez kapcsolódó legújabb firmware - és szoftver verziókat, Megrendelő székhelyére kihelyezett és a Vállalkozó által tulajdonolt mentési rendszerek informatikai üzemeltetésének szakmai támogatását. A Vállalkozó a felmerülő speciális kérdésekben, fejlesztési, tervezési és projekt jellegű feladatokban, valamint az egyedi, speciális működési hibák elhárításában nyújt segítséget. 2.2 A helyszíni, telefonos és/vagy távoli szakmai segítségnyújtást Megrendelő igény esetén egyedileg megrendeli, melyet Vállalkozó a C mellékletben meghatározott módon végrehajt. 2.3 A szakmai támogatás biztosítása érdekében a Vállalkozó biztosítja a telefonos elérhetőséget, valamint -en történő bejelentés technikai feltételeit. 3. VÁLLALKOZÓI DÍJ 1.) vállalkozói díj

3 3 A vállalkozói díj magába foglalja az E és F mellékletben felsorolt eszközök a Megrendelő székhelyére való kiszállítását, ezek helyszíni üzembe helyezését, a Megrendelő infrastruktúrájába való illesztését, a mentési rendszer kialakítását, és a beüzemelt rendszer munkakörnyezetben történő üzemeltetői oktatásának elvégzését. Ezen díjat Vállalkozó a szerződés pontja szerint jogosult kiszámlázni. 2.) rendelkezésre állási havi díj A rendelkezésre állási havi átalánydíj tartalmazza a mentési szolgáltatás elvégzéséhez szükséges hardverelemek biztosítását ( E és F melléklet), az E mellékletben szereplő hardverelemek C Mellékletben maghatározott rendelkezése állás szintnek megfelelő helyszíni hardveres hibaelhárítását, az ezen hardverekhez kapcsolódó legújabb firmware - és szoftver verziókat, valamint havi 4 mérnöki munkaóra, hétköznap, munkaidőben végzett támogatást és lehetőség szerinti azonnali, de legkésőbb következő munkanapi helyszíni, telefonos, vagy távsegítséget, melyet a Megrendelő fél órás egységekben vehet igénybe. Az adott hónapban fel nem használt támogatói órák naptári éves viszonylatban összevonhatóak. A hétvégén, vagy munkaidőn túl végzett támogatás a pont szerinti szorzóval csökkenti az átalánydíjban foglalt keretet. A rendelkezésre álló órakeret erejéig, illetve az E mellékletben megjelölt eszközök hardver hibaelhárításával kapcsolatosan felmerülő esetleges kiszállásokért Vállalkozó külön díjat nem számol fel. 3.1 Vállalkozó a következő díjak kiszámlázására jogosult: Az E és F mellékletben felsorolt eszközök igazolt leszállítását és az 1.1 pontban részletezett feladatok munkalappal igazolt teljesítését követően egy összegben fizetendő díj: Ft+ÁFA A tárgyhónapot követő hó 5/10-ig felvett teljesítés igazolás alapján számlázható havi átalánydíj: Rendelkezésre állási havi díj: Ft+ÁFA/hó 3.2 A havi átalánydíjon felüli tételek A havi átalánydíjon felüli szolgáltatások díjáról szóló számla kiállításának feltétele a Megrendelő által szabályosan aláírt teljesítésigazolás vagy azzal egyenértékű, a Megrendelő munkatársa által aláírt munkalap. Amennyiben a Megrendelő az alapdíjban foglalt havi munkaóra-támogatását felhasználta, vagy a Megrendelőnek szüksége van további erőforrások igénybe vételére, az alábbi díjszabás alkalmazandó: Alapdíjban foglalt havi munkaóra-támogatás meghaladása esetén Egység rendszermérnöki óradíj munkanapokon (8 és 17 óra között): Ft+ÁFA Egység rendszermérnöki óradíj munka időn kívül: Ft+ÁFA Egység rendszermérnöki óradíj hétvégén: Ft+ÁFA A rendszermérnöki óradíj minden megkezdett fél óra után egy egységként számolandó el Kiszállási díj Amennyiben rendelkezésre álló órakereten felül a Vállalkozó nem telefonos vagy távoli beavatkozást végez, kiszállási díj is megilleti, az alábbiak szerint: Budapesten belül: Ft+ÁFA/alkalom Budapesten kívül (oda-vissza): 150 Ft + ÁFA/km Sürgősségi helyszíni megjelenés 4 órán belül, ill. hibaelhárítás megkezdése távfelügyelettel 30 percen belül: Ft + ÁFA/ alkalmanként. A hivatalbóli kezdeményezés 3. A hivatalbóli kezdeményező augusztus 8-án érkezett hivatalbóli kezdeményezésében kérte a jogsértés megállapítását. Előadta, hogy a vitatott jogsértés a feladatköre ellátása

4 4 körében jutott tudomására, helyszíni ellenőrzés keretében, a hivatalbóli kezdeményezői jogosultsága pedig a Kbt (1) bekezdésének b) pontján alapszik. A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást augusztus 9-én indította meg. 4. A hivatalbóli kezdeményező a vélelmezett jogsértés megtörténtének időpontjaként december 21-ét a vállalkozási szerződés megkötésének az időpontját, a vélelmezett jogsértésről való tudomásszerzés időpontjaként június 9-ét, a beszerző adatfeltöltésének a napját jelölte meg. A szerződés értéke a szerződés tartalma szerint Ft + ÁFA. 5. A beszerző a Kbt. 5. (1) bekezdésének c) pontja alapján a Kbt. alanyi hatálya alá tartozó szervezetként a vállalkozási szerződések közbeszerzési eljárás mellőzésével megvalósított megkötésével a Kbt ában előírtakra is figyelemmel megsértette a Kbt. 4. (1) és (2) bekezdése alapján fennálló közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettségét. A hivatalbóli kezdeményező kérte, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg a jogsértés megtörténtét a Kbt (2) bekezdés c) pontja szerint. A beszerző észrevétele 6. A beszerző kérte a jogsértés hiányának a megállapítását. Előadta, hogy nem vitatja sem azt, hogy a Kbt. 5. (1) bekezdés c) pontja alapján a Kbt. törvény alanyi hatálya kiterjed rá, sem a nevezett szerződés megkötésének tényét. 7. Álláspontja szerint a hivatalbóli kezdeményező szerződés tárgyát helytelenül értelmezte, mert a kezdeményezésben leírtak nem felelnek meg sem a szerződésben szereplő tartalomnak, sem a közbeszerzési fogalmaknak. Rámutatott, hogy a szerződéses tárgyak eleve többfélék, de egyértelműek abban a tekintetben, hogy azok közül az 1.1. pontban leírt tárgy közbeszerzési értelemben árubeszerzés, míg az 1.2. pont szerinti szerződéses tárgy - az üzemeltetési támogatás - közbeszerzési értelemben szolgáltatás megrendelés. 8. Hivatkozott a Kbt. 4. (1) bekezdésére, valamint arra, hogy a Kbt. 15. (1) bekezdésében hivatkozott értékhatárokat évre Magyarország évi központi költségvetéséről szóló törvény évi C. törvény 70. -a határozza meg. A Kbt. és a mindenkori költségvetési törvény beszerzési tárgyanként határozza meg a közbeszerzési értékhatárokat, vagyis hagyományosan külön értékhatárt ír elő árubeszerzésre, és külön értékhatárt szolgáltatás megrendelésre. Mindezek alapján a beszerző szerint a közbeszerzési eljárási kötelezettség az adott beszerzésnél az eltérő közbeszerzési tárgyak, és az egyes beszerzési tárgyak értéke miatt nem állt fenn, mert mind az árubeszerzés, mind a szolgáltatás megrendelés tekintetében az azokra irányadó 8-8 millió forintos közbeszerzési értékhatár alatti beszerzés történt. Az árubeszerzés Ft + ÁFA, míg a szolgáltatás megrendelés havi Ft + ÁFA/ hó/3 év értékű volt. 9. Utalt arra is, hogy a közbeszerzések tárgyának eltéréséből fakadó közbeszerzési eljárási kötelezettség hiányát állapította meg a Döntőbizottság a augusztus 5-én hozott határozatában a D.525/11/2016. számon, amely ügyben az építési beruházás és az azzal összefüggő, de azzal egységet nem képező szolgáltatás megrendelés eltérősége alapozta meg azt, hogy nem történt jogszerűtlenül közbeszerzési eljárás mellőzés. 10. Előadta azt is, hogy a Közbeszerzések Tanácsának útmutatója a becsült érték számítás, a részekre bontás tilalma és a beszerzési igények mesterséges egyesítése tárgyában (megjelent a KÉ évi 95. számában; június 9.) a különböző beszerzési tárgyak értéke

5 5 tekintetében a korábbi elkülönült kezelést (megbontást) lehetővé tevő gyakorlatot változatlanul fenntarthatónak minősítette annak 20. oldalán, ha a műszaki-gazdasági funkcionális egység szempontját előtérbe helyező megközelítés is jellemzően azt az eredményt hozza, hogy a különböző beszerzési tárgyak értéke megbontható. 11. A beszerző szerint, mivel a konkrét szerződés tárgyai pedig a külön árubeszerzés és a külön szolgáltatás megrendelés, így esetükben a részekre bontás tilalmának megsértése sem áll fenn, mivel a Kbt. 19. (3) bekezdése kizárólag az azonos közbeszerzési tárgyak vonatkozásában állapít meg szabályokat, amikor az összeszámítási kötelezettséget előírja. 12. Előadta a beszerző, hogy a saját informatikai rendszerei vonatkozásában a megrendelt eszközök kiszállítása, beüzemelése és betanítása az árubeszerzés tartalma, az egyszeri Ft + ÁFA ellenérték pedig lényegében a vállalkozó tulajdonát képező eszközök használatának ellenértéke. Magáról az eszközökkel, a hivatali rendszerekben történő mentési tevékenységek ellátásáról a beszerző maga gondoskodik folyamatosan. Ezzel szemben a mentési rendszerek informatikai üzemeltetésének szakmai támogatása, egy támogató tevékenység szolgáltatásként, elsődlegesen rendelkezésre állásként, konkrét helyzetben pedig hibaelhárítással, speciális kérdésekben stb. nyújtott egyedi segítséggel, az árubeszerzéstől függetlenedő konzultációs szolgáltatás. Tehát maguktól az eszközöktől és magától az eszközökkel, a hivatali rendszerekben, hivatali munkatársakkal végzett mindennapi tevékenységtől elkülönül a szerződés 1.2. pontja szerinti támogató rendelkezésre állást biztosító, konzultációs szolgáltatás. Így a műszaki és gazdasági funkcionális egység az árubeszerzéssel érintett eszközök folyamatos használata és a mindennapi mentési tevékenységek között van meg. Ugyanakkor az egyszeri árubeszerzés és az igények szerinti, de mindenképpen időszakos rendelkezésre állás és szolgáltatás megrendelés tekintetében nincs ilyen egység, mert a szerződéses időszakos konzultációs szolgáltatás nélkül is működőképesek az eszközök és a mentési tevékenységek folyamatos ellátása. A Döntőbizottság döntése és annak indokai 13. A Döntőbizottság megállapította, hogy a hivatalbóli kezdeményező által kifogásolt szerződést a felek december 21-én kötötték, ezért a Kbt. ezen időpontban hatályos vonatkozó rendelkezései alapján vizsgálta a hivatalbóli kezdeményezést. 14. A Döntőbizottságnak abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a hivatalbóli kezdeményezésben meghatározott szerződés értéke meghaladta-e a közbeszerzési értékhatárt és így a beszerző nem mellőzött-e jogsértően közbeszerzési eljárást. 15. Az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2004/18/EK irányelve (2004. március 31.) 9. cikk (3) bekezdése szerint az építési beruházási projektek és a bizonyos mennyiséget elérő árubeszerzések és/vagy szolgáltatások nem oszthatók fel az ezen irányelv hatálya alá kerülés megakadályozása céljából. 16. Az irányelv 9. cikk (5) bekezdés a) pontja szerint: Amennyiben egy építési projekt vagy valamely szolgáltatások igénybevétele egy időben odaítélt, több részből álló szerződés odaítélését eredményezheti, az összes ilyen tétel becsült összértékét figyelembe kell venni.

6 6 Ha a részek egybeszámított értéke eléri vagy meghaladja a 7. cikkben meghatározott értékhatárt, ezt az irányelvet mindegyik rész tekintetében alkalmazni kell. 17. A Kbt pontja szerint e törvény alkalmazásában közbeszerzési szerződés: e törvény szerinti ajánlatkérő által, írásban megkötött, árubeszerzésre, szolgáltatás megrendelésre vagy építési beruházásra irányuló visszterhes szerződés. 18. A Kbt. 4. (1) bekezdése szerint a meghatározott értékhatárokat elérő értékű közbeszerzési szerződés, illetve építési vagy szolgáltatási koncesszió megkötése érdekében az ban ajánlatkérőként meghatározott szervezetek az e törvény szerinti közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárást kötelesek lefolytatni. 19. A Kbt. 4. (2) bekezdése szerint a közbeszerzési szerződés megkötésére közbeszerzési eljárást, építési vagy szolgáltatási koncesszió megkötésére koncessziós beszerzési eljárást kell lefolytatni. 20. A Kbt. 5. (1) bekezdés c) pontja szerint e törvény alapján közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett az állam, minden költségvetési szerv, a közalapítvány, a helyi önkormányzat, a helyi és országos nemzetiségi önkormányzat, a helyi és nemzetiségi önkormányzatok társulása, a területfejlesztési önkormányzati társulás, a térségi fejlesztési tanács. 21. A Kbt. 8. (1) bekezdése szerint közbeszerzésnek minősül a közbeszerzési szerződés, valamint az építési vagy szolgáltatási koncesszió e törvény szerinti megkötése. A közbeszerzési szerződés tárgya árubeszerzés, építési beruházás vagy szolgáltatás megrendelése lehet. 22. A Kbt. 8. (2) bekezdése alapján az árubeszerzés forgalomképes és birtokba vehető ingó dolog tulajdonjogának vagy használatára, hasznosítására vonatkozó jognak - vételi joggal vagy anélkül történő - megszerzése az ajánlatkérő részéről. Az árubeszerzés magában foglalja a beállítást és az üzembe helyezést is. 23. A Kbt. 8. (4) bekezdése alapján a szolgáltatás megrendelése - árubeszerzésnek és építési beruházásnak nem minősülő - olyan beszerzés, amelynek tárgya különösen valamely tevékenység megrendelése az ajánlatkérő részéről. 24. A Kbt a szerint: (1) A közbeszerzési és koncessziós beszerzési eljárások értékhatára: a) európai uniós jogi aktusban meghatározott közbeszerzési és koncessziós beszerzési értékhatárok (a továbbiakban: uniós értékhatárok); b) a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott közbeszerzési és koncessziós beszerzési értékhatárok (a továbbiakban: nemzeti értékhatárok). (2) Az uniós értékhatárokat időszakonként az Európai Bizottság állapítja meg és teszi közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában. (3) Az egyes beszerzési tárgyak esetében alkalmazandó nemzeti értékhatárokat a központi költségvetésről szóló törvényben évente kell meghatározni. Az egyes beszerzési tárgyak esetében alkalmazandó - (2) bekezdés szerinti európai uniós jogi aktusban meghatározott - uniós értékhatárokat a mindenkori költségvetési törvényben évente rögzíteni kell. (4) A 3. mellékletben meghatározott szociális és egyéb szolgáltatások esetében a szolgáltatási koncessziókra vonatkozó nemzeti értékhatár nem kerül meghatározásra, az ajánlatkérőknek az

7 7 uniós értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű szolgáltatási koncesszió esetében kell e törvény szerint eljárnia. (5) A Közbeszerzési Hatóság az egyes beszerzési tárgyak esetében alkalmazandó uniós értékhatárokat, valamint nemzeti értékhatárokat minden év elején közzéteszi honlapján. Ennek során az uniós értékhatárok forintban meghatározott összegét az Európai Bizottságnak az uniós értékhatárok nemzeti valutákban meghatározott összegére vonatkozó, az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett közleményének megfelelően kell feltüntetni. 25. A Kbt. 16. (1) bekezdése szerint a közbeszerzés becsült értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért az adott piacon általában kért vagy kínált általános forgalmi adó nélkül számított, a ban foglaltakra tekintettel megállapított teljes ellenszolgáltatást kell érteni. Opcionális részt tartalmazó ajánlatkérés esetén a teljes ellenszolgáltatásba az opcionális rész értékét is bele kell érteni. 26. A Kbt. 21. (1) bekezdése szerint az uniós értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzési eljárásokra a Második Részt, az ezek alatti és egyben a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzési eljárásokra a Harmadik Részt alkalmazva kell eljárni, kivéve, ha e törvény másként rendelkezik. 27. A Magyarország évi központi költségvetéséről szóló évi C. törvény 70. (1) bekezdés bekezdésének a) és d) pontjai szerint a Kbt. 15. (1) bekezdés b) és pontja szerinti nemzeti közbeszerzési értékhatár kivéve a közszolgáltatói szerződésekre vonatkozó értékhatárt január 1-jétől december 31-éig árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetében: 8-8,0 millió forint. 28. Az Európai Unió közbeszerzési irányelvei és a hozzájuk kapcsolódó uniós bírósági gyakorlat azt követelik meg, hogy az ajánlatkérő értékét tekintve ne bontson részekre olyan közbeszerzéseket, amelyek funkcionális megközelítésben egy egységes beszerzésnek minősülnek. Az Európai Bíróság gyakorlatában a műszaki-gazdasági funkcionális egység az irányadó szempont a C-16/98. számú ítéletet követően a C-574/10. számú ítélet értelmében már árubeszerzés és szolgáltatás megrendelés tekintetében is a beszerzés egységének megítélésénél. 29. Szolgáltatás megrendelések és árubeszerzések esetében a közbeszerzés műszaki és gazdasági funkcionális egysége elsősorban abban érhető tetten, hogy a szolgáltatások és árubeszerzések egyetlen cél megvalósítását szolgálják, és emellett tartalmilag is hasonlóak vagy funkciójuk betöltésére együttesen alkalmasak. 30. A beszerző nem vitatta és a Döntőbizottság megállapította, hogy a beszerző, mint költségvetési szerv a Kbt. 5. (1) bekezdés c) pontja alapján ajánlatkérőként meghatározott szervezet. A Döntőbizottság megállapította, hogy a vizsgált szerződés visszterhes volt, mely december 21-én jött létre. 31. A beszerző észrevétele alapján a Döntőbizottságnak elsődlegesen abban kellett állást foglalnia, hogy a mentési és konzultációs szolgáltatás nyújtására létrehozott szerződés 1. pontjában meghatározott tárgyak egymástól elválaszthatóak-e, és az 1.1. pont szerinti tárgy árubeszerzésnek, míg az1.2 pont szerinti tárgy szolgáltatás megrendelésnek minősül-e. 32. A Döntőbizottság ezen beszerzői előadás vizsgálata során a szerződés egészét tekintette át. Ennek keretében rámutat elsődlegesen arra, hogy az 1.1 pont szerint az E és F

8 8 melléklet eszközei a vállalkozó mentési szolgáltatásának az ellátásához szükségesek, azok a 2.1. pont szerint a vállalkozó tulajdonát képezik. Azok leszállításáért, valamint a kapcsolódó szolgáltatásokért a beszerző egyösszegű díjat fizetett a vállalkozónak, mely összeget a szerződés szerint sem tekintették a felek hasznosítási, vagy bérleti díjnak. A Döntőbizottság azt is megállapította, hogy a szerződés 1.1. pontja nem csupán a szolgáltatási szerződés teljesítéséhez szükséges eszközök leszállítását és rendszerbe illesztését tartalmazza, hanem olyan további szolgáltatásokat is tartalmaz (a mentési rendszer kialakítása és az üzemeltetői oktatás), amelyek nem részei egy árubeszerzésnek, azok elkülönített díját a szerződés nem tartalmazza. 33. Mindezek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy a szerződés a Kbt. 8. (4) bekezdése szerinti szolgáltatás megrendelésnek minősül, mert abban a beszerző valamely tevékenységet rendelt meg a vállalkozótól. 34. A Döntőbizottság megjegyzi, hogy a beszerző által hivatkozott D.525/11/2016. számú határozat esetében a műszaki/gazdasági egység nem volt megállapítható, míg jelen esetben ez a fentiek szerint egyértelműen fennáll. 35. A Döntőbizottság nem vizsgálta a részekre bontás tilalmának megsértését, mivel a beszerző a szolgáltatását nem bontotta meg, azt egyben szerezte be, így ennek megsértése fel sem merült. Rámutat ugyanakkor arra is, hogy az egy szerződésben foglalt szerződési tárgyak egymással szorosan összefüggnek, azok műszaki és gazdasági egységet képeznek, mivel a vállalkozó a mentési és konzultációs szolgáltatást olyan, a saját tulajdonában maradt, a beszerzőnél kihelyezett eszközökkel végzi, melyeknek az illesztése mellett a vállalkozó alakítja ki a beszerző mentési rendszerét és erről további szolgáltatásként üzemeltetői oktatást is ad. 36. A Döntőbizottság a fentiek alapján megállapította, hogy a vizsgált szerződés értéke Ft, amely meghaladja a évi C. törvény 70. (1) bekezdés bekezdésének d) pontja szerinti, szolgáltatás megrendelésre a évre érvényes nemzeti közbeszerzési értékhatárt, viszont nem haladja meg a évi C. törvény 71. (1) bekezdés bekezdésének b) pontja szerinti, évre érvényes uniós közbeszerzési értékhatárt. 37. A Döntőbizottság a fentiek figyelembe vételével megállapította, hogy a beszerzőnek a Delta System Kft.-vel december 21. napján kötött vállalkozási szerződésre vonatkozóan valamely, a Kbt. Harmadik Része szerinti közbeszerzési eljárást kellett volna lefolytatnia, ezért jogsértően mellőzte a közbeszerzési eljárás lefolytatását. A beszerző e magatartásaival megsértette a Kbt. 15. (1) bekezdésére, a Kbt. 16. (2) bekezdésére, valamint a Kbt. 17. (2) bekezdésre és a Kbt. 21. (1) bekezdésére tekintettel a Kbt. 4. (1) bekezdését. 38. A Kbt (2) bekezdés e) pontja alapján a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában a (6) bekezdésben meghatározott esetekben a jogsértés megállapítása mellett bírságot szab ki. 39. A Kbt (6) bekezdés a) pontja szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság a jogsértés megállapítása mellett bírságot szab ki, ha a jogsértés a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósult meg. 40. A Döntőbizottság mindezek alapján a Kbt (2) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva a beszerzés tekintetében a Kbt (2) bekezdés c) pontja alapján

9 9 megállapította a jogsértés megtörténtét és alkalmazta a Kbt (6) bekezdés a) pontja szerinti jogkövetkezményt a Kbt (2) bekezdés e) pontja alapján. 41. A Kbt (7) bekezdése szerint a (6) bekezdésben meghatározott bírság összege - a (11) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a közbeszerzési eljárás becsült értékének, illetve részajánlattétel esetén a jogorvoslattal érintett rész értékének, a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése esetén a szerződés értékének legfeljebb 15%-a. 42. A Kbt (11) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, valamint a bírság összegének, illetve az eltiltás időtartamának megállapításában az eset összes körülményét - így különösen a jogsértés súlyát, a közbeszerzés tárgyát és értékét, a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítását, a jogsértőnek az eljárást segítő együttműködő magatartását, a jogsértés megtörténte és a jogorvoslati eljárás megindítása között eltelt hosszú időtartamot, támogatásból megvalósult beszerzés esetén azt a körülményt, ha a jogsértéshez más szerv eljárásában a támogatás visszafizetésére vonatkozó szankció kapcsolódhat - figyelembe veszi. A bírság összegének és az eltiltás időtartamának megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt. 43. A Döntőbizottságnak a jelen esetben, tekintettel arra, hogy a jogsértés a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósult meg, a Kbt (6) bekezdés a) pontja alapján jogkövetkezményként kötelezően bírságot kellett kiszabnia, ezért a beszerzőt a rendelkező részben rögzített mértékű bírság megfizetésére kötelezte. A Döntőbizottság álláspontja szerint a beszerző súlyos jogsértést valósított meg azzal, hogy közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósította meg a beszerzését. A Döntőbizottság a bírság összegének a megállapításakor figyelembe vette, hogy a megállapított jogsértés már nem reparálható, valamint arra is, hogy a beszerzővel szemben már állapított meg jogsértést a évben. 44. A Kbt (1) bekezdés a) pontja szerint semmis a szerződés, ha azt a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötötték meg. 45. A Kbt (1) bekezdése szerint, ha az ügy érdemében hozott határozatában a Közbeszerzési Döntőbizottság a 137. (1) bekezdés szerinti jogsértést állapít meg, pert indít a szerződés érvénytelenségének kimondása és az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt. A perindítással egyidejűleg a Közbeszerzési Döntőbizottságnak ideiglenes intézkedésként kérnie kell a bíróságtól a szerződés további teljesítésének felfüggesztését. A Közbeszerzési Döntőbizottságot a perben teljes költségmentesség illeti meg. 46. A Kbt (2) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság az (1) bekezdés szerinti pert érdemi határozatának meghozatalától számított harminc napon belül indítja meg. A határidő elmulasztása esetén a Pp. szabályai szerint van helye igazolásnak. 47. A Döntőbizottság megállapította, hogy a beszerző a Delta System Kft.-vel december 21. napján kötött vállalkozási szerződést közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötötte meg december 21-én, ezért az a Kbt (1) bekezdés a) pontja értelmében semmis.

10 A Döntőbizottság a fentiekre tekintettel a Kbt (1) bekezdésének alkalmazásával pert indít a szerződések érvénytelenségének kimondása és az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt. 49. A Döntőbizottság a Kbt (1) bekezdése alapján alkalmazandó, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 72. (1) bekezdés de) pontja szerint rendelkezett a költségek viseléséről. 50. A határozat bírósági felülvizsgálatát a Kbt a biztosítja. A Döntőbizottság tájékoztatja a feleket, hogy jelen határozat bírósági felülvizsgálatára mivel a beszerző székhelye Budapesten található a Pp (14) bekezdés a) pontja alapján a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az illetékes. A Kbt (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel hívta fel a Döntőbizottság a felek figyelmét arra, hogy amennyiben nem tárgyaláson kívül kívánják a határozat bírósági felülvizsgálatát, akkor a tárgyalás tartását a keresetlevélben kell kérni. A jogi képviselővel eljáró fél, illetve a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet számára a Pp. 340/B. -a írja elő az elektronikus út kötelező alkalmazását. B u d a p e s t, szeptember 5. Dr. Puskás Dóra Hildegard sk.. közbeszerzési biztos Tomasovszki Tamás sk. közbeszerzési biztos Dr. Kriston Kinga sk. közbeszerzési biztos A kiadmány hiteléül: Tóth Zoltánné Kapják: 1. Állami Számvevőszék, Dr. Székely Zsolt jogtanácsos (1052 Budapest, Apáczai Csere János u. 10.) 2. Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (1081 Budapest, II. János Pál pápa tér 7.) 3. Delta System Kft. (1033 Budapest, Szentendrei út ) 4. Közbeszerzési Hatóság Titkárság (Helyben) 5. Irattár