V É G Z É S t. A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket az ügyfelek maguk viselik. I N D O K O L Á S

Átírás

1 KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG 1026 Budapest, Riadó u Pf.: 166. Tel.: 06-1/ , fax: 06-1/ Ikt.sz.: D.583/8/2016. A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) meghozta az alábbi V É G Z É S t. A Döntőbizottság a Fővárosi Főügyészség (1054 Budapest, Akadémia u. 13., a továbbiakban: hivatalbóli kezdeményező) által a Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány (1054 Budapest, Szabadság tér 8-9., a továbbiakban: beszerző) december 18. napján kelt, a GINGKO-Zöld Építész Iroda Kft.-vel és a Schüller és Társai Kft.-vel kötött a 1014 Budapest, Úri utca 72. szám alatti ingatlanon található épület átépítésének építési engedélyezési tervdokumentációjának és tenderterveinek elkészítésére kötött tervezési szerződés tárgyú beszerzésével kapcsolatban kezdeményezett jogorvoslati eljárást megszünteti. A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket az ügyfelek maguk viselik. A végzés ellen fellebbezésnek helye nincs. A végzés ellen külön jogorvoslati kérelem terjeszthető elő a végzés kézbesítésétől számított nyolc napon belül. A jogorvoslati kérelmet a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz kell címezni, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani, vagy a Döntőbizottság részére ajánlott küldeményként postára adni. A jogi képviselővel eljáró fél, illetve a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet kizárólag elektronikus úton nyújthatja be a kérelmét. I N D O K O L Á S A Döntőbizottság a rendelkezésére bocsátott iratok és az ügyfelek nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg. A beszerző december 18-án tervezési szerződést kötött a GINKGO-Zöld Építész Iroda Kft.-vel mint generáltervezővel és a Schüller és Társai Kft.-vel mint generáltárstervezővel (a továbbiakban együtt: tervezők) a 1014 Budapest, Úri utca 72. szám, hrsz. alatt található ingatlan átépítése építési

2 2 engedélyezési tervdokumentációjának és tenderterveinek elkészítésére, a tervezési szerződés 1. számú mellékletét képező tervezési program, a tervezési szerződés 2. számú mellékletét képező műszaki tartalom, valamint a tervezési szerződés I. pontjának 1.) alpontjában rögzített feladatmegosztás szerint. A tervezési szerződés III. pontjának 1.) alpontja tartalmazta a tervezőket megillető díjazásra vonatkozó rendelkezéseket. Ezen alpont egyebek mellett tartalmazta, hogy a tervezőket a tervezési szerződés szerinti feladataik ellátásáért, az általuk a beszerzőnek adott és a beszerző által elfogadott ajánlatban foglaltak szerint díjazás illeti meg. A generáltervező díjazását és a fizetési ütemezését a tervezési szerződés 7. számú melléklete, míg a generáltárstervező díjazását és fizetési ütemezését a tervezési szerződés 8. számú melléklete tartalmazta. Ugyanezen alpontban a beszerző és a tervezők rögzítették, hogy a tervezők díjazása a tervezési program és a részletes feladatkör-megosztás alapján került meghatározásra, így amennyiben a szerződés teljesítése során a tervezési program módosítására, esetleges pótfeladatok megfogalmazására kerülne sor, úgy annak díjazását a 7-8. számú mellékletek nem tartalmazzák, arról a szerződő felek mindig külön írásban megállapodni kötelesek. A tervezési szerződés 7. számú melléklete szerint a generáltervező díja nettó Ft, a tervezési szerződés 8. számú melléklete szerint a generáltárstervező díja nettó Ft volt. A hivatalbóli kezdeményező június 30-án nyújtotta be a Döntőbizottsághoz kezdeményezését, melyben kérte közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésének a megállapítását. Hivatkozott arra, hogy figyelemmel az ügyész számára az ügyészségről szóló évi CLXIII törvény 5. (1) bekezdésében biztosított felhatalmazásra, a Kbt (1) bekezdés l) pontja szerint biztosított hatáskörében és a Kbt (2) bekezdésében írt határidőben kezdeményezi a Döntőbizottság eljárásának lefolytatását. Előadta, hogy ügyészi törvényességi ellenőrzés lefolytatását kezdeményező kérelem alapján, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló évi CLXXV. törvény 11. -ában megállapított jogkörében, az ügyészségről szóló évi CLXIII törvény 26. (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján megvizsgálta, hogy a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) által létrehozott beszerző a tevékenysége során eleget tett-e azon törvényi előírásnak, amely a közpénzek felhasználása tekintetében a közbeszerzési eljárás lefolytatását írja elő. A hivatalbóli kezdeményező nyilatkozattételre hívta fel a beszerzőt annak megállapítása érdekében, hogy a beszerző a Kbt., illetve a korábbi időszakban hatályban volt, a közbeszerzésekről szóló évi CVIII. törvény hatálya alá

3 3 tartozó építési beruházásait, árubeszerzéseit, illetve szolgáltatás megrendeléseit, mint a törvények hatálya alá tartozó ajánlatkérő a közbeszerzési törvény rendelkezéseivel összhangban folytatta-e le. A beszerző az érintett szerződések másolatának megküldésével egyidejűleg arról tájékoztatta a hivatalbóli kezdeményezőt, hogy a szerződéskötéseket nem előzték meg közbeszerzési eljárások. A beszerző az ajánlatkérők nyilvántartásába nem jelentkezett be, de az ügyészi megkeresésnek eleget tevő nyilatkozatával egyidejűleg jogorvoslati kérelemmel fordult a Döntőbizottsághoz, amelyben egyebek mellett annak kivizsgálását kérte, hogy a Kbt. 5. (1) bekezdésének e) pontja hatálya alá tartozó ajánlatkérőnek minősül-e. A hivatalbóli kezdeményező előadta, hogy a rendelkezésére bocsátott iratokból, a civil szervezetek nyilvántartásából és a civil szervezeti iratokból az alábbi tényállás, a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekkel történő összevetés alapján az alábbi jogi következtetés volt megállapítható. Az MNB élve a Magyar Nemzeti Bankról szóló évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mnbtv.) 162. (2) bekezdésében kapott felhatalmazással hozta létre a beszerzőt, amelyet a Fővárosi Törvényszék Pk /2014/5. sorszámon szeptember 17-én jegyzett be a civil szervezetek nyilvántartásába. Az alapítványi célok teljesítésére az MNB bocsátotta rendelkezésre a vagyont. A beszerző céljaként olyan, a világ globális működését és a területi fejlődést leíró és prognosztizáló geostratégiai és geopolitikai tudásteremtés ösztönzése került megjelölésre, amely segíti Magyarország és térségei, valamint a tágabb régió gazdasági fejlődésének előmozdítását. A közbeszerzésre vonatkozó jogszabályok értelmében közbeszerzésre köteles egyebek mellett az a jogképes szervezet, amelyet nem ipari vagy kereskedelmi jellegű kifejezetten közérdekű tevékenység folytatása céljából hoznak létre, feltéve, hogy e szervezet felett a törvényben meghatározott szervezet közvetlenül vagy közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni vagy működését többségi részben egy vagy több ilyen szervezet, továbbá az Országgyűlés vagy a Kormány finanszírozza (Kbt. 5. (1) bekezdése) pont). Meghatározó befolyást akkor képes gyakorolni a szervezet, ha legalább egy feltétellel rendelkezik egyéb, nem releváns további feltételek mellett egy másik szervezet tekintetében a következők szerint: vagyoni hozzájárulása meghaladja a jegyzett tőke felét, vagy jogosult arra, hogy a vezető tisztségviselő (döntéshozó, ügyvezető) vagy a felügyelőbizottság (felügyeleti ellenőrző szerv, testület) tagjainak többségét megválassza (kijelölje) vagy visszahívja (Kbt pont a), illetve c) pont). A beszerző alapítója, vagyonának 100 %-ban rendelkezésre bocsátója a 100 %- ig az állam tulajdonában lévő és a Kormány tagja tulajdonosi joggyakorlása alatt álló MNB. Az MNB a beszerző felett közvetlen befolyást gyakorol, mert egyrészt a vezető tisztségviselőket és a felügyelőbizottságot teljes egészében alapítóként az MNB jelöli ki (bízza meg), illetve hívja vissza, továbbá a

4 4 beszerző vagyonát az MNB bocsátotta rendelkezésre. Ezért a beszerző akkor, amikor beszerez, azaz szolgáltatást vesz igénybe, építési beruházást vagy árubeszerzést folytat és ennek értéke a közbeszerzési értékhatárt meghaladja, a beszerző közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett. A beszerző alapító okiratának jelen ügy szempontjából releváns rendelkezései az alábbiak: az I. pontja szerint a beszerző alapítója az MNB. A III.1.1. pontja értelmében a beszerző vagyonát az MNB bocsátotta rendelkezésre, a IV.2. pontja alapján a Kuratórium tagjainak megbízásáról, visszahívásáról az alapító (MNB) dönt, továbbá a VI.1. pontjának rendelkezése szerint a felügyelő bizottság tagjait az alapító (MNB) kéri fel. Az Alkotmánybíróság 8/2016. (IV. 6.) AB határozatának megállapítása szerint az MNB vitathatatlanul közfeladatot lát el és közpénzzel gazdálkodik, így az általa létrehozott alapítványnak, így a beszerzőnek nyújtott vagyoni hozzájárulás, illetve a beszerző működéséhez juttatott vagyon forrása szükségképpen közpénz. A hivatalbóli kezdeményező hivatkozott a Kbt. 2. (7) bekezdésére, a Kbt. 8. (1) bekezdésére, a Kbt ára, a Kbt. 16. (1) bekezdésére és a Kbt (1) bekezdés a) pontjára. Hivatkozott arra is, hogy a Magyarország évi központi költségvetéséről szóló évi CCXXX törvény 63. (1) bekezdése, 64. (1) bekezdése, a évi központi költségvetésről szóló évi C. törvény 70. (1) bekezdése, 71. (1) bekezdése, valamint a évi központi költségvetésről rendelkező évi C. törvény 68. (1) bekezdése, 69. (1) bekezdése szerint évtől a nemzeti közbeszerzési értékhatár árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén forint, építési beruházás esetén forint, az uniós közbeszerzési értékhatár euró. A hivatalbóli kezdeményező álláspontja szerint a feltárt tényekből és a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekből megállapítható, hogy a beszerző és a vele szerződő partnerek között létrejött szerződéseket az ajánlatkérőnek minősülő beszerző közbeszerzési eljárás mellőzésével kötötte meg. A vizsgált beszerzések vonatkozásában nem lelhető fel a Kbt. rendelkezéseinek alkalmazásától való eltérést engedélyező szabály. A hivatalbóli kezdeményező nyilatkozott arról, hogy az ügyészi törvényességi ellenőrzés tárgyát képező esemény megtörténtéről május 3. napján szerzett tudomást. Kezdeményezéséhez K/1. szám alatt csatolta az ügyészi törvényességi ellenőrzés lefolytatására irányuló kérelem másolatát, K/2. szám alatt csatolta a beszerző ügyészi megkeresésre adott nyilatkozatát, K/3. szám alatt csatolta táblázatos formában a megállapításait a beszerző által rendelkezésre bocsátott szerződésekkel kapcsolatban, K/4. szám alatt csatolta a beszerző által rendelkezésre bocsátott szerződések másolati példányait és K/5. szám alatt csatolta a beszerző alapító okiratát.

5 5 A K/3. szám alatt csatolt táblázat a jelen végzés rendelkező részében meghatározott tárgyú beszerzés esetében az alábbiakat tartalmazta: Sorszám Beszerző neve, székhelye Kbt (1) b) Beszerzés tárgya Kbt (1) b) 10. PAGEO december 18. napján kelt, a GINGKO-Zöld Építész Iroda Kft.-vel és a Schüller és Társai Kft.-vel kötött a 1014 Budapest, Úri utca 72. szám alatti ingatlanon található épület átépítésének építési engedélyezési tervdokumentációjának és tenderterveinek elkészítésére kötött tervezési szerződés (szolgáltatás megrendelése) Beszerzés becsült értéke Kbt (1) b) Nemzeti értékhatárt elérő Uniós értékhatárt elérő generáltervező: ,- Ft, generáltárstervező: ,- Ft + ÁFA Megsértett jogszabályi rendelkezés Kbt (1) d) évi CVIII. törvény évi CXLIII. törvény 4., 5. (1) e), 137. (1) a) A beszerző észrevételében kérte, hogy a Döntőbizottság a Kbt (6) bekezdése alapján alkalmazandó a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 30. e) pontja alapján a jogorvoslati eljárást szüntesse meg. Kérelme indokaként előadta, hogy a jogorvoslati eljárással érintett beszerzést a Döntőbizottság a D.396/2016. iktatószámon folyamatban volt eljárásban már vizsgálta és 10. sorszámú határozatában a jogsértést megállapította és bírságot alkalmazott. A Döntőbizottság megállapította, hogy a beszerző a jogorvoslattal érintett beszerzésre vonatkozóan a szerződést december 18-án kötötte meg a tervezőkkel, ezért az ezen időpontban hatályos jogszabályi rendelkezések alapján vizsgálta a kezdeményezést. A Döntőbizottság tekintettel a beszerző eljárásjogi kifogására is elsőként az eljárásjogi feltételek meglétét vizsgálta. A Döntőbizottság megállapította, hogy a D.396/2016. számú, a beszerző által saját maga ellen kérelmezett jogorvoslati eljárásban már vizsgálta a jelen jogorvoslati eljárás tárgyát képező beszerzésre vonatkozó szerződést abból a szempontból, hogy közbeszerzési eljárás mellőzésével került-e megkötésre. A Döntőbizottság a D.396/10/2016. számú, július 11-én kelt határozatában megállapította, hogy a beszerző megsértette a Kbt. 4. -át és a beszerzővel szemben Ft összegű bírságot szabott ki.

6 6 A Kbt (1) bekezdése szerint a Döntőbizottság eljárására a Kbt., valamint a Kbt. felhatalmazása alapján alkotott kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában a Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni. A Kbt (6) bekezdése alapján a Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást akkor is megszünteti, ha a Kbt (5) bekezdés alapján a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye, az elutasítási ok azonban az eljárás megindítását követően jutott a Döntőbizottság tudomására. A Kbt (5) bekezdése szerint a Döntőbizottság a kérelmet a Ket ában foglaltakon túl érdemi vizsgálat nélkül öt napon belül elutasítja, ha megállapítja, hogy a) a kérelmező a hiánypótlási felhívásnak a meghatározott határidő alatt nem tett eleget vagy a kérelmét újból hiányosan adta be; b) az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást megindító hirdetményét, felhívását, a 113. (1) bekezdése szerinti tájékoztatást, jogszerűen visszavonta. A Ket. 30. e) pontja szerint a hatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül, nyolc napon belül elutasítja, ha a hatóság a kérelmet érdemben már elbírálta, és változatlan tényállás és jogi szabályozás mellett ugyanazon jog érvényesítésére irányuló újabb kérelmet nyújtottak be, és újrafelvételnek nincs helye, feltéve, hogy a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását jogszabály nem zárja ki. A Döntőbizottság megállapította, hogy a Ket. 30. e) pontja szerinti elutasítási ok fennáll, tekintettel arra, hogy a Döntőbizottság a D.396/10/2016. számú határozatában a jelen jogorvoslati eljárással érintett beszerzéssel kapcsolatban, a beszerző által saját maga ellen benyújtott kérelmet érdemben már elbírálta és a hivatalbóli kezdeményező változatlan tényállás és jogi szabályozás mellett ugyanazon jog érvényesítésére irányuló újabb kérelmet nyújtott be. A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást a Kbt (6) bekezdése alapján szüntette meg, tekintettel arra, hogy a Ket. 30. e) pontja szerinti elutasítási ok a jogorvoslati eljárás július 4-ei megindítását követően jutott tudomására, ugyanis a D.396/2016. számú eljárásban az eljárás megindítását követően, július 11-én született döntés.

7 7 A végzés elleni külön jogorvoslat lehetőségét a Kbt (1) bekezdése biztosítja. A Döntőbizottság tájékoztatja a feleket, hogy jelen végzés nemperes eljárásban történő bírósági felülvizsgálatára mivel a beszerző székhelye Budapesten található a Pp (14) bekezdés b) pontja alapján a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság illetékes. A jogi képviselővel eljáró fél, illetve a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet számára a Pp. 340/B. -a írja elő az elektronikus út kötelező alkalmazását. Budapest, július 29. Dr. Kriston Kinga sk. közbeszerzési biztos A kiadmány hiteléül: Bonifert Zsolt sk. közbeszerzési biztos Tóth Zoltánné Dr. Horváth Éva sk. közbeszerzési biztos Kapják: 1. Fővárosi Főügyészség (1054 Budapest, Akadémia u. 13.) 2. Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány (PAGEO, 1054 Budapest, Szabadság tér 8-9.) 3. GINGKO-Zöld Építész Iroda Kft.(3580 Tiszaújváros, Tompa Mihály u. 40.) 4. Schüller és Társai Kft. (1023 Budapest, Apostol u. 9.) 5. Irattár