A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzési Hatóság nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T - ot.

Átírás

1 KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG 1026 Budapest, Riadó u Pf.: 166. Tel.: 06-1/ , fax: 06-1/ Ikt.sz.: D.695/9/2015. A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzési Hatóság nevében meghozta az alábbi H A T Á R O Z A T - ot. A Döntőbizottság a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (1126 Budapest, Tartsay Vilmos u. 13., a továbbiakban: hivatalbóli kezdeményező) által a Pest Megyei Kormányhivatal (1052 Budapest, Városház u. 7., a továbbiakban: beszerző) Cegléd-Albertirsa, Nagykáta, Gyál-Ócsa, Szob, Dunakeszi-Göd területén található ingatlanok rendeltetésszerű használatát akadályozó meghibásodásainak szakszerű javítása (hibaelhárítás), valamint a rendeltetésszerű használatát közvetlenül nem befolyásoló, tervezhető és ütemezhető javítási munkák elvégzése (karbantartás), valamint ingatlanfenntartási feladatok ellátása tárgyú beszerzései ellen benyújtott hivatalbóli kezdeményezés alapján indult jogorvoslati eljárásban megállapítja, hogy a beszerző megsértette a közbeszerzésekről szóló évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 19. (1) bekezdésére, és a Kbt. 18. (2) bekezdésére tekintettel a Kbt. 5. -át. A Döntőbizottság a beszerzővel szemben Ft, azaz egymillióötszázezer forint bírságot szab ki. A Döntőbizottság felhívja a beszerzőt, hogy a bírság összegét a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a Közbeszerzési Hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett számú előirányzatfelhasználási keretszámlájára átutalással teljesítse. A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak nincs helye. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani.

2 2 Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. I N D O K O L Á S A Döntőbizottság a beszerzési és a jogorvoslati eljárás során keletkezett iratok, a hivatalbóli kezdeményezés és a beszerző nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg. I. A beszerző december 11. napján ajánlattételi felhívást küldött egyidejűleg három gazdasági szereplőnek: a Cervus Zrt.-nek, a Building Society Kft.-nek, és a Perneszy Zrt.-nek, a következők szerint: Az ajánlatkérés tárgya: Az Ajánlatkérő tulajdonában lévő ingatlanok teljes körű karbantartása. A meghatározása történik: - helyszíni bejárással összekötött bemutatás és ezt követően az ajánlattevő felmérése alapján. Az ajánlat készítésével támasztott követelmények: A Vállalkozó alvállalkozók és egyéb közreműködők szolgáltatásainak igénybevételére jogosult. A teljesítés határideje: december 15. A teljesítés helye: Cegléd (járási székhely) - Albertirsa Nagykáta (járási székhely) Gyál (járási székhely) - Ócsa A beszerzési eljárás eredményeként a beszerző, mint megrendelő és a Cervus Ingatlanhasznosító Zrt., mint vállalkozó között január 31. napján vállalkozási szerződés jött létre, az alábbiak szerint: 1. A vállalkozás tárgya, díjazás: 1.1. A Megrendelő megrendeli, a Vállalkozó elvállalja a Megrendelő tulajdonát képező ingatlanok, rendeltetésszerű használatát akadályozó meghibásodásainak szakszerű javítását (hibaelhárítás), valamint a rendeltetésszerű használatát közvetlenül nem befolyásoló, tervezhető és ütemezhető javítási munkák elvégzését (karbantartás), valamint ingatlan-fenntartási feladatok ellátását. A Megrendelő megbízza a Vállalkozót az intézményeinek üzemeltetésével: - Cegléd (járási székhely) - Albertirsa - Nagykáta (járási székhely) - Gyál (járási székhely) - Ócsa. A vállalkozói díj összesen: Ft + ÁFA/hó

3 3 2. A szerződés időtartama, hatálya: 2.1. Jelen szerződést a felek határozatlan időtartamra kötik. A szerződés kezdete február 1. A szerződés tartama alatt a szerződés feltételei változatlanok, kivéve a költségelem felülvizsgálatára vonatkozó jelen szerződés 7.2. pontjában foglalt rendelkezéseket. A vállalkozási szerződés 3. pontja részletezte a vállalkozó feladatát képező hibaelhárítási és karbantartási munkákat. A vállalkozási szerződés 3.1. pontja a következőket is rögzítette: A normál karbantartáson kívül felhasznált anyagok és az 1. számú mellékletben szereplő tételek a havi átalánydíj felett kerülnek kiszámlázásra, amelyet a Megrendelő a kézhezvételtől számított 15 napon belül átutalással egyenlít ki. II. A beszerző december 11. napján ajánlattételi felhívást küldött egyidejűleg három gazdasági szereplőnek: a Cervus Zrt.-nek, a Building Society Kft.-nek, és a Perneszy Zrt.-nek, a következők szerint: Az ajánlatkérés tárgya: Az Ajánlatkérő tulajdonában lévő ingatlanok teljes körű karbantartása. A meghatározása történik: - helyszíni bejárással összekötött bemutatás és ezt követően az ajánlattevő felmérése alapján. Az ajánlat készítésével támasztott követelmények: A Vállalkozó alvállalkozók és egyéb közreműködők szolgáltatásainak igénybevételére jogosult. A teljesítés határideje: december 14. A teljesítés helye: Szob (járási székhely) Dunakeszi (járási székhely) - Göd A beszerzési eljárás eredményeként a beszerző, mint megrendelő és a Cervus Ingatlanhasznosító Zrt. (a továbbiakban: egyéb érdekelt), mint vállalkozó között január 31. napján vállalkozási szerződés jött létre, az alábbiak szerint: 1. A vállalkozás tárgya, díjazás: 1.1. A Megrendelő megrendeli, a Vállalkozó elvállalja a Megrendelő tulajdonát képező ingatlanok, rendeltetésszerű használatát akadályozó meghibásodásainak szakszerű javítását (hibaelhárítás), valamint a rendeltetésszerű használatát közvetlenül nem befolyásoló, tervezhető és ütemezhető javítási munkák elvégzését (karbantartás), valamint ingatlan-fenntartási feladatok ellátását.

4 4 A Megrendelő megbízza a Vállalkozót az intézményeinek üzemeltetésével: - Szob (járási székhely) - Dunakeszi (járási székhely) - Göd A vállalkozói díj összesen: Ft + ÁFA/hó 2. A szerződés időtartama, hatálya: 2.1. Jelen szerződést a felek határozatlan időtartamra kötik. A szerződés kezdete február 1. A szerződés tartama alatt a szerződés feltételei változatlanok, kivéve a költségelem felülvizsgálatára vonatkozó jelen szerződés 7.2. pontjában foglalt rendelkezéseket. A vállalkozási szerződés 3. pontja részletezte a vállalkozó feladatát képező hibaelhárítási és karbantartási munkákat. A vállalkozási szerződés 3.1. pontja a következőket is rögzítette: A normál karbantartáson kívül felhasznált anyagok és az 1. számú mellékletben szereplő tételek a havi átalánydíj felett kerülnek kiszámlázásra, amelyet a Megrendelő a kézhezvételtől számított 15 napon belül átutalással egyenlít ki. A hivatalbóli kezdeményező augusztus 31. napján nyújtotta be a hivatalbóli kezdeményezését a Kbt (1) bekezdés c) pontja alapján a beszerzővel szemben a fenti beszerzési eljárásokkal kapcsolatban, közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése miatt. Előadta, hogy a kezdeményező a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalról szóló 355/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet 11. (1) bekezdése alapján a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének és gazdálkodásának ellenőrzése tárgyában folytat ellenőrzést. Az ellenőrzés kiterjed a beszerző gazdálkodásának, ezen belül a beszerző által visszterhesen kötött szerződések és a szerződéskötéseket megelőző beszerzési eljárások szabályszerűségének vizsgálatára is. A beszerző a Kbt. 6. (1) bekezdés b) pontja szerinti központi költségvetési szerv. A Közbeszerzési Hatóság által vezetett nyilvántartás szerinti ajánlatkérői azonosítója: AK A kezdeményező a fenti tárgyban folytatott vizsgálata során az alábbiakat tárta fel: 1. A beszerző, mint megrendelő, és a Cervus Ingatlanhasznosító Zrt., mint vállalkozó között január 31. napján jött létre a Pest Megyei

5 5 Kormányhivatal tulajdonát képező, Cegléd (járási székhely) - Albertirsa, Nagykáta (járási székhely), Gyál (járási székhely) - Ócsa területén található ingatlanok rendeltetésszerű használatát akadályozó meghibásodásainak szakszerű javítására (hibaelhárítás), valamint a rendeltetésszerű használatát közvetlenül nem befolyásoló, tervezhető és ütemezhető javítási munkák elvégzésére (karbantartás), valamint ingatlan-fenntartási feladatok ellátására a Vállalkozói Szerződés, havi Ft+Áfa vállalkozói díjjal. A normál felhasználáson kívül felhasznált anyagok és a szerződés 1. számú mellékletében szereplő tételek a havi átalánydíjon felül kerülnek kiszámlázásra. A szerződés 2.1. pontja szerint a felek a szerződést február 1-től kezdődő hatállyal határozatlan időtartamra szólóan kötötték január 31. napján a Pest Megyei Kormányhivatal a tulajdonát képező, Szob (járási székhely), Dunakeszi (járási székhely) - Göd területén található ingatlanok rendeltetésszerű használatát akadályozó meghibásodásainak szakszerű javítására (hibaelhárítás), valamint a rendeltetésszerű használatát közvetlenül nem befolyásoló, tervezhető és ütemezhető javítási munkák elvégzésére (karbantartás), valamint ingatlan-fenntartási feladatok ellátására kötött Vállalkozói Szerződést, havi Ft+Áfa vállalkozói díjjal. A normál felhasználáson kívül felhasznált anyagok és a szerződés 1. számú mellékletében szereplő tételek a havi átalánydíjon felül kerülnek kiszámlázásra. A szerződés 2.1. pontja szerint a felek a szerződést február l-től kezdődő hatállyal határozatlan időtartamra szólóan kötötték. Mindkét szerződés tárgya a Kbt. 7. (4) bekezdése szerinti szolgáltatás megrendelésnek minősül, ezen belül a feladatok a Kbt. 3. sz. mellékletébe tartoznak (14. kategóriába tartozó ingatlankezelési szolgáltatások, CPV kód szerint lehetséges besorolások: Ingatlankezelési szolgáltatások díjazásos vagy szerződéses alapon, Intézménykezelési szolgáltatások, valamint a Kbt. 3. sz. melléklet 1. kategória szerint karbantartási szolgáltatások Épületszerelvény-javítási és - karbantartási szolgáltatások), ezért a beszerzések tárgya a Kbt. hatálya alá tartozik. Magyarország évi központi költségvetéséről szóló évi CCIV. törvény 67. (1) bekezdés d) pontja szerint a nemzeti közbeszerzési értékhatár január 1-jétől december 31-éig szolgáltatás megrendelése esetében 8 millió forint volt. A Közbeszerzési Hatóság Elnökének a évre irányadó közbeszerzési értékhatárokról szóló tájékoztatója szerint évre vonatkozóan a közösségi közbeszerzési értékhatár szolgáltatás megrendelése esetében forint volt.

6 6 A Kbt. szerződések megkötése időpontjában hatályos 14. (1) bekezdése b) pontja szerint a szolgáltatás becsült értéke olyan szerződés esetében, amely nem tartalmazza a teljes díjat, határozatlan időre kötött szerződés vagy négy évnél hosszabb időre kötött szerződés esetén a havi ellenszolgáltatás negyvennyolcszorosa. A Kbt. 14. (1) bekezdése b) pontja alapján az 1. pontban jelölt szerződés becsült értéke Ft+Áfa összegben határozható meg, amely érték meghaladja a évre irányadó közösségi közbeszerzési értékhatárt. A Kbt. 14. (1) bekezdése b) pontja alapján a 2. pontban megjelölt szerződés becsült értéke Ft+Áfa összegben határozható meg, amely érték szintén meghaladja a évre irányadó közösségi közbeszerzési értékhatárt. A beszerző által szolgáltatott adatok alapján a Cervus Ingatlanhasznosító Zrt. részére ingatlan karbantartás és üzemeltetéshez szükséges anyagköltség címén évben bruttó Ft, évben bruttó Ft, évben (2015. június 30-ig) bruttó Ft került kifizetésre. A beszerző által szolgáltatott adatok alapján a Cervus Ingatlanhasznosító Zrt. részére években összesen bruttó ,- Ft került kifizetésre, amely összeg meghaladja a szolgáltatás-megrendelésre vonatkozó közösségi közbeszerzési értékhatárt. A Közbeszerzési Hatóságnak az új Kbt. szerinti egybeszámítási szabály alkalmazásáról szóló Útmutatója (KÉ évi 78. szám; július 11.) szerint a hasonlóság, mint fogalmi elem vizsgálható az egyazon célra irányultság szempontjából, vagyis valószínűsíthetően megállapítható a hasonlóság fennállása két vagy több beszerzési tárgy vonatkozásában, ha azok beszerzése ugyanazon célt szolgálja. Jelen esetben a beszerző által megkötött szerződések ugyanazt a célt, a beszerző tulajdonában levő ingatlanok karbantartási feladatainak ellátását szolgálta. Továbbá, a tárgyi szerződések esetén a beszerzési igény is egy időben merült fel, amelyet alátámaszt az, hogy a kérdéses szerződéseket a beszerző ugyanazon a napon, ugyanazon időbeli hatállyal, ugyanazzal a céggel kötötte meg, ugyanazon a napon december 11-én - bekért árajánlatok alapján, ezért a szerződések tárgyára vonatkozó teljes beszerzési igény a beszerző előtt ismert volt. Az egyes szerződések szerint kifizetett összeg szerződésenként is meghaladja a évben irányadó közösségi közbeszerzési értékhatárt, az egybeszámítás szabályait is figyelembe véve pedig az 1. és a 2. szerződések becsült értéke Ft + Áfa összeget tesz ki, amely meghaladja a évre irányadó

7 7 közösségi közbeszerzési értékhatárt (nettó Ft.) A beszerző által a kezdeményezőhöz augusztus 27-én megküldött nyilatkozata szerint a szerződések megkötését megelőzően közbeszerzési eljárást nem folytatott le. A beszerzések előtt három árajánlatot kért be, amely eljárás azonban nem azonos a közbeszerzési eljárással. A kezdeményező álláspontja szerint a beszerző a szerződések megkötésével megsértette a Kbt. 5. -ban foglalt közbeszerzési kötelezettségét és az egybeszámítás elmulasztása miatt a Kbt. 18. (2) bekezdését. A jogsértés megtörténte időpontjának a szerződések megkötésének napját, január 31-ét határozta meg. Közölte, hogy a beszerző a kezdeményezés tárgyát képező szerződéseket a augusztus 25-ei adatszolgáltatásában küldte meg a kezdeményező részére. A kezdeményező a beszerző által augusztus 27-én megküldött nyilatkozatból szerzett tudomást arról, hogy a beszerző a fenti tárgyban közbeszerzést nem folytatott le, ezért a jogsértés tudomásra jutásának időpontja augusztus 27-e. A hivatalbóli kezdeményezéshez mellékelte a kezdeményezésben hivatkozott iratokat. A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást szeptember 1. napján megindította. A beszerző a jogorvoslati eljárásban - a hivatalbóli kezdeményezéshez mellékelt augusztus 27-én kelt nyilatkozatával megegyező - következő észrevételt tette. A Kormányhivatal feladatai január 1-jével, a járások megalakulásával jelentős mértékben megnövekedtek. A korábbi létszám a duplájára (1335 főről 2663 főre), a telephelyek száma pedig 81 ingatlanról 215 helyszínre növekedett. A Kormányhivatal október közepéig kötötte meg az önkormányzatokkal a járások kialakításának megállapodásait, melyek tartalmazták az átadott ingatlanokat, de nem tartalmazták az önkormányzatoktól átvett létesítményüzemeltetési feladatokat év folyamán folyamatosan kötötte meg az önkormányzatokkal az átadott ingatlanok vonatkozásában azokat az üzemeltetési megállapodásokat, melyek alapján a Kormányhivatal részben, vagy önállóan üzemeltetni kezdte az ingatlanokat, biztosította a működéshez előírt feltételeket. Az év január havában

8 8 még nem volt teljes körű információja a Kormányhivatalnak arról, hogy mely ingatlanokban és milyen körben kell a takarítást és a karbantartást elvégezni. Több esetben előfordult, hogy egyes önkormányzatok az üzemeltetéshez szükséges szolgáltatásokat csak részlegesen, vagy ideiglenesen biztosították, ezért a Kormányhivatal év elején sürgősséggel kötötte meg a vállalkozói szerződéseket, hogy a működtetés zavartalanul és folyamatosan biztosítható legyen. A közbeszerzési eljárás lefolytatása a tapasztalatok szerint több hónapot is igénybe vesz, ez mindenképp veszélyeztette volna a közfeladatok ellátását. A működtetés biztosítása érdekében, a szükséges üzemeltetési, takarítási, biztonsági feladatokhoz kapcsolódó szerződéseket haladéktalanul meg kellett kötni, nem volt lehetőség a hosszadalmas közbeszerzési eljárások lefolytatására. A közbeszerzési eljárás előkészítését, tervezését az is meghiúsította, hogy a PMKH által vagyonkezelésbe vett ingatlanok körét nem lehetett pontosan meghatározni, rendkívüli sürgősség eszközével élve kellett megoldani a szolgáltatás folytonosságát. A szerződéskötés előtt három ajánlatot kért a lehetséges partnerektől, ezek alapján történt a kiválasztás és a szerződéskötés. Közölte, hogy a takarítási és karbantartási feladatok ellátására kiírandó közbeszerzési eljárások előkészítése folyamatban van. Várhatóan a takarítás végrehajtására az eljárás november, a karbantartás végrehajtására az eljárás december végéig eredménnyel zárul. Mellékelte a beszerzési eljárással kapcsolatban keletkezett iratokat. A beszerző szeptember 23. napján az egyéb érdekelt részére a tárgyi szerződések keretében anyagköltség címén történt kifizetéseket alátámasztó számlák és igazolások másolatait megküldte a Döntőbizottságnak. A Döntőbizottság az alábbi indokok alapján a hivatalbóli kezdeményezés érdemi vizsgálata körében jogsértést állapított meg a beszerzővel szemben. A Döntőbizottság vizsgálata arra terjedt ki, hogy a beszerző jogszerűen tekintette el a közbeszerzési eljárás lefolytatásától a kezdeményezésben vitatott szerződésekkel kapcsolatban.

9 9 A hivatalbóli kezdeményező közbeszerzési eljárás mellőzése miatt kérte a jogsértés megállapítását a beszerzővel szemben a Kbt. 5. -a és a Kbt. 18. (2) bekezdése alapján, a beszerző által az egyéb érdekelttel január 31-én kötött, a tényállásban I. és II. pontokban meghatározott szerződésekkel kapcsolatban. A Kbt január 31-én hatályos jelen jogorvoslati ügyre irányadó rendelkezései a következőket mondják ki: A Kbt. 3. -a szerint, e törvény szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben e törvény az eltérést kifejezetten megengedi. E törvény rendelkezéseinek alkalmazásakor, valamint a jogszabályban nem rendezett kérdésekben a közbeszerzési eljárás előkészítése, lefolytatása, a szerződés megkötése és teljesítése során a közbeszerzésekre vonatkozó szabályozás céljával összhangban, a közbeszerzés alapelveinek tiszteletben tartásával kell eljárni. A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésekre az e törvényben foglalt eltérésekkel a Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseit kell alkalmazni. A Kbt. 5. -a alapján, közbeszerzési eljárást az ajánlatkérőként meghatározott szervezetek visszterhes szerződés megkötése céljából kötelesek lefolytatni megadott tárgyú és értékű beszerzések megvalósítása érdekében (közbeszerzés). A Kbt. 6. (1) bekezdése alapján, e törvény alkalmazásában ajánlatkérők: b) az állam, a helyi önkormányzat és minden költségvetési szerv, a közalapítvány, a helyi és országos nemzetiségi önkormányzat, a helyi önkormányzatok társulása, a helyi önkormányzat által a helyben központosított közbeszerzés keretében, valamint több helyi önkormányzat, illetve a közös hivatalhoz tartozó települések központosított közbeszerzési rendszere keretében ajánlatkérésre kizárólagosan feljogosított szervezet, a területfejlesztési önkormányzati társulás, a térségi fejlesztési tanács. A Kbt. 7. (1) bekezdése értelmében, a közbeszerzés tárgya árubeszerzés, építési beruházás, szolgáltatás megrendelése, építési koncesszió és szolgáltatási koncesszió. (4) A szolgáltatás megrendelése - árubeszerzésnek és építési beruházásnak nem minősülő - olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya különösen valamely tevékenység megrendelése az ajánlatkérő részéről. A Kbt. 10. (1) bekezdése szerint a közbeszerzési értékhatárok: a) az Európai Unió joga által meghatározott közbeszerzési értékhatárok (a továbbiakban: uniós értékhatárok);

10 10 b) a költségvetési törvényben nemzeti értékhatárokként meghatározott közbeszerzési értékhatárok (a továbbiakban: nemzeti értékhatárok). (2) Az uniós értékhatárokat időszakonként az Európai Bizottság állapítja meg és teszi közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában. (3) Az egyes beszerzési tárgyakra meghatározott nemzeti értékhatárokat a költségvetési törvényben minden évben meg kell határozni. Az egyes beszerzési tárgyakra meghatározott uniós értékhatárokat, tekintettel az értékhatárokra vonatkozó - a (2) bekezdés szerinti - európai uniós jogi aktusokra, a költségvetési törvényben minden évben meg kell határozni. (4) Az egyes beszerzési tárgyakra vonatkozó uniós értékhatárokat, valamint a nemzeti értékhatárokat a Közbeszerzési Hatóság a Közbeszerzési Értesítőben minden év elején közzéteszi. Ennek során az uniós értékhatárok forintban meghatározott összegét az Európai Bizottságnak az uniós értékhatárok nemzeti valutákban meghatározott összegére vonatkozó, az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett közleményének megfelelően kell feltüntetni. A Kbt. 11. (1) bekezdése szerint, a közbeszerzés értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért vagy kínált - általános forgalmi adó nélkül számított, a okban foglaltakra tekintettel megállapított - legmagasabb összegű teljes ellenszolgáltatást kell érteni (a továbbiakban: becsült érték). A teljes ellenszolgáltatásba bele kell érteni az opcionális részt tartalmazó ajánlatkérés esetén az opcionális rész értékét. A Kbt. 14. (1) bekezdése szerint, a szolgáltatás becsült értéke olyan szerződés esetében, amely nem tartalmazza a teljes díjat: b) határozatlan időre kötött szerződés vagy négy évnél hosszabb időre kötött szerződés esetén a havi ellenszolgáltatás negyvennyolcszorosa. A Kbt. 18. (1) bekezdése értelmében, tilos e törvény, vagy e törvény Második Része alkalmazásának megkerülése céljából a közbeszerzést részekre bontani. (2) Az ajánlatkérőnek egybe kell számítania azon hasonló áruk beszerzésére, vagy szolgáltatások megrendelésére irányuló szerződések értékét, amelyekkel kapcsolatban a beszerzési igény egy időben merül fel, valamint az ugyanazon építési beruházás megvalósítására irányuló szerződések értékét. A Kbt. 19. (1) bekezdése alapján az uniós értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzésekre e törvény Második Részét, az ezek alatti és egyben a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre a Harmadik Részét alkalmazva kell eljárni, kivéve, ha e törvény másként rendelkezik. A Kbt. 10. (4) bekezdése alapján közzétett, a Közbeszerzési Hatóság Elnökének tájékoztatója a évre irányadó közbeszerzési értékhatárokról (KÉ évi 21. szám, február 20.) a következőket tartalmazza:

11 11 A Kbt. II. részének a Kbt. XIV. fejezetének kivételével történő alkalmazásakor: Szolgáltatás megrendelése esetén, illetve ha a tervpályázati eljárás eredményként szolgáltatás megrendelésére kerül sor; továbbá a tervpályázati eljárás pályázati díja és a pályázóknak fizetendő díjak együttes teljes összege esetén: - a Kbt. 6. (1) bekezdés a) pontjában meghatározott ajánlatkérők esetében, ha a szolgáltatás a Kbt. 3. mellékletében szerepel, kivéve a 8. csoportba tartozó kutatási és fejlesztési szolgáltatásokat és az 5. csoportba tartozó 7524, 7525, 7526 számú távközlési szolgáltatásokat: euró, azaz forint; - a Kbt. 6. (1) bekezdésében meghatározott egyéb ajánlatkérő esetében, ha a szolgáltatás a Kbt. 3. mellékletében szerepel, kivéve a 8. csoportba tartozó kutatási és fejlesztési szolgáltatásokat és az 5. csoportba tartozó 7524, 7525, 7526 számú távközlési szolgáltatásokat: euró, azaz forint; - a Kbt. 3. mellékletében a 8. csoportba tartozó kutatási és fejlesztési szolgáltatások és az 5. csoportba tartozó 7524, 7525, 7526 számú távközlési szolgáltatások, valamint a Kbt. 4. melléklete szerinti szolgáltatások esetében: euró, azaz forint. A Kbt. - a közösségi irányelvekkel összhangban - részletesen meghatározza azokat a feltételeket, melyek alapján az adott beszerzésre kiterjed a közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettsége. A Kbt. a közbeszerzési eljárás lefolytatási kötelezettség tekintetében egyrészről meghatározza azt az alanyi kört, amelynek a jogszabályban meghatározott értékű és tárgyú beszerzéseik, visszterhes szerződéseik megkötése során kötelesek a Kbt.-ben rögzített eljárási rend betartására, a közbeszerzési eljárás lefolytatására a Kbt. céljának és alapelveinek érvényesülése érdekében. A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok, adatok alapján megállapította, hogy a beszerző a Kbt. 6. (1) bekezdés b) pontja szerinti ajánlatkérőnek minősül, a Kbt. alanyi hatálya alá tartozik. A Döntőbizottság megállapította továbbá, hogy a beszerzések tárgya a Kbt. 7. (4) bekezdése szerinti visszterhes szolgáltatás megrendelés, amelyekre a beszerző közbeszerzési kötelezettsége fennáll, amennyiben azok értéke eléri, vagy meghaladja a közbeszerzésekre irányadó értékhatárt. A hivatalbóli kezdeményezés alapján a beszerző megsértette a Kbt. 5. -át és a Kbt. 18. (2) bekezdését. A Döntőbizottság áttekintette a közbeszerzés értékének meghatározására vonatkozó szabályozást szolgáltatás megrendelése esetén, mellyel kapcsolatban a következőket állapította meg.

12 12 A Kbt. alanyi hatálya alá tartozó szervezetek számára a Kbt. alkalmazási kötelezettsége végső soron a törvény szerinti közbeszerzési tárgy becsült értéke alapján dönthető el. A becsült érték meghatározására vonatkozó szabályokat az előzőek szerint tilos a Kbt. hatályát szűkítő módon értelmezni. A beszerző vonatkozásában a kezdeményezésben kifogásolt, a normál karbantartási körbe tartozó szerződéses munkák esetében a Kbt. 14. (1) bekezdés b) pontját kell alkalmazni a becsült érték meghatározása során. A Kbt. 18. (1) bekezdése szerint tilos e törvény, vagy e törvény Második Része alkalmazásának megkerülése céljából a közbeszerzést részekre bontani. A Kbt június 30-ig hatályban volt 18. (2) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek egybe kell számítania azon hasonló áruk beszerzésére, vagy szolgáltatások megrendelésére irányuló szerződések értékét, amelyekkel kapcsolatban a beszerzési igény egy időben merül fel, valamint az ugyanazon építési beruházás megvalósítására irányuló szerződések értékét. A fentiek alapján a becsült érték meghatározásának alapvető kiindulási pontja a közbeszerzés részekre bontásának tilalma, melynek szem előtt tartásával kell a beszerzőnek eljárnia minden közbeszerzési tárgy becsült értékének konkrét számítási módjára vonatkozó szabályának alkalmazásakor. A jelen beszerzésekkel kapcsolatban rendelkezésre álló iratok szerint, a beszerző az egyéb érdekelttel szerződéseket kötött, amelyeket közbeszerzési eljárás lefolytatása nem előzött meg. A beszerző a kezdeményezésben foglalt beszerzések megvalósulását nem vitatta, annak összegszerűsége vonatkozásában eltérő nyilatkozatot nem tett. A Döntőbizottság rámutat arra, hogy a Kbt. nem kizárólag az azonos tárgyú szerződések egybeszámítását írja elő, hanem a hasonlókét is. A hasonlóságot a Döntőbizottság a Kbt. célját és a részekre bontás tilalmi szabályát szem előtt tartva, a tárgyi eset szerződéseit a Kbt. alkalmazási kötelezettségének fennállása, vagy fenn nem állása szempontjából egységesen a szerint ítélte meg, hogy az egyes szerződések tárgyai műszakilag, illetve gazdaságilag funkcionális egységet képeznek-e. A Döntőbizottság megvizsgálta a tényállásban rögzített szerződéseket, azok jellegét és megállapította, hogy azok hasonló szolgáltatások megrendelésére irányuló szerződések, amelyekkel kapcsolatban a beszerzési igény egy időben merült fel, amelyek műszakilag és gazdaságilag funkcionális egységet képeznek.

13 13 A Döntőbizottság álláspontja szerint a jelen szerződések tekintetében a beszerző beszerzéseire a hasonló beszerzési tárgyak, és az egy időben felmerült beszerzési igény feltételek fennálltak: A szerződések tárgya a beszerző tulajdonát képező ingatlanok rendeltetésszerű használatát akadályozó meghibásodásainak szakszerű javítása (hibaelhárítás), valamint a rendeltetésszerű használatát közvetlenül nem befolyásoló, tervezhető és ütemezhető javítási munkák elvégzése (karbantartás), valamint ingatlanfenntartási feladatok ellátása volt, a beszerző által meghatározott teljesítési helyeken. A fenti megrendelések tekintetében a Kbt. 14. (1) bekezdés b) pontjában meghatározottak szerint a szerződések becsült értéke: 1. A tényállás I. pontjában rögzített szerződés esetében Ft, amely önmagában meghaladja az uniós értékhatárokat. 2. A tényállás II. pontjában rögzített szerződés esetében Ft, amely önmagában meghaladja az uniós értékhatárokat. A fenti szerződések tekintetében az egybeszámítás szabályainak alkalmazásával az összesített becsült érték Ft, amely egybeszámított érték az uniós értékhatár több mint háromszorosa. A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy a beszerző megsértette a Kbt. 19. (1) bekezdésére, és a Kbt. 18. (2) bekezdésére tekintettel a Kbt. 5. -át. A Döntőbizottság a Kbt (2) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva a fenti indokokra tekintettel a Kbt (2) bekezdés c) pontja alapján megállapította a jogsértést és alkalmazta a Kbt (4) bekezdés a) pontja szerinti jogkövetkezményt. A Kbt (2) bekezdés e) pontja alapján a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában a (4) bekezdésben meghatározott esetekben a jogsértés megállapítása mellett bírságot szab ki. A Kbt (4) bekezdés a) pontja szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság a jogsértés megállapítása mellett bírságot szab ki, ha a jogsértés a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósult meg.

14 14 A Kbt (5) bekezdése értelmében A Közbeszerzési Döntőbizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása vagy a gazdasági szereplőnek a közbeszerzési eljárásban történő részvételtől eltiltása, valamint a bírság összegének, illetve az eltiltás időtartamának megállapításában az eset összes körülményét - így különösen a jogsértés súlyát, a közbeszerzés tárgyát és értékét, a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítását, a jogsértőnek az eljárást segítő együttműködő magatartását, a jogsértés megtörténte és a jogorvoslati eljárás megindítása között eltelt hosszú időt, támogatásból megvalósult beszerzés esetén azt a körülményt, ha a jogsértéshez más szerv eljárásában a támogatás visszafizetésére vonatkozó szankció kapcsolódhat - veszi figyelembe. A bírság összegének és az eltiltás időtartamának megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt. Az eltiltásra vonatkozó döntés kérdésében a külön jogszabályban foglaltakat is figyelembe kell venni. A Közbeszerzési Döntőbizottság által kiszabható szankciókról és alkalmazásuk részletes szabályairól, valamint a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról szóló 288/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 5. (1) bekezdése kimondja, hogy A Közbeszerzési Döntőbizottság a Kbt (4) bekezdése alapján a jogsértés megállapítása mellett bírságot köteles kiszabni. A bírság összege - a Kbt (5) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - a közbeszerzési eljárás becsült értékének, illetve részajánlattétel esetében a jogorvoslattal érintett rész értékének, a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése esetén pedig a szerződéses érték legfeljebb tizenöt százaléka. A Döntőbizottságnak a jelen esetben, tekintettel arra, hogy a jogsértés a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósult meg, a Kbt (4) bekezdés a) pontja alapján további jogkövetkezményként kötelezően bírságot kellett kiszabnia, ezért a beszerzőt a rendelkező részben rögzített mértékű bírság megfizetésére kötelezte. A Döntőbizottság álláspontja szerint a beszerző súlyos jogsértést valósított meg azzal, hogy közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósította meg a beszerzéseit. A Döntőbizottság álláspontja szerint magasabb összegű bírság kiszabását indokolja az, hogy a megállapított jogsértés már nem reparálható, ugyanis a szerződéseket a felek megkötötték. A Döntőbizottság a beszerző terhére értékelte a beszerzések magasabb, uniós értékhatárt meghaladó értékét A bírság összegét növelő körülményként vette figyelembe a Döntőbizottság azt is, hogy a beszerző jelen beszerzését érintő jogorvoslati eljárással egy időben a

15 15 beszerző beszerzései ellen több jogorvoslati eljárás indult, amely jogorvoslati eljárások közül több jogsértés megállapításával és bírság kiszabásával zárult. A Döntőbizottság a bírság mértékének megállapítása során a beszerző javára értékelte a jogsértés megvalósulása óta eltelt hosszabb időt, továbbá azt, hogy a beszerző versenyeztetési eljárással, 3 gazdasági szereplő felhívásával választotta ki a nyertes vállalkozót. A Döntőbizottság figyelembe vette a beszerző eljárás lefolytatását segítő együttműködő magatartását. A Döntőbizottság a beszerző javára értékelte, hogy a beszerzővel szemben a Kbt.-be ütköző magatartása miatt korábban jogsértést nem állapított meg. Figyelembe vette, hogy a beszerzések nem támogatásból valósultak meg, a jogsértéshez más szerv eljárásában a támogatás visszafizetésére vonatkozó szankció nem kapcsolódhat. E szempontokat összességében mérlegelve a Döntőbizottság a rendelkező részben megállapított összegű bírságot tartotta indokoltnak, amely összeg nem éri el a 288/2011. (XII. 22.) Korm. rendeletben meghatározott maximális mértéket. A Kbt (1) bekezdés a) pontja alapján semmis az e törvény hatálya alá tartozó szerződés, ha azt a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötötték meg. A Kbt (1) és (2) bekezdése szerint, ha az ügy érdemében hozott határozatában a Közbeszerzési Döntőbizottság a 127. (1) bekezdés szerinti jogsértést állapít meg, pert indít a szerződés érvénytelenségének kimondása és az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt. A perindítással egyidejűleg a Közbeszerzési Döntőbizottságnak ideiglenes intézkedésként kérnie kell a bíróságtól a szerződés további teljesítésének felfüggesztését. A Közbeszerzési Döntőbizottságot a perben teljes költségmentesség illeti meg. A Közbeszerzési Döntőbizottság az (1) bekezdés szerinti pert érdemi határozatának meghozatalától számított harminc napon belül indítja meg. A határidő elmulasztása esetén a Pp. szabályai szerint van helye igazolásnak. A Döntőbizottság megállapította, hogy a beszerző a beszerzéseit közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósította meg, ezért azok a Kbt (1) bekezdés a) pontja értelmében semmisek. A Döntőbizottság fentiekre tekintettel a Kbt (1) bekezdésének alkalmazásával pert indít a szerződések érvénytelenségének kimondása és az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása érdekében. A Döntőbizottság a Kbt (1) bekezdése alapján alkalmazandó, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004.

16 16 évi CXL. törvény 72. (1) bekezdés de) pontja szerint rendelkezett a költségek viseléséről. A határozat bírósági felülvizsgálatát a Kbt a biztosítja. A Döntőbizottság tájékoztatja a feleket, hogy jelen határozat bírósági felülvizsgálatára - mivel a beszerző központi költségvetési szerv - a Pp (7) bekezdése alapján a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az illetékes. A Kbt (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel hívta fel a Döntőbizottság a felek figyelmét arra, hogy amennyiben nem tárgyaláson kívül kívánják a határozat bírósági felülvizsgálatát, akkor a tárgyalás tartását a keresetlevélben kell kérni. B u d a p e s t, szeptember 24. Dr. Horváth Éva sk. közbeszerzési biztos A kiadmány hiteléül: Bán János sk. közbeszerzési biztos Tóth Zoltánné Dr. Kenessey Réka sk. közbeszerzési biztos Kapják: 1. Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (1126 Budapest, Tartsay Vilmos u. 13.) 2. Pest Megyei Kormányhivatal (1052 Budapest, Városház u. 7.) 3. Cervus Ingatlanhasznosító Zrt. (1055 Budapest, Balassi Bálint u ) 4. Irattár