A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság, Kfv.III /2015/11. számú ítélete

Átírás

1 A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság, Kfv.III /2015/11. számú ítélete Közbeszerzési Értesítő száma: 2015/79 Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Bírósági határozat KÉ Eljárás fajtája: Közzététel dátuma: Iktatószám: 12168/2015 CPV Kód: Ajánlatkérő: Teljesítés helye: Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: Nyertes ajánlattevő: Ajánlatkérő típusa: Ajánlatkérő fő tevényeségi köre: Fővárosi Bíróság ítélete Szöveg: A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III /2015/11.szám A Kúria a Dr. Kádár Attila Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Dr. Kádár Attila ügyvéd, 1078 Budapest, Murányi utca 51.) által képviselt DEXTER Informatikai és Tanácsadó Kft. (7622 Pécs, Vargha Damján utca 4.) felperesnek a Dr. Háry Zoltán jogtanácsos által képviselt Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság (1026 Budapest, Riadó utca 5.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében - amely perbe az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében a Csók és Társa Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Dr. Csók Csaba ügyvéd, 1067 Budapest, Teréz körút 19.) által képviselt SDA Informatika Zrt. (2030 Érd, Retyezáti út 46.) I.r. és a Rába Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Dr. Rába Zsolt ügyvéd, 1137 Budapest, Katona József utca 27.) által képviselt Kaposvári Egyetem (7400 Kaposvár, Guba Sándor utca 40.) II.r. beavatkoztak - a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság október 10. napján kelt 12. K /2014/17. számú jogerős ítélete ellen a felperes által 18. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi ítéletet: A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 12.K /2014/17. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a Kúria a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek és az I. r. alperesi beavatkozónak személyenként (ötvenezer-ötvenezer) forint, a II. r. alperesi beavatkozónak (negyvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak -külön felhívásra (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. 1

2 Indokolás A II.r. alperesi beavatkozó a Pannonmodel regionális szintű ágazati felsőoktatási együttműködés megvalósítása az élelmiszer-biztonság és a gasztronómia területén" tárgyban támogatási szerződést kötött a TÁMOP Projekt megvalósítása érdekében. Az ehhez kapcsolódó pályázati felhívásban készült megvalósíthatósági tanulmányban a megvalósításhoz szükséges feladatok között előírásra került a szoftverbeszerzés költséghatékonyságának optimalizálása, közös licence, a támogatás (support) és a disztribúció beszerzése és - többek között -új, a Pannon Egyetemével kompatibilis tanulmányi rendszer bevezetése Kaposváron. A Pannon Egyetem által alkalmazott tanulmányi rendszer a NEPTUN Tanulmányi Rendszer. A II.r. alperesi beavatkozó, vagyis az ajánlattevő megkeresésére az Emberi Erőforrások Minisztériuma (a továbbiakban: EMMI) tájékoztatta az ajánlatkérőt, hogy a NEPTUN Rendszert fejlesztő és kizárólagos jogtulajdonos SDA Informatikai Zrt. (a továbbiakban: I.r. alperesi beavatkozó) az EMMI-nek és jogelődeinek korábban ingyenesen biztosított és szabadon kiterjeszthető NEPTUN licence megújításaként NEPTUN licence-igazolást küldött az oktatásért felelős államtitkárság részére. Az I.r. alperesi beavatkozó által kiállított kizárólagossági nyilatkozat pedig azt tartalmazta, hogy a NEPTUN.net egységes felsőoktatási tanulmányi rendszer szerzői joga és a szoftverek forrásprogramja kizárólag az I.r. alperesi beavatkozó tulajdonában van, amelyből adódóan a program terméktámogatási, zupport, továbbfejlesztési feladatait a javára fennálló szoftverjogok miatt kizárólag az I.r. alperesi beavatkozó képes ellátni. A Felhasználói Licence Szerződés 4.3. pontja pedig tartalmazta, hogy a felhasználó kizárólag a szoftver használatára jogosult, a szoftverrel kapcsolatos bevezetés ütemezése és végrehajtása, a verziókövetés és egyéb support-szolgáltatások igénybevételére ezen licence nem jogosít fel, ezen szolgáltatások igénybevételét a fejlesztő NEPTUN Terméktámogatási Szerződés keretében biztosítja. Ezt követően a II.r. alperesi beavatkozó NEPTUN Egységes Tanulmányi Rendszer bevezetése, technológiai és jogszabályi követése, valamint támogatása a TÁMOP C-12/1/KONV azonosítószámú pályázat megvalósítása céljából" tárgykörben hirdetmény közzététele nélküli közbeszerzési eljárást indított január 31. napján a közbeszerzésekről szóló évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 121. (1) bekezdésének b) pontja alapján alkalmazandó Kbt. 94. (2) bekezdés c) pontja szerint. Az eljárást megindító felhívását közvetlenül az I.r. alperesi beavatkozó részére küldte meg. A felhívás I. pontjában jogcímként közölte, hogy jogosult az előző jogszabályhely értelmében hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást alkalmazni, mivel a szerződés kizárólag egy meghatározott szervezettel, személlyel köthető meg, a feladat- és hatáskörrel rendelkező minisztérium hozzájárulásával téritésmentesen jogot szerzett a NEPTUN Egységes Tanulmányi Rendszer használatára, ugyanis a jogtulajdonos I.r. alperesi beavatkozó december 16. napján megküldte az oktatási kormányzattal megegyező tartalmú, a II.r. alperesi beavatkozó nevére szóló licence-igazolást, az igazolás mellékletét képező felhasználói licence-szerződés alapján a rendszer telepítésére, üzemeltetésére, fejlesztésére csak az ajánlattételre felhívni kívánt I.r. alperesi beavatkozó jogosult. A felhívásban a II.r. alperesi beavatkozó meghatározta a közbeszerzés tárgyát és mennyiségét, rögzítette azt is a felhívásban és a dokumentációban méghatározott gyártmányra, eredetre, típusra való konkrét utalás kizárólag a tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történt, az ajánlatkérő a 310/2011. (XII.23.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Korm.rendelet) szabályainak megfelelően az azzal mindenben egyenértékű termékkel történő teljesítését is elfogadja. A dokumentáció részét képezte a szerződéstervezet. A II.r. alperesi beavatkozó a közbeszerzési eljárás megindításának napján tájékoztatta a 2

3 Döntőbizottságot a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásra utalással, mellékelve a felhívást, a dokumentációt, az I.r. alperesi beavatkozó kizárólagossági nyilatkozatát, a licence-igazolást, a felhasználói licence-szerződést, valamint az ajánlatkérőnek szóló az EMMI és az I.r. alperesi beavatkozó által küldött tájékoztató leveleket. Ezen kívül a II.r. alperesi beavatkozó közölte, hogy a közbeszerzési eljárás becsült értéke forint és ajánlattételre felhívni kívánt szervezetként az I.r. alperesi beavatkozót jelölte meg. A Közbeszerzési Döntőbizottság Elnöke február 3. napján hiánypótlási felhívást bocsátott ki, amely egyebek mellett a felhívás X. pontját kifogásolta, majd a X. pontot érintően módosított felhívást a II.r. alperesi beavatkozó február 3. napján megküldte a Döntőbizottságnak. A II. r. alperesi beavatkozó és az I.r. alperesi beavatkozó közötti tárgyalások eredményeként az ajánlati áron kívül nem módosult a dokumentáció részét képező szerződéstervezet és műszaki leírás, az I.r. alperesi beavatkozó március 10. napján nyújtotta be végleges ajánlatát. A II.r. alperesi beavatkozó március 11. napján megküldött összegezésében az eljárást eredményesnek nyilvánította, és nyertes ajánlattevőként az I.r. alperesi beavatkozót nevezte meg. Ezt követően március 14. napján kötötték meg a szolgáltatási szerződést az NEPTUN.NET Egységes Felsőoktatási Tanulmányi Rendszer (EFTR) Szolgáltatási Szerződés" címmel, meghatározva a szerződés időbeli hatályát. A szolgáltatási szerződés I. számú melléklete a II.r. alperesi beavatkozó felhívásában foglaltakkal megegyezett. Az eljárás eredményéről április 16. napján megjelent értesítőt követően a felperes nyújtott be április 28. napján jogorvoslati kérelmet az alpereshez. Ebben előadta, hogy a II.r. alperesi beavatkozó által jelenleg is használt ETR Egységes Tanulmányi Rendszer a saját védjegyoltalomban részesülő terméke, melyet a II. r. alperesi beavatkozó 11 éve licence-díj mentesen használ, a július 1. napja óta hatályban lévő support szerződést a II.r. alperesi beavatkozó április 15. napján kelt levelével július 15-i hatállyal felmondta. Jogsérelmét abban nevezte meg a felperes, hogy ha az ajánlatkérő jogszerűen nyílt eljárásfajtát alkalmazott volna, akkor a közbeszerzési eljárásban ajánlatot tehetett volna, mert álláspontja szerint a ETR és a NEPTUN egymással mindenben egyenértékű termékek. Rögzítette a Kbt. 94. (2) bekezdés c) pontjában foglalt előírások alapján, hogy egyrészt nem áll meg az a jogszabályi feltétel, hogy műszaki-technikai sajátosságok miatt a szerződés egy kizárólag meghatározott szervezettel köthető meg, de az a feltétel sem, hogy kizárólag az I. r. alperesi beavatkozóval köthető meg a szerződés. A jogorvoslati eljárás során az I. és a II.r. alperesi beavatkozó külön-külön eljárási kifogást terjesztettek elő. Az alperes a május 26. napján kelt D.217/18/2014. számú határozatával a felperes jogorvoslati kérelmét elutasította. A határozat felülvizsgálata iránt a felperes terjesztett elő keresetet, amelyben a határozat megváltoztatását kérte annak megállapításával, hogy a II.r. alperesi beavatkozó megsértette a Kbt. 94. (2) bekezdés c) pontjában foglaltakat. Másodlagosan az alperesi határozat hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését kérte. Arra hivatkozott, hogy amennyiben az érintett piacon legalább 2 gazdasági szereplő azonos feltételekkel - jelen esetben ingyenes licenc - kínálja a termékét, úgy az adott piacon létezik verseny, és ebben az esetben a verseny lehetőségét kizáró közbeszerzési eljárást indítani önmagában jogszabályellenes. Kifogásolta, hogy az alperes adós maradt annak indokolásával, hogy miért legitim az a beszerzési igény, amely egyértelműen kizár olyan gazdasági szereplőt a közbeszerzési eljárásból, amely azonos feltételekkel kínálja termékét. E körben a bírói gyakorlatra és az uniós jogra hivatkozott, miszerint az ajánlatkérő nem hozhatja magát olyan 3

4 helyzetbe - pl. a beszerzési igényének meghatározása által - hogy ennek következtében csak a versenykorlátozó közbeszerzési eljárás lefolytatása legyen az egyetlen jogszerű beszerzési mód. Sérelmezte, hogy az ajánlatkérő azt állította, a műszaki-technikai sajátosságok miatt más szerződő fél nem lenne képes a szerződés teljesítésére, az alperes azonban a jogalapot a kizárólagos jogra hivatkozással látta megvédhetőnek. Hatásköre csak az ajánlatkérő által megjelölt jogalap jogszerűségének vizsgálatára terjed ki, arra nem, hogy az ajánlatkérő helyett azt meghatározza. Az alperes határozatát jogellenesnek és iratellenes tartalmúnak is minősítette a felperes. Az eljárt bíróság a felperes keresetét alaptalannak minősítette és elutasította azt. Ítéletének indokolásában a Kbt. 94. (1) bekezdésére, 100. (1) bekezdésére, 94. (2) bekezdés c) pontjára hivatkozással kiemelte, hogy az alperes a felperes jogorvoslati kérelme kapcsán a hirdetmény nélkül indított tárgyalásos eljárás lefolytatását vizsgálhatta, a felperes által hivatkozottakat, így a felperes által a II.r. alperesi beavatkozónál működtetett ETR tanulmányi rendszerre vonatkozó állításokat megismerhette, a felperes ügyfélképességét elismerte, így az eljárás választásának jogszerűségére vonatkozó felperesi érveket érdemben vizsgálhatta. E körben a bíróság tehát nem értelmezhette a felperes keresetében a II.r. ajánlatkérő esetleges mulasztására vonatkozó hivatkozásokat. Rámutatott a bíróság, hogy önmagában az a körülmény, hogy az alperes a felperes ügyfélképességét megállapította, még nem jelenti azt, hogy a felperesi keresetben állítottak szerinti okokból a II.r. alperesi beavatkozó beszerzési igénye illegitim lett volna. Az ügy érdemét illetően a Kbt. 94. (2) bekezdés c) pontja szerinti eljárás jogszerű alkalmazása kérdésében az eljárt bíróság rögzítette, hogy a felperes általánosságban jelölt meg jogszabálysértéseket, úgy mint az alperes nem tárta fel a tényállást megfelelően, és az így felderített tényekből helytelen jogi következtetésre jutott, megállapításai iratellenesek, illetve a határozat téves jogértelmezésen alapul. Ugyanakkor a felperes az irányadó tényállás tekintetében maga is ellentmondásosan nyilatkozott, mert keresetlevelében arra utalt, hogy a II. r. alperesi beavatkozónak, vagyis az ajánlatkérőnek a választása két olyan tanulmányi rendszerre vonatkozott, amelyre ingyenesen megszerezhető volt a licence, mivel a felperes által forgalmazott ETR rendszert valamennyi magyarországi felsőoktatási intézmény is licence-mentesen használhatja. Ugyanakkor előkészítő irataiban arra hivatkozott, hogy a II. r. alperesi beavatkozónak két visszterhes szolgáltatás között állt fenn a választása, nem két ingyen birtokolható licence között. A felperesi hivatkozással szemben rámutatott arra az eljárt bíróság, hogy nem vitásan a felperes az ETR tanulmányi rendszerét a II. r. alperesi beavatkozó 11 éve használta, és a szerződést felmondta. Ez azonban adott esetben más jogorvoslati eljárásra tartozó kérdés, illetve a felperesnek a II.r. alperesi beavatkozóval esetlegesen más jogi igényének az érvényesítésére adhat alapot. Az eljárt bíróság álláspontja szerint annak volt jelentősége, hogy a közbeszerzési eljárást megelőzően a II.r. alperesi beavatkozó megszerezte a NEPTUN licencét, és ez az a helyzet, illetve kiindulópont, amelyből fakadóan meg kell ítélni azt, hogy milyen helyzetben volt a II. r. alperesi beavatkozó, amikor a NEPTUN egységes tanulmányi rendszer egyszeri bevezetésére technológiai és jogszabályi követésére, valamint támogatására a beszerzési eljárást megindította. Ebből a tényhelyzetből kiindulva az elsőfokú bíróság megítélése szerint a II.r. alperesi beavatkozó jogszerűen dönthetett a konkrét beszerzési igényéről, vagyis arról, hogy a NEPTUN egyszeri bevezetésére support támogatására szerződés megkötése érdekében közbeszerzési eljárást indít. Az eljárt bíróság álláspontja szerint az alperes helytállóan vizsgálta az adott tényhelyzetből kiindulva, hogy a beszerzés tárgya, vagyis a NEPTUN bevezetése technológiai és jogszabályi követése tekintetében fennállt-e valamely gazdasági szereplő kizárólagos joga, valamint, hogy a kizárólagos jog védelme és a szerződés 4

5 tárgya között megállapítható-e az ok-okozati összefüggés. Az elsőfokú bíróság azt állapította meg, hogy az alperes megfelelően tárta fel e körben is a tényállást, és helytálló jogi következtetésre jutott, ugyanis a NEPTUN-ra vonatkozó licencszerződés alapján - miszerint a bevezetés, verziókövetés és egyéb support szolgáltatások külön terméktámogatási szerződésre tartoznak valamint a szerzői jog jogosultjának kizárólagossági nyilatkozatából következően a II.r. alperesi beavatkozó kizárólag egy szervezettel, az I.r. alperesi beavatkozóval köthette meg a NEPTUN-ra vonatkozó támogatási szerződést. Ennek oka pedig a kizárólagos jogok védelme. A bíróság álláspontja szerint a kizárólagos jog védelme és a szerződés tárgya közötti ok-okozati összefüggés fennállta tekintetében is helytállóan foglalt állást az alperes, jogszerűen állapította meg a NEPTUN-hoz kötődő licence szerződésből eredő jogok védelme, tehát a szerzői jogvédelem alá eső termék miatt a szerződés tárgyát képező szolgáltatást csak az I.r. beavatkozó volt képes teljesíteni. Kifejtette az eljárt bíróság, hogy az I.r. alperesi beavatkozó helytállóan utalt a Kbt. jogalkotói indokolására, valamint a Kommentárjára a tekintetben, hogy a Kbt. 94. (2) bekezdés c) pontja szerinti esetekben nem arról van szó, hogy csak olyan szolgáltatások felelnek meg a kritériumoknak, amelynek a piacán nincs verseny, hanem arról az esetről van szó, amikor jogszerű a versenykorlátozás, mert a szerződést egy kizárólagos jog fennállása miatt csak egy szervezettel (személlyel) lehet megkötni. A felperes nem támasztotta alá azt, hogy a kizárólagos jogok védelme miért ne állna fenn jelen esetben, miért csak jogszabályból, hatósági határozatból eredhet. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint jelen esetben a szerzői jog fennállása a releváns, a szerzői jogok védelme pedig kizárólagossági nyilatkozatból megállapítható. Utalt arra a bíróság, hogy az alperesnek nem kellett vizsgálni azokat a körülményeket, amelyeket a felperes a keresetlevelében a továbbiakban nevesített, tehát az oktatási kormányzat előnyben részesít-e egy gazdasági szereplőt a többi gazdasági szereplő rovására, a felperes is ingyenesen biztosítja-e a tanulmányi rendszerére vonatkozó licencet vagy sem, funkcionális és adatstruktúra szintjén együttműködni képes a felperesi tanulmányi rendszer a Pannon Egyetem rendszerével. A felperes azon hivatkozása kapcsán, hogy az aláírt licencszerződés az iratok között nem található meg, rögzítette az eljárt bíróság, hogy a jogorvoslati eljárás során nem volt vitatott, hogy a licencszerződés létrejött, a perben az I.r. alperesi beavatkozó jogi képviselője úgy nyilatkozott, hogy van ilyen licence szerződés, a közbeszerzési iratok között rendelkezésre álló példány szerint a licence igazolás és a felhasználói licence szerződés I.r. alperesi beavatkozó vezérigazgatójának aláírásával megküldésre került a II.r. alperesi beavatkozónak, az aláirt példány visszaküldésére való felhívással együtt. Az érvényes szerződés létrejöttének hiányára utaló adat nem került feltárásra. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályán kívül helyezését kérte, a keresetében foglaltakat fenntartotta. Arra hivatkozott, hogy az alperes jogsértés megállapítását mellőző határozata jogszabálysértő, mert a Kbt. 3., figyelemmel a Kbt. 2. (1), (2) bekezdésére, a Kbt pontja, 94. (2) bekezdés c) pontja, és 134. (2) bekezdése téves értelmezésén alapul, amikor nem vizsgálta az ajánlatkérő közbeszerzés előtti előzményi magatartását. Jogszabálysértő azért, mert a Ket ába ütköző módon a jogorvoslati eljárás során becsatolt bizonyítékokat összességükben nem vizsgálta, így a NEPTUN beszerzését (a valós beszerzési igény felmerülésétől) folyamatként nem értékelte, valamint nem vizsgálta, hogy ténylegesen mire irányul a beszerzés, annak mi a tárgya és az értéke. Ezért a bíróság a tényállás-tisztázási kötelezettségének nem tett eleget. Kifogásolta, hogy az alperes az általa feltárt tényekből helytelen következtetést vont le, amikor megállapította, hogy az ajánlatkérő nem 5

6 sértette meg a Kbt. 94. (2) bekezdés c) pontját a hirdetmény közzététele nélküli eljárás alkalmazásával, valamint a Kbt. 3. -át a közbeszerzési eljárás előkészítése során. A felperesi álláspont szerint a bíróságnak az alperesi határozatot ezen megalapozatlanságok és a tényállás-felderítési kötelezettség megsértése miatt hatályon kívül kellett volna helyezni, új eljárásra kötelezés mellett. Megjegyezte, hogy a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárástípus ilyen alkalmazása - ezzel együtt a Kbt. szabályainak megkerülése - a Kbt. céljaival ellentétes, nem kívánatos, visszaélésszerű, a verseny tisztaságát alapvetően veszélyeztető joggyakorlat kialakulását eredményezi. A felperes kérte a felülvizsgálati kérelem tárgyaláson történő elbírálását. Az alperes, az I.r. alperesi beavatkozó, a II.r. alperesi beavatkozó felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Kúria álláspontja szerint az eljárt bíróság kimerítő részletességgel feltárta és rögzítette ítéletének indokolásában az ügyben irányadó tényállást, és abból - az ide vonatkozó jogszabályi rendelkezések alkalmazásával -helytálló jogi következtetést vont le, azzal a Kúria is egyetértett. A felülvizsgálati kérelem tartalmi elemzése alapján a Kúria az alábbiakra mutat rá. A felperes azt sérelmezte, hogy nem jogszerű - nyílt közbeszerzési eljárás helyett - Kbt. 94. (2) bekezdés c) pontja szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárás alkalmazása az ajánlatkérő részéről. A Kbt. 94. (2) bekezdés c) pontjához fűzött miniszteri indokolásra is figyelemmel a Kúria álláspontja szerint a törvény a kizárólagos jog esetében nem követeli meg, hogy egy személy vagy szervezet legyen csak képes fizikailag teljesíteni, mivel ezen kritériumoknak csak azok a termékek és szolgáltatások felelnének meg, amelyeknek piacán nincsen verseny, hanem arról az esetről van szó, amikor a szerződést egy kizárólagos jog fennállása miatt jogszerűen csak egy szervezettel (személlyel) lehet megkötni. A potenciális piaci verseny megléte tehát a Kbt. 94. (2) bekezdés c) pontja szerinti eljárás jogszerűség vonatkozásában nem törvényi követelmény, irreleváns tényező. Annak van jelentősége, hogy az ajánlatkérő adott konkrét beszerzés tárgya kapcsán áll-e fenn kizárólagos jogok védelme vagy sem. Jelen esetben nem vitatottan a NEPTUN rendszerhez kapcsolódott a beszerzés tárgya, mely rendszer kapcsán kizárólagos jog az I.r. alperesi beavatkozót illeti meg. A beszerzés tárgyaként a NEPTUN rendszert meghatározni ajánlatkérőnek volt joga. Kétségtelen, hogy a Kbt. egyik fontos alapelve a verseny biztosításának kötelezettsége, de ezen alapelvet a Kbt. bizonyos, jól körülírt, speciális esetek fennforgása esetén áttöri és lehetőséget ad a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazására. Jelen esetben egyértelműen megállapítható, hogy a kizárólagos jogot megalapozó helyzetet nem ajánlatkérő, hanem a Magyar Állam idézte elő azon szerződéssel, amiben lehetőséget teremtett a felsőoktatási intézményekre való ingyenes kiterjesztésre, a felperessel fennálló szerződést pedig felmondta. Ajánlatkérőként eljáró II.r. alperesi beavatkozó tehát csak az őt megillető jogosultsággal kívánt élni, amikor a licenckiterjesztést igényelte. Ennek metódusát a 2. számú melléklet rögzíti, ahogy azt alperes is megállapította. A licencszerződés kiterjesztését követően az intézmények jogosultak a NEPTUN rendszert saját maguk bevezetni és supportszerződés nélkül annak - licencigazoláson szereplő - verzióját használni, azaz képesek a NEPTUN tanulmányi rendszert rendeltetésszerűen használni. Mindezekre 6

7 figyelemmel jogilag nem megalapozott a felperes azon kifogása sem, amely szerint mind a hatóság, mind a bíróság tévesen és jogszabálysértően értelmezte az eljárás tárgyát. Mivel a rendszer alkalmazására a szerződés kiterjesztésével már lehetőség nyílt, ezért az érintett intézményeknek a licenckiterjesztést követően csak abban az esetben szükséges közbeszerzési eljárást kiírniuk, amennyiben a NEPTUN rendszerrel kapcsolatos supportszolgáltatásra tartanak igényt. A Kúria megállapította, hogy a Kbt. 94. (2) bekezdés c) pontja szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazásának feltételei fennálltak, mivel a NEPTUN Egységes Tanulmányi rendszer olyan műszaki-technikai sajátosságokkal rendelkezik, mellyel más tanulmányi rendszer nem kompatibilis, valamint kizárólagos jogok védelme alatt áll. Ezen közbeszerzési eljárási forma esetében a Kbt. alapelvei között részletezett verseny nem követelmény, ezen okból is került beépítésre a törvénybe az eljárás lefolytatása során az elsődleges döntőbizottsági kontroll a Kbt ának alkalmazásával. Mindezeknek megfelelően alperes már előzetesen elvégezte az eljárás lefolytatásának jogszerűségére vonatkozó ellenőrzést, az eljárás jogalapjának fennállását az eset összes körülményeit figyelembe véve megállapította. Minderre tekintettel a Kúria megállapította, hogy a jogerős ítélet nem jogszabálysértő a felülvizsgálati kérelemmel érintett körben, ezért azt a Pp (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A felülvizsgálati eljárásban felmerült alperesi, I. és II.r. alperesi beavatkozói perköltség megfizetésére a Kúria a felperest a Pp (1) bekezdés folytán alkalmazandó Pp. 78. (1) bekezdés, és 83. (1) bekezdés szerint kötelezte. A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték viselésére a felperes a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. (2) bekezdése értelmében köteles. Budapest, április 28. Dr. Kovács András s.k. a tanács elnöke, Dr. Fekete Ildikó s.k. előadó bíró, Dr. Kovács Ákos s.k. bíró 7