Szerkesztette: Sándor István. Polgári jog I. a polgári jog alapelvei, az ember mint jogalany, a személyiségi jogok, és a dologi jog

Átírás

1 Polgári jog I.

2

3 Szerkesztette: Sándor István Polgári jog I. a polgári jog alapelvei, az ember mint jogalany, a személyiségi jogok, és a dologi jog Patrocinium Budapest, 2015

4 Tartalomjegyzék oldalszám ELŐSZÓ...7 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE...8 I. A POLGÁRI JOG ALAPELVEI A Polgári Törvénykönyv hatálya Az alapelvek...17 II. AZ EMBER, MINT JOGALANY A jogképesség és a cselekvőképesség szabályai A holtnak nyilvánítás...41 III. A SZEMÉLYISÉGI JOGOK A személyiségi jogok általános védelme A nevesített személyiségi jogok A személyiségi jogok megsértésének szankciói A sérelemdíj A személyiségi jogok érvényesítése A szerzői és a kapcsolódó jogok védelme...71 IV. A DOLOGI JOG A birtok és a birtokvédelem A jogalap nélküli birtoklás A tulajdonjog tárgyai A tulajdonjog tartalma A szomszédjogok, a szükséghelyzet, a közérdekű használat A túlépítés Az elidegenítési és terhelési tilalom...144

5 18. A tulajdonjog védelme A tulajdonjog megszerzésének esetei A közös tulajdon A társasháztulajdon A közös tulajdon megszüntetése A zálogjog A hitelbiztosítéki nyilvántartás A földhasználat, a haszonélvezet, a használat, a telki szolgalom, a közérdekű használat Az ingatlan-nyilvántartás szabályai A SZERZŐK RÖVID SZAKMAI ÉLETRAJZA...371

6 Előszó A jogászi pályafutás első meghatározó jelentőségű állomása az egyetemi záróvizsga és a diploma megszerzése, ez elengedhetetlen feltétele a gyakorló jogászi tevékenységnek. A következő jelentős mérföldkő a jogi szakvizsga sikeres letétele, mivel az ügyvédjelölti, fogalmazói és egyéb jogászi tevékenység után ennek birtokában válunk alkalmassá arra, hogy hivatásunk kiteljesedhessen. A jogi szakvizsga jelentősen eltér az egyetemi képzésben megismert számonkérésétől. Itt már nem csak a tételes jog alapos ismerete a cél, sokkal inkább ez csak alap, amelyre a joggyakorlat anyaga épül. A jogi szakvizsgán a vizsgázónak számot kell adnia arról, hogy a tételes jogot a gyakorlati munkája során is megfelelő módon képes alkalmazni. A szakvizsga felkészítő kötet célja az, hogy a vizsgára való felkészüléshez nyújtson segítséget. Ez nem pótolja és nem is pótolhatja a gyakorlat által megszerezhető tudásanyagot és rutint, de támogatást adhat a felkészülés során abban, hogy az egyes jogterületek vonatkozásában a joganyagot, bírósági esetjogot rendszerezetten adja a vizsgázó kezébe. A szerzők a kötetet az Igazságügyi Minisztérium által kiadott hivatalos tételsor mentén írták meg, tematikusan rendezve az egyes témakörökhöz tartozó joganyagot és bírósági gyakorlatot. A kötet célja egyrészt az, hogy átfogó ismereteket biztosítson minden témakörben, másrészt pedig rávilágítson az egyes kérdésekkel kapcsolatban jelentkező jogértelmezési és joggyakorlatban felmerülő problémákra is. A szerzők célja nem az volt, hogy a Polgári Törvénykönyvhöz kommentárt írjanak vagy a kódex rendelkezéseit ismételjék leszámítva azokat az eseteket, ahol ez elkerülhetetlen, hanem sokkal inkább a tételes jogi ismeretekkel rendelkező jogászok kezébe olyan könyvet adni, amely rendszerezi az egyes tételek kapcsán elvárható ismeretanyagot. A szakvizsga nem öncélú és az arra való felkészülés sem lehet az, ezért bízunk abban, hogy a felkészítő kötetek az olvasók gyakorlati munkáját is segítik majd a vizsga utáni pályafutásuk során is. Budapest, szeptember 1. A szerzők

7 Rövidítések jegyzéke Alaptörvény Art. Btk. Eütv. Halászati törvény Hbnyt. Inyt. Inyvhr. Jat. KIM Rend. Kisajt. Kstv. Lakástörvény MOKK Ptk. Ptké. Pp. régi Ptk. Szjt. Tht. Tpt. Vadászati törvény Vht. Magyarország Alaptörvénye az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény Büntető Törvénykönyvről szóló évi C. törvény az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló évi CII. törvény a hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló évi CCXXI. törvény az ingatlan-nyilvántartásról szóló évi CXLI. törvény az ingatlan-nyilvántartásról szóló évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet a jogalkotásról szóló évi CXXX. törvény a hitelbiztosítéki nyilvántartás részletes szabályainak megállapításáról szóló 18/2014. (III. 13.) KIM rendelet a kisajátításról szóló évi CXXIII. törvény a kisajátításról szóló évi CXXIII. törvény a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló évi LXXVIII. törvény Magyar Országos Közjegyzői Kamara Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló évi CLXXVII. törvény polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény a szerzői jogról szóló évi LXXVI. törvény a társasházakról szóló évi CXXXIII. törvény a tőkepiacról szóló évi CXX. törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló évi LV. törvény a bírósági végrehajtásról szóló évi LIII. törvény A kötetben használt ábrák: - vonatkozó bírói joggyakorlat. - az Alkotmánybíróság határozata. 8

8 A polgári jog alapelvei I.

9

10 1 1. A Polgári Törvénykönyv hatálya 1. A hatály kérdése általában A jogszabály hatálya határozza meg annak személyi, tárgyi, időbeli és földrajzi alkalmazhatóságának feltételeit. A hatálytalan (de érvényes) norma időlegesen nem alkalmas joghatás kiváltására. A hatályos norma: a) személyi, b) tárgyi körben, c) időbeli és d) földrajzi keretek között vált ki joghatásokat. 2. A Polgár Törvénykönyv hatályának meghatározása A Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) hatályról szóló rendelkezése alapvetően azt határozza meg, hogy mely magánjogi (és azon belül polgári jogi) jogviszonyokra alkalmazandó a törvény. A Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény (továbbiakban: régi Ptk.) és a Ptk. hasonló abban, hogy a tárgyi hatályát maga határozza meg. A Ptk. azonban a személyi, valamint az időbeli és a földrajzi hatályáról nem szól kifejezetten, ezek más normából következnek A Ptk. hatályról szóló rendelkezésének értelmezése a Ptk. tárgyi hatálya A Ptk. hatályról szóló rendelkezései az Első Könyv 1:1. -ában [A törvény hatálya] kerültek elhelyezésre. Ez a szabály meghatározza egyben a Ptk. alapvető célját is. Ezekből kifejezetten csak a törvény tárgyi hatálya olvasható ki, bár a személyi hatályra vonatkozó következtetések is levonhatók belőle. A Ptk. vonatkozó rendelkezése a következő: 1:1. [A törvény hatálya] E törvény a mellérendeltség és egyenjogúság elve szerint szabályozza a személyek alapvető vagyoni és személyi viszonyait. A tárgyi hatály meghatározása több elemből áll össze: a Ptk. olyan jogviszonyokat szabályoz, amelyekre jellemző: a) a mellérendeltség b) az egyenjogúság, c) vagyoni, illetve d) személyi tartalommal bírnak. 11

11 1 A Ptk. tárgyi hatálya tekintetében folyamatos bővülés figyelhető meg: a régi Ptk. eredeti szövege is foglalkozott ugyan a vagyoni viszonyokon túlmutatóan személyi viszonyokkal is, de szigorúan a vagyoni viszonyokkal való összefüggésben. Ezt a megközelítést a régi Ptk évi novellája vetette el, a nem vagyoni kártérítés intézményének bevezetésekor. A régi Ptk. tárgyi hatálya ezt követően, meghatározott személyek vagyoni és egyes személyi viszonyaira terjedt ki, utalva arra, hogy más jelentős, de szintén magánjogi személyi viszonyok (családi jogi, társasági jogi viszonyok) nem a Ptk. hatálya alá tartoztak. Mivel a Ptk. integrálja e két jogterület alapvető normáit, így azt lehet mondani, hogy a Ptk. ma valamennyi alapvető személyi viszonyról rendelkezik. Személyi jogviszonyok a Ptk.-banpéldául: a jogképesség, cselekvőképesség, személyiségi jogok, jogi személyek létesítése és szervezete, házasság, élettársi és rokoni kapcsolat szabályai. Vagyoni jogviszonyok a Ptk.-ban például: a személyiségi jogok megsértésének vagyoni szankciói, a jogi személyek alapítására vonatkozó vagyoni rendelkezések, a dologi jogi, a kötelmi jogi, az öröklési jogi viszonyok. Számos vegyes jellegű norma is található a Ptk.-ban, amelyek ugyan személyi viszonyokra épülnek, de közvetlen vagyoni jelentőséggel is bírnak (például a korlátozottan cselekvőképes személy vagyonával való rendelkezés szabályai, vagy az özvegyi haszonélvezet megszűnésére vonatkozó rendelkezések). A mellérendeltség elsősorban a polgári jogi jogviszonyban álló jogalanyokat leíró jellemző, ami utal a Ptk. személyi hatályára is: a Ptk. által szabályozott jogviszonyokban a felek nem alá-fölérendeltek, nincs köztük hierarchikus viszony. Az egyenjogúság szintén a jogviszony alanyainak sajátossága: a Ptk. hatálya alá tartozó jogviszonyokban a felek azonos erejű (nem feltétlenül azonos tartalmú) jogokkal és kötelezettségekkel bírnak, és egyikük sem tudja az akaratát a másikra kényszeríteni anélkül, hogy valamely polgári jogi jogérvényesítési utat (elsősorban a bíróságot) igénybe venné. Ez szintén utal a személyi hatályra is. Mindkét tulajdonság egyben szabályozási-módszertani jellemző is: a polgári jog ezek feltételezése mellett szabályozza a jogviszonyok tartalmát A Ptké. rendelkezéseinek értelmezése a Ptk. időbeli hatálya A Ptk. időbeli hatályára vonatkozó rendelkezések a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló évi CLXXVII. törvényben (továbbiakban: Ptké.) kerültek elhelyezésre. Ez meghatározza a Ptk. időbeli hatályának általános elvét és kitér az egyes jogviszonytípusokra irányadó, sajátos szabályokra is. E tételben a sajátos szabályok közül a legfontosabbakat ismertetjük. 12