Dologi - és kötelmi jogi rendelkezések

Átírás

1 3. sz. melléklet Dologi - és kötelmi jogi rendelkezések I. A Ptké-hez kapcsolódó javaslatok és észrevételek: 1) A Ptké hoz: 1.1. Javaslat: A Ptké a az alábbiak szerint módosul: 53. A Ptk. hatálybalépése előtt adott határozatlan vagy öt évnél hosszabb időre szóló általános meghatalmazás legkésőbb a Ptk. hatálybalépését követő öt év elteltével hatályát veszti. Az öt évnél hosszabb időre szóló általános meghatalmazás lejárhat a Ptk. hatálybalépését követő öt év eltelte előtt is Az általános meghatalmazás hatályvesztésével kapcsolatban rendeleti szintű jogszabálymódosítás szükséges a hatályvesztés tényének átvezetése érdekében, a bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII.1.) IM rendelet 20. (4) bekezdésével, valamint a bírósági ügyintézők által ellátható egyes feladatokról szóló 56/2008. (III. 26.) Korm. rendelet 12. (1) bekezdés d) pontjával kapcsolatban. 2) A Ptké hoz: 2.1. Javaslom, hogy a letevő időbeli korlátozás nélküli visszakövetelési joga csak a Ptk. hatálybalépése előtt tíz éven belül letett letétekre vonatkozzon. A jelenleg hatályos, a bíróságon kezelt letétekről szóló 27/2003. (VII.2.) IM rendelet 10. (2) bekezdése szerint a letevő az elévülést követően a teljesítési letét visszaadását 5 éven belül kérheti, ezt követően az IM rendelet ai alapján a bírósági kezelés megszüntetésére kerül sor. Egyéb kiegészítő rendelkezés hiányában a kötelezett olyan letétet is visszakövetelhetne, amelyre korábban az akkor hatályos szabályok alapján a letéti kezelés már megszüntetésre került Javaslom továbbá -a kötelezett időbeli korlátozás nélküli visszakövetelési jogára figyelemmel - a Ptké. 66. (3) bekezdés a) pontjának felhatalmazása alapján megalkotásra kerülő rendeletben a letét őrzésének az elévülést követő 5 év elteltével felmerülő költségét a kötelezettre terhelni. 3) A Ptké hoz: A károk felmerülése szövegrész helyett a károsodás bekövetkezte szöveg alkalmazását javaslom, mert ez a megfogalmazás áll összhangban az új Ptk. 6:532. -ával.

2 4) Hiányzó rendelkezések: Átmeneti szabály szükséges - keret jellegű szerződések (pl. zálogszerződés, hitelszerződés), - előszerződés esetén, arra az esetre, ha a keretszerződés/előszerződés megkötésére az új Ptk. hatálybalépést megelőzően került sor, azonban a keretszerződés/előszerződés alapján már az új Ptk. hatálybalépését követően kötnek szerződést a felek Átmeneti szabály szükséges az értékpapírra vonatkozóan, mely meghatározza, hogy az új Ptk. hatálybalépését megelőzően kibocsátott értékpapíroknak meg kell-e felelniük az új Ptk. szabályainak, ha igen, milyen módon. II. A Mód. tv.-hez kapcsolódó javaslatok és észrevételek 1) A Mód. tv. 1. (1) bekezdéshez (a Pp. 2. (3) és (3a) bekezdéséhez) Javaslat: A Mód. tv. 1. (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul: A Polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 2. (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (3) Az (1) bekezdésben foglaltak teljesítésének elmulasztása esetén a fél sérelemdíjra tarthat igényt, feltéve, hogy a sérelem a jogorvoslati eljárásban nem orvosolható. Ha az (1) bekezdésben foglaltak teljesítésének elmulasztásából eredően a fél kárt is szenved és az a jogorvoslati eljárásban nem orvosolható, [a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség] a bírósági jogkörben okozott károkért való felelősség szabályai szerint követelheti [a jogsértőtől] kárának megtérítését. A sérelemdíj iránti igény, illetve a kárigény elbírálása során a bíróság soron kívül jár el. A sérelemdíj, illetve a kártérítés megítélését nem zárja ki, ha a bíróság nevében eljárt személynek az okozott jogsértés közvetlenül nem volt felróható. Álláspontom szerint ebben az önálló felelősségi alakzatban is bírósági jogkörben okozott kárért való felelősségről van szó bár speciális, felróhatóságtól független formában, ezért a szabályozás egyszerűsítése érdekében célszerű, hogy a Pp. 2. (3) bekezdése kiegészítő szabályként ne a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályaira utaljon, hanem a bírósági jogkörben okozott kárért való felelősségre. Ebben az esetben a jogsértőtől szövegrész és a Pp. 2. (3a) bekezdése szükségtelen, hiszen annak tartalma megtalálható az új Ptk. 6:549. (1) bekezdésében. A szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályára való utalás azért sem helytálló, mert annak eleme a felróhatóság. 2) A Mód. tv. 1. (27) bekezdéshez: 2.1. Javaslom a peres felek személyének kifejezett megjelölését annak egyértelművé tétele érdekében, hogy közigazgatási perről van szó, nem polgári jogi jogvitáról. A közigazgatási perek szabályainak alkalmazása az eljárás gyorsítását eredményezné. Elégséges lenne e speciális pertípus

3 3 eltérő szabályait rögzíteni azzal, hogy a nem szabályozott kérdésekben a közigazgatási pereknek a Pp. XX. Fejezetében írt rendelkezéseit kell alkalmazni Javaslom, hogy a fél a kereseti kérelmét csak a jegyzőhöz nyújthassa be. A törvény ugyanis - bár a jegyzőhöz való benyújtást rendeli el - szabályozza, hogy miként kell eljárni, ha a fél a bírósághoz közvetlenül adja be a keresetlevelet [Pp. 341/F. (4) bekezdés]. Korábban a Pp. XX. Fejezetének a korábbi szabályozása ezt a kettősséget alkalmazta a közigazgatási szerv és a bíróság vonatkozásában, mely szabályozást éppen a jogalkalmazási nehézségek miatt hatályon kívül helyezte a jogalkotó, és jelenleg csakis a közigazgatási szervhez való benyújtást engedi meg, mely szabályozás e körben is indokolt. 3) A Mód. tv. 1. (29) bekezdéshez: 3.1. Javaslat: A Mód. tv. 1. (29) bekezdésével beiktatott, Pp. 348/A. (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul: Pp. 348/A. (2) A keresetlevélben meg kell jelölni a jogsértés megtörténtének időpontját, valamint ha rendelkezésre áll az azt alátámasztó [okirati] bizonyítékot is csatolni kell. A személyiségi jogsértésekkel kapcsolatos perekben tipikusan nem okirati bizonyítékokat, hanem egyéb bizonyítékokat csatolnak a felek (fénykép, DVD, stb.), így az az azt alátámasztó okirati bizonyítékot szövegrész helyett az az azt alátámasztó bizonyítékot szöveg alkalmazását javaslom Javaslat: A Mód. tv. 1. (29) bekezdésével beiktatott, a Pp. 348/B. -a az alábbiak szerint módosul: Pp. 348/B. A bíróság elrendeli az előtte folyamatban lévő olyan perek egyesítését, amelyeknek tárgya a közösséghez tartozással összefüggő személyiségi jog érvényesítése, ha az igények [azonos ténybeli alapon nyugvó] ugyanabból a ténybeli alapból származó jogsérelemmel függnek össze. A Pp. 348/A. (1) bekezdésének és a Pp. 348/B. -ának normaszövege szükségtelenül tér el egymástól A Pp. 348/A. (1) bekezdésénél javaslom annak szabályozását, hogy a viszontkeresetet érdemi vizsgálat nélkül elutasító végzés ellen nincs helye fellebbezésnek Indokolatlan a Pp. 348/A. (3) bekezdésében írt nyolc napos határidő alkalmazása. A törvény egyéb eljárási cselekményekre nem ír elő hasonlóan szoros határidőt, így felesleges pusztán a keresetlevél megvizsgálására ilyen rendkívül rövid határidőt szabni. A Ptk. 2:54. (5) bekezdése szerinti harmincnapos jogvesztő határidő miatt sem célszerű a nyolc napon belüli intézkedés, a jogvesztő határidő alatt érkező ügyek Pp. 348/B. -ban írt kötelező egyesítését szem előtt tartva. Javaslom, hogy ezen pertípus vonatkozásában is az általános szabályokban előírt határidőket kelljen

4 alkalmazni, hiszen szükség esetén a felek soronkívüliségi kérelmet terjeszthetnek elő A szabályozás a bírósági perek számának olyan mértékű hirtelen változását eredményezheti, mely a jelenlegi eszközökkel igazgatási úton nehezen kezelhető. A Pp. 348/B. -ban írt kötelező egyesítés pedig ún. monstre ügyek létrejöttéhez fog vezetni, akár több ezer felperes részvételével. Ennek kiküszöbölésére megfontolandónak tartom a közérdekű kereset indításának lehetőségét előírni, avagy a felperesek létszámának korlátozását. 4) A Mód. tv. 1. (32) bekezdéshez: A II.1. pontban írt észrevételemmel összhangban a Mód. tv. l. (32) bekezdésével beiktatott Pp. 397/F. (2) bekezdésében a szerződésen kívül okozott kár helyett a bírósági jogkörben okozott kár fogalmának használatát javaslom. III. A Szomszédjogi tv.-hez kapcsolódó javaslatok és észrevételek Egyes bíróságok által megküldött észrevételek felhívják a figyelmet arra, hogy egyértelművé kellene tenni, a törvénytervezetben írt szomszédjogi szabályok mellett szubszidiárius jelleggel a Ptk. rendelkezései alkalmazandók. Ezzel összefüggésben az alábbi észrevételek érkeztek: 1.) A Szomszédjogi tv. 1. -hoz: Indokolatlan, hogy a Szomszédjogi tv. mondja ki a Ptk. szomszédjogi szabályozásának diszpozitivitását, mely rendelkezésnek a Ptk.-ban való elhelyezése javasolt. 2.) A Szomszédjogi tv. 2. -hoz: 2.1. A tervezet 2. -ában írt szabályozás szükségtelen és indokolatlan, figyelemmel az új Ptk. 5:23. -ára. Jelenlegi formájában a tervezet, valamint a Ptk. 5:23-5:25. -ainak viszonya nem egyértelmű, hiszen egy kettős mérce megvalósulása is lehetséges: az új Ptk. által tartalmazott szomszédjogok vonatkozásában a Ptk. rendelkezései érvényesülnének, míg a tervezet által nevesített szomszédjogok körében a tervezet szabályozása Szükségtelen és a jogalkalmazást indokolatlanul korlátozza a pontjában felsorolás útján meghatározott zavarás fogalma, hiszen az új Ptk. 5:23. -a, valamint a hatályos Ptk ához kapcsolódóan kialakult bírói gyakorlat mellett a fogalom-meghatározás szükségtelen. Ezen jogviszonyok elbírálásához az új Ptk. 5:23. -a elegendő. 3.) A Szomszédjogi tv. 3. -hoz: 3.1. Nem világos, hogy a Ptk. 5:23. -a hogyan viszonyul a Szomszédjogi tv. 3. (1) bekezdéséhez, amely szintén egy generálklauzula-jellegű szabály. Nem világos, hogy ez a Ptk. szabályát felülírja, vagy mellette önállóan értelmezendő, mely különösen az alkalmazható jogkövetkezmények kapcsán bírhat relevanciával (pl. jogosult-e pl. a szomszéd a Ptk. 5:23. -a alapján pert indítani, ha a Szomszédjogi tv. 2. szerinti feltételek nem állnak fenn?). A Ptk. 5:23. -ban írt főszabálynak a Szomszédjogi tv. által az egyes tényállásokkal történő kiegészítése indokolt, amelyeket akár a hatályos Ptk.-nál részletesebben, a kialakult gyakorlatra is tekintettel fogalmazhat meg.

5 A 3. (2) bekezdésének szabálya felesleges és nem is érthető, mert a közvetlen zavarás fogalma nincs definiálva A tervezet 3. (3) bekezdése alapján csak kártérítési igény érvényesítésére van lehetőség, más igény (sérelemdíj, birtokvédelem, stb.) érvényesítését a tervezet indokolatlanul kizárja, így javasolt ezen korlátozás megszüntetése.