Jogszabályi változások. Dr. Baltás Dániel ügyvéd

Átírás

1 Jogszabályi változások Dr. Baltás Dániel ügyvéd 1

2 Lényeges változások! A 2011/7 EU Irányelv (a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről) alapján július 01. napján hatályba léptek a Ptk. új rendelkezései március 15. napján hatályba lép az új Ptk. (2013. évi V. törvény) október 29. napján a Parlament elfogadta az új Ptk. hatályba lépéséről szóló törvényt (2013. évi CLXXVII. törvény hatályba lépés napja: november 08.) Számos jogszabályt kell(ett) módosítani az új Ptk. alapján 2

3 2013. július 01. napján történt lényegesebb módosítások Pénztartozások teljesítésének határideje Gazdálkodó szervezetek közötti jogügyletek Hatóság és gazdálkodó szervezet közötti jogügylet A behajtási költségátalány bevezetése (40 euró) Késedelmi kamat változása Gazdálkodó szervezetek közötti jogügylet 3

4 Pénztartozások teljesítésének határideje Gazdálkodó szervezetek szerződése A felek a pénztartozás teljesítésének határidejét NEM HATÁROZTÁK MEG a szerződésben. A felek a pénztartozás teljesítésének határidejét MEGHATÁROZTÁK a szerződésben. 4

5 Pénztartozások teljesítésének határideje Főszabály: 1. A felek a szerződésben a pénztartozás teljesítésének idejét NEM HATÁROZTÁK MEG: MIKOR kell fizetni? A. A számla (fizetési felszólítás) kézhezvételétől számított 30 napon belül. VAGY B. A jogosult teljesítésétől számított 30 napon belül. 5

6 Pénztartozások teljesítésének határideje Teljesítéstől számított 30 nap: a) a számla (fizetési felszólítás) kézhezvétele a jogosult teljesítését (építési, valamint szerelési szerződés esetén az átadás-átvételi eljárás befejezését) megelőzte; b) nem állapítható meg egyértelműen a számla (fizetési felszólítás) kézhezvételének időpontja; c) vagy a kötelezettnek számla (fizetési felszólítás) bevárása nélkül teljesítenie [ezt eddig a Ptk. 301/A. (3)-e nem tartalmazta]. 6

7 Pénztartozások teljesítésének határideje 2. A felek a szerződésben a pénztartozás teljesítésének idejét MEGHATÁROZTÁK : Gazdálkodó szervezetek közötti szerződésben a pénztartozás teljesítési határideje legfeljebb 60 nap lehet ugyanis az ellenkező bizonyításáig a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a jogosult gazdálkodó szervezet hátrányára eltérő szerződési feltételnek kell tekinteni a pénztartozás teljesítésére a hatvan napnál hosszabb határidőt meghatározó szerződési feltételt kérdés: mikor lehet 60 napnál hosszabb a fizetési határidő? 7

8 Pénztartozások teljesítésének határideje A 60 napnál hosszabb határidő megtámadható (a jogosult által). (új Ptk. szerint semmisségi ok, a határidő pedig 30 nap!!!) Megtámadás eredménye lehet: a kikötés érvénytelensége. Következmény: általános 30 napos szabályt kell alkalmazni. Mi történik, ha a jogosult nem támadja meg? Marad a 60 napnál hosszabb határidő. (eltérő, ha az adós hatóság) 8

9 Pénztartozások teljesítésének határideje Mi történhet, ha az ÁSZF tartalmazza a pénztartozás teljesítésének határidejét (és a szerződő felek gazdálkodó szervezetek)? A külön jogszabályban meghatározott szervezet IS megtámadhatja a kikötést. A bíróság a kikötést érvénytelenítheti a kikötés alkalmazójával szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal. (Az érvénytelenség megállapítása nem érinti azokat a szerződéseket, amelyeket a megtámadásig már teljesítettek.) Amikor a feltétel még nem került alkalmazásra, de már közzétették, akkor a bíróság eltilthatja a nyilvánosságra hozót a feltétel alkalmazásától. Ilyenkor meghatározott tartalmú KÖZLEMÉNYT kell közzétenni. 9

10 Pénztartozások teljesítésének határideje Gazdálkodó szervezet és HATÓSÁG szerződése A HATÓSÁG mikor köteles fizetni? A. A számla (fizetési felszólítás) kézhezvételétől számított 30 napon belül. VAGY B. A jogosult teljesítésétől számított 30 napon belül. 10

11 Pénztartozások teljesítésének határideje A fizetési határidő a 30 napot csak kivételesen haladhatja meg: ha a szerződésben a felek a pénztartozás halasztott teljesítésében állapodtak meg, feltéve hogy az a szerződés jellege miatt tényszerűen indokolt. A fizetési határidő 60 napnál hosszabb nem lehet - ÉRVÉNYTELEN A 30 és a 60 napnál hosszabb határidő megtámadható (a jogosult által). Megtámadás eredménye a) 30 napot meghaladó határidő lehet érvénytelen. b) 60 napot meghaladó határidő érvénytelen. 11

12 Pénztartozások teljesítésének határideje Következmény: a 30 vagy 60 napos szabályt kell alkalmazni. Mi történik, ha a jogosult nem támadja meg? A 30 napnál hosszabb határidő érvényes a 60 napnál hosszabb részében a határidőhöz jogkövetkezmény nem fűződhet (hivatalból érvénytelen). (ÁSZF esetében a szabály ugyanaz a szabályozás menete, mint a gazdálkodó szervezet adós esetén, figyelemmel a napos eltérésre). 12

13 A behajtási költségátalány bevezetése (40 ) Gazdálkodó szervezetek, továbbá hatóság és gazdálkodó szervezet közötti szerződések A kötelezett késedelme esetén legalább 40 eurót (behajtási költségátalány) köteles fizetni (felszólítás nélkül). Ettől nem lehet eltérni Átváltás napja: a késedelembe esés (késedelmi kamatfizetési kötelezettség) kezdőnapja (a hivatalos MNB deviza-középárfolyam szerint megfelelő forintösszeget kell fizetni). E kötelezettség teljesítése nem mentesít a késedelem egyéb jogkövetkezményei alól; a kártérítésbe azonban a behajtási költségátalány összege beszámít. A fentiektől eltérő kikötés semmis (azaz érvénytelen). 13

14 A behajtási költségátalány bevezetése (40 ) Mikor jár a 40? Késedelem esetén. Mikor van késedelem? Lásd pénztartozások teljesítési határideje (szerződésben meghatározott vagy meg nem határozott). Mikor nem állapítható meg a késedelem? (akár szerződésben meghatározott akár meg nem határozott) a) számla nincs kiállítva, számla (fizetési felszólítás) kézhezvétele nem állapítható meg, illetve b) teljesítés időpontja nem állapítható meg 14

15 A behajtási költségátalány bevezetése (40 ) Jár-e 40, ha a késedelem esés nem állapítható meg? NEM. Van-e megoldás? IGEN 1. tértivevényes levél vagy a számla átvételének, illetve a teljesítés megtörténtének (ok)irattal történő igazolása (TRIVIÁLIS). 2. amennyiben nincs tértivevényes levél (vagy számla) a jogosult bírósági (fizetési meghagyásos) eljárást kezdeményezhet. 15

16 A behajtási költségátalány bevezetése (40 ) Nincs számla (felszólító levél), mit lehet tenni? A jogosult kezdeményezhet a) bírósági eljárást, b) fizetési meghagyásos eljárást (fmh). Perindítás: a felperesnek igazolnia kell, hogy a felek megkísérelték peren kívül rendezni a jogvitát (okirattal kell igazolni). Hogyan történik az igazolás? Legalább egy felszólító levelet kell küldeni tértivevényesen (javasolt az ügyvéd). Késedelem: a felszólító levél kézhezvételét követő 30 nap elteltétől számít a késedelem, azaz jár a késedelmi kamat és a

17 A behajtási költségátalány bevezetése (40 ) Fmh indítás Késedelem: az fmh kötelezett általi kézhezvételét követő 30 nap elteltétől számít a késedelem és jár a késedelmi kamat és a 40 is. [Kúria EBH , GK 66.] DE! Akkor nem jár a 40, ha a késedelem nem következik be (azaz a kötelezett a kézhezvételtől számított 30 napon belül teljesít, még ha ellentmondással él is). (1 MFt alatt csak fmh kezdeményezhető!) 17

18 Késedelmi kamat változása Újdonság: (magánszemélyek) 1. Mérték: a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat. 2. Idegen pénznem: tartozás idegen pénznemben, az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamat az irányadó. 3. A magánszemélyek egymás közötti viszonyában kikötött késedelmi kamat - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a jegybanki alapkamat 24 százalékponttal növelt mértékét meghaladó részében semmis. 18

19 Késedelmi kamat változása Újdonság: (gazdálkodó szervezetek) 1. Mérték: a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat 8 százalékponttal növelt értéke. Ettől a jogosult hátrányára eltérni nem lehet MEGTÁMADHATÓ (uazok a szabályok, mint a pénztartozások teljesítési határidejénél előadottak). (Az új Ptk. szerint semmis.) 2. Rögzítésre kerül: a késedelmi kamatot félévente kell számolni, irányadó a félév első napján (a bíróságok eddig is így számolták). 3. Idegen pénznem: tartozás idegen pénznemben, az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamat az irányadó. 4. Kizárni nem lehet ÉRVÉNYTELEN. 19

20 Késedelmi kamat változása Újdonság: (gazdálkodó szervezet és hatóság) 1. Mérték: a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat legalább 8 százalékponttal növelt értéke. Ettől a jogosult hátrányára eltérni nem lehet a mérték tehát lehet több (uazok a szabályok, mint a pénztartozások teljesítési határidejénél előadottak). 2. Rögzítésre kerül: a késedelmi kamatot félévente kell számolni, irányadó a félév első napján (a bíróságok eddig is így számolták). 3. Idegen pénznem: tartozás idegen pénznemben, az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamat az irányadó. 4. Kizárni vagy korlátozni nem lehet ÉRVÉNYTELEN. 20

21 új Ptk. (2013. évi V. törvény) évi CLXXVII. törvény Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a Ptk. hatálybalépésekor fennálló kötelmekkel kapcsolatos, a Ptk. hatálybalépését követően keletkezett tényekre, megtett jognyilatkozatokra ideértve az e tények, illetve jognyilatkozatok által keletkeztetett újabb kötelmeket is a Ptk. hatálybalépése előtt hatályos jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) A felek megállapodhatnak abban, hogy a Ptk. hatálybalépése előtt kötött szerződésüket teljes egészében az új Ptk. hatálya alá helyezik. 21

22 új Ptk. (2013. évi V. törvény) Az új Ptk. felépítése a kötelmeket illetően: 1. általános szabályok, amelyek minden kötelemre irányadóak 2. a szerződésekre irányadó közös szabályok 3. egy-egy címen belül először a minden fejezetre irányadó általános szabályok 4. az egyes szerződési altípusra vonatkozó speciális szabályok FONTOS: mindezek együttesen alkalmazandók 22

23 új Ptk. (2013. évi V. törvény) Új szerződéskötési lehetőségekre vonatkozó szabályok: versenyeztetési eljárás elektronikus úton történő szerződéskötés 23

24 új Ptk. (2013. évi V. törvény) Kötelem: kötelezettség a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás teljesítésének követelésére. Kötelem keletkezhet különösen szerződésből, károkozásból, személyiségi, dologi vagy más jog megsértéséből, egyoldalú jognyilatkozatból, értékpapírból, jogalap nélküli gazdagodásból, megbízás nélküli ügyvitelből és utaló magatartásból 24

25 új Ptk. (2013. évi V. törvény) A jognyilatkozat: joghatás kiváltására irányuló akaratnyilatkozat Elévülés - jogvesztés: Jogosultság gyakorlására és követelés érvényesítésére jogszabályban előírt határidő eltelte jogvesztéssel akkor jár, ha ezt jogszabály kifejezetten így rendeli. Ha a határidő nem jogvesztő, arra az elévülés szabályait kell alkalmazni. Az általános elévülési idő továbbra is 5 év! DE az új rendelkezés szerint ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a követelések öt év alatt évülnek el. Az elévülést a bírósági vagy hatósági eljárásban nem lehet hivatalból figyelembe venni. 25

26 új Ptk. (2013. évi V. törvény) Az elévülést megszakítja a) a tartozásnak a kötelezett részéről történő elismerése; b) a kötelem megegyezéssel történő módosítása és az egyezség; c) a követelés kötelezettel szembeni bírósági eljárásban történő érvényesítése, ha a bíróság az eljárást befejező jogerős érdemi határozatot hozott; vagy d) a követelés csődeljárásban történő bejelentése. A felszólító levél küldése NEM! A bírósági eljárás (fmh) csak akkor, ha jogerős érdemi határozat született (ítélet, egyezséget jóváhagyó végzés). 26

27 új Ptk. (2013. évi V. törvény) Kötelmekre irányadó közös szabályok: Pénztartozást pénz tulajdonjogának a jogosult részére való átruházása vagy a jogosult fizetési számlájára való befizetés vagy átutalás útján lehet teljesíteni. A pénztartozást a teljesítés helyén és idején érvényben lévő pénznemben kell megfizetni. A más pénznemben meghatározott pénztartozást a teljesítés helye szerinti jegybank által a teljesítés idején meghatározott árfolyam - ha ilyen nincs, a pénzpiaci árfolyam - alapján kell átszámítani. Ha a pénztartozás külföldi pénznemben teljesítendő, és a teljesítés idején a tartozás a külföldi pénznemben nem teljesíthető, a pénztartozást az (1) bekezdésben foglaltak szerint kell teljesíteni. 27

28 új Ptk. (2013. évi V. törvény) A kamat (ügyleti, késedelmi) szabályai nem változnak a július 01. napján hatályba lépett szabályokhoz képest. Letét: a bírósági letét mellett megjelenik a közjegyzői letét, mint teljesítési letét. A harmadik személy részéről történő teljesítés kiegészítésre, pontosításra kerül: a jogosult a harmadik személy részéről felajánlott teljesítést köteles elfogadni, ha ehhez a kötelezett hozzájárult, a szolgáltatás nincs személyhez kötve és nem igényel olyan szakértelmet vagy képességet, amellyel a harmadik személy nem rendelkezik. A kötelezett hozzájárulása nem szükséges, ha a harmadik személynek lényeges jogi érdeke fűződik ahhoz, hogy a teljesítés megtörténjék, és a kötelezett a teljesítést elmulasztotta, vagy nyilvánvaló, hogy időben nem tud teljesíteni. 28

29 új Ptk. (2013. évi V. törvény) Szerződésekre vonatkozó általános szabályok: A szerződés a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozata, amelyből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére. A szerződés létrejötte: A szerződések létrejöttéhez a felek (kölcsönös, egybehangzó) akaratnyilvánítása szükséges (változások, pontosítások, pl.: a szerződéskötés helye). 29

30 új Ptk. (2013. évi V. törvény) Ajánlat fogalma: Aki szerződés megkötésére irányuló szándékát egyértelműen kifejező és a lényeges kérdésekre kiterjedő jognyilatkozatot tesz, nyilatkozatához kötve marad (a szerződés akkor is létrejön, ha a felek a nem lényeges feltételekben nem állapodnak meg). Szerződéskötési kötelezettség: jogszabály alapján (eddig is volt) (Új) Elzárkózás szerződéskötéstől gazdasági erőfölénnyel visszaélve Azzal a féllel szemben, aki gazdasági erőfölényével visszaélve indokolatlanul elzárkózik szerződés létrehozásától vagy fenntartásától, a másik fél követelheti, hogy a szerződést közöttük a bíróság a törvényen alapuló szerződéskötési kötelezettség szabályainak alkalmazásával hozza létre. 30

31 új Ptk. (2013. évi V. törvény) A szerződéskötéskor az alábbiakra fokozottan ajánlott figyelmet fordítani: 1. Az ajánlat tartalmának pontos kidolgozása (ajánlatos utalni arra, hogy melyeket tartja az ajánlattevő lényeges feltételeknek); az ajánlati kötöttség időtartamának meghatározása 2. A szerződés rendelkezéseinek pontos meghatározása, különösen: a) A fizetési határidő meghatározása (mikor válik esedékessé?) figyelni kell a 60 napos szabályra b) A fizetés pénznemének meghatározása c) A szerződés lényeges tartalmát jelölni ajánlatos d) Szerződésszegés estére a teljesítés visszatartására vonatkozó jog meghatározása 31

32 új Ptk. (2013. évi V. törvény) e) Célszerű szabályozni az elmaradt vagyoni előnyt előre (a szerződésszegés következményeként a jogosult vagyonában keletkezett egyéb károkat és az elmaradt vagyoni előnyt olyan mértékben kell megtéríteni, amilyen mértékben a jogosult bizonyítja, hogy a kár mint a szerződésszegés lehetséges következménye a szerződés megkötésének időpontjában előre látható volt.) 3. Amennyiben van ÁSZF, akkor azt egyedileg meg kell tárgyalni, és lehetővé kell tenni, hogy a másik fél azt megismerje (célszerű aláíratni) 4. A szolgáltatásról szóló dokumentumokat, tájékoztató leírásokat át kell adni 32