31. A szerződések általános, a vállalkozási szerződések különös ismérvei a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V.

Átírás

1 Új Építésügyi Kódex A szerződések általános, a vállalkozási szerződések különös ismérvei a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény szerint Építőipari kivitelezési tevékenység folytatására alapítottam korlátolt felelősségű társaságot. A cég a tevékenységi körében meghatározott építőipari-szakipari tevékenységeket üzletszerűen, alkalmazottakkal folytatja. Tudomásom van arról, hogy március 15. napján hatályba lépett a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény. Szeretnék tájékoztatást kapni arról, hogy az új rendelkezések mennyiben változtatták meg a vállalkozási szerződésekre vonatkozó korábbi rendelkezéseket? Módosítani kell-e a korábban megkötött, de még folyamatban lévő szerződéseket, vagy csak a jövőre nézve kell az új szabályokat alkalmazni? Olvasónknak mint a társaság ügyvezetőjének ismernie kell a szerződésekre vonatkozó azon jogi előírásokat, amelyek az általa vezetett társaság működéséhez elengedhetetlenül szükségesek. Első kérdésének megválaszolásához röviden át kell tekinteni a szerződésekre általában a vállalkozási szerződésekre mint nevesített szerződésekre konkrétan vonatkozó évi V. törvény (Ptk.) szerinti előírásokat. A Ptk. Hatodik Könyvének második része tartalmazza a szerződések általános szabályait, így: a szerződés létrejöttét, a szerződéskötési kötelezettséget, a szerződéskötést versenyeztetési eljárás során, a szerződéskötést általános szerződési feltételekkel, az elektronikus úton történő szerződéskötés különös szabályait, valamint a szerződés értelmezésére vonatkozó előírásokat. A Ptk. Hatodik Könyvének harmadik része tartalmazza az egyes szerződésekre, például: a tulajdonátruházó, a vállalkozási és a megbízási típusú, a használati, a letéti, a forgalmazási és a jogbérleti, a hitel- és a számla, a biztosítéki, a biztosítási, a tar-

2 Új Építésügyi Kódex tási és az életjáradéki, a polgári jogi társasági szerződésekre vonatkozó rendelkezéseket. Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) kormányrendelet pedig részletesen meghatározza az építési szerződések tartalmát, vagyis mindazon lényeges előírásokat, amelyeket a szerződő feleknek meg kell határozniuk a megállapodásukban. A Polgári Törvénykönyv rendelkezése szerint a felek szabadon köthetnek megállapodást (szerződést) egymással. A szerződés olyan kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozat, amely alapján az egyik félre nézve kötelezettség keletkezik adott szolgáltatás teljesítésére, a másik fél pedig jogosulttá válik az adott szolgáltatás követelésére. A szerződő felek szabadon állapíthatják meg a szerződés tartalmát, egyező akarattal el is térhetnek az előírásoktól, korlátot csak a törvény kifejezett tiltása jelent. Abban az esetben, ha jogszabály a szerződés valamely tartalmi elemét kötelezően meghatározza, akkor a szerződés a jogszabály által előírt tartalommal jön, illetve jöhet létre. Ilyenre általában a fogyasztói jogviszonyok esetében kerül, illetve kerülhet sor. A Ptk. csak kivételes esetben teszi lehetővé, hogy egy jogszabály a hatálybalépése előtt megkötött szerződések tartalmát részben, vagy egészben megváltoztathassa. A Ptk. 6:60. (2) bekezdése lehetőséget biztosít a szerződés megváltozott tartalma miatt a lényeges jogi érdekét sértő félnek arra, hogy kérhesse a bíróságtól a szerződés módosítását, illetve biztosítja számára azt a jogot, hogy a szerződéstől elálljon. Milyen esetben jön létre szerződés a felek között, és milyen lényeges kérdésekben kell megállapodniuk? A szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre, de csak abban az esetben, ha a lényeges és a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésben a felek meg tudnak állapodni. A Ptk. kimondja, hogy ha a szerződésben a felek az ellenszolgáltatás mértékét nem határozták meg egyértelműen, illetve

3 Új Építésügyi Kódex ellenszolgáltatásként piaci árat kötöttek ki, akkor a teljesítési helynek megfelelő piacon a teljesítési időben kialakult középárat kell megfizetni. Lényeges új rendelkezés, hogy a feleknek nem kell megállapodniuk olyan kérdésekben, amelyeket jogszabály rendez, vagyis ezeket az előírásokat nem kell a szerződésbe belefoglalniuk, elegendő a jogszabály alkalmazására utalniuk. Fontos új rendelkezés továbbá az is, hogy a Ptk. 6:63. (5) bekezdése alapján lehetőség van arra, hogy egy szerződés tartalmává váljon minden olyan szokás, amelynek az alkalmazásában a felek korábbi üzleti kapcsolatukban megegyeztek, és minden olyan gyakorlat is, amelyet egymás között kialakítottak. Ugyanezen elvet követve lehetőség van arra is, hogy a szerződés tartalmává váljon az adott üzletágban (például: kereskedelemben, távközlésben, építőiparban, szállításban) a felek által ismert és rendszeresen alkalmazott szokás, kivéve, ha annak alkalmazása a felek között korábbi kapcsolatukra is figyelemmel indokolatlan volna. Mit jelent az ajánlati kötöttség? A korábbi rendelkezésekhez képest az ajánlati kötöttség fogalmát pontosította a hatályos Ptk., amikor akként rendelkezik, hogy aki szerződés megkötésére irányuló szándékát egyértelműen kifejező és a lényeges kérdésekre kiterjedő jognyilatkozatot tesz, nyilatkozatához kötve marad. De! Az ajánlattevőnek lehetősége van arra, hogy meghatározza az ajánlati kötöttségének az időtartamát. Hogyan lehet az ajánlatot elfogadni? Az ajánlatot az azzal való egyetértést kifejező jognyilatkozattal lehet elfogadni. Mikor és hol jön létre a szerződés a felek között? Akkor jön létre, amikor a másik fél elfogadó jognyilatkozata hatályossá válik.

4 Új Építésügyi Kódex Amennyiben az ajánlat megtételére és az elfogadásra azonos helyen kerül sor, a szerződéskötés helye értelemszerűen a jognyilatkozatok megtételének helye. Más esetben az ajánlattevő székhelye, természetes személy esetén lakóhelye vagy ennek hiányában szokásos tartózkodási helye. Milyen módon kell az ajánlatot és az elfogadó nyilatkozatot megtenni az írásbeli alakhoz kötött szerződés esetén? Írásbeli alakhoz kötött szerződés (ilyen például: az ingatlan adásvételére vonatkozó szerződés, üzletszerű gazdasági tevékenységként folytatott építőipari kivitelezési tevékenység estén az építési szerződés) megkötésére mind az ajánlatot, mind az elfogadó nyilatkozatot csak írásban lehet megtenni. A bírói gyakorlatot figyelembe véve rögzíti, illetve szabályozza a törvény, hogy a szerződést írásba foglaltnak kell tekinteni abban az esetben is, ha nem ugyanaz az okirat tartalmazza valamennyi fél jognyilatkozatát, hanem a szerződő felek külön okiratba foglalt jognyilatkozatai együttesen tartalmazzák a felek kölcsönös és egybehangzó akaratnyilvánítását. Ugyanilyen fontos rendelkezés az is amelyet a hatályos Ptk. a korábbival azonos módon szabályoz, hogy a szerződés írásba foglaltnak minősül akkor is, ha a több példányban kiállított okirat közül a fél a másiknak szánt példányt írja csak alá. A technikai lehetőségek fejlődésével a felek egyre gyakrabban tesznek elektronikus úton jognyilatkozatokat, és kötnek szerződést is ilyen módon. Az elektronikus úton tett jognyilatkozat akkor elégíti ki az írásbeliség követelményét, ha az alkalmas a jognyilatkozatban foglalt tartalom változatlan visszaidézésére és alkalmas a nyilatkozattevő személyének és a nyilatkozattétel időpontjának az azonosítására. A Ptk. 6:82. -a rendelkezik az elektronikus úton történő szerződéskötés esetén az elektronikus utat biztosító fél részére előírt tájékoztatási kötelezettségről.

5 Új Építésügyi Kódex Melyek az elektronikus úton történő szerződéskötés különös szabályai, illetve az elektronikus utat biztosító fél kötelezettségei? Az elektronikus utat biztosító fél köteles a szerződéskötésre vonatkozó jognyilatkozatának megtételét megelőzően a másik felet tájékoztatni a szerződéskötés technikai lépéseiről, arról, hogy a megkötendő szerződés írásba foglalt szerződésnek minősül-e, az elektronikus utat biztosító fél rögzíti-e a szerződést, a szerződés utóbb hozzáférhető lesz-e, azokról az eszközökről, amelyek az adatok elektronikus rögzítése során felmerülő hibák azonosítását és kijavítását a szerződési jognyilatkozat megtételét megelőzően biztosítják, a szerződés nyelvéről, a szolgáltatási tevékenységre vonatkozó magatartási kódexről (amennyiben van ilyen és az elektronikus utat biztosító fél magára nézve kötelezőnek ismeri el), annak elektronikus hozzáférhetőségéről, Az elektronikus utat biztosító félnek az általános szerződési feltételeit is hozzáférhetővé kell tennie a másik fél számára, hogy annak lehetősége legyen tárolni és előhívni azokat. Milyen esetben van lehetősége a másik félnek arra, hogy az elektronikus úton tett szerződési jognyilatkozatát megtámadja? Abban az esetben, ha az elektronikus utat biztosító fél nem biztosítja megfelelő eszközökkel, hogy a másik fél az adatok elektronikus rögzítése során felmerülő hibákat szerződési jognyilatkozatának megtételét megelőzően kijavíthassa. Mikor válik hatályossá az elektronikus úton tett szerződési jognyilatkozat? Akkor, amikor az a másik fél számára hozzáférhetővé válik.

6 Új Építésügyi Kódex Mi a jelentősége az elektronikus úton történő visszaigazolásnak? A törvény előírja, hogy az elektronikus utat biztosító fél köteles késedelem nélkül visszaigazolni a másik fél szerződési jognyilatkozatának megérkezését. Amennyiben ezt nem teszi meg, akkor a másik fél mentesül az ajánlati kötöttség alól, és a szerződés teljesítésére nem kötelezhető. Ezt a szabályt elektronikus levelezés vagy azzal egyenértékű egyéni kommunikációs eszközzel kötött szerződés esetén nem kell alkalmazni. De! A Ptk. 6:85. (2) bekezdése kötelező erővel kimondja, hogy fogyasztó és vállalkozás közötti szerződéskötés esetén a felek az elektronikus szerződéskötés szabályaitól nem térhetnek el, az ettől eltérő megállapodás semmis. Hogyan kell az egyes szerződési feltételeket és nyilatkozatokat értelmezni? A szerződés egészével összhangban kell értelmezni, és ha a jognyilatkozat értelmezése nem egyértelmű, akkor a feltétel alkalmazójával szerződő fél számára kedvezőbb értelmezést kell elfogadni. A Ptk. ebben az esetben is kimondja, hogy fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén ezt a szabályt kell alkalmazni a szerződés bármely feltételének értelmezésére. Mit jelent a teljességi záradék? Amennyiben az írásbeli szerződés olyan kikötést tartalmaz, hogy az a felek közötti megállapodás összes feltételét tartalmazza, akkor a felek között korábban az írásbeli szerződésbe nem foglalt megállapodások, jognyilatkozatok hatályukat vesztik. De! A felek korábbi jognyilatkozatai a szerződés értelmezésénél figyelembe vehetők. A Polgári Törvénykönyvnek a szerződések általános feltételeire előírt szabályai után röviden ismertetjük a vállalkozási szerződésekre mint altípusú szerződésekre vonatkozó szabályokat. A jogalkotó célja az volt, hogy a vállalkozási szerződések általános szabályainál csak a szerződési altípusok általános és legfőbb ismérveit szabályozza beleépítve a bíróságok által alkalmazott joggyakorlatot, míg a részletszabályokat az építő-

7 Új Építésügyi Kódex ipar tekintetében az Étv. felhatalmazása alapján az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) kormányrendelet tartalmazza. Mi a vállalkozási szerződés definíciója és ez alapján a vállalkozó feladata? A vállalkozó tevékenységgel elérhető eredmény megvalósítására, a megrendelő ennek átvételére és a vállalkozói díj megfizetésére köteles. A vállalkozó feladata az általa végzendő tevékenység megszervezése, neki kell biztosítania a munka biztonságos, szakszerű, gazdaságos, határidőre történő befejezését, és köteles beszerezni a mű előállításához szükséges anyagot. A hatályos Polgári Törvénykönyv szerint amely átvette a korábbi rendelkezéseket a vállalkozó a megrendelő utasítása szerint köteles eljárni, de ez az utasítás nem terjedhet ki a tevékenység megszervezésére, és nem teheti a teljesítést terhesebbé. Milyen kötelezettsége van a vállalkozónak, ha a megrendelő célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad neki? A vállalkozó köteles erre a megrendelőt figyelmeztetni. Amenynyiben a megrendelő ennek ellenére az utasítását fenntartja, a vállalkozó a szerződéstől elállhat, vagy a feladatot a megrendelő utasításai szerint, a megrendelő kockázatára elláthatja. De! A vállalkozó köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása jogszabály vagy hatósági határozat megsértéséhez vezetne, vagy veszélyeztetné mások személyét vagy vagyonát. Kinek kell a tevékenység végzésének helyét megfelelő állapotban a vállalkozó rendelkezésére bocsátani? Az építőiparban jellemzően a megrendelő által kijelölt munkaterületen kell a tevékenységet végezni, ezért a megrendelő köteles azt a tevékenység végzésére alkalmas állapotban a vállalkozó rendelkezésére bocsátani, aki a tevékenység megkezdését mindaddig megtagadhatja, amíg a munkaterület a tevékenység végzésére nem alkalmas. Indokolt a szerződésben meghatározni a munkaterület átadásának időpontját.

8 Új Építésügyi Kódex Mit tehet a vállalkozó, ha a megrendelő a munkaterületet a vállalkozó felszólítása ellenére nem biztosítja? Elállhat a szerződéstől, és kártérítést követelhet. De! A felek megállapodhatnak abban is, hogy a vállalkozó teszi a tevékenység végzésére alkalmassá a kijelölt helyet (építési munkaterületet), ilyen esetben a költségeket a megrendelő viseli. Milyen ellenőrzési kötelezettsége van a megrendelőnek, és ennek elmulasztása befolyásolja-e a szerződésszegés jogkövetkezményeit? Kinek a kötelessége biztosítani az építőipari munkák gazdaságos és összehangolt elvégzését? A megrendelő a tevékenységet és a felhasználásra kerülő anyagot bármikor ellenőrizheti. De! A vállalkozó nem mentesül a szerződésszegés jogkövetkezményei alól, ha a megrendelő elmulasztotta az ellenőrzést, vagy nem megfelelően végezte el. A munkák gazdaságos és összehangolt elvégzésének feltételeit a megrendelő köteles biztosítani, ha ugyanazon a munkaterületen egyidejűleg (egymást követően) több vállalkozó tevékenykedik. Mi a többletmunka és a pótmunka fogalma a hatályos Ptk. és a kormányrendelet szerint? A többletmunka és a pótmunka fogalmát a Polgári Törvénykönyv is, és az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) kormányrendelet is meghatározza. A hatályos Ptk. szerint: a vállalkozó köteles elvégezni a vállalkozási szerződés tartalmát képező, de a vállalkozói díj meghatározásánál figyelembe nem vett munkát és az olyan munkát is, amely nélkül a mű rendeltetésszerű használatra alkalmas megvalósítása nem történhet meg (többletmunka). A vállalkozó köteles elvégezni az utólag megrendelt, különösen tervmódosítás miatt szükségessé váló munkát is, ha annak elvégzése nem teszi feladatát aránytalanul terhesebbé (pótmunka). A kormányrendelet szerint többletmunka: a szerződéskötés alapját képező (ajánlatkérési vagy kivitelezési) dokumentációban kimutathatóan szereplő, de a szerződéses árban (vállalko-

9 Új Építésügyi Kódex zói díjban) figyelembe nem vett tétel, pótmunka: a szerződés alapját képező dokumentációban nem szereplő külön megrendelt munkatétel (munkatöbblet). A Ptk. a kormányrendelettel összhangban határozza meg a többletmunka és a pótmunka fogalmát, de módosítja az elszámolásra vonatkozó korábbi szabályozást akkor, amikor kimondja, hogy a megrendelő köteles a többletmunka elvégzése során felmerült olyan költségeket megtéríteni a vállalkozónak, amely a szerződéskötés időpontjában nem volt előre látható. Milyen szabályok vonatkoznak az átalánydíjas és a tételes elszámolás szerinti vállalkozói díj megfizetésére? Mikor esedékes a vállalkozási díj kifizetése? Átalánydíjban történő megállapodás esetén a vállalkozó az átalánydíjon felül a pótmunka ellenértékét igényelheti, a többletmunka ellenértékének megtérítésére nem jogosult. De! A megrendelő köteles megfizetni a vállalkozónak a többletmunkával kapcsolatban felmerült olyan költségét, amely a szerződés megkötésének időpontjában nem volt előrelátható. Tételes elszámolás szerint meghatározott vállalkozói díj esetén a vállalkozó az elvégzett munka ellenértékére jogosult. A vállalkozói díj megfizetése a szerződés teljesítésekor esedékes. Hogyan történik a szolgáltatás átadás-átvétele? A Ptk. általánosan határozza meg, hogy a vállalkozó az általa létrehozott művet átadás-átvételi eljárás keretében köteles átadni, és a feleknek el kell végezniük az adott üzletágban szokásos olyan vizsgálatokat, amelyek a teljesítés szerződésszerűségének megállapításához szükségesek. A Ptk. kimondja, hogy a vállalkozó abban az esetben teljesít határidőben, ha az átadás-átvétel a szerződésben előírt teljesítési határidőn belül megkezdődik, amelynek időtartama 30 nap. Nem tagadható meg az átvétel a mű olyan hibája miatt, amelynek kijavítása vagy pótlása nem akadályozza a rendeltetésszerű használatot.

10 Új Építésügyi Kódex Mikor áll be a teljesítés joghatása, ha a megrendelő az átadás-átvételi eljárást nem folytatja le? Ilyen esetben a teljesítés joghatásai a tényleges birtokbavétel alapján állnak be. Mikor kerül a megrendelő tulajdonába az elkészült mű? Amennyiben a szerződés teljesítéséhez a vállalkozó a mű tulajdonjogának átruházására köteles, akkor a mű az átadásával és az ellenérték megfizetésével kerül a megrendelő tulajdonába. Milyen esetben támadhatja meg a vállalkozó azt a szerződési kitételt, amikor a megrendelő eltér az átadás-átvétel 30 napos időtartamától? Akkor, ha a megrendelő az a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével, egyoldalúan és indokolatlanul, a vállalkozó hátrányára, a Ptk.-ban meghatározottaktól eltérve határozza meg az átadás-átvétel időpontját mint szerződési feltételt. Szerződéskötéskor a feleknek célszerű rendelkezni arról, hogy a szerződés lehetetlenülése esetén az egyik félnek milyen jogos igénye lehet a másik féllel szemben. Hogyan alakul a díjazás, ha a teljesítés olyan okból válik lehetetlenné, amelyért egyik fél sem felelős? Amennyiben a lehetetlenné válás oka a vállalkozó érdekkörében merült fel, díjazásra nem tarthat igényt. Ha viszont a lehetetlenné válás oka a megrendelő érdekkörében merült fel, a vállalkozót a díj megilleti, de a megrendelő levonhatja azt az öszszeget, amelyet a vállalkozó a lehetetlenné válás folytán költségben megtakarított, illetve amelyet a felszabadult időben másutt keresett vagy nagyobb nehézség nélkül kereshetett volna. Olyan esetben, ha a lehetetlenné válás oka mindkét fél érdekkörében vagy érdekkörén kívül merült fel, a vállalkozót az elvégzett munka és költségei fejében a díj arányos része illeti meg. Lehetetlenülés esetén a megrendelő követelheti, hogy a vállalkozó a megkezdett, de be nem fejezett művet adja át neki,

11 Új Építésügyi Kódex azonban ez esetben a jogalap nélküli gazdagodás szabályait kell megfelelően alkalmazni. Mikor gyakorolható az elállás, és mikor a felmondás joga a megrendelő részéről? Milyen díj jár ekkor a vállalkozónak? A megrendelő a szerződéstől a szerződés teljesítésének megkezdése előtt bármikor elállhat, ezt követően a teljesítésig a szerződést felmondhatja. De! A megrendelő elállása vagy felmondása esetén köteles a vállalkozónak a díj arányos részét megfizetni és a szerződés megszüntetésével okozott kárt megtéríteni azzal, hogy a kártalanítás a vállalkozói díjat nem haladhatja meg. Van-e lehetőség ingyenes vállalkozási szerződés megkötésére? Igen, van, de a Ptk. rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell az olyan vállalkozási szerződésre is, amely alapján a megrendelő ellenszolgáltatás nyújtására nem köteles. Ilyen esetben a megrendelő köteles a vállalkozó költségeit megtéríteni, kivéve, ha a vállalkozó erre nem tart igényt. Melyek a tervezési szerződésekre vonatkozó Ptk. szabályok? Tervezési szerződés alapján a vállalkozó tervezőmunka elvégzésére és a tervdokumentáció átadására, a megrendelő pedig a tervdokumentáció átvételére és díj fizetésére köteles. A tervdokumentációnak műszakilag kivitelezhető, gazdaságos és célszerű megoldásokat kell tartalmaznia, emellett alkalmasnak kell lennie a megrendelő által meghatározott igényeknek a kielégítésére is. A terv hibája miatt mindaddig érvényesíthetőek a szerződésszegésből fakadó jogok, amíg a terv alapján kivitelezett szolgáltatás tervhibával összefüggő hibás teljesítése miatt jogok gyakorolhatók. A tervező jogszavatossággal tartozik azért, hogy harmadik személynek nincs olyan joga, amely a terv felhasználását akadályozza vagy korlátozza.

12 Új Építésügyi Kódex Melyek a kivitelezési szerződésekre vonatkozó Ptk. szabályok? Kivitelezési szerződés alapján a kivitelező építési, szerelési munka elvégzésére és az előállított mű átadására, a megrendelő annak átvételére és díj fizetésére köteles. A munka elvégzéséhez szükséges tervdokumentáció elkészítése és a hatósági engedélyek beszerzése a megrendelő kötelezettsége. A kivitelező köteles a megrendelő által átadott tervdokumentációt a szerződés megkötése előtt megvizsgálni és a megrendelőt a terv felismerhető hibáira, hiányosságaira figyelmeztetni. Olyan esetben, hogy ha a terv valamely hibája (hiányossága) a kivitelezés folyamatában válik felismerhetővé, a kivitelező késedelem nélkül köteles erről a megrendelőt tájékoztatni. Olvasónk második kérdése arra irányult, hogy kell-e módosítani a korábban megkötött, de még folyamatban lévő szerződéseket, vagy csak a jövőre nézve kell az új szabályokat alkalmazni? Nem kell a korábban megkötött szerződéseket módosítani, azokra a szerződéskötés időpontjában hatályos jogszabályok vonatkoznak. A március 15. napját követően megkötött szerződések esetén kell az új Polgári Törvénykönyv és az ezen időpontot követően hatályba lépett vagy módosított egyéb jogszabályok rendelkezéseit alkalmazni. Vagyis csak a jövőre nézve kell az új szabályokat figyelembe venni. Utaltunk már rá, hogy csak kivételes esetben van lehetőség arra, hogy egy jogszabály a hatálybalépése előtt megkötött szerződések tartalmát részben vagy egészben megváltoztathassa, tehát csak lényeges jogi érdeksérelem esetén lehet a szerződés megváltozott tartalma miatt kérni a bíróságtól a szerződés módosítását vagy a szerződéstől való elállás jogát gyakorolni.