Az építésügyi tervezés és kivitelezés során használt szerződések a módosult építésügyi jogszabályok és az új Ptk. tükrében

Átírás

1 Az építésügyi tervezés és kivitelezés során használat szerződésekkel kapcsolatosan 2013-ban és 2014-ban több új jogszabály vagy jogszabály-módosítás jelent meg. Az egyik fontos újdonság az új Ptk. azaz a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény fontos az új szakmagyakorlási rendelet hatályba lépése és az elektronikus építési napló bevezetése is. Az alábbiakban az építésügyben gyakran felmerülő különböző típusú szerződésekről található egy összefoglaló figyelembe véve az új előírásokat. 1. A vállalkozási szerződés általános szabályai március 15-én lép hatályba a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény (a továbbiakban Ptk.), amely bizonyos tekintetben változásokat vezet be mind a vállalkozási szerződések, mind az építési és tervezési szerződés, és a megbízási szerződések tekintetében. Az új Ptk. hatodik könyve fogja szabályozni az alábbiakat. Vállalkozási szerződés fogalma Vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó tevékenységgel elérhető eredmény (a továbbiakban: mű) megvalósítására, a megrendelő annak átvételére és a vállalkozói díj megfizetésére köteles. A tevékenység megszervezésével kapcsolatos rendelkezések A tevékenység végzésének feltételeit a vállalkozó úgy köteles megszervezni, hogy biztosítsa a tevékenység biztonságos, szakszerű, gazdaságos és határidőre történő befejezését. Ha a mű előállításához valamilyen anyag szükséges, azt a vállalkozó köteles beszerezni. A megrendelő utasítási joga és a szakszerűtlen utasítás következménye A vállalkozó a megrendelő utasítása szerint köteles eljárni. Az utasítás nem terjedhet ki a tevékenység megszervezésére, és nem teheti a teljesítést terhesebbé. 1

2 Ha a megrendelő célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, a vállalkozó köteles őt erre figyelmeztetni. Ha a megrendelő a figyelmeztetés ellenére utasítását fenntartja, a vállalkozó a szerződéstől elállhat vagy a feladatot a megrendelő utasításai szerint, a megrendelő kockázatára elláthatja. A vállalkozó köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása jogszabály vagy hatósági határozat megsértéséhez vezetne, vagy veszélyeztetné mások személyét vagy vagyonát. A tevékenység végzésének helye és a felek ezzel kapcsolatos kötelezettségei Ha a tevékenységet a megrendelő által kijelölt munkaterületen kell végezni, a megrendelő köteles azt a tevékenység végzésére alkalmas állapotban a vállalkozó rendelkezésére bocsátani. A vállalkozó a tevékenység megkezdését mindaddig megtagadhatja, amíg a munkaterület a tevékenység végzésére nem alkalmas. Ha a megrendelő a munkaterületet a vállalkozó felszólítása ellenére nem biztosítja, a vállalkozó elállhat a szerződéstől, és kártérítést követelhet. Ha a felek abban állapodnak meg, hogy a tevékenység végzésére kijelölt helyet a vállalkozó teszi a tevékenység végzésére alkalmassá, annak költségeit a megrendelő viseli. A megrendelő ellenőrzési joga és azzal kapcsolatos felelősség A megrendelő a tevékenységet és a felhasználásra kerülő anyagot bármikor ellenőrizheti. A vállalkozó nem mentesül a szerződésszegés jogkövetkezményei alól amiatt, hogy a megrendelő a vállalkozó tevékenységét nem vagy nem megfelelően ellenőrizte. A munkavégzés összehangolása Ha ugyanazon a munkaterületen egyidejűleg vagy egymást követően több vállalkozó tevékenykedik, a munkák gazdaságos és összehangolt elvégzésének feltételeit a megrendelő köteles megteremteni. 2

3 Többletmunka, és a pótmunka fogalma Az új Ptk. a következőképpen szabályozza a többletmunkát és a pótmunkát: A vállalkozó köteles elvégezni a vállalkozási szerződés tartalmát képező, de a vállalkozói díj meghatározásánál figyelembe nem vett munkát és az olyan munkát is, amely nélkül a mű rendeltetésszerű használatra alkalmas megvalósítása nem történhet meg (többletmunka). A vállalkozó köteles elvégezni az utólag megrendelt, különösen tervmódosítás miatt szükségessé váló munkát is, ha annak elvégzése nem teszi feladatát aránytalanul terhesebbé (pótmunka). Az új törvény struktúrájára jellemző általánosítási szándéknak megfelelően a többletmunka és a pótmunka a jövőben a vállalkozási szerződés általános szabályai között kapnak helyet, de meghatározóan a kivitelezési szerződést érintik. Az új szabályozás a fenti elhatárolási kérdést igyekszik tisztázni mindenekelőtt azzal, hogy a többletmunka fogalmát kellő egyértelműséggel határozza meg. Eszerint többletmunka esetén a vállalkozó nem nyújt többletszolgáltatást a megrendelő részére, azaz a szerződéskötéskor célul tűzött eredmény nem változik meg, de annak megvalósítása az előzetes becsléshez képest többletmunkavégzéssel és nagyobb költségekkel lehetséges (például felújítási munkák során az eltakart szerkezetek problémája). A hatályos törvényben nem definiált pótmunka intézményét az új törvény beveszi a rendelkezési közé. Pótmunka esetében a megrendelő a szerződéskötést követően, utólag módosítja az eredetileg célul tűzött eredményt, azaz a többletköltségek és a többletmunka nem a szerződésben vállalt, hanem a megváltoztatott (pl. a megrendelő által kért tervmódosítás formájában jelentkező) eredmény megvalósításához szükségesek, ezért a vállalkozó ennek ellenértékére igényt tarthat. Bár a vállalkozó köteles eleget tenni a megrendelő által elrendelt pótmunkának, de annak elvégzése nem teheti feladatát aránytalanul terhesebbé, és az ilyen jellegű munkavégzésért minden esetben ellentételezésre jogosult. A fontos változások között említendő, hogy az új Ptk. a kivitelezési szerződésre vonatkozó rendelkezésekben a vállalkozóra telepíti a tervdokumentációban nem szereplő munkákkal kapcsolatos kockázatot azáltal, hogy előírja, hogy a vállalkozó a szerződéskötés előtt köteles a 3

4 tervdokumentációt megvizsgálni és a megrendelőt az esetleges hiányosságokra figyelmeztetni. Azaz a vállalkozónak a jövőben számolnia kell már a vállalkozási szerződés megkötésekor a műszaki szükségességből utóbb esetlegesen felmerülő munkákkal és azok költségeivel, mivel azok utólagos megtérítését a megrendelőtől nem követelheti. A tervdokumentációban nem szereplő, műszaki szükségességből felmerülő, előre még a kellő gondosság tanúsítása mellett sem látható többletmunka (pl. szerződés teljesítése során természeti vagy építészeti érték kerül elő) költségeit azonban követelheti a vállalkozó, hiszen a vállalkozási szerződés tárgyát képező eredmény egészét érintő váratlan akadályok költségvonzatával nem lehet előre számolni. Tehát az új Ptk. értelmében a vállalkozónak és a megrendelőnek a későbbi jogviták elkerülése végett különös figyelmet kell majd fordítania a vállalkozási szerződések megszövegezésekor a többletmunka / pótmunka pontos elhatárolására, valamint a tervdokumentáció korábbinál alaposabb vizsgálatára. A vállalkozói díjjal kapcsolatos előírások átalánydíj vagy tételes elszámolás szerint Ha a felek átalánydíjban állapodtak meg, a vállalkozó az átalánydíjon felül a pótmunka ellenértékét igényelheti, a többletmunka ellenértékének megtérítésére nem jogosult. A megrendelő köteles azonban megtéríteni a vállalkozónak a többletmunkával kapcsolatban felmerült olyan költségét, amely a szerződés megkötésének időpontjában nem volt előrelátható. Tételes elszámolás szerint meghatározott vállalkozói díj esetén a vállalkozó az elvégzett munka ellenértékére jogosult. A vállalkozói díj a szerződés teljesítésekor esedékes. Törvényes zálogjog fogalma A vállalkozót a vállalkozói díj és a költségek biztosítására zálogjog illeti meg a megrendelőnek azokon a vagyontárgyain, amelyek a vállalkozási szerződés következtében birtokába kerültek. 4

5 A szolgáltatás átadás-átvételével kapcsolatos előírások A vállalkozó a művet átadás-átvételi eljárás keretében köteles átadni, amelynek során a felek elvégzik az adott üzletágban szokásos azon vizsgálatokat, amelyek a teljesítés szerződésszerűségének megállapításához szükségesek. Határidőben teljesít a vállalkozó, ha az átadás-átvétel a szerződésben előírt teljesítési határidőn belül megkezdődik. Nem tagadható meg az átvétel a mű olyan hibája miatt, amely, illetve amelynek kijavítása vagy pótlása nem akadályozza a rendeltetésszerű használatot. Ha a megrendelő az átadás-átvételi eljárást nem folytatja le, a teljesítés joghatásai a tényleges birtokbavétel alapján állnak be. Ha a szerződés teljesítéséhez a vállalkozó dolog tulajdonjogának átruházására köteles, a dolog a mű átadásával és az ellenérték megfizetésével kerül a megrendelő tulajdonába. A szerződés lehetetlenülése Ha a teljesítés olyan okból válik lehetetlenné, amelyért egyik fél sem felelős, és a) a lehetetlenné válás oka a vállalkozó érdekkörében merült fel, díjazásra nem tarthat igényt; b) a lehetetlenné válás oka a megrendelő érdekkörében merült fel, a vállalkozót a díj megilleti, de a megrendelő levonhatja azt az összeget, amelyet a vállalkozó a lehetetlenné válás folytán költségben megtakarított, továbbá amelyet a felszabadult időben másutt keresett vagy nagyobb nehézség nélkül kereshetett volna; c) a lehetetlenné válás oka mindkét fél érdekkörében vagy érdekkörén kívül merült fel, a vállalkozót az elvégzett munka és költségei fejében a díj arányos része illeti meg. Lehetetlenülés esetén a megrendelő követelheti, hogy a vállalkozó a megkezdett, de be nem fejezett művet neki adja át; ebben az esetben a jogalap nélküli gazdagodás szabályait kell megfelelően alkalmazni. 5

6 Elállás, felmondás szabályai A megrendelő a szerződéstől a szerződés teljesítésének megkezdése előtt bármikor elállhat, ezt követően a teljesítésig a szerződést felmondhatja. A megrendelő elállása vagy felmondása esetén köteles a vállalkozónak a díj arányos részét megfizetni és a szerződés megszüntetésével okozott kárt megtéríteni azzal, hogy a kártalanítás a vállalkozói díjat nem haladhatja meg. Ingyenes vállalkozási szerződés szabályai A vállalkozási szerződés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell az olyan vállalkozási szerződésre, amely alapján a megrendelő ellenszolgáltatás nyújtására nem köteles. Ha a vállalkozó a szolgáltatás nyújtását ingyenesen vállalja, a megrendelő köteles a vállalkozó költségeit megtéríteni. 2. A kivitelezési szerződés új szabályai az új Ptk.-ban A kivitelezési szerződés fogalma Kivitelezési szerződés alapján a kivitelező építési, szerelési munka elvégzésére és az előállított mű átadására, a megrendelő annak átvételére és díj fizetésére köteles. A munka elvégzéséhez szükséges tervdokumentáció elkészítése és a hatósági engedélyek beszerzése a megrendelő kötelezettsége. A kivitelező köteles a megrendelő által átadott tervdokumentációt a szerződés megkötése előtt megvizsgálni és a megrendelőt a terv felismerhető hibáira, hiányosságaira figyelmeztetni. Ha a terv valamely hibája vagy hiányossága a kivitelezés folyamatában válik felismerhetővé, a kivitelező késedelem nélkül köteles erről a megrendelőt tájékoztatni. 6

7 3. A tervezési szerződés új szabályai az új Ptk.-ban A tervezési szerződés fogalma Tervezési szerződés alapján a vállalkozó tervezőmunka elvégzésére és a tervdokumentáció átadására, a megrendelő annak átvételére és díj fizetésére köteles. A tervdokumentációnak műszakilag kivitelezhető, gazdaságos és célszerű megoldásokat kell tartalmaznia, és alkalmasnak kell lennie a megrendelő felismerhető, a felhasználás céljából következő igényeinek kielégítésére. A terv hibája miatt mindaddig érvényesíthetőek a szerződésszegésből fakadó jogok, amíg a terv alapján kivitelezett szolgáltatás tervhibával összefüggő hibás teljesítése miatt jogok gyakorolhatók. A tervező jogszavatossággal tartozik azért, hogy harmadik személynek nincs olyan joga, amely a terv felhasználását akadályozza vagy korlátozza. 4. A megbízási szerződés új szabályai az új Ptk.-ban Megbízási szerződés fogalma Megbízási szerződés alapján a megbízott a megbízó által rábízott feladat ellátására, a megbízó a megbízási díj megfizetésére köteles. Utasítási joggal kapcsolatos előírások A megbízott köteles a megbízó utasításait követni. A megbízott a megbízó utasításától akkor térhet el, ha ezt a megbízó érdeke feltétlenül megköveteli, és a megbízó előzetes értesítésére már nincs mód. Ilyen esetben a megbízót késedelem nélkül értesíteni kell. Ha a megbízó célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, a megbízott köteles őt erre figyelmeztetni. Ha a megbízó a figyelmeztetés ellenére utasítását fenntartja, a megbízott a szerződéstől elállhat, illetve a szerződést felmondhatja, vagy a feladatot a megbízó utasításai 7

8 szerint, a megbízó kockázatára elláthatja. Meg kell tagadnia az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása jogszabály vagy hatósági határozat megsértésére vezetne, vagy veszélyeztetné mások személyét vagy vagyonát. A megbízó köteles megtéríteni az utasítás teljesítésével kapcsolatban felmerült költségeket. A megbízott az utasítás teljesítését megfelelő biztosíték adásához kötheti. Ha a megbízó nem ad megfelelő biztosítékot, a megbízott az utasítás teljesítését megtagadhatja. Képviseleti jog Ha a megbízás teljesítéséhez szerződés kötése vagy más jognyilatkozat tétele szükséges, a megbízás a meghatalmazást is magában foglalja. Tájékoztatási kötelezettség A megbízott köteles a megbízót tevékenységéről és a feladat állásáról kívánságára, szükség esetén e nélkül is tájékoztatni. A megbízott köteles a megbízót tájékoztatni, ha közreműködő igénybevétele vált szükségessé, vagy ha a felmerült új körülmények az utasítások módosítását teszik indokolttá. A megbízott köteles a megbízót a megbízás teljesítéséről késedelem nélkül értesíteni. Megbízási díjjal kapcsolatos előírások A megbízott megbízási díjra akkor is jogosult, ha eljárása nem vezetett eredményre, kivéve, ha az eredmény részben vagy egészben azért maradt el, mert a megbízott felróhatóan járt el. A megbízási díj a szerződés teljesítésekor esedékes. Ha a szerződés a megbízás teljesítése előtt szűnt meg, a megbízott a megbízási díjnak tevékenységével arányos részét követelheti. A megbízott a megbízás ellátásával rendszerint együtt járó költségek előlegezésére köteles. A szerződés megszűnésekor a megbízó köteles a megbízottat a megbízás alapján harmadik személyekkel szemben vállalt kötelezettségei alól mentesíteni, valamint szükséges és indokolt költségeit megtéríteni. 8

9 Törvényes zálogjog A megbízottat a megbízási díj és a költségek biztosítására zálogjog illeti meg a megbízónak azokon a vagyontárgyain, amelyek a megbízás következtében kerültek birtokába. A szerződés felmondásával kapcsolatos előírások A szerződést bármelyik fél felmondhatja. A megbízó felmondása esetén a megbízó köteles megtéríteni a megbízottnak a felmondással okozott kárt, kivéve, ha a felmondásra a megbízott szerződésszegése miatt került sor. Ha a szerződést a megbízott alkalmatlan időben mondta fel, köteles megtéríteni a megbízónak a felmondással okozott kárt, kivéve, ha a felmondásra a megbízó szerződésszegése miatt került sor. A felmondás jogának korlátozása vagy kizárása semmis. Tartós megbízási jogviszony esetén a felek megállapodhatnak a felmondás jogának korlátozásában, és kiköthetik azt is, hogy meghatározott idő előtt a rendes felmondás joga nem gyakorolható. Elszámolással kapcsolatos előírások A szerződés megszűnésekor a megbízott köteles a megbízónak mindazt kiadni, amihez a megbízás teljesítése céljából vagy eljárása eredményeképpen jutott, kivéve, amit abból a megbízás folytán jogosan felhasznált. Ingyenes megbízási szerződés szabályai A megbízási díj rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell az olyan megbízási szerződésre, amely alapján a megbízó ellenszolgáltatás nyújtására nem köteles. Ha a megbízott a feladat ellátását ingyenesen vállalja, a megbízó köteles a megbízott költségeit megtéríteni. 9

10 5. A kivitelezői szerződéssel kapcsolatos előírások az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvényben (a továbbiakban Étv.) Vállalkozó kivitelezői tevékenység keretében a kivitelező az építőipari kivitelezési tevékenységet csak akkor vállalhatja, ha az építési (szerelési) szerződésben vállalt kivitelezési munkák elvégzésének a megrendelt minőségben saját költségén történő teljesítéséhez szükséges fedezettel rendelkezik (beleértve az igénybevett alvállalkozók díjazását is). Ha a szerződésben részteljesítésben állapodtak meg, a kivitelezőnek a szerződés szerinti teljesítési feltételeknek megfelelően, de legalább a megrendelő építtető első teljesítéséig meghatározott munkarészre kell fedezettel rendelkeznie. Építési tevékenység végzésére az építtető a vállalkozó kivitelezővel (alvállalkozói szerződés esetén a vállalkozó kivitelező az alvállalkozó kivitelezővel) építési szerződést köt. Az építési szerződés teljesítésében részt vevő alvállalkozó kivitelező építési szerződésében rögzített fizetési határideje nem haladhatja meg az építtető és a vállalkozó kivitelező által megkötött építési szerződésben meghatározott fizetési határidejét. Az építtetővel szerződéses viszonyban álló vállalkozó kivitelező az építési szerződésben foglalt kötelezettsége maradéktalan teljesítéséről benyújtott végszámla teljes körű kiegyenlítésére csak akkor jogosult, ha a kötelezettsége teljesítésében részt vevő alvállalkozó kivitelezők követelésének kiegyenlítését hiánytalanul igazolja, függetlenül azok fizetési határidejétől. 6. A kivitelezési szerződéssel kapcsolatos előírások az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX.15.) Korm. rendeletben (a továbbiakban Kivitelezési kódex) Üzletszerű gazdasági tevékenységként folytatott építőipari kivitelezési tevékenység esetén írásba kell foglalni, és ha az építtető és a fővállalkozó kivitelező között jön létre ha építtetői fedezetkezelőt kell igénybe venni, akkor ügyvéd vagy jogtanácsos általi ellenjegyzése szükséges. 10

11 Az Étv. szerinti építési szerződés adattartalmát meghatározza a Kivitelezési kódex az alábbiak szerint, az elektronikus építési napló bevezetésével kapcsolatosan új előírások léptek életbe: az építtető, alvállalkozói szerződés esetén a megrendelő vállalkozó kivitelező nevét vagy megnevezését, címét vagy székhelyét, elérhetőségét, adószámát, pénzforgalmi számlaszámát, valamint a képviseletében eljáró személy nevét vagy megnevezését, címét vagy székhelyét és elérhetőségét, a szolgáltatásra kötelezett vállalkozó kivitelező nevét vagy megnevezését, címét vagy székhelyét, elérhetőségét, adószámát, vállalkozó kivitelezők nyilvántartása szerinti nyilvántartási számát, pénzforgalmi számlaszámát, valamint a képviseletében eljáró személy nevét vagy megnevezését, címét vagy székhelyét és elérhetőségét, a szerződés tárgyában megjelölve a vállalt építőipari kivitelezési tevékenység vagy építési-szerelési munka pontos megnevezését, az építési munkaterület pontos körülírását (cím, helyrajzi szám), az építményre, építési tevékenységre vonatkozó követelmény (mennyiségi és minőségi mutatók) meghatározásával, a vállalt teljesítési szakaszokat, határidőket részletesen (ideértve a kivitelezési tervszolgáltatásnak, az építési munkaterület átadásának, az építési napló megnyitásának, a tervezett kezdés, a részteljesítés, az átadás-átvétel, a birtokbaadás határidejét vagy határnapját, az igényelt befejezési határidőt vagy határnapot), a vállalkozói díj összege mellett az elszámolás formáját, módját, a fizetés módját, határidejét, szakaszait, annak rögzítését, hogy az építtető vagy a megrendelő vállalkozó kivitelező, alvállalkozó igénybevételéhez nem járul hozzá, a kivitelezési dokumentáció szolgáltatására vonatkozó rendelkezést, az építőipari kivitelezés során keletkező hulladékok engedéllyel rendelkező kezelőhöz történő elszállítására (elszállíttatására) kötelezett megnevezését, a vállalkozói díj megállapításának alapjául szolgáló árazatlan költségvetési kiírás meglétére történő utalást, ha annak elkészítését e rendelet vagy más jogszabály előírja, az építőipari kivitelezési tevékenység végzése során esetlegesen felmerülő pótmunka díjának elszámolási módját, 11

12 fővállalkozói szerződés esetén a teljesítésigazolás kiadására jogosult építési műszaki ellenőr, alvállalkozói szerződés esetén a teljesítésigazolás kiadására jogosult felelős műszaki vezető megnevezését, a szerződő felek erre irányuló megállapodása és a jogszabályi feltételek fennállása esetén annak rögzítését, hogy a szerződéses jogviszonyukból keletkező vitájuk rendezése érdekében igénybe vesznek-e mediátori közreműködést, illetve jogvitájukat eseti vagy állandó választottbíróság elé terjesztik-e, az építtető nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a szerződésben meghatározott építőipari kivitelezési tevékenység ellenértékének pénzügyi fedezetével rendelkezik, ha az építtető a fővállalkozó kivitelező részére az ellenszolgáltatása részeként előleg kifizetését biztosítja, az előleg felhasználásának meghatározását és az előleg elszámolásának módját, a felek megállapodása esetén a fővállalkozó kivitelező által a szavatossági, jótállási (a továbbiakban: garanciális), valamint a nem vagy nem szerződésszerű teljesítés esetére nyújtott (a továbbiakban: teljesítési) biztosíték összegének meghatározását, biztosításának formáját, célját, felhasználásának lehetőségét, a tartalékkeret felhasználásának részletes szabályait, ha a szerződő felek a pótmunka fedezetének biztosítására tartalékkeretet kötnek ki. az elektronikus építési napló használatát lehetővé tevő, egyszer használatos belépési jelszót a teljesítésre kötelezett részére és mellékletként az építési szerződés elektronikus építési naplóban rögzítendő részletes adatait kinyomtatva. Az alvállalkozói építési szerződés a fentieken túlmenően még tartalmazza név, illetve megnevezés, adószám, lakcím, illetve székhely szerint rögzítve, hogy mely vállalkozó (fővállalkozó) kivitelezővel kötött építési szerződés teljesítése érdekében kerül sor az alvállalkozói építési szerződés megkötésére, valamint építtetői fedezetkezelő közreműködése esetén az építtetői fedezetkezelő megnevezését és elérhetőségét. 12

13 A többletmunka utólag csak tételes elszámolású szerződéses ár esetén és akkor számolható el, ha a vállalkozó kivitelező a szerződés alapját képező beárazott tételes költségvetési kiírással bizonyítja, hogy az a költségvetésben nem szerepelt. A kivitelező az erre vonatkozó külön megállapodásban foglaltak szerint a műszaki szükségesség, vagy a rendeltetésszerű és biztonságos használat miatt szükséges pótmunkát köteles elvégezni. Ha a felek átalánydíjban állapodtak meg, akkor a kikötött díjon felül csak a pótmunka ellenértéke számolható el. A szerződés módosítását megalapozó körülménynek tekintendő különösen, ha a szerződés teljesítése során olyan természeti vagy építészeti érték kerül elő, amelyről a kulturális örökségvédelmi hatóság külön jogszabályban meghatározott intézkedése alapján feltételezhető, hogy kulturális örökségi értéknek minősül és annak megőrzése a vállalkozó kivitelező feladata. A megrendelő vállalkozó kivitelezőnek haladéktalanul tájékoztatni kell az általa vállalt kivitelezési tevékenység megvalósításában részt vevő alvállalkozó kivitelezőt arról, ha a kivitelezési tevékenység ellenértékét meghaladja az abban megjelenő alvállalkozói munkák ellenértéke. Amennyiben építtetői fedezetkezelő közreműködésére kerül sor, az építési szerződés a fentieken túl tartalmazza az építtetői fedezetkezelő megnevezését, cégjegyzékszámát (a Magyar Államkincstár esetében törzskönyvi nyilvántartási számát), adószámát, címét, telefonszámát, elektronikus elérhetőségét, a fedezetkezelői számla adatait, az építtető részéről annak igazolását, hogy a szerződésben megjelölt fedezetkezelői számla felett kizárólagos rendelkezési jogot biztosít az építtetői fedezetkezelő részére, az építőipari kivitelezési tevékenység teljes fedezetének összeg szerint meghatározott igazolt forrását, az építtetői fedezetkezelő rendelkezése alá 13

14 helyezésének ütemezését, felhasználásának módját, ideértve az építtető által a fővállalkozó kivitelezőnek nyújtott, saját vagy egyéb forrásból származó előleget is, a felek megállapodása esetén a fővállalkozó kivitelező által a nem vagy nem szerződésszerű teljesítés esetére nyújtott teljesítési biztosíték összegének meghatározását, biztosításának formáját, célját, felhasználásának lehetőségét, a fővállalkozó kivitelező részéről annak igazolását, hogy a szerződésben megjelölt kötelezettségei teljesítésének érdekében általa nyújtott biztosíték összegének felhasználása kizárólag a fedezetkezelői számlán keresztül lehetséges, mellékletként az építési szerződés elektronikus alvállalkozói nyilvántartásban rögzített részletes adatait kinyomtatva. Amennyiben építtetői fedezetkezelő közreműködésére kerül sor, az alvállalkozói építési szerződés az alvállalkozói szerződés előírásain túl még tartalmazza az építtetői fedezetkezelő megnevezését, cégjegyzékszámát (a Magyar Államkincstár esetében törzskönyvi nyilvántartási számát), adószámát, címét, telefonszámát, elektronikus elérhetőségét, a fedezetkezelői számla adatait. mellékletként az építési szerződés elektronikus alvállalkozói nyilvántartásban rögzített részletes adatait kinyomtatva. 7. A tervezési szerződéssel kapcsolatos előírások az Étv.-ben Az építészeti-műszaki tervezési szerződésre Ptk.-ban szabályozott tervezési szerződés szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a szerződést írásban kell megkötni, a tervező a szerződésben meghatározott esetben és módon vehet igénybe társtervezőt, illetve szakági tervezőt, és a tervező díja ha a felek eltérően nem rendelkeznek a tervdokumentáció átadásával egyidejűleg esedékes. 14

15 8. A tervezési szerződéssel kapcsolatos előírások az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: új szakmagyakorlási rendelet) A tervezési szerződéssel kapcsolatos új előírások már 2013 augusztusában hatályba léptek. Az építészeti-műszaki tervezési tevékenység folytatásához szükséges tervezési szerződés a Ptk. és az Étv. előírásain túlmenően tartalmazza: a teljesítési határidőket, figyelemmel a szakaszos tervszolgáltatásra is, a tervezési díj összege mellett az elszámolás formáját, módját, a fizetés módját és határidejét, az esetleges szakmai biztosíték kikötését. Az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról szóló törvényben meghatározott esetekben az építészeti-műszaki tervezési szerződéses felek a Teljesítésigazolási Szakértői Szervhez (a továbbiakban: TSZSZ) fordulhatnak. Az építőipari kivitelezési tevékenység végzéséhez szükséges kivitelezési dokumentáció készítésére irányuló tervezési szerződés tartalmi elemeinél a Kivitelezési kódexben foglaltakat is figyelembe kell venni. 9. A kivitelezési tervdokumentációra kötendő tervezési szerződéssel kapcsolatos előírások a Kivitelezési kódexben (191/2009. Korm. rendelet) Az építtető, vagy nevében a beruházáslebonyolító, illetve erre irányuló megállapodás esetén a fővállalkozó kivitelező a jogosultsággal rendelkező tervezővel a kivitelezési dokumentáció elkészítésére írásbeli tervezési szerződést köt. A tervezési szerződés tartalmazza: a szerződés tárgyában megjelölve a vállalt tervezési tevékenység (szakági tervezési tevékenység) pontos megnevezését, a dokumentációra vonatkozó követelmény (mennyiségi és minőségi mutatók) meghatározásával, a teljesítési határidőket (figyelemmel a szakaszos tervszolgáltatásra is), 15

16 a vállalkozási díj összege mellett az elszámolás formáját, módját, a fizetés módját és határidejét, a készítendő kivitelezési dokumentáció példányszámát és annak elektronikus formában is történő átadási kötelezettségét. A fentiekben nem szabályozott kérdésekben a Ptk.-nak a vállalkozási és az Étv.-nek a tervezési szerződésre vonatkozó rendelkezései irányadóak. 10. Az építési műszaki ellenőr megbízási szerződésével kapcsolatos előírások az új szakmagyakorlási rendeletben Az építési műszaki ellenőr megbízási szerződésével kapcsolatos rendelkezések az új szakmagyakorlási rendeletben majd csak január 1-ét követően lépnek hatályba. Az építési műszaki ellenőr megbízási szerződésében a Ptk.-ban szabályozottak és a Kivitelezési kódexben meghatározott feladatain túlmenően rögzíteni kell: az építési műszaki ellenőrzés gyakoriságát, az építési naplóba való bejegyzés gyakoriságát, a bejegyzésről az építtető tájékoztatásának módját, a jogszabályokban meghatározott feladatokon túlmenő építtetői elvárásokat, felhatalmazásokat. 11. A felelős műszaki vezető megbízási szerződésével kapcsolatos előírások az új szakmagyakorlási rendeletben A felelős műszaki vezető megbízási szerződésével kapcsolatos rendelkezések az új szakmagyakorlási rendeletben majd csak január 1-jét követően lépnek hatályba. A felelős műszaki vezető feladata a Kivitelezési kódexben meghatározott tevékenységek végzése. Ha a felelős műszaki vezető egyéb munkavégzésre irányuló jogviszony keretében látja el feladatát, akkor a feladata a Kivitelezési kódex 13. (2) bekezdésében, 13. (3) bekezdés b) 16

17 k), n) p) pontjában, 13. (4) (5) bekezdésében és 14. -ában meghatározott tevékenységek végzése. A felelős műszaki vezetői tevékenység folytatásához szükséges szerződés megkötésére a Ptk.- ban szabályozott megbízási szerződés szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy: a szerződést írásban kell megkötni, a szerződés tartalmazza o a megbízó nevét vagy megnevezését, címét vagy székhelyét, adószámát, elérhetőségét, továbbá a képviseletében eljáró személy nevét vagy megnevezését, címét vagy telephelyét és elérhetőségét, o a felelős műszaki vezető megnevezését, nyilvántartási számát, névjegyzéki jelét és elérhetőségét, o a felelős műszaki vezető díját, fizetési módját, határidejét, o a felelős műszaki vezető feladatainak és felelősségének meghatározását. 12. Az elektronikus építési napló e-főnapló vagy e-alnapló átvállalásával kapcsolatos rendelkezések a Kivitelezési kódexben. Az e-főnapló vezetése a fővállalkozó kivitelezőnek vagy megbízása esetén a fővállalkozó kivitelező felelős műszaki vezetőjének a feladata. Az e-alnapló vezetése az alvállalkozó kivitelezőnek vagy megbízása esetén az alvállalkozó kivitelező felelős műszaki vezetőjének a feladata. A fő- vagy megrendelő vállalkozó kivitelező a vele szerződéses viszonyban álló alvállalkozó e-alnaplójának vezetését átvállalhatja. A fő- vagy megrendelő vállalkozó kivitelező, az alvállalkozó e-alnapló vezetésének átvállalása esetén ezen alvállalkozóval szerződéses viszonyban álló további alvállalkozó e-alnaplójának a vezetését is átvállalhatja. Az e-főnapló vagy az e-alnapló vezetésének átvállalását, átadását mindkét fél jóváhagyásával kell rögzíteni az e-főnaplóban vagy e-alnaplóban. A naplóvezetés átvállalása nem vonatkozhat azokra a naplórészekre és mellékletekre, amelyet kizárólag a naplóvezetésre kötelezett tölthet ki, így a teljesítésigazolási naplóra, az elektronikus alvállalkozói nyilvántartásra és a gyűjtőnaplóra. Az a vállalkozó kivitelező, amely vagy aki a saját építési naplójának vezetését átadta, az átadás időtartama alatt nem vállalhatja át az alvállalkozója építési naplójának vezetését. Minden átvállalt e-alnapló vezetését a saját napló vezetésétől elkülönülten, külön- 17

18 külön kell végeznie az átvállaló vállalkozó kivitelező felelős műszaki vezetőjének. Az átvállalt e-alnaplóba történt, átvállaló általi bejegyzésekkel kapcsolatosan az e-alnapló vezetésére eredetileg kötelezett alvállalkozó az e-alnaplóban észrevételt tehet vagy az e- naplóban rögzített nyilatkozatával bármikor visszaveheti az e-napló vezetését. Ebben az esetben az alvállalkozó további alvállalkozójának az e-alnapló vezetésének átadására vonatkozó megállapodása is megszűnik. 18