Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Kalocsai Járási Hivatal Járási Építésügyi Hivatalának évi ellenőrzési terve

Átírás

1 Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal i Hivatal Járási Építésügyi Hivatalának évi ellenőrzési terve Ez a munkaterv Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012.(XI. 0.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Korm. rend.) 1. (5) bekezdése alapján készült. A 201. évi ellenőrzési időszak tapasztalatainak összefoglalója és annak hatása a évi munkatervre: A BKMKH i Hivatal Járási Építésügyi Hivatala I. fokú építésfelügyeleti tevékenységét a kalocsai,- kiskőrösi,- kunszentmiklósi járásokra kiterjedő illetékességgel végzi. Az elektronikus építési napló több lépcsőben történt bevezetésével összefüggésben az ellenőrzési helyszín kiválasztásnak feltételei javultak. A készültségi fok ismeretében könnyebb a szemlék tervezése, lehetőség szerint ellenőrzés szempontjából optimális időben kerüljön sor az ellenőrzésre. Az ellenőrzésekre való felkészülés feltételei is megváltoztak, jelentősen több információ áll rendelkezésünkre az e-naplóból, mint korábban a papír alapú naplóvezetés időszakában. 201-ben kialakítottuk az e-naplós ellenőrzés gyakorlatát. A tapasztalt hiányosságok és szabálytalanságok alapján a jövő évi ellenőrzésen fokozott figyelemmel kísérjük és részletesen ellenőrizzük a fővállalkozói és alvállalkozói építési naplók meglétét és a naplóvezetés szabályainak betartását, a kivitelezők jogosultságait (kamarai regisztráció, szakmunkás foglalkoztatása és aktív munkavégzése az adott építkezésen, kivitelező és felelős műszaki vezetők közötti jogviszony). Vizsgáljuk a műszaki ellenőr alkalmazását, szakági műszaki ellenőr közreműködését, a műszaki ellenőrök jogosultságát, az általuk végzett tevékenységet. Számos korábban megkezdett és papír alapú építési naplóval rendelkező kivitelezés van még folyamatban, 201. évi ilyen kivitelezésen tartott negatív tapasztalatunk miatt tervezzük 2015-ben is még e-napló előtt megkezdett és folyamatban lévő kivitelezés felkutatását és ellenőrzését. A évi ellenőrzés főbb szempontjai: Az elvégzendő építésfelügyeleti ellenőrzések száma 10 db. Meghatározása az ellenőrzéseket végző építésfelügyelői létszám ( fő) és az építésfelügyelőnkénti 90 ellenőrzés/év irányszám alapján történt. Az ellenőrzési szám a Korm. rend. 1. (1) és () bekezdésében foglalt ellenőrzési kötelezettségek alapján az alábbiak szerinti: Az építésfelügyeleti hatóság köteles évente legalább egyszer ellenőrzést tartani a tudomásulvételi eljárás alapján megkezdett építőipari kivitelezési tevékenység helyszínén, az e körbe nem tartozó építési tevékenységek ellenőrzését szúrópróbaszerűen vagy a () bekezdés szerinti ellenőrzési utasításban foglaltak szerint kell végezni. Szükség esetén, de évente legalább két alkalommal az illetékes építésügyi hatóságokkal (ideértve a sajátos építményfajták szerinti hatóságokat is), más illetékességi területen működő építésfelügyeleti hatósággal, az illetékes területi építész-, illetve mérnöki kamara, területi kereskedelmi és iparkamara, vagy más ellenőrzésre jogosult hatósággal vagy szervezettel közös ellenőrzés végzését kezdeményezi. A helyszíni ellenőrzések során a teherhordó szerkezetek állékonyságának, szakszerű kivitelezésének ellenőrzésén túlmenően fokozott figyelmet kell fordítani: a) az elektronikus építési napló jogszabályban megfelelő módon történő vezetésének ellenőrzésére, b) a központi költségvetési vagy európai uniós támogatási forrásból megvalósuló, továbbá a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásoknak minősülő kivitelezések jogszerűségének és szakszerűségének ellenőrzésére, c) a kivitelezési dokumentációk ellenőrzésére, d) a felelős műszaki vezetői tevékenység ellenőrzésére, e) a műszaki ellenőri tevékenység ellenőrzésére, f) az építmények energiaháztartását érintő építési célú termékek (hőszigetelések, nyílászárók, stb.), valamint a vízszigetelések szakszerű beépítésének ellenőrzésére, g) a tömegtartózkodásra szolgáló építmények kötelező jókarbantartásának ellenőrzésére, h) az építésügyi hatósági engedélyben és az ahhoz tartozó jóváhagyott tervekben, valamint a kiviteli tervekben foglaltak betartásának ellenőrzésére, és i) a szabálytalan építési tevékenységek, valamint az állékonyságot és életet veszélyeztető építmények felkutatására.

2 2 A vállalkozások ellenőrzéseinek főbb szempontjai: Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény alábbi paragrafusai szerint: 39. (1) Az építőipari kivitelezési tevékenység az építési beruházás megvalósítása keretében végzett építési tevékenységek összessége. (2) (3) Aki üzletszerű gazdasági tevékenységként építőipari kivitelezési tevékenységet (a továbbiakban: vállalkozó kivitelezői tevékenység) kíván folytatni, annak rendelkezni kell a kormányrendeletben meghatározott feltételekkel és köteles az erre irányuló szándékát a névjegyzéket vezető szervnek bejelenteni. () A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló évi LXXVI törvény szerint a szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő vállalkozó kivitelezői tevékenység folytatására irányuló szándékát köteles a névjegyzéket vezető szervnek bejelenteni. (5) A vállalkozó kivitelezői tevékenység folytatásához kormányrendelet felelősségbiztosítást, referenciát vagy a vállalkozó kivitelező teljesítésre való alkalmasságát igazoló vállalkozásminősítést írhat elő. () Aki vállalkozó kivitelezői tevékenység végzésére nem jogosult, de a tevékenység jellegének megfelelő szakképesítéssel rendelkezik, kormányrendeletben meghatározott építőipari kivitelezési tevékenységet csak saját vagy a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 200. évi CXL. törvény szerinti hozzátartozó céljára végezhet. (7) A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara vezeti a vállalkozó kivitelezői tevékenységre jogosultak névjegyzékét, és a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános feltételeiről szóló törvény szerint ellenőrzi a vállalkozói építőipari tevékenység folytatására való jogosultságot. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara határozata ellen a fellebbezés kizárt. 39/A. (1) Az építőipari kivitelezési tevékenység - a (2) bekezdés kivételével - csak olyan felelős műszaki vezető irányításával folytatható, aki a kivitelezési tevékenység szakirányának megfelelő jogosultsággal és egyéb feltételekkel, továbbá az építési tevékenységet végzők vonatkozásában közvetlen utasítási joggal rendelkezik. (2) Kormányrendeletben meghatározott építési tevékenységet az ott előírt feltételek megléte esetén a tevékenység jellegének megfelelő szakképesítéssel rendelkező szakmunkás felelős műszaki vezető irányítása nélkül is végezhet. E tevékenység végzése során felel a 0. (2) bekezdés b)-e) pontjában foglaltak betartásáért. (3) Építési szakmunkát csak az végezhet, aki az adott tevékenység végzésének megfelelő, jogszabályban meghatározott szakképesítéssel, részszakképesítéssel rendelkezik. () Az építtető köteles az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdését e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott esetekben és módon bejelenteni. (5) Vállalkozó kivitelezői tevékenység keretében a kivitelező az építőipari kivitelezési tevékenységet csak akkor vállalhatja, ha az építési (szerelési) szerződésben vállalt kivitelezési munkák elvégzésének a megrendelt minőségben saját költségén történő teljesítéséhez szükséges fedezettel rendelkezik (beleértve az igénybevett alvállalkozók díjazását is). Ha a szerződésben részteljesítésben állapodtak meg, a kivitelezőnek a szerződés szerinti teljesítési feltételeknek megfelelően, de legalább a megrendelő építtető első teljesítéséig meghatározott munkarészre kell fedezettel rendelkeznie. () Építési tevékenység végzésére az építtető a vállalkozó kivitelezővel (alvállalkozói szerződés esetén a vállalkozó kivitelező az alvállalkozó kivitelezővel) építési szerződést köt. Az építési szerződés teljesítésében részt vevő alvállalkozó kivitelező építési szerződésében rögzített fizetési határideje nem haladhatja meg az építtető és a vállalkozó kivitelező által megkötött építési szerződésben meghatározott fizetési határidejét. Az építtetővel szerződéses viszonyban álló vállalkozó kivitelező az építési szerződésben foglalt kötelezettsége maradéktalan teljesítéséről benyújtott végszámla teljes körű kiegyenlítésére csak akkor jogosult, ha a kötelezettsége teljesítésében részt vevő alvállalkozó kivitelezők követelésének kiegyenlítését hiánytalanul igazolja, függetlenül azok fizetési határidejétől. Az építőipari kivitelezésről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet alábbi paragrafusa szerint: 12. (1) Építőipari kivitelezési tevékenységet - az Étv. 39/A. (5) bekezdésében foglaltakon túlmenően - a vállalkozó kivitelező akkor vállalhat, ha a) a vállalkozó kivitelezői tevékenységre jogosultak névjegyzéke a vállalkozó kivitelezőre vonatkozóan tartalmazza a vállalt tevékenységet, és

3 3 b) a vállalkozó kivitelező a vállalt kivitelezői tevékenység végzésében közvetlenül részt vesz. (1a) A vállalkozó kivitelező az általa vállalt tevékenységből olyan építőipari kivitelezési tevékenységet végezhet a) amelyhez aa) - a 13. () bekezdésében meghatározottak kivételével - rendelkezik az építőipari kivitelezési tevékenység jellegének megfelelő jogosultsággal rendelkező - vele tagsági, munkavállalói vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló - felelős műszaki vezetővel, ab) rendelkezik a kivitelezési tevékenységnek megfelelő szakképesítéssel, vagy elegendő számú és tevékenység jellegének megfelelő szakképesítésű - vele tagsági, munkavállalói vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló - szakmunkással, ac) rendelkezik a 35. (2) bekezdése szerinti alkalmas telephellyel, ad) a kivitelezési dokumentáció készítési kötelezettség esetén a kivitelezési dokumentáció az építési munkaterületen rendelkezésre áll, és ae) az építési napló vezetési kötelezettség esetén az építési naplót megnyitották és az előírásoknak megfelelően vezetik, b) amelynek megkezdéséhez és végzéséhez - ha jogszabály kötelezővé teszi - rendelkezésre áll az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI..) Korm. rendelet szerinti hatósági engedély vagy tudomásul vétel, c) amelynek végzésére vonatkozóan az építtetővel vagy - alvállalkozói kivitelezési szerződés esetén - a megrendelő vállalkozó kivitelezővel a 3. (1)-(3) bekezdése szerint írásban szerződést kötöttek, és d) amelynek végzését az építésügyi vagy építésfelügyeleti hatóság nem tiltotta meg. (2) A vállalkozó kivitelező feladata az Étv. 0. (1) bekezdésében és 3. (2) bekezdésében foglaltakon túlmenően: a) az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésekor az építtetőtől [alvállalkozó kivitelező esetében a megrendelő vállalkozó kivitelezőtől] az építési munkaterület átvétele, annak szükség szerinti lőszermentesítése, b) az építési napló megnyitása az e rendeletben meghatározottak szerint, c) az építési munkaterületen keletkezett építési-bontási hulladék mennyiségének és fajtájának folyamatos vezetése az építési naplóban, d) annak folyamatos ellenőrzése, hogy az (1) bekezdés c) pontjában meghatározottak rendelkezésre állnak-e, e) az építés során már meglévő, illetve előkerülő természeti, kulturális örökségi, építészeti értékek megőrzése, f) annak biztosítása, hogy az építési munkaterületen csak olyan személyek tartózkodjanak, akik a vállalkozói nyilvántartásban szerepelnek, illetve erre jogosultsággal rendelkeznek, és az építési napló által igazoltan részt vesznek a napi munkában, annak ellenőrzésében és irányításában, g) a műszaki átadás-átvételi eljárás során a berendezések, rendszerek működési próbája és a tapasztalt rendellenességek, hiányosságok megszüntetése, szükség esetén a próba megismétlése, h) a kivitelezés befejezésével a mérési jegyzőkönyvek kiállítása, az alkalmazott építési termékek teljesítménynyilatkozatainak rendelkezésre bocsátása, i) a kivitelezési szerződés szerint a kivitelezési munkaterület visszaadása az építtetőnek, alvállalkozói szerződés esetén a megrendelő vállalkozó kivitelezőnek, j) az építési munkaterület őrzésének biztosítása, k) az építési munkák befejeztével az építési területről való levonulás végrehajtása, l) fővállalkozó kivitelezőként az építési műszaki ellenőr vagy eltérő megállapodás esetén az építtető által kiadott teljesítésigazolásnak és a teljesítésigazolás alapján a szerződés szerinti teljesítésről (részteljesítésről) kiállított számlának az építtető, valamint építtetői fedezetkezelő közreműködése esetén az építtetői fedezetkezelő részére történő eljuttatása, m) építtetői fedezetkezelő közreműködése esetén, ha a kivitelezési tevékenység megvalósításában alvállalkozóként vesz részt, a szerződése adatainak felvitele - legkésőbb a kivitelezési tevékenységének megkezdéséig - a fedezetkezelő által internetes alapon működtetett alvállalkozói nyilvántartásba. n) a saját munkájához kapcsolódó elkészült munkarészek ellenőrzése, az eltakarásra kerülő szerkezetek ellenőrzésének, és az építtető, építési műszaki ellenőr felhívása alapján további vizsgálatok feltételeinek biztosítása, valamint az ellenőrzésekhez kapcsolódó tények és adatok építési naplóban történő rögzítése,

4 (2a) Amennyiben az eltakarásra kerülő szerkezetek ellenőrzésekor kiderül, hogy az nem felel meg az építési műszaki ellenőr által indokoltan kért vizsgálatok követelményeinek, úgy a hibás szerkezetrészhez kapcsolódó további munkarészek a hibák kijavításáig nem kezdhetők el. (3) A kivitelezőnek a) a (2) bekezdés e) pontjában meghatározott feladat teljesítésével kapcsolatos költségeit annak elszámolása esetén az építtető köteles megtéríteni, b) az építtető köteles megtéríteni a 7. (2) bekezdés d) pontjában meghatározott kötelezettségének elmulasztása esetén a szükségessé váló építési tevékenységek költségeit, c) a (2) bekezdés n) pontjában és a (2a) bekezdésben meghatározott kötelezettségei elmulasztása esetén a későbbi ellenőrzések során szükségessé váló építési tevékenységek költségeit viselnie kell. () A (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően a fővállalkozó kivitelező feladata a) ha az építtető nem jelölte ki, az alvállalkozó kivitelezők kiválasztása, b) az alvállalkozó kivitelezőkkel történő egyeztetések koordinálása, tevékenységük összehangolása, c) az építési napló vezetése, külön megállapodás esetén az alvállalkozói építési napló vezetése. (5) A vállalkozó kivitelező a saját elektronikus építési naplójának a vezetésével megbízhatja a felelős műszaki vezetőjét. Az erre irányuló megállapodást mindkét fél elfogadásával a vállalkozó kivitelező elektronikus építési naplójában kell rögzíteni. () Ha az építőipari kivitelezési tevékenység az Étv. 39. () bekezdése szerint folyik, és építési napló vezetési kötelezettség áll fenn, az építési naplót a felelős műszaki vezető vezeti. 2. (1) Minden építésügyi hatósági engedélyhez vagy tudomásulvételi eljáráshoz kötött, valamint a Kbt. hatálya alá tartozó építőipari kivitelezési tevékenység végzéséről építési naplót kell vezetni. (2) Az építési napló az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésétől annak befejezéséig vezetett, hatósági és bírósági eljárásban felhasználható dokumentáció, amely időrendben tartalmazza a szerződés tárgya szerinti építőipari kivitelezési tevékenység, illetve az építési-szerelési munkák adatait, továbbá a munka menetére, megfelelőségére és dokumentumaira (pl. tervrajzi kiegészítések) vonatkozó vagy az elszámoláshoz szükséges jelentős tényeket. (3) Az építőipari kivitelezési folyamat résztvevői az előírt építésinapló-vezetési, -ellenőrzési és - bejegyzési kötelezettségüket az építési beruházáshoz rendelt, - a () bekezdés kivételével - az építésügyért felelős miniszter által működtetett internetes alapú elektronikus építési napló (a továbbiakban: e-napló) alkalmazás segítségével kötelesek teljesíteni. () A sajátos építményfajták vonatkozásában az építőipari kivitelezési folyamat résztvevői az előírt építési naplóvezetési, ellenőrzési és bejegyzési kötelezettségüket - az építési napló vezetési kötelezettség teljesítésének formájára vagy kezdő időpontjára vonatkozó eltérő rendelkezés hiányában - a miniszter által rendelkezésre bocsátott és a sajátos építményfajtáért felelős miniszter, az elektronikus hírközlési építmények tekintetében a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke (a továbbiakban: NMHH elnöke)r által fenntartott, működtetett és szükség szerint továbbfejlesztett elektronikus építési napló alkalmazással kötelesek teljesíteni. (a) Az építési naplót naprakész állapotban kell tartani úgy, hogy minden munkavégzési napon történjen bejegyzés, munkaszüneti napon bejegyzés nem szükséges, viszont ezt a tényt - a várható munkafolytatási nap megjelölésével - az utolsó munkavégzési napon be kell jegyezni. Az építési naplót az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének ideje alatt - a 2. ()-(10) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - az építési munkaterületen hozzáférhetővé kell tenni. (b) Az építési naplóba a bejegyzésre jogosult a korábbi bejegyzésekre ellenészrevételt tehet, illetve a bejegyzések tudomásulvételét bejegyzésével igazolja. (5)-(7) 2/A. (1) Az elektronikus építési naplót magyar nyelven kell vezetni. Az építőipari kivitelezési tevékenység résztvevői egymást az elektronikus építési naplóba történő bejegyzéssel értesítik azokról a tudomásukra jutott, az építési tevékenységet érintő veszélyhelyzetekről, tényekről és körülményekről, amelyek az építési szerződésen alapuló kötelezettségeik szerződésszerű teljesítését befolyásolják vagy veszélyeztetik. (2) Az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének ideje alatt az elektronikus építési naplót a) az építtető megbízása alapján az építési műszaki ellenőr vagy a beruházási tanácsadó a 1. -ban meghatározott feladatok ellátása érdekében, valamint b) alvállalkozói elektronikus építési napló esetén a megrendelő vállalkozó kivitelező vagy felelős műszaki vezetője folyamatosan ellenőrzi, és abban észrevételeit, megállapításait rögzíti. (3)

5 5 () Építtetői fedezetkezelő közreműködése esetén az elektronikus építési napló melléklete a fedezetkezelő által kezelt elektronikus alvállalkozói nyilvántartás. (5) Az elektronikus építési naplóban köteles haladéktalanul közölni a) a fővállalkozó kivitelező az építtetővel a pótmunka műszaki szükségességét, b) az építtető a fővállalkozó kivitelezővel a pótmunka igényét. () Az ellenőrzések ütemezése járásokra havi bontásban készült melyet az 1. melléklet tartalmaz. Az ellenőrzések ütemében és számában változtatások lehetnek az építőipari kivitelezések számának, időbeli és térbeli elosztásának függvényében, és a i Hivatal Járási Építésügyi Hivatala vezetőjének szakmai döntése alapján. Kalocsa, 201. december 11. Schneider Márton Járási Építésügyi Hivatal vezető

6 1. melléklet a évi építésfelügyeleti ellenőrzési tervhez i Hivatal Járási Építésügyi Hivatalának ellenőrzési munkaterve Időpont Település Ellenőrzési szempont Tervezett ellenőrzések száma Január Február Március - az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének szakszerűsége, jogszerűsége - az építőipari kivitelezési tevékenység résztvevői jogosultságának megléte - az építési napló vezetésének módjának, tartalmának helyessége Április - a munka folytatásához előírt kivitelezési dokumentáció(rész) megléte - szabálytalan építési tevékenységek felkutatása 1 Május Június Társhatóságokkal építésfelügyeleti ellenőrzés összevont Kiemelt szempontok: - a évi építésügyi hatósági és építésfelügyeleti hatósági ellenőrzések megtervezéséről és a tevékenység végzéséről szóló a belügyminiszteri utasításában meghatározott feladatok. - a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal évi összevont ellenőrzési tervének megvalósítása Július 1 22 Augusztus 12

7 7 Szeptember 20 Október Társhatóságokkal építésfelügyeleti ellenőrzés összevont November 12 December Összesen: 10