BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL

Átírás

1 BK-01D/004/75-2/14. BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL BAJAI JÁRÁSI HIVATAL JÁRÁSI ÉPÍTÉSÜGYI HIVATALÁNAK 15. ÉVI ÉPÍTÉSFELÜGYELETI HATÓSÁGI ELLENŐRZÉSI TERVE Hatályos : 15. január 1-től

2 Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Baja Járási Hivatal Járási Építésügyi Hivatalának 15. évi építésfelügyeleti hatósági ellenőrzési terve Ez a munkaterv az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/12.(XI. 0.) Kormányrendelet (a továbbiakban: EngR.) 1. (5) bekezdése, valamint a belügyminiszter 35/13. (XII.21.) számú BM utasítása (a továbbiakban: BM utasítás) alapján készült. Az előző ellenőrzési időszak tapasztalatai, annak hatása a 15. évi ellenőrzési időszakra A 14. évi ellenőrzési időszakban végzett építésfelügyeleti hatósági ellenőrzések három területre terjedtek ki. Egyrészről az építőipari kivitelezési tevékenységek végzésének helyszíni ellenőrzéseire, másrészről az állékonyságot és életet veszélyeztető építmények és építményrészek ellenőrzéseire, harmadsorban pedig a szabálytalan építési tevékenységek ellenőrzésére. 1. Az építőipari kivitelezési tevékenységek végzésének helyszíni ellenőrzései során összességében megállapítható, hogy a kivitelezési munkákat szakszerűen végezték, élet- és balesetveszélyt okozó kivitelezés nem történt. A megépített épületszerkezetek, beépített építőanyagok tekintetében a kivitelezést végzők minden esetben ha pótlólagosan is, de rendelkeztek a beépítéshez szükséges jóváhagyott műszaki specifikációval, építőipari műszaki engedéllyel, megfelelőségi igazolással, megfelelőségi nyilatkozattal, szállítói megfelelőségi nyilatkozattal, teljesítmény-nyilatkozattal. A kivitelezés közreműködői közötti jogviszonyok szerződésekkel, megállapodásokkal tisztázottak voltak, a közreműködők esetleges összeférhetetlenségének megállapítására nem került sor. A kivitelezésben közreműködő tervezők, felelős műszaki vezetők és építési műszaki ellenőrök jogosultságai egy eset kivételével megfelelőek voltak, ezen közreműködők feladatukat többségében megfelelően láttát el. A kivitelező vállalkozások túlnyomó többsége megfelelt az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvényben (továbbiakban : Étv.), valamint az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/09. (IX. 15.) Korm. rendeletben (továbbiakban : KivR.) előírt feltételeknek. Az ellenőrzések során több esetben előfordult, hogy bizonyos dokumentációkat, igazolásokat (pl. kiviteli terv, annak egyes részei, MKIK-regisztrációs szám, munkaszerződés, megbízási szerződés) nem tudtak a helyszínen bemutatni, pótlásuk viszont rövid időn belül megtörtént. A papír alapú építési naplók vezetése néhány eset kivételével szabályszerűen történt. Az elektronikus építési naplók esetében jellemző hibaként merült fel, hogy a fővállalkozó kivitelező és alvállalkozója munkáit a fővállalkozó felelős műszaki vezetője vezeti, viszont elmarad az alnaplóban a felelős műszaki vezető szerepkiosztása. Néhány esetben előfordult, hogy a második fővállalkozó belépésekor nem került sor műszaki ellenőr megbízására. Több esetben nem kerültek feltöltésre a kivitelezők és felelős műszaki vezetőik közötti szerződések, a jóváhagyott engedélyezési tervek, valamint a teljesítmény-nyilatkozatok az e-napló vonatkozó felületére. Az említett hibák, hiányosságok eseti hatósági bejegyzés hatására pótlásra, javításra kerültek. 2. Az építésfelügyeleti hatóság illetékességi területén jelentős mennyiségben találhatók elhagyatott, nem lakott, nem használt épületek. Ezek az épületek jelentős része döngölt föld falazatú, fafödémes épületek, melyek a karbantartás, valamint az őrzés elmaradása miatt jelentős károsodásokat szenvednek, s ezek következtében részben vagy egészben állékonyságukat veszítették, élet- és balesetveszélyt jelentenek közvetlen környezetükre. Nagyon sok esetben ezen épületek helyreállítása, felújítása gazdaságtalan. A kéményseprő-ipari közszolgáltatást végző vállalkozások több esetben értesítették az építésfelügyeleti hatóságot nem megfelelő tömörségű és nem megfelelő állékonyságú égéstermék-elvezetőkről. Az építésfelügyeleti hatósági ellenőrzések, eljárások jelentős része ezen rossz műszaki állapotú építmények, építményrészek helyreállítására, elbontására vonatkozó kötelezések voltak. 3. Építésrendészeti területen a jegyzői építésügyi hatóságok bejelentései, lakossági bejelentések következtében került sor eljárások lefolytatására. Az elkövetett szabálytalanságok között felderítésre kerültek építési engedély nélküli építések, bővítések, átalakítások, egy esetben kivitelezés közbeni, engedélyköteles eltérés is tapasztalható volt. Néhány eset kivételével ahol a szabálytalanságot megszüntették, illetve az építésfelügyeleti hatósági eljárás megkezdése előtt fennmaradási engedély iránti kérelmet terjesztettek elő eljárás lefolytatására került sor.

3 A fenti tapasztalatok alapján a 15. ellenőrzési terv elkészítése során különös tekintettel kellett lenni az állékonyságukat veszítő építmények, hibás égéstermék-elvezetők várható számára, ugyanis az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy továbbra is egyre több az ilyen jellegű probléma az építésfelügyeleti hatóság illetékességi területén. Az engedély nélküli építkezések száma is arra enged következtetni, hogy több időt kell fordítani ezek felderítésére, s e tekintetben is a szoros együttműködést fenn kell tartani az építésfelügyeleti hatóság illetékességi területén működő első fokú építésügyi hatóságokkal. Az építőipari kivitelezési tevékenység helyszíni ellenőrzései során továbbra is fokozottan kell ellenőrizni a kivitelezések szakszerűségét. Az elektronikus építési naplók vezetését elsősorban távellenőrzés során, offline vezetés esetén a helyszínen is fokozott figyelemmel szükséges figyelemmel kísérni, s adott esetben eljárást kezdeményezni. A tervezett helyszíni ellenőrzések kiválasztásával kapcsolatos fontosabb információk, szempontok Az építésfelügyeleti hatóság a BM-utasításnak megfelelően helyszíni ellenőrzést tart a) minden megkezdett építőipari kivitelezési tevékenység esetében, mely aa) az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 245/0. (XII. 5.) Korm. rendelet szerint számított 50 millió forint számított építmény-értéket meghaladja, ab) a közbeszerzésekről szóló 11. évi CVIII törvény hatálya alá tartozik, ac) tudomásulvételi eljárás alapján lett megkezdve, b) az a) pont alá nem tartozó, de építési napló vezetésre kötelezett építőipari kivitelezési tevékenység legalább 30 százalékának esetében. Az építőipari kivitelezési tevékenységek ellenőrzése legalább két alkalommal közös ellenőrzésként kerül lefolytatásra az illetékes építésügyi hatóságokkal (ideértve a sajátos építményfajták szerinti hatóságokat is), más illetékességi területen működő építésfelügyeleti hatósággal, vagy más ellenőrzésre jogosult hatósággal, szervezettel, a területileg illetékes szakmai kamarákkal (Magyar Építész Kamara, Magyar Mérnöki Kamara, Magyar Kereskedelmi és Ipar Kamara), különös figyelemmel a megfelelő jogosultságok ellenőrzésére, a területileg illetékes tűzvédelmi hatósággal a tűzvédelem körébe tartozó építészeti megoldások szakszerűségének ellenőrzésére. Fentieken túlmenően az építésfelügyeleti hatóság az állékonyságot, az életet veszélyeztető műszaki állapotú építmények, valamint az engedély nélküli és engedélytől eltérő építkezések felderítését célzó ellenőrzéseket végez. Az ellenőrzések főbb szempontjai Az építésfelügyeleti hatóság helyszíni ellenőrzései során a teherhordó szerkezetek állékonyságának, szakszerű kivitelezésének ellenőrzésén túlmenően fokozott figyelmet fordít a) az elektronikus építési napló jogszabályban megfelelő módon történő vezetésének ellenőrzésére, b) a központi költségvetési vagy európai uniós támogatási forrásból megvalósuló, továbbá a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásoknak minősülő kivitelezések jogszerűségének és szakszerűségének ellenőrzésére, c) a kivitelezési dokumentációk ellenőrzésére, d) a felelős műszaki vezetői tevékenység ellenőrzésére, e) a műszaki ellenőri tevékenység ellenőrzésére, f) az építmények energiaháztartását biztosító építési célú termékek (hőszigetelések, nyílászárók, stb.), valamint a vízszigetelések szakszerű beépítésének ellenőrzésére, g) a tömegtartózkodásra szolgáló építmények kötelező jókarbantartásának ellenőrzésére, h) az építésügyi hatósági engedélyben és az ahhoz tartozó jóváhagyott tervekben, valamint a kiviteli tervekben foglaltak betartásának, betartatásának ellenőrzésére, i) a szabálytalan építési tevékenységek, valamint az állékonyságot és életet veszélyeztető építmények felkutatására.

4 Az építőipari kivitelezési tevékenység ellenőrzése során vizsgált követelmények Az építőipari kivitelezés szakszerűsége. [Étv. 4. (5)] Az építőipari kivitelezési tevékenység folytatásának feltételei. (Étv. 3., 39-39/A, KivR. 3-5., 12. ) Az építési napló vezetése, valamint az elektronikus építési napló készenlétbe helyezése, elektronikus fő- és alnaplók készenlétbe helyezése, vezetése, mellékleteinek vezetése. (KivR ) Az építőipari kivitelezési tevékenység szereplőinek feladatellátása, egymás közötti jogviszonyok rendezettsége, összeférhetetlenségi szabályok betartása. (Étv. 3/A.-3/D., 40., 43., KivR. -1. ) A tervező, a felelős műszaki vezető és a műszaki ellenőr jogosultsága. [a településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól szóló 4/0. (IV. 2.) Korm. rendelet, továbbá az építési műszaki ellenőri, valamint a felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól szóló 244/0. (XII. 5.) Korm. rendelet] A beépített épületszerkezetek, építőanyagok megfelelősége. [Étv. 41., valamint az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól szóló 3/03. (I. 25.) BM GKM KvVM együttes rendelet, továbbá az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól szóló 275/13. (VII. 1.) Korm. rendelet] Az építőipari kivitelezési tevékenység ellenőrzése során feltárt szabálytalanságok jogkövetkezményei Az építésfelügyeleti hatóság az építőipari kivitelezési tevékenység ellenőrzése során feltárt szabálytalanságok esetén a szabálytalanságot elkövetővel szemben építésfelügyeleti hatósági eljárást indít, melynek során az Étv. 52. (1) bekezdése alapján az alábbi szankciókat alkalmazhatja : a) figyelmeztetés [a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 04. évi CXL. törvény (továbbiakban : Ket.) 94., valamint az építésfelügyeleti bírságról szóló 23/05. (X. 25.) Korm. rendelet (továbbiakban : ÉfbírságR.) 1/A. (2)], b) hatósági kötelezés a szabálytalanság megszüntetésére (Ket. EngR. 1. ), c) a tevékenység megkezdésének, folytatásának megtiltása vagy leállítása [Étv. 4. (3)], d) bírság megállapítása (ÉfbírságR.), e) a névjegyzéket vezető kamaránál eljárás kezdeményezése (EngR.. ). Az ellenőrzések ütemezése Az ellenőrzések ütemezését a járások közigazgatási területére havi bontásban az 1. melléklet tartalmazza. Az ellenőrzések ütemében és számában változtatások lehetnek az építőipari kivitelezések, az állékonyságot és életet veszélyeztető műszaki állapotú építmények, valamint a szabálytalanul létesített építmények, építményrészek számának, időbeli és térbeli eloszlásának függvényében, és a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Járási Hivatal Járási Építésügyi Hivatala vezetőjének szakmai döntése alapján. Baja, 14. december. Szőke Ferenc Építésügyi Hivatal vezetője

5 1. melléklet Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Járási Hivatal Járási Építésügyi Hivatalának 15. évi építésfelügyeleti hatósági ellenőrzési munkaterve 15. Járás közigazgatási területe Tervezett ellenőrzések száma (db) Január Február Március 14 Április 1 Május Június Július Augusztus Szeptember 12 Október 1 November 12 December Összesen 14

6