BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL

Átírás

1 BK-01D/004/32-5/15. BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL BAJAI JÁRÁSI HIVATALÁNAK 15. ÉVI ÉPÍTÉSFELÜGYELETI HATÓSÁGI ELLENŐRZÉSI TERVE Hatályos : 15. április -tól

2 Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Baja Járási Hivatalának 15. évi építésfelügyeleti hatósági i terve Ez a munkaterv az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/12.(XI. 0.) Kormányrendelet (a továbbiakban: EngR.) 1. (5) bekezdése, valamint a Miniszterelnökséget vezető miniszter 9/15. (IV..) számú MvM utasítása (a továbbiakban: MvM utasítás) alapján készült. I. Az előző i időszak tapasztalatai, annak hatása a 15. évi i időszakra A 14. évi i időszakban végzett építésfelügyeleti hatósági ek három területre terjedtek ki. Egyrészről az végzésének helyszíni eire, másrészről az állékonyságot és életet veszélyeztető építmények és építményrészek eire, harmadsorban pedig a szabálytalan építési ére. 1. Az végzésének helyszíni ei során összességében megállapítható, hogy a munkákat szakszerűen végezték, élet- és balesetveszélyt okozó kivitelezés nem történt. A megépített épületszerkezetek, beépített építőanyagok tekintetében a kivitelezést végzők minden esetben ha pótlólagosan is, de rendelkeztek a beépítéshez szükséges jóváhagyott műszaki specifikációval, műszaki engedéllyel, megfelelőségi igazolással, megfelelőségi nyilatkozattal, szállítói megfelelőségi nyilatkozattal, teljesítmény-nyilatkozattal. A kivitelezés közreműködői közötti jogviszonyok szerződésekkel, megállapodásokkal tisztázottak voltak, a közreműködők esetleges összeférhetetlenségének megállapítására nem t sor. A kivitelezésben közreműködő tervezők, felelős műszaki vezetők és építési műszaki ellenőrök jogosultságai egy eset kivételével megfelelőek voltak, ezen közreműködők feladatukat többségében megfelelően láttát el. A kivitelező vállalkozások túlnyomó többsége megfelelt az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvényben (továbbiakban : Étv.), valamint az tevékenységről szóló 191/09. (IX. 15.) Korm. rendeletben (továbbiakban : KivR.) előírt feltételeknek. Az ek során több esetben előfordult, hogy bizonyos dokumentációkat, igazolásokat (pl. kiviteli terv, annak egyes részei, MKIK-regisztrációs szám, munkaszerződés, megbízási szerződés) nem tudtak a helyszínen bemutatni, pótlásuk viszont rövid időn belül megtörtént. A papír alapú építési naplók vezetése néhány eset kivételével szabályszerűen történt. Az elektronikus építési naplók esetében jellemző hibaként merült fel, hogy a fővállalkozó kivitelező és alvállalkozója munkáit a fővállalkozó felelős műszaki vezetője vezeti, viszont elmarad az alnaplóban a felelős műszaki vezető szerepkiosztása. Néhány esetben előfordult, hogy a második fővállalkozó belépésekor nem t sor műszaki ellenőr megbízására. Több esetben nem tek feltöltésre a kivitelezők és felelős műszaki vezetőik közötti szerződések, a jóváhagyott engedélyezési tervek, valamint a teljesítmény-nyilatkozatok az e-napló vonatkozó felületére. Az említett hibák, hiányosságok eseti hatósági bejegyzés hatására pótlásra, javításra tek. 2. Az építésfelügyeleti hatóság illetékességi területén jelentős mennyiségben találhatók elhagyatott, nem lakott, nem használt épületek. Ezek az épületek jelentős része döngölt föld falazatú, fafödémes épületek, melyek a karbantartás, valamint az őrzés elmaradása miatt jelentős károsodásokat szenvednek, s ezek következtében részben vagy egészben állékonyságukat veszítették, élet- és balesetveszélyt jelentenek közvetlen környezetükre. Nagyon sok esetben ezen épületek helyreállítása, felújítása gazdaságtalan. A kéményseprő-ipari közszolgáltatást végző vállalkozások több esetben értesítették az építésfelügyeleti hatóságot nem megfelelő tömörségű és nem megfelelő állékonyságú égéstermék-elvezetőkről. Az építésfelügyeleti hatósági ek, eljárások jelentős része ezen rossz műszaki állapotú építmények, építményrészek helyreállítására, elbontására vonatkozó kötelezések voltak. 3. Építésrendészeti területen a jegyzői építésügyi hatóságok bejelentései, lakossági bejelentések következtében t sor eljárások lefolytatására. Az elkövetett szabálytalanságok között felderítésre tek építési engedély nélküli építések, bővítések, átalakítások, egy esetben kivitelezés közbeni, engedélyköteles eltérés is tapasztalható volt. Néhány eset kivételével ahol a szabálytalanságot megszüntették, illetve az építésfelügyeleti hatósági eljárás megkezdése előtt fennmaradási engedély iránti kérelmet terjesztettek elő eljárás lefolytatására t sor. A fenti tapasztalatok alapján a 15. i terv elkészítése során különös tekintettel kellett lenni az állékonyságukat veszítő építmények, hibás égéstermék-elvezetők várható számára, ugyanis az elmúlt évek

3 tapasztalatai azt mutatják, hogy továbbra is egyre több az ilyen jellegű probléma az építésfelügyeleti hatóság illetékességi területén. Az engedély nélküli építkezések száma is arra enged következtetni, hogy több időt kell fordítani ezek felderítésére, s e tekintetben is a szoros együttműködést fenn kell tartani az építésfelügyeleti hatóság illetékességi területén működő első fokú építésügyi hatóságokkal. Az tevékenység helyszíni ei során továbbra is fokozottan kell ellenőrizni a kivitelezések szakszerűségét. Az elektronikus építési naplók vezetését elsősorban táv során, offline vezetés esetén a helyszínen is fokozott figyelemmel szükséges figyelemmel kísérni, s adott esetben eljárást kezdeményezni. II. A tervezett helyszíni kiválasztásával kapcsolatos információk, szempontok Az építésfelügyeleti hatóság az 1. melléklet szerinti járások közigazgatási területén és időszakokban és számban helyszíni t tart a) az új épületek tevékenységeinél, b) azon épületek bővítésének, átalakításának tevékenységeinél, melyek építési engedélyezési eljárásaiban a tűzvédelmi hatóság szakhatóságként részt vett, c) a pinceszint kivételével a többszintes épületek bontásánál, d) azon esetében, ahol a VII. fejezetben megjelölt hatósági felhívás eredménytelen. III. Közös ek Az e legalább két alkalommal közös ként lefolytatásra a 2. melléklet szerinti időszakokban a) az illetékes építésügyi hatóságokkal (ideértve a sajátos építményfajták szerinti hatóságokat is), b) más illetékességi területen működő építésfelügyeleti hatósággal, vagy más re jogosult hatósággal, szervezettel, c) a területileg illetékes szakmai kamarákkal (Magyar Építész Kamara, Magyar Mérnöki Kamara, Magyar Kereskedelmi és Ipar Kamara), különös figyelemmel a megfelelő jogosultságok ére, d) a területileg illetékes tűzvédelmi hatósággal a tűzvédelem körébe tartozó építészeti megoldások szakszerűségének ére, olyan kivitelezések vizsgálata esetében, amelyek építésügyi hatósági engedélyezésekor a tűzvédelmi hatóság szakhatóságként járt el. Fentieken túlmenően az építésfelügyeleti hatóság az állékonyságot, az életet veszélyeztető műszaki állapotú építmények, valamint az engedély nélküli és engedélytől eltérő építkezések felderítését célzó eket végez. IV. Az ek főbb szempontjai Az építésfelügyeleti hatóság helyszíni ei során a teherhordó szerkezetek állékonyságának, szakszerű kivitelezésének én túlmenően fokozott figyelmet fordít a) az épületek hővédelmét így különösen a hőszigetelések, a nyílászárók, nedvességvédelemét biztosító, a dokumentációban meghatározott technológiai követelmények betartására, b) az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól szóló 275/13. (VII. 1.) Korm. rendelet 7. (3) bekezdése szerinti, az egyedi, a helyszínen gyártott vagy a bontott építési termékre vonatkozó dokumentumokra, c) az elektronikus építési napló offline és eseti bejegyzéseire, d) a dokumentációk ére, e) a felelős műszaki vezetői tevékenység ére, f) a műszaki ellenőri tevékenység ére, g) az építésügyi hatósági engedélyben és az ahhoz tartozó jóváhagyott tervekben, valamint a kiviteli tervekben foglaltak betartásának, betartatásának ére, h) a szabálytalan építési, valamint az állékonyságot és életet veszélyeztető építmények felkutatására. V. Az egyes ek vizsgálatának tárgya, valamint az sel érintett kötelezettségeket előíró jogszabályhelyek pontos megjelölése a) Az kivitelezés szakszerűsége. [Étv. 4. (5)]

4 b) Az tevékenység folytatásának feltételei. (Étv. 3., 39-39/A, KivR. 3-5., 12. ) c) Az építési napló vezetése, valamint az elektronikus építési napló készenlétbe helyezése, elektronikus fő- és alnaplók készenlétbe helyezése, vezetése, mellékleteinek vezetése. (KivR ) d) Az tevékenység szereplőinek feladatellátása, egymás közötti jogviszonyok rendezettsége. (Étv. 3/A.-3/D., 40., 43., KivR. -1. ) e) A tervező, a felelős műszaki vezető és a műszaki ellenőr jogosultsága. [az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási ről szóló 2/13. (VII. 11.) Korm. rendelet 15., 17., 21., 22. ] f) A beépített épületszerkezetek, építőanyagok megfelelősége. [Étv. 41., valamint az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól szóló 275/13. (VII. 1.) Korm. rendelet 5., 7. ] VI. Az egyes ek vonatkozásában vizsgálandó dokumentumok a) építési/bontási engedély, s az azokhoz tartozó, elektronikus engedélyezési záradékkal ellátott építészetiműszaki dokumentáció ; b) dokumentáció ; c) építési napló, különös tekintettel elektronikus építési napló esetén a szerepkörök megfelelő kiosztására, papír alapú építési napló esetén a nyilvántartási rész teljeskörű kitöltésére ; d) beépített építési termékek teljesítmény igazolásai ; e) az építtető és a kivitelező közötti szerződés ; f) a kivitelező és felelős műszaki vezetője közötti jogviszonyt tartalmazó dokumentum ; g) a megrendelő vállalkozó és alvállalkozója közötti szerződés ; h) az építtető és a műszaki ellenőr közötti szerződés ; VII. Az tevékenység szabályszerűségének megítélése során alkalmazott szempontrendszer Az építésfelügyeleti hatóság az tevékenység e során feltárt szabálytalanságok esetén a szabálytalanságot elkövetővel szemben elsősorban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 04. évi CXL. törvény (továbbiakban : Ket.) 94. (1) bekezdés a pontja szerinti felhívással él, ennek eredménytelensége, illetőleg alkalmazhatóságának kizártsága esetén építésfelügyeleti hatósági eljárást indít, melynek során az Étv. 52. (1) bekezdése alapján az alábbi szankciókat alkalmazhatja : a) figyelmeztetés [a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 04. évi XXXIV. törvény 12/A. -a szerint, amennyiben arra lehetőséget ad a 3. és 5., különös tekintettel az építésfelügyeleti bírságról szóló 23/05. (X. 25.) Korm. rendelet (továbbiakban : ÉfbírságR.) 1/A. (2) bekezdésében foglaltakra], b) hatósági kötelezés a szabálytalanság megszüntetésére (Ket., továbbá az EngR. 1. ), c) a tevékenység megkezdésének, folytatásának megtiltása vagy leállítása [Étv. 4. (3)], d) építésfelügyeleti bírság megállapítása (ÉfbírságR.), e) a névjegyzéket vezető kamaránál eljárás kezdeményezése (EngR.. ). Az ek ütemezése Az ek ütemében és számában változtatások lehetnek az kivitelezések, az állékonyságot és életet veszélyeztető műszaki állapotú építmények, valamint a szabálytalanul létesített építmények, építményrészek számának, időbeli és térbeli eloszlásának függvényében. Baja, 15. április 17. Dr. Szenoradszki Endre járási hivatalvezető

5 1. melléklet Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Járási Hivatalának 15. évi építésfelügyeleti hatósági i munkaterve 15. Járás közigazgatási területe Tervezett ek száma (db) Január Február Március 14 Április 1 Május Június Július Augusztus Szeptember 12 Október 1 November 12 December Összesen 14

6 2. melléklet Összevont időpontja 15. május 15. május 15. október 15. október Baja Város Önkormányzat Jegyzője előtt Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője előtt Jánoshalma Város Önkormányzat Jegyzője előtt Bácsalmási Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője előtt BKM-i KvIg Katasztrófavédelmi Kirendeltség közül az előtt BKM-i KvIg Katasztrófavédelmi Kirendeltség közül az előtt BKM-i Építész Kamara előtt előtt BKM-i Mérnök Kamara előtt előtt BKM-i Kereskedelmi és Iparkamara előtt előtt Az MVM utasítás 3. c) pontja szerinti, más illetékességi területen működő építésfelügyeleti hatósággal tervezett közös ek a Miniszterelnökség által szervezett országos közös alkalmával nek megtartásra, a Miniszterelnökség által kijelölt időpontban.