27. AZ ÉPÍTÉSI FOLYAMAT SZEREPLŐI...

Átírás

1

2 Tartalomjegyzék 27. AZ ÉPÍTÉSI FOLYAMAT SZEREPLŐI Az építtető Meghatározása Felelőssége A kivitelezővel közös felelőssége Feladata Beruházáslebonyolító A tervező Tervezői tevékenység végzésének feltételei Felelőssége Feladata A kivitelező Meghatározása Felelőssége Az építtetővel közös felelőssége Feladata Mikor és milyen feltételekkel kezdheti meg a kivitelező az építőipari kivitelezési tevékenységet? A felelős műszaki vezető Meghatározása Tevékenység végzésének feltételei Megbízása Felelőssége Feladata A tervezői művezető Ki lehet tervezői művezető Tervezői művezetés Az építési műszaki ellenőr Meghatározása Kötelező alkalmazása Tevékenység végzésének feltételei Megbízása Feladata, felelőssége Az építtetői fedezetkezelő Meghatározása Célja Kötelező közreműködése Felelőssége Ki lehet fedezetkezelő? Feladata, kötelezettsége A biztonsági és egészségvédelmi koordinátor Meghatározása Alkalmazása Feladata Az építtető, a felelős műszaki vezető és a munkáltató felelőssége Ellenőrző kérdések

3 27. AZ ÉPÍTÉSI FOLYAMAT SZEREPLŐI Az építőipari kivitelezési tevékenység résztvevőinek körét az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Kormányrendelet (191. Kr.) 6. -a szabályozza. Résztvevő az építtető, a tervező, a vállalkozó kivitelező, a felelős műszaki vezető, a tervezői művezető, az építési műszaki ellenőr, az építtetői fedezetkezelő és a biztonsági és egészségvédelmi koordinátor Kr. 6. Az építtető, a tervező (a kivitelezési dokumentáció tervezője, ideértve a szakági tervezőt is), a vállalkozó kivitelező, a felelős műszaki vezető, a tervezői művezető, az építési műszaki ellenőr, az építtetői fedezetkezelő, valamint a külön jogszabály szerinti biztonsági és egészségvédelmi koordinátor (a továbbiakban együtt: az építőipari kivitelezési tevékenység résztvevői) kötelesek együttműködni a kivitelezési folyamatok megvalósítása érdekében Az építtető Meghatározása Az építtető fogalmát az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény (Étv.), valamint a 191. Kr. 7. (1) bekezdése határozza meg. Étv Építtető: az építésügyi hatósági engedély kérelmezője, az építési beruházás megvalósításához szükséges hatósági engedélyek jogosultja, illetve az építési-bontási tevékenység megrendelője vagy folytatója Kr. 7. (1) Az építtető az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdéséhez és folytatásához szükséges engedélyek jogosultja Felelőssége Az Étv. 37. (1) bekezdése szerint az építtetőt az építésügyi hatósági engedély megléte nem mentesíti más előírt kötelezettség alól. Étv. 37. (1) Az építésügyi hatóság engedélye nem mentesíti az építtetőt az építési tevékenység megkezdéséhez szükséges más hatósági engedélyek, nyilatkozatok vagy hozzájárulások megszerzésének kötelezettsége alól. Az Étv. 43. (1) bekezdése rögzíti az építtető felelősségét. Étv. 43. (1) Az építtető felel a) az építési beruházás teljes fedezetének biztosításáért, b) a beruházáslebonyolító kiválasztásáért, c) az engedélyezési és kivitelezési terv tervezőjének, az építési műszaki ellenőr, valamint a kivitelező kiválasztásáért, d) az építésügyi hatósági engedély, tudomásulvétel megszerzéséért, 3

4 e) a jogerős és végrehajtható építésügyi hatósági engedélyben és a hozzá tartozó, jóváhagyott, engedélyezési záradékkal ellátott tervdokumentációban, valamint a kivitelezési tervekben foglaltak betartásáért, f) az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésének az építésfelügyeleti hatósághoz történő, jogszabályban előírt bejelentéséért és az ehhez szükséges mellékletek meglétéért, az ezzel kapcsolatos változások bejelentéséért, g) az építési munkaterület átadásáért, h) az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének ellenőrzéséért, i) azért, hogy az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatához szükséges járulékos építmények, tereprendezési, fásítási, parkosítási munkálatok az építménnyel együtt valósuljanak meg, j) azért, hogy az építési napló a hatósági ellenőrzések és eljárások során az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság rendelkezésére álljon, továbbá amennyiben jogszabály előírja az építési napló elektronikus vezetését, az elektronikus építési napló aktiválásáért, valamint k) az e törvényben meghatározott esetekben személyes adatok közléséért és jogszabályban meghatározott esetekben a megjelölt adatok bejelentéséért A kivitelezővel közös felelőssége Étv. 43. (2) Az építtető és a kivitelező együttesen felel azért, hogy az építésügyi hatóság által meghatározott időtartamon belül az építmény környezetéből az építőipari kivitelezési tevékenység során keletkezett építési hulladékot - a külön jogszabályban meghatározott módon - elszállíttassa, a környezet és a terep felszínét az eredeti, illetve az engedélyezett állapotában átadja, a környezetben okozott károkat megszüntesse Feladata Az építtető feladatait a 191. Kr. (2) bekezdése sorolja fel Kr. 7. (2) Az építési beruházás előkészítése, lebonyolítása és szervezése során az Étv. 43. (1) és (2) bekezdésében meghatározottakon túlmenően az építtető feladata: a) az építőipari kivitelezési tevékenység megvalósításához szükséges hatósági engedélyek megszerzése, szerződések megkötése, b) a tervező kiválasztása, jogszabályban meghatározott esetekben a tervező kiválasztására tervpályázati eljárás lebonyolítása, a tervezői művezetés biztosítása, c) az 1. mellékletben meghatározott tartalmú kivitelezési dokumentáció meglétéről való gondoskodás, az abban foglaltak betartatása, d) a vállalkozó kivitelező által az eltakarásra kerülő szerkezetek ellenőrzésének biztosításáról szóló értesítés építési naplóban történő rögzítésétől a felek eltérő megállapodásának hiányában számított legkésőbb három munkanapon belül az eltakarásra kerülő szerkezetek ellenőrzésének elvégzése és bejegyzése az építési naplóba, ha építési műszaki ellenőrt nem kell megbízni, vagy építési műszaki ellenőr egyébként nem kerül megbízásra, e) az építési napló ellenőrzése, f) a műszaki átadás-átvételi és az építési munkaterület átadás-átvételi eljárásában való részvétel, g) az igazoltan elvégzett teljesítések pénzügyi elszámolásának ellenőrzése, 4

5 h) a 17. (2) bekezdés szerinti esetben gondoskodni az építtetői fedezetkezelő közreműködéséről, i) a 16. (3) bekezdés p) pontja esetében a teljesítésigazolás kiállítása és a fővállalkozó kivitelező által számlázható összeg meghatározása, továbbá ezeknek - a fővállalkozó kivitelező által megküldött teljesítésről szóló értesítés kézhezvételétől számított, szerződésben meghatározott, de legfeljebb tizenöt munkanapon belül - a fővállalkozó kivitelező, valamint építtetői fedezetkezelő közreműködése esetében az építtetői fedezetkezelő részére történő megküldése, j) a fővállalkozó kivitelező építési naplóban történő azonnali értesítése, ha a kivitelezési szerződésben meghatározott, de még el nem kezdett kivitelezési szakasz ellenértékének rendelkezésre álló fedezete olyan mértékben csökkent, ami nem elegendő a még hátra lévő szerződés szerinti vállalkozói díj teljesítésére Beruházáslebonyolító Az építtető az Étv. 43. (1) c)-d), f), j) és k) pontjaiban, valamint a 191. Kr. 7. (2) bekezdésében rögzített feladatainak elvégzésére beruházáslebonyolítót bízhat meg. Étv. 38/B. (1) A beruházáslebonyolítói tevékenység az építtető megbízásából a 43. (1) bekezdés c)-d), f), j) és k) pontjában és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott feladatok ellátása Kr. 7. (3) Az építtető az építési beruházás előkészítése, lebonyolítása, szervezése és folytatása során a (2) bekezdésben meghatározott feladataira és azon túlmenő, szerződésben meghatározott feladatokra beruházáslebonyolítót bízhat meg. Az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységről szóló 266/2006. (VII.11.) Kormányrendelet (266. Kr.) szerint a beruházáslebonyolító tevékenységet kamarai tagság nélkül végezhető Kr. 47. (11) A beruházáslebonyolítói tevékenység január 1-jét követően bejelentési kötelezettség teljesítése nélkül folytatható. Fontos: Az építtető jogszabályokban rögzített feladatainak ellátására beruházáslebonyolítót bízhat meg, azonban a felelősség az építtetőé marad. Az építőipari kivitelezési tevékenység ellenőrzésekor az építtető felel a beruházásért, akkor is, ha beruházáslebonyolítót alkalmaz A tervező Tervezői tevékenység végzésének feltételei Az Étv. és az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet (266. Kr.) szerint a tervezői tevékenység csak a névjegyzéket vezető szerv engedélyével folytatható. Étv. 5

6 32. (1) Építészeti-műszaki tervezési tevékenységnek minősül az építmény, építményrész, építményegyüttes megépítéséhez, bővítéséhez, felújításához, átalakításához, helyreállításához, korszerűsítéséhez, lebontásához, elmozdításához, rendeltetésének megváltoztatásához szükséges építészeti-műszaki tervdokumentáció elkészítése és kormányrendeletben foglaltak szerinti ellenőrzése, továbbá a 33. (4) bekezdés szerinti tevékenység. (3) A 34. (1) bekezdésében meghatározott eljárások lefolytatásához és az építőipari kivitelezési tevékenység végzéséhez szükséges építészeti-műszaki tervezési, valamint építésügyi műszaki szakértői tevékenységet az folytathat, aki rendelkezik a névjegyzéket vezető szerv engedélyével (a továbbiakban: tervezői, illetve műszaki szakértői jogosultság). A névjegyzéket vezető szerv az engedély megadásával egyidejűleg névjegyzékbe veszi a jogosultságot szerzett természetes személyt. (5) Az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői tevékenységet folytató személy csak olyan szakterületen végezhet tervezési vagy szakértői munkát, amelyhez e törvény szerint megfelelő tervezői vagy szakértői jogosultsággal rendelkezik Kr. 3. (1) A (2) (7) bekezdésben meghatározott településrendezési tervezési, építészeti-műszaki tervezési, településrendezési szakértői, építésügyi műszaki szakértői, építési műszaki ellenőri és felelős műszaki vezetői tevékenység a névjegyzéket vezető szerv engedélyével folytatható. 6. (1) Természetes személy a 3. szerinti tevékenységeket akkor folytathatja, ha rendelkezik a névjegyzéket vezető szerv engedélyével. (2) Cég akkor kezdheti meg és folytathatja a (4) és (5) bekezdés figyelembevételével az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) c) 32. -a szerinti építészeti-műszaki tervezési tevékenységet, ha a vezető tisztségviselője, személyesen közreműködő tagja vagy munkavállalója rendelkezik az adott területen építészeti-műszaki tervezési szak vagy részszakterületi jogosultsággal, és a tevékenységet a jogosultsággal rendelkező személy végzi. (4) Cég az általa vállalt szakmagyakorlási tevékenységek közül, az (5) bekezdés figyelembevételével olyan tevékenységet végezhet, a) amelyhez rendelkezik a (2) (3) bekezdés szerinti feltételekkel, b) amelynek végzésére a megrendelővel írásban szerződést kötött, és c) amelynek végzését a területi kamara nem tiltotta meg. (5) A cégnek az általa vállalt munkához kapcsolódó szakmagyakorlási tevékenységek közül legalább az egyikhez a (2) bekezdés szerinti feltétellel kell rendelkeznie és azt a tevékenységet a cégnek kell végeznie. A vállalt munkához kapcsolódó egyéb szakmagyakorlási tevékenységet amelynek végzéséhez jogosultsággal nem rendelkezik alvállalkozó bevonásával végezheti. (7) A (2) bekezdés vonatkozásában a cég a munkavállalót legalább heti 20 órában foglalkoztatja. 15. (9) Nem folytathat építészeti-műszaki tervezési tevékenységet a) az adott építészeti-műszaki dokumentáció engedélyezésében vagy az annak alapján megvalósítandó építmény kivitelezésének építésfelügyeletében feladatot ellátó hatóság köztisztviselője vagy kormánytisztviselője, b) az építészeti-műszaki dokumentáció településképi véleményezési eljárásába bevont önkormányzati főépítész. 6

7 Felelőssége A tervező felelősségi körét az Étv. 33. (1) bekezdése, valamint a 191. Kr. 9. (7) bekezdése és a 22. (6) bekezdése szabályozza. Étv. 33. (1) A tervező felelős: a) az általa készített építészeti-műszaki tervek (ideértve a kivitelezési terveket is) aa) műszaki tartalmának szakszerűségéért, ab) valós állapotnak megfelelő tartalmáért, ac) építészeti minőségéért, a tervezéssel érintett védett építészeti és természeti örökség megóvásáért, b) c) a tervdokumentáció készítésében (részben vagy folyamatosan) részt vevő, a tervezői feladat szakmai tartalmának megfelelő szakismerettel és jogosultsággal rendelkező szakági tervezők kiválasztásáért, d) a szakági tervezők közötti egyeztetések koordinálásáért, terveik összehangolásáért Kr. 9. (7) A tervező az Étv. 33. (1) bekezdésében foglaltak mellett felelős az általa készített kivitelezési dokumentáció technológiai megvalósíthatóságáért. 22. (6) A kivitelezési dokumentáció tartalma nem térhet el a jogerős építésügyi hatósági engedélyben és a hozzá tartozó, jóváhagyott és engedélyezési záradékkal ellátott építészetiműszaki dokumentációban foglaltaktól vagy a tudomásulvételhez mellékelt dokumentáció tartalmától kivéve, ha maga az eltérés megfelel az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 22. (1) bekezdésében foglaltaknak. Ennek betartásáért a tervező felel Feladata 191. Kr. 9. (4) A tervező a jogerős építésügyi hatósági engedély és a hozzá tartozó, jóváhagyott, engedélyezési záradékkal ellátott dokumentáció alapján szakszerű műszaki tartalmú kivitelezési dokumentációt készít. (5) A tervező a kivitelezési dokumentáció részeként műszaki leírást készít, amely tartalmazza a) a tervezett építési tevékenység aa) helyét, címét, helyrajzi számát, az ingatlan jogszabályi védettségére való utalást, ab) megnevezését, rövid leírását (tartalmát), jellemzőit, b) a környezet meghatározó jellemzőit, védettségi minősítését, c) az építészeti-műszaki tervező és a szakági tervezők nevét, címét, aláírását, tervezői jogosultságuk igazolását, az általuk tervezett dokumentáció(rész) megnevezését, d) annak kinyilvánítását, hogy da) az általa tervezett műszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak, így különösen az Étv. 31. (1), (2) és (4) bekezdésében meghatározott követelményeknek, az országos településrendezési és építési követelményeknek, valamint az eseti hatósági előírásoknak, db) a vonatkozó szabványtól eltérő műszaki megoldás alkalmazása esetén a szerkezet, eljárás vagy számítási módszer a szabványossal legalább egyenértékű, dc) az építési engedélyezési terv és a kivitelezési terv összhangban van, 7

8 dd) de) műemléki védettség esetén az örökségvédelmi hatósági engedély rendelkezésre áll, e) a betervezett építési termékek műszaki teljesítményére vonatkozó nyilatkozatot, továbbá f) annak ismertetését, ha az engedélyezési dokumentációtól - a jogszabályok keretein belül - a kivitelezési dokumentáció eltér. (6) A tervező szakmagyakorlási jogosultságát a kivitelezési dokumentáció aláíró lapján a névjegyzéki száma feltüntetésével igazolja. (8) A kivitelezési dokumentációt a tervező, szerződésben meghatározottak szerint felhasználás céljából az (1) bekezdés szerinti szerződő fél birtokába adja. (10) A tervező a kivitelezési tervek készítése során a tervezési programban vagy az építési engedélyezési építészeti-műszaki dokumentációban meghatározott elvárt műszaki teljesítményeket - az építtető egyetértése mellett - legalább az elvárt teljesítményadatokkal rendelkező építési termékek kiválasztásával teljesíti. 22/A. (1) A kivitelezési dokumentációban az Étv. 31. (2) bekezdésében és 41. -ában meghatározott követelmények teljesítéséről a tervezőnek nyilatkozni kell. (3) Annak az építési terméknek a kiválasztásáról, amelynek a tervdokumentációban nem került meghatározásra az elvárt teljesítménye, az építményre vonatkozó alapvető követelmények teljesülése mellett a tervező, a kivitelező és az építtető közösen gondoskodik Kr. 15. (2) Az építészeti-műszaki tervező feladata az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Épkiv.) 9. (4) (8) bekezdésében foglaltak, az építtető igényei, megbízása, a tervezési program és a jogszabályok, szabványok és szakmai szabályok figyelembevételével az építésügyi hatósági eljárásokhoz és az építőipari kivitelezéshez szükséges építészeti-műszaki dokumentáció elkészítése. (4) Az építészeti-műszaki szakági tervező feladata az építmény tervezéséhez szükséges szakági terv elkészítése a jogszabályok, szabványok és szakmai szabályok alapján. Tevékenysége kiterjedhet az általános és a sajátos építmények tervezéséhez szükséges szakági tervi munkarészek teljes körű elkészítésére. (6) Az építészeti-műszaki tervezőnek az általa készített építészeti-műszaki terveket, iratokat és számításokat hitelesítenie kell az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Épelj.) előírásai szerint. (8) Az építészeti-műszaki tervezőnek az általa készített építészeti-műszaki tervet a megbízónak történő átadástól számított legalább 10 évig meg kell őriznie A kivitelező Meghatározása A vállalkozó kivitelező a 191. Kr. 2. k) - n) pontjai alapján az alá fölé rendeltségének függvényében lehet fővállalkozó, alvállalkozó vagy megrendelő vállalkozó kivitelező Kr. 2. k) vállalkozó kivitelező: az az építőipari kivitelezési tevékenységet üzletszerű gazdasági tevékenységként végző vállalkozó, amely vagy aki a kivitelezői láncolatban elfoglalt helye és 8

9 szerződés szerinti pozíciója alapján fővállalkozó kivitelező, megrendelő vállalkozó kivitelező vagy alvállalkozó kivitelező lehet, l) fővállalkozó kivitelező: az építtetővel kivitelezési szerződést kötő, építőipari kivitelezési tevékenységet végző vállalkozó kivitelező, m) alvállalkozó kivitelező: a megrendelő vállalkozó kivitelezővel kivitelezési szerződést kötő vállalkozó kivitelező, n) megrendelő vállalkozó kivitelező: az alvállalkozóval kivitelezési szerződést kötő, ellenszolgáltatásra kötelezett vállalkozó kivitelező, Felelőssége Az Étv. 40. (1) bekezdése rögzíti a kivitelező felelősségét. Étv. 40. (1) A kivitelező felelős: a) az építőipari kivitelezési tevékenység jogszerű megkezdéséért és folytatásáért, az építési napló vezetéséért, kivitelezői jogosultságának meglétéért, b) az építtető által rendelkezésére bocsátott jogerős és végrehajtható építési engedélyben és a hozzá tartozó jóváhagyott engedélyezési tervekben, az ezek alapján készült kivitelezési tervekben előírtak betartásáért és betartatásáért, valamint c) az elvégzett szakmunkák eredményeként létesült szerkezetek, berendezések, építmény, építményrész rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságáért. A 191. Kr. 3. (1) bekezdése szerint a szerződéskötés után a vállalkozó kivitelező viseli a tervdokumentáció hiányosságából adódó jogkövetkezményt Kr. 3. (1) A kivitelezési szerződés megkötését követően a vállalkozó kivitelező viseli annak jogkövetkezményét, amely a tervdokumentáció olyan hiányosságából adódik, melyet a vállalkozó kivitelezőnek a tőle elvárható szakmai gondosság mellett észlelnie kellett volna, de a szerződéskötést megelőzően nem jelzett Az építtetővel közös felelőssége Étv. 43. (2) Az építtető és a kivitelező együttesen felel azért, hogy az építésügyi hatóság által meghatározott időtartamon belül az építmény környezetéből az építőipari kivitelezési tevékenység során keletkezett építési hulladékot - a külön jogszabályban meghatározott módon - elszállíttassa, a környezet és a terep felszínét az eredeti, illetve az engedélyezett állapotában átadja, a környezetben okozott károkat megszüntesse Feladata A kivitelezőnek több jogszabály (ilyen az Étv., a 191. Kr. és a 4. SZCSM EüM) ír elő feladatot az építőipari kivitelezési tevékenységgel kapcsolatban. A kivitelező feladata a 191. Kr. 12. (4) c) pontja alapján az építési napló vezetése, s ezen túlmenően feladata még a naplót a jogszabályokban meghatározott szervek, hatóságok rendelkezésére bocsátása az ellenőrzés során. 9

10 Étv. 40. (3) A kivitelező - jogszabályban meghatározott esetekben és módon - építési naplót vezet, és azt a jogszabályban meghatározott szervek, hatóságok és az építési műszaki ellenőr rendelkezésére bocsátja. Jogszabály előírhatja az építési napló elektronikus vezetését. A kulturális örökségi értéknek a megőrzése a 191. Kr. 3. (10) bekezdése értelmében a kivitelező feladata Kr. 3. (10) A szerződés módosítását megalapozó körülménynek tekintendő különösen, ha a szerződés teljesítése során olyan természeti vagy építészeti érték kerül elő, amelyről a kulturális örökségvédelmi hatóság külön jogszabályban meghatározott intézkedése alapján feltételezhető, hogy kulturális örökségi értéknek minősül és annak megőrzése a vállalkozó kivitelező feladata. A kivitelező további feladatai a 191. Kr a szerint Kr. 12. (2) A vállalkozó kivitelező feladata az Étv. 40. (1) bekezdésében és 43. (2) bekezdésében foglaltakon túlmenően: a) az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésekor az építtetőtől [alvállalkozó kivitelező esetében a megrendelő vállalkozó kivitelezőtől] az építési munkaterület átvétele, annak szükség szerinti lőszermentesítése, b) az építési napló megnyitása az e rendeletben meghatározottak szerint, c) az építési munkaterületen keletkezett építési-bontási hulladék mennyiségének és fajtájának folyamatos vezetése az építési naplóban, d) annak folyamatos ellenőrzése, hogy az (1) bekezdés c) pontjában meghatározottak rendelkezésre állnak-e, e) az építés során már meglévő, illetve előkerülő természeti, kulturális örökségi, építészeti értékek megőrzése, f) annak biztosítása, hogy az építési munkaterületen csak olyan személyek tartózkodjanak, akik a vállalkozói nyilvántartásban szerepelnek, illetve erre jogosultsággal rendelkeznek, és az építési napló által igazoltan részt vesznek a napi munkában, annak ellenőrzésében és irányításában, g) a műszaki átadás-átvételi eljárás során a berendezések, rendszerek működési próbája és a tapasztalt rendellenességek, hiányosságok megszüntetése, szükség esetén a próba megismétlése, h) a kivitelezés befejezésével a mérési jegyzőkönyvek kiállítása, az alkalmazott építési termékek teljesítménynyilatkozatainak rendelkezésre bocsátása, i) a kivitelezési szerződés szerint az építési munkaterület visszaadása az építtetőnek, alvállalkozói szerződés esetén a megrendelő vállalkozó kivitelezőnek, j) az építési munkaterület őrzésének biztosítása, k) az építési munkák befejeztével az építési területről való levonulás végrehajtása, l) fővállalkozó kivitelezőként az építési műszaki ellenőr vagy eltérő megállapodás esetén az építtető által kiadott teljesítésigazolásnak és a teljesítésigazolás alapján a szerződés szerinti teljesítésről (részteljesítésről) kiállított számlának az építtető, valamint építtetői fedezetkezelő közreműködése esetén az építtetői fedezetkezelő részére történő eljuttatása, m) építtetői fedezetkezelő közreműködése esetén, ha a kivitelezési tevékenység megvalósításában alvállalkozóként vesz részt, a szerződése adatainak felvitele - legkésőbb a kivitelezési tevékenységének megkezdéséig - a fedezetkezelő által internetes alapon működtetett alvállalkozói nyilvántartásba. 10

11 n) a saját munkájához kapcsolódó elkészült munkarészek ellenőrzése, az eltakarásra kerülő szerkezetek ellenőrzésének-, és az építtető, építési műszaki ellenőr felhívása alapján további vizsgálatok feltételeinek biztosítása, valamint az ellenőrzésekhez kapcsolódó tények és adatok építési naplóban történő rögzítése. (4) A (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően a fővállalkozó kivitelező feladata a) ha az építtető nem jelölte ki, az alvállalkozó kivitelezők kiválasztása, b) az alvállalkozó kivitelezőkkel történő egyeztetések koordinálása, tevékenységük összehangolása, c) az építési napló vezetése, külön megállapodás esetén az alvállalkozói építési napló vezetése. (5) A vállalkozó kivitelező a saját elektronikus építési naplójának a vezetésével megbízhatja a felelős műszaki vezetőjét. Az erre irányuló megállapodást mindkét fél elfogadásával a vállalkozó kivitelező elektronikus építési naplójában kell rögzíteni. 13. (6) A felelős műszaki vezető tartós akadályoztatása esetén a vállalkozó kivitelezőnek gondoskodnia kell a helyettesítésről. A helyettesítés ideje alatt elvégzett építőipari kivitelezési tevékenységért a felelős műszaki vezetőt helyettesítő - külön jogszabály szerinti jogosultsággal rendelkező - személy felel. A 191. Kr. 22/A. (2)-(3) bekezdése írja elő a kivitelezőnek az építési termék beépítésére vonatkozó feladatait Kr. 22/A. (2) A kivitelezőnek az építési tevékenység megvalósítása során legalább a tervdokumentációban meghatározott, elvárt műszaki teljesítménnyel rendelkező építési terméket kell beépítenie. (3) Annak az építési terméknek a kiválasztásáról, amelynek a tervdokumentációban nem került meghatározásra az elvárt teljesítménye, az építményre vonatkozó alapvető követelmények teljesülése mellett a tervező, a kivitelező és az építtető közösen gondoskodik. Az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről szóló 4/2002. (II. 20.) SZCSM EüM együttes rendelet (4. SZCSM EüM) szabályozásait az építőipari kivitelezést végzőknek a munka megkezdése előtt és közben is be kell tartaniuk. 4. SZCSM EüM 4. A kivitelező az építési munkahely kialakítását csak akkor kezdheti meg, ha a kivitelezési tervdokumentáció részét képezi a 6. (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott tartalmú biztonsági és egészségvédelmi terv. 6. (2) b) Az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységek során a kivitelezési tervdokumentáció készítőjének, illetve a kivitelezőnek biztonsági és egészségvédelmi tervben meg kell határoznia az adott építési munkahely sajátosságainak a figyelembevételével a munkahelyre, a munkavégzésre vonatkozó egészségvédelmi és biztonsági követelményeket. A tervnek tartalmaznia kell azokat a különleges intézkedéseket, amelyek a 2. számú mellékletben felsorolt munkák veszélyeinek kiküszöbölését szolgálják Mikor és milyen feltételekkel kezdheti meg a kivitelező az építőipari kivitelezési tevékenységet? 11

12 Étv. 39. (3) Aki üzletszerű gazdasági tevékenységként építőipari kivitelezési tevékenységet (a továbbiakban: vállalkozó kivitelezői tevékenység) kíván folytatni, annak rendelkezni kell a kormányrendeletben meghatározott feltételekkel és köteles az erre irányuló szándékát a névjegyzéket vezető szervnek bejelenteni. (6) Aki vállalkozó kivitelezői tevékenység végzésére nem jogosult, de a tevékenység jellegének megfelelő szakképesítéssel rendelkezik, kormányrendeletben meghatározott építőipari kivitelezési tevékenységet csak saját vagy a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti hozzátartozó céljára végezhet. 39/A. (1) Az építőipari kivitelezési tevékenység - a (2) bekezdés kivételével - csak olyan felelős műszaki vezető irányításával folytatható, aki a kivitelezési tevékenység szakirányának megfelelő jogosultsággal és egyéb feltételekkel, továbbá az építési tevékenységet végzők vonatkozásában közvetlen utasítási joggal rendelkezik. (3) Építési szakmunkát csak az végezhet, aki az adott tevékenység végzésének megfelelő, jogszabályban meghatározott szakképesítéssel, részszakképesítéssel rendelkezik. (5) Vállalkozó kivitelezői tevékenység keretében a kivitelező az építőipari kivitelezési tevékenységet csak akkor vállalhatja, ha az építési (szerelési) szerződésben vállalt kivitelezési munkák elvégzésének a megrendelt minőségben saját költségén történő teljesítéséhez szükséges fedezettel rendelkezik (beleértve az igénybevett alvállalkozók díjazását is). Ha a szerződésben részteljesítésben állapodtak meg, a kivitelezőnek a szerződés szerinti teljesítési feltételeknek megfelelően, de legalább a megrendelő építtető első teljesítéséig meghatározott munkarészre kell fedezettel rendelkeznie Kr. 5. (1) A vállalkozó kivitelező építőipari kivitelezési tevékenységét az Étv. 39. és 39/A. - ában meghatározottak szerint folytathatja. 12. (1) Építőipari kivitelezési tevékenységet - az Étv. 39/A. (5) bekezdésében foglaltakon túlmenően - a vállalkozó kivitelező akkor vállalhat, ha a) a vállalkozó kivitelezői tevékenységre jogosultak névjegyzéke a vállalkozó kivitelezőre vonatkozóan tartalmazza a vállalt tevékenységet, és b) a vállalkozó kivitelező a vállalt kivitelezői tevékenység végzésében közvetlenül részt vesz. (1a) A vállalkozó kivitelező az általa vállalt tevékenységből olyan építőipari kivitelezési tevékenységet végezhet a) amelyhez aa) a 13. (8) bekezdésében meghatározottak kivételével - rendelkezik az építőipari kivitelezési tevékenység jellegének megfelelő jogosultsággal rendelkező - vele tagsági, munkavállalói vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló - felelős műszaki vezetővel, ab) rendelkezik a kivitelezési tevékenységnek megfelelő szakképesítéssel, vagy elegendő számú és tevékenység jellegének megfelelő szakképesítésű - vele tagsági, munkavállalói vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló - szakmunkással, ac) rendelkezik a 35. (2) bekezdése szerinti alkalmas telephellyel, ad) a kivitelezési dokumentáció készítési kötelezettség esetén a kivitelezési dokumentáció az építési munkaterületen rendelkezésre áll, és ae) az építési napló vezetési kötelezettség esetén az építési naplót megnyitották és az előírásoknak megfelelően vezetik, 12

13 b) amelynek megkezdéséhez és végzéséhez - ha jogszabály kötelezővé teszi - rendelkezésre áll az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet szerinti hatósági engedély vagy tudomásul vétel, c) amelynek végzésére vonatkozóan az építtetővel vagy - alvállalkozói kivitelezési szerződés esetén - a megrendelő vállalkozó kivitelezővel a 3. (1)-(3) bekezdése szerint írásban szerződést kötöttek, és d) amelynek végzését az építésügyi vagy építésfelügyeleti hatóság nem tiltotta meg. (2a) Amennyiben az eltakarásra kerülő szerkezetek ellenőrzésekor kiderül, hogy az nem felel meg az építési műszaki ellenőr által indokoltan kért vizsgálatok követelményeinek, úgy a hibás szerkezetrészhez kapcsolódó további munkarészek a hibák kijavításáig nem kezdhetők el. 4. SZCSM EüM 5. (1) A kivitelező az építési munkahely kialakításának megkezdése előtt a 3. számú melléklet szerinti előzetes bejelentést köteles megküldeni az építési munkahely szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal munkavédelmi felügyelőségéhez, abban az esetben, ha a) az építőipari kivitelezési tevékenység időtartama előreláthatóan meghaladja a 30 munkanapot és egyidejűleg ott több mint 20 fő munkavállaló végez munkát; b) a tervezett munka mennyisége meghaladja az 500 embernapot A felelős műszaki vezető Meghatározása Étv. 38/A. (3) A felelős műszaki vezetői tevékenység az építőipari kivitelezési tevékenység irányítása a 40. (2) bekezdésében meghatározott felelősséggel Tevékenység végzésének feltételei Az Étv. és 266. Kr. szerint a felelős műszaki vezetői tevékenység csak a névjegyzéket vezető szerv engedélyével végezhető. Étv. 38/A. (4) Építési műszaki ellenőri, illetve felelős műszaki vezetői tevékenységet az folytathat, aki rendelkezik a névjegyzéket vezető szerv engedélyével (a továbbiakban: műszaki ellenőri, illetve műszaki vezetői jogosultság). A névjegyzéket vezető szerv az engedély megadásával egyidejűleg névjegyzékbe veszi a jogosultságot szerzett természetes személyt. (5) A névjegyzéket vezető szerv annak engedélyezi építési műszaki ellenőri, illetve felelős műszaki vezetői tevékenység folytatását, aki nem áll az ilyen tevékenységet kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, büntetlen előéletű, rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott szakirányú végzettséggel és szakmai gyakorlattal, valamint megfelel az abban meghatározott egyéb feltételeknek Kr. 13

14 3. (1) A (2) (7) bekezdésben meghatározott településrendezési tervezési, építészeti-műszaki tervezési, településrendezési szakértői, építésügyi műszaki szakértői, építési műszaki ellenőri és felelős műszaki vezetői tevékenység a névjegyzéket vezető szerv engedélyével folytatható. 6. (1) Természetes személy a 3. szerinti tevékenységeket akkor folytathatja, ha rendelkezik a névjegyzéket vezető szerv engedélyével. (2) Cég akkor kezdheti meg és folytathatja a (4) és (5) bekezdés figyelembevételével az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) e) 38/A. -a szerinti felelős műszaki vezetői tevékenységet, ha személyesen közreműködő tagja vagy munkavállalója rendelkezik általános vagy sajátos építmények szakterületen felelős műszaki vezetői jogosultsággal, és a tevékenységet a jogosultsággal rendelkező személy végzi. (4) Cég az általa vállalt szakmagyakorlási tevékenységek közül, az (5) bekezdés figyelembevételével olyan tevékenységet végezhet, a) amelyhez rendelkezik a (2) (3) bekezdés szerinti feltételekkel, b) amelynek végzésére a megrendelővel írásban szerződést kötött, és c) amelynek végzését a területi kamara nem tiltotta meg. (5) A cégnek az általa vállalt munkához kapcsolódó szakmagyakorlási tevékenységek közül legalább az egyikhez a (2) bekezdés szerinti feltétellel kell rendelkeznie és azt a tevékenységet a cégnek kell végeznie. A vállalt munkához kapcsolódó egyéb szakmagyakorlási tevékenységet amelynek végzéséhez jogosultsággal nem rendelkezik alvállalkozó bevonásával végezheti. (7) A (2) bekezdés vonatkozásában a cég a munkavállalót legalább heti 20 órában foglalkoztatja. 22. (3) A felelős műszaki vezető nem lehet az építészeti-műszaki dokumentáció engedélyezésében részt vevő hatóság, valamint a tevékenység és az engedélyező hatóság felügyeletét ellátó szerv köztisztviselője vagy kormánytisztviselője. A felelős műszaki vezető nem végezhet építésügyi műszaki szakértői és építési műszaki ellenőri tevékenységet azon kivitelezési tevékenység esetében, ahol részben vagy egészben építési-szerelési munkát vezet. (4) A felelős műszaki vezető nem láthat el felelős műszaki vezetői feladatokat olyan építésiszerelési munka esetében, ahol az építésügyi műszaki szakértői vagy építési műszaki ellenőri tevékenységet olyan gazdálkodó szervezet végzi, amelynek tagja, illetve amellyel munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll. (5) A felelős műszaki vezető nem végezhet építési műszaki ellenőri tevékenységet azon kivitelezési tevékenység esetében, ahol részben vagy egészben építési-szerelési munkát vezet. A felelős műszaki vezető nem láthat el felelős műszaki vezetői feladatokat olyan építésiszerelési munka esetében, ahol az építési műszaki ellenőri tevékenységet olyan gazdálkodó szervezet végzi, amelynek tagja, illetve amellyel munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll Megbízása A kivitelező és a felelős műszaki vezető csak írásbeli szerződést köthet a felelős műszaki vezetői tevékenység ellátására a 266. Kr. 22. (2) bekezdése értelmében Kr. 22. (2) A felelős műszaki vezetői tevékenység folytatásához szükséges szerződés megkötésére a Ptk.-ban szabályozott megbízási szerződés szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy 14

15 a) a szerződést írásban kell megkötni, b) a szerződés tartalmazza ba) a megbízó nevét vagy megnevezését, címét vagy székhelyét, adószámát, elérhetőségét, továbbá a képviseletében eljáró személy nevét vagy megnevezését, címét vagy telephelyét és elérhetőségét, bb) a felelős műszaki vezető megnevezését, nyilvántartási számát, névjegyzéki jelét és elérhetőségét, bc) a felelős műszaki vezető díját, fizetési módját, határidejét, bd) a felelős műszaki vezető feladatainak és felelősségének meghatározását. A felelős műszaki vezető egyes tevékenységek esetében a 191. Kr. 13. (7) bekezdése szerint megfelelő képesítéssel rendelkező személyt megbízhat Kr. 13. (7) A felelős műszaki vezető egyes tevékenységek (pl. munkahelyi irányítás), illetve építési-szerelési szakterületek irányításával a tevékenységnek megfelelő - külön jogszabály szerinti - képesítéssel rendelkező személyt is megbízhat Felelőssége Étv. 40. (2) A felelős műszaki vezető felel: a) az építményfajtának, építési tevékenységnek megfelelő jogosultságának meglétéért, b) a szakmunka irányításáért, c) - kormányrendeletben meghatározott feladatai körében - az építmény, építményrész jogerős és végrehajtható építési engedélynek és a hozzá tartozó jóváhagyott engedélyezési terveknek, illetve a jogszabályban meghatározott kivitelezési terveknek megfelelő megvalósításáért, továbbá d) az építési tevékenységre vonatkozó szakmai, minőségi és biztonsági előírások megtartásáért és e) a munkálatok végzésének szakszerűségéért Feladata 191. Kr. 13. (1) Az építési munkaterületen végzett építési-szerelési munkát - a (8) bekezdésben foglaltak kivételével - felelős műszaki vezető irányítja. (2) A felelős műszaki vezető tevékenysége a vállalkozó (alvállalkozó) kivitelező kivitelezési szerződésében vállalt építőipari kivitelezési tevékenységnek vagy meghatározott részének irányítására terjed ki. (3) A felelős műszaki vezető feladata: a) az építési-szerelési munkára vonatkozó jogszabályok (szakmai és minőségi követelmények), munkavédelmi, tűzvédelmi, környezetvédelmi, műemlékvédelmi, természetvédelmi, közegészségügyi és más kötelező hatósági előírások, továbbá az építésügyi hatósági (létesítési) engedélyek betartatása, azok betartásának az általa vezetett építkezésen való ellenőrzése, b) az építési napló vezetése, ellenőrzése és lezárása, ha erre a kivitelezőtől megbízást kapott, c) az építőipari kivitelezési tevékenység munkafolyamatainak szakszerű megszervezése, 15

16 d) a kivitelezés során a minőségi követelmények biztosítása, a technológiai, a munkavédelmi és az egészségügyi előírások betartatása, e) a kitűzés helyességének, valamint a geotechnikai és egyéb vizsgálatok megtörténtének ellenőrzése, f) a minőségi vizsgálatok és mintavételek elvégeztetése, g) az azonnali intézkedést igénylő építési műszaki feladatok meghatározása és irányítása, h) a kivitelezési tervektől eltérő, nem építési (létesítési) engedélyköteles kivitelezésnek az építési naplóban történő feltüntetése, i) az építőipari kivitelezési tevékenység befejezésekor, az építési napló alapján az 5. melléklet szerinti hulladék nyilvántartó lap kitöltése és az építtetőnek történő átadása, j) az építmény használatbavételi (fennmaradási) engedélyezéséhez, tudomásulvételéhez a felelős műszaki vezetőnek szakterületére vonatkozó szerinti tartalmú - nyilatkozat megtétele, k) az átadás-átvételi eljárásban és a használatbavételi engedélyezési eljárásban való közreműködés és az ehhez szükséges nyilatkozatok megtétele, l) az alvállalkozói teljesítés igazolása, mely tartalmazza la) a teljesített kivitelezési munkák meghatározását, mennyiségét és minőségét, a teljesítés időpontját, lb) a teljesítésigazolás alapján számlázható összeget, lc) a szerződésben meghatározott alvállalkozói díj és a teljesítésigazolásban megjelölt számlázható összeg eltérése esetén az eltérés indoklását, m) az alvállalkozói teljesítésigazolás ma) kiállítása és átadása vagy megküldése az alvállalkozó részére, mb) rögzítése az építési naplóban, az alvállalkozó kivitelező által megküldött, teljesítésről szóló értesítés kézhezvételétől - ha szerződés vagy jogszabály átadás-átvételi eljárást határoz meg, ennek lezárásától - számított, szerződésben meghatározott, de legfeljebb tizenöt munkanapon belül, n) értesíteni az illetékes környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőséget arról, hogy az építési munkaterületen keletkezett építési-bontási hulladék mennyisége eléri az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló jogszabályban előírt küszöbértéket, o) annak ellenőrzése, hogy az építménybe csak a tervező által a kivitelezési dokumentációban meghatározott, az Étv a szerinti, legalább az elvárt műszaki teljesítményű építési termék kerüljön beépítésre, és a szakszerű beépítés ellenőrzése, p) az építési naplóban történő rögzítés mellett a tervező által a kivitelezési dokumentációban megjelölt építési termék helyett a megadottal azonos vagy annál jobb teljesítményértékű helyettesítő építési termék kiválasztása a tervező jóváhagyásával és az építtető egyetértésével. (4) A felelős műszaki vezető természetes építőanyagok és a bontott építési termékek - szükség szerint szakértővel történő - vizsgálatát követően dönt azok kezeléséről, építési célra való megfelelősségéről, ismételt felhasználhatóságáról, beépíthetőségéről. Döntését az építési naplóba be kell jegyeznie. (5) A fővállalkozó kivitelező felelős műszaki vezetőjének feladata az (1)-(4) bekezdésben meghatározottakon túlmenően a) az alvállalkozó kivitelezővel, az alvállalkozó kivitelezők felelős műszaki vezetőivel és a szakági felelős műszaki vezetőkkel való együttműködés, a velük történő egyeztetések koordinálása, tevékenységük összehangolása, b) a használatbavételi engedélyezési eljáráshoz szükséges felelős műszaki vezetői nyilatkozat megadása az alvállalkozói és a szakági felelős műszaki vezetői nyilatkozatok alapján. 16

17 14. Az építésügyi hatósági engedélyhez kötött építőipari kivitelezési tevékenységek befejezését követően a fővállalkozó kivitelező vagy annak felelős műszaki vezetője az építési napló összesítő lapján arról nyilatkozik, hogy a) az építőipari kivitelezési tevékenységet a jogerős építési engedélynek és a hozzátartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációnak, valamint b) az 1. melléklet szerinti tartalmú és rendelkezésre álló kivitelezési (megvalósulási) tervdokumentációnak megfelelően, c) az építőipari kivitelezési tevékenységre vonatkozó jogszabályok, általános érvényű és eseti előírások, így különösen a statikai és az épületenergetikai követelmények, szakmai, minőségi, környezetvédelmi és biztonsági előírások megtartásával szakszerűen végezték, d) az építmény kivitelezése során alkalmazott műszaki megoldás az Étv. 31. (2) bekezdésében meghatározott követelményeknek megfelel, e) a jogerős építési engedélytől és a hozzá tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációtól, valamint az 1. melléklet szerinti kivitelezési dokumentációtól való eltérés esetén az eltérés felsorolásával és szükségességének ismertetésével, f) a külön jogszabályban előírt egyeztetés eredményeképpen a közműellátás szakszerűen biztosított, g) az építési munkaterületen keletkezett építési-bontási hulladék mennyisége elérte-e a külön jogszabályban előírt mértéket, az előírások szerint kezelték és az építőipari kivitelezési tevékenység befejezésekor a munkaterületről a külön jogszabályban foglaltak szerint elszállították, h) az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas Kr. 22. (1) A felelős műszaki vezető feladata az Épkiv. 13. (2)-(5) bekezdésében és 14. -ában meghatározott tevékenységek végzése. Ha a felelős műszaki vezető egyéb munkavégzésre irányuló jogviszony keretében látja el feladatát, akkor a feladata az Épkiv. 13. (2) bekezdésében, 13. (3) bekezdés b)-k), n)-p) pontjában, 13. (4)-(5) bekezdésében és 14. -ában meghatározott tevékenységek végzése A tervezői művezető Ki lehet tervezői művezető A 266. Kr. rendelet 15. -a szerint tervezői művezetést az végezhet, aki az adott tervezői szakterületen jogosultsággal rendelkezik Kr. 15. (1) Az Étv. 32. (1) bekezdése szerinti építészeti-műszaki tervezési tevékenységnek az építésügyi hatósági eljáráshoz és az építőipari kivitelezéshez szükséges építészeti-műszaki dokumentációk készítése építészeti-műszaki tervezési jogosultsághoz kötött. Tervezői művezetést az adott tervezési szakterületen jogosultsággal rendelkező végezhet Tervezői művezetés 17

18 Az Étv (1) bekezdése alapján tervezői művezetésre az építtetőtől megbízást kapott tervező a 191. Kr a szerint az általa készített kivitelezési dokumentációval kapcsolatban végezhet tervezői művezetést. Étv. 33. (1) A tervező felelős: (4) A tervező - ha erre az építtetőtől megbízást kapott - tervezői művezetést végezhet. Ennek keretében közreműködik az építészeti-műszaki terveknek megfelelő maradéktalan megvalósítás érdekében, valamint elősegíti a kivitelezés során a tervekkel kapcsolatban felmerült szakkérdések megoldását Kr. 15. A tervező az általa készített kivitelezési dokumentációval kapcsolatban az Étv. 33. (4) bekezdése szerint tervezői művezetést végezhet Az építési műszaki ellenőr Meghatározása Étv. 38/A. (2) Az építési műszaki ellenőri tevékenység a 43. (1) bekezdés e), g), h), i) és k) pontjában, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott feladatok ellátása. Építési műszaki ellenőr alkalmazását vagy megbízását törvény és kormányrendelet kötelezővé teheti Kötelező alkalmazása Az Étv. 38/A. (2) bekezdés és a 40. (4) bekezdés alapján a 191. Kr. kötelezően előírja az alkalmazását a 16. (1) bekezdés szerint. Étv. 38/A. (2) Építési műszaki ellenőr alkalmazását vagy megbízását törvény és kormányrendelet kötelezővé teheti. 40. (4) Jogszabály az építési műszaki ellenőr alkalmazását kötelezővé teheti Kr. 16. (1) Kötelező építési műszaki ellenőrt megbízni a külön jogszabály szerint építési engedélyhez kötött építési tevékenység esetén, ha a) az építőipari kivitelezési tevékenységet több fővállalkozó kivitelező végzi, b) az építési beruházás a Kbt. hatálya alá tartozik, c) az építőipari kivitelezési tevékenység nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügy tárgyát képezi, d) az építőipari kivitelezési tevékenység műemlékvédelem alatt álló építményt érint, vagy e) a 17. (2) bekezdés alapján építtetői fedezetkezelő működik közre Tevékenység végzésének feltételei Az Étv. és 266. Kr. szerint az építési műszaki ellenőri tevékenység csak a névjegyzéket vezető szerv engedélyével végezhető. 18

19 Étv. 38/A. (4) Építési műszaki ellenőri, illetve felelős műszaki vezetői tevékenységet az folytathat, aki rendelkezik a névjegyzéket vezető szerv engedélyével (a továbbiakban: műszaki ellenőri, illetve műszaki vezetői jogosultság). (5) A névjegyzéket vezető szerv annak engedélyezi építési műszaki ellenőri, illetve felelős műszaki vezetői tevékenység folytatását, aki nem áll az ilyen tevékenységet kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, büntetlen előéletű, rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott szakirányú végzettséggel és szakmai gyakorlattal, valamint megfelel az abban meghatározott egyéb feltételeknek Kr. 3. (1) A (2) (7) bekezdésben meghatározott településrendezési tervezési, építészeti-műszaki tervezési, településrendezési szakértői, építésügyi műszaki szakértői, építési műszaki ellenőri és felelős műszaki vezetői tevékenység a névjegyzéket vezető szerv engedélyével folytatható. 6. (1) Természetes személy a 3. szerinti tevékenységeket akkor folytathatja, ha rendelkezik a névjegyzéket vezető szerv engedélyével. (2) Cég akkor kezdheti meg és folytathatja a (4) és (5) bekezdés figyelembevételével az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) f) 38/A. -a szerinti építési műszaki ellenőri tevékenységet, ha személyesen közreműködő tagja vagy munkavállalója rendelkezik általános vagy sajátos építmények szakterületen építési műszaki ellenőri jogosultsággal, és a tevékenységet a jogosultsággal rendelkező személy végzi. (4) Cég az általa vállalt szakmagyakorlási tevékenységek közül, az (5) bekezdés figyelembevételével olyan tevékenységet végezhet, a) amelyhez rendelkezik a (2) (3) bekezdés szerinti feltételekkel, b) amelynek végzésére a megrendelővel írásban szerződést kötött, és c) amelynek végzését a területi kamara nem tiltotta meg. (5) A cégnek az általa vállalt munkához kapcsolódó szakmagyakorlási tevékenységek közül legalább az egyikhez a (2) bekezdés szerinti feltétellel kell rendelkeznie és azt a tevékenységet a cégnek kell végeznie. A vállalt munkához kapcsolódó egyéb szakmagyakorlási tevékenységet amelynek végzéséhez jogosultsággal nem rendelkezik alvállalkozó bevonásával végezheti. (7) A (2) bekezdés vonatkozásában a cég a munkavállalót legalább heti 20 órában foglalkoztatja. 21. (3) Az építési műszaki ellenőr nem lehet az építészeti-műszaki dokumentáció engedélyezésében vagy az annak alapján megvalósítandó építmény kivitelezésének építésfelügyeletében feladatot ellátó hatóság köztisztviselője vagy kormánytisztviselője. (4) Az építési műszaki ellenőr nem végezhet építésügyi műszaki szakértői, vállalkozó kivitelezői, anyagbeszállítói és felelős műszaki vezetői tevékenységet az általa ellenőrzött építési-szerelési munka vonatkozásában. Az építési műszaki ellenőr nem láthat el további építési műszaki ellenőri feladatokat olyan építési szerelési munka esetén, ahol építésügyi műszaki szakértői, vállalkozó kivitelezői vagy anyagbeszállítói tevékenységet olyan gazdálkodó szervezet végzi, amelynek az építési műszaki ellenőr tagja, illetve amellyel munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll. (5) Az építési műszaki ellenőr az általa ellenőrzött építési beruházás során nem lehet az építésügyi műszaki szakértői, a vállalkozó kivitelezői, az anyagbeszállítói és a felelős műszaki vezetői tevékenységet folytatóknak a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója, illetve nem állhat velük munkavégzésre irányuló jogviszonyban. 19

20 Megbízása Az építtető az Étv. 40. (4) bekezdése szerint a feladatainak elvégzése céljából építési műszaki ellenőrt alkalmazhat. A megbízásnak minimum a kivitelezési szerződés megkötésétől a beruházás végszámlájának kiegyenlítéséig kell tartania. Étv. 40. (4) A 43. (1) és (2) bekezdésében foglaltak végrehajtása érdekében az építtető helyszíni képviselőjeként az építőipari kivitelezési tevékenység jellegének megfelelő kormányrendeletben meghatározott jogosultsággal rendelkező építési műszaki ellenőrt, illetve külön jogszabályban meghatározott esetekben és módon beruházót, a beruházó lebonyolítót bízhat meg Kr. 16. (4a) Az építési műszaki ellenőr kötelező közreműködése legalább az építési beruházás induló kivitelezési munkáira vonatkozó kivitelezési szerződés megkötésétől az építési beruházás végszámla kiegyenlítéséig tart. Az építtető és az építési műszaki ellenőr csak írásbeli szerződést köthet az építési műszaki ellenőri feladatok ellátására a 191. Kr. 16. (6) bekezdés értelmében, melynek tartalma a 266. Kr. 21. (2) bekezdés alapján kiegészül Kr. 16. (6) Az építési műszaki ellenőr megbízását írásba kell foglalni. A megbízási szerződés tartalmazza: a) az építtető nevét vagy megnevezését, címét vagy székhelyét, adószámát, elérhetőségét, továbbá a képviseletében eljáró személy nevét vagy megnevezését, címét vagy székhelyét és elérhetőségét, b) az építési műszaki ellenőr megnevezését, nyilvántartási számát, névjegyzéki jelét és elérhetőségét, valamint elektronikus építési napló vezetés esetén a NÜJ-ét, c) építtetői fedezetkezelő közreműködése esetén az építtetői fedezetkezelő megnevezését, cégjegyzékszámát (a Magyar Államkincstár esetében törzskönyvi nyilvántartási számát), adószámát, címét, telefonszámát, elektronikus elérhetőségét, d) az építőipari kivitelezési tevékenység meghatározását, helyét, a kivitelezés várható kezdési és befejezési időpontját, e) az építési műszaki ellenőrnek a kivitelezési szerződés és az (5) bekezdés szerinti kötelezettsége teljesítéséhez kapcsolódó feladatait, f) az építési műszaki ellenőr díját, fizetési módját, határidejét, g) az építési műszaki ellenőrnek a jogszabályban meghatározott feladatokon és felelősségén kívüli további feladatait és felelősségét Kr. 21. (2) Az építési műszaki ellenőr megbízási szerződésében a Ptk.-ban szabályozottak és az Épkiv. 16. (6) bekezdésében foglaltakon túlmenően rögzíteni kell a) az építési műszaki ellenőrzés gyakoriságát, b) az építési naplóba való bejegyzés gyakoriságát, a bejegyzésről az építtető tájékoztatásának módját, c) a jogszabályokban meghatározott feladatokon túlmenő építtetői elvárásokat, felhatalmazásokat Feladata, felelőssége 20