I. A KÖTELEM ÉS A SZERZŐDÉS FOGALMI KÉRDÉSEI II. A SZERZŐDÉSEK TIPIZÁLÁSA III. ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK

Átírás

1 ÜZLETI JOG II. 1. előadás 2016 A kötelem általános szabályai dr. Verebics János, PhD egyetemi docens, BME GTK Üzleti jog tanszék 1 Áttekintés: I. A KÖTELEM ÉS A SZERZŐDÉS FOGALMI KÉRDÉSEI II. A SZERZŐDÉSEK TIPIZÁLÁSA III. ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 2 1

2 I. A kötelem és a szerződés fogalmi kérdései 3 I. A KÖTELEM ÉS A SZERZŐDÉS FOGALMI KÉRDÉSEI A.) Fogalmi alapvetés B.) A kötelmi jog elhelyezése a polgári jogban C.) A kötelmek az új Ptk.-ban D.) A félév ütemezése E.) A félévközi felmérők rendje F.) Az év végi vizsgák rendje G.) Tananyag H.) Az előadások diái A jegyzet XII.1 pontjával együtt tanulandó I.2 A kötelem A.) A kötelem fogalma B.) A kötelem jellemzői C.) A kötelem keletkezése 4 2

3 I. A KÖTELEM ÉS A SZERZŐDÉS FOGALMI KÉRDÉSEI I.3 A szerződés A.) A szerződés lényegi sajátosságai B.) Helytállás a szerződésért; az osztható és az oszthatatlan szolgáltatás C.) Egyetemlegesség D.) A szerződési alapelvek E.) A szerződés tárgya: a szolgáltatás F.) A szerződés létrejötte: folyamat G.) A szerződés teljesítése H.) A szerződésszegés I.) A szerződés megszűnése I.4 A tartozáselismerés és az egyezség A jegyzet XII.1 pontjával együtt tanulandó 5 Miről szól az üzleti élet? 6 3

4 A.) Fogalmi alapvetés - A piacon termékek, szolgáltatások és ezek általános egyenértékese, a pénz cserélődnek az ügyleti forgalom magánjogi kereteit pedig a szerződési jog biztosítja. 7 B.) A kötelmi jog elhelyezése a polgári jogban - Vagyonjog: dologi jog (statikus) kötelmi: vagyonmozgás - A kötelmi jog elhelyezése a polgári jogban: a vagyoni jogok részeként a dologi jogok mellett > a szerződések joga a kötelmi jog egyik legjelentősebb, egyben legterjedelmesebb része 8 4

5 C.) A kötelmek az új Ptk.-ban - Az új Polgári Törvénykönyv egyik lényeges, szerkezeti újítását jelentette a kötelmekre vonatkozó közös szabályok a Hatodik Könyv élén, önálló részben való elhelyezése ezt követően tárgyaljuk a szerződések közös szabályait majd az egyes szerződéseket 9 D.) A félév tematikája - Ebben a félévben az utolsó, 14. előadást kivéve, melyet a szerzői jognak szentelünk kizárólag a kötelmek, szerződések jogával foglalkozunk a következő ütemezés szerint 10 5

6 A kötelmek közös szabályai: 11 A szerződés általános szabályai: 12 6

7 Egyes szerződések: 13 D.) A félév tematikája február

8 D.) A félév tematikája március D.) A félév tematikája március

9 D.) A félév tematikája március D.) A félév tematikája március

10 D.) A félév tematikája március D.) A félév tematikája 25 tesztes kérdés + 5 kérdéses irányított jogesetmegoldás, feladatonként 1-1, mindösszesen 30 pontért, 2 turnusban, javítási lehetőség nincs, méltányolható és igazolt mulasztás esetén pót héten egy felmérő pótlása lehetséges április

11 D.) A félév tematikája április D.) A félév tematikája április

12 D.) A félév tematikája április D.) A félév tematikája május

13 D.) A félév tematikája a már ismert szabályok szerint május D.) A félév tematikája május

14 E.) A felmérők pontozása - A félévközi munka alapján két felmérő megírásával és az órai plusz teljesítményre kapott pontokkal megajánlott jegy szerezhető. - A jegyek megállapításához irányadó ponthatárok: 39 pontig nincs megajánlott jegy közepes jó jeles A megajánlott jegy csak lehetőség! 27 F.) Az év végi vizsgák rendje - Vizsgaidőszakban írásbeli vizsga, amely 30 db feleletválasztós kérdésből és egy - irányított kérdésekhez kapcsolt - jogesetből áll. a kérdések lefedik a teljes féléves anyagot a vizsgán mindösszesen 40 pont szerezhető (ebből 10 a jogesetmegoldásra) - A ponthatárok a következők: 1-19 elégtelen elégséges közepes jó 35- jeles 28 14

15 G.) Tananyag - Tananyag: Pázmándi Kinga (szerk.): Üzleti jog, Typotext, I.2 A kötelem A.) A kötelem fogalma - A Ptk. szerint a kötelem: kötelezettség a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás teljesítésének kötelezettségére > a kötelem valamely dolog adására, tevékenységre, tevékenységtől való tartózkodásra vagy más magatartásra irányulhat 30 15

16 I.2 A kötelem B.) A kötelem jellemzői - Jellemzői: mindig meghatározott személyek között áll fenn, s általában ellenkező gazdasági érdekállású, két vagy több személy közti, mellérendelt jogviszonyt jelent alanya lényegében bárki lehet közvetett tárgya a dolog közvetetlen tárgya a szolgáltatás tartalma a kötelezett teljesítési kényszere > a kötelezettségért a kötelezett teljes vagyonával köteles helytállni diszpozivitás > a kógens normáktól való eltérés azonban semmisséget eredményez 31 I.2 A kötelem C.) A kötelem keletkezése - A leggyakoribb kötelemkeletkeztető tények: 32 16

17 I.2 A kötelem C.) A kötelem keletkezése - A leggyakoribb kötelemkeletkeztető tények: szerződés károkozás személyiségi, dologi vagy más jog megsértése egyoldalú jognyilatkozat > a nyilatkozattevő egyoldalúan, sokszor saját vagyona terhére biztosít valaki más számára értékpapír, jogalap nélküli gazdagodás megbízás nélküli ügyvitel és utaló magatartás 33 I.3 A szerződés A.) A szerződés lényegi sajátosságai - A szerződés lényegi sajátossága: kölcsönösen érdekek kielégítésére irányul a felek általában ellenkező érdekállásúak tudatosan, egyező akarattal ennek érdekében kötnek jogokat és kötelezettségeket keletkeztető megállapodást azonos érdekű pozícióban (kötelezettként illetőleg jogosultként) azonban egyidejűleg többen is megjelenhetnek 34 17

18 I.3 A szerződés B.) Helytállás a szerződésért; az osztható és az oszthatatlan szolgáltatás - A helytállás szabályainak megállapításához: a Ptk. alapvetően a szolgáltatás oszthatósága vagy oszthatatlansága felől közelít - A szolgáltatás osztható, ha a jogosult lényeges jogi érdekének sérelme nélkül önállóan használható részekre bontható > osztott kötelezettség esetén - a Ptk. eltérő rendelkezésének hiányában - a jogosult minden kötelezettől a ráeső részt követelheti 35 I.3 A szerződés C.) Egyetemlegesség - Ha egy nem osztható szolgáltatással többen tartoznak (egyetemlegesség) a teljesítés bármelyik kötelezettől követelhető minden kötelezett az egész szolgáltatással tartozik ha bármelyikük teljesít ~ a jogosulttal szemben a teljesített rész erejéig (a teljesítő irányában megtérítési kötelezettség keletkezésével) ~ a többiek kötelezettsége is megszűnik 36 18

19 I.3 A szerződés D.) A szerződési alapelvek - A szerződési alapelvek: szerződési szabadság > a felek ~ szabadon köthetnek szerződést ~ szabadon választhatják meg a másik szerződő felet visszterhesség vélelme, arányosság (szinallagma) követelménye együttműködési és tájékoztatási kötelezettség ~ a feleket már a szerződéskötés során terheli > megsértése esetén kártérítés, DE! ~ az elmaradt szerződéskötésért a felek nem tartoznak felelősséggel > a szerződésekre vonatkozó, egyébként alapvetően diszpozitív polgári jogi szabályozás legáltalánosabb keretei 37 I.3 A szerződés E.) A szerződés tárgya: a szolgáltatás - A Ptk. szerint a szerződés: a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozata, amelyből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére [Ptk. 6:58. ]. - A szolgáltatás közvetlen tárgya: az a magatartás, amit a jogosult követelhet és a kötelezett tanúsítani köteles közvetett tárgya: a jogi értelemben vett - dolog, aminek az adására, szolgáltatására a szerződés létrejött 38 19

20 A szerződés létre jöhet így is 39 meg persze másképpen is

21 I.3 A szerződés F.) A szerződés létrejötte: folyamat - A szerződés létrejötte: a szabályozás új szerkezete ~ a szerződés létrejöttének sémája alapján (ajánlattételtől a szerződés létrejöttéig) ~ a szerződés megkötésének speciális szabályai elvi alap: konszenzuális szerződések, ahol a szerződések létrejöttéhez a felek (kölcsönös, egybehangzó) akaratnyilvánítása szükséges > amennyiben legalább a szerződés lényegi kérdéseiben nincs egyetértés a felek között, a szerződés nem jön létre. 41 I.3 A szerződés G.) A szerződés teljesítése - A szerződés akkor éri el célját, akkor teljesül, ha a felek kölcsönösen teljesítik vállalt kötelezettségeiket DE! szenvedhet olyan hibában, mely a kívánt eredmény elérését megakadályozza ~ érvénytelenség ~ hatálytalanság ha a szerződésszerű teljesítés elmarad > szerződésszegés 42 21

22 I.3 A szerződés H.) A szerződésszegés - A szerződésszegés esetei a késedelem, a hibás teljesítés, a lehetetlenülés, a teljesítés megtagadása, a jognyilatkozat tételének elmaradása legfontosabb jogkövetkezménye: az a fél, aki a szerződésszegésért felelős, a másik fél felé kártérítési kötelezettséggel tartozik 43 I.3 A szerződés I.) A szerződés megszűnése - A szerződés megszűnése: a tartalmának megfelelő teljesítéssel más okból (valamely fél egyoldalú nyilatkozata, bíróság döntése) 44 22

23 I.4 A tartozáselismerés és az egyezség - Tartozás elismerés és egyezség: [Ptk. 6:26-6:27. ] a tartozáselismerést kiemelte a szerződések közül ~ a jognyilatkozat érvényességéhez nem megkövetelt az írásba foglalás ~ a tartozáselismerő kötelezettet terheli annak bizonyítása, hogy tartozása alacsonyabb összegben áll fenn az egyezséget korábban a Ptk. a szerződésmódosítás körében szabályozta ~ most a kötelmi közös szabályok közé került ~ akkor is sor kerülhet egyezségkötésre, ha csak az egyik fél enged az eredeti követeléséből 45 II. A szerződések tipizálása 46 23

24 II. A SZERZŐDÉSEK TIPIZÁLÁSA I A.) A szerződés gazdasági alapja és a jogi konstrukció kapcsolata B.) A szerződések megkülönböztetése a főszolgáltatás jellege alapján A jegyzet XII.2 pontjával együtt tanulandó II.2 A főszolgáltatás szerinti csoportosítási lehetőségek A.) Adási szerződések B.) Tevékenységkifejtő szerződések C.) Használati szerződések D.) Helytállási kötelezettséget tartalmazó szerződések E.) A társasági szerződés sajátosságai F.) Új szerződéstípusok megjelenése a polgári jogban 47 II. A SZERZŐDÉSEK TIPIZÁLÁSA I A.) A szerződés gazdasági alapja és a jogi konstrukció kapcsolata - A szerződéskötéskor a felek (vélhetően): a gazdasági érdeküknek legmegfelelőbb, a tranzakció számára legkedvezőbb jogi konstrukciót fogják választani ez lehet ~ típusszerződés ~ vegyes (többféle szerződéstípust kombináló) szerződés ~ atipikus (nem nevesített) szerződés 48 24

25 II. A SZERZŐDÉSEK TIPIZÁLÁSA I B.) A szerződések megkülönböztetése a főszolgáltatás jellege alapján - A főszolgáltatás jellege szerinti csoportosítás legalapvetőbben adási, tevési, használati és helytállási szerződéseket különböztet meg. 49 II. A SZERZŐDÉSEK TIPIZÁLÁSA II.2 A főszolgáltatás szerinti csoportosítási lehetőségek A.) Adási szerződések - Lényegét: dolog vagy jogosultság más személy részére való ~ ideiglenes (pl. kölcsön) vagy ~ végleges (pl. adásvétel) átadása, átengedése képezi > az üzleti életben tipikusan ide tartoznak a termékforgalom szerződései

26 II. A SZERZŐDÉSEK TIPIZÁLÁSA II.2 A főszolgáltatás szerinti csoportosítási lehetőségek B.) Tevékenységkifejtő szerződések - A tevékenységkifejtő jellegű szerződés alapján munkával, tevékenység-kifejtéssel elérhető valamilyen eredmény (vállalkozás) létrehozására vagy a lehető legnagyobb gondosság melletti ügyellátásra (megbízás) kerül sor. 51 II. A SZERZŐDÉSEK TIPIZÁLÁSA II.2 A főszolgáltatás szerinti csoportosítási lehetőségek C.) Használati szerződések - Használati kötelmek az egyik fél időlegesen megkapja egy dolog használatának, esetleg hasznosításának a jogát ellenérték (bérleti díj) fejében 52 26

27 II. A SZERZŐDÉSEK TIPIZÁLÁSA II.2 A főszolgáltatás szerinti csoportosítási lehetőségek D.) Helytállási kötelezettséget tartalmazó szerződések - Helytállási kötelezettséget tartalmazó szerződések: teljesítésre csak bizonyos körülmények bekövetkeztekor kerül sor (pl. káresemény esetén a biztosító fizet a károsultnak) addig azonban csak a szerződés alapján a jövőre nézve a kötelezettségvállalásért áll helyt - rendelkezésre áll. 53 II. A SZERZŐDÉSEK TIPIZÁLÁSA II.2 A főszolgáltatás szerinti csoportosítási lehetőségek E.) A társasági szerződés sajátosságai - A társasági szerződés alapvető jellemzője a felek ellenkező érdekállásának hiánya és az organizatorikus funkció > az együttműködés kereteit rögzíti kötelező tartalmát a Ptk. határozza meg ~ részben a Ptk. általános szabályai (3:5 3:10. ) ~ részben a 3:95 3:99. (cégnév, székhely, tagok felsorolása, tevékenységi kör, időtartam stb.) ~ az egyes társasági formáknál az adott társasági forma jellegzetességei miatt szükséges további törvényi kellékek rendelkeznie kell a társaság ~ cégnevéről ~ székhelyéről ~ által folytatott tevékenységről ~ vagyonáról > a társasági szerződésre vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell az egyszemélyes kft. és rt. alapszabályára, a zártkörűen alapított rt. alapszabályára és a nyilvános alapítású rt. alakuló közgyűlésén elfogadott alapszabályára > egységesen: létesítő okirat 27

28 II. A SZERZŐDÉSEK TIPIZÁLÁSA II.2 A főszolgáltatás szerinti csoportosítási lehetőségek F.) Új szerződéstípusok megjelenése a polgári jogban - A gazdasági-társadalmi viszonyok fejlődése nyomán úgy a Polgári Törvénykönyvben, mint a Ptk.-n kívüli jogszabályokban új szerződéstípusok (pl. lízing, franchise) jelentek meg > az új Ptk.-ban új szerződéstípus bevezetésére kizárólag abban az esetben került sor, ha az önálló, más szerződésektől elkülöníthető gazdasági tartalom kimutatható volt 55 III. Ellenőrző kérdések (10 db.) 56 28