Magyar Jogász Egylet, Eger, november 27.

Átírás

1 Szerződésszeg sszegés, s, előrel reláthatóság, kártérítési felelőss sség g az új Ptk.-ban II.. részr Magyar Jogász Egylet, Eger, november 27. dr. Verebics János, PhD egyetemi docens, BME GTK Üzleti jog tanszék elnökhelyettes, Páneurópa Jogász Unió 1 Áttekintés I. SZERZŐDÉSSZEG SSZEGÉS ÉS S KÁRTK RTÉRÍTÉSI FELELŐSS SSÉG G RÉGI R PTK.-BAN II. SZERZŐDÉSSZEG SSZEGÉS ÉS KÁRFELELŐSSÉG G AZ ÚJ J PTK.-BAN III. I. A VEZETŐ TISZTSÉGVISEL GVISELŐK KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSS SSÉGE 2 docens, BME GTK Üzleti jog tanszék 1

2 Második rész 3 Kártérítési előreláthatósági klauzula gépjármű adásvételi szerződésben 6. A felek által ismert gazdasági cél, a szerződésszegésért való kártérítési felelősség mértéke 6.1. Vevő tájékoztatja az Eladót, hogy a Gépjárművet annak gazdasági (üzletszerű) hasznosításának szándékával kívánja megszerezni, azzal Budapesten a személyszállítási szolgáltatásról szóló évi XLI. törvény 12. -a szerinti személytaxiszolgáltatási tevékenységet kíván folytatni Eladó kijelenti, hogy a Gépjármű eleget tesz A személytaxival végzett személyszállítási szolgáltatás és a személytaxiszolgáltatást közvetítő és szervező szolgálat működtetésének feltételeiről, a taxiállomások létesítésének és igénybevételének rendjéről és a személytaxi-szolgáltatás hatósági áráról szóló 31/2013. (IV. 18.) Főv. Kgy. rendeletben a taxizás céljára használt gépkocsikkal szemben támasztott műszaki megfelelőségi követelményeknek. docens, BME GTK Üzleti jog tanszék 2

3 Kártérítési előreláthatósági klauzula gépjármű adásvételi szerződésben 6.3 Vevő tájékoztatja Eladót, hogy Gépjármű javára történő átírását követően haladéktalanul megteszi azokat az intézkedéseket, elvégzi azokat a változtatásokat, melyek a 6.2. pont alatt hivatkozott Főv. Kgy. rendelet a taxizás céljára használt gépjárművekkel szemben támaszt. Ezek együttes költségét Ft-ban határozza meg. A jármű a forgalomba állításra való felkészítését követően a személytaxi-szolgáltatási tevékenységet kizárólag a Gépjárművel kívánja folytatni, más, a jogszabályi követelményeknek megfelelő helyettesítő járművel nem rendelkezik. Vevő az adózás utáni és költségeivel csökkentett, várható nettó havi jövedelemét az előző három év igazolt eredménye alapján havi forintban jelöli meg Felek a kölcsönös tájékoztatások tartalmát megismerték, azokat tudomásul veszik. II. SZERZŐDÉSSZEGÉS ÉS KÁRFELELŐSSÉG AZ ÚJ PTK.-BAN II.6 Az előreláthatóság értelmezésének gyakorlati problémái B.) Az előreláthatóság kérdése egyes jogviszony-típusok összefüggésében -Az előreláthatósággal összefüggő további kérdések: előreláthatósági korlát is fokozatos jellegű, a kártérítés a kár nagyságrendjének (szokásos) előre láthatóságához (mértékéhez) igazodik a szerződésmódosítással az előreláthatóság automatikusan nem noválódik > de a módosítással a megnövekedett kockázathoz igazítható tartozásátvállalás, szerződésátruházás > ebben TÉNYLEG a bírói gyakorlatnak kell majd állást foglalnia > VAGY-VAGY ~ teljeskörű jog- és kötelezettség-átszállás > az eredeti előreláthatóság irányadó továbbra is ~ a belépő fél számára EZ a szerződéskötés, méltányolható, hogy ő akkor mit lát előre tartós jogviszonyok > ha van módosítás, a szerint vezető tisztségviselő tartós jogviszonya > csak ha újra választják öröklés > fennmarad az eredeti előreláthatósági kárfelelősség 6 docens, BME GTK Üzleti jog tanszék 3

4 II. SZERZŐDÉSSZEGÉS ÉS KÁRFELELŐSSÉG AZ ÚJ PTK.-BAN II.6 Az előreláthatóság értelmezésének gyakorlati problémái C.) A kár mértékének előre láthatósága - Az előreláthatóság követelménye: kizárólag a szerződő partnernél esetlegesen bekövetkező kárra és annak nagyságrendjére terjed ki nem kell viszont részleteiben, a kárkövetkezmények összegszerűségére is tekintettel ismerni a várható kockázatot > további feltétel (lehet): a kár bekövetkeztével ésszerűen számolni lehet Lássunk ehhez egy jogestet! 7 - Jogeset: Együttműködési kötelezettség [rptk (4) bek] > ÍH Tényállás: a bank bankszámlaszerződés teljesítése során téves művelettel 54 millió forintot utal át alperesnek alperes a pénzt felveszi, állítása szerint legnagyobb részét később egy benzinkútnál ellopják tőle (az elkövető nem lesz meg) a bank keresetét a jogalap nélküli gazdagodásra alapítva kártérítésért perel alperes védekezése: felperesi alkalmazott járt el gondatlanul, ő nem tudott az átutalás téves voltáról, jóhiszeműen gazdagodott, a gazdagodástól a lopás folytán elesett 8 docens, BME GTK Üzleti jog tanszék 4

5 - Jogeset: Együttműködési kötelezettség [rptk (4) bek] > ÍH Döntés: nem jogalap nélküli gazdagodás > a bankszámla szerződés alapján alperesre háruló visszafizetési kötelezettség megszegése > rptk (1) bek. adott helyzetben elvárható együttműködési kötelezettség követelménye: alperesnek a pénz felvétele előtt tájékozódnia kellett volna annak eredetéről, az összeg nagyságára tekintettel ezt nem mulaszthatta volna el nem tudta bizonyítani, hogy várt volna ilyen összegű átutalást felperes károsodása ennek eredményeként következett be miután a tévesen átutalt pénzzel alperes rendelkezett, ezzel egyidejűleg felróható késedelembe is esett > ezt sem tudta kimenteni 9 - Jogeset: Együttműködési kötelezettség [rptk (4) bek] > ÍH A régi Ptk. szerint a szerződésszegést megalapozó tényező: az adott helyzetben általában elvárható magatartás tanúsításának elmulasztása ha nem várok ilyen nagyságrendű átutalást (mert nincs olyan esedékes követelésem, mely ekkora nagyságrendű lenne) elvárható, hogy szerződő partneremnél, a banknál rákérdezzek annak eredetére amíg ez nem tisztázódik, a pénzzel sajátomként nem rendelkezek, nem veszem fel ha pedig a bank a visszafizetésre felszólít, visszafizetem > a gazdagodás NEM jóhiszemű, a magatartás felróható, NINCS kimentési lehetőség 10 docens, BME GTK Üzleti jog tanszék 5

6 - Jogeset: Együttműködési kötelezettség [rptk (4) bek] > ÍH Az új Ptk. szerint: van-e a 6:162. szerint kimentésre lehetőség? NINCS Ésszerűen és gondosan eljárva előre kellett-e volna látnia a kár bekövetkeztét? azt, hogy ellopják tőle a pénzt? NEM azt, hogy ha a (számára tudottan bizonytalan eredetű) pénzzel sajátjaként rendelkezik, az ebből adódó kockázatot ő viseli ez a teljes összegre vonatkozik 11 II. SZERZŐDÉSSZEGÉS ÉS KÁRFELELŐSSÉG AZ ÚJ PTK.-BAN II.6 Az előreláthatóság értelmezésének gyakorlati problémái D.) A bekövetkező kár lehetséges esetcsoportjai - Lehetséges esetcsoportjai a kereskedelmi szerződések körében: továbbértékesítés/károsult üzleti tevékenységének szokásos nyeresége kárelhárítás/kárenyhítés szokásos és indokolt költségei felelősségi kár (a kötbért is ide értve) árfolyamveszteség feleslegessé vált (korábbi) ráfordítások Lássunk erre egy jogesetet üzleti hírnév (goodwill) > csak ha ennek kockázatára előzetesen figyelmeztette jogosult a kötelezettet > figyelemmel kell lenni arra, hogy az adott üzletágban szokásos következmények általában előre láthatóak 12 docens, BME GTK Üzleti jog tanszék 6

7 Jogeset: A hibás teljesítéshez ún. következményi károk is kapcsolódhatnak, így nem kizárt, hogy hibás teljesítéssel előidézett kárnak minősüljön minden olyan költség, illetőleg utóbb feleslegessé vált kiadás, amely a hibásan teljesített szerződés megkötése előtt merült fel [rptk. 310., 339. (1) bek., 424. (1) bek.] BH Tényállás: Felperes (alperes alkalmazottaival való előzetes tárgyalás, szándéknyilatkozatok után) november 30-án bérleti szerződést köt alperessel, melynek alapján (alperes kellék és jogszavatosságát kikötve) bútorkereskedelem céljából egy 623 négyzetméter alapterületű, üzlet rendeltetésű helyiséget vesz üzlet rendeltetésű tevékenységre bérbe. Egy korábban (november 3.) kötött szerződésben szerződésben meghatározták, hogy bérlő és bérbeadó a megállapodás későbbi megkötéséig milyen munkákat végeznek el az ingatlanon. Felperes a szerződéskötést megelőzően, még májusában pályázaton forint támogatást nyert a Megyei Munkaügyi Központtól, vállalnia kellett azonban, hogy bútorkereskedelmi vállalkozásában az önfoglalkoztatást október 31.-ig fenntartja. Időközben vállalkozása Kft. formájában is megalakult. Felperes kéri üzletéhez működési engedély kiadását, ekkor azonban kiderül, hogy a bérlet tárgyát képező telephely nem üzletként, hanem üzemként van nyilvántartva. Felszólítja alperest az átminősítés elvégeztetésére, de eredménytelenül: így végső soron a jegyző a működési engedély iránti kérelmet elutasítja. Felperes a szerződést július 7-én azonnali hatállyal felmondja (ezt alperes tudomásul veszi), s visszafizeti a Munkaügyi Központnak a felvett támogatást. A bérbeadó által végzett építési munkálatok hiányosságai folytán további károk érik: így mindösszesen Ft-ra perel. 13 Jogeset: A hibás teljesítéshez ún. következményi károk is kapcsolódhatnak, így nem kizárt, hogy hibás teljesítéssel előidézett kárnak minősüljön minden olyan költség, illetőleg utóbb feleslegessé vált kiadás, amely a hibásan teljesített szerződés megkötése előtt merült fel [rptk. 310., 339. (1) bek., 424. (1) bek.] BH Az első és másodfok döntése: elsőfok: részítéletében valamennyi kárért megállapította az alperesi felelősséget, alperes beszámítási kifogását (az általa elvégzett munkálatok ellenértékét) elutasította másodfok: tévedett az elsőfokú bíróság, nem lehet megállapítani, terheli-e felperest közrehatás akár bekövetkeztében - Az LB döntése: a felülvizsgálati kérelem tárgya két kérdés eldöntése volt a.) jogszabálysértőn állapította-e meg a jogerős határozat alperes kártérítési felelősségének fennállását, s ha igen, terheli-e alperes kártérítési kötelezettség a szerződéskötést megelőző időszakra is ~ alperes a rendeltetésszerű alkalmasságért szavatosságot vállalt (ide értve, hogy a bérlemény a kereskedelmi engedélyezési feltételeknek megfelel), hibásan teljesített, s nem tudta kimenteni magát azzal, hogy úgy járt el, ahogy az az adott esetben elvárható ~ a javításokat alperes nem végezte megfelelően, beázások jelentkeztek, az ezekkel okozati összefüggésben keletkezett károkért felelősséggel tartozik ~ azzal, hogy (alperes hibájából) felmondta felperes a szerződést, korábbi kiadásai feleslegessé váltak (előzetes beruházási munkák), ezek is következménykárok, azzal, hogy kár felperest csak az előtársasági szakasz megnyílásától (2005. július 21.) érhette b.) a beszámítási kifogás jogsértő módon került-e elutasításra > nem 14 docens, BME GTK Üzleti jog tanszék 7

8 Jogeset: A hibás teljesítéshez ún. következményi károk is kapcsolódhatnak, így nem kizárt, hogy hibás teljesítéssel előidézett kárnak minősüljön minden olyan költség, illetőleg utóbb feleslegessé vált kiadás, amely a hibásan teljesített szerződés megkötése előtt merült fel [rptk. 310., 339. (1) bek., 424. (1) bek.] BH Az ügy vonatkozásában az új Ptk. szerint (is) alapvetően felmerülő kérdés: a szerződéskötés időpontjában kellett-e számolnia a bérbeadónak a szerződéskötést megelőző időszakra felmerülő esetleges kártérítési igénnyel? igen: tisztában volt azzal, hogy a bérbevevő beruházásokat eszközöl, ezekhez hozzájárult, a rendeltetésszerű használatért pedig szavatolt 15 II. SZERZŐDÉSSZEGÉS ÉS KÁRFELELŐSSÉG AZ ÚJ PTK.-BAN II.6 Az előreláthatóság értelmezésének gyakorlati problémái D.) A bekövetkező kár lehetséges esetcsoportjai - Lehetséges esetcsoportjai a kereskedelmi szerződések körében: továbbértékesítés/károsult üzleti tevékenységének szokásos nyeresége kárelhárítás/kárenyhítés szokásos és indokolt költségei felelősségi kár (a kötbért is ide értve) árfolyamveszteség feleslegessé vált (korábbi) ráfordítások üzleti hírnév (goodwill) > csak ha ennek kockázatára előzetesen figyelmeztette jogosult a kötelezettet > figyelemmel kell lenni arra, hogy az adott üzletágban szokásos következmények általában előre láthatóak E szempontok a szerződésben is megjeleníthetők 16 docens, BME GTK Üzleti jog tanszék 8

9 Kártérítési előreláthatósági klauzula gépjármű adásvételi szerződésben 6.5. Felek kijelentik, hogy a pontokban foglaltakat az esetleges szerződésszegésből eredő kártérítési igényekre valamint a Ptk. 6:143. -a szerinti kártérítés mértékére nézve irányadónak tartják. Ezen belül is a szerződésszegésből eredő következménykárnak tekintik különösen (a) az elmaradt vagyoni előnyöket, Vevő esetében nevesítetten is a Gépjármű szerződésszegéssel összefüggő használati akadályoztatottságából eredő minden bevételkiesést, elmaradt hasznot; (b) egyéb vagyontárgyak a szerződésszegés összefüggésében felmerülő sérelmét, értékcsökkenését, illetőleg az ezek reparációjához szükséges költségeket; (c) a szerződésszegésből eredő károk elhárításával, károk enyhítésével kapcsolatban felmerült költségeket; (d) a harmadik személyek irányába jelentkező (szerződésszegésből adódó vagy szerződésen kívüli kárfelelősség alapján megtérítendő) felelősségi károkat, ide értve az esetleges kötbérfizetési kötelezettségeket is; (e) a feleslegessé vált korábbi kiadásokat; (f) az üzleti jóhírnév (goodwill) esetleges sérelmét, az ebből eredő piaci pozícióvesztéssel összefüggő elmaradt jövedelmet illetőleg a jóhírnév visszaszerzése céljából tett intézkedések kapcsán felmerülő költségeket. II. SZERZŐDÉSSZEGÉS ÉS KÁRFELELŐSSÉG AZ ÚJ PTK.-BAN II.7 A kártérítés további kérdései az új Ptk.-ban - A kártérítés további kérdései: [Ptk. 6:144-6:149. ] a károsult ~ kármegelőzési, kárelhárítási és kárenyhítési kötelezettségére ~ a közös károkozók felelősségére aszerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályait kell alkalmazni ha a szerződésszegés deliktuális felelősségi tényállást is megvalósít ~ a kumuláció kizárt ~ a jogosult csak a szerződésszegéssel okozott kárai megtérítését követelheti ingyenes szerződések: indokolt a felelősség enyhítése ~ szándékos magatartással/lényegi információ visszatartásával azonban kár nem okozható > az ilyen kárért a kötelezett felel ~ a jogosult vagyonában az ingyenes szolgáltatással okozott kárért a felróhatósági felelősség kimentési mércéje szerint felel közreműködőért való felelősség: a korábbi szabályok fenntartása > a közreműködőért helytálló kötelezett visszkereseti (megtérítési) igénye 18 docens, BME GTK Üzleti jog tanszék 9

10 III.. A vezető tisztségvisel gviselők k kártk rtérítési felelőss ssége 19 III. A VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐK KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE III.1 A vezető tisztségviselők felelőssége a Gt. szabályai szerint A.) A vezető tisztségviselő kárfelelőssége az általános elvárhatósági mérce szerint B.) A speciális belső kárfelelősség egyes esetei külső kártérítési felelősség C.) A vezető tisztségviselő kártérítési felelősségének jellemzői I. D.) A vezető tisztségviselő kártérítési felelősségének jellemzői II. E.) A vezető tisztségviselők tipikus károkozó magatartásai F.) Az igényérvényesítés sajátosságai G.) A rendes kockázatvállalás nem alapoz meg felelősséget III.2 A vezető tisztségviselők felelősségével összefüggő kártérítési kérdések az új Ptk.-ban A.) A vezető tisztségviselő felelősség egységes, minden jogi személyre vonatkozó szabályai az új Ptk.-ban B.) Gazdasági társaságok vezető tisztségviselői 20 docens, BME GTK Üzleti jog tanszék 10

11 III.1 A vezető tisztségviselők felelőssége a Gt. szabályai szerint A.) A vezető tisztségviselő kárfelelőssége az általános elvárhatósági mérce szerint -A vezető tisztségviselők (belső) kárfelelősségét a Gt. 30. (2) bek. alapján megalapozza: a társaság ügyeinek intézése során a vezető tisztségviselőtől elvárható fokozott gondosság elmulasztása a gazdasági társaság érdekei elsődlegességének figyelmen kívül hagyása, gondatlan vagy szándékos mellőzése, a jogszabályok, a társasági szerződés (alapító okirat), a társaság legfőbb szerve által hozott határozat be nem tartása, valamint az ügyvezetési kötelezettségek vétkes megszegése, illetve az ügyvezetői tisztségről való lemondással, a lemondás hatályosulásáig okozott kár. 21 III.1 A vezető tisztségviselők felelőssége a Gt. szabályai szerint B.) A speciális belső kárfelelősség egyes esetei külső kártérítési felelősség - A vezető tisztségviselő speciális kártérítési felelősségének további alapja lehet előtársasági szakaszban a bejegyzési kérelem jogerős elutasítása után is folytatott gazdasági tevékenység, Gt. 16. (3) > korlátlan és egyetemleges adatbejelentési kötelezettség elmulasztása, Gt. 26. (1)-(2) bek. wrongful trading, Gt. 30. (3), Cstv. 33/A. > a hitelezőkkel szemben fizetőképességi nyilatkozat (solvency test) > ha a társasági szerződés, alapszabály rendelkezik róla > elmulasztása ellenére történő kifizetések - A külső felelősség főszabálya: > Gt. 30. (1) bekezdés a társaság felelős azért a kárért, amelyet vezető tisztségviselője e jogkörében eljárva harmadik személynek okozott. 22 docens, BME GTK Üzleti jog tanszék 11

12 III.1 A vezető tisztségviselők felelőssége a Gt. szabályai szerint C.) A vezető tisztségviselő kártérítési felelősségének jellemzői I. - A vezető tisztségviselő kártérítési felelősségének jellemzői vele szemben fokozott elvárhatóság érvényesül kimenteni magát azzal tudja, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható a károsult oldalán vizsgálni kell a kárelhárítási, kárenyhítési kötelezettség teljesítését is a vezető tisztségviselő felelőssége kontraktuális természetű > általában a társasággal kötött polgári jogi vagy munkaszerződés alapján áll fenn ~ a kártérítés bírósági mérséklésének nincs helye > Ptk > Ptk 318. ~ teljeskörűen felel a következménykárokért is 23 III.1 A vezető tisztségviselők felelőssége a Gt. szabályai szerint D.) A vezető tisztségviselő kártérítési felelősségének jellemzői II. -A vezető tisztségviselő kártérítési felelősségének jellemzői kártérítési felelőssége a polgári jog általános szabályai szerint áll fenn, akkor is, ha munkaviszonyban áll > egyebek mellett: BH ~ nem az enyhébb munkaügyi felelősség érvényesül ~ anyagi jogként az Mt. és a Gt. is a polgári jogi felelősség szabályainak korlátozás nélküli alkalmazását írja elő ~ a kárigény elévülésére is a Ptk. irányadó az, hogy a vállalkozó gazdasági társaság hibás teljesítése a vezető tisztségviselője szakértelme hiánya vagy szakszerűtlen eljárása miatt következett be ~ a vezető tisztségviselőnek a megrendelővel szembeni önálló, a vállalkozóétól elkülönült felelősségét nem alapozza meg ~ közvetlenül csak olyan többlettényállás megvalósulása esetén léphet fel vele szemben a megrendelő, amikor a vezető tisztségviselő jogkörén kívül eljárva, a szerződéstől függetlenül fejtett ki károkozó magatartást > BH docens, BME GTK Üzleti jog tanszék 12

13 III.1 A vezető tisztségviselők felelőssége a Gt. szabályai szerint E.) A vezető tisztségviselők tipikus károkozó magatartásai - Kártérítési igényt keletkeztető mulasztások, kötelezettségszegések cégbírósági beadványok benyújtásának elmulasztása a társaság legfőbb szerve összehívásának elmulasztása tájékoztatás elmulasztása titoktartási kötelezettség megszegése képviseleti jogosultság túllépése pénzügyi, adminisztrációs kötelezettségek elmulasztása árverés kitűzésének elmulasztása a társaság elszámolási rendjének kialakítása és ellenőrzése körüli kötelezettség elmulasztása, ha ennek eredményeként a vagyonnal elszámolni nem tud (BH ) > ezekben az esetekben (is) a kártérítési igényt az alapozza meg, hogy a vezető tisztségviselő az elvárható fokozott gondosságot elmulasztotta, a jogszabályokat nem tartotta be, ügyvezetési kötelezettségét vétkesen megszegte 25 Jogeset: EH M11 Gazdasági társaságnál munkaviszonyban álló vezető tisztségviselő az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható gondosságot akkor tanúsítja, ha a társaság által kötendő szerződés valamennyi gazdálkodási szempontú lényeges feltételét igyekszik megismerni és feltárni. A körültekintő eljáráshoz a munkáltató ésszerű és megalapozott döntését elősegítő - általában előzetes - tájékoztatása is hozzátartozik, különösen, ha a szerződés jelentős mértékű vagyont érint. Az említett lényeges kötelezettségek megszegése a munkáltató rendkívüli felmondását megalapozza [Mt. 96. (1) bekezdés a) pont, Gt. 30. (2) bekezdés]. - A munkaügyi bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján azt állapította meg, hogy november 21-én a felperes, mint a PK Zrt. többségi tulajdonosának képviselője, jelen volt azon a közgyűlésen, ahol a zrt. vezérigazgatója az új társaságok alapításának tervéről, illetve a PK Zrt. tulajdonát képező autóbuszok tulajdonjoga átruházásának szándékáról adott tájékoztatót. A többségi tulajdonos képviselőjeként maga is elfogadta, és az erre vonatkozó határozatot megszavazta. Ezzel kétséget kizáróan tudomást kellett szereznie arról, hogy a PK Zrt. vezetése olyan intézkedéseket tervez, amely szerint az alapítandó társaság válik a PK Zrt. tulajdonában lévő autóbuszok tulajdonosává. 26 docens, BME GTK Üzleti jog tanszék 13

14 Jogeset: EH M11 Gazdasági társaságnál munkaviszonyban álló vezető tisztségviselő az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható gondosságot akkor tanúsítja, ha a társaság által kötendő szerződés valamennyi gazdálkodási szempontú lényeges feltételét igyekszik megismerni és feltárni. A körültekintő eljáráshoz a munkáltató ésszerű és megalapozott döntését elősegítő - általában előzetes - tájékoztatása is hozzátartozik, különösen, ha a szerződés jelentős mértékű vagyont érint. Az említett lényeges kötelezettségek megszegése a munkáltató rendkívüli felmondását megalapozza [Mt. 96. (1) bekezdés a) pont, Gt. 30. (2) bekezdés]. Attól függetlenül, hogy ekkor konkrét formában még sem a társaságalapítás, sem az autóbuszok tulajdonos-váltásának részletei nem kerültek kifejtésre; tőle, mint vezető beosztásban lévő munkavállalótól elvárható lett volna, hogy tisztázza ezek feltételeit, illetve a PK Zrt. alapító iratában foglaltaknak megfelelően felhívja a figyelmet arra, hogy milyen értékhatárt meghaladó értékesítések vonatkozásában szükséges új közgyűlési, illetve alapítói hozzájárulás. A felperes ennek elmulasztásával lehetőséget teremtett a PK Zrt. és ezen belül a menedzsment jogokat gyakorló M. Kft. számára ahhoz, hogy a PK Zrt. többségi tulajdonosának újabb tájékoztatása, az előzetes hozzájárulás beszerzése nélkül a társaságokat megalapíthassák és az autóbuszok eladására, illetve visszabérlésekre vonatkozó szerződéseket megköthessék. 27 Jogeset: EH M11 Gazdasági társaságnál munkaviszonyban álló vezető tisztségviselő az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható gondosságot akkor tanúsítja, ha a társaság által kötendő szerződés valamennyi gazdálkodási szempontú lényeges feltételét igyekszik megismerni és feltárni. A körültekintő eljáráshoz a munkáltató ésszerű és megalapozott döntését elősegítő - általában előzetes - tájékoztatása is hozzátartozik, különösen, ha a szerződés jelentős mértékű vagyont érint. Az említett lényeges kötelezettségek megszegése a munkáltató rendkívüli felmondását megalapozza [Mt. 96. (1) bekezdés a) pont, Gt. 30. (2) bekezdés]. - A vezető tisztségviselő magatartásának jogi értékelése Az alapvető kérdés: a felperes terhére rótt, a gazdálkodás terén tanúsított tőle elvárható gondossági kötelem megszegése vizsgálatánál az az irányadó, hogy az egyes vétkes mulasztások olyan súlyúak-e, amelyek a munkáltató intézkedését megalapozzák, mivel a vezérigazgatónak, mint az alperes operatív irányításáért felelős vezetőnek lényeges kötelezettsége a rábízott vagyonnal fokozott gondossággal történő gazdálkodás. Az eljárás gondossági zsinórmértéke: A Gt. 30. (2) bekezdése alapján a vezető tisztségviselő a gazdasági társaság ügyvezetését az ilyen tisztséget betöltő személyektől általában elvárható gondossággal - és ha e törvény kivételt nem tesz - a gazdasági társaság érdekeinek elsődlegessége alapján köteles ellátni. 28 docens, BME GTK Üzleti jog tanszék 14

15 Jogeset: EH M11 Gazdasági társaságnál munkaviszonyban álló vezető tisztségviselő az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható gondosságot akkor tanúsítja, ha a társaság által kötendő szerződés valamennyi gazdálkodási szempontú lényeges feltételét igyekszik megismerni és feltárni. A körültekintő eljáráshoz a munkáltató ésszerű és megalapozott döntését elősegítő - általában előzetes - tájékoztatása is hozzátartozik, különösen, ha a szerződés jelentős mértékű vagyont érint. Az említett lényeges kötelezettségek megszegése a munkáltató rendkívüli felmondását megalapozza [Mt. 96. (1) bekezdés a) pont, Gt. 30. (2) bekezdés]. - A vezető tisztségviselő magatartásának jogi értékelése A felperes elmulasztotta a tőle, mint vezető állású munkavállalótól elvárható gondosságot: anélkül hagyta jóvá a PK Zrt. buszállományának elidegenítésére vonatkozó szándékot tartalmazó előterjesztést, vett részt a döntés meghozatalában, hogy annak feltétel-rendszeréről tájékozódott volna, és az elidegenítési szándékról sem előzetesen, sem utólag nem tájékoztatta a munkáltatóját. A felperes az alperes ügyvezetését ellátó felelős vezetőként köteles volt az alperes gazdasági érdekeinek hatékony, megfelelő képviseletére, amelynek a fenti mulasztásokkal nem tett eleget. Ezzel az Mt (1) bekezdésébe ütközően járt el, és veszélyeztette az alperes gazdasági érdekeit [Mt. 3. (5) bekezdés]. A kötelezettségszegés súlyát és jelentős mértékét, továbbá legalább a súlyos gondatlanságot a felperes munkaköre, szakismerete, az alperes szervezetében elfoglalt helyzete kellően megalapozza (BH 2005/117., BH 2004/203.). 29 Jogeset: EH M11 Gazdasági társaságnál munkaviszonyban álló vezető tisztségviselő az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható gondosságot akkor tanúsítja, ha a társaság által kötendő szerződés valamennyi gazdálkodási szempontú lényeges feltételét igyekszik megismerni és feltárni. A körültekintő eljáráshoz a munkáltató ésszerű és megalapozott döntését elősegítő - általában előzetes - tájékoztatása is hozzátartozik, különösen, ha a szerződés jelentős mértékű vagyont érint. Az említett lényeges kötelezettségek megszegése a munkáltató rendkívüli felmondását megalapozza [Mt. 96. (1) bekezdés a) pont, Gt. 30. (2) bekezdés]. - A vezető tisztségviselő magatartásának jogi értékelése Gazdasági társaságnál munkaviszonyban álló vezető tisztségviselő az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható gondosságot akkor tanúsítja, ha a társaság által kötendő szerződés valamennyi gazdálkodási szempontú lényeges feltételét igyekszik megismerni és feltárni. A körültekintő eljáráshoz a munkáltató ésszerű és megalapozott döntését elősegítő - általában előzetes - tájékoztatása is hozzátartozik, különösen, ha a szerződés jelentős mértékű vagyont érint. Az említett lényeges kötelezettségek megszegése a munkáltató rendkívüli felmondását megalapozza [Mt. 96. (1) bekezdés a) pont, Gt. 30. (2) bekezdés]. 30 docens, BME GTK Üzleti jog tanszék 15

16 III.1 A vezető tisztségviselők felelőssége a Gt. szabályai szerint F.) Az igényérvényesítés sajátosságai - Az igényérvényesítés során meg kell jelölni: alperes vezető tisztségviselő a jogellenes magatartást mivel valósította meg igazolni kell a társaságot ért kár összegét bizonyítani kell az ok-okozati összefüggés meglétét - A kötelmi alapú jogérvényesítés további sajátosságai a diszpozivitás talaján állva a felelősség korlátozható, kizárható nem tekinthető károkozó magatartásnak az, aminek jogellenességét a jogszabály kizárja az igényt nem a tag, hanem csak a közvetlen károsult, a társaság érvényesítheti több ügyvezető, testületi ügyvezetés > egyetemlegesség 31 III.1 A vezető tisztségviselők felelőssége a Gt. szabályai szerint G.) A rendes kockázatvállalás nem alapoz meg felelősséget -De! A bírói gyakorlat szerint azt, hogy a vezető tisztségviselő a társaság - és ezen keresztül a társaság tagjai, adott esetben a kisrészvényesek - érdekében járt-e el vagy sem, az ésszerű gazdasági kockázat szempontjai szerint lehet megítélni önmagában a tévesnek bizonyult gazdasági döntés vagy veszteség nem alapozza meg felelősségét ~ az ésszerű, vagy legalábbis elfogadható gazdasági kockázat felvállalása ~ akkor sem eredményez kárfelelősséget, ha az üzlet veszteségessé válik ~ miután az a piaci gazdálkodással együtt járó természetes kockázatviselés körébe esik > a Gt. szerinti kártérítési felelősség akkor állapítható meg, ha olyan irracionális, ésszerűtlen üzleti kockázatot vállal, amely a társaság (és így a befektetők) érdekének nyilvánvalóan nem felel meg, és vagyoni hátrányt okoz. (BDT ). 32 docens, BME GTK Üzleti jog tanszék 16

17 III.2 A vezető tisztségviselők felelősségével összefüggő kártérítési kérdések az új Ptk.-ban A.) A vezető tisztségviselő felelősség egységes, minden jogi személyre vonatkozó szabályai az új Ptk.-ban - A vezető tisztségviselő felelőssége: alapvetően új szabály, hogy ha a vezető tisztségviselő ügyvezető tevékenységével a jogi személynek kárt okoz, a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben (Ptk. 3:24. ). ~ a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség az új Ptk.- ban a szerződéskötéskor előrelátható kárra vonatozik ~ ezt azonban elég nehéz a vezető tisztségviselőre vonatkoztatni a 6:541. feloldja azt az alapvető szabályt, hogy a jogi személy felel a harmadik személyek felé, ha tagjai, alkalmazottai kárt okoznak nekik > kimondja ~ a harmadik személyeknek a vezető tisztségviselői tevékenység keretében okozott károkért ~ a vezető tisztségviselő a jogi személlyel együtt egyetemlegesen felel > súlyos felelősségi fenyegetés > főleg a non-profit szervezetek ügyvezető testületeiben való ingyenes részvételt körében fog visszatartó hatást gyakorolni III.2 A vezető tisztségviselők felelősségével összefüggő kártérítési kérdések az új Ptk.-ban B.) Gazdasági társaságok vezető tisztségviselői - A vezető tisztségviselő felelőssége az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért > belső felelősség Ptk. 3:24. : a vezető tisztségviselő ~ az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért ~ a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben > általános (minden jogi személyre nézve irányadó) szabály Ptk. 3:117. : a vezető tisztségviselő kártérítési felelőssége a társasággal szemben > a felmentvény szabályai > kizárólag a gazdasági társaságokra alkalmazható szabály > a Ptk. 6:142. alkalmazásával - az előreláthatósági elv itt is érvényesül, mindig a TÁRSASÁGNAK KELL BIZONYÍTANIA 34 docens, BME GTK Üzleti jog tanszék 17

18 III. A VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐK KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE III.4 Belső felelősség A.) Az előreláthatóság alapvető kérdései B.) A vezető tisztségviselő szerződésen alapuló kárfelelősségének sajátosságai I. C.) A vezető tisztségviselő szerződésen alapuló kárfelelősségének sajátosságai II. D.) Az előreláthatóság problémája a társaságnak okozott kár esetében E.) Az előreláthatóság a jogviszony tartós jellegéhez igazodik III.5 Külső felelősség A.) A vezetői felelősség jogi alapkérdései harmadik személynek okozott károk B.) A vezetői felelősség jogi alapkérdései alapvető értelmezési problémák C.) A vezetői felelősség jogi alapkérdései a szerződésen kívüli, de a társaság gazdasági tevékenységével összefüggő károkért való felelősség kérdése III.6 Problémakezelés A.) Alapvető jogalkalmazási problémák B.) A probléma kezelésének lehetséges módjai I. C.) A probléma kezelésének lehetséges módjai II. D.) Megkettőzött felelősségi rendszer 35 III.4 Belső felelősség A.) Az előreláthatóság alapvető kérdései - Felelősség s a szerződésszegéssel okozott károkért [Ptk. 6:142. ] aki a szerződés megszegésével a másik félnek kárt okoz, köteles azt megtéríteni mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ~ ellenőrzési körén kívül eső, ~ a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt ~ elkerülje vagy ~ a kárt elhárítsa. 36 docens, BME GTK Üzleti jog tanszék 18

19 III.4 Belső felelősség A.) Az előreláthatóság alapvető kérdései - A kártérítés mértéke: [Ptk. 6:143. ] kártérítés címén meg kell téríteni a szolgáltatás tárgyában keletkezett kárt > mi a szolgáltatás tárgya a társaságot ért kár esetén (ami egyébként az ügyvezető ellenőrzési körébe eső döntés következménye) a szerződésszegés következményeként a jogosult vagyonában keletkezett egyéb károkat és az elmaradt vagyoni előnyt ~ olyan mértékben kell megtéríteni ~ amilyen mértékben a jogosult bizonyítja, hogy a kár > mint a szerződésszegés lehetséges következménye > a szerződés megkötésének időpontjában előre látható volt > a kártérítés szempontjából tehát az alapvető kérdés: mi volt a vezető tisztségviselő szerződéskötésekor előre látható? 37 III.4 Belső felelősség B.) A vezető tisztségviselő szerződésen alapuló kárfelelősségének sajátosságai I. - A vezető tisztségviselő szerződéses jogviszonyának sajátossága: a szerződéses jogviszony keletkezésekor (a jogi személy hatáskörrel rendelkező szerve általi megválasztáshoz/létesítéskor a létesítő okiratban való kijelöléshez kapcsolódik, s az esetleges formális megállapodást is megelőzi) még nem, de még a formális megállapodás megkötése időpontjában sem látható előre, hogy a társaságot a vezető tisztségviselő szerződésszegő magatartása révén hosszabb távon milyen károk érhetik feladatát ingyenesen is elláthatja > ebben az esetben felelőssége is korlátozott 38 docens, BME GTK Üzleti jog tanszék 19

20 III.4 Belső felelősség C.) A vezető tisztségviselő szerződésen alapuló kárfelelősségének sajátosságai II. -A vezető tisztségviselő károkozásának sajátosságai: a kárt ügyvezetési tevékenységének keretében hozott döntéseivel okozza minden esetben tevékenységi körében jár el nem minden, a társaságnak okozott vagyoni hátrány kár: önmagában a vezető tisztségviselő általi rossz üzleti döntés egyéb tényállási elem hiányában nem tekinthető jogellenes magatartásnak (BH ) a tapadó és a következményi károk elválasztásának nehézségei - A bizonyítás sajátosságai: a bizonyítási teher jogosulton (károsult vállalkozás) van > az általános szabályok szerint (a károkozás jogellenes volta, a kár mértéke stb.) a vezető tisztségviselő ezzel szemben hivatkozhat ~ a károkozás jogellenességének hiányára (pl. jogszabály által megengedett magatartás, károsult beleegyezése, szükséghelyzet, Ptk. 6:520. ) ~ a 6:142. szerinti speciális kimentési okokra 39 III.4 Belső felelősség D.) Az előreláthatóság problémája a társaságnak okozott kár esetében -Az előreláthatósággal kapcsolatos értelmezési lehetőségek: csak az a kár, ami a jogviszony létrejöttekor ténylegesen előre látható > nyilvánvalóan működésképtelen, mert nyitott időtávon bizonyíthatatlan minden, a társaságnak vagyoni hátrányt okozó magatartás szerződésszegésnek minősül > lényegében vélelem, amelynek viszont törvényi alapja nincs (mindazonáltal ad absurdum a társasági szerződésben kiköthető) a szerződésszegés megítélése vonatkozásában nem a szerződés létrejötte, hanem a vezető tisztviselő döntése/szerződésszegése időpontja irányadó > contra legem értelmezés, ellentétes a Ptk. 6:142. -el (amitől viszont, diszpozitív rendelkezés révén, a társasági szerződésben el lehet térni) > Kisfaludi A. sz. lehet ilyen értelmezés az előreláthatóság valamely rugalmas mércéjének felállítása ~ a károkozás az adott helyzetben általában elvárható mérce mellett nem volt előre látható > lényegében a Gt. 30. (2) bekezdéséhez hasonló relatív felelősségi alakzat irányába való elmozdulás/visszarendezés (Bodzási B.) ~ az előreláthatóság ugyan objektív követelmény (a nem tudtam, nem gondoltam kimentésként nem értékelhető), de nem (csak) a konkrét személyre, hanem a vezető tisztségviselő helyében lévő, ésszerűen és gondosan eljáró személyre értelmezendő (Vékás L.) 40 docens, BME GTK Üzleti jog tanszék 20

21 III.4 Belső felelősség E.) Az előreláthatóság a jogviszony tartós jellegéhez igazodik -Az előreláthatóság a jogviszony tartós jellegéhez igazodik: a jogviszony folytonos, az előreláthatóság annak egész időtartamára nézve a szerződés megkötésének időpontjához igazodik, s csak a vezető tisztségviselő újraválasztása jelent novációt (Fuglinszky, HVG-Orac kommentár) szerződésszegésnek minősül minden olyan magatartás, mikor az ügyvezető ~ nem a jogi személy érdekeinek megfelelően jár el ~ megszegi a jogszabályokat, a létesítő okiratot, a jogi személy legfelsőbb szervének határozatait > mindezeket azonban a szerződése megkötésének időpontjában nem látja előre (Sárközy) az ugyan nem látható előre, hogy a jövőben konkrétan milyen, a társaságnak kárt okozó események következnek be, de az igen, hogy az ilyen események nem megfelelő kezelése rá nézve (az egyéb feltételek fennállása esetén) kártérítési következménnyel járhat (Gárdos & Gárdos) ha a jogviszony ideje alatt a vezető tisztségviselő szerződése módosul, a tisztség ellátásával kapcsolatos kockázatok a szerződésben érvényesíthetők (Gárdos & Gárdos) > mindez azonban csak értelmezés, a Ptk. alapján közvetlenül nem vezethető le 41 III.5 Külső felelősség A.) A vezetői felelősség jogi alapkérdései harmadik személynek okozott károk - A vezető tisztségviselő felelőssége a harmadik személyeknek okozott kárért: ha a vezető tisztségviselő e jogkörében eljárva okoz kárt, azért a Ptk. 3:2. (1) bekezdése szerint a jogi személynek kell helyt állnia > döntését a társaság szerveként, a társaság képviseletében hozta ha a jogi személy vezető tisztségviselője e jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a vezető tisztségviselő a jogi személlyel egyetemlegesen felel > Ptk. 6:541. ~ rendszertanilag a Ptk. a más személy által okozott károk körében szabályozza ~ a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai között > a jogi személy károkozásáért tehát a jogi személy felel, s alapvetően a jogi személy felel a vezető tisztségviselő károkozásáért is > e mellé lép be az egyetemlegesség 42 docens, BME GTK Üzleti jog tanszék 21

22 III.5 Külső felelősség B.) A vezetői felelősség jogi alapkérdései alapvető értelmezési problémák - Mindez azonban közvetlenül a Ptk.-ban így nem jelenik meg: a kezdeti jogértelmezési problémákra reagálva a jogirodalom munkálta ki Sárközy: a 6:541. tág értelmezése, azt általános (minden harmadik személynek való károkozásra irányadó) szabálynak tekinti, de egyben jelzi a felelősségfokozásból adódó problémákat is ~ a szabály a non-profit szektorra is vonatkozik, ahol igen kedvezőtlen hatása lehet ~ nem minden vezető tisztségviselőre alkalmazható (az FBtagokra az ügydöntő felügyelőbizottság esetét kivéve nem) ~ testületi ügyvezetés kollektív döntéshozatal esetében a felelősség egyetemleges > a Ptk. 6:524. rendelkezéseit alkalmazni kell Vékás, Kisfaludi, Gárdos > a rendszertani elhelyezésből adódóan lényegében csak speciális káreseményekre alkalmazható 43 A deliktuális kárfelelősség sokat emlegetett szabálya a vezető tisztségviselők felelőssége, amivel kapcsolatban Vékás Lajos tiszta vizet öntött a pohárba. /.../ A vezető tisztségviselők felelősségére vonatkozó szabály ugyanis kizárólag a szerződésen kívüli felelősségre vonatkozik, és éppen ellenkező az értelme: nem a tisztségviselő felel a cég helyett, hanem pont hogy a cég is belép felelősként a cégvezető mellé, de csak és kizárólag abban az esetben, ha a cégvezető a munkakörében eljárva valakinek szerződésen kívül kárt okoz. Például, ha elmegy tárgyalni és ott véletlenül összetör egy drága vázát, vagy ad absurdum, ellop valamit a tárgyalópartnere irodájából. ik_az_uj_ptk 44 docens, BME GTK Üzleti jog tanszék 22

23 III.5 Külső felelősség C.) A vezetői felelősség jogi alapkérdései a szerződésen kívüli, de a társaság gazdasági tevékenységével összefüggő károkért való felelősség kérdése - Kár bekövetkeztéhez vezető néhány lehetséges helyzet: a fuvarozással foglalkozó vállalkozás ügyvezetőjének mulasztására/jogszabályba ütköző utasítására visszavezethetően a gépjármű az esedékes műszaki felülvizsgálat és javítás nélkül/folyamatosan 23 órája szolgálatban lévő gépkocsivezetővel indul fuvarra, balesetet okoz, s ebből jelentős vagyoni kár és sérelemdíj iránti igény keletkezik a szerződéskötést megelőző tárgyalások során a tárgyaló partner kára a vezető tisztségviselő utaló magatartására (Ptk. 6:587. ) vagy a vezető tisztségviselőtől kapott téves információra vezethető vissza a vezető tisztségviselő utasítására/ellenőrzési kötelezettségének elmulasztásával a vállalkozás környezeti kárt okoz > a (nem elméleti) kérdés: ezekben az esetekben a harmadik személy felé kizárólag a társaság felel (és érvényesít esetleg az ügyvezetővel szemben megtérítési igényt) vagy érvényesül a Ptk. 6:541. szerinti egyetemlegesség? 45 III.6 Problémakezelés A.) Alapvető jogalkalmazási problémák - Alapvető jogalkalmazási problémák: Gál Judit szerint [1] a vezető tisztségviselő a szerződéskötés időpontjához kapcsolt előreláthatósági felelősségi szabálya jelen formájában alkalmatlan a felelősség megállapítására > javaslata a szerződésszegésért okozott kárért való felelősség szabályainak megfelelő alkalmazása a jelenleg a jogszabály alapján megállapítható elvárhatóság csak absztrakt lehet ~ nem a konkrét károkozó tevékenység vonatkozásában kell vizsgálni ~ hanem hogy egy ideáltipikus vezető felmérheti-e, hogy a konrkét károkozáshoz hasonló cselekmény (magatartás) feltehetően károsítja a társaságot a Ptk. 6:541. szerinti egyetemleges helytállási kötelezettség viszont egyértelmű, alkalmazása lényeges problémát nem okoz, de: ~ együtt a kontraktuális felelősség szigorodó szabályozásával ~ a vezető tisztségviselői megbízások elfogadását visszaveti, a kockázatvállalási bátorságot csökkenti ~ megnő az érdeklődés a vezetői felelősségbiztosítási konstrukciók iránt [1] A vezető tisztségviselő felelősségének kérdései gazdasági társaságoknál, II., Céghírnök, szám 46 docens, BME GTK Üzleti jog tanszék 23

24 III.6 Problémakezelés B.) A probléma kezelésének lehetséges módjai I. 47 III.6 Problémakezelés C.) A probléma kezelésének lehetséges módjai II. - A jogintézmény gazdasági elemzése arra figyelmeztet, hogy: a probléma - ezek szervezeti-működési sajátosságaiból adódóan - nem tipikusan a kis- és középvállalkozások körében fog jelentkezni hanem a nagy döntési önállósággal rendelkező professzionális, a tulajdonosi közvetlen ellenőrzéstől eltávolodott menedzser-vállalatvezetőknél > nem szabad tehát a problémát túldimenzionálni, a helyén kell kezelni azt -A vezető tisztségviselővel kötött szerződésben/magában a társasági szerződésben: a potenciális szerződésszegési tényállások és esetleges következmények (akár felkatalogizálva is) megjeleníthetők ugyanakkor a szerződésszegésért való felelősséget kizáró vagy korlátozó feltételek is meghatározhatók > kérdés viszont, hogy a legtöbb esetben kell-e ilyen mélységben jogiasítani az (alapvetően bizalmi természetű) kapcsolatot, lesz-e aki ilyen feltételek mellett egyáltalán elvállalja az ügyvezetést - Felértékelődik a felmentvény szerepe 48 docens, BME GTK Üzleti jog tanszék 24

25 III.6 Problémakezelés D.) Megkettőződött felelősségi rendszer - Gál Judit arra is rámutat, hogy a Ptké. alapján az új szabályokat a Ptk. hatályba lépése után keletkezett tényekre, jognyilatkozatokra, ezek alapján keletkezett kötelmekre kell alkalmazni (Ptké. 50. (1) bek.) a március 15. napja előtti vezető tisztségviselői jogviszonyra mindaddig, míg a vonatkozó szerződés, kinevezés fennáll a régi Ptk. szabályai érvényesülnek (újraválasztás és mandátum-meghosszabbítás esetén is) > mindez ugyanis csak az eredeti szerződéses jogviszony módosítását jelenti > a nováció NEM új szerződés 49 III.6 Problémakezelés D.) Megkettőződött felelősségi rendszer - Harmadik személyek irányában fennálló felelősség > Ptké 54. az új Ptk. a szerződésen kívül okozott károkért való felelősségre vonatkozó szabályait a tv. hatályba lépését követően tanúsított károkozó magatartásra (mulasztásra) kell alkalmazni az állapotjellegű, áthúzódó károkozások azonban még a régi Ptk. hatálya alá tartozhatnak (a megkezdés ideje irányadó, nem a befejezés) - Mindez független attól, hogy létesítő okirata az új Ptk.-hoz való igazítását elvégezte-e. Összességében: évtizedeken keresztül fennálló vegyes szabályozással kell számolnunk 50 docens, BME GTK Üzleti jog tanszék 25