HÍRLEVÉL. A szerződésszegési szabályok változása. az új Ptk.-ban. I. rész 2014 / 2

Átírás

1 HÍRLEVÉL A szerződésszegési szabályok változása az új Ptk.-ban 2014 / 2 I. rész A március 15-én hatályba lépett új Ptk., a évi V. törvény, amely sok tekintetben megváltoztatta a korábbi Ptk., az évi IV. törvény (régi Ptk.) rendelkezéseit. Jelentős mértékben módosultak a szerződésszegéssel kapcsolatos szabályok, közöttük kiemelt jelentőséggel bírnak a szerződésszegéssel okozott károk megtérítésének új szabályai. Miután az új Ptk. rendelkezéseit a hatályba lépését követően megkötött valamennyi szerződésre alkalmazni kell, nagyon fontos, hogy a gazdaság szereplői, a vállalkozások a szerződéseikre irányadó rendelkezéseket ismerjék. A hírlevelünkkel ezen megismerési folyamatot szeretnénk a szerződésszegés témakörében segíteni. Nem tudunk valamennyi változásra ebben a hírlevélben kitérni, csupán a lényegesebb módosulásokra kívánjuk felhívni a figyelmet. Egy-egy konkrét szerződés megkötése során azonban elengedhetetlen, hogy a szerződéskötő felek az itt leírtaknál lényegesen részletesen megismerkedjenek az új rendelkezésekkel, az adott konkrét szerződésre irányadó új vagy megváltozott szabályokkal. A Hírlevelünk I. részében a szerződésszegés módosult általános szabályait és a szerződésszegéssel okozott károkért fennálló felelősség megváltozott szabályait ismertetjük. 1

2 1. Változások a szerződésszegés általános szabályai témakörében A szerződésszegés általános fogalmának meghatározása Az új Ptk., szemben a régi Ptk.-val, definiálja a szerződésszegés általános fogalmát és kimondja, hogy a szerződés megszegését jelenti bármely kötelezettség szerződésszerű teljesítésének elmaradása. Általánosságban kimondja továbbá azt is, hogy szerződésszegés esetén a sérelmet szenvedett fél jogosult a szolgáltatás teljesítésének a követelésére. A szerződésszegés általános következményei Míg a régi Ptk. a teljesítéssel elöljáró fél részére a szolgáltatás megtagadását csak biztosíték hiányában és néhány konkrét feltétel fennállása esetén tette lehetővé (részletekben vagy folyamatosan teljesítendő szolgáltatás esetében a másik fél késedelme esetén a késedelem időszakára; ha a másik fél vagyoni viszonyainak jelentős romlása miatt a viszontszolgáltatás veszélyeztetve van; a másik félnek vele szemben pénzügyi fedezethiány miatt kiegyenlítetlen tartozása áll fenn), addig az új Ptk. alapján a jogosult szerződésszegés esetén saját szolgáltatása arányos részét a kötelezett teljesítéséig vagy megfelelő biztosíték nyújtásáig visszatarthatja. A visszatartásra jogosult fél továbbá elállhat a szerződéstől, vagy ha az eredeti állapotot már nem lehet helyreállítani, felmondhatja azt, ha megfelelő határidőt szabott és a másik fél a szerződésszegést nem szüntette meg vagy a teljesítésre megfelelő biztosítékot nem nyújtott. A szerződésszegés általános szabályai között tartalmazza az új Ptk. a másik félnek az érdekmúlás miatti elállási/felmondási jogát. Fedezeti szerződés A régi Ptk. a fedezeti szerződésről egyáltalában nem tett említést, azonban a bírói gyakorlat már eddig is elfogadta ennek alkalmazhatóságát. Ezt a hiányt pótolja az új Ptk., amely rendelkezik a jogosult szerződésszegés miatti elállása/felmondása 2

3 esetére a fedezeti szerződés megkötésének lehetőségéről és az eredeti szerződés és a fedezeti szerződésben kikötött ellenérték különbségének és a fedezeti szerződés megkötéséből eredő költségek kötelezett által történő megtérítéséről. 2. Kártérítési felelősség a szerződésszegéssel okozott károkért A legnagyobb változás az új Ptk. hatályba lépésével a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség körében következett be. A régi Ptk. szerinti felróhatóságon/vétkességen alapuló kártérítési felelősség helyébe egy teljesen új szabályozás lépett, a korábbi vétkességen alapuló felelősség csak a szerződésen kívül okozott károk esetében maradt meg. Vétkességtől független kártérítési felelősség, a mentesülés feltételei Az új Ptk. szerint a szerződésszegéssel okozott károk megtérítésével kapcsolatos felelősség nem függ a felróhatóságtól/vétkességtől, a felelősség alól a károkozó csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést - ellenőrzési körén kívül eső, - a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és - nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje, vagy a kárt elhárítsa. Nagyon fontos eleme ennek a rendelkezésnek, hogy a bizonyítási teher a károkozón van. A kártérítési felelősség körében az új Ptk. teljesen új fogalomként szerepelteti az előreláthatóság fogalmát, ezt a régi Ptk. nem ismerte. A felelősség alóli mentesülés vizsgálatánál az előreláthatóság vonatkozásában nagyon lényeges kérdés, hogy a szerződésszegést okozó körülménynek mikor kell előre nem láthatónak lenni: a szerződéskötéskor, a szerződésszegés időpontjában vagy a kár bekövetkezésekor? Az új Ptk. ezzel kapcsolatban úgy rendelkezik, hogy a fél akkor mentesül, ha 3

4 szerződésszegést a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta. A mentesülés utolsó elemével, a szerződésszegést kiváltó körülmény elkerülésének, illetve a kár elhárításának elvárhatóságával kapcsolatban megjegyezzük, hogy ez nem az adott konkrét személyre vonatkoztatott elvárhatóságot jelent, hanem az ilyen helyzetben lévő személyektől való általános elvárhatósági követelményt fogalmaz meg. A kártérítés mértéke: - Szándékos szerződésszegés esetén: teljes kártérítés - A szolgáltatás tárgyában esett kár (tapadó kár): teljesen - A jogosult egyéb vagyonában esett kár és elmaradt vagyoni előny (úgynevezett következménykárok): olyan mértékben, amilyen mértékben a jogosult [károsult] bizonyítja, hogy a kár a szerződés megkötésének időpontjában előrelátható volt. Mit kell előrelátni? A kárt. Az előreláthatóság fogalmát az új Ptk. vezette be, értelmezésére ezért magyar gyakorlat nincsen. A nemzetközi gyakorlat szerint nem a kár pontos nagyságát, terjedelmét, hanem csak a kár jellegét, típusát, nagyságrendjét kell előre látni. Arra lehet számítani, hogy a magyar bírói gyakorlat is figyelembe veszi az évi Bécsi Vételi Konvenció (CISG) alkalmazása kapcsán a jogirodalomban megfogalmazódott, illetve az eddigi nemzetközi bírói gyakorlat alapján előreláthatóként tipizálható károkat: - továbbértékesítés elmaradt haszna, de csak a szokásos mértékben, - a termeléskiesésből eredő károk, 4

5 - kárenyhítés, kárelhárítás szükséges és arányos költségei, - kár megállapításához szükséges szakértői közreműködés költségei, szerződésszegésből eredő jogi költségek ésszerű és arányos mértékben, - felelősségi kár, kötbér, - raktározási, biztosítási költségek, - üzleti hírnév sérülésével kapcsolatos károk már nem, kivéve érzékeny és/vagy kevés szereplős piac esetén. Párhuzamos kártérítési igények Új rendelkezés: ha egy cselekmény egyszerre valósít meg több kár-tényállást, pl. szerződésszegéssel okozott kár + pl. deliktuális (szerződésen kívüli) károkozást: akkor is a szerződésszegéssel okozott kár szabályai irányadók, ha a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség is megalapozott. A teljesítés során okozott károkért való felelősség Szintén új rendelkezés: a jogosult vagyonában a szerződés teljesítése során a kötelezett által okozott kár megtérítésére a szerződésszegéssel okozott kár megtérítésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Közbenső szerződésszegés Szintén új rendelkezés a szerződésszegés általános szabályai között, pontosabban a régi Ptk.-nak a jogosulti késedelemre vonatkozó, illetve az egyes szerződéstípusoknál található szabályait fogalmazza meg általánosítva. A rendelkezés szerint a fél szerződésszegést követ el, ha elmulasztja megtenni azokat az intézkedéseket vagy nyilatkozatokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a másik fél a szerződésből eredő kötelezettségeit megfelelően teljesíthesse. Ez a mulasztás kizárja a másik fél olyan kötelezettségének megszegését, amelynek teljesítését az intézkedés vagy nyilatkozat elmulasztása megakadályozza. Előzetes szerződésszegés Szintén új rendelkezés a szerződésszegés általános szabályai Telefon: Pasaréti út 59. 5

6 között, amely a régi Ptk.-nak a vállalkozási szerződésre vonatkozó szabályait általánosítja a szerződésszegés esetére. Kimondja az új szabály, hogy ha a teljesítési határidő lejárta előtt nyilvánvalóvá válik, hogy a kötelezett a szolgáltatását az esedékességkor nem tudja teljesíteni, és a teljesítés emiatt a jogosultnak már nem áll érdekében, a jogosult gyakorolhatja a késedelemből eredő jogokat. Ha a teljesítési határidő lejárta előtt nyilvánvalóvá válik, hogy a teljesítés hibás lesz, a jogosult a hiba kijavítására vagy kicserélésre tűzött határidő eredménytelen eltelte után gyakorolhatja a hibás teljesítésből eredő jogokat. A vezető tisztségviselő felelőssége az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért Jelentősen megváltozott a korábbi ügyvezetői felelősséghez képest, erre az esetre is a szerződésszegéssel okozott kár megtérítésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. FONTOS! Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a kártérítés szabályai diszpozitívak, azaz a felek azoktól a szerződésükben eltérhetnek, tehát lehetséges a kártérítési felelősségnek a szerződésben történő korlátozása, vagy kizárása. Nem lehet azonban korlátozni vagy kizárni a szándékosan okozott, életet, testi épséget, egészséget megkárosító szerződésszegésért való felelősséget. Ez jelentős változás az új Ptk.-ban az eddigiekhez képest, mivel a régi Ptk. szabályai tiltották a fenti kivételeken túlmenően, a súlyos gondatlansággal okozott szerződésszegés miatti felelősség kizárását és korlátozását is, továbbá a felelősség egyéb kizárását vagy korlátozását az e miatti hátrány kiegyenlítéséhez kötötték. A hírlevelünk következő II. részében a fizetésekre, a késedelemre és a hibás teljesítésre vonatkozó új szabályokat ismertetjük. Megjegyzés: A fentiek csupán általános tájékoztatásul szolgálnak, és nem helyettesítik a szakmai tanácsadást. Bár összeállításunk a lehető legnagyobb gondossággal készült, nem vállalhatunk felelősséget semmilyen hibáért, hiányos közlésért vagy véleményért. 6