Az új Ptk. kötelmi joga - vázlat D R. NEMESSÁNYI Z O LTÁ N P HD P É CSI ÜGYVÉDI K A MARA

Átírás

1 Az új Ptk. kötelmi joga - vázlat D R. NEMESSÁNYI Z O LTÁ N P HD P É CSI ÜGYVÉDI K A MARA

2 Kötelmi jogi változások áttekintése Ráhangolódás: szemezgetés a kötelmi általánosból Újdonság: Szerződésszegési felelősség (előreláthatóság) Forrás: Fuglinszky Ádám, HVG-ORAC kommentár, 2. kiadás, 2014

3 Szerződéskötés folyamata Előszerződés Együttműködési kötelezettség tárgyalások ajánlat Ajánlat hatálya Ajánlati kötöttség Ajánlat visszavonása Eltérő tartalmú elfogadás Késedelmes elfogadás elfogadás

4 Culpa in contrahendo 6:62. Főszabály: (1) A felek kötelesek a szerződéskötési tárgyalások alatt, a szerződés megkötésénél, fennállása alatt és megszüntetése során együttműködni és tájékoztatni egymást a szerződést érintő lényeges körülményekről. Kivétel: (2) A fél nem hivatkozhat a tájékoztatási kötelezettség megsértésére olyan jogokkal, tényekkel és adatokkal kapcsolatban, amelyeket ismert, vagy közhiteles nyilvántartásból vagy más forrásból ismernie kellett. (bírói gyakorlatból) Szankció: (3) Ha a szerződés létrejön, az a fél, aki az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségét megszegi, köteles a másik fél ebből származó kárát a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség általános szabályai szerint megtéríteni. De: (4) (Önmagában) A szerződés létrejöttének elmaradásáért a feleket kártérítési kötelezettség nem terheli. (5) Ha a szerződés nem jön létre, az a fél, aki az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségét a szerződéskötési tárgyalások során megszegte, köteles a másik fél ebből származó kárát a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség általános szabályai szerint megtéríteni.

5 Ajánlat- ajánlati kötöttség 6:64. [Ajánlati kötöttség] (1) Aki szerződés megkötésére irányuló szándékát egyértelműen kifejező és a lényeges kérdésekre kiterjedő jognyilatkozatot tesz, nyilatkozatához kötve marad. Az ajánlattevő kötöttségének idejét meghatározhatja.

6 Ajánlati kötöttség kezdete Lásd: 6:5. [A jognyilatkozat hatályosulása] (1) A jelenlevők között tett jognyilatkozat nyomban hatályossá válik. Jelenlévők között tett a jognyilatkozat abban az esetben, ha a jognyilatkozat tartalmáról a címzett annak megtételével egyidejűleg tudomást szerez. (2) A távollevők között tett jognyilatkozat a címzetthez való megérkezéssel válik hatályossá. (3) A ráutaló magatartással tett jognyilatkozat a címzett tudomásszerzésével válik hatályossá. (4) A nem címzett jognyilatkozat megtételével válik hatályossá.

7 Ajánlati kötöttség vége ha az ajánlattevő kötöttségének idejét meghatározza ennek elteltével, egyébként jelenlevők között tett ajánlat esetén ha a másik fél az ajánlatot késedelem nélkül el nem fogadja távollevők között tett ajánlat esetén annak az időnek az elteltével, amelyen belül az ajánlattevő a válasz megérkezését rendes körülmények között várhatta a másik fél általi visszautasítással. ha az ajánlattevő visszavonja az ajánlatát

8 Elfogadás az ajánlattal való egyetértést kifejező jognyilatkozattal Az ajánlattól lényeges kérdésben eltérő tartalmú elfogadást új ajánlatnak kell tekinteni. Az egyetértést kifejező jognyilatkozat elfogadásnak minősül akkor is, ha lényeges kérdésnek nem minősülő, azt nem érintő kiegészítő vagy eltérő feltételt tartalmaz. A kiegészítő vagy eltérő feltételek ebben az esetben a szerződés részévé válnak, kivéve, ha a) az ajánlat az elfogadás lehetőségét kifejezetten az ajánlatban szereplő feltételekre korlátozta; vagy b) az ajánlattevő késedelem nélkül tiltakozik a kiegészítő vagy eltérő feltételekkel szemben.

9 A szerződés létrejötte Ptk. 6:63. [A szerződés létrejötte és tartalma] (1) A szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre. (2) A szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges és a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodása szükséges. A lényegesnek minősített kérdésben való megállapodás akkor feltétele a szerződés létrejöttének, ha a fél egyértelműen kifejezésre juttatja, hogy az adott kérdésben való megállapodás hiányában a szerződést nem kívánja megkötni.

10 Képviselet 6:11. [Képviselet] (1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, más személy útján is lehet jognyilatkozatot tenni. A képviselő által megtett jognyilatkozat közvetlenül a képviseltet jogosítja és kötelezi. Hogyan keletkezhet képviselet? (2) A képviseleti jog jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton, létesítő okiraton vagy meghatalmazáson alapulhat.

11 Képviselő az eladó (alkalmazott)? 6:18. [Vélelmezett és látszaton alapuló képviselet] (1) Üzlethelyiségben vagy az ügyfélforgalom számára nyitva álló egyéb helyiségben képviselőnek kell tekinteni azt a személyt, akiről okkal feltételezhető, hogy az ott szokásos jognyilatkozatok megtételére jogosult. Jogszabályon alapuló képviselet (vélelem)

12 A szerződés megszűntetésének esetei (nincs változás) Egyoldalú Kétoldalú Jövőre nézve felmondás megszűntetés (szerződés) Visszaható hatállyal elállás felbontás (szerződés)

13 ÁSZF-ek csatája: lehetséges esetek Nem ellentétesek egymással mindkét ászf a szerződés részévé válik Nem lényeges kérdésben térnek el egymástól csak az egymásnak nem ellentmondó feltételek válnak a szerződés részévé Lényeges kérdésben térnek el egymástól a szerződés nem jön létre

14 A tisztességtelen szerződési feltételek exemplifikatív (!) felsorolása a Ptk-ban! 1. Fekete feltételek: feltétlenül tisztességtelen feltételek (pl) a szerződés bármely feltételének értelmezésére a vállalkozást egyoldalúan jogosítja; kizárólagosan a vállalkozást jogosítja fel annak megállapítására, hogy teljesítése szerződésszerű-e; a fogyasztót teljesítésre kötelezi abban az esetben is, ha a vállalkozás nem teljesíti a szerződést; kizárja vagy korlátozza a fogyasztó peres vagy más jogi úton történő igényérvényesítési, bizonyítási lehetőségeit 2. Szürke feltételek: vélelmezetten tisztességtelen feltételek (pl) a fogyasztó nyilatkozatának megtételére ésszerűtlen alaki követelményeket támaszt; lehetővé teszi, hogy a vállalkozás a szerződést egyoldalúan, a szerződésben meghatározott alapos ok nélkül módosítsa, különösen, hogy a szerződésben megállapított pénzbeli ellenszolgáltatás mértékét megemelje,

15 Bírósági szerződésmódosítás 6:192. Bármelyik fél a szerződés bírósági módosítását kérheti, ha a felek közötti tartós jogviszonyban a szerződés megkötését követően előállott körülmény következtében a szerződés változatlan feltételek melletti teljesítése lényeges jogi érdekét sértené, és a) a körülmények megváltozásának lehetősége a szerződés megkötésének időpontjában nem volt előrelátható; b) a körülmények megváltozását nem ő idézte elő; és c) a körülmények változása nem tartozik rendes üzleti kockázata körébe.

16 Változás a szerződésszegésért való felelősség tekintetében Szigorodó kimentés (Hadley v Baxendale, 1854) Korlátozott következménykárok = egyensúly kockázatelosztás

17 Felelősség szerződésszegéssel okozott károkért (kontraktuális felelősség) 6:142. [Felelősség szerződésszegéssel okozott károkért] Aki a szerződés megszegésével a másik félnek kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa. Vö.: 6:159. : szerződésen kívüli felelősség (nem változott): Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól a károkozó, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható. 1:4. [Az elvárható magatartás elve. Felróhatóság] (1) Ha e törvény eltérő követelményt nem támaszt, a polgári jogi viszonyokban úgy kell eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

18 A 6:142. egyéb alkalmazási területei Ha az adott speciális szabály nem tartalmaz speciális rendelkezést a felelősség kérdésében, a 6:142. -ra utal vissza, ha a szerződésszegő fél szerződésszegésért való felelősségéhez valamilyen jogkövetkezményt kapcsol, (lásd: CIC) avagy valamely a szerződésszegéssel kapcsolatos helyzetből adódó kockázatokat aszerint rendeli megosztani a felek között, hogy melyik szerződő fél volt a felelős a szerződésszegésért (foglaló, kötbér, jogvesztés, lehetetlenülés) vagy ha a szerződéses jogviszony keretein belül, de nem feltétlenül szerződésszegéshez kapcsolódóan említi a felelősség kérdését (lásd: elállás fordított bizonyítással) 6:140. A kötelezett nem követelheti az ellenszolgáltatás nélkül maradt szolgáltatás ellenértékének pénzbeni megtérítését, ha a jogosult bizonyítja, hogy a számára teljesített szolgáltatást visszatéríteni olyan okból nem tudja, amelyért a kötelezett felelős.

19 Kontraktuális felelősség - ÁTTEKINTÉS A szigorítás indoka tényállási elemek szerződésszegés okozati összefüggés kár kimentési okok ellenőrzési körén kívül előre nem látható nem elvárható elhárítása A kár mértéke tapadó kár következménykár előreláthatóság kinek? mikor? mit? esetcsoportok (CISG) kármegelőzési, kárelhárítási és kárenyhítési kötelezettség párhuzamos kártérítési igények kizárása (non cumul)

20 A szigorítás indoka Károkozást megelőző relatív jogviszony a szigorítás indoka tényállási elemek szerződésszegés okozati összefüggés kár kimentési okok ellenőrzési körén kívül előre nem látható nem elvárható elhárítása A károkozó magatartás önként vállalt kötelezettség megszegése a kár mértéke tapadó kár következménykár előreláthatóság kinek? mikor? mit? esetcsoportok (CISG) kármegelőzés, kárenyhítési non cumul Üzleti viszonyokban inkább kockázatelosztás kell A felróhatóság individuális emberi hibát, magatartási rendellenességet feltételez nehéz a komplex üzleti viszonyokban megítélni + nem lehet a szerződésszegő igyekezetének függvénye Objektív alapú kimentés + kártérítés korlátozás = egyensúly

21 A szerződésszegés: bármilyen Főkötelezettség megszegése késedelem, hibás teljesítés, a teljesítés lehetetlenné válása, a teljesítés megtagadása a szigorítás indoka tényállási elemek szerződésszegés okozati összefüggés kár kimentési okok ellenőrzési körén kívül előre nem látható nem elvárható elhárítása a kár mértéke tapadó kár következménykár előreláthatóság kinek? mikor? mit? esetcsoportok (CISG) kármegelőzési, kárenyhítési non cumul Mellékkötelezettség megszegése együttműködési, tájékoztatási, akadályközlési, figyelmeztetési kötelezettség, a szerződő partner jó hírnevének megóvása, titoktartás

22 Bizonyítási teher (változatlan) a szigorítás indoka tényállási elemek szerződésszegés okozati összefüggés kár kimentési okok ellenőrzési körén kívül előre nem látható nem elvárható elhárítása a kár mértéke tapadó kár következménykár előreláthatóság kinek? mikor? mit? esetcsoportok (CISG) kármegelőzési, kárenyhítési non cumul

23 A szerződésszegés vélelme (fogyasztói szerződés)? 6:158. [Hibás teljesítési vélelem] a szigorítás indoka tényállási elemek szerződésszegés okozati összefüggés kár kimentési okok ellenőrzési körén kívül előre nem látható nem elvárható elhárítása a kár mértéke tapadó kár következménykár előreláthatóság kinek? mikor? mit? esetcsoportok (CISG) kármegelőzési, kárenyhítési non cumul Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül a fogyasztó által felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen. Igen: a kártérítési igény szempontjából sem kell bizonyítani, hogy a hiba már a teljesítés időpontjában fennállt, azaz hibás teljesítésről van szó.

24 Gondossági kötelem megszegése a szigorítás indoka tényállási elemek szerződésszegés okozati összefüggés kár kimentési okok ellenőrzési körén kívül előre nem látható nem elvárható elhárítása a kár mértéke tapadó kár következménykár előreláthatóság kinek? mikor? mit? esetcsoportok (CISG) kármegelőzési, kárenyhítési non cumul Gondossági kötelemnél csak akkor van szerződésszegés, ha a kötelezett nem fokozott gondossággal törekedett a szerződésben meghatározott cél elérésére. Az eredmény el nem érése önmagában nem szerződésszegés! A kimentésig el sem jutunk (azt logikailag megelőzi a szerződésszegés bizonyítása)

25 Okozatosság Nincs kifejezett szabály a törvényben. a szigorítás indoka tényállási elemek szerződésszegés okozati összefüggés kár kimentési okok ellenőrzési körén kívül előre nem látható nem elvárható elhárítása a kár mértéke tapadó kár következménykár előreláthatóság kinek? mikor? mit? esetcsoportok (CISG) kármegelőzési, kárenyhítési non cumul Figyelembe vehető: CISG gyakorlata: conditio sine qua non minden előzmény (szerződésszegés) okozatos, amely nélkül a kár nem következett volna be Magyar bírói gyakorlatból: jogi okozatosság a kár a szerződésszegés adekvát, szerves, tipikus stb. következménye volt-e? (nem elégséges a conditio sine qua non) Jogkérdés: bíróság dönt (nem a szakértő!!!!!)

26 Okozatosság és előreláthatóság Okozatosság: jogkérdés, előreláthatóság: ténykérdés és jogkérdés Együtt fog róluk dönteni a bíróság? a szigorítás indoka tényállási elemek szerződésszegés okozati összefüggés kár kimentési okok ellenőrzési körén kívül előre nem látható nem elvárható elhárítása a kár az általános élettapasztalat, a statisztikai valószínűség, az ésszerűség szerint a szerződésszegés szokásos, tipikus, rendszerinti, életszerű következménye-e (Bárdos) az ok és az okozat között szerves kapcsolatnak kell fennállnia, vagyis az okfolyamatba nem szabad beékelődnie semmilyen lényeges mozzanatnak, amely miatt a vizsgált magatartás jelen alkalmazásában a szerződésszegés okfolyamatban betöltött szerepe, relevanciája elvékonyodik, kiüresedik, s az okozatossági lánc megszakad (Eörsi) a kár mértéke tapadó kár következménykár előreláthatóság kinek? mikor? mit? esetcsoportok (CISG) kármegelőzési, kárenyhítési non cumul

27 Részoki összefüggés? (munkajogban igen!) a szigorítás indoka tényállási elemek szerződésszegés okozati összefüggés kár kimentési okok ellenőrzési körén kívül előre nem látható nem elvárható elhárítása bíróság megítélhet-e részleges kártérítést a közrehatás arányában abban az esetben, ha a kár bekövetkezése a kár mértéke tapadó kár következménykár előreláthatóság kinek? mikor? mit? esetcsoportok (CISG) kármegelőzési, kárenyhítési non cumul részben a károkozó magatartásra szerződésszegésre, részben azonban olyan körülményre vezethető vissza, amelyért senki sem vonható felelősségre természeti erők, a károsult bizonyos már fennálló, sorsszerű betegségei, adottságai avagy döntenie kell a fenti szempontok alapján, hogy a kár bekövetkezése mindezeket figyelembe véve a szerződésszegés adekvát, szerves, tipikus stb. következménye-e Nincs válasz!

28 Kár Csak vagyoni kár: a károsult vagyonában beállott értékcsökkenés, az elmaradt vagyoni előny; és a szigorítás indoka tényállási elemek szerződésszegés okozati összefüggés kár kimentési okok ellenőrzési körén kívül előre nem látható nem elvárható elhárítása a károsultat ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségek a kár mértéke tapadó kár következménykár előreláthatóság kinek? mikor? mit? esetcsoportok (CISG) kármegelőzési, kárenyhítési non cumul A káron kívül: sérelemdíj (nemvagyoni kár helyett): személyiségi jog megsértése miatt Pl: áru vagy szolgáltatás hibája miatt (hibás teljesítés) a jogosult testi épségében, egészségében sérelmet szenved a sérelemdíj fizetésére kötelezés feltételeire különösen a sérelemdíjra köteles személy meghatározására és a kimentés módjára a kártérítési felelősség szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges ha szerződésszegéssel okozták, a szerződésszegési felelősség szabályait, de további hátrány bizonyítása nem szükséges!

29 Kimentés (kumulatív) Ellenőrzési körén kívüli körülmény Előre nem látható Nem elvárható elhárítása a szigorítás indoka tényállási elemek szerződésszegés okozati összefüggés kár kimentési okok ellenőrzési körén kívül előre nem látható nem elvárható elhárítása a kár mértéke tapadó kár következménykár előreláthatóság kinek? mikor? mit? esetcsoportok (CISG) kármegelőzési, kárenyhítési non cumul

30 Ellenőrzési körén kívül: amelyre a fél nem képes hatást gyakorolni Példák indokolásból: a szigorítás indoka tényállási elemek szerződésszegés okozati összefüggés kár kimentési okok ellenőrzési körén kívül előre nem látható nem elvárható elhárítása a kár mértéke tapadó kár következménykár előreláthatóság kinek? mikor? mit? esetcsoportok (CISG) kármegelőzési, kárenyhítési non cumul a vis maior hagyományos esetei: természeti katasztrófák: földrengés, tűzvész, járvány, aszály, fagykár, árvíz, szélvihar, villámcsapás stb.; bizonyos politikai-társadalmi események: háború, forradalom, felkelés, szabotázs, közlekedési útvonal (repülőtér) lezárása; bizonyos állami intézkedések: behozatali-kiviteli tilalmak, devizakorlátozások, embargó, bojkott; súlyos üzemzavarok; a szerződésszerű teljesítést lehetetlenné tevő radikális piaci változások (drasztikus árrobbanás, a fizetés pénznemének rendkívüli meggyengülése stb.). NEM: a saját üzemi rend szervezési vagy egyéb zavara, a fél alkalmazottainak magatartása, piaci beszerzési nehézségek és hasonlók

31 Segíthet: ellenőrzési körén kívül (CISG gyakorlat) Igen: munkabeszüntetés (beszállítóké is), sztrájk Beszerzési nehézségek (csak ha az áru a piacról teljesen eltűnt) Nem: az üzemi és folyamatszervezési zavarok akkor sem eredményeznek mentesülést, ha ezek oka olyan objektív körülményekre vezethetők vissza, mint például betegség vagy haláleset

32 Értelmezési nehézségek Súlyos üzemzavar: ellenőrzési körön kívül Saját üzemi rend zavara: nem a szigorítás indoka tényállási elemek szerződésszegés okozati összefüggés kár kimentési okok ellenőrzési körén kívül előre nem látható nem elvárható elhárítása Mikortól súlyos? Megszorító értelmezés: csak másik üzem zavara lehet, amely bénítólag hat (pl elektromos ellátás zavara) a kár mértéke tapadó kár következménykár előreláthatóság kinek? mikor? mit? esetcsoportok (CISG) kármegelőzési, kárenyhítési non cumul Radikális piaci változás? Összehangban a jogalkotói céllal (szigorítás)? Pacta sunt servanda versus gazdasági lehetetlenülés? Megszorító értelmezés: csak, ha a kötelezett egzisztenciális ellehetetlenüléséhez vezetne Pl: CISG gyakorlat: 100% alatti piaci árváltozás nem elég

33 Előre nem látható körülmény A körülmény (a kár előreláthatóságáról később) a szigorítás indoka tényállási elemek szerződésszegés okozati összefüggés kár kimentési okok ellenőrzési körén kívül előre nem látható nem elvárható elhárítása a kár mértéke tapadó kár következménykár előreláthatóság kinek? mikor? mit? esetcsoportok (CISG) kármegelőzési, kárenyhítési non cumul Csak akkor mentesít, ha: objektíve nem előre látható (nem csak a szerződésszegő fél számára) a szerződéskötés időpontjában Nem mentesít: ha közlekedési útvonal lezárásával vagy az állami intézkedéssel (MinInd) Munkabeszüntetéssel (CISG kommentár) a kötelezettnek a szerződés megkötéskor objektíve, számolnia kellett +válságövezet

34 nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa a szigorítás indoka tényállási elemek szerződésszegés okozati összefüggés kár kimentési okok ellenőrzési körén kívül előre nem látható nem elvárható elhárítása a szerződésszegés és nem a szerződéskötés időpontjában kell vizsgálni a kár mértéke tapadó kár következménykár előreláthatóság kinek? mikor? mit? esetcsoportok (CISG) kármegelőzési, kárenyhítési non cumul CISG gyakorlat: Számlabefagyasztás: elhárítható, ha van külföldi bankszámlája Útlezárás: másik szállítási lehetőséget kell keresni

35 Eltérő szabályozás lehetősége Diszpozitív szabály, eltérés lehetséges: Felelősségkiterjesztés Pl: csak vis maior-nál mentesül De: fokozott érvénytelenségi vizsgálat (jóerkölcsbe ütközés, tisztességtelen ászf Felelősségkorlátozás [vö: 1959 Ptk, 314. (2)] Pl: csak a felróható károkért tartozik felelősséggel emberi életet, testi épséget vagy egészséget megkárosító szerződésszegésért való felelősséget korlátozó vagy kizáró szerződési kikötés semmis

36 Sajátos felelősségi mérce megbízási szerződésnél Megbízás gondossági kötelem Megbízott díjigényétől csak felróhatósága esetén esik el Ha szerződésszegése nem felróható, de a 6:142. szerinti szigorú felelősség alól magát kimenteni nem tudja: díját követelheti a megbízótól, de kártérítés fizetésére lesz köteles vele szemben

37 A kár mértéke 6:143. [A kártérítés mértéke] (1) Kártérítés címén meg kell téríteni a szolgáltatás tárgyában keletkezett kárt. Tapadó kár a szigorítás indoka tényállási elemek szerződésszegés okozati összefüggés kár kimentési okok ellenőrzési körén kívül előre nem látható nem elvárható elhárítása (2) A szerződésszegés következményeként a jogosult vagyonában keletkezett egyéb károkat és az elmaradt vagyoni előnyt olyan mértékben kell megtéríteni, amilyen mértékben a jogosult bizonyítja, hogy a kár mint a szerződésszegés lehetséges következménye a szerződés megkötésének időpontjában előre látható volt. (3) Szándékos szerződésszegés esetén a jogosult teljes kárát meg kell téríteni. a kár mértéke tapadó kár következménykár előreláthatóság kinek? mikor? mit? esetcsoportok (CISG) kármegelőzési, kárenyhítési non cumul Következményi kár

38 A tapadó kár és a következményi kár elhatárolásának jelentősége Előreláthatóság Ingyenes szerződések (6:147. ) Hibás teljesítés [6:174. (2)] 6:174. (2) A hibás teljesítéssel a szolgáltatás tárgyában bekövetkezett károk megtérítését a jogosult akkor követelheti, ha kijavításnak vagy kicserélésnek nincs helye, vagy ha a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, e kötelezettségének nem tud eleget tenni, vagy ha a jogosultnak a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt. E kártérítési igény a kellékszavatossági jogok érvényesítésére meghatározott határidőn belül évül el. 6:147. (2) Aki szolgáltatás teljesítését ingyenesen vállalja, köteles a jogosult vagyonában a szolgáltatással okozott kárt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható.

39 Tapadó kár (szolgáltatás hibájában álló kár) fedezeti vétel, fedezeti eladás a szigorítás indoka tényállási elemek szerződésszegés okozati összefüggés kár kimentési okok ellenőrzési körén kívül előre nem látható nem elvárható elhárítása a kár mértéke tapadó kár következménykár előreláthatóság kinek? mikor? mit? esetcsoportok (CISG) kármegelőzési, kárenyhítési non cumul értékcsökkenés, kijavítás, kijavíttatás költségei (amelyek kellékszavatossági igénnyel is elháríthatók) következmények elhárításának költségei (csak a szerződés tárgyában: gyártósor - gyártócsarnok) Nem csak hibás teljesítés: késedelem és az áru megromlik.

40 Következménykárok (a jogosultat egyéb vagyonában érő sérelmek): az elmaradt vagyoni előny [6:143. (2) külön nevesítve]; egyéb vagyontárgyak sérelme, értékcsökkenése, az ezek megjavítására, cseréjére fordított költségek; a jogosult személyében bekövetkezett sérülések miatt őt ért vagyoni károk (munkaképesség-csökkenés, ideiglenes vagy végleges jövedelemveszteség); a kárelhárítás és kárenyhítés költségei (amennyiben ezek nem a szerződés tárgyával magával kapcsolatban merültek föl), bérautó, bérgép stb. bérleti díja, hitelfelvétel költségei mindazon károk, amelyek megtérítésére a kötelezett szerződésszegésével okokozati összefüggésben a jogosult a vele szerződéses kapcsolatban álló további jogosultakkal (vevőkkel, megrendelőkkel) szemben (kontraktuális alapon), vagy akár kívülállókkal szemben (deliktuális alapon) köteles (ún. felelősségi kár); a termeléskieséssel összefüggő károk stb. a szigorítás indoka tényállási elemek szerződésszegés okozati összefüggés kár kimentési okok ellenőrzési körén kívül előre nem látható nem elvárható elhárítása a kár mértéke tapadó kár következménykár előreláthatóság kinek? mikor? mit? esetcsoportok (CISG) kármegelőzési, kárenyhítési non cumul

41 Előreláthatósági korlát Ellenszolgáltatás és kockázatok egyensúlya a szigorítás indoka tényállási elemek szerződésszegés okozati összefüggés kár kimentési okok ellenőrzési körén kívül előre nem látható nem elvárható elhárítása Szokatlan, előre nem látható, nem kalkulálható (nem biztosítható) károk kizárása A szokásos következményeket lényegesen meghaladó károk kockázatát csak figyelemfelhívás útján ismerheti meg a másik fél a kár mértéke tapadó kár következménykár előreláthatóság kinek? mikor? mit? esetcsoportok (CISG) kármegelőzési, kárenyhítési non cumul A kötelezett csak azokért a következménykárokért és elmaradt hasznokért felel, amelyek előreláthatósága elvárható, vagyis amelyeket a szerződés megkötésekor előre kellett (volna) látnia, vagy amelyekre a jogosult kifejezetten felhívta a figyelmét.

42 Előreláthatóság és okozatosság okozatosság a szigorítás indoka tényállási elemek szerződésszegés okozati összefüggés kár kimentési okok ellenőrzési körén kívül előre nem látható nem elvárható elhárítása a kár mértéke tapadó kár következménykár előreláthatóság kinek? mikor? mit? esetcsoportok (CISG) kármegelőzési, kárenyhítési non cumul előreláthatóság Nem mindent vagy semmit!

43 Kinek kell előre látnia? Általános alany: előre látható volt Kockázatelosztó felelősségi modell: kötelezett szemszögéből Előreláthatóságot megalapozza: tényleges előreláthatóság: szerződésszegő kötelezett számára volt (ténylegesen) előre látható elvárható előreláthatóság: akár egy hasonló helyzetben lévő ideáltipikus személy számára lett volna az Kezes: a szigorítás indoka tényállási elemek szerződésszegés okozati összefüggés kár kimentési okok ellenőrzési körén kívül előre nem látható nem elvárható elhárítása Csak arra hivatkozhat, hogy a főkötelezett számára nem volt előre látható. a kár mértéke tapadó kár következménykár előreláthatóság kinek? mikor? mit? esetcsoportok (CISG) kármegelőzési, kárenyhítési non cumul

44 Mikor kell előre látni? A szerződéskötéskor a szigorítás indoka tényállási elemek szerződésszegés okozati összefüggés kár kimentési okok ellenőrzési körén kívül előre nem látható nem elvárható elhárítása a kár mértéke tapadó kár következménykár előreláthatóság kinek? mikor? mit? esetcsoportok (CISG) kármegelőzési, kárenyhítési non cumul A szerződés módosítása nem jelent automatikus novációt az előreláthatóság szempontjából: az utólag megismert információkat nem lehet az előreláthatóságot meghatározó ismeretek körébe tartozónak tekinteni, csak akkor, ha az ellenszolgáltatást az utóbb megismert kockázatnövekményhez igazították, avagy a jogosult bizonyítja, hogy a szerződés módosítására irányuló tárgyalások során a kötelezettnek lett volna erre lehetősége (Fuglinszky)

45 Mit kell előre látni? a fél felismerhette: egy esetleges szerződésszegése milyen jellegű és milyen nagyságrendű kárt idézne elő a szigorítás indoka tényállási elemek szerződésszegés okozati összefüggés kár kimentési okok ellenőrzési körén kívül előre nem látható nem elvárható elhárítása a kár mértéke tapadó kár következménykár előreláthatóság kinek? mikor? mit? esetcsoportok (CISG) kármegelőzési, kárenyhítési non cumul Nem kell a szerződő félnek a várható kockázatot részleteiben, a kárkövetkezmények összegszerűségére kiterjedően ismernie (ahhoz hogy előreláthatónak lehessen tekinteni)!

46 Példa: mit kell előre látni: H Parsons Ltd v Uttly Ingham & Company Ltd. (1977) A kötelezett egy disznótakarmány tárolására szolgáló tartályt szállított, összeszerelése során munkatársai a tartály szellőzőnyílását (rendeltetésellenesen) zárva felejtették. Ezért a tartályban tárolt földigesztenye megromlott; azt elfogyasztó disznók hasmenést és kólibacilus-fertőzést kaptak. Az állomány jelentős része elhullott (kár). Előre látható? a következmény típusa (type of consequence), vagyis a disznók megbetegedése, illetve elhullása (ilyen jellegű szerződésszegés esetén) előre látható volt, míg a kólibacilus-fertőzés, mint a szerződésszegés sajátos, eseti következménye (specific consequence) már nem. Ugyanakkor a kártérítési kötelezettség megállapításához szükséges és egyben elégséges is a következmény típusának előreláthatósága. Nem akadálya az alperes kártérítésre kötelezésének, hogy a kár bekövetkezésének okfolyamatát és a kólifertőzést mint ennek végpontját nem látta előre

47 Példa: mit kell előre látni: Victoria Laundry (1949) a kötelezett jelentős öt hónapos késedelemmel szállította le a megrendelt mosóberendezést a mosoda számára Amely ezért szokásos üzleti tevékenységét nem tudta folytatni, és elesett a hadsereg beszerzéseiért felelős minisztérium egy jelentős megrendelésétől is. A bíróság csak a szokásos üzletmenet szerinti profitot ítélte meg kártérítésként, a minisztériumi megrendelés elmaradását olyan rendkívüli tényálláselemnek tekintette, amelynek kockázatára a jogosultnak a szerződés megkötésekor külön figyelmeztetnie kellett volna a kötelezettet.

48 Előrelátható (?) esetcsoportok a CISG alapján a továbbértékesítés és általában a károsult üzleti tevékenységének szokásos nyeresége üzemleállás (vitatott) kárelhárítás és kárenyhítés szükséges és indokolt költségei (hiba megvizsgálása, szállítás, biztosítás) árfolyamveszteségből eredő kár a szigorítás indoka tényállási elemek szerződésszegés okozati összefüggés kár kimentési okok ellenőrzési körén kívül előre nem látható nem elvárható elhárítása üzleti hírnév (goodwill) sérülésével, elveszítésével kapcsolatos kár (vitatott) a kár mértéke tapadó kár következménykár előreláthatóság kinek? mikor? mit? esetcsoportok (CISG) kármegelőzési, kárenyhítési non cumul

49 Kármegelőzés, kárenyhítés 6:144. [A szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályainak kiegészítő alkalmazása] (1) A károsult kármegelőzési, kárelhárítási és kárenyhítési kötelezettségére, továbbá a közös károkozók felelősségére a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályait kell alkalmazni. (2) A kár fogalmára és a kártérítés módjára az e fejezetben nem szabályozott kérdésekben a szerződésen kívül okozott károk megtérítésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a kártérítés méltányosságból való mérséklésének nincs helye.

50 Non cumul 6:145. [Párhuzamos kártérítési igények kizárása] A jogosult kártérítési igényét a kötelezettel szemben akkor is a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai szerint érvényesítheti, ha a kár a kötelezett szerződésen kívül okozott károkért való felelősségét is megalapozza. Indokai: ne legyen kikerülhető az előreláthatósági korlát deliktuális alapú igényérvényesítés révén (hibás teljesítésnél sem!) ne lehessen kikerülni a felelősségkizáró vagy korlátozó kikötéseket deliktuális alapon