HÍRLEVÉL. Tájékoztató az új Munka Törvénykönyvének január 1-jén hatályba lépő rendelkezéseiről 2012 / 12

Átírás

1 Tájékoztató az új Munka Törvénykönyvének január 1-jén hatályba lépő rendelkezéseiről január 1-jén az új Mt. eddig még életbe nem lépett további rendelkezései is hatályba lépnek. Idén még nem kellett elmélyülnünk a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás, a szabadság és a távolléti díj számításának szabályaiban, jövőre azonban az ezekre vonatkozó új rendelkezéseket is használnunk kell majd a gyakorlatban. Az alábbiakban röviden összefoglaljuk az új szabályokat. 1. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás A régi szabályozás három olyan esetet különböztetett meg, amikor a munkáltató a munkavállalót ideiglenesen, egyoldalúan, a munkaszerződésben rögzítettektől eltérő feltételek mellett foglalkoztathatta: az átirányítást, a kiküldetést és a kirendelést. Az új Munka Törvénykönyve a szabályozást leegyszerűsíti, amikor a korábbi eseteket a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás fogalmába integrálja. Lényeges változás, megszűnik az ún. tulajdonosi korlát a más munkáltatóhoz történő kirendelés esetén, azaz újévtől cégcsoporton belül is mozgathatóak a munkavállalók. A munkavállalókat továbbra is tájékoztatni kell a

2 munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás várható időtartamától, melynek mértéke összességében jövőre már nem haladhatja meg naptári évenként a 44 beosztás szerinti munkanapot, illetve a 352 órát. 2. A szabadság mértéke és kiadása Az új Mt január 1-jén hatályba lépő rendelkezései szabályozzák, hogy évente hány nap szabadság jár a munkavállalónak, illetve azt hogyan kell majd kiadni. Az életkor alapján járó szabadság mértéke nem, csak annak elnevezése változik (alapszabadság, pótszabadság). Lényeges módosulás azonban, hogy kizárólag a munkában töltött idő után jár a szabadság, így tehát kiesik például a jogosultsági időtartamból az az időtartam, amit a munkavállaló naptári évenként 30 napot meghaladóan tölt keresőképtelen állományban. A törvény néhány kivételt nevesít, azaz szabadságra jogosító idő marad a szabadság időtartama, a szülési szabadság, a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapja, valamint általánosságban az az időtartam, amikor a munkavállaló jogszabály alapján, vagy munkaidő-beosztás alapján mentesül a munkavégzés alól (például véradás). Újdonság, hogy a fogyatékos gyermekek után gyermekenként további két munkanap pótszabadság illeti meg a munkavállalót. Fő szabály szerint a szabadságot úgy kell kiadni, hogy tartama legalább 14 összefüggő napot elérjen, hacsak a felek eltérően nem

3 állapodtak meg. A korábbi egy hónap helyett januártól csak 15 nappal előre kell közölni a munkavállalóval a szabadság konkrét időpontját. Jövőre lényeges változás lesz a szabadság következő naptári évre történő átvitelének és megváltásának kérdésében. Figyelem! A GYES-ről, GYED-ről visszatérő kismamák esetében a gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára járó szabadság csak december 31. napjáig váltható meg ilyen tartalmú megállapodás alapján. Jövőre már pénzbeli megváltásra esetükben sem lesz lehetőség, így azt ki kell adni. A szabadság következő naptári évre történő átvitelére az új szabályozás szerint is lesz lehetőség, de a korábbi szabályokhoz képest eltérő módon. A szabadságot 2013-tól az utolsó negyedévben létesített munkaviszony esetén a következő év március 31-ig is ki lehet majd adni. Új elem továbbá, hogy a felek megállapodása alapján a 20 nap alapszabadság és az életkor alapján járó pótszabadság egyharmadát a következő év végéig is kiadhatja a munkáltató. További változás, hogy ha a munkavállaló oldalán felmerülő okból nem lehetett a tárgyévben kiadni a szabadságot (pl. betegség miatti keresőképtelenség okán), akkor - a korábbi 30 nap, illetve 183 nap helyett - az akadályoztatás megszűnésétől számított 60 napon belül kell azt kiadnia a munkáltatónak.

4 A hosszabb ideig fizetés nélküli szabadságon (passzív állományban) lévő munkavállalókat egységesen a visszatérésre vonatkozó nyilatkozatukban megjelölt időpontban, de legkorábban annak közlésétől számított 30 napon kell újra aktív állományba venni. 3. A távoléti díj számítása január 1-jétől már nem a régi Mt. alapján kell a távolléti díjat számítani. Az új szabályok értelmében a távolléti díj számításának alapjaként az esedékessége időpontjában érvényes alapbért, valamint az utolsó hat naptári hónapra kifizetett teljesítménybért és a munkavállaló bérpótlékait együttesen kell figyelembe venni. Az Mt. kimondja, hogy a távolléti díj kiszámításakor figyelmen kívül kell hagyni azt a munkabért, amelyre a munkavállaló a távollét tartamára munkavégzés hiányában is jogosult. [Mt (1) (2) bek.] Az új Mt. meghatározza a teljesítménybér fogalmát, amely alatt kizárólag azt a munkabért érti, amelyet a egyénre szabva az Mt.- ben előírtak szerint határoznak meg. A távolléti díj meghatározásakor a teljesítménybért - a kifizetés időpontjától függetlenül - az irányadó időszakra jutó arányos részben kell figyelembe venni. [Mt (2) bek.] A kizárólag teljesítménybérrel díjazott munkavállaló esetében a távolléti díj számításánál az alapbért figyelmen kívül kell hagyni. [Mt (3) bek.]

5 4. Kollektív szerződés hatályának megszűnése Felhívjuk a figyelmet, hogy azok a kollektív szerződések, amelyeknél az azt megkötő szakszervezet tagjainak száma nem éri el a munkáltatónál munkaviszonyban álló munkavállalók tíz százalékát, január 1. napján automatikusan hatályukat vesztik. A szerződéskötési jogosultság tekintetében a január 1-jei taglétszám lesz az irányadó. Ez a szabály nemcsak a helyi, hanem az ágazati kollektív szerződéseket is érinti. Megjegyzés: A fentiek csupán általános tájékoztatásul szolgálnak, és nem helyettesítik a szakmai tanácsadást. Bár összeállításunk a lehető legnagyobb gondossággal készült, nem vállalhatunk felelősséget semmilyen hibáért, hiányos közlésért vagy véleményért.