A MUNKA ÚJ VILÁGA. Milyen szabályokat hoz az új Munka Törvénykönyve? részletek kézirat, csak belső használatra! Új Média Kft.

Átírás

1 A MUNKA ÚJ VILÁGA Milyen szabályokat hoz az új Munka Törvénykönyve? részletek kézirat, csak belső használatra! Új Média Kft. Nagy Csaba 2012

2 Szabadság, fizetés nélküli szabadság A kiadható szabadság mértéke Kinek jár pótszabadság és milyen alapon? Hogyan kell kiszámolni, hogy mennyi szabadság jár egy alkalmazottnak? A szabadság kiadása A szabadság átvitele következő évre A szabadság megváltása Mikor kell valakit felmenteni a munkavégzés alól? Betegszabadság, szülési szabadság A fizetés nélküli szabadság A kiadható szabadság mértéke Egyik emberemnek októberben fia született és most azt mondja, hogy jár neki még 2 nap szabadság erre az évre. De miért járna az egész évi pótszabadság, ha év végén született a gyerek? Egyáltalán, mennyi szabadság jár egy embernek? A szabadságra vonatkozó összes szabály csak január elsejétől érvényes, addig a régi törvény rendelkezéseit kell alkalmazni! Az alapszabadság mértéke 20 nap. Ez az életkor alapján és a gyermekek száma után járó pótszabadsággal növekszik. Az életkor alapján 25 éves kortól a pótszabadság 1 nap, majd előbb 3, később 2 évenként 1-1 nappal több pótszabadság jár. 28 éves kortól a pótszabadság 2 nap 31 éves kortól 3 nap 33 éves kortól 4 nap 35 éves kortól 5 nap 37 éves kortól 6 nap 39 éves kortól 7 nap 41 éves kortól 8 nap 43 éves kortól 9 nap 45 éves kortól 10 nap pótszabadság jár. A kort nem a születésnaptól kell számolni. A pótszabadság annak az évnek az elejétől jár, amikor a dolgozó az adott életkort betölti. (Mt.117. ) Ebben az a legfontosabb változás, hogy eddig az életkor után járó szabadság az alapszabadságot növelte, ahhoz kellett számítani. Ez 2013-tól elkülönül, pótszabadságként kell nyilvántartani. Pótszabadság jár a 16 évesnél fiatalabb gyermekek után is. Egy gyermek után 2 nap, két gyermek után 4 nap, kettőnél több gyermek után 7 nap pótszabadság jár. Ha a gyermek fogyatékos, akkor gyermekenként 2-2 nappal többet kell adni. Ez a pótszabadság már abban az évben jár, amikor a gyermek megszületik. Ha december végén születik, akkor is számolni kell vele. A korábbi törvény ezt a szabadságot csak az egyik szülőnek biztosította. Most mindketten igénybe vehetik. (Mt ) Kinek jár pótszabadság és milyen alapon? Amikor a lányom megszületett, szerettem volna pár napig otthon maradni és segíteni én is. De a főnököm nem engedett el, azt mondta, nincs már több szabadságom erre az évre. Tényleg nincs valami rendkívüli szabadság, ha gyermeke születik valakinek?

3 Egyszeri alkalommal 5 nap szabadság jár az apának gyermek születésekor. Ezt a születés utáni második hónap végéig kell kivenni. Ha ikrek születnek, akkor 7 napot kaphat. Ez a pótszabadság akkor is jár, ha a gyermek nem marad életben. (Mt ) Külön pótszabadság jár a 18 év alattiaknak. A fiatalok a 18. évük betöltéséig évente 5-5 napot kapnak az alapszabadságon felül. (MT ) Az életkor alapján és a gyermekek után járó pótszabadság a legáltalánosabb. Ezen felül egyes szakmákban dolgozók még külön szabadsághoz juthatnak hozzá. Évente 5 nap jár azoknak, akik állandó jelleggel föld alatti munkahelyen dolgoznak, vagy olyan helyen, ahol napi 3-3 órában sugárzásnak vannak kitéve. (Mt ) Ide tartozik minden bánya, vagy a metró is. Szintén 5 nap jár annak is, akinek károsodott az egészsége. Ha rehabilitációs szakértői szerv legalább 50 százalékos károsodást állapított meg, akkor jogosult a szabadságra. (Mt.120. ) Ezt a korábbi törvény nem tartalmazta. Hogyan kell kiszámolni, hogy mennyi szabadság jár egy alkalmazottnak? Cégünk egyik alkalmazottja három hónapig táppénzen volt, amikor visszajött dolgozni, akkor pedig ki akarta venni a teljes évi szabadságát. Úgy gondolom, a táppénz idejére nem jár szabadság, így a 3 hónapot le kell vonni az egy évből. Azaz az éves szabadságának csak a háromnegyede jár, igaz? Fizetett szabadság minden alkalmazottnak jár. Az éves szabadság a munkában töltött idő alapján jár. Aki egész évben dolgozik, az megkapja az alapszabadságot és az életkora alapján járó pótszabadságot. Aki az évben ennél kevesebb időt tölt munkában, az arányosan kevesebb szabadságot kaphat. (Mt.121. ) Minél több időt tölt tehát valaki munkában, annál több nap szabadságot kell neki adni. Nem csak azokat a napokat kell figyelembe venni, amikor a munkavállaló ténylegesen dolgozott. A szabadság mértékének a kiszámításához a következő időket is figyelembe kell venni: azokat a napokat, amikor munkaviszonyban volt, de beosztása alapján nem kellett dolgoznia a szabadságon töltött időt a szülési szabadságot kisgyermek születése után, a gyermekgondozással töltött idő első 6 hónapját (tehát nem számít bele a GYES teljes ideje, csak az első 6 hónap!) a betegszabadságon, táppénzen töltött időből évente 30 napot az önkéntes tényleges katonai szolgálat idejéből 3 hónapot azokat az időket, amikor törvény alapján felmentik a munkavégzés alól (pl. hozzátartozó halálakor kapott 2 munkanap). Ezeket tehát munkában töltött időnek kell tekinteni. Ezek többnyire csak évente néhány napot, vagy hetet jelentenek, de az arányosítás miatt több nappal is megváltoztathatják az évre járó szabadság mértékét. (Mt.115. ) A táppénzen töltött időt tehát úgy kell elszámolni, hogy az első hónapra jár a szabadság, a másik kettőre nem. Így összesen 10 hónap után járó szabadságra jogosult a három hónapig táppénzen lévő dolgozó.

4 A szabadság kiadása Az egyik munkás azzal jött oda hozzám, hogy házat épít, s szeretné az egész éves szabadságát egyben kivenni. Jár neki vagy 30 nap. De én nem tudom ennyi időre nélkülözni. Köteles vagyok a teljes szabadságát egyszerre kiadni? A szabadság a dolgozónak jár, de a munkáltató rendelkezik vele. A törvény megfogalmazása egyértelmű: a szabadságot a dolgozó meghallgatása után a munkaadó adja ki. Meg kell tehát hallgatnia a másik fél szempontjait is, de végül a munkaadó dönt. (Mt ) Évente 7 napot köteles a vállalkozó a dolgozó kérésének megfelelő időpontban kiadni. Ez maximum 2 részre bontható. Nem jöhet tehát azzal az alkalmazott, hogy akkor ő 7 héten keresztül minden pénteken szabadságra menne. Hogy mikor akarja a dolgozó ezt a 7 napot kivenni, azt írásban kell jeleznie, legalább 15 nappal korábban. A szabadságot tehát nem csak úgy kiveszi az alkalmazott, hanem írásban, megfelelő határidővel kéri. Ezzel a lehetőséggel csak az élhet, aki legalább 3 hónapja már a cégnél dolgozik. A munkaviszony első 3 hónapjában a dolgozó kérésére nem kell szabadságot adni. (Mt ) A szabadságról tehát a munkaadó rendelkezik, de őt is szabályok kötik. A szabadság nagy részét egyben kell kiadnia. Úgy kell terveznie, hogy legalább egyszer legyen egy 14 egybefüggő napot elérő szabadsága a dolgozójának. Ez nem 14 nap szabadságot jelent! A 14 egybefüggő napba bele kell számolni a hétvégét vagy ünnepnapot is. Ha a dolgozó és a munkaadó másként akar megállapodni, megtehetik: megállapodás esetén nem kell betartani ezt a 14 napos szabályt. (Mt ) Arra is lehet példa, hogy a szabadságot meg kell szakítani valami rendkívüli munka miatt. Kivételesen fontos gazdasági érdekre hivatkozva a munkaadó elhalaszthatja a szabadság kiadását, vagy visszahívhatja dolgozni alkalmazottját. Ilyenkor, ha a dolgozónak valamilyen kára keletkezik (pl. le kell mondani egy már befizetett utazást), azt a kárt meg kell téríteni. (Mt , 7.) Nem napokban, hanem órákban kell elszámolni a szabadságot akkor, ha egyenlőtlen munkaidőbeosztásban dolgozik valaki. Ha valakinek egy nap beosztása szerint 10 órát kell dolgoznia, akkor az arra a napra kivett szabadság 10 órát von le a szabadságkeretéből. Ilyenkor, ha a napi munkaidő nem 8 óra, a szabadságot órákban kell elszámolni. Ez fordítva is igaz: ha két egymást követő napon csak 4-4 óra lenne a munkaidő, akkor erre összesen csak 8 óra szabadság használható el. Nem lehet 2 teljes napot, azaz 16 órát levonni, amikor a dolgozónak csak 8 órát kellett volna teljesítenie. (Mt.124. ) A szabadság átvitele következő évre Sűrű volt az évünk, nem sikerült kiadni mindenkinek az éves szabadságát december végéig. Átvihetjük-e ezeket a napokat a következő évre? A szabadságot abban az évben kell kiadni, amikor az jár. Következő évre átvinni csak nagyon ritka esetben szabad. Ennek külön szabályai vannak. Ha valakinek a munkaviszonya október elseje után kezdődött, akkor az év hátralévő hónapjaira járó szabadságát következő év március végéig lehet neki kiadni. Az év végén megkezdett szabadság átcsúszhat a következő évre. Úgy kell tekinteni, mintha idén lenne kiadva. Ennek az a feltétele, hogy idén év végén elkezdődik, és megszakítás nélkül a következő évre maximum 5 nap csúszik át. (Mt )

5 Külön megállapodással a szabadság egy részének kiadása átvihető a következő évre. Ha a dolgozók és a munkaadó megállapodnak, akkor a szabadság egyharmada a következő év végéig adható ki. (Mt ) Kollektív szerződés pedig úgy is rendelkezhet, hogy a szabadság egynegyede következő év március végéig átvihető. (Mt /c.) Ez a gyermekek után járó pótszabadságra nem vonatkozik, azt nem lehet átvinni a másik évre. A szabadság átvitele a következő évre az új törvény egyik újdonsága. Eddig erre nem volt mód. Alapesetben most sem szabad, csak akkor, ha a munkaszerződésben a felek ebben megállapodnak. Ebben az esetben azonban a 2013-as alap- és életkor alapján járó pótszabadság egyharmadát akár 2014 decemberéig is ki lehet majd adni. A szabadság megváltása Nekem senki ne panaszkodjon, hogy a sok munka miatt nem tudja kivenni a szabadságát. Amit nem tud kivenni, azt hiány nélkül kifizetem neki, senki nem fog rosszul járni. Ezt lehet, ugye? A szabadságot nem lehet pénzzel helyettesíteni. Pénzbeli megváltás csak akkor lehetséges, ha valakinek megszűnik a munkaviszonya. Ilyenkor a még megmaradt napokat forintra kell váltani. (MT.125. ) Ez a rendelkezés fordítva már nem működik. Azaz ha valaki már több napot vett ki, mint amennyi felmondásáig járna neki, annak az árát nem lehet visszakövetelni tőle, vagy levonni az utolsó béréből. Mikor kell valakit felmenteni a munkavégzés alól? Az egyik segédmunkásom beiratkozott egy esti iskolába, de nem szívesen engedem el. Miért az én pénzemen akar tanulni? Vegyen ki szabadságot, ne munkaidőben menjen a képzésre, nem igaz? A munkaszerződésben biztosított szabadságon túl is előfordulnak olyan élethelyzetek, amikor a dolgozót el kell engedni a munkából, fel kell menteni a munkavégzés alól. Ilyenkor mentesül a rendelkezésre állás követelménye alól is. A törvény a következő helyzeteket emeli ki: betegség (keresőképtelenség) emberi reprodukciós eljárással összefüggő orvosi kezelés (lombikbaba-eljárás kezelési alkalmai) kötelező orvosi vizsgálat véradás, legalább 4 óra időtartamra (ha a véradáson csak a munkaidő terhére tud megjelenni) szoptató anyák számára naponta meghatározott időre hozzátartozó halálakor 2 napra tanulmányok idejére. Általános iskolai tanulmányok befejezéséhez kötelező a felmentés, bármilyen más képzés, tanfolyam idejére a felek megállapodásától függ a felmentés a képzési időre önkéntes tűzoltói szolgálat idejére bírósági, hatósági eljárás idejére különös méltánylást érdemlő családi távollét alkalmára munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott időre. A munkáltató akkor is felmentheti a dolgozót a munkavégzés alól, ha az valami olyan szabályszegést követett el, aminek ki kell vizsgálni a körülményeit. A vizsgálat idejére maximum 30 napra fel lehet menteni a dolgozót a munka alól. (Mt.55. )

6 Betegszabadság, szülési szabadság Nálunk nem lehet táppénzre menni, mert egyből elküldik az embert. Pedig a betegszabadságot nem is a cég fizeti, hanem az állam, nem igaz? Egyáltalán mi a különbség a táppénz és a betegszabadság között? A táppénz és a betegszabadság fogalma sokszor keveredik egymással. A beteg szempontjából a legnagyobb különbség, hogy mennyi pénzt kap. A betegszabadságra a fizetése és bérpótléka 70 százalékát kapja. Ez a távolléti díj. (Mt ) A táppénz összege azonban csak keresete 60 százaléka lehet. Ha egy alkalmazott betegség miatt keresőképtelen lesz, akkor betegszabadságra kerül. Ezt a munkáltatója fizeti évenként 15 munkanapig. Ha a munkaviszony év közben kezdődik, akkor ennek is arányos része jár. Nem betegszabadság, hanem az első naptól táppénz jár üzemi baleset vagy foglalkozásból eredő betegség esetén és a várandós nőknek, ha a terhesség miatt nem tudnak dolgozni menni. (Mt.126. ) Gyermek születése esetén az anyának 24 hét szülési szabadság jár. Ebből 4 hetet a szülés várható időpontja előtt kell kiadni. A szülési szabadságot egy nő akkor is igénybe veheti, ha újszülöttet fogad örökbe. (Mt.127. ) A fizetés nélküli szabadság Azt mondja az egyik művezetőm, neki mindenképpen kell még öt nap. De már nincs egy napod se, mondom neki. Nem baj, kiveszi ő fizetés nélkülibe is, csak engedjem el, költözködik, nem tudja hétvégén megoldani. Fizetés nélküli szabadságot így általában véve nem ismer a törvény. Vannak konkrét esetek, amikor kötelező ilyent kiadni ezekről a törvény külön rendelkezik. A leggyakoribb fizetés nélküli szabadság, amikor a gyermeket szülő nő GYES-re megy. Az ellátást ilyenkor az államtól kapja, nem a munkahelyétől. Munkaviszonya azonban nem szűnik meg. Erre az időre fizetés nélküli szabadságot kell számára kiadni. Gyermekgondozásra fizetés nélküli szabadságot ma már az apák is kivehetnek. Nem kell ahhoz GYES-re sem menni. A törvényszöveg munkavállalót ír, nem apát vagy anyát. Tehát bármelyikük igénybe veheti, akár egy időben is. (Mt.128. ) Ez a fizetés nélküli szabadság véget ér, ha a gyermek meghal, vagy kikerül a szülő gondozásából (valamilyen állami gondozásba veszik). (Mt.129. ) Ez a szabadság a gyermek 3. születésnapjáig vehető igénybe. Ha azonban a gyermek után tovább is GYES-t folyósítanak, mert tartósan beteg, vagy fogyatékos), akkor a GYES folyósításának végéig, a gyermek 10 éves koráig tarthat a fizetés nélküli szabadság. (Mt.130. ) Fizetés nélküli szabadság kapható akkor is, ha valakinek a hozzátartozóját kell hosszabb ideig ápolnia. Két évet kaphat ilyenkor. Ez az ápolási szabadság. Az ápolás szükségességét a kezelőorvosnak igazolnia kell, csak úgy bemondásra nem lehet ezzel az indokkal szabadságra menni. (Mt.131. ) Fizetés nélküli szabadságot kap az önkéntes tartalékos katona is, a tényleges szolgálat idejére. (Mt.132. )

7 A fizetés nélküli szabadságot írásban jelezni kell, legalább 15 nappal a kezdő időpont előtt. A törvényben említett, kötelező esetekben a szabadság kiadását a munkáltató nem tagadhatja meg. A törvény itt nem is úgy fogalmaz, hogy a dolgozó kéri a szabadságot, hanem úgy, hogy írásban bejelenti annak igénybe vételét. Szintén írásban kell bejelenteni, ha vissza akar jönni dolgozni. Ennek már 30 nap a határideje, ennyivel korábban kell bejelenteni a visszatérési szándékot. Ettől persze a felek eltérhetnek, ha a munkáltató engedi, akár másnap is munkába állhat a szabadságról visszatérő. De ha nincs egyezség, akkor csak 30 nap múlva ér véget a szabadság. (Mt.133. )