A munkaviszony létrejötte és megszűnése

Átírás

1 A munkaviszony létrejötte és megszűnése a jó munkahely mindnyájunknak fontos a munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése TÁMOP /

2 a jó munkahely mindnyájunknak fontos További információk: Jó munkahely (csatorna) A TÁMOP / azonosító számú, A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése című kiemelt projekt tájékoztató kiadványa az Európai Unió támogatásával jött létre. 2

3 A munkaviszony létrejötte és megszűnése A munkaviszony létesítése A munkaviszony általában munkaszerződéssel jön létre, ez alól kivétel, ha a munkáltató a munkavállalót egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatja. Amennyiben a munkáltatót munkaszerződéssel foglalkoztatják, a szerződést írásba kell foglalni, amelynek egy példányát a munkavállalónak is meg kell kapnia. Az írásba foglalás elmulasztása miatt a munkaszerződés érvénytelenségére csak a munkavállaló hivatkozhat, de ő is csak a munkába lépést követő harminc napon belül. A munkaszerződés kötelező eleme a munkavállaló alapbérének és munkakörének meghatározása, de tartalmazhat egyéb megállapodásokat is, mint például a próbaidő hossza vagy a bérpótlékok. A munkaviszony kezdetét szintén a munkaszerződésben határozzák meg a szerződő felek. Ha ez nem történik meg, akkor a munkaviszony kezdete a munkaszerződés megkötését követő nap, amely azért is fontos, mert a biztosítási jogviszony a munkaviszony kezdetével jön létre. A munkáltatónak kötelező a foglalkoztatás megkezdése előtt bejelentenie munkavállalóját az illetékes adóhatóságnál. Ha ezzel kapcsolatban a munkavállalónak kétségei merülnek fel, akkor ellenőrizheti a bejelentését a weboldal Taj-szolgáltatások menüpontjára kattintva. 3

4 a jó munkahely mindnyájunknak fontos További tájékoztatási feladatok A munkáltató legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított tizenöt napon belül köteles írásban tájékoztatni a munkavállalót általános napi munkaidejéről, az alapbéren túli munkabérről és egyéb juttatásokról, a munkabérről való elszámolás módjáról, a fizetés gyakoriságáról és határidejéről. Továbbá részletesen is ki kell fejtenie a munkakörbe tartozó feladatokat, a szabadság mértékét, számításának módját és a szabadság kiadásával kapcsolatos egyéb szabályokat. Ebben a tájékoztatóban ki kell térni a munkáltatóra és a munkavállalóra vonatkozó felmondási időre, a kollektív szerződésre és arra is, hogy ki gyakorolja a munkáltatói jogokat. A munkaviszony vége Bár a szabályos munkakezdés kiemelten fontos, számítani kell arra is, hogy probléma merülhet fel a munkaviszony végén. Emiatt érdemes megismerkedni a munkaviszony megszűnésének különböző eseteivel. A munkaviszony megszűnhet automatikusan, ilyen eset például, ha a munkáltató jogutód nélkül megszűnik. Megszűnhet azonban közös megegyezéssel, felmondással, és azonnali hatályú felmondással is. Fontos, hogy a munkaviszonyt megszüntetni csak írásban lehet. A közös megegyezésről szóló megállapodásnak tartalmaznia kell a jogviszony megszüntetésének idejét és a közös megegyezés tényét. Amennyiben a munkaviszony munkáltatói felmondással ér véget, a munkáltatónak meg kell indokolnia döntését. A felmondás jogszerű oka lehet például a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos kifogásolható magatartása, a munkavállaló kifogásolható képességei 4

5 A munkaviszony létrejötte és megszűnése (egészsége és/vagy alkalmassága), illetve a munkáltató működésével kapcsolatos gazdasági okok. A munkáltató a határozott idejű munkaviszonyt csak felszámolási- vagy csődeljárásra, a munkavállaló kifogásolható képességeire, vagy a munkaviszony fenntartását ellehetetlenítő elháríthatatlan külső okra hivatkozva szüntetheti meg. A munkavállaló csak a határozott idejű jogviszonyának felmondását köteles indokolni, például a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tevő vagy aránytalan sérelemmel járó okokra hivatkozva. A munkaviszony megszűnhet azonnali hatályú felmondással is, de ez csak akkor lehetséges, ha valamelyik fél a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan, súlyos gondatlansággal, jelentős mértékben megszegi, vagy olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. A munkáltató nem mondhat fel, ha munkavállalója várandós vagy a szülési szabadságon, gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságon van, tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatát tölti, reprodukciós eljárással összefüggő kezelésen vesz részt. (Ez utóbbi csak a kezelés kezdetétől számított hat hónapig ad védettséget a munkavállaló részére). Ugyan nem kizárt a felmondás abban az esetben, ha a munkavállaló olyan anya vagy gyermekét egyedül nevelő apa, akinek gyermeke még nem töltötte be a hároméves kort, védett korú (vagyis az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig kevesebb, mint 5 éve van hátra), rehabilitációs ellátásban vagy rehabilitációs járadékban részesül, vagy megjelölt szakszervezeti tisztségviselő vagy az üzemi tanács elnöke, de ezekben az esetekben szigorúbbak a jogi feltételek. 5

6 a jó munkahely mindnyájunknak fontos Felmondási idő, munkavégzés felmondási idő alatt A felmondási idő alapesetben 30 nap, ez egyedi megállapodás szerint kitolható legfeljebb 6 hónapig. A munkáltató felmondása esetén a 30 napos felmondási idő a munkaviszonyban töltött évekkel arányosan maximum 60 nappal meghosszabbodik. Ha a munkáltató mond fel, a munkavállalót legalább a felmondási idő felére a munkavégzés alól fel kell mentenie. Végkielégítés A munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya legalább 3 éve fennáll, és a megszűnés oka a munkáltató felmondása, jogutód nélküli megszűnése, a Munka Törvénykönyvében meghatározott jogviszonyváltás vagy a munkavállaló indokoláshoz kötött azonnali hatályú felmondása. A végkielégítésre vonatkozó szabályokat alkalmazni kell azokban az esetekben is, amikor, a munkáltató jogellenesen (nem felmondással) szüntette meg a jogviszonyt, vagy a munkakör megosztásával létesített munkaviszony a munkavállalók számának egyre csökkenése miatt szűnik meg, esetleg, ha több munkáltató által létesített munkaviszony a munkáltatók számának csökkenése miatt szűnik meg. Nem jár azonban végkielégítés azokban az esetekben, ha a munkavállaló a felmondás vagy megszűnés időpontjában nyugdíjas vagy a felmondás indoka a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartás, illetve képesség (ide nem értve az egészségi okkal összefüggő képességet). 6

7 A munkaviszony létrejötte és megszűnése Kötelezettségek munkaviszony megszűnésekor: A munkaviszony megszűnése esetén a munkavállalónak át kell adnia munkakörét, vagyis a feladataival kapcsolatos tudnivalókat (határidők, további teendők), és el kell számolnia a munkáltatóval a munkájához igénybe vett eszközparkkal kapcsolatosan (számítógép, telefon, gépjármű, szerszám, belépőkártya, bélyegző, stb.). Az utolsó munkában töltött naptól vagy a munkaviszony megszűnésétől számított öt munkanapon belül a munkáltatónak kötelessége kifizetni a munkabért és egyéb járandóságokat, és ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó igazolásokat, amelyek közül a legfontosabbak igazolólap az álláskeresési járadék és az álláskeresési segély megállapításához, jövedelemigazolás az egészségbiztosítási ellátás megállapításához, igazolás az adós munkabérét terhelő tartozásokról vagy arról, hogy a munkabérét nem terheli tartozás, igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról. Továbbá a munkáltató felelőssége, hogy a munkaviszony megszűnését követő nyolc napon belül be kell jelentenie az adóhatóságnál a jogviszony megszűnését. Vonatkozó jogszabályok: évi I. törvény a munka törvénykönyvéről évi XCII. törvény az Adózás rendjéről 7

8 Európai Szociális Alap