A Munka törvénykönyve 2013-tól életbe lépő változásai. Segédlet
|
|
- Regina Boros
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A Munka törvénykönyve 2013-tól életbe lépő változásai Segédlet I. Bevezetés A Munka törvénykönyve (a továbbiakban: Mt., ami egyben a hivatalos, jogszabályban előírt rövidített hivatkozási forma), pontos jogszabályi elnevezéssel a évi I. törvény a munka törvénykönyvéről, szabályainak döntő többsége július 1. napján lépett hatályba. A Mt. hatálybalépését, valamint a közben felmerülő (felettébb nagy számú) korrekciók végrehajtásával a Mt.-nek hatályba lépő végleges szövegét egy külön jogszabály, a évi LXXXVI. törvény határozta meg. Ennek keretében, praktikus okokból, a jogalkotó azokat a szabályokat, amelyek esetében éves alapon történik a meghatározó időszakok számítása, a következő év elejével, jelen esetben január 1-i hatállyal rendelte alkalmazni. Ezek a szabályok, amelyek a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatást, a szabadságot és annak kiadását, valamint a nagyon sajátos, egyszerre kiegészítő jellegű és általános alkalmazású távolléti díjat foglalják magukban, kétséget kizáróan alapvető jelentőségűek a munkajogviszony szempontjából. II. Az új Mt.-ben található változásokról általában Az új Mt. elődénél sokkal inkább támaszkodik a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseire. Ez valószínűleg további módosításokat fog generálni a Mt.-ben az új Ptk március 15-i hatályba lépéséig. Ezen időszak hatalmas jogi feladata lesz ugyanis a teljes magánjog (és ezen belül a Mt.) joganyagának a magánjog "királyi" kódexéhez történő igazítása. Már a mostani szabályozás is olyan kiemelkedően fontos kérdésekben, mint a (munkajogi) jognyilatkozat vagy a (munkajogi) kártérítés szabályai, a hatályos Ptk. idevágó joganyagát jelöli meg háttérjogszabályként a Mt.-ben nem szabályozott kérdésekre. A Mt. számos új elemet tartalmaz az atipikus munkaviszonyok között. Megjegyzendő, hogy a Mt. nem, csak a munkaügyi gyakorlat alkalmazza az "atipikus" kitételt. A Mt. "a munkaviszony egyes típusaira vonatkozó különös szabályok"-ról szól. Ilyen új forma a behívás alapján történő munkavégzés, a munkakör megosztása, valamint a több munkáltató által létesített munkaviszony. Más esetben a Mt. régebbi konstrukciókat szabályoz részletesebben, korszerűbben, mint például a munkaerő-kölcsönzés vagy a távmunka. Megint más esetben a korábban külön jogszabályokban fellelhető "atipikus" munkaviszony szabályozása átkerült a Mt.-be, mint a bedolgozás vagy az egyszerűsített foglalkoztatás. Ezen túlmenően a Mt. több újszerű jellegzetességet tartalmaz. Így részletesen foglalkozik az általános magatartási követelményekkel, a személyhez fűződő jogok védelmével, az egyenlő bánásmód követelményével. Ezért a korábbi törvényben mindössze 13 paragrafust tartalmazó első rész 1
2 (bevezető rendelkezések) a Mt.-ben 31 paragrafusból álló első részre bővült, és az "Általános rendelkezések" címet viseli, amelynek csak első fejezete (a négyből) a bevezető rendelkezések. Nyugodtan állíthatjuk, hogy a munkajog egésze egy "Általános résszel" gyarapodott, amit olyan jól ismerünk több jogágból is. A Mt. erőteljesen tartalmazza az arányosítás elvét, ami azt jelenti, hogy az egyes szabályok alkalmazásánál figyelemmel van az eltérő mértékből fakadó eltérő számítás szabályozására. Példaként saját mostani területünkből két jó példát is lehet hozni. Így a munkavállalót a munkaszerződéstől eltérően foglalkoztatni csak a 44 egyébként lehetséges munkanapra (352 órára) vetített arányban lehet akkor, ha a munkaviszonya év közben keletkezett, határozott időre szól, vagy munkaideje az általános teljes napi munkaidőtől eltérő munkaidőre, illetve részmunkaidőre jött létre. Hasonlóan, ha a munkavállalónak csak tört évre jár szabadságának arányos része, akkor ezt az arányt vetíteni kell arra a hét nap szabadságra is, amit a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelően köteles kiadni. Ez a két arányosítás már csak azért is izgalmas, mert mindkettő a korrekciós szabályokkal, a évi LXXXVI. törvény keretében, utólagosan, így feltételezhetően nagyon tudatosan, egy alapelv mentén került bele a törvénybe. III. A Mt. lényegi változása A legfontosabb változást, és annak a Mt.-re gyakorolt hatását itt emeljük ki. A törvénynek a munkaviszonyra vonatkozó egész rendszerét arra építették, hogy egyszerre tegyenek eleget az egyszerűség igényének, valamint a gazdasági élet összetettségéből fakadó elvárásnak. Másik oldalról közelítve, egyszerre akartak megfelel a munkavállalónak az áttekinthetőségre és a védelemre irányuló igényének, másfelől a munkáltatók azon elvárásának, hogy a gazdasági élet kihívásaira adandó válaszaikat ne korlátozza a feltétlenül szükségesnél nagyobb mértékben a munkajogi szabályozás. Ennek eredményeként ránézésre furcsának tűnő törvénymű jött össze, ahol van jól lehatárolt kiindulópont, egy alapszabályozás, és ezt lehet azután a törvényi keretek között a munkáltatóknak tágítaniuk. Ezt két vonatkozásban is értelmezhetjük. Egyfelől a "rendes" munkaviszony, és az "atipikus" munkaviszonyok sokasága felől, ideértve most a munkaügyi kapcsolatokra vonatkozó szabályokat, ezen belül a kollektív szerződést is. A másik vonatkozás számunkra izgalmasabb, mert ez lesz témánk középpontjában. A jogalkotó ugyanis úgy dolgozta ki a munkaviszony általános szabályait, hogy a fontosabb területeken megadott egy egyszerű alapot, ami akkor érvényesül, ha a munkaszerződésben (megállapodásban) a felek másként nem rendelkeznek. Ezt követően, sokszor bizonyos korlátok között (ezeket csak töredékesen fogjuk tárgyalni), lehetővé teszi, hogy a felek a munkaviszonyra eltérő szabályokat állapítsanak meg. Lévén a szabályozás lelke, hogy a munkavállaló javára mindig el lehet térni, ezért szabályozási igény csak a munkáltató javára történő eltéréseknél van. Mivel ez a 2
3 megközelítés mindhárom témánk esetében kiválóan megfigyelhető, elemzési keretünket erre építettük. Kezdjük a Mt. sorrendjében a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatással, ami jóval kevésbé bonyolult, mint azt követő két társa. IV. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás (53. ) A/ Az alapok (45. ) A munkaszerződésben a feleknek meg kell állapodniuk a munkavállaló alapbérében és munkakörében, valamint a munkahelyében. Melyik munkáltatónál, mennyiért, mit és hol kell csinálni. A törvény számos kiegészítő szabályt tartalmaz arra az esetre, ha egyes konkrétumokban a felek nem állapodnak meg (munkaviszony kezdő napja, időtartama, a munkaidő mértéke), vagy arra, ha a felek között vita támadna egyes jogokról vagy kötelezettségekről. A munkaszerződés módosításáról is szól a törvény, és természetesen részletesen szabályozza a munkaviszony megszűnésének és megszüntetésének feltételeit is. Ezek azonban a lényeget tekintve másodlagosak a kinél, mennyiért, mit és hol kérdéseinél. A legfontosabb az alapbér és a munkakör, mert ezek képezik a szolgáltatást és az ellenszolgáltatást a munkaszerződésben. B/ Az eltérés Miután szépen lerendezte a jogalkotó ezeket az alapkérdéseket, kimondja, hogy ezektől el is lehet térni. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató egyoldalúan megváltoztathatja a munkavállaló által nyújtott szolgáltatás tárgyát, a munkakört, igaz, hogy amennyiben az magasabb, a másik munkakörért járó alapbért is meg kell adnia. Megváltoztahatja továbbá a munkavégzés helyét is, sőt a szerződő fél, a munkáltató személyét is! Figyelem, az eltérés semmilyen értelemben nem minősül a munkaszerződés módosításának! Nem kérdéses, hogy a munkaszerződésben foglaltaktól való ilyen mértékű eltérés a legszélsőségesebb munkáltatói jogok egyike. Ezért a törvény szigorú korlátokat állít. C/ A korlátok Az így megvalósított, a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás nem haladhatja meg egy naptári évben a 44 beosztás szerinti munkanapot, vagy a 352 órát. Ez utóbbi 8 x 44, azaz a 44 munkanap az általános teljes napi munkaidővel megszorozva. Ha az illető napi munkaideje nem ennyi, vagy részmunkaidős, illetve ha a munkaviszony csak tört évre áll fenn, arányosítani kell. A munkahely megváltoztatása keretében bizonyos esetekben (53. /3/ bekezdés) nem helyezhető más helységbe a munkavállaló. V. A szabadság mértéke és kiadása 3
4 V. I. A munkaidő A/ Az alapok A szabadság esetében már nem ilyen egyszerű a helyzetünk. A szabadságnak a munkaviszony rendszerében elfoglalt helyéhez meg kell ismernünk a munkavégzésnek és a pihenőidőnek Mt.-ben kialakított, kölcsönösen egymásra utalt helyzetét. A szabályozás kétoldalú, először a munkaidő oldaláról, jellemzően maximum értékekel dolgozva, majd a pihenőidő oldaláról, jellemzően minimumértékekel dolgozva határolja be a munkáltató mozgásterét. Elsőként a törvény kialakítja a napi munkaidő fogalmát, illetve ennek változatait (92. ). Ez lehet teljes napi munkaidő vagy részmunkaidő. Az általános teljes napi munkaidő 8 óra. Ennél rövidebb teljes napi munkaidő is kialakítható, pl. veszélyes munkahelyeken. A jogok szempontjából ez teljes értékű munkaidőnek, és nem részmunkaidőnek számít. Lehet hosszabb is a teljes napi munkaidő, így készenléti jellegű munkakör esetén, vagy ha a munkáltató, illetve a tulajdonosok hozzátartozója a munkavállaló. Megállapodhatnak a felek a teljes napi munkaidőnél rövidebb időben is (részmunkaidő). Ha munkajogi szabálynál a napi munkaórák száma releváns, az Mt. elrendeli a 136. /3/ bekezdés b/ pontában meghatározott arányosítást. Így például a távolléti díj esetén, részletesen l. ott. Ebben az esetben a számításnál a 174 óra arányos részét kell figyelembe venni. Így az izotóp sugárzásnak kitett munkavállalónál, akinek teljes napi munkaideje hat óra, a 174 óra arányosan 174 x 6 / 8 = 130,5 órát jelent. A napi nyolc óra helyett 12 órát dolgozónál a 174 óra másfélszeresét kell venni. A jogalkotó megadja az általános munkarend fogalmát (97. /2/). Ez azt jelenti, hogy a munkaidőt heti öt napra, hétfőtől péntekig kell beosztani. És láttuk, általános esetben 8 órát. Az alapkövetelmény ezzel felállt, jöhetnek az eltérések. B/ Az eltérések A munkáltató eltérhet a munkaidőnek napi keretek közé történő beszorításától, és tágabb, 4 hónapos, illetve 16 hetes keretet alakíthat ki (bizonyos esetekben hosszabbakat). Ekkor ez alatt, ezen időhatáron belül kell teljesítenie a fenti alapkövetelményt. Ez a munkaidőkeret. 16 hetes keret esetén a követelmény a napi nyolcórás (vagy más, lásd fentebb) napi munkaidő, és az ötnapos általános munkarend alapján 16 x 5 x 8 = 640 óra lesz a teljesítendő munkaidő, ha nem esik közbe az általános munkarend szerint (hétfő-péntek) munkanapra eső munkaszüneti nap, mert akkor az arra eső 8 órát nem kell figyelembe venni. Ez egyenőtlen munkaidő-beosztást tesz lehetővé. Hasonlóan lehetővé teszi az egyenőtlen munka-időbeosztást az ún. elszámolási időszak bevezetése is. Ebben az esetben a munkáltatónak egy speciális, egy héttel működő, gördülő időintervallumban kell megfelelni az alapkövetelménynek. Az időintervallum ugyanaz (lehet), mint a 4
5 munkaidőkeret esetén, csak itt ezek nem egymást követik, hanem hétről hétre négy hétre visszamenőleg kell az alapkövetelménynek megfelelni. A törvény korlátai között a munkáltató az általános munkarendtől eltérő munkarendet alakíthat ki az egyes munkavállalókra (vagy munkavállalók csoportjaira). A munkarend fogja szabályozni a konkrét munkaidő-beosztást. Ennek során, amennyiben a fenti lehetőségek valamelyikével (munkaidőkeret, elszámolási időszak) él, a munkáltató eltérhet az általános munkarendtől, és a napi munkaidőtől is. Természetesen nem oszthatja be akárhogyan. És itt jönnek a korlátok. C/ A korlátok A törvény egyfelől meghatározza a napi és heti maximális munkaidőt (kivételesen, a munkavállaló oktalan becitálása elleni védelemül a minimálisat is, napi négy órában, kivéve a részmunkaidőt). Hosszabban nem kell, mert a munkaidőkeret, speciális területeken csak, legfeljebb egy év lehet, így éves szinten mindenféleképpen "helyreáll a rend". Ez napi 12, illetve heti 48 óra. Ha készenléti jellegű a munka, vagy egy hozzátartozó (munkáltatóé vagy tulajdonosé) a munkavállaló, ez 24 órára, illetve 72 órára emelkedik. Ehhez külön megállapodást kell kötni, ami felmondható. A törvény korlátozza továbbá a vasárnapra és a munkaszüneti napra történő munkaidőbeosztást. V. II. A pihenőidő A/ Az alapok A munkaidőbeosztás jelentős mértékben a pihenőidő beosztását is jelenti. Ezért szükséges a munkáltató lehetőségeit erről az oldalról is behatárolni. Ebben a kettős meghatározottságban lehet érvényesíteni munkavállaló jogait. A pihenőidőnek biztosítania kell a munkavállaló rövid, közép, valamint hosszútávú regenerálódását. A rövidtávú (napi) regenerációt a munkaközi szünet és a napi pihenőidő, a középtávút a heti pihenőnap és a heti pihenőidő, a hosszútávút pedig a szabadság biztosítja. A törvény részletesen szabályozza ezek minimális értékét. A szabadság egyes fajtái (betegszabadság, szülési szabadság, a fizetésnélküli szabadság egyes esetei) speciális célokat szolgálnak. Fontos megjegyezni, hogy a szabadság minden típusa kívül esik a munkaidőbeosztás keretein, míg a többi pihenőidő a munkaidőbeosztás által meghatározott. Mivel itt a munkaidővel ellentétes oldalon vagyunk, a munkáltató kap kifejezett jogokat arra, hogy az alapkövetelményktől véglegesen eltérjen. 5
6 B/ Az eltérések A munkáltató rendkívüli munkaidőre kötelezheti a munkavállalót (107. ), ami azt jelenti, hogy a munkáltató az alapkövetelmény tekintetében "kilóghat" mind a munkaidőbeosztásból, mind a munkaidőkeretből, mind az elszámolási időszakból, és ennek keretében ügyeletet is elrendelhet. Az ügyelet, vagy azon része, amelyben munkavégzés történik, szintén rendkívüli munkavégzésnek, és így munkaidőnek számít. Az ügyeletnek azon része, ahol a munkavállaló csak rendelkezésre áll, a készenléttel együtt, nem minősül munkaidőnek. Az ügyeletnél a munkáltató határozza meg a rendelkezésre állás helyszínét. Ezekben az esetekben azonban, a minimális pihenőidőre vonatkozó szabályokat általában be kell tartani, mert a minimális regenerálóképességet a munkavállaló számára biztosítani kell. Ez alól azonban kivétel, hogy készenlét után, ha nem végzett munkát a munkavállaló, nem jár pihenőidő. Jelentős eltérés az is, hogy a munkavállaló szabadságát a munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén megszakíthatja (123. /5/ bekezdés b/ pont). C/ A korlátok Ezekkel a jogokkal a munkáltató csak kivételes esetekben élhet. Társadalmi közszükséglet folyamatos biztosítása, baleset, elemi csapás, stb. szükséges ahhoz, hogy négy óránál hosszabb rendelkezésre állásra kötelezhesse a munkavállalót. Az ügyelet nem lehet hosszabb 24 óránál, amibe az ügyelet megkezdésének napjára beosztott rendes vagy elrendelt rendkívüli munaidő is beleszámít. A készenlét nem lehet hosszabb havonta 168 óránál, amit munkaidőkeret alkalmazásánál havi átlagban kell figyelembe venni. A rendkívüli munkaidő elrendelése évente maximum 250 óra lehet (arányosítani kell törtév vagy részmunkaidő esetén). Igazán súlyos esetekben azonban a rendkívüli munkaidő elrendelése nem korlátozható (108. /2/). V. III. A szabadság és kiadása A/ A szabadság mértéke A fontosabb változások itt kimerülnek abban, hogy a "rendes" szabadság jogi fogalma megszűnt, alapesetben egyszerűen szabadságról beszélünk. Az alap-és pótszabadságok rendszere fennmaradt, azzal, hogy az életkorral nem az alapszabadság nő, hanem az így szerzett plusz napok pótszabadságnak számítanak. Adott évben a szabadság mértékét arányosan kell meghatározni a 6
7 munkában töltött idő alapján. Munkában töltött időnek számít a ténylegesen teljesített munkanapok mellett: a/ a munkaidőbeosztás alapján történő munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés (jellemzően a heti pihenőnapok, illetve a heti pihenőidő, a munkaszüneti napok), b/ a szabadság, c/ a szülési szabadság, d/ a gyermek gondozására igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapjának, e/ a naptári évenként 30 napot meg nem haladó fizetésképtelenségnek (ha egy évben az összeadott fizetésképtelenségben töltött napok száma a meghaladja a 30-at, egyetlen napja sem számít munkában töltött időnek), f/ önkéntes tartalékos katonai szolgálat legfeljebb három hónapig tartó, g/ a munkavégzési kötelezettség alóli, a Mt. 55. /1/ bekezdése szerinti mentesülés (kivéve a keresőképtelenséget, de beleértve például a kötelező orvosi vizsgálat, a véradás legfeljebb négy órás, a szoptatási kedvezmény, stb. időtartamát) időtartama. Bármilyen egyéb távollét (például a fizetés nélküli szabadság általában) nem minősül munkában töltött időnek. B/ A szabadság kiadása A változások itt jelentősek. A szabadságot továbbra is a munkáltató adja ki a munkavállaló előzetes meghallgatása után. Hét munkanap szabadságot azonban a a munkavállaló kérésére kell kiadni, legfeljebb két részletben. (Az arányosítási követelményről korábban szóltunk.) Erre nincs lehetősége a munkavállalónak a munkaviszony első három hónapjában. A szabadságot az esedékesség évében kell kiadni. Az Mt a szabályozza azokat az eseteket, amikor ettől el lehet térni. Ugyanebben a szakaszban találjuk a kiadott szabadság közölt időpontjának megváltoztatására, és a megkezdett szabadság megszakítására vonatkozó szabályokat. A szabadságot a munkaidőbeosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. A napi munkaidőtől eltérő beosztás esetén a munkavállaló a beosztással azonos tartamra mentesül a munkavégzés alól, és ezt e szerint is kell órában nyilvántartani. Ilyenkor a szabadság óraszámban ki kell adja a szabadság idejének a napi munkaidővel számolt mennyiségét. Ezt az Mt. nem részletezi, de a rendszerből ennek kell következnie, különben a munkáltató csak a rövid munkanapokra engedné el, a munkavállaló pedig csak a hosszú munkanapokra akarna elmenni. Ha nincs munkaidőbeosztás, a szabadságot az általános munkarend és a napi munkaidő figyelembevételével kell kiadni. C/ A szabadság speciális esetei A betegszabadság szabályai lényegében nem változtak. A szülési szabadság esetében a szülés elé négy hétnél kevesebb idő is eshet, ha a felek eltérően állapodnak meg. A fizetés nélküli szabadságra vonatkozó szabályozás sem változott jelentősen. Megszűnt a lakásépítésre vonatkozó és apa részére járó fizetés nélküli szabadság, viszont ilyenben részesülnek az Mt. alapján a tényleges önkéntes katonai szolgálatot teljesítők. A gyermekek gondozására vonatkozó fizetés nélküli 7
8 szabadságok jórészt érintetlenek maradtak. A beteg gyermek gondozására szolgáló fizetés nélküli szabadság megszűnt, helyette a gondozó szülő keresőképtelenné válik, és tb-ellátásra lesz jogosult. VI. A távolléti díj A/ Az alapok A Mt. a munka díjazását alapvetően az időbérhez köti, ami lehet havibér vagy órabér. Az órabért havibérből úgy kapjuk meg, hogy ez utóbbit elosztjuk 174-gyel, ami az általános teljes napi munkaidőből és a havi munkanapokból adódik (8 óra megszorozva a havi munkanapokkal, ami átlagosan 21,75 egy hónapban). Ez a megoldás szorosan kapcsolódik a korábban többször emlegetett alapkövetelményekhez. B/ Az eltérés Természetesen a munka díjazásánál a teljesítmény szerinti bérezés gyakran elkerülhetetlen. Ezért a munkáltató az idő- és a teljesítménybér keverékével is megadhatja a munkabért. Fontos, hogy a távolléti díj számításánál csak olyan teljesítménybér vehető figyelembe, ami az alapbér része. Semmi nem akadályozza ugyanis a munkáltatót abban, hogy az alapbéren felüli bérjellegű teljesítményösztönzőket alkalmazzon. A munkáltatónak, kötelező jelleggel, díjaznia az eltérő munkakörülmények között dolgozókat. Ennek formája a bérpótlék, amit megállapodás alapján bele is lehet foglalni az alapbérbe bizonyos bérpótlékok esetén (vasárnap, munkaszüneti napon rendes munkaidőben végzett munka, műszakpótlék, éjszakai munkavégzés). Fizethető a bérpótlék havi átalányban is. Havi átalány állapítható meg a készenlét és az ügyelet idejére, amely a munkavégzés díjazását és a bérpótlékot is magában foglalja. A havi átalányt mindkét esetben a munkaszerződésbe kell foglalni. Fizetnie kell a munkáltatónak olyan esetekben is, ha a munkavállaló nem végez munkát. Ennek egyik megjelenési formája az állásidő, amelyre alapbér jár. Az állásidőben a munkáltató nem teljesíti foglalkoztatási kötelezettségét a beosztás szerinti munkaidőben. Elháríthatatlan külső ok mentesíti a fizetés alól a munkáltatót. A másik eset a távolléti díj, ami jár - a szabadság tartamára, - kötelező orvosi vizsgálat tartamára, - a véradás legfeljebb 4 órás tartamára, - a szoptatási munkaidő-kedvezmény tartamára, - hozzátartozó halálakor két munkanapra, - bizonyos képzések időtartamára, - legfeljebb 30 napra a munkavállaló kötelezettségszegésének kivizsgálásának idejére, ha a munkavégzési (rendelkezésre állási) kötelezettség alól felfüggesztették, - ha tanuként hallgatják meg, - óra- vagy teljesítménybéres rendszerben, ha az általános munkarend szerint munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken a teljesítendő munkaidő, - minden esetben, ha a munkaviszonyra vonatkozó szabály munkavégzés nélkül munkabér fizetését írja elő, és nem adja meg annak mértékét. 8
9 C/ Korlátok Tisztán teljesítménybér alkalmazása, valamint olyan vegyes bérezés, ahol a teljesítménybér nem éri el az alapbér összegét, a munkaszerződésbe foglalt kifejezett megállapodás alapján lehetséges. D/ A távolléti díj kiszámítása Az esedékesség hónapjában irányadó alapbért kell figyelembe venni. Amennyiben teljesítménybér és bérpótlék is van, ott az esedékességet megelőző utolsó hat naptári hónapra eső ilyen juttatásokat kell figyelembe venni. Ez az irányadó időszak. Ha ez az időszak nem teljes, akkor csak az ezen időszakon belüli teljes hónapokat kell figyelembe venni. Ha nincs teljes hónap, akkor az alapbért, vagy a havi átalányt kell figyelembe venni. Ha egyáltalán nem volt munkabér, akkor az alapbért kell figyelembe venni. A teljesítménybér és a bérpótlék esetén külön-külön összesíteni kell az irányadó időszakban (vagy az ezen belüli teljes hónapokban) rendes munkaidőben teljesített olyan órák számával, amelyekre teljesítménybért, illetve bérpótlékot fizettek ki (utóbbit a törvény nem mondja ki, de a rendszerből következik). Ez lesz az osztószám. Ha a munkavállaló teljesítménybért és bérpótlékot is kap, természetesen két osztószámot kapunk. Ha az osztószámokkal elosztjuk a vizsgált időszakban kapott teljesítménybért, illetve bérpótlékot, akkor megkapjuk a teljesítménybérre és a bérpótlékra járó, a távolléti díj kiszámításánál figyelembe veendő óradíjat. A műszakpótlék, az éjszakai pótlék (e kettőnél legalább 30%-os arány a beosztás szerinti munkaidőhöz képest), a munkavégzéssel nem járó ügyelet és a készenlét (külön-külön az irányadó időszakban legalább 96 óra) esetében fizetett bérpótlék figyelembevételére az előbbi speciális korlátok vonatkoznak. Az időbér, a teljesítménybér (ha van), valamint a bérpótlék (ha van) együttes figyelembevételével kell a távolléti díjat megállapítani. Ennek módját, annak bonyolultságára tekintettel, a következő oldalon egy táblázatban adjuk meg. 9
10 Függelék A távolléti díj kiszámítási módját az alábbi táblázatos rendszerben adjuk meg 1 órai távolléti díj kiszámítása (alapelv: először mindent egy órára számolunk ki) Havibér Órabér Idő- és teljesítménybér Teljesítménybér órabér + a bérpótlékra számolt óradíj havibér / 174* + a bérpótlékra számolt óradíj havibér / 174* + a teljesítménybérre járó óradíj + a bérpótlékra járó óradíj *(általános teljes napi munkaidő esetén - egyébként arányosítás) a teljesítménybérre járó óradíj + a bérpótlékra járó óradíj 1 napi távolléti díj kiszámítása Havibér Órabér Idő- és teljesítménybér Teljesíménybér 1 órai távolléti díj x a napi munkaidővel órabér x a napi munkaidővel + a bérpótlékra számolt óradíj 1 órai távolléti díj x a napi munkaidővel 1 órai távolléti díj x a napi munkaidővel 1 havi távolléti díj kiszámítása Havibér Órabér Idő- és teljesítménybér Teljesíménybér órabér x 174* + 1 órai távolléti díj x 1 órai távolléti díj x irányadó időszakban 174* 174* átlagosan fizetett bérpótlék** alapbér + irányadó időszakban átlagosan fizetett bérpótlék** *(általános teljes napi munkaidő esetén - egyébként arányosítás) ** A Mt. külön nem rendelkezik havibérnél és az órabérnél a bérpótlék figyelembevételének módjáról a havi távolléti díj kiszámításánál, de az a rendszerből logikusan következik. 10
A távolléti díj megállapításához kapcsolódó fontosabb fogalmak és szabályok
A távolléti díj megállapításához kapcsolódó fontosabb fogalmak és szabályok 1. A munkarend fogalma A munkarend a munkáltató által alkalmazott munkaidő-beosztás általánosan meghatározott rendszere. A munkarend
RészletesebbenMunkajogi aktualitások 2015. Előadó: dr. Kártyás Gábor gabor.kartyas@opussimplex.com
Munkajogi aktualitások 2015 Előadó: dr. Kártyás Gábor gabor.kartyas@opussimplex.com 1 1 Egyenlőtlen munkaidő-beosztás, munkaidőkeret 2 2 A munkaidő beosztása - Annak meghatározása, a mv mikor teljesíti
RészletesebbenMunkajogi változások 2013. augusztus 1-jével
HÍRLEVÉL Munkajogi változások 2013. augusztus 1-jével 2013 / 8 Közel egy éve fogadták el az új Munka törvénykönyvét, és idén már számos jogintézmény esetében felmerült a módosítás szükségessége, amelyre
RészletesebbenA 2013. január 1-jétől hatályba lépő munkajogi szabályok
Dr. Borsy János ügyvéd 2012 / 24 A 2013. január 1-jétől hatályba lépő munkajogi szabályok Köztudottan július 1. napján életbe lépett az új Munka Törvénykönyve (Mt.), azonban annak bizonyos szakaszai csak
RészletesebbenA SZABADSÁGRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
A SZABADSÁGRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK Dr. Ember Alex Ügyvéd, munkaügyi szakjogász Habilitált egyetemi adjunktus, PhD Tanszékvezető helyettes, SZTE A SZABADSÁG FOGALMA, FAJTÁI A szabadság fogalma: A munkavállalót
RészletesebbenA MUNKAIDŐ MEGSZERVEZÉSE
A MUNKAIDŐ MEGSZERVEZÉSE Magyar Állami Operaház Budapest, 2015. szeptember 29. dr. Pál Lajos ügyvéd pal.lajos@paleskozma.hu www.paleskozma.hu 2 Bevezetés előzetes megjegyzések a munkaviszony létesítésének
RészletesebbenBérpótlékok: A munkavállalót a Munka Törvénykönyve alapján megillető bérpótlékok:
Mennyi bérpótlék jár? - Bérpótlékok 2011-2012: éjszakai pótlék, műszakpótlék, ügyeleti pótlék, készenléti díj, vasárnapi és munkaszüneti napi munkavégzés pótléka. Ha munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy
Részletesebben2012. október 18. Dr. Rátkai Ildikó, ügyvéd
2012. október 18. Dr. Rátkai Ildikó, ügyvéd Tematika A munkaviszony létesítése A munkaviszony megszüntetése Alapvető munkaidő-szabályok A munka díjazása, bérpótlékok Jogforrások 1992. évi XXII. törvény
RészletesebbenA MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉRŐL SZÓLÓ ÉVI I. TÖRVÉNY KOMMENTÁRJA
A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉRŐL SZÓLÓ 2012. ÉVI I. TÖRVÉNY KOMMENTÁRJA TARTALOMJEGYZÉK ELSŐ RÉSZ 13 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. FEJEZET (1. 13. ) 13 BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 1. A törvény célja 13 2. A törvény hatálya
RészletesebbenFelelősen, egészségesen, biztonságosan. Nemzeti Munkaügyi Hivatal 1089 Budapest, Kálvária tér 7. munka@lab.hu www.munka.hu www.ujszechenyiterv.gov.
Felelősen, egészségesen, biztonságosan A foglalkoztatásra vonatkozó legfontosabb szabályok és a munkáltatók által elkövetett leggyakoribb jogsértések Előadó: Dr. Járai József Krisztián osztályvezető Munkaügyi
RészletesebbenMUNKAJOGI ALAPOK. A munkaszerződést írásba kell foglalni. A munkaszerződés írásba foglalásáról a munkáltató köteles gondoskodni.
MUNKAJOGI ALAPOK A munkaszerződést írásba kell foglalni. A munkaszerződés írásba foglalásáról a munkáltató köteles gondoskodni. Mit kell tartalmaznia a munkaszerződésnek? A munkaszerződésnek vannak kötelező
Részletesebbenműszakpótlék szabályozása (140) köztulajdonban álló munkáltató (172-177)
Munkavállalói jogot sért Keresetcsökkenéssel jár Egyéb, munkavállalókra hátrányos Szakszervezeti jogot sért Egyéb kollektív jogot sért Nagyon súlyos munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei
RészletesebbenA munka- és pihenőidő szabályai
2012. évi I. törvény (Mt.) XI. Fejezet A munka- és pihenőidő szabályai Előadó: Dr. Végh Lajos Fogalmak 86. Munkaidő: a munkavégzésre előírt idő, kezdettől befejezéséig tart valamint a munkavégzéshez kapcsolódó
RészletesebbenMegállapodás a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. Kollektív Szerződésének módosításáról
Megállapodás a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. Kollektív Szerződésének módosításáról amelyet megkötöttek egyrészről a MÁV-TRAKCIÓ Zrt., mint munkáltató (továbbiakban: Munkáltató),másrészről a jelen megállapodás aláíróiként
RészletesebbenMUNKAJOG MUNKAJOG MINT JOGÁG. EU- s irányelvek MUNKASZERZŐDÉS. szabályozás 2015.03.03. 2012. évi I.tv. az ÚJ Munka törvénykönyve
MUNKAJOG MUNKAJOG MINT JOGÁG szabályozás DR SZALAI ERZSÉBET 1 DR SZALAI ERZSÉBET 2 EU- s irányelvek 2012. évi I.tv. az ÚJ Munka törvénykönyve DR SZALAI ERZSÉBET 3 MUNKASZERZŐDÉS Szerződést kötő felek..
RészletesebbenIgaz-hamis, felelet-választós tesztsor IV. forduló
Igaz-hamis, felelet-választós tesztsor IV. forduló 2015.10.27. Előadó: Sümegi Nóra Jogszabályi háttér: A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) XII. fejezet A munka díjazása (136 152.
RészletesebbenAz Új Munka Törvénykönyve. Gyakorlati Alkalmazás től
Az Új Munka Törvénykönyve Gyakorlati Alkalmazás 2012.07.01-től A munkaviszony létesítése Munkaviszony kizárólag munkaszerződéssel jöhet létre munkaviszony kezdetének megjelölésével A munkaszerződés - a
RészletesebbenKészítette: Dr. Mészáros Enikő Frissítve: 2013. március 21.
Pest Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szervének Munkaügyi Felügyelősége Készítette: Dr. Mészáros Enikő Frissítve: 2013. március 21. Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség
RészletesebbenMunkaügyi szabálytalanságok és jogszerű foglalkoztatás a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban
Munkaügyi szabálytalanságok és jogszerű foglalkoztatás a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban Előadó: dr. Járai József Krisztián osztályvezető Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkaügyi Főosztály E-mail cím:
RészletesebbenHÍRLEVÉL. Tájékoztató az új Munka Törvénykönyvének január 1-jén hatályba lépő rendelkezéseiről 2012 / 12
Tájékoztató az új Munka Törvénykönyvének 2013. január 1-jén hatályba lépő rendelkezéseiről 2013. január 1-jén az új Mt. eddig még életbe nem lépett további rendelkezései is hatályba lépnek. Idén még nem
RészletesebbenHIRLEVÉL Az új Munka Törvénykönyve hatálybalépéséről
HIRLEVÉL Az új Munka Törvénykönyve hatálybalépéséről Tisztelt Partnerünk, Tájékoztatjuk Önöket, hogy az 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 2012.06.30.-i hatállyal érvényét veszítette, s helyette
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK. Előszó 11. 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13
Tartalomjegyzék 3 TARTALOMJEGYZÉK Előszó 11 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13 ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 13 A) A törvény hatálya 13 1. A törvény tárgyi hatálya 14 2. A törvény területi
RészletesebbenHÍRLEVÉL ÉVI CXVI. TÖRVÉNY 1 ÁLTAL BEVEZETETT MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE ( Mt. ) MÓDOSÍTÁSOKRÓL
HÍRLEVÉL 2018. ÉVI CXVI. TÖRVÉNY 1 ÁLTAL BEVEZETETT MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE ( Mt. ) MÓDOSÍTÁSOKRÓL Hatályos: 2019.01.01-től (de lásd az átmeneti rendelkezések is.) A módosítások a módosító törvény sorrendjében
RészletesebbenC/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG
C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG TÉTELEK ÉS ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG MUNKAJOG A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.), a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi
RészletesebbenAz új Munka Törvénykönyve. Dr. Komlódi Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds
Az új Munka Törvénykönyve Dr. Komlódi Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Általános magatartási követelmények Az adott helyzetben általában elvárható magatartás ÚJ! Jóhiszeműség és tisztesség
RészletesebbenA munkaidőszervezés új szabályai a Munka Törvénykönyvében január 1-től. (Hogyan értelmezzük és alkalmazzuk az új szabályokat?
A munkaidőszervezés új szabályai a Munka Törvénykönyvében 2019. január 1-től (Hogyan értelmezzük és alkalmazzuk az új szabályokat?) 2019. január 1-től több ponton változtak (2018. évi CXVI. törvénnyel)
RészletesebbenA 2013. év végi munkaidő-beosztás elkészítéséhez kapcsolódó tudnivalók
A 2013. év végi munkaidő-beosztás elkészítéséhez kapcsolódó tudnivalók 1 Az év vége sikeréhez, célkitűzéseink eléréséhez, áruházaink hatékony és jövedelmező működéséhez elengedhetetlen, hogy a 2013. év
RészletesebbenHÍRLEVÉL. https://www.facebook.com/pages/k%c3%b6z%c3%b6sen-a-szoci%c3%a1lis- Ter%C3%BClet%C3%A9rt/209091985881444
1132 Budapest, Csanády u. 6/b. Lev. cím: 1068 Benczúr u. 45. Telefon: 06-1- 461 2464 Fax: 06-1- 461 2499 E-mail: szmdsz.info@gmail.com HÍRLEVÉL Demonstrációs bizottság alakult a szociális ágazatban 2013.
RészletesebbenA munkaidő-szervezés új szabályai
A munkaidő-szervezés új szabályai Hogyan értelmezzük és alkalmazzuk az új szabályokat? 2019. január 1-től több ponton változtak (2018. évi CXVI. törvénnyel) a munkaidőre és pihenőidőre vonatkozó rendelkezések
RészletesebbenA MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE 2013. AUGUSZTUS 1-JÉVEL HATÁLYBA LÉPŐ MÓDOSÍTÁSAI
A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE 2013. AUGUSZTUS 1-JÉVEL HATÁLYBA LÉPŐ MÓDOSÍTÁSAI NEXON KONFERENCIA 2013. JÚLIUS A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE 2013. AUGUSZTUS 1-JÉVEL HATÁLYBA LÉPŐ MÓDOSÍTÁSAI A NEXON 2013. júliusi konferenciáin
RészletesebbenTájékoztató a munkaidő beosztás, a munkaidő, a pihenőidő és a munkaidőnyilvántartás szabályairól a közfoglalkoztatásban
Tájékoztató a munkaidő beosztás, a munkaidő, a pihenőidő és a munkaidőnyilvántartás szabályairól a közfoglalkoztatásban 1. A munkaidő beosztás szabályai Munkarend A munkaidő megszervezésének (beosztásának)
RészletesebbenA Nemzeti Munkaügyi Hivatal tájékoztató kiadványa gépipari vállalkozások számára
A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 Minimálbér kifizetés, kiküldetés, behívásos munkavégzés szabályosan A Nemzeti Munkaügyi Hivatal
RészletesebbenMunkavállalókkal kapcsolatos feladatok
dr.henczi Lajos, dr. Horváth István, dr. Molnár-Hidassy Dóra, Molnárné dr.balogh Márta Munkavállalókkal kapcsolatos feladatok TARTALOM Előszó I. A munkaerőpiac szereplői 1. Piac 2. Munkaerőpiac 2.1 Munkaerő-kereslet
Részletesebben- 20 munkanap alapszabadság - Életkor alapján járó is pótszabadság lesz - Gyermek után járó mindkét szülnek - Fogyatékos gyermek után + 2 nap
Újdonságok a munkajogban 2013. január 1-jétl Rendes szabadság mértéke - 20 munkanap alapszabadság - Életkor alapján járó is pótszabadság lesz - Gyermek után járó mindkét szülnek - Fogyatékos gyermek után
Részletesebbena Munka Törvénykönyve 2012 évi módosításaiból
a Munka Törvénykönyve 2012 évi módosításaiból Általános rendelkezések Hatály: Az új törvény 2012.07.01-től lép hatályba. 2012 április-májusban külön törvény várható az átmeneti rendelkezések és egyéb törvénymódosítások
RészletesebbenA távolléti díj szabályainak módosítása
A távolléti díj szabályainak módosítása Az összefoglalót készítette: Dr. Rátkai Ildikó ügyvéd, munkajogász A távolléti díj számításának jelenlegi szabálya gyökeresen eltér a régi szabályoktól és ez bizony
RészletesebbenHavasi Ügyvédi Iroda lawfirm Rechtsanwaltkanzlei studio legale
MUNKAIDŐKERET A MINDENNAPOKBAN A munkaidőkeret rugalmas, alapvetően a munkáltató gazdaságilag eredményes működését segítő intézmény. Emellett azonban amennyiben annak meghatározása során a munkavállaló
RészletesebbenAZ ÚJ. MT. ÉS A MUNKAIDŐ, PIHENŐIDŐ
AZ ÚJ. MT. ÉS A MUNKAIDŐ, PIHENŐIDŐ Szociális menedzser képzés ALAPFOGALMAK I. 86. (1) Munkaidő: a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó idő, valamint a munkavégzéshez kapcsolódó
RészletesebbenA Magyar Tisztítás-technológiai Szövetség által javasolt évi takarítási óradíj
A Magyar Tisztítás-technológiai Szövetség által javasolt 2017. évi takarítási óradíj A 2017. évi takarítási óradíj költségelemei % Betanított takarító alkalmazottként, heti 5 munkanap, állandó 1 műszak
RészletesebbenMunkaidőkeretben történő foglalkoztatás gyakorlati alkalmazása
Munkaidőkeretben történő foglalkoztatás gyakorlati alkalmazása Készítette: Kissné Horváth Marianna Saldo Zrt. Igazgató helyettes Greskóné Koller Krisztina Saldo Zrt. Gazdasági tanácsadó Dedákné Németh
RészletesebbenMunkajogi ismeretek 2014. dr. Száldobágyi Zsigmond Csongor www.szaldobagyi.hu
Munkajogi ismeretek 2014. 1 A munkajogi szabályok rendszere Alaptörvény Törvények 2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről 2011. évi CXCIX. törvény a közszolgálati tisztviselőkről 1992. évi XXXIII.
RészletesebbenAZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉVEL KAPCSOLATOS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉVEL KAPCSOLATOS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK Az új Munka Törvénykönyvének általános hatályba lépési időpontja 2012. július 1-e volt. Néhány rendelkezés esetében azonban, ahol az előző
RészletesebbenAZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE FONTOSABB ELEMEI
AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE FONTOSABB ELEMEI Jogpolitikai elızmények: Széll Kálmán Terv Magyar Munka terv Jogdogmatikai okok: szabályozás rugalmassá tétele jogforrási rendszer átalakítása szociális biztonság
RészletesebbenA törvény szerint a munkavállalónak munkaviszonya alapján a munkáltatótól munkabér jár és minden ettől eltérő megállapodás érvénytelen.
A Munkabér Általános szabályok A törvény szerint a munkavállalónak munkaviszonya alapján a munkáltatótól munkabér jár és minden ettől eltérő megállapodás érvénytelen. A munkavállalót megillető munkabér
Részletesebben2013. július 14.napját követően kezdődő pénzbeli ellátásra való jogosultság esetén 1997.évi LXXXIII. törvény változásai. Farkasné Gondos Krisztina
2013. július 14.napját követően kezdődő pénzbeli ellátásra való jogosultság esetén 1997.évi LXXXIII. törvény változásai Farkasné Gondos Krisztina 39/a (1) bekezdés változik Az egészségbiztosítási pénzellátás
RészletesebbenAz új Munka Törvénykönyve. Dr. Varga Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds
Az új Munka Törvénykönyve Dr. Varga Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds TARTALOM I. A kárfelelősség szabályai Munkáltatói kárfelelősség Munkavállalói kárfelelőség II. Atipikus munkaviszonyok
RészletesebbenA munkabér elszámolása a munkaidőkeretet alkalmazó munkáltatók vonatkozásában
Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Budapest, Váci út 91. Tel.: +36 1 273 2090 Fax: +36 1 468 2917 E-mail: forum-media@forum-media.hu A munkabér elszámolása a munkaidőkeretet alkalmazó munkáltatók vonatkozásában
RészletesebbenA munkaviszonyra vonatkozó jogszabályi előírások
A munkaviszonyra vonatkozó jogszabályi előírások Munka Törvénykönyve szabályozza Alkotmányban foglalt elvek szerint szabályozza a munkába részvétel rendjét. Kire vonatkozik a törvény? Munkáltatóra Munkavállalóra
RészletesebbenOBB Előadás. Kovács Krisztina UCMS Group Hungary Kft
OBB Előadás Kovács Krisztina UCMS Group Hungary Kft. 2015.10.27 Munkaviszony létesítése Munkaszerződés teljesítése (jogok és kötelezettségek, mentesülés a munkavégzési kötelezettség alól) Munkaszerződés
RészletesebbenMagyar joganyagok évi CXVI. törvény - a munkaidő-szervezéssel és a munkae 2. oldal (2) Az elszámolási időszak tekintetében a 93. (2)-(4) bekez
Magyar joganyagok - 2018. évi CXVI. törvény - a munkaidő-szervezéssel és a munkae 1. oldal 2018. évi CXVI. törvény a munkaidő-szervezéssel és a munkaerő-kölcsönzés minimális kölcsönzési díjával összefüggő
RészletesebbenA bizottság mellékelten benyújtja - az Alaptörvény 6. cikkének (1) bekezdése alapján - a munkaidő-szervezés egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslatot.
Iromány száma: T/15035. Benyújtás dátuma: 2017-04-11 16:07 Az Országgyűlés Gazdasági bizottsága Parlex azonosító: 1AUID66B0001 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása
RészletesebbenTisztelt Partnerünk! Tisztelt Olvasó!
2013/2 Tisztelt Partnerünk! Tisztelt Olvasó! Munkáltatók és Munkavállalók egyaránt még csak tanuljuk a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény gyakorlati, mindennapokban történő alkalmazását,
RészletesebbenJogszerű? Legyen!- JOGPONT+ Mini Szakmai Konferencia
Jogszerű? Legyen!- JOGPONT+ Mini Szakmai Konferencia Előadó: Antalikné Szabó Mária Munkaügyi felügyelő BFKH MMSZSZ E-mail cím: antalikneszm@ommf.gov.hu Telefonszám: +36 1 3233-600 Munkaidő- és pihenőidő
RészletesebbenMelléklet. A munka törvénykönyvéről szóló évi I. törvény munka- és pihenőidőre, valamint bérpótlékra vonatkozó rendelkezései
Melléklet A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény munka- és pihenőidőre, valamint bérpótlékra vonatkozó rendelkezései XI. fejezet A munka- és pihenőidő 46. Fogalmak 86. (1) Munkaidő: a munkavégzésre
RészletesebbenAz új Munka Törvénykönyve
Az új Munka Törvénykönyve Rövid áttekintés a munkaidő és a munka díjazásának szabályairól 2012. szeptember 12. Dr. Király Éva Mária Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds A MUNKA- ÉS PIHENŐIDŐ Fogalom:
RészletesebbenKollektív Szerződés módosítási javaslat - munkáltatói részről -
17. Igazgatósági melléklet Kollektív Szerződés módosítási javaslat - munkáltatói részről - Az igazgatósági mellékletek a Kollektív Szerződés részét képezik, azok megkötésére vonatkozó tárgyalásokat haladéktalanul
RészletesebbenKérdések és válaszok a munkaszüneti naphoz
Kérdések és válaszok a munkaszüneti naphoz Melyek a munkaszüneti napok? Az Mt. tíz munkaszüneti napot sorol fel: január 1., március 15., húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23.,
RészletesebbenTájékoztató (Munkaszerződés melléklet) Munkáltató (Mt. 33. ) Munkavállaló (Mt. 34. ) Munkavállaló:
Tájékztató (Munkaszerződés melléklet) A munkaszerződéssel létrehztt munkaviszny alanyai: Neve, elnevezése: Cégjegyzék száma: Adószáma: Székhelye: Képviselője: Neve: Születési neve: Születési helye, ideje:
Részletesebbenaz új Munka Törvénykönyvében
Nők az új Munka Törvénykönyvében JÓLÉT Közhasznú Alapítvány 2012.V.23. Dr. Horváth István ügyvéd, c. egyetemi docens PhD ELTE ÁJK Az egyenlő bánásmód 12. A munkaviszonnyal, így különösen a munka díjazásával
RészletesebbenAz új Munka törvénykönyve amit erről egy könyvelőnek is tudni érdemes. Budapest, 2012. június 6.
Az új Munka törvénykönyve amit erről egy könyvelőnek is tudni érdemes Budapest, 2012. június 6. 1 Új Mt. szerkezeti felépítés öt részre tagolódik, 24 fejezet + záró rendelkezések, összesen 298.. más szerkezeti
Részletesebben2018. évi... törvény. a munkaidő-szervezéssel és a munkaerő-kölcsönzés minimális kölcsönzési díjával összefüggő egyes törvények módosításáról *
2018. évi... törvény a munkaidő-szervezéssel és a munkaerő-kölcsönzés minimális kölcsönzési díjával összefüggő egyes törvények módosításáról * 1. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi 1. törvény módosítása
RészletesebbenMire figyelj, ha munkát vállalsz! A legfontosabbak
Mire figyelj, ha munkát vállalsz! A legfontosabbak A MUNKAVISZONY LÉTESÍTÉSE: KI LEHET MUNKAVÁLLALÓ? A munkavállalóvá válásnak általános és speciális feltételei vannak. Általános feltétel: 16. életév betöltése.
RészletesebbenMagyar Ápolási Igazgatók Egyesületének évi konferenciája - előadás
Magyar Ápolási Igazgatók Egyesületének 2016. évi konferenciája - előadás dr. Schulcz Máté 2016. október 6. Előadás témakörei: Munkaidő beosztás kérdései - munkaidő keret, pihenőidő és rendkívüli munkaidő
Részletesebben2011. november 14. Dr. Dudás Katalin egyetemi adjunktus ELTE ÁJK ügyvéd
2011. november 14. Dr. Dudás Katalin egyetemi adjunktus ELTE ÁJK ügyvéd ELSŐ RÉSZ Ahogy az adott esetben általában elvárható Jóhiszeműség és tisztesség elve Kölcsönös együttműködés más jogai, jogos érdekei
RészletesebbenMUNKASZERZŐDÉS. 1. Általános előírások. (Ez a kikötés csak a munkaviszony létesítésekor érvényes.)
MUNKASZERZŐDÉS amely létrejött a... (cím:..., székhely:., cégjegyzékszám:, adószám:..) mint munkáltató és... (cím:..., szül. hely és idő:., anyja neve:., adóazonosító jele: tb. azonosító jele:..) mint
Részletesebben4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése
4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése 4.1 1 4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése Az egyik legradikálisabb munkajogi változás a munkaviszony megszűnését, illetve megszüntetését érinti. Az
RészletesebbenMódszertani segédlet a munka törvénykönyvének a távolléti díj kiszámítására vonatkozó szabályainak alkalmazásához
Nemzetgazdasági Minisztérium Nemzeti Munkaügyi Hivatal Módszertani segédlet a munka törvénykönyvének a távolléti díj kiszámítására vonatkozó szabályainak alkalmazásához I. Az új munka törvénykönyvének
RészletesebbenMunka világa. Kis- és középvállalkozások. Munka világának szereplői. Ügyvezetés I. és II.
Kis- és középvállalkozások Ügyvezetés I. és II. 1 Munka világa 2 Munka világának szereplői Állam Szabályozási környezet biztosítása Munkaadó Munka helyének és eszközének biztosítása Munkavállaló Munkavégzés
RészletesebbenAZ ÁRGUS-SECURITY KFT. MUNKAÜGYI ÉS MUNKAVÁLLALÓI SZABÁLYZATA
AZ ÁRGUS-SECURITY KFT. MUNKAÜGYI ÉS MUNKAVÁLLALÓI SZABÁLYZATA A Munkavállalói Szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) célja az, hogy a munkaviszony létesítésének, módosításának, megszüntetésének, valamint
RészletesebbenC/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG
C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A megfelelő tételekhez szükséges a KK 18., 23., 25., 27. és az MK 95. számú állásfoglalásainak ismerete. MUNKAJOG 1. A Munka
RészletesebbenDiákmunka: ismerd meg jogaidat és kötelezettségeidet!
Diákmunka: ismerd meg jogaidat és kötelezettségeidet! a jó munkahely mindnyájunknak fontos a munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001
RészletesebbenA munkaidőre, a pihenőidőre, a rendkívüli munkavégzésre, a szabadságra, valamint a munkáltató nyilvántartási kötelezettségére vonatkozó rendelkezések
A munkaidőre, a pihenőidőre, a rendkívüli munkavégzésre, a szabadságra, valamint a munkáltató nyilvántartási kötelezettségére vonatkozó rendelkezések A munkaidő és pihenőidő szabályai egyrészt a munkavállaló
RészletesebbenMunkaszerződés, munkaköri leírás, tájékoztató. Vagyis mit fogunk kapni a munkába lépéskor.
Munkaszerződés, munkaköri leírás, tájékoztató Vagyis mit fogunk kapni a munkába lépéskor. Munkaszerződés Amit a munkaszerződésnek tartalmaznia kell: Feleknek meg kell állapodniuk a munkavállaló alapbérében
RészletesebbenA munkaviszony létrejötte és megszűnése
A munkaviszony létrejötte és megszűnése a jó munkahely mindnyájunknak fontos a munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 www.tamop248.hu
RészletesebbenXVIII. Országos Postás Konferencia HR Szekció. 3. Megújult a KSz! Visegrád, 2012. november 20.
XVIII. Országos Postás Konferencia HR Szekció 3. Megújult a KSz! jelentősebb változv ltozások az 55. sz. módosm dosítása sa alapján Előad adó: Konrát t Ervin, jövedelempolitikai vezető Visegrád, 2012.
RészletesebbenPEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE
PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE ORSZÁGOS IRODA 1068 Budapest, Városligeti fasor 10. * 1417 Budapest, Pf.: 11. Központi telefon: 322-8452, 322-8453, 322-8454, 322-8455, 322-8456 Elnök, alelnökök tel/fax: 322-2249
RészletesebbenDTM Hungary Tax Intelligence
MUNKABÉREMELÉS ELVÁRT MÉRTÉKE 2012. Kedves Ügyfelünk! 2012. január elsejével hatályba lépett a munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés 2012. évi elvárt mértékéről és a béren kívüli
RészletesebbenMunka Törvénykönyvvizsgálat PÉNZ A MUNKAJOGI SZABÁLYOKBAN
Munka Törvénykönyvvizsgálat PÉNZ A MUNKAJOGI SZABÁLYOKBAN Dr. Horváth István ügyvéd, Dr. P. Horváth Ügyvédi Iroda http://www.drphorvathugyved.hu/ egyetemi adjunktus (PhD) ELTE ÁJK Mit hallhatnak és láthatnak?
RészletesebbenMunkajog és munkavédelem
Munkajog és munkavédelem Dudás Katalin A munkaviszony Kollízió Létesítéskor a foglalkoztatási feltételekről való tájékoztatás jelentősége Egyoldalú teljesítés meghatározáskor méltányos mérlegelés, aránytalan
RészletesebbenDr. Papp Anett, munkaügyi szakjogász. Munkajog: kérdések-válaszok 1. Kérdés
Dr. Papp Anett, munkaügyi szakjogász Munkajog: kérdések-válaszok 1 Jelenleg beosztott óvónőként dolgozom, de hamarosan óvodavezetői feladataim lesznek. Egy két csoportos óvodában dolgozunk hárman, (a kolléganőnek
RészletesebbenAz Mt a alapján a munkavállalót betegsége miatti keresőképtelensége idejére naptári évenként 15 munkanap betegszabadság illeti meg.
Betegszabadság 2011: betegszabadság számítása és táppénz mértéke 2011-ben - Nettó BÉRKALKULÁTO Betegszabadság 2011: betegszabadság számítása és táppénz mértéke 2011-ben, betegszabadság kalkulátor. A betegszabadság
RészletesebbenBérek, pótlékok, szabadság: augusztustól másként számoljuk
Bérek, pótlékok, szabadság: augusztustól másként számoljuk Az augusztus 1-től hatályos törvénymódosításhoz a kezdő "lökést" a távolléti díjat esetenként az alapbérnél alacsonyabb összegben elszámoló szabályok
RészletesebbenNews Flash. Július, Magyarországi bérpótlékok 2016-ban
News Flash Július, 2016 Magyarországi bérpótlékok 2016-ban Magyarországi bérpótlékok 2016-ban Szinte minden munkavállalót érinthet a bérpótlékok kérdése, hiszen egy teljesen általános és nagyon sok feltételre
RészletesebbenREZIDENSEK EGÉSZSÉGÜGYI TEVÉKENYSÉG VÉGZÉSE
REZIDENSEK EGÉSZSÉGÜGYI TEVÉKENYSÉG VÉGZÉSE Dr. Szeghő Ágnes 2017. június 22. AZ ELŐADÁS TARTALMA Ki a rezidens? Kettős foglalkoztatás és annak jellemzői Rezidensek felügyelete Rezidensek munkaidő beosztásának
RészletesebbenSzabályos foglalkoztatás és a leggyakoribb munkaügyi szabálytalanságok a szállítmányozó és raktározási tevékenységet végző kis- és
Szabályos foglalkoztatás és a leggyakoribb munkaügyi szabálytalanságok a szállítmányozó és raktározási tevékenységet végző kis- és középvállalkozásoknál Előadó: dr. Járai József Krisztián osztályvezető
RészletesebbenIromány száma: T/3628/8. Benyújtás dátuma: :51. Parlex azonosító: 1MVU7ZRY0004
Iromány száma: T/3628/8. Benyújtás dátuma: 2018-12-07 12:51 Az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága Parlex azonosító: 1MVU7ZRY0004 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Egységes javaslat
RészletesebbenTisztelt Ügyfeleink! Kedves Olvasók!
Hírlevél 2012/2 Tisztelt Ügyfeleink! Kedves Olvasók! Irodánk idén elindult hírlevelének második száma a július 1-től hatályba lépő Munka Törvénykönyvének legfontosabb változtatásait foglalja össze. Hírlevelünkből
RészletesebbenIromány száma: T/3628. Benyújtás dátuma: :51. Parlex azonosító: 1L4GYZXW0001
Iromány száma: T/3628. Benyújtás dátuma: 2018-11-20 20:51 Országgyűlési képviselő Parlex azonosító: 1L4GYZXW0001 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó:
RészletesebbenOMMF ÁPRILISI HÍRLEVÉL
OMMF 2009. ÁPRILISI HÍRLEVÉL Jelen számunkban a kollektív szerződés fogalmát, jelentőségét, illetve ezzel kapcsolatosan a munkaügyi hatóság ellenőrzési jogkörét elemezzük A Munka Törvénykönyvéről szóló
RészletesebbenAz új Munka Törvénykönyve. dr. Németh Janka Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Ügyvédi Iroda
Az új Munka Törvénykönyve dr. Németh Janka Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Ügyvédi Iroda Tartalom Szakszervezet jogainak változása Kollektív szerződés megkötésének és módosításának új szabályai
RészletesebbenTantárgyi tematika. 6. hét: A munkaügyi kapcsolatok a részvételi jogok, a szakszervezetek jogai, a kollektív szerződés, a sztrájkjog, a munkaügyi vita
Tantárgyi tematika Tantárgy neve Munkajogi és tb. alapismeretek Neptun kódja: I1:MUJ Képzés- tagozat: Igazságügyi igazgatási képzés levelező tagozat Tantárgy kreditszáma: 8 kredit Tantárgyfelelős: Dr.
RészletesebbenA bértárgyalásokhoz kapcsolódó legfontosabb jogi fogalmak és szabályozásuk
1. sz. Melléklet A bértárgyalásokhoz kapcsolódó legfontosabb jogi fogalmak és szabályozásuk Az alapbér [Mt.136-138. ] Az alapbérben történő megállapodás a munkaszerződés mellőzhetetlen tartalmi eleme.
RészletesebbenA Kormány 298/2011. (XII.22.) Korm. rendelete a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról
A Kormány 298/2011. (XII.22.) Korm. rendelete a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében foglalt feladatkörében
RészletesebbenOperatív HR feladatok. Zsoldisné Csaposs Noémi ncsaposs@select.hu
Operatív HR feladatok 1 Zsoldisné Csaposs Noémi ncsaposs@select.hu Munkaszerződés a munkaviszony munkaszerződéssel jön létre a munkaszerződés jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a Második Részben
Részletesebbenúj jogszabály jön vagy módosítják a következőt. A tulajdonjog a legteljesebb dologi jog, a legfőbb hatalom a dolog felett.
Jogszaba lyok hata lyok Személyi hatály o Mely személyekre vonatkozik. Területi hatály o Mely földrajzi területekre vonatkozik. Időbeni hatály o Mely időintervallumban hatályos az adott jogszabály. Megváltozhat,
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ. munkaszerződést kötő képviselői alkalmazott számára. (minta)
8. számú melléklet TÁJÉKOZTATÓ munkaszerződést kötő képviselői alkalmazott számára (minta) A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 46. -ban meghatározott kötelezettségemnek megfelelően a következőkről
RészletesebbenA kollektív szerződés előnyei a munkáltatóknak/munkavállalóknak
A kollektív szerződés előnyei a munkáltatóknak/munkavállalóknak ÁLTALÁNOSSÁGBAN: 1. STABIL KAPCSOLATRENDSZER A kollektív szerződés mind a munkáltatói, mind a munkavállalói érdekeket szolgálja, mert segíti
RészletesebbenTárgy :A 2012. július 1-jén hatályba Munka Törvénykönyv módosítása, átmeneti rendelkezések, hatályba lépés
Tisztelt Ügyfeleim! Többször beszéltűnk a 2012.július 1-től érvényes MT módosításáról. Most e-mailbe küldöm a legfontosabb hatálybalépő és átmeneti rendelkezéseket melyeket figyelmesen olvassanak át és
RészletesebbenMunkavállalók kiküldetése A kiküldő céggel kapcsolatos kérdések
I. Általános kérdések (1. és 2. cikk) Munkavállalók kiküldetése A kiküldő céggel kapcsolatos kérdések I.2. A munkavállalót kiküldő vállalkozással kapcsolatos kérdések 1. 1. 1 A 96/71/EK irányelv alkalmazása
RészletesebbenA megváltozott munkajog rendszere
TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT A megváltozott munkajog rendszere 1. A korábbi és az új Mt. egybevetése, alapelvek, szerződés elemei, munka és pihenőidő 2. A korábbi és az új Mt. egybevetése, jogviszony
Részletesebben