XVIII. Országos Postás Konferencia HR Szekció. 3. Megújult a KSz! Visegrád, november 20.

Átírás

1 XVIII. Országos Postás Konferencia HR Szekció 3. Megújult a KSz! jelentősebb változv ltozások az 55. sz. módosm dosítása sa alapján Előad adó: Konrát t Ervin, jövedelempolitikai vezető Visegrád, november 20.

2 Kollektív Szerződés módosításának mozgatói A Kollektív Szerződés módosításának alapjai: a Munka Törvénykönyvéről szóló évi I. törvény, a változó jogszabályi környezet, a változó gazdasági, piaci környezethez való alkalmazkodás. További jogszabályi változások: Szja tv. Foglalkoztatási tv. Adatvédelmi tv. Esélyegyenlőségi tv. Önkéntes pénztárakról szóló tv. Sztrájkról szóló tv. Munkavédelemmel kapcsolatos jogszabályok Kormányrendeletek stb.

3 Változó munkajogi szabályok kommunikációja, oktatása Kollektív Szerződés változásainak leképezése, belső HR kommunikációja: KSz 55. számú módosítása (e-po.é.) Egységes szerkezetű KSz (PostaWeb) Végrehajtási szabályozás (G-Vigh. rendelkezés) Foglalkoztatási Szabályzat (Vig. utasítás) HR Elszámolások Szabályzata (G-Vigh. rendelkezés) Egyéb kapcsolódó belső normák Szakmai fórumok, egyéb kommunikációs csatornák Megváltozott jogszabályi környezetre való felkészítés: Cél: elméleti és gyakorlati tudnivalóinak oktatása, elsajátítása, a felhasználók részére napra kész ismeretek átadása példákon keresztül. Célcsoport: postahelyi munkaügyesek, munkáltatói jogkörgyakorlók, postavezetők. Ütemezés: oktatási anyagok elkészítése, megküldése: november 22-ig. oktatások lebonyolítása, visszamérése teszt formájában: december 10-ig

4 Kollektív Szerződés célja, lehetőségei, korlátai A Kollektív Szerződés célja: a munkáltató és a munkavállalók egyéni munkaviszonyból származó jogainak és kötelezettségeinek szabályozása, a munkáltató sajátosságainak figyelembe vétele a munkaviszonnyal kapcsolatos kérdésekben. A Kollektív Szerződésben a feleknek lehetőségük van eltérni a munkaviszonyra és munkaügyi kapcsolatokra vonatkozó törvényi rendelkezésektől, kivéve: az Mt. Munkaügyi kapcsolatok részében az Általános rendelkezések (XIX.) és az Üzemi tanács (XX.) fejezetekben foglaltakat, továbbá nem korlátozhatja az Mt ában foglaltakat (szakszervezeti tagság, szakszervezet jogai). A köztulajdonban álló munkáltatókra további korlátozások vonatkoznak (felmondási idő, végkielégítés, napi munkaidő, az üzemi tanácsra és szakszervezetre vonatkozó szabályok).

5 Fogalmi és kisebb változások Fogalmi változások: közeli hozzátartozó fogalom helyett hozzátartozó munkaidő helyett napi munkaidő, személyi alapbér helyett alapbér, munkavégzési hely helyett munkahely, törlésre kerül az állandó vagy változó munkahely, törlésre kerül a szokásosan telephelyen kívül végzett munka fogalma Kisebb változások: Az 1. -ba hangsúlyként beépítésre került a jóhiszeműség és tisztesség, illetve a kölcsönös együttműködés elve. A próbaidő mértéke (a korábbi három hónap helyett) legfeljebb hat hónap lehet. Amennyiben a Felek ennél rövidebb próbaidőt kötnek ki, egy alkalommal legfeljebb hat hónapra meghosszabbíthatják. A határozott időre szóló munkaviszony nem alakul automatikusan határozatlan idejűvé, ha a közvetlen munkahelyi vezető tudtával a munkavállaló tovább dolgozik. Az Mt ában rögzített érvénytelenségre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A (4) bekezdés kiegészítésre került a munkaköri leírásokkal. A módosítás azt a célt szolgálja, hogy az eddig alkalmazott munkaköri vázlatok a jelenleg kiadásra kerülő munkaköri leírások mellett, folyamatosan történő kifutásukig, érvényben maradjanak, így a dokumentumok cseréje ne okozzon egyszeri rendkívüli adminisztrációs terhet.

6 Munkaügyi kapcsolatok 5. A szerződő felek kapcsolattartásának egyes kérdései (Mt. Harmadik rész) Az új Mt. alapján a szerződő felek kapcsolatrendszerének szabályai jelentős mértékben változtak. A szakszervezetek tájékoztatás kérésre vonatkozó jogát az Mt. 272., az üzemi tanács véleményezéshez való jogát az Mt tartalmazza. A szakszervezetek véleményének közlésére vonatkozó szabályok a KSz 5. (2) bekezdés szerint biztosítottak. A felek megállapodása alapján a szakszervezet véleményét a munkáltató által a konkrét esetben meghatározott határidőn belül, vagy amennyiben a munkáltató által nem kerül meghatározásra határidő, 5 munkanapon belül köteles a munkáltatóval közölni. A vélemény közlésére nyitva álló határidőt a tervezetnek a szakszervezet képviselőjéhez való érkezéstől kell számítani. A szakszervezet a fentieken túl az alábbiak vonatkozásában is közölheti véleményét: értékesítési tevékenység motivációjára vonatkozó koncepció kialakítása, teljesítmény-követelmények kialakítása, melyet az igény felmerülésénél, de legalább kétévente felül kell vizsgálni. Az egyéb részletszabályokat a Társadalmi Párbeszéd Kézikönyve tartalmazza.

7 Munkahely a munkaszerződésben 9. Munkahely (Mt. 45. ) Bár az új Mt. szerint is kötelező tartalmi elem a munkaszerződésben a munkahely meghatározása (hiánya azonban nem okozza annak érvénytelenségét), de 9. (1) továbbra is a KSz része, tehát a munkahelyben a feleknek meg kell állapodniuk. Az állandó és a változó munkahely fogalmának megszüntetése miatt nem kell munkaszerződés-módosítást készíteni, ha a munkaszerződésben munkahely megjelölése nélkül változó munkavégzési helyet határoztak meg. Ez esetben azt a helyet kell munkahelynek tekinteni, ahol a munkavállaló munkáját szokás szerint végzi (Mt. 45. (3) bek.).

8 Munkahely meghatározása A munkaszerződésben a munkavállaló munkahelyét az alábbiakat meghatározva kell kikötni: egy földrajzi egységet, és/vagy egy szervezeti egységet és/vagy körzetet. Az új munkaszerződések megkötése, illetve az érvényben lévő munkaszerződések módosítása során a munkahely meghatározásakor a munkakör jellemzőit figyelembe véve, körültekintően kell eljárni, az alábbiakra nézve is: eltérő költségtérítések, a munkába járás szabályai, a hivatali célú utazás, a munkába járás időtartama nem a munkaidő része a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás ennek részeként a korábbi kiküldetés tartama naptári évenként nem haladhatja meg a 60 beosztás szerinti munkanapot,vagy a 480 órát.

9 Munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás 9/A. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás (Mt. 53. ) Az új Mt-ben nem szerepel az átirányítás, kiküldetés, kirendelés fogalma, de a jogintézmény továbbra is létezik, a törvény 53. szabályozza összefoglalóan, mint munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatást. munkaszerződéstől eltérő munkakörben = átirányítás, munkaszerződéstől eltérő munkahelyen = kiküldetés, más munkáltatónál történő foglalkoztatás = kirendelés. Fontos változás, hogy a KSz új, 9/A. -sal egészül ki, amely a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás kereteit tartalmazza, eszerint ennek időtartama naptári évenként összességében nem haladhatja meg a 60 beosztás szerinti munkanapot, vagy a 480 órát. Az általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidőre, határozott időre, illetve évközben létrejött munkaviszony esetén arányosan szükséges a szabályt alkalmazni (Mt. 53. (2)).

10 Azonnali hatályú felmondás, Pszichotróp szerek 13. Azonnali hatályú felmondás (Mt. 78. ) A munkaviszony azonnali hatályú felmondással történő megszüntetése a korábbi rendkívüli felmondás, a próbaidő alatti megszüntetés, valamint a határozott idejű jogviszony munkáltató általi megszüntetése jogintézményét váltja fel. Az új KSz-ben fontos változás (KSz 18. ) annak kiemelése, hogy a munkáltató teljes működési területén a munkavállaló nem fogyaszthat alkoholt és pszichotróp anyagokat, illetve nem állhat ezek hatása alatt. Ha munkáltató ellenőrzésének eredményeként megállapítja, hogy a munkavállaló a munkavégzési képességére hátrányosan ható szer befolyása alatt áll, vagy szervezetében szeszes ital fogyasztásából származó alkohol van, az intézkedéssel szemben a munkavállalónak kell vétlenségét bizonyítania, a munkáltatót bizonyítási kötelezettség nem terheli. A munkára nem képes állapot alapot adhat hátrányos jogkövetkezmény alkalmazására, illetve azonnali hatályú felmondás alapja is lehet.

11 Utolsó munkában töltött nap 13/A. Eljárás a munkaviszony megszüntetése esetén (Mt. 80. ) A korábbiaknak megfelelően a munkaviszony felmondással történő megszüntetésekor a munkáltató az utolsó munkában töltött napon köteles intézkedni a munkavállalót megillető járandóságok kifizetéséről, igazolások kiadásáról. Amennyiben azonban az utolsó munkában töltött nap egybe esik a munkaviszony megszűnését eredményező jognyilatkozat megtételével (pl.: az azonnali hatályú felmondással, közös megegyezéses munkaviszony megszüntetéssel) a korábbi 3 nap 4 napra módosult.

12 Hátrányos jogkövetkezmény 14. Hátrányos jogkövetkezmények (Mt. 56. ) Az (1) bekezdés c) pontja kiegészül az egyszeri pénzfizetési kötelezettség jogkövetkezménnyel. A joghátrány mértéke maximált: a munkavállaló alapbérének (amennyiben már hátrányos jogkövetkezményként alapbére csökkentésre került, akkor a már csökkentett alapbér) 15%-ig terjedhet. Az új Mt. egy havi alapbérben limitálja a vagyoni hátrány összegét, melyet a KSz jelen paragrafusának (2) bekezdése tartalmaz. Az (5) bekezdés alapjául szolgáló új Mt. szabályozás szerint az intézkedés meghozatalának lehetősége jelentősen lerövidül a munkáltatói jogkörgyakorló tudomására jutásától számított - 15 napra, mely miatt egyszerűsítésre került a 4. számú mellékletben rögzített eljárási rend. A 15 napos határidő akkor kezdődik, amikor a munkáltatói jogkörgyakorló minden információ birtokába jut a hátrányos jogkövetkezmény alkalmazhatóságáról (a kivizsgálási idő így jellemzően nem része a 15 napnak). Az intézkedéssel szembeni munkaügyi jogvitára 30 napos keresetindítási határidő áll a munkavállaló rendelkezésre. E ténynek a jogkövetkezmény alkalmazására, végrehajtására halasztó hatálya van.

13 Felmondási idő, felmentési idő, végkielégítés 15. Felmondási idő, felmentési idő (Mt. 68., 69., 70. ) 16. Végkielégítés (Mt. 77. ) A köztulajdonban álló munkáltató sem KSz-ben, sem munkaszerződésben nem térhet el az Mt-ben meghatározott egyes rendelkezésektől, kivéve a hatályba lépés előtt megkötött megállapodásokat (Mt (1)-(2) bek.). Az új KSz az Mt-ben alkalmazott felmondási idő mértékeket veszi át, amelyek 20 éves munkaviszonyig megegyeznek a korábbi KSz-ben szereplő mértékekkel. A 20 éves munkaviszony felett adott plusz mérték eltörlésre került az új KSz-ből. Új szabály továbbá, hogy a munkavégzés alóli felmentés időtartamára a munkavállalót nem átlagkereset, hanem távolléti díj illeti meg, kivéve, ha munkabérre egyébként sem lenne jogosult. A végkielégítés intézménye a KSz-ben (a korábbi Mt. hivatkozással együtt) érintetlenül maradt, de a mérték megállapítása során az átlagkereset helyett a távolléti díjat kell alkalmazni.

14 Munkavállalók biztonsági ellenőrzése 18/A. Munkavállaló ellenőrzése (Mt. 11. ) Az Mt. 11 -a alapján a munkavállalókat tájékoztatni kell arról, hogy munkavégzésük során a munkáltató milyen technikai eszközöket használ ellenőrzésükre. A Biztonsági Főigazgatóság szabályzatban rögzíti a munkavállalók ellenőrzésére használható eszközök felsorolását, azok alkalmazásának főbb szabályait.

15 Munkaidőkeret Osztott szolgálat IV. Munkaidő, pihenőidő 22. A napi munkaidő és a munkaidő keret (Mt ) A módosított KSz nem tartalmazza a kettő, három és négy havi munkaidőkeretben foglalkoztatható munkakörök felsorolását, ezt a HR Elszámolási Szabályzatban rögzítjük. Az osztott szolgálat esetében a legrövidebb munkaidőrész három óra lehet, kivéve a csökkentett nyitva tartású posták, valamint a részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalók esetét, ahol ez rövidebb időtartamú is lehet (KSz 22. (4) bek.).

16 Készenléti jellegű munkakörök, készenlét, ügyelet Az Mt. 99. (3) bekezdés szerint a készenléti jellegű munkakörökben a napi munkavégzési idő legfeljebb 24 óra, heti munkaidő legfeljebb 72 óra lehet. Az Mt. egyértelműen a felek, azaz a munkaszerződést kötő felek kompetenciájába utalja ezt a kérdést, ezért a Foglalkoztatási Szabályzat kiegészül az erre vonatkozó megállapodás iratmintájával. A HR Elszámolási Szabályzatban kerül meghatározásra, hogy az egyes szakterületeken mely munkakörök készenléti jellegűek. 25. Ügyelet és készenlét (Mt ) 31. Készenlét, ügyelet díjazása A 21. (3) bekezdésében meghatározott ügyelet, készenlét díjazásának mértéke 10 százalékponttal csökkent: A készenlétben eltöltött idő minden órájára a munkavállalót az egy órára eső alapbérének 20%-a illeti meg. Ügyelet esetében a munkavállalót óránként az egy órára eső alapbérének 40%-a illeti meg.

17 Rendkívüli munkavégzés 24. Rendkívüli munkavégzés (Mt ) 30. A rendkívüli munkavégzés ellenértéke (Mt ) 35. A heti pihenő- és munkaszüneti napon végzett munka ellenértéke (Mt ) A rendkívüli munkavégzés éves kerete nem változott, munkavállalónként 300 óra, részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén óraszámarányosan kell megállapítani, valamint arányosan kell alkalmazni, ha a munkaviszony év közben kezdődött, valamint határozott időre jött létre. Az ügyelet időtartamát a 300 órába be kell számolni. Azok a munkavállalók, akik kötetlen munkarendben kerülnek foglalkoztatásra (a munkaidejük beosztását, illetve annak felhasználását legalább 50%-ban maguk határozzák meg), a rendkívüli munkavégzésért sem díjazásra, sem szabadidőre nem jogosultak. A költséghatékony gazdálkodás érdekében a heti pihenőnapra elrendelt rendkívüli munkavégzés (Mt (3)) elszámolása 100% bérpótlékkal történhet, az 50% bérpótlék+másik heti pihenőnap biztosítása helyett.

18 Munkaközi szünet 26. Munkaközi szünet (Mt ) A munkaközi szünet nem része a munkaidőnek, ettől a szabálytól eltérni a Kollektív Szerződésben sem lehet. Az új Mt. szerint a munkaközi szünet mértékében (6 óra után 20 perc, 9 óra után 25 perc) van csak változás, az eddigi gyakorlat szerint kell kiadni, januártól csak a készenléti jellegű munkaköröknél számít bele a munkaidőbe. (Mt. 86. (3))

19 Szabadság mértéke és kiadása 27/A. A szabadság mértéke és kiadása (Mt ) A KSz az Mt-től eltérő szabályozást tartalmaz! A szabadság számítása szempontjából a törvényben felsoroltakon kívül munkában töltött időnek minősül a beteg gyermek ápolása miatti táppénzes napok évenkénti teljes időtartama is. Egyebekben az Mt. szabályait kell alkalmazni. A szabadságot főszabályként továbbra is esedékességének évében kell kiadni.

20 Bérformák, teljesítménybérezés V. A Munka díjazása A KSz az Mt. szabályozását vette át. 28. Bérrendszerek, bérformák (Mt ) 29. Teljesítmény követelmények Jelentős mértékű egyszerűsítés! A bérformák alkalmazása tekintetében a KSz csak kereteket határoz meg. A hatékony foglalkoztatást elősegítő bérrendszerek alkalmazásának konkrét feltételeit belső szabályozások tartalmazzák. Lehetőség nyílik a teljesítménybérezés különböző formáinak bevezetésére az Mt. szabályai alapján, a KSz csak az alkalmazásból kizáró körülményeket határozza meg.

21 Bérpótlékok mértéke 36. Bérpótlékok (Mt ) Az KSz-ben szabályozott bérpótlékok mértéke megegyezik az Mt-ben foglaltakkal. A pótlékok változását az alábbi táblázat összefoglalóan tartalmazza: Pótlék Éjszakai munka pótléka Délutáni pótlék Éjszakai pótlék Műszakpótlék Állandó második műszak Állandó harmadik műszak Folytonos műszakpótlék Korábbi KSz 22 és 06 óra közötti munkavégzés esetén az alapbér 15%-a annak a munkavállalónak, akinek nem jár műszakpótlék óra közötti munkavégzés esetén a törzsbér 20 %, megszakítás nélküli munkarendben további 10% közötti munkavégzés esetén a törzsbér 40 %, megszakítás nélküli munkarendben további 10%. Többműszakos munkahelyen állandó második műszak esetén 10%. Többműszakos munkahelyen állandó harmadik műszak esetén 25%. Megszakítás nélküli üzemű munkahelyen a törzsbér 10%-a, ha legalább egy szombati és egy vasárnapi szolgálatot teljesít a munkavállaló. Új KSz 22 és 06 óra közötti legalább 1 órát meghaladó munkavégzés esetén az alapbér 15%-a annak a munkavállalónak, akinek nem jár műszakpótlék. Ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik, azaz a munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetén eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van, a 18 és 06 óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén az alapbér 30%-a.

22 Bérpótlékok fizetési feltételei A többműszakosság feltétele, hogy a munkáltató tevékenységének tartama elérje a heti 80 órát (Mt. 90. b)). A vasárnapra történő rendes munkaidő beosztása a postai szolgáltatások közérdekű tevékenységek körébe tartozása miatt lehetséges, de csak azoknál a cégeknél, amelyek egyetemes postai szolgáltatást végeznek. Pótlékok számításánál töredékóra esetén csak hó végén, az általános kerekítési szabályok szerint kell eljárni (2. sz. melléklet 1. (2) bek.) A szabály egységes alkalmazása a HR Elszámolási Szabályzatba beépítésre kerül. Éjszakai munka pótléka az Mt. szabályozás alapján kiegészült, a pótlékfizetés feltétele, hogy az éjszakai munkavégzés tartama az egy órát meghaladja (Mt ), valamint az, hogy annak a munkavállalónak nem jár éjszakai pótlék, aki műszakpótlékot kap. (2. sz. melléklet 2. ) A Biztonsági pótlék szabályai között új elem a szolgálat fogalma. A pótlékfizetés szempontjából a szolgálat hosszát nem kell vizsgálni. (2. sz. melléklet 5. (5) bek.)

23 Távolléti díj Munkabérfizetés Szociális juttatás 37. Távolléti díj számításával kapcsolatos eljárás A távolléti díj számításának szabályát a HR Elszámolási Szabályzatban kell meghatározni: Távolléti díj = távollét idején érvényes alapbér + a távollétet megelőző hat naptári hónapra kifizetett Mt szerinti bérpótlék. 38. Munkabér kifizetése (Mt ) A munkabér kifizetésének fő szabályai nem változtak, azonban a szabadságra esedékes munkabért is csak a bérfizetés napján kell kifizetni. VI. SZOCIÁLIS JUTTATÁSOK (Mt (1) bek. a) pont) A KSz VI. Szociális juttatások fejezete a juttatások biztosításának alapelveit tartalmazza, a részletes rendelkezések a belső szabályozásokban jelennek meg.

24 Kártérítési felelősség mértéke VIII. MUNKAVÁLLALÓK KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE A munkavállaló általános (vétkességen alapuló) kártérítési felelőssége 54. A kártérítés mértéke (Mt ) Az Mt. alapján módosult KSz változásait az alábbi táblázat foglalja össze: Károkozás Korábbi KSz Új KSz Gondatlan magatartás Nem tartalmazta a KSz. (Mt. Nem haladhatja meg az egy szerinti szabály, nem haladhatja havi távolléti díj összegét. meg az egy havi átlagkereset 50%-át.) Súlyosan gondatlan magatartás Nem tartalmazta a KSz. (Mt. Nem haladhatja meg a hat havi szerinti szabály, nem haladhatja távolléti díj összegét. meg az egy havi átlagkereset 50%-át.) Szándékos magatartás Nem tartalmazta a KSz. (Mt. Teljes kár. szerinti szabály, teljes kár.) Vezető állású munkavállaló Gondatlan károkozás esetén hat havi átlagkeresetig terjedhet az alábbi munkakörökben: társaságirányítási igazgató és osztályvezető, vezető I-II. Hat havi távolléti díjig terjedhet az ágazatközi besorolás szerinti vezető I-II. munkakörökben.

25 Kártérítési felelősség érvényesítése Az új Mt a alapján került módosításra az eljárási rend (KSz 56. ). Az új KSz nem tartalmaz a korábbihoz hasonló részletes eljárási szabályokat, egyszerűsítve ezzel a folyamat érvényesítését, de emellett garanciális szabályok szerepelnek az 56. (2) bekezdésében a kártérítési igény megalapozottságára vonatkozóan. A KSz meghatározza a fizetési felszólítással is érvényesíthető munkáltatói igény mértékét, amely a kötelező legkisebb munkabér háromszorosának összegét nem haladhatja meg.

26 Köszönöm a figyelmet!