A munkabér elszámolása a munkaidőkeretet alkalmazó munkáltatók vonatkozásában

Átírás

1 Fórum Média Kiadó Kft Budapest, Váci út 91. Tel.: Fax: forum-media@forum-media.hu A munkabér elszámolása a munkaidőkeretet alkalmazó munkáltatók vonatkozásában A munkajogviszony és a munkaszerződés kapcsolatát, mint a munkabér fogalomkörét megalapozó elemeket, vizsgálva meg kell állapítanunk, hogy munkajogviszony létesítésével kapcsolatban a évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) a munkaszerződés teljes tartalmát nem, csupán a munkaszerződés kötelező tartalmi elemeit és a joghatás keletkezését állapítja meg. Szerző: dr. Ferge Zsigmond A munkavállalónak munkabérfizetés ellenében munkaszerződéséből fakadó feladatokat kell ellátnia. A feleknek a munkaszerződésben a munkavállaló munkakörében és az alapbérében is meg kell állapodniuk.1 A munkarend azoknak a keretszabályoknak az összessége, amelyek a munkavállaló konkrét munkaidő-beosztását általában jellemzik. A munkarendet az a munkáltató határozza meg, amelyiknél a tényleges munkavégzés történik. A mennyiben a munkaidő-beosztás jogával részben vagy egészben - a munkáltató bír, úgy a munkaidőt az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére, valamint a munka jellegére figyelemmel kell beosztania. 2 Az általános munkarend esetén munkavállalót hetenként 2 pihenőnap illeti meg; a szombat és a vasárnap, a beosztás szerinti napi/heti munkaidő ismétlődően azonos. 1 2 Mt. 45. Mt Az általános munkarend szabályai szerint a) heti öt (munka)napra, hétfőtől péntekig, b) minden napra a napi munkaidővel egyenlő mértékben kell beosztani a munkaidőt, ahol a szombat és a vasárnap a munkavállaló két pihenőnapja. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a munkáltató munkaidőkeretet vagy elszámolási időszakot köteles alkalmazni. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás, munkaidőkeret vagy elszámolási időszak alkalmazása esetén a) a hét minden (bármely) napjára, vagy b) az egyes munkanapokra egyenlőtlenül lehet a munkaidőt figyelemmel a munkaidő és a pihenőidő, valamint a vasárnapi és a munkaszüneti napi munkavégzés szabályaira is beosztani. Az előzetesen közölt munkaidő-beosztástól eltérő időben teljesített munkavégzés rendkívüli munkaidő [Mt a) pont]. Ez egyenlőtlen munkaidő-beosztás szabályainak alkalmazása esetén is alkalmazandó szabály.

2 A két munkarend közti eltérést a foglalkoztatási körülmények speciális jellemzői indokolják. A munkaidőkeret tartama a) a munkáltató döntése szerint legfeljebb 4 hónap (16 hét) lehet; b) a munkáltató döntése szerint legfeljebb 6 hónap (26 hét) lehet, ha a munkavállaló foglalkoztatása 1. megszakítás nélküli tevékenység, 2. több műszakos tevékenység, 3. idényjellegű tevékenység, 4. készenléti jellegű munkakörben, 5. polgári repülésben hajózó, légiutaskísérő, repülőgépes műszaki, továbbá a légi utasok és járművek földi kiszolgálását végző, valamint a légi navigációs szolgáltatások biztosításában közreműködő vagy azt közvetlenül támogató munkakörben, 6. belföldi és nemzetközi közúti személyszállítás és árufuvarozás körében forgalmi utazó munkakörben, 7. közúti közlekedésben a menetrend szerinti helyi, valamint az ötven kilométert meg nem haladó útszakaszon végzett helyközi menetrend szerinti személyszállítást végző és a zavartalan közlekedést biztosító munkakörben, 8. vasúti személyszállítás, valamint a vasúti árufuvarozás körében utazó vagy a zavartalan közlekedést biztosító munkakörben, illetve 9. a kikötőben történik; c) kollektív szerződés rendelkezése alapján legfeljebb 12 hónap (52 hét) lehet, ha ezt 1. technikai, vagy 2. munkaszervezési okok indokolják. Munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkáltató jogszabályi előírás szerint megállapítja, hogy a munkavállalónak a kereten belül, beosztása szerint összesen hány munkaórát kell teljesítenie, a keret végén pedig megállapítja, hogy a munkavállaló ténylegesen hány munkaórát teljesített. A kereten felül végzett munka rendkívüli munkavégzésnek minősül, a bérpótlékot a munkáltató a keret végén állapítja meg és számolja el. Elszámolási időszak alkalmazása esetén a munkáltató a munkavállaló általános munkarend szerinti heti munkaidejének beosztás szerinti teljesítésére egy hétnél hosszabb időszakot határoz meg. A munkaidőkeretével azonos 4, 6 hónap, illetve kollektív szerződés rendelkezése szerint 12 hónap lehet. A napi munkaidő 4 órától 12 óráig terjedő időszakra osztható be. A munkabér általános jogi fogalmát az Mt. nem határozza meg. Az egyenlő bánásmódra vonatkozó szabályok alkalmazása szempontjából munkabérnek minősül minden, a munkaviszony alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni juttatás. Ennek alapján általában megállapítható, hogy a munkavállaló a munkavégzés ellenértékeként kapja a munkabért. 3 A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996 évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Met.) től hatályos szövegezése szerint ellenérték minden olyan pénzbeli és természetbeli juttatás, amelyet a munkavégzésre tekintettel nyújtottak vagy amelyben megállapodtak. 4 3 Mt A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996 évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Met) 1. (1) bekezdés a) pont. 2

3 Bár a módosítás jelenleg még nem hatályos, azonban a jogértelmezés során nagy segítséget jelent a Met. adta munkabérfogalom-meghatározás, mely szerint munkabér: a munkaviszonyra tekintettel munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján járó munkabér és bérpótlék, továbbá a jogszabály alapján járó illetmény, illetménypótlék, illetménykiegészítés és tizenharmadik havi illetmény, a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló évi CLXIV. törvényben, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló évi CLXII. törvényben, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati viszonyáról szóló évi LXVIII. törvényben foglalt javadalmazás, továbbá a munkaviszonyra vonatkozó szabályban megállapított egyéb pénzbeli juttatás. 5 Az Mt. előírásai szerint a tárgyhónapra vonatkozóan kifizetett munkabér elszámolásáról a munkavállaló részére írásbeli tájékoztatást kell adni, amelynek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a munkavállaló a) az elszámolás helyességét, b) a levonások jogcímét és összegét ellenőrizni tudja. A munkabérről szóló részletes írásbeli elszámolás azt a célt szolgálja, hogy a munkavállaló meggyőződhessen a kifizetés helyességéről, ellenőrizni tudja munkáltató bérfizetéssel összefüggő kötelezettségének teljesítését. Az elszámolásban ezért fel kell tüntetni, ha a munkavállaló különböző jogcímeken bért vagy egyéb juttatásokat kap (pl: bérpótlék, távolléti díj,) valamint a különböző levonásokat jogcímenként. Az Mt. általános munkarendje szerinti munkavégzésre vonatkozó általános elszámolási szabályai szerinti munkabérjegyzékekből általában megállapítható, a munkáltatók a munkavállalók havi munkavégzésének elszámolásáról, munkabéréről a munkavállaló részére részletes írásbeli elszámolást adnak. Az elszámolások a havi bérjegyzékek vonatkozásában megfelelő adatokat tartalmaznak ahhoz, hogy a munkavállaló a havi munkavégzésének megfelelő béradatokat a ténylegesen munkában töltött idejével összevethesse. A munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak lejártakor a munkavállaló munkabérét az általános munkarend és a napi munkaidő, valamint a teljesített munkaidő alapulvételével el kell számolni. 6 A havibéres munkavállaló esetében a munkavállaló havibére egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén független a beosztás szerinti munkaidőtől, a munkavállaló mindig a havibérére jogosult, akár többet, akár kevesebbet dolgozott az általános munkarend szerinti munkaidőhöz képest. A különbözetet a munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak végén kell a feleknek elszámolniuk. Amennyiben a munkavállaló havibérben részesül, úgy minden hónapban - a ténylegesen ledolgozott óraszámoktól, illetve a távollétektől függetlenül - részére a havi alapbérét kell kifizetni. Amennyiben a munkavállaló munkabérét órabér formájában kapja meg, akkor részére 5 Met. 1. (1) bekezdés e) pont. 6 Mt.156. (2) bekezdés 3

4 minden egyes hónapban úgy kell elszámolni és kifizetni a munkabért, mintha az adott hónapban az általános munkarend szerint végzett volna munkát. Az órabéres munkavállaló részére csak akkor lehet ettől eltérően - például a ténylegesen ledolgozott órák alapján - fizetni havonta a munkabért egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén, ha erre a felek megállapodása vagy kollektív szerződés felhatalmazást ad. A havibéres munkavállalók esetében az általános szabályok szerint lehet eltérő megállapodást kötni. Mivel egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a munkáltató munkaidőkeretben vagy az elszámolási időszak szabályai szerint köteles foglalkoztatni, a munkavállalót megillető munkabér kifizetésének szabályai is ezt követik. A munkáltató a munkaidő-beosztás keretében állapítja meg a munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak kezdő és befejező időpontját és ezt a helyben szokásos módon közli a munkavállalókkal. A munkavállalók szempontjából a keret vagy az elszámolási időszak kezdete és vége a munkavégzési kötelezettség teljesítésének időbeli kerete. A munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak kezdetén a munkavállalók munkaidejét a keret munkaidejére tekintettel az általános munkarend és a napi munkaidő alapulvételével kell megállapítani, lejártakor a munkabért is az általános munkarend és a napi munkaidő, valamint a ténylegesen teljesített munkaidő alapulvételével kell elszámolni. A gyakorlatban azonban a munkáltatók jelentős része a munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak végén a munkavállalók részére olyan elszámolást ad, amelyekből a munkaidőkeretet lezáró kiszámítások helyessége nem állapítható meg, nem ellenőrizhető. A munkaidőkeretet lezáró munkabérjegyzék a munkaidőkeret vonatkozásában elszámoló adatokat nem tartalmaz, nem állapítható meg belőle a munkaidőkeretre vonatkozóan a beosztott, valamint a teljesített rendes és rendkívüli munka. Vagyis a munkaidőkeret vagy elszámolási időszak sajátos szabályai a munkavégzési kötelezettség teljesítéskor igen, de annak elszámolásakor nem érvényesülnek. Munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidőkeretet záró hónap bérjegyzékeinek a munkaidőkeret kezdő napjától a teljesített munkaidőkeret egészére nézve kell záró, elszámoló adatokat tartalmaznia, így tudja csak a munkavállaló a munkaidő-beosztás szerinti keretben teljesített tevékenységének elszámolását és ehhez képest munkabére kiszámításának helyességét ellenőrizni. A munkavállalót a munkaidőkereten belüli hónapokra havibére az általános munkarend szerinti munkanapok számától függetlenül, mindig azonos összegben illeti meg. A szabályozás a havibér arányos részének kiszámításakor is az általános, és nem a beosztásnak megfelelő munkarend szerinti munkaidőt veszi alapul. Így az egy napra járó havibér meghatározásánál az adott hónap általános munkarendjének megfelelő munkanapszámmal kell a havibért elosztani. Ennek a munkaidőkereten belüli elszámolások bérjegyzékeire is hatása van. Alapvetően különbséget kell tenni a keret részidőszakaiban ledolgozott munkaidő és az 4

5 általános munkarend szerint ledolgozott munkaidő között. A munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállalók munkaidő-elszámolását is tartalmazó havi elszámolásnak a havi béradatokon túl tartalmaznia kell: a munkaidőkeret munkaóráinak számát, a munkaidőkeretből az elszámolásig ledolgozott / a még hátralévő munkaórákat, az adott hónapban kiadott heti pihenőidőt, (külön feltüntetve az előző munkaidőkeretben keletkezett rendkívüli munkaidőt az adott hónapban azt ellentételező szabadidőt,) az adott hónapban kiadott heti pihenőnapok és munkaszüneti napok számát. az adott hónapban a munkaidőbeosztáshoz képest elrendelt és teljesített rendkívüli munkaórák számát, ezen belül a pihenőnapi rendkívüli munkavégzések tartamát. A munkabérpótlékokat a havi elszámolás során meg kell állapítani, a következő hónapra át kell vinni, és a keret végén kell elszámolni. A munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállalók munkaidőkeretének lejártakor készítendő összesített munkaidő és bérelszámolás az alábbi adatokat tartalmazza: a teljes munkaidőkeretet kitevő munkaórák száma, a munkaidőkeret időszakában ledolgozott munkaórák száma, a munkaidőkereten felül teljesített munkaidő óraszáma, a munkaidőkeret időszakában kiadott heti pihenőidő óraszáma / külön feltüntetve az előző munkaidőkeretben keletkezett rendkívüli munkaidőt ellentételező szabadidő óraszámát /, a munkaidőkeret időszakában kiadott heti pihenőnapok száma, a munkaidőkeretben ki nem ki nem adott heti pihenő napok adott és a heti pihenőidő óraszáma száma, a munkaidőkereten felül teljesített munkaidőt a következő munkaidőkeret időszakában ellentételező szabadidő óraszáma. a munkaidőkeretben heti pihenőnapokon teljesített rendkívüli munkavégzések óraszáma. A munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak lejártát követően, ha a munkavállaló az elszámolt munkabérnél alacsonyabb összegű munkabérben részesült, a különbözetet számára a következő havi munkabérrel ki kell fizetni. 7 Fontos, hogy a munkaidőkeretbe vagy az elszámolási időszakba beállított, de a foglalkoztatás során fel nem használt munkaórákat később nem lehet 7 Mt (3) bekezdés 5

6 ledolgoztatni. Ezen munkaórákat az állásidő szabályai szerint kell elszámolni. A megfelelő a munkaidőkeretet lezáró elszámolás a munkáltató érdekét is szolgálja, mert szükség esetén ezzel tudja bizonyítani, hogy fizetési kötelezettségének a teljes munkavégzési periódus vonatkozásában eleget tett. Téves kifizetés esetén a visszakövetelés jogosságát is erre alapozhatja. Az elszámolási időszakra vonatkozó elszámolás során a munkaidőkeretre vonatkozó szabályokat értelemszerűen kell alkalmazni. 6