Szabályos foglalkoztatás és a leggyakoribb munkaügyi szabálytalanságok a szállítmányozó és raktározási tevékenységet végző kis- és

Átírás

1 Szabályos foglalkoztatás és a leggyakoribb munkaügyi szabálytalanságok a szállítmányozó és raktározási tevékenységet végző kis- és középvállalkozásoknál

2 Előadó: dr. Járai József Krisztián osztályvezető Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkaügyi Főosztály cím: Telefonszám: A rakomány súly, a baleset teher BUDATRANSPACK 26. Nemzetközi csomagolási és anyagmozgatási szakkiállítás október 3. Hungexpo Budapesti Vásárközpont

3 Statisztika Szállítás, raktározás (2012) Ellenőrzött munkáltatók száma Szabálytalansággal érintett munkáltatók száma Szabálytalan munkáltatók aránya (%) Ellenőrzött munkavállalók száma Szabálytalanul foglalkoztatott munkavállalók száma Szabálytalanul foglalkoztatott munkavállalók aránya (%) Szállítás, raktározás (2012) Munkaidő Feketefoglalkoztatás szabályainak megsértése Rendkívüli Pihenőidő munkavégzés szabályainak szabályainak megsértése megsértése Nyilvántartással kapcsolatos szabályok megsértése Munkabérrel kapcsolatos jogsértések Egyéb főbb jogsértések Összes főbb intézkedés intézkedések száma érintett létszám

4 A munkaszerződés megkötése - A Munka Törvénykönyvéről szóló évi I. tv. 42. (1) bekezdés alapján a munkaviszony munkaszerződéssel jön létre. - Egyszerűsített foglalkoztatásnál a munkaszerződés megkötése nem kötelező, itt a munkaviszony a bejelentéssel jön létre (2010. évi LXXV. tv. 3. (1) bek.) - A munkaszerződést mindig írásban kell megkötni, az írásba foglalás elmulasztása miatt a munkaszerződés érvénytelenségére csak a munkavállaló - a munkába lépést követő harminc napon belül - hivatkozhat. - A munkaszerződés kötelező tartalmi elemei: alapbér, munkakör, munkavégzés helye. - A munkaviszony - eltérő megállapodás hiányában - általános teljes napi munkaidőben történő foglalkoztatásra jön létre. - A munkaszerződés - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az Mt. Második Részében foglaltaktól, valamint munkaviszonyra vonatkozó szabálytól a munkavállaló javára eltérhet.

5 Bejelentés teljesítése Az adózás rendjéről szóló tv. 16. (4) bekezdése alapján a bejelentést a biztosítás kezdetére vonatkozóan legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján, a foglalkoztatás megkezdése előtt, ( ) kell teljesíteni. Egyszerűsített foglalkoztatásnál a bejelentés lényegesen könnyebben teljesíthető, azonban a bejelentés ideje itt sem lehet későbbi a tényleges munkavégzés kezdeténél. Ha a bejelentés az ellenőrzés megkezdése utánra datálódik, a foglalkoztatás felróhatóságtól függetlenül feketemunkának minősül (objektív jellegű szankció) akár a munkáltató, akár a munkáltató megbízásából más teljesítette azt.

6 Munkaidő-nyilvántartás gépjárművezetőknél Főszabály: a munkaidő-nyilvántartásnak ( jelenléti ívnek ) az ellenőrizhetőség és a naprakészség követelménye biztosítása érdekében a munkavégzés helyszínen kell lennie. A telephelyi nyilvántartás akkor elfogadható, ha abból megállapítható, hogy a munkavállaló pontosan mikor kezdte meg a munkát és pontosan mikor fejezte azt be. A tachográf berendezés + menetlevél akkor fogadható el munkaidőnyilvántartásnak, ha az azokban feltüntetett adatok teljes körűen eleget tesznek az alábbi követelményeknek: ellenőrizhetőség, naprakészség, hitelesség, teljesség és valódiság.

7 Gépjárművezetők garantált bérminimuma A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló számára jár garantált bérminimum. A garantált bérminimum megfizetése két feltétel egyidejű megléte esetén kötelező: 1. annak a munkakörnek a betöltése, amelyben az adott munkavállaló foglalkoztatva van, középiskolai végzettséghez, illetőleg középfokú szakképesítéshez legyen kötve, 2. a munkavállaló ténylegesen rendelkezzen is a fent meghatározott végzettséggel. Amennyiben tehát az adott haszongépjármű vezetésére vonatkozóan van ilyen előírás, a garantált bérminimum jár, amennyiben nincs, akkor csak a minimálbér megfizetése a kötelező. (A haszongépjármű vezetésére a szakmai és vizsgakövetelményeket tartalmazó (2013. szeptember 1-jétől hatályon kívül helyezett) 17/2010. (XI.25.) NFM rendelet a szakmai képzések alapdokumentumait tartalmazta, és nem a tevékenység gyakorlásához szükséges szakképesítést határozta meg, azt a közlekedésért felelős miniszternek külön jogszabályban kell szabályoznia megfelelő törvényi felhatalmazás alapján.)

8 Vagyonvédelem garantált bérminimum Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárási rendjéről szóló 150/2012. (VII.6.) Kormányrendelet alapján a személy- és vagyonőri szakképesítés alsó középfokú szakképesítésnek minősül, mely alapfokú iskolai végzettségre vagy szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott bemeneti kompetenciákra épül és iskolarendszeren kívüli szakképzésben szerezhető meg. A személy és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló évi CXXXIII. törvény 6. (1) bekezdése alapján az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységek személyes végzéséhez a rendőrség által kiadott igazolvány szükséges. A jogszabály 6. (2) bekezdése értelmében igazolványt kérelmére az a magyar állampolgár, illetve a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy kaphat, aki nagykorú, cselekvőképes, külön jogszabályban meghatározott vagy azzal egyenértékű szakképesítéssel rendelkezik. Tekintettel arra, hogy a személy és vagyonőri munkakör betöltéséhez elengedhetetlen a középfokú szakképesítés megszerzése, a személy és vagyonőrként foglalkoztatott munkavállalót megilleti a jogszabályban előírt összegű garantált bérminimum.

9 Készenléti jellegű munkavégzés Készenléti jellegű a munkakör, ha a munkavállaló a feladatainak jellege miatt - hosszabb időszak alapulvételével - a rendes munkaidő legalább egyharmadában munkavégzés nélkül áll a munkáltató rendelkezésére, vagy a munkavégzés - különösen a munkakör sajátosságára, a munkavégzés feltételeire tekintettel - a munkavállaló számára az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb igénybevétellel jár. a teljes napi munkaidő a felek megállapodása alapján 12 órára emelhető 6 hónapos / 26 hetes munkaidő-keretre van lehetőség rendes munkaidő vasárnapra beosztható, de munkaszüneti napra nem a főszabálytól eltérően a munkaközi szünet a munkaidő része, így nem ledolgoztatható 11 óra helyett elegendő 8 óra napi pihenőidő biztosítása, azonban ha készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére vasárnapra rendes munkaidőt osztottak be, számára a közvetlenül megelőző szombatra rendes munkaidő nem osztható be

10 Vasárnapi bérpótlék Az Mt a sorolja fel, hogy mely 9 esetben osztható be vasárnapra rendes munkaidő. Vasárnapi munkavégzés esetén ötven százalék bérpótlék jár ha a munkavállaló a rendes munkaidőben történő munkavégzésre kizárólag a 101. (1) bekezdés 3 meghatározott pontjában megállapított feltételek alapján kötelezhető. Vasárnapi munkavégzés esetén ötven százalék bérpótlék jár a rendkívüli munkaidőre a fenti 3 esetben meghatározott munkavállalónak, továbbá ha a munkavállaló a 101. (1) bekezdés alapján rendes munkaidőben történő munkavégzésre nem kötelezhető.

11 Szabadságkiadás, munkabérfizetés Tipikus hiba, hogy egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadságot nem a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra adják ki. Fontos szabály, hogy egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadása során a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot. A kizárólag teljesítménybérrel díjazott munkavállaló esetén legalább az alapbér felét elérő garantált bér megállapítása is kötelező. A bérpótlék a munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg, azaz amennyiben a rendes munkaidőre járó munkabér összegét a felek a mindenkori minimálbér összegében állapították meg a bérpótlékokat a munkáltatónak azon felül kell megfizetnie (alapbérként legalább a kötelező legkisebb munkabért kell meghatározni a munkaszerződésben, ennek pedig fogalmilag nem lehet része semmilyen bérpótlék, esetleg műszakpótlék).

12 A távolléti díj számításának új szabályai Hatály: augusztus 1-től. A havi alapbér meghatározott időszakra járó részének számításánál a havi alapbérnek a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára eső összegét szorozni kell az adott időszakra eső általános munkarend szerint teljesítendő órák számával. Tehát az egy napra jutó havi bér kiszámolásánál az adott hónap általános munkarendjének megfelelő munkanap számmal kell a havi bért elosztani, az egy órára járó bér megállapításánál pedig az így kapott összeget kell elosztani a napi munkaórák számával. Így ezután a szabadságon lévő munkavállaló a szabadsággal érintett hónap munkanapjai számától függetlenül mindig ugyanannyi bért kap majd. A bérpótlék számítási alapja viszont a 174-es osztószám maradt! (Mt (3) bek.)

13 Változó kizárási szabályok Kbt. Jó hír a munkáltatóknak, hogy július 1-jétől kezdődő hatállyal részben változtak az ún. kizárási szabályok. Hatályát vesztette ugyanis a Közbeszerzésekről szóló évi CVIII. tv. (Kbt.) 56. (1) bekezdés g) pontja. Ennek értelmében a fenti pontban meghatározott jogsértéseket, mint kizáró okot a július 1-je után indult közbeszerzési eljárásokban nem lehet figyelembe venni. A munkaügyi hatóság honlapján az 1. Közbeszerzés menüpont tehát továbbra is elérhető lesz, ugyanakkor az abban nyilvánosságra hozott határozatok adatait csak és kizárólag a törvény hatályba lépését (2013. július 1.) megelőzően megkezdett közbeszerzési eljárásokban lehet figyelembe venni. A július 1-jét követően kezdődött ügyekben nem kerülhet sor a nyilvánosságra hozatalra sem.

14 Tájékoztatás, felvilágosítás A munkaügyi hatóság a 323/2011 (XII.28.) Korm r. 15. (5) bekezdése szerint a részt vesz a munkaügyi előírások végrehajtásának elősegítését szolgáló tájékoztató, felvilágosító tevékenység ellátásában. A Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság Munkaügyi Főosztálya tájékoztatást, felvilágosítást ad írásban ( , levél formájában), illetve a honlapon elérhető szolgáltatás útján ( Munkaügy és Munkavédelem menüpont Tájékoztatás, Felvilágosítás fülre kattintva). A Kormányhivatalok Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerveinek Munkaügyi Felügyelőségei tájékoztatást, felvilágosítást adnak személyes megkeresés alapján a Hatóság hivatali helyiségében (ideértve a telefonon történő tájékoztatást is), illetve írásban ( , levél formájában).